Táplálkozásbeállítás a baba hozzátáplálásában: mikor, hogyan és mivel kezdjük?

A baba hozzátáplálása a tejről (legyen az tápszer vagy anyatej) a szilárd táplálékra való áttérés időszakát képezi. A hozzátáplálás nem azt jelenti, hogy ettől a pillanattól kezdve a baba már csak és kizárólag szilárd táplálékot fogyaszt, hanem azt, hogy az addig is fogyasztott anyatej vagy tápszer mellett vezetjük be az új alapanyagokat, hiszen ez eleinte olyan kis mennyiség lesz, hogy az nem is fedezné a napi energia- és tápanyagszükségletét gyermekednek.

A hozzátáplálást általában a betöltött 4. hónap után, leggyakrabban 6 hónapos kor körül érdemes elkezdeni, amikor a baba fejlődése és az emésztőrendszere megfelelően felkészült. A WHO és az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia a kizárólagos szoptatást (ennek hiányában a tápszert) javasolja a születést követő első 6 hónapban.

Mikor kezdjük el a hozzátáplálást?

Arra nincs pontos válasz, hogy mikor kezdjük el, hiszen minden kisbaba más ütemben fejlődik, és érik meg erre a „változásra”, és bár a szakirodalom szerint legkorábban a 4 hónapos kor után, tehát az 5. hónapba lépve, legkésőbb pedig a 6 hónapos kor végén szükséges elkezdeni a hozzátáplálást, érdemes előtte a védőnővel és a gyermekorvossal is konzultálni, hiszen a szülőkön kívül ők azok, akik születésétől fogva ismerik a babát.

Az ESPGHAN 2017-es iránymutatásai szerint a csecsemők hozzátáplálását nem javasolt a születést követő 4. hónap előtt megkezdeni, és a betöltött 6. hónap (26. hét) utánra halasztani. Ez alól kivételt képeznek a koraszülött babák, akik egyéni elbírálás alá esnek, hozzátáplálásukat javasolt a gyermekorvos által megjelölt időpontban elkezdeni.

6 hónapos koráig a kisbabának lesz elég ideje eljutni arra a fejlettségi szintre, amikor a hozzátáplálás már biztonságosan és sikeresen megkezdhető. 6 hónapos kora körül a kisbaba már képes stabilan ülni, meg tudja tartani a fejét, tudja használni a kezét, sokkal ügyesebb lesz a szájmozgása (a rágása, valamint a nyelése), és legfőképp képes lesz megemészteni a szilárd ételt.

A mozgáshoz felhasznált energián kívül, az agy fejlődéséhez is hozzájárul ez a többletenergia, (ugyanis az energia több, mint felét az agy használja fel), valamint 6 hónapos kor körül a baba vasraktárai is kiürülnek, melyet pótolni kell, hiszen a vas hozzájárul a tanulás, a nyelvi képességek, a figyelem, a memória fejlődésééhez is.

A hozzátáplálást 7 vagy 8 hónaposan is elkezdheted. Ne stresszeld magad. Minden kisbaba más. Nem kötelező hajszálpontosan 6 hónaposan elkezdeni, azonban 8 hónaposnál későbbre sem szabad halasztani, hiszen lemaradsz a csak ebben a korban érvényes fejlődési fázisról.

A hozzátáplálásra való készenlét jelei

Mivel minden kisgyermeket egyedi fejlődés jellemez, az életkoron kívül számos olyan jelre is felfigyelhetsz, amelyek azt jelenthetik, hogy babád készen áll(hat) a szilárd ételek kóstolására:

