Ha a kisbaba már nem szed vasat, a laza széklet önmagában még nem jelenti azt, hogy hasmenése van. Csecsemőkorban a minden etetés után tapasztalt kis mennyiségű, laza széklet és a fogzáskor jelentkező lazább, nyákos széklet egyaránt normálisnak tekinthető, de a hurutos betegségek kapcsán lenyelt váladék is megjelenhet a baba székletében.
Hasmenésről akkor beszélhetünk, ha napi háromnál több híg, laza széklete van a gyermeknek. A megítéléshez nemcsak a széklet állagát és gyakoriságát kell figyelni, hanem a baba általános közérzetét, folyadékbevitelét, vizeletmennyiségét, testhőmérsékletét, valamint a széklet színét és szagát is.
Mi számít normális laza székletnek csecsemőkorban?
A babák és kisgyerekek székletének állaga lehet puha, mint a vaj, lehet pépes, de túró vagy joghurt állagú is. Az anyatejes babák széklete mustársárga színű, magvas vagy túrós állagú. A tápszeres babák széklete olyan, mint a puding.
A csecsemőknél a minden etetés után tapasztalt kis mennyiségű, laza széklet és a fogzáskor jelentkező lazább, nyákos széklet egyaránt normálisnak tekinthető, de a hurutos betegségek kapcsán lenyelt váladék is megjelenhet a baba székletében.
Az anyatejes babáknál az is normális, ha naponta többször, de az is, ha csak hetente egyszer kakálnak, attól függ, mennyit hasznosít az anyatejből a szervezetük. Az anyatej könnyen emészthető, és néha szó szerint átrepül az újszülött emésztőrendszerén.
A széklet gyakoriságánál azonban sokkal fontosabb, hogy milyenek a külső jellemzői. Hogy milyen gyakran van kakál a baba, sokkal kevésbé fontos, mint ahogy azt az újdonsült szülők gondolják, feltéve ha nincsenek tünetek, amik arra utalnak, hogy szenved a kicsi.
Hogyan különböztethető meg a laza széklet a hasmenéstől?
Hasmenést jelez a háromnál többször jelentkező vizes, spriccelő, rossz szagú vagy nyálkás széklet. A csecsemő nyugtalan, bágyadt, beteg benyomását kelti. A gasztrointesztinális tüneteket gyakran kíséri láz is.
A laza széklet tehát akkor aggasztóbb, ha hirtelen megváltozik, nagy mennyiségűvé vagy vizes-spriccelővé válik, naponta többször jelentkezik, kellemetlenül savanyú vagy bűzös szagú, illetve ha a baba közérzete is romlik.
Ha a gyermeked széklete még 1 éves korában is nagyon folyós (hasmenése van, ha naponta ötször vagy többször van híg széklete), gyermekorvosi vizsgálat szükséges.
A széklet színe és szaga
A széklet emészthetetlen rostokból, elpusztult baktériumokból, fehérjéből, zsírból, vízből, sóból és epéből áll. Az epe olyan sárgásbarna folyadék, melyet a máj választ ki és a belekbe kerül, elsősorban ez felelős a széklet színéért.
A kizárólagosan szoptatott csecsemők széklete akár minden nap más színű lehet, ez attól függ, éppen mit evett az édesanyjuk. A tápszeres csecsemők széklete minden nap egyforma, hiszen ők minden nap ugyanazt az ételt kapják.
A széklet szaga azt tükrözi, mennyi ideig volt a belekben. Minél tovább voltak a baktériumok a bélben, annál erősebb a baba székletének az illata. Az anyatejes babák széklete nem annyira büdös, a tápszeres babáké is csak enyhén szagos.
A túl savanyú, bűzös széklet valamilyen allergiára utal. De ha még nem tartotok ott, és mégis bűzös a babád széklete, forduljatok gyermekorvoshoz.
Miért lehet laza a széklet akkor is, ha a baba már nem szed vasat?
Fertőzés
Csecsemőkorban sokféle betegség kísérőtünete is lehet a hasmenés - főként légúti és vírusos betegségekhez kapcsolódóan találkozunk vele, de önálló betegségként is előfordulhat.
A fertőzéses hasmenést gyermekkorban többnyire vírusfertőzés (Rota-, Adeno-, Calicivírus) váltja ki, ritkábban baktérium (Campylobacter, E. coli, Salmonella,) vagy parazita (Giardia lamblia) is okozhatja.
