A csecsemő bordájának vagy a mellkas egyik oldalának kiemelkedése sokszor átmeneti, ártalmatlan testalkati vagy fejlődési sajátosság, de bizonyos esetekben mellkasfali deformitás, tartási eltérés, izomtónusprobléma vagy ritkábban más betegség jele lehet. A pontos megítéléshez fontos megfigyelni, hogy a kiemelkedés egy- vagy kétoldali-e, változik-e légzéskor, fájdalmas-e, illetve társul-e hozzá nehézlégzés, elszíneződés, láz vagy fejlődési elmaradás.
A csecsemőkori ortopédiai problémák közé veleszületett fejlődési rendellenességek és vele született deformitások tartozhatnak. Ezek között mozgásszervi, csont-, izom- és vázrendszeri elváltozások, különböző végtag-, gerinc- és koponya-anomáliák is előfordulhatnak.
Mit jelenthet, ha kiemelkedik a csecsemő bordája?
A csecsemők mellkasa és törzse még fejlődésben van, ezért a bordák alakja, a mellkas szimmetriája és a testtartás az első hónapokban változékony lehet. A borda kiemelkedését okozhatja a mellkasfal egyéni formája, a törzs ferde tartása, az izmok és ínszalagok eltérő feszülése, illetve a csont- és porcrendszer fejlődési sajátossága.
A „vele született” deformitások többnyire a méhen belüli elhelyezkedéssel, a méhen belüli téraránytalansággal függenek össze. Ezen esetekben általában a csontvázrendszer ép, de izom és ínszalag letapadásokat, rendellenségeket, csökkent vagy fokozott izomtónust, túl laza vagy túl kötött ízületeket észlelünk.
Ide sorolhatjuk az alábbi problémákat: ferde fej-, nyak-, törzstartás, felcsapott láb, befelé forduló láb, előlábdeformitás, felkar, kulcscsont vagy váll tartási hibák.
Ha a csecsemő törzse tartósan egyik oldal felé hajlik, a bordák egyik oldalon feltűnőbbé válnak, vagy a mellkas mozgása nem szimmetrikus, ortopédiai vizsgálat indokolt lehet. A vizsgálat során az orvos megítéli a gerinc, a mellkas, a vállöv, a kulcscsontok és a törzs izomzatának állapotát.
A csecsemők jellemző ortopédiai eltérései
Két csoportra oszthatjuk a csecsemőkori ortopédiai betegségeket:
- Vele született fejlődési rendellenségek: lehetnek mozgásszervi (csont, izom, vázrendszeri) elváltozások, különböző végtag, gerinc, koponya anomáliák, pl. csípőficam vagy dongaláb.
- „Vele született” deformitások: ezek többnyire a méhen belüli elhelyezkedéssel, a méhen belüli téraránytalansággal függenek össze.
Csak ritka esetben fordulnak elő az élettel összeegyeztethetetlen betegségek. A vele született deformitások legtöbbször jóindulatúak, időben észlelve, megfelelő mozgásterápiával, esetleg eszköz használatával nyomtalanul gyógyulnak.
Persze ehhez nagyon fontos, hogy időben észre kell venni a problémát, ugyanis az időnk limitált. Pl. az alsóvégtag esetében, ha a baba már felállt, és jár, akkor bizonyos segédeszközöket - mint pl. külső sín - nem tudunk használni a gyógyítás során, ezért praktikus, hogyha még ezelőtt diagnosztizáljuk és kezeljük ezeket a deformitásokat.
A mellkas és a törzs fejlődésének megfigyelése
Az újszülött mozgása még nagyon fejletlen, szinte teljesen koordinálatlan. Ilyenkor még az úgynevezett reflexes mozgások jellemzőek, amelyek azt jelentik, hogy a baba bizonyos ingerekre csak rájuk jellemző automatikus, speciális választ ad.
Az első hat hónapban a kisbabák összegömbölyödött testtartása kiegyenesedik. A babák kezdetben szorosan behúzzák a karjukat és a lábukat. Később a végtagok és a test kiegyenesednek.
Körülbelül 2 hónapos korban a babának tudnia kell a fejét a testével egy vonalban tartani. A törzs helyzete, a fej tartása és a vállak szimmetriája ezért fontos támpont lehet annak megítélésében, hogy a bordák kiemelkedése önálló mellkasi eltérésnek látszik-e, vagy inkább tartási sajátossággal függ össze.
A kisdednek minden mozgásfejlődési fázison - kúszás, mászás, ülés, állás, járás - át kell mennie, de a fázisok sorrendje és időpontja esetenként eltérő lehet.
Mikor lehet ártalmatlan a borda kiemelkedése?