• A baba erős nyakizomzatának köszönhetően stabilan tudja tartani a fejét.
• Segítséggel biztonságosan ül.
• A kisbaba gond nélkül, stabilan ül (nem borul el) és önállóan tudja tartani a fejét.
• Érdeklődést mutat az ételek iránt: ezt legjobban akkor tudjuk megfigyelni, ha egy közös étkezésnél azt vesszük észre, hogy figyeli, és odanyúl a mi ételeinkhez, kitátja a száját ha egy falatkával, vagy a kanállal közelítünk felé.
• A kisbaba szem-kéz koordinációja megfelelő, így, ha meglátja az élelmiszert, meg tudja ragadni és képes a szájához emelni.
• A környezetében lévő tárgyakat előszeretettel veszi a szájába.
• A kínált ételt nem tolja ki a nyelvével a szájából.
• A kisbaba tud nyelni, anélkül, hogy az ételt kiköpné.
• „Nyammogó”, rágó mozdulatok megfigyelhetőek nála.
• Hason fekvésben ki tudja magát nyomni, és nyújtott karral tud támaszkodni.
• Tárgyakat egyik kézből a másikba át tudja venni, képes a szája felé emelni azokat, tehát működik nála a szem-kéz koordináció.

A téves jelek, amelyeket figyelmen kívül kell hagyni:

• A kisbaba az öklét rágcsálja vagy szopogatja.
• A kisbaba nem lakik jól a tejtől, még többet szeretne.
• A kisbaba gyakran felébred az éjszaka folyamán.

Ha rágja az ökleit, vagy éjszaka újból felébred és extra szopit szeretne, az is jele LEHET annak, hogy időszerű lehet a hozzátáplálás - de fontos, hogy ezek a jelek nem igazán mérvadóak és legtöbbször egyéb okok miatt fordulnak elő, hozzátáplálás esedékességétől teljesen függetlenül.

A hozzátáplálás fő módszerei

Mielőtt elkezded a hozzátáplálást, jó, ha tisztában vagy vele, milyen módszerek léteznek és melyek a fő különbségek közöttük, hogy tudd, melyik irányba haladj. Ami biztos, hogy nincs két egyforma baba, se egyforma család. Mindenkinek ki kell tapasztalnia, hogy mi az a módszer és tempó, ami a babának és anyának egyaránt megfelelő.

Hagyományos, kanalas és pürés hozzátáplálás

A hagyományos hozzátáplálás alatt a szülő közvetlenül részt vesz minden étkezésben, a babát pürésített és pépesített fogásokkal eteti, szigorúan ellenőrzött időpontokban. A pürés hozzátáplálás azt jelenti, hogy a pépes, pürésített ételek bevezetésével kezdjük, kanállal kínálva, és fokozatosan térünk át a darabos ételek kínálásához.

A kezdeti kínálásoknál kb. méz állagú pépekkel/pürékkel kínáljuk a babát, mely lehet gyümölcs vagy zöldség. Az elérni kívánt állagot anyatejjel, vagy annak hiányában tápszerrel lehet hígítani. Ahogy ügyesedik a baba, a püré állaga lehet egyre sűrűbb, tehát elhagyható a plusz folyadék belőle.

Miután már a sűrűbb pürékhez is hozzászokott a baba, megjelenhetnek a puha falatkák, melyeket a baba a kezébe tud venni. A falatkákat semmiképp ne keverjük bele a pürés ételbe, hiszen a baba ezt könnyen félrenyelheti. Kínáljuk mellé a darabos ételt, elkerülve ezzel az öklendezést, esetleges hányást, a rossz élmény berögződését.

A pürés hozzátáplálás előnyei

• Fokozatosan, lépésenként ismerkedik meg az állagokkal a baba.
• Kisebb az öklendezés, félrenyelés kockázata.
• Tisztább marad a baba és a konyha.
• Mérhetőbbek a mennyiségek.
• Pépes ételt a boltok polcain is találunk, bébiételek formájában.

A pürés hozzátáplálás lehetséges hátrányai

Amennyiben sokáig (10-12 hónapos koráig) kizárólag pépes ételekkel kínáljuk a babát, sokkal nehezebben sajátítja el majd a rágás képességét, melyet legjobban a 8-9 hónapos korban tanul meg a baba. Nem tudtok egyszerre enni, így nincs a baba előtt minta, hogyan kell önállóan étkezni.