Ha a gyermeked gyomrát valamilyen vírus támadta meg, akár 24 órán keresztül is hányhat, és akár 2 hétre is szükség van ahhoz, hogy normalizálódjon a széklete. Ha egy vírus befészkelte magát a belekbe, sok időbe telik a jó baktériumoknak, hogy helyreállítsák az egyensúlyt gyermeked szervezetében és székletében.
Fogzás és lenyelt váladék
A fogzáskor jelentkező lazább, nyákos széklet egyaránt normálisnak tekinthető, de a hurutos betegségek kapcsán lenyelt váladék is megjelenhet a baba székletében.
Tejfehérje-allergia
A tejfehérje allergia a csecsemők 2 százalékánál figyelhető meg, a többségük azonban 3 éves korára kinövi a betegséget. Az allergiát a tehéntej fehérjéi váltják ki, tünetei közül jellegzetes a hasmenés és haspuffadás, súlyvesztés, de a betegséget bőr-és légúti tünetek is jelezhetik.
A tejfehérje allergia kizárólagosan szoptatott csecsemőknél is kialakulhat az anya által fogyasztott és az anyatejjel bekerülő tehéntejfehérje miatt is. Szoptatott csecsemőknél a terápiát az anya tejmentes diétája jelenti, ennek hiányában speciális tejmentes tápszereket kapnak a csecsemők.
Hidvégi doktornő arra is felhívja a figyelmet, hogy a tehéntej helyett sem a kecsketej, sem a savanyított tejtermékek (sajt, túró, joghurt stb.) nem használhatók. Csecsemők és kisdedek a felnőttek részére készített növényi italokat sem kaphatják!
Laktózintolerancia
Csecsemő- és kisdedkorban elsősorban a bélnyálkahártya károsodásával járó betegségek következtében csökkenhet a tejcukor bontását végző laktáz enzim mennyisége, 5 éves kor felett betegség nélkül is lehetséges a csökkent működése.
A laktózérzékenység jellegzetes tünete a híg, vizes hasmenés, haspuffadás és a savanyú vegyhatású széklet a tejcukor tartalmú tej és tejtermékek fogyasztása után 1-3 órával.
Ebben az életkorban még gyakorlatilag nem létezik tejcukor érzékenység. Fontos megjegyezni, hogy a tejcukor bontását végző laktáz enzim teljes hiánya egy rendkívül ritka veleszületett rendellenesség.
Cöliákia
Cöliákia esetén a gabonák egyik összetevője (glutén) ellen kialakuló ellenanyagok okozzák a vékonybél nyálkahártya károsodását, ami a csecsemőkor második felében, illetve kisdedkorban jelentkezik.
Általában leghamarabb a lisztes ételek fogyasztásának megkezdése után 2-3 hónappal kezdődik, kialakulását genetikai tényezők és környezeti faktorok is befolyásolják.
A lisztérzékeny gyermek étvágytalan, hasa puffadt, tartós hasmenés jelentkezik nála, súlyos esetben fogyhat is, fejlődése elmarad. Idővel vitamin- és vashiány jelentkezik. Jellegzetes tünet a zsírfényű, bűzös széklet.
Tipegők hasmenése
Mint Dr. Hidvégi Edit szavaiból kiderül, a hasmenésnek egy speciális típusát jelenti az ún. „tipegők hasmenése”, ami napi többször laza székletürítéssel jár, és a székletben gyakran találnak a szülők emésztetlen főzelékmaradványokat is.
Valójában nem igazi hasmenés, csak lazább széklet. Oka valószínűleg az, hogy a gyerekek nem rágják meg rendesen az ennivalót, az emésztő enzimek pedig még nem működnek tökéletesen.
Ha túl gyors a bél "perisztaltikája", azaz előre vivő mozgása, akkor nincs ideje felszívódni a víznek, ezért lesz lazább ez a széklet. Mivel a gyermek fejlődése normális, és az életkor előrehaladtával a hasmenés is csökken majd elmúlik, így az esetek többségében nincs szükség speciális terápiára.
Antibiotikumok
Antibiotikumos kezelés során a gyermekednek hasmenése, haspuffadása, vagy egyéb gyomorpanaszai lehetnek. Antibiotikumot csak akkor használj, ha muszáj és minden nap adj neki enni joghurtot, vagy pedig olyan probiotikumot, amit az orvos ajánl.
A kutatások bizonyítják, hogy a probiotikumok lerövidítik a hasmenés idejét antibiotikum-kúra alatt.
Utazás és környezetváltozás
Az utazás nagyon trükkös dolog, székrekedést és hasmenést is okozhat például az, hogy az új helyen másfajta az ivóvíz összetétele, mint az otthon megszokott.
Mi köze lehet a vasnak a széklethez?
A széklet színe megváltozhat vas szedése mellett, ezért a fekete széklet önmagában nem feltétlenül jelent vérzést. Ha a széklete fekete (ezt azt jelenti, hogy vér van a gyomrában vagy vékonybelében, de ha vasat szed, az is okozhat fekete székletet).
Ha a kisbaba már nem szed vasat, a korábbi vaspótlás okozta elszíneződés kevésbé valószínű magyarázat, de a laza székletet önmagában nem lehet a vas elhagyásával vagy hiányával azonosítani.
A vas adása ritkán ugyan, de káros is lehet nagyobb mennyiségben. Ha ráadásul valóban vashiány van, akkor is ellenőrizni kell a vasraktárak javulását a terápia hatására, tehát csak úgy „vaktában” vasat szedni akkor sem jó, ha nincs valójában vashiány, és akkor sem, ha van.
Hogyan vizsgálható, hogy valóban szükség van-e vaspótlásra?
Első lépcsőben vashiányt különböztetünk meg, amikor a szervezet teljes vastartalma, vasraktára alacsony, második lépcsőben pedig vashiányos vérszegénységet (vashiányos anémiát), amikor az alacsony vasraktárak miatt már a vérképzés sem működik jól, és alacsony a hemoglobinszint a vérben.
A szérum vas mérése szinte semmire nem jó - ezt nézze helyette! A nevével ellentétben a szérum vas vizsgálata önmagában nem sokra jó.
Szintje ráadásul rendkívül változékony, tökéletes vasraktárú, egészséges emberekben is lehet alacsony, sok minden befolyásolhatja. A vasraktárak megítélésére, vashiány diagnózisára a ferritin nevű molekula vizsgálata a legjobb.
A gyakorlatban célszerű a ferritinnel együtt a CRP szintet is nézni, hiszen ha az magasabb (valamilyen fertőzés, akár tünetmentesen zajlik), akkor a ferritin szintje sem lesz értékelhető.
Tehát amit javasolt minimum levenni: vérkép, ferritin, CRP. A vérkép levétele nem kötelező, de könnyíti a diagnózist, illetve a vérszegénység is kiderül belőle, amitől függhet a kontroll vérvétel ideje.
Mikor szükséges orvoshoz fordulni laza széklet miatt?
Hat hónapnál fiatalabb csecsemő hasmenése és hányása esetén mindenképpen lássa a babát a háziorvosa. Nagyobb gyermekeknél az elhúzódó hasmenés is kivizsgálást igénylő állapot.
- Ha a gyermek háromnál többször ürít híg, vizes, spriccelő, rossz szagú vagy nyálkás székletet.
- Ha a csecsemő nyugtalan, bágyadt, beteg benyomását kelti.
- Ha a hasmenést láz, hányás, hasi fájdalom vagy étvágytalanság kíséri.
- Ha a széklet fehér, fekete vagy vörös.
- Ha a gyermeked üvölt a fájdalomtól vagy vérzik székelés közben.
- Ha a széklete nyálkás.
- Ha a széklete drámaian megváltozik valamilyen új étel elfogyasztása után.
- Ha a gyermek széklete hosszabb ideig nagyon folyós.
Csecsemőkorban a hasmenés miatt órák alatt kialakulhat nagymértékű folyadék-és sóveszteség, ezért fokozott odafigyelést igényel az állapot.
Folyadékpótlás és megfigyelés
Hasmenés esetén a folyadékpótlás mellett fordítsunk nagy gondot a higiénia, tisztaság biztosítására, és a kezelőorvos által javasolt probiotikum készítményt is kapjon a gyermek.
Ilyenkor speciális ionokat tartalmazó rehidráló folyadék adásával előzhetjük meg a kiszáradást, de hányás esetén kórházban infúzió adására van szükség.
A baba jó közérzetének fontos jele, hogy megszokott módon reagál a szociális ingerekre, érdeklik a játékok és a környezete, mozgékony, nem ernyedt az izomzata, a légzése normális, a bőre és az ajkai normál színűek, könnyen felébred, és ezután hamar reagál is az őt érő ingerekre.
Jelzi az elégedettségét: időnként mosolyog, nevet. Rendesen eszik, és a folyadékbevitele is normális. A kisbabáknál a vizelet mennyiségével ellenőrizhető a folyadékbevitel mennyisége, amit ugyan nem mindig könnyű megállapítani, de a pelenka nedvességjelző csíkja segíthet.
A laza széklet és a székrekedés nem ugyanaz
Székrekedésről akkor beszélünk, ha a baba több napon át nem kakil, széklete kemény, száraz és az ürítését fájdalom kíséri. A csecsemőknél székrekedésről akkor beszélünk, ha a széklet száraz, kemény, esetleg bogyószerű és azt nehezen üríti ki a baba.
A baba széklete apró szemcsés bogyókhoz hasonlít (olyan, mint a nyúl kaki), vagy nagy és kemény. Kakilás közben a baba megfeszül és/vagy sír.
A csecsemőnél a székelés erőlködéssel jár, hiszen a baba fekve kakil. Ha az erőlködést formás eredmény követi, akkor nem valószínű a székrekedés.
Nem székrekedés az, ha az anyatejes baba csak néhány naponta vagy hetente egyszer kakil, ez annak a következménye, hogy a szervezete szinte 100%-ban hasznosítja az anyatejet.
Mi okozhat székrekedést?
Babáknál a székrekedés ritka, különösen, ha még nem esznek szilárd táplálékot. Ilyenkor a leggyakoribb ok a nem megfelelő tápszer, mert egyes tápszerek nehezebben emészthetők.
Nehezebb székletürítés általában az anyatejről a tápszerre való áttérés esetén jelentkezik, mert a baba emésztőrendszerének időre van szüksége, hogy alkalmazkodjon az új étrendhez.
A gyermekkori székrekedést közvetve a fogzás is kiválthatja. A kellemetlen ínyfájdalom miatt a gyerekek kevesebbet esznek ebben az időszakban, így ritkábban kakilnak.
A székrekedés gyakori okai között szerepel a gyógyszerek, különösen a fájdalomcsillapítók és savlekötők szedése.
Mit lehet tenni székrekedés esetén?
Az első és legfontosabb az étkezés megváltoztatása, a sok zöldség-gyümölcs fogyasztása, a rostgazdag étkezés. Székletlazító hatása van a tejtermékeknek, például a joghurtnak is, de természetesen ilyesmit csak akkor adjunk, ha már kapott tejterméket a baba.
A körtéből, barackból, almából, szilvából vagy borsóból készült pépek magas rosttartalommal rendelkeznek, és megmozgatják a bélrendszert. Kerülje a banánt, amely éppen az ellenkezőjét váltja ki, tehát megfogja a székletet.
A székrekedés nemcsak az étrend megváltoztatásával, hanem az emésztőrendszer mozgását, és a székletürítést elősegítő gyengéd masszázzsal is kezelhető.
Fektesse a babát a hátára, és tenyerével vagy ujjaival az óramutató járásával megegyező irányban gyengéden, körkörösen simogassa a hasát.
A testmozgás, különösen a kerékpározás, szintén segíti a bélmozgást. Fektessük a babát a hátára és végezzünk lassú bicikliző mozdulatokat a lábaival.
Ha anyatejes vagy tápszeres babánál tapasztalsz székrekedést, kemény székletet, akkor nem szabad kísérletezni, mindenképpen kérj orvosi segítséget!
Diarrhoea (Loose Motions) in Babies - Treatment and Prevention
A laza széklet tehát gyakran az életkorral, az anyatejes táplálással, a fogzással, egy enyhébb fertőzéssel vagy az emésztőrendszer átmeneti éretlenségével függ össze. Ha azonban a széklet vizes és nagy mennyiségű, naponta többször jelentkezik, vagy a baba bágyadt, keveset iszik, keveset pisil, hány, lázas, véres vagy nyálkás a széklete, gyermekorvosi vizsgálat szükséges.