Általában kevésbé aggasztó, ha a kiemelkedés kicsi, nem növekszik, nem fájdalmas, a baba jó általános állapotú, megfelelően eszik és fejlődik, valamint nincs légzési nehézsége. A csecsemő testalkata, a bőr alatti zsírszövet mennyisége és a testtartása is befolyásolhatja, mennyire láthatók a bordák.
Az újszülött bőre vékonyabb, érzékeny és sérülékeny. Az újszülöttek egész szervezete fejletlen még: természetes hát, hogy sok szerv működése akadozik egy ideig.
A baba testében rengeteg dolog még csak most kezd funkcionálni, illetve alkalmazkodni a környezethez. Ezért a szülők számára egyes testrészek, köztük a mellkas és a bordák formája is szokatlannak tűnhet.
Mikor szükséges mielőbb orvoshoz fordulni?
Orvosi vizsgálat szükséges, ha a borda vagy a mellkas kiemelkedése rövid idő alatt alakult ki, fokozódik, kifejezetten egyoldali, fájdalmas, vagy a bőr és a mellkas feletti terület duzzadt, piros, meleg. Ugyancsak fontos a vizsgálat, ha a baba légzése szaporább vagy nehezített, etetés közben hamar kifárad, elkékül, bágyadt, lázas, vagy nem gyarapszik megfelelően.
Ha a csecsemőnél a márványozott bőrön kívül szapora légzést és szívverést tapasztalunk, rossz a közérzete, aluszékony, bágyadt, vagy nagyon nyűgös a fentebb leírt jelenség súlyos fertőzés, szív- vagy tüdőbetegség jele is lehet, ezért azonnal forduljunk orvoshoz.
Ha bizonytalan vagy, vagy az alábbiakat tapasztalod, érdemes szakemberhez fordulni:
- a kiütések nem javulnak néhány nap alatt
- egyre súlyosabbnak tűnnek
- a baba általános állapota romlik
A felsorolt figyelmeztető jelek elsősorban bőrtünetekhez kapcsolódnak, de a csecsemő általános állapotának romlása, a bágyadtság, a láz vagy a légzési nehézség bármilyen új testi eltérés mellett sürgős orvosi értékelést tesz szükségessé.
A csecsemő mozgásfejlődése és az ortopédiai kontroll
Kisdedeknek nevezzük az 1 és 6 év közötti gyerekeket. Ennek a korosztálynak a mozgásfejlődése során azt figyeljük, hogy a megfelelő mozgásminták a megfelelő időben alakulnak-e ki.
Például a baba időben átfordul-e, felül-e, feláll-e és elindul-e. Ám tudnunk kell, hogy ezek az időintervallumok nagyon egyéniek.
Gyakran jönnek a szülők aggódva, hogy még nem fordult át a kicsi, de a szomszéd hasonló korú gyereke már igen és biztosan nagy a baj. Szerencsére legtöbbször nincs ok az aggodalomra.
Megkésett mozgásfejlődésről általában akkor beszélünk, ha a gyerek:
- 8-12 hónapos koráig nem ül fel,
- 12-18 hónapos koráig nem áll fel,
- 1,5-2 éves koráig nem indul el.
A fenti esetekben meg kell kezdeni a kezelést. Magyarországon szerencsére nagyon jó a gyerekorvosi és védőnői hálózat.
Ők a csecsemőgondozás során folyamatosan szemrevételezik a gyermekeket és ha elmaradást észlelnek, akkor időben továbbküldik őket ortopéd vagy fejlődésneurológus szakorvoshoz.
A csecsemő mellkasának és bordáinak megfigyelése otthon
A szülők otthon megfigyelhetik, hogy a kiemelkedés mindkét oldalon látható-e, változik-e a baba testhelyzetével, illetve hogyan mozog a mellkas nyugodt légzés és sírás közben. Érdemes a gyermeket háton és hason fekve, majd ölben tartva is megfigyelni.
Nem célszerű a kiemelkedő bordát nyomkodni, masszírozni vagy saját kezűleg helyreigazítani. A csecsemő csontjai, porcai, izmai és szalagjai még fejlődésben vannak, ezért minden célzott kezelést gyermekorvos, ortopéd szakorvos vagy gyógytornász javaslata alapján kell végezni.
A vele született deformitások legtöbbször jóindulatúak, időben észlelve, megfelelő mozgásterápiával, esetleg eszköz használatával nyomtalanul gyógyulnak.