BLW, vagyis baba által vezetett hozzátáplálás

Igény szerinti hozzátáplálás vagy BLW (Baby Led Weaning). Ez a kisbaba által diktált hozzátáplálás, amely alatt a picit hagyjuk önállóan táplálkozni, miközben fokozatosan új élelmiszereket vezetünk be a tápszer vagy az anyatej mellé.

BLW (baby led weaning), azaz a baba által vezetett elválasztás, vagy más néven falatkás hozzátáplálás, ami azt jelenti, hogy kihagyva a pürésített ételeket, a kezdetektől szilárd ételekkel kínáljuk a babát a család által fogyasztott ételekből. A baba önállóan eszik, a szülő nem etet, de jelen van. Nincs kanálhasználat.

Ehhez természetesen az egészséges alapanyagokra és megfelelő ételkészítési technikára továbbra is szükség van, ugyanis ha a család ételeiből falatozik a baba, néhány apró változtatásra szükség lehet (pl. fűszerezés, falatkák méretei, életkorának megfelelő nyersanyagok).

A BLW előnyei

• Nincs szükség pürésítésre.
• Nem kell többfélét főzni egyszerre.
• Együtt tud étkezni a család.
• Hamarabb önállósodik a baba az étkezésben.
• A baba irányít, ő dönt a mennyiségekről, és hogy mikor elég.

A BLW során fontos szempontok

• A baba tudjon ülni, ez ugyanis alapfeltétele a darabos ételek fogyasztásának.
• Figyelni kell a megfelelő állagra, formára és méretre.
• Ha ezek nem stimmelnek, a babának nem lesz sikerélménye, valamint könnyebben kialakulhat vashiány, és a mennyiség sem biztos, hogy elegendő a baba súlyfejlődéséhez.
• Az étkező asztal és környéke valószínű a vártnál is maszatosabb, morzsásabb lesz.

A két módszer kombinálása

A két módszert ötvözhetjük is, ami azt jelenti, hogy a pürésített ételeket kanállal kínáljuk, mellette pedig darabos ételeket is teszünk a baba elé, melyet önállóan csipegethet. Egyik megközelítés sincs „kőbe vésve”. Több középút is létezik.

Érdemes a hozzátáplálási stílusokat vegyíteni, hogy megtaláld, melyik megközelítés működik jobban számodra, valamint a picid számára. A kombinált módszerrel mérhetőbb mennyiségek mellett a baba szabadon próbálkozhat a falatkás, önálló étkezéssel is.

A hozzátáplálás legfontosabb alapelvei

Függetlenül attól, hogy melyik hozzátáplálási módszert választod, a szilárd ételek bevezetése mellett a picinek tejet is kell még fogyasztania. A hozzátáplálás megkezdésekor a tej továbbra is a fő élelemforrás, a szilárd ételek célja pedig az, hogy a kisbaba megismerje ezt az új és csodálatos fogalmat, amit „ételnek” nevezünk.

Idővel, ahogy a pici elkezd szilárd ételeket fogyasztani, csökkentened kell a tejbevitelt, és fokozatosan növelned kell a szilárd ételek mennyiségét. Az új ízek felfedezése nem jelenti a szoptatás végét, az anyatej/tápszer adását ezután is folytatni kell.

A hozzátáplálás egész időtartama alatt ajánlott minél változatosabb ételekkel kínálni a kisbabád. A táplálkozás nem csak a megfelelő energia- és tápanyagbevitelről szól, hanem arról is, hogy a babát új ingerek érik, mely által fejlődik az emésztőrendszere, agya, immunrendszere, csontjai, izomzata is.

Mikor kínáljuk a szilárd ételt?

A hozzátáplálás elején elég, ha a kisbabádat naponta egyszer kínálod szilárd étellel egy olyan időpontban, amely mindkettőtök számára megfelelő. Nincs egy általános és meghatározott napszak, amelyet erre kijelöltek.

Új alapanyag bevezetését érdemes a délelőtti, lehetőleg hétköznapi órákra időzíteni, hogy az esetleges hasfájás, allergiás reakció vagy érzékenység ne az esti órákban „derüljön ki”. Ha a kicsi ébredéskor éhes, próbálja reggel kínálni neki a bébiételt.

Ha szoptat, akkor olyan időpontban kínálja a szilárd táplálékot, amikor kevesebb a teje, azaz késő délután vagy este. Követheti a baba jelzéseit is: kinyitja a száját, amikor másokat enni, inni lát, tányér és evőeszközök után nyúl, vagy feszülten figyeli Önt evés közben.

Várjon, ha a baba elfordítja a fejét, ráncolja a homlokát, vagy más módon tiltakozik az étel ellen. Etetés során soha ne feszítse ki a száját a kanállal, várja meg, amíg a baba kinyitja a száját, és ne etesse túl gyorsan!

Az első ételek kiválasztása

Kezdetben érdemes egyszerű, egy összetevőből álló püréket, puhára főtt vagy párolt gyümölcs- és zöldségdarabokat kínálni. A kemény gyümölcsöket és zöldségeket, például az almát és a sárgarépát érdemes megfőzni vagy megpárolni, hogy könnyen pépesíthető állagot kapj.

Az első étkezések alkalmával az alábbiakból lehetőségek közül válogathatsz:

• Gyümölcsök és zöldségek, melyek semleges vagy enyhén édeskés ízűek.
• Alma, banán, barack, sárgarépa, főzőtök, sütőtök és édesburgonya.
• Gabonaőrlemények, rizs és kukoricapehely.

Az első szilárd ételeket 4-6 hónapos korban ajánlott bevezetni. Lassan próbálja megismertetni a babát az új ízekkel. Kezdje gyengéd rosttartalmú zöldségekkel, azaz sárgarépával, cukkínivel, fiatal zöldbabbal és brokkolival.

Ezért a hozzátáplálást olyan zöldségekkel kezdje, amelyek megfőzve és összeturmixolva puhák és rosttartalmuk minimális. A szülők és a szakértők egyetértenek abban, hogy a sárgarépapüré első bébiételként a legideálisabb az édeskés íze miatt.

De ha akarja, és a gyermeke úgy kívánja, a hozzátáplálást kezdheti pürésített gyümölcsökkel, zöldségekkel is. Gyakorlatilag bármit, bármikor ehet a gyermek: krumpli, édesburgonya, répa, körte, brokkoli, tojás, teljesen felesleges felsorolni, a néhány kivételről a cikk alján lesz szó.

Az új alapanyagok bevezetése

A hozzátáplálás során először egyféle összetevőjű étel adása javasolt, és 3-5 napig ezt javasolt adni kiegészítésképp az anyatej mellé. Ez azért fontos, mert ha egyidőben többféle új ételt kezdtünk el adni, és néhány nap múlva allergiás tünetek, hasfájás jelentkezik, senki sem fogja megmondani, melyik ételt okozza.

A következő új alapanyag bevezetése között is érdemes 3-4 napot várni, szintén amiatt, hogy kiderüljön, okoz-e bármilyen panaszt a babánál. Figyeld meg, van-e a kicsinek bármiféle reakciója, például hasmenés, kiütés, nagy mennyiségű bukás vagy hányás.

Ha egy alapanyagot felhasználva szeretnél ételt készíteni az egész családnak, a babáét érdemes egy másik edényben befejezni, amennyiben a felnőttek, nagyobb gyerekek részét ízesítenéd. Ne használjunk sót, se cukrot az ételkészítés során, hagyjuk meg az ételeket természetes ízükben.

Vasban gazdag ételek

Hazánkban is komoly probléma a vashiány csecsemőknél, és éppen ezért az USA-ban a gabonaféléket és a pürésített húsokat részesítik előnyben az elsőként adandó ételekként. Ha valamire érdemes figyelni, az az, hogy vasban gazdag ételekből minél többet egyen a gyermek.

A vörös húsok (disznó, marha) és a máj is sok vasat tartalmaz, zöldségek közül pedig a bab, borsó, lencse, csicseriborsó, zöld leveles zöldségek emelendők ki. A vasban gazdag élelmiszerek bevezetését nem érdemes indokolatlanul későre halasztani.

A 6. hónap végétől, 7. hónap elejétől tovább bővítheted az étrendet főtt vagy párolt hússal, hallal és keményre főtt tojássárgával, melyeket a gyümölcs- vagy zöldségpürékhez adva biztosíthatod a kicsi vasszükségletét és a korának megfelelő fehérjebevitelt.

Gabonafélék alatt főként a rizst-rizspépet ajánlják: ez a legkevésbé allergén, vasat tartalmaz, de más gabonaféle is alkalmazható, például zab, kukorica és árpa, sőt célszerű is többfélét adni a rizs potenciális arzéntartalma miatt.

Ha rizset-rizspépet vesz, akkor pedig célszerű az alacsonyabb arzéntartalmút választani, de változatos táplálkozás mellett nem kell az arzéntól rettegni. A kizárólagos rizsfogyasztás annak esetleges magas arzéntartalma miatt nem javasolt.

Glutén és gabonafélék

Glutént is kaphat a gyermek kis mennyiségben ugyanúgy, akár már 4-6 hónaposan. Hogy mennyi glutént kaphat a gyermek, arra nincs ajánlás, nincs tiltás, ésszerű keretek között kell mozogni, azaz 7 hónaposan ne egyen meg napi 2 szelet kenyeret vagy egy rakat babakekszet.

A babakeksz ételekbe történő belereszelése nem feltétlenül a legjobb, hiszen a kekszek alapból cukrozottak, édesebbek, előnyben részesítendők a gabonaporok használata. Gluténtartalmú tejpépek, puhára főzött tészta és búzadara is adható a fokozatos étrendbővítés részeként.

Allergének bevezetése

Az allergének késői, 1 éves kor utáni bevezetése nem bizonyítottan előzi meg az allergiát, sőt egyes allergének késői bevezetése fokozhatja az atópiás megbetegedések gyakoriságát. Lényeges azonban, hogy 1 éves kora előtt minél több alapanyaggal találkozzon a baba, hogy kisebb legyen az esély az allergia megjelenésére.

Az allergének bevezetését illetően fontos, hogy a hozzátáplálás megkezdésének megfelelő időszakban, kis mennyiségben és megfigyelés mellett kerüljenek az étrendbe. Amennyiben bármilyen tünetet tapasztalsz, legyen az hasmenés, hányás, bőrkiütés, gyomorfájás, stb. egyeztess gyermekorvosoddal.

A leggyakoribb allergének közé tartoznak:

• Glutént tartalmazó gabonafélék, azaz búza, rozs, árpa és zab.
• Tojás és a belőle készült termékek.
• Hal és a belőle készült termékek.
• Földimogyoró és a belőle készült termékek.
• Szójabab és a belőle készült termékek.
• Tej és az abból készült termékek.
• Diófélék és a belőlük készült termékek.
• Szezámmag és a belőle készült termékek.
• Rákfélék és puh тестűek, valamint a belőlük készült termékek.

A táplálékallergia leggyakoribb tünetei a hányás, hasmenés, véres széklet, súlyállás, hasi fájdalom, haspuffadás, székrekedés, gyakori bukás, ekcéma, csalánkiütés, orrfolyás, gégeödéma, rekedtség, köhögés és hörghurut.

Természetesen nem kell minden tünetnek egyszerre jelen lenni ahhoz, hogy fennálljon a diagnózis. Anafilaxiás tünetek vagy légzési nehézség esetén sürgős orvosi segítség szükséges.

Mennyit egyen a baba?

Kezdetben elegendő kis mennyiségű étellel, például fél teáskanállal próbálkozni, majd az adagot fokozatosan növelni. Egy étel bevezetése során az elején normális, ha csak néhány teáskanálnyi ételt eszik meg.

A hozzátáplálás mellé nem jár univerzális útmutató, amely pontosan leírná, mikor kell elkezdeni, illetve mennyi szilárd étel, milyen gyakran ajánlott a babának, hiszen ez egyénileg eltér. Hagyatkozzon a gyermek „jelzéseire”, ne erőltesse az étkezést, ha a kicsi láthatóan nyűgös vagy elhúzódik az ételtől.

A 4-6 hónapos baba napi 700-1000 ml anyatej illetve tápszert fogyaszt, ezt 1-2x naponta 1-4 kiskanál bébiétellel egészítjük ki. A 6-8 hónapos csecsemők étrendjét azonos mennyiségű anyatej fogyasztása mellett 2-3x naponta 4-9 kiskanál bébiétellel bővíthetjük.

A 9-12 hónapos gyerekek általában 500-900 ml anyatejet vagy tápszert isznak meg naponta, a szilárd ételek mennyisége ebben a korban elérheti a napi 200 grammot is. Ne aggódj, ha például a 9 hónapos babád nem eszik meg napi ötször teljes adag ételeket, ha mellette még kiadósan szopizik vagy tápszerezik.

Életkor szerinti táplálkozásbeállítás

4-6, illetve 6-7 hónapos korban

Naponta 1 étkezéssel kezdd el a folyamatot. Erre a legalkalmasabb időpont a délelőtt vagy a tízórai. Ebben az életkorban a csecsemők energiaigényének legnagyobb részét az anyatej vagy a tápszer fedezi.

Az első étkezések alkalmával kínálj egyféle, egyszerű alapanyagot. A baba megismerkedik az új ízekkel, állagokkal, színekkel és illatokkal, miközben továbbra is az anyatej vagy a tápszer marad a fő táplálékforrás.

8-9 hónapos korban

Ebben az életkorban továbbra is elsődleges szerepe van az anyatejnek/tápszernek, azonban a babák már nagyobb hajlandóságot mutatnak az egyes falatok iránt. Ahogy egyre több apró fog jelenik meg, úgy a kézzel fogható, puha, ám darabos fogások egyre nagyobb szerepet kapnak.

Az elején villával törd össze a főzeléket. Ha esetleg kisebb, puha darabok maradnak benne, ne aggódj. A babák ennyi idősen már képesek ínyükkel összenyomni azokat.

10-11 hónapos korban

Törekedj arra, hogy gyermeked minden nap 3-szor kóstoljon vagy egyen szilárd ételt. A különböző szakmai szervezetek a fennmaradó étkezésekre továbbra is az anyatej vagy tápszer adását ajánlják.

Előfordulhat, hogy a darabos ételek bevezetésével csökken azok elfogyasztott mennyisége és ismét nő az anyatej/tápszerfogyasztás mértéke. Ez azonban csak átmeneti visszaesést szokott jelenteni.

12 hónapos kortól

A reggeli és a vacsora kiváltása ebben az életkorban történik. Továbbra is adhatsz a kicsinek anyatejet vagy tápszert, azonban megfelelő súlygyarapodás esetén lassan csökkentheted mennyiségüket.

1 éves kor után is folytatható a szoptatás, amíg erre igénye van a babának és az anyának. A szoptatásról történő leszoktatás folyamatos legyen.

Mit ne adjunk a babának?

12 hónaposnál fiatalabb gyermeknek ne adjon tehéntejet nagy mennyiségben. A tehéntej fehérje- és ionösszetétele nem jó a veséjének, továbbá növeli a vashiány rizikóját.

• Kecsketejet és növényi tejet ne adj önálló italként kisbabának.
• Mézet semmilyen formában ne adj 1 éves kor alatt.
• Édesköményt se tea, se semmilyen más formában ne adj csecsemőnek.
• Gyümölcslevet ne kínálj, mert túl tömény, hízlaló, és a fogaknak sem kedvez.
• Mindenféle hozzáadott só és cukor kerülendő.
• Ne adj kemény, kerek, félrenyelhető ételeket.
• Egészben kínált magvak, szőlő, nyers répa és cukorkák fulladásveszélyt jelenthetnek.
• Nyers tojás, nyers hal, penészes sajtok, füstölt áruk, cukrozott, magas sótartalmú és koffeint tartalmazó élelmiszerek fogyasztása nem ajánlott.

A méz a Clostridium botulinum baktérium spóráit tartalmazhatja, amelynek elfogyasztása súlyos idegrendszeri betegséghez, esetleg halálhoz vezethet. A növényi italok, köztük a rizstej, nem alkalmasak az anyatej vagy a tápszer helyettesítésére.

Só, cukor, fűszerek és zsiradékok

Kerülje a sót, cukrot, így a baba megismerheti az étel természetes ízét. A túlzott sófogyasztás a vesét terheli meg, míg a túlzott cukorbevitel számos egyéb betegség kialakulásához vezethet, például cukorbetegséghez és elhízáshoz.

A zsír és koleszterin bevitel nem tiltott csecsemőknél. Tálaláskor keverj fél evőkanál hidegen sajtolt, hevítetlen olajat az elkészült ételhez.

Zöldfűszereket 7-8 hónapos kortól már nyugodtan használhatunk. Az első évben teljesen kerülje a sót, fűszerekkel ízesítse az ételt, és csak burgonyával sűrítse, ne rántsa vagy habarja be az ételeket.

Folyadékfogyasztás

A szoptatást lassan elhagyó babák számára, szomjoltásra kezdetben kizárólag a vizet ajánlják. A szomjoltásra a legmegfelelőbb folyadék a tiszta víz.

Ne kínáld a babát gyümölcslevekkel 1 éves koráig sem étkezésekhez kötötten, sem azok között. A túl sok gyümölcslé fogyasztása súlyproblémákhoz vezethet, valamint hasmenést és fogszuvasodást okozhat.

Fuldoklás, öklendezés és biztonságos étkezés

A szilárd étel lenyelése és a darabok megrágása nem jön egyből a babáknak. Ezt a tanulási folyamatot sokszor öklendezés kíséri.

A fulladás elkerülése végett darabos ételt csak már stabilan ülni tudó babának adj, és etetés közben ne legyen a felsőteste hátradöntve. Soha, semmilyen körülmények között ne hagyd magára az éppen evő gyermeket!

Hogy megtanuld az öklendezést megkülönböztetni a fulladástól, illetve vészhelyzetben higgadtan, felkészülten reagálni, készülj fel előre: nézz baba elsősegély videókat a neten, vagy látogass el egy gyermek elsősegély tanfolyamra.

Higiénia és élelmiszer-biztonság

Az első időkben célszerű a babának külön, új vágódeszkát fenntartani, és az étkészletét egy kifejezetten bababarát, illat- és színezékmentes mosószerrel elmosni.

Különösen veszélyes és tilos fúrt kútból származó vízből készíteni a gyermek tápszerét. Hazánkban a fúrt kutakból származó víz sok esetben magas nitráttartalmú lehet.

Cékla, nitrát és zöldségek

Relatíve nagy mennyiségben tartalmaz nitrátot a spenót, cékla, zöldbab, tök és répa, de a szakirodalom egyáltalán nem tiltja ezek adását. 4 hónapos kor után nyugodtan adhatjuk a változatos étkezés részeként, tehát a cékla egyáltalán nem tiltott.

Nagy mennyiségben minden okozhat problémát, változatosság esetén azonban nem. A nitrát egy methemoglobinémia nevű betegséget okozhat, károsíthatja a hemoglobint, ezért a vízminőségre és a változatos étrendre különösen figyelni kell.

Mi történik, ha a baba elutasítja az ételt?

A csecsemők gyakran utasítják el az első pár kanál pépes ételt annak új íze és állaga miatt. Ha gyermeked nem nyitja a száját a kanál látványára, vagy esetleg kiköpi annak tartalmát, ne ess kétségbe!

Ne erőltesse, kínálja fel újra és újra az elutasított ételt sokszor, nem erőltetve, változatos helyzetekben. Ha ebédkor nem fogadta el, ne szenvedjen még 10 percig, hanem lépjen túl rajta, és próbálja meg másik nