GYED vagy GYES mellett akkor járhat táppénz, ha a szülő az ellátás folyósítása alatt keresőtevékenységet végez, biztosítási jogviszonyban áll, és e jogviszonyában keresőképtelenné válik. Önmagában a GYED vagy a GYES folyósítása nem alapozza meg a táppénzre való jogosultságot.
A gyermekápolási táppénz külön kivétel: ezt az egyik szülő akkor is igénybe veheti, ha ugyanazon gyermek után a másik szülő GYED-ben vagy GYES-ben részesül. A saját betegség vagy várandósság miatti táppénzhez viszont tényleges munkavégzésre irányuló, biztosítással járó jogviszony és fennálló munkavégzési kötelezettség szükséges.
GYED, GYES és táppénz: mikor folyósíthatók egyszerre?
Ugyanazon biztosítási jogviszony alapján az, aki egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben foglalt kivételekkel - csak az egyik ellátást veheti igénybe.
Ugyanazon gyermek jogán az, aki egyidejűleg GYES-re, GYET-re és táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás, illetve a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.
Ha a szülők a közös háztartásukban élő gyermekük után egyidejűleg jogosultak táppénzre, csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, gyermekgondozási díjra, valamint gyermekgondozási támogatásra, választásuk szerint az ellátást csak az egyik szülő veheti igénybe.
Kivételt képez a gyermekápolási táppénz, amelyet - ha az arra való jogosultsági feltételek fennállnak - bármelyik szülő igénybe veheti, függetlenül attól, hogy ugyanazon gyermek jogán a másik szülő már részesül valamilyen ellátásban.
A legfontosabb szabályok röviden
| Helyzet | Folyósítható-e táppénz az ellátás mellett? |
|---|---|
| GYED mellett végzett munkaviszonyban a szülő saját betegsége | Igen, ha fennáll a biztosítási jogviszony és a munkavégzési kötelezettség. |
| GYES mellett végzett munkaviszonyban a szülő saját betegsége | Igen, ha a munkavégzés jogszerűen megkezdődött és a szülő biztosított. |
| GYED vagy GYES mellett a gyermek betegsége | Igen, gyermekápolási táppénz formájában, a jogosultsági feltételek szerint. |
| Fizetés nélküli szabadság alatt saját betegség | Nem, mert nincs fennálló munkavégzési kötelezettség. |
| GYED vagy GYES munkavégzés nélkül | Önmagában nem alapoz meg saját betegség miatti táppénzt. |
| Másik szülő GYED-je mellett gyermekápolási táppénz | Igen, a gyermekápolási táppénz külön kivétel. |
A GYED melletti munkavégzés és táppénz
A gyermekgondozási díj az egészségbiztosítás keretében nyújtható pénzbeli ellátás, amely - kivéve a hallgatói (diplomás) GYED-et és a nevelőszülői GYED-et - legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól jár, a gyermek 2. életévének betöltéséig, míg ikergyermekek esetén további 1 évig, azaz a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár.
GYED-et a szülési szabadság lejárta után igényelhetsz, amikor már nem jár a CSED, de továbbra is szeretnél otthon maradni a gyerekeddel vagy visszamentél dolgozni. Ennek összege kevesebb, mint a CSED-é, de ugyanúgy a jövedelmedből számítják ki.
GYED-re az anya, az apa és minden szülőnek minősülő személy jogosult lehet. Feltételei, hogy a gyerekedet a saját háztartásodban neveld, a gyereked születését megelőző két éven belül 365 napon át volt biztosításod (ennek nem folyamatosan kell fennállnia, hanem a biztosítási napokat összeadva kell kijönnie), csecsemőgondozási díjra voltál jogosult, és a biztosítási jogviszonyod ez alatt szűnt meg (azaz például a szülési szabadság alatt veszítetted el a munkádat).
A GYED folyósítása alatt korlátlanul lehet munkát végezni. A GYED-ben részesülő személy dolgozhat egyéni-, illetve társas vállalkozóként.
A keresőtevékenység korlátozása annyiban érvényesül, hogy a gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem lehet hallgatói (diplomás), illetve nevelőszülői gyermekgondozási díj folyósítása alatt vállalkozói jogviszonyban dolgozni. Egyéb korlát nem érvényesül, azaz minden idő-, és jövedelemkorlát nélkül lehet a GYED folyósítása alatt a kisgyermekes szülőnek dolgozni.
1997. évi LXXXIII. törvény alapján az a szülő, aki különböző korú gyermekeire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátásra, és gyermekgondozási díjra is jogosult, és ezen ellátások igénybevétele mellett munkát vállal, akkor keresőképtelenségére tekintettel táppénzre jogosult.
Azaz, a szülő folytathat keresőtevékenységet GYED és GYES alatt. Ez esetben az alábbi kötöttségre kell figyelemmel lenni: Gyermek születését követő 168 napig nem lehet hallgatói (diplomás), nevelőszülői GYED alatt a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerinti biztosítási jogviszonyban, illetve egyszerűsített foglalkoztatottként keresőtevékenységet folytatni.
A fenti korlátozásokra tekintettel, ha a szülő GYED, GYES ellátások folyósítása alatt biztosítási jogviszonyban dolgozik, akkor a szülő keresőképtelenségére tekintettel ezen ellátások folyósítása mellett táppénzre is jogosult lehet.
A GYES melletti munkavégzés és táppénz
Ezzel szemben a gyermekgondozást segítő ellátás (rövidítve: GYES) biztosítástól független, fix összegű családtámogatási ellátás.
Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő - ideértve a kiskorú szülőt is -, a nevelőszülő, a gyám - ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt -, aki a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, illetve ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig jogosult az ellátásra.
A GYES-ben részesülő szülő a gyermek féléves koráig nem folytathat munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszonyban keresőtevékenységet.
A GYES folyósítása alatt azonban az egyéni vállalkozás, a társas vállalkozás a vonatkozó szabályok alapján nem minősül keresőtevékenységnek. Erre tekintettel a GYES teljes időtartama alatt a kisgyermekes szülő egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozóként - személyes közreműködést igénylő - tevékenységét úgy folytathatja, hogy ez esetben semmilyen idő-, és jövedelemkorlát nem érvényesül.
Ha a GYES-ben részesülő szülő munkaviszonyban vagy más biztosítással járó jogviszonyban dolgozik, a saját betegsége miatti keresőképtelenség esetén a GYES mellett táppénzre is jogosult lehet.
A fizetés nélküli szabadság jelentősége
A gyermekgondozási díj (GYED), a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) igénybevételéhez munkaviszonyának fennállása alatt fizetés nélküli szabadságot kell kérelmeznie, melyre való jogosultságát a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény biztosítja.
A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Ezen túlmenően a gyermek 10. életéve betöltéséig a munkavállalót ugyancsak megilleti a fizetés nélküli szabadság a gyermek személyes gondozása érdekében igénybe vett gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt.
Ebből következően a foglalkoztatónak nincs mozgástere, azaz nem tagadhatja meg a kérelemben megjelölt időszakra a fizetés nélküli szabadság engedélyezését, illetve a fizetés nélküli szabadság kiadását a foglalkoztató nem teheti attól függővé, hogy az érintett arra az időszakra jogosult-e, illetve igényel-e bármilyen pénzbeli vagy családtámogatási ellátást.
A munkavállaló legalább 15 nappal korábban írásban köteles bejelenteni a fizetés nélküli szabadság igénybevételét.
A munkavállaló szabadon dönthet arról a fenti szempontok figyelembevételével, hogy először csak a GYED időtartamára kéri a fizetés nélküli szabadságot vagy a GYED és a GYES időszakára is. Abban az esetben azonban, ha a korábbi kérelmében csak a gyermek kétéves koráig kérte a fizetés nélküli szabadságot, akkor a további igényét újra kérnie kell a munkáltatójától.
Miért nem jár táppénz fizetés nélküli szabadság alatt?
A keresőképtelenség jogi fogalma szerint a keresőképtelenség abban az esetben áll fenn jogilag, ha biztosítottnak fennáll a munkavégzési kötelezettsége az orvos által igazolt keresőképtelenség napjain, munkát nem végez, munkabérben nem részesül.
Ezen feltételek hiányában nem kerülhet sor táppénz megállapítására akkor sem, ha az orvos kiállította a keresőképtelenséget igazoló orvosi vagy kórházi igazolást a biztosított részére.
Amíg a biztosított fizetés nélküli szabadságon van, munkavégzési kötelezettsége nem áll fenn, táppénzre sem szerezhet jogosultságot.
A táppénzt elbíráló egészségbiztosítási szerv részére javasolt megküldeni a fizetés nélküli szabadság megszakítását kérő és engedélyező dokumentumot, tekintettel arra, hogy ezen adat nem szerepel a közhiteles nyilvántartásban.
Visszatérés a munkába táppénz előtt
Ha a munkavállaló a részére gyermeke nevelése, gondozása céljából engedélyezett fizetés nélküli szabadságának megszakítását kezdeményezi munkába állás végett, az Mt. előzetes bejelentési határidőt jelöl meg.
A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg.
Amennyiben a munkavállaló megszünteti a fizetés nélküli szabadságát, 30 nap múlva legkorábban a munkáltatónak kötelezettsége ezt elfogadni, nincs abban mérlegelési joga, hogy visszaveszi-e aktív állományba vagy sem, azaz a biztosított munkavállalónak a fizetés nélküli szabadság megszakítását követő naptól rendelkezésre állási, munkavégzési kötelezettsége fennáll.
Hiába kíván a munkavállaló egyik napról a másikra munkába állni, erre a foglalkoztató hozzájárulása nélkül nincs módja, mivel az Mt. a munkaadó számára is lehetővé teszi a felkészülést.
A foglalkoztató dönthet úgy a munkavállaló kérésére, hogy a megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. naptári napon belül engedélyezi a fizetés nélküli szabadság megszüntetését.
Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, nem kell előre bejelentenie a munkavállalónak a visszatérést, a gyermek 3. születésnapját követő első munkanapon munkába állni köteles.
Veszélyeztetett várandósság és táppénz GYED vagy GYES mellett
Általánosságban elmondható, hogy a gyermeket vállaló nők többsége a várandósságának időtartama egy részét veszélyeztetett terhesség („9” kód) miatt táppénzben, majd szülési szabadság időtartamára csecsemőgondozási díjban, illetőleg annak lejártát követően fizetés nélküli szabadság igénybevétele mellett gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesül.
A „9”-es kódú veszélyeztetett terhesség esetén az orvos vizsgálja, hogy adott munkakört el tudja-e látni az adott várandós kismama.
Az összes körülményt figyelembe véve dönt az orvos, hogy ha az egyik munkakörben keresőképtelen a munkavállaló, akkor egy másik munkakörben - például vállalkozásban - is keresőképtelen-e.
Keresőképtelen az, aki betegsége, várandóssága, illetőleg szülése miatt munkáját ellátni nem tudja, a kieső munkajövedelem egy részét pénzbeli ellátással, táppénzzel pótolja az egészségbiztosítás.
Táppénzre az a személy jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik, és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
A fizetési kötelezettség nem jelenti azt, hogy a biztosított ténylegesen is fizessen társadalombiztosítási járulékot.
Több biztosítási jogviszony esetén
Általános szabályként az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásokra való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.
Gyakran előfordul, hogy adott személynek több munkaviszonya van, vagy munkaviszonya mellett egyéni vagy társas vállalkozóként is biztosított.
A keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálása orvosszakmai tevékenység, amelyet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet szabályoz.
A háziorvos, aki a keresőképtelenségről dönt, munkakörre állapítja meg a keresőképtelenséget.
Ezért előfordulhat, hogy a biztosított az egyik munkaviszonyban táppénzen van, a másikban pedig dolgozik, ha az orvos az egyik munkakör ellátására keresőképtelennek, a másik munkakör ellátására pedig keresőképesnek minősíti.
A fizetett szabadság és a táppénz kapcsolata
A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett kiadni - a gyermek gondozása miatti távollét tipikusan ilyen ok -, akkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni.
Előfordulhat az az eset, hogy a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követő első naptól veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség miatt nem tud munkát végezni a kismama.
Ebből következően a keresőképtelenség az elsődleges jogcím, mely alapján a munkavállaló távol van - fizetett szabadság kiadására nincs lehetőség -, veszélyeztetett terhesség esetén ezen időponttól a keresőképtelenség fennállása alatt táppénzre jogosult lehet az általános szabályok alapján.
Nincs olyan jogszabályi előírás, hogy a „bent maradt” felhalmozódott szabadságot vagy annak egy részét a munkáltatónak ki kell adnia először, és csak azt követően igényelhet táppénzt várandósságára tekintettel a munkavállaló.
Ha a munkavállaló várandóssága, betegsége miatt munkát végezni nem tud, de nem vették táppénzes állományba, ilyen esetben szabadságot ki kell adni, figyelemmel az előzetes közlési határidőre.
Gyermekápolási táppénz GYED vagy GYES mellett
A közös háztartásban élő gyermek jogán - választásuk szerint - a szülők valamelyike szerezhet jogosultságot gyermekápolási táppénzre.
Ez alól a szabály alól csak egyetlen kivétel létezik, mégpedig a gyermekápolási táppénz.
Lehetőség van arra, hogy ugyanazon gyermek után a másik szülő kapjon gyermekápolási táppénzt, aki után az egyik szülő GYED-ben, vagy GYES-ben részesül.
Ha például az édesanya fizetés nélküli szabadsága alatt GYED-ben részesül kisebbik gyermeke kapcsán, és a kisebbik gyermek beteg lesz, akkor keresőtevékenységet folytató édesapa ezen gyermek után kaphat gyermekápolási táppénzt.
A gyermekápolási táppénzt - ha az arra való jogosultsági feltételek fennállnak - bármelyik szülő igénybe veheti, függetlenül attól, hogy ugyanazon vagy másik gyermek jogán a másik szülő már részesül valamilyen ellátásban.
GYED és GYES különböző korú gyermekek után
A szülő a különböző korú gyermekei jogán a GYES-t és a táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat, a gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti.
Ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel az egyik gyermeke után jogosult csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra vagy gyermekgondozási díjra, akkor a másik gyermeke jogán járó csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat vagy gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti.
Azaz, a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel egyidejűleg jogosult lehet GYED-re és GYES-re.
Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg gyermekgondozási támogatásra, illetve táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra, örökbefogadói díjra is jogosultak, választásuk szerint - kivéve a gyermekápolási táppénzt - a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe.
Nem azonos várandósságból született, különböző korú gyermekek esetén van arra lehetőség, hogy gyermekenként kaphassa a szülő a GYED és a GYES ellátásokat, de csak akkor, ha valamennyi ellátást ugyanaz a szülő kapja.
Gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.
Vállalkozás GYED vagy GYES mellett
A kisgyermekes szülő dolgozhat vállalkozóként is a gyermeke kapcsán folyósított ellátás alatt.
A GYED folyósítása alatt a vállalkozónak nem kell megfizetnie az úgynevezett minimális alap után a járulékot. Igaz ez a szociális hozzájárulási adóra is.
A vállalkozásnak a szociális hozzájárulási adóalapot képező jövedelem után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, azaz a GYED folyósítása alatt a vállalkozásnak nem kell megfizetnie az úgynevezett minimális alap után a szociális hozzájárulási adót.
A GYES folyósítása mellett egyéni-, illetve társas vállalkozóként dolgozó kisgyermekes szülő az úgynevezett minimális alapok szerint köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra is, amíg a GYES folyósításának tartama alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.
Míg a GYES folyósítása mellett a vállalkozás is az úgynevezett minimális alapok után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót.
A járulék és szociális hozzájárulási adó minimális alsó határát többek között arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a GYES-ben részesülő egyéni-, illetve társas vállalkozó például táppénzben, baleseti táppénzben részesül.
Ha a fenti körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a társadalombiztosítási közteherfizetés alsó határának kiszámításánál egy naptári napra a járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjának harmincad részét kell alapul venni.
Nagyszülői GYED, GYES és táppénz
Mind a nagyszülői GYES, mind a nagyszülői GYED a szülő jogán jár a nagyszülőnek.
Ha a nagyszülő aktív korúként, azaz nem öregségi nyugellátásban részesülőként folytatja biztosítási jogviszonyok bármelyikében a keresőtevékenységet, akkor a nagyszülő keresőképtelenségére tekintettel gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása mellett táppénzre is jogosult lehet.
Ha az öregségi nyugellátásban részesülő személy a Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyok bármelyikében dolgozik, akkor soha nem minősül biztosítottnak.
Erre tekintettel, ha a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő nyugdíjasként dolgozik a biztosítási jogviszonyok bármelyikében, akkor a nagyszülő keresőképtelensége esetén - biztosítási jogviszony hiányában - táppénzre nem lesz jogosult.
A biztosított, vagyis öregségi nyugellátásban nem részesülő nagyszülő jogosult gyermekgondozási díjra azzal, hogy nem jár a nagyszülői GYED, ha a nagyszülő keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha azt kizárólag az otthonában végzi.
Erre tekintettel, ha a nagyszülő gyermekgondozási díjban részesül, csak akkor lesz jogosult a nagyszülői GYED alatt táppénzre, ha biztosítási jogviszonyok bármelyikében otthon dolgozik, és ezen keresőtevékenysége során keresőképtelen lesz.
A munkáltató és a munkavállaló fontos teendői
- A fizetés nélküli szabadság megszüntetését írásban kell kezdeményezni.
- A munkába való visszatérés főszabály szerint a nyilatkozat közlésétől számított 30. napon történhet meg.
- A táppénzhez a munkavégzési kötelezettségnek fenn kell állnia.
- Az orvosi keresőképtelenségi igazolás önmagában nem pótolja a munkavégzési kötelezettséget.
- A táppénzre való jogosultságot jogviszonyonként kell vizsgálni.
- Több jogviszony esetén az orvos munkakörönként vizsgálhatja a keresőképtelenséget.
- A gyermekápolási táppénzre a másik szülő is jogosult lehet akkor is, ha az egyik szülő ugyanazon gyermek után GYED-et vagy GYES-t kap.
- A fizetés nélküli szabadság megszakításáról és a munkába visszatérésről szóló iratokat célszerű megőrizni.
A munkavállaló és a munkáltató köteles a jogokat jóhiszeműen és tisztességesen gyakorolni, továbbá kölcsönösen együtt kell működniük.
A fizetés nélküli szabadság megszüntetését követően az újbóli munkába állást megelőzően elvárt, hogy a felek előzetesen egyeztessenek a továbbiakról, ennek keretében a munkáltató tájékoztassa a munkavállalót arról, hogy mikor kívánja kiadni a „bent maradt” felhalmozódott szabadságnapokat.