A csecsemőkori bőrtünetek elkülönítése a mellkasi eltérésektől
A csecsemő bőrén jelentkező foltok, kiütések vagy duzzanatok néha a mellkas és a bordák környékén is láthatók, ezért fontos megkülönböztetni a bőrelváltozást a mélyebben elhelyezkedő mellkasfali kiemelkedéstől. Az újszülöttek nagyjából kétharmadánál jelentkezik valamilyen bőrgyógyászati eltérés, ami azonban nem feltétlenül jelent bőrbetegséget.
A babák bőrének külső rétege vékonyabb, mint a felnőtteké, ezért érzékenyebb is. A külső hatások könnyebben irritálhatják.
Az újszülöttek faggyúmirigy működésének éretlensége miatt bőrük nem eléggé zsíros, és irritációra is hajlamosabb. Az érzékeny bőr még kevesebb védelmet nyújt a fertőzésekkel szemben.
Gyakori csecsemőkori bőrjelenségek
Fehér-sárga kiütések
A fehér vagy sárga fejű, nem viszkető kiütések jellemzően a születés utáni első három hétben jelentkeznek a csecsemő orrán és arcán. Ezek oka a verejtékmirigyek fent említett fejletlensége, tehát normál esetben a probléma „magától” megoldódik 2-3 hónapos korban.
A kiütéseket nem szabad nyomkodni, hiszen nem pattanásokról van szó, így ez csak a fertőzésveszélyt növelné.
Melegkiütés
A melegkiütés - ahogyan a neve is elárulja - párás és meleg környezet vagy láz hatására jelentkezik, néhány milliméteres kis hólyagok formájában.
Kezdeti időszakban hintőpor, szellős ruházat, valamint a babaszoba túlfűtésének, túlpárásításának megszüntetése megoldja a problémát. Amennyiben a melegkiütés elfertőződik, akkor antibiotikum kezelés is szükségessé válhat.
Bőrhámlás
Születés után megfigyelhető felületi bőrhámlás a kezeken, csuklókon, lábakon, bokán, akár egész testen. Utóbbi főként a terhesség 40. hete után született babáknál jellemző, és általában 2 hetes korra megszűnik.
A később jelentkező hámlás viszont a bőr kiszáradásáról árulkodik, aminek különböző okai lehetnek.
Koszmó
A koszmó (Seborrhoea capitis) főként a néhány hónapos csecsemők fejbőrén jelentkezik sárgásbarna, zsíros pikkelyszerű felrakódásokként. A fülei mögött és a szemöldökén is megfigyelhetjük enyhébb változatban.
A koszmó nem higiéniai hiányosság miatt alakul ki - ahogyan ezt elsőre talán gondolnánk -, hanem a baba fejbőrének fokozott faggyútermelése miatt. Az eltávolítása óvatosságot igényel, mert leszedve sebeket okozhat.
Pelenkadermatitisz
A csecsemő bőrének felépítése eltér a felnőttekétől, sokkal vékonyabb, magasabb víztartalmú, ezáltal sérülékenyebb is. A pelenkás korszakban a pelenkázás egy zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének.
A pelenkadermatitisz a vizelet és a széklet együttes hatására alakul ki. Az elváltozásra jellemző a bőrpír, a bőr vizenyőssége, az apró kiütések.
Ekcéma
Az ekcéma lényege, hogy öröklött módon a bőr nem tud kellő mennyiségű nedvességet és zsiradékot termelni, amitől egyszerűen kiszárad, kipirosodik, kiütések és olyan repedések jelenhetnek meg rajta, amelyek akár a bőr mélyebb rétegeit is érinthetik.
Az ekcémás foltok jellemzően a baba fejbőrén, arcán, karjain, lábain és popsiján mutatkoznak először - 2-3 hónapos kor környékén -, hogy aztán később, egy éves kor után esetleg áthúzódjanak a testhajlatokra, a száj környékére és a kézfejre.
Az atópiás ekcémára való hajlam lehet örökletes, emellett pedig a már említett környezeti tényezők jelenlététől is függhet a betegség kialakulása, ami egyébként - és ezt fontos kiemelni - nem fertőző.
Az újszülött bőrének sajátosságai
Az újszülött bőre fontos a hőszabályozásban, a fertőzésekkel szembeni védelemben és a külvilághoz való alkalmazkodásban. Az alkalmazkodás bonyolult folyamat, és az újszülött bőre éretlen.
Még az érett újszülött sem képes verítékezni életének első heteiben, így nem tudja testhőmérsékletét ilyen módon csökkenteni. A verejtékmirigyek teljes érettségüket csak a csecsemő 7-8 hónapos korában érik el.
A verejtékmirigyek kivezető nyílásai megduzzadnak, könnyen elzáródnak; a fejletlen hőszabályozásnak köszönhetően az újszülött könnyen fázik, bőre márványos kék lesz.
A bőrön keresztüli felszívódás fokozott, egyrészt mert az újszülött testsúlyához viszonyítva nagyobb a testfelszíne, másrészt vékonyabb a szaruréteg, vízdúsabb a bőr.
Márványozott bőr és hideg végtagok
Az ajkak, körmök vagy a lábujjak elkékülése, vagy a bőr márványozott színe leggyakrabban annak a jele, hogy a csecsemő fázik. Fiatal csecsemőkorban a bőralatti zsírpárnák még vékonyak, ezért még „melegben” is fázhatnak.
A láz felszálló szakában is észlelhetünk hasonló elváltozást, „hidegrázás” kapcsán. A láz kezdődő szakaszában is láthatunk hasonló bőrtünetet.
Amennyiben a márványozott bőr mellé szokatlan tünetek is kapcsolódnak - például szapora szívverés és légzés, rossz közérzet - akkor azonnal forduljunk orvoshoz!
Amikor megfogod a baba miniatűr kezecskéjét és lábacskáját, alighanem hidegnek fogod érezni. Sok kisbabának az első napokban kékes színűek és hidegek a végtagjai.
Ez a fejletlen keringésnek köszönhető és nem azt jelenti, hogy a baba fázik.
Magzatmáz és újszülöttkori bőrvédelem
Közvetlenül a szülés után az újszülöttet fehéres zsiradék borítja, a magzatmáz, amitől a gyermek furcsa „összekencélt” benyomást kelt.
A magzatmáz védőburok az enyhébb bőrfertőzések ellen az élet első napjaiban. Ezért egyes helyeken nem is távolítják el, hanem kivárják, míg a szülés után két, három nappal eltűnik.
A legtöbb helyen bevett gyakorlat, hogy a csecsemőt óvatosan puha, ruhával megtörölgetik.
Az ekcémás bőr ápolása
Csecsemőkori ekcéma esetén fontos a megfelelő, kifejezetten a babák érzékeny bőrének kifejlesztett hidratálókrém használata rögtön fürdés után, a limitált fürdési idő meleg vízben, és bababarát mosószer használata a ruhákhoz.
A vakarózás ellen hatékony a rendszeres körömvágás, illetve ha szükség esetén kesztyűt húzunk a kezükre. A babaszoba levegőjének páratartalmára is érdemes odafigyelni, hogy optimális legyen.
Amennyiben súlyosbodnak az ekcémás panaszok, tehát a bőrön sebek jelennek meg, vagy a szárazság és a viszketés látható diszkomfortérzetet okoz a gyermeknek, akkor indokolt bőrgyógyászhoz fordulni, aki gyulladáscsökkentő helyi készítményt írhat fel a panaszok csillapítására.
Általános gondozási szempontok
A babák bőre mindig érzékenyebb a felnőttekétől, ezért fürdetésnél, ápolásnál, még az öltöztetésnél is szem előtt kell ezt tartanunk.
A bőr rendkívüli gyorsasággal hozza a tüneteket, és ha nem vesszük őket észre, akkor gyorsan rosszabbodhatnak is - gondoljunk például a fájdalmas pelenkakiütésre.
Ezért pelenkázáskor, fürdetéskor, öltöztetéskor mindig nézzük át a baba testét, hogy észrevehessük az elváltozások első jeleit.
Bőrápolás kívül-belül: babáknál a bőrirritáció leggyakoribb okai a különböző szennyeződések. Éppen ezért fontos, hogy tisztán tartsuk a bőrüket, ugyanakkor a túl gyakori fürdetés is ártalmas lehet.
A nem megfelelő anyagú ruházat, takaró és ágynemű is okozhat bőrirritációt. Puha, légáteresztő anyagok választásával viszont kiküszöbölhető ez a probléma.
A pamut azért is praktikus választás, mert könnyen tisztítható és jól szellőzik.
Az újszülött vizsgálata és a szülők teendői
A csecsemő bordájának kiemelkedése önmagában nem jelenti feltétlenül azt, hogy súlyos betegség áll fenn. A döntő szempont a teljes kép: a mellkas alakja, a testtartás, a légzés, a mozgásfejlődés, a növekedés és a baba általános állapota.
A szülőknek érdemes a változást jelezniük a gyermekorvosnak vagy a védőnőnek, különösen akkor, ha a bordakép feltűnő, egyoldali vagy fokozódik. A szakember szükség esetén ortopéd szakorvoshoz, fejlődésneurológushoz vagy más megfelelő vizsgálatra irányítja a gyermeket.
A korai felismerés azért lényeges, mert a csecsemőkori deformitások egy része megfelelő mozgásterápiával és időben megkezdett kezeléssel jól korrigálható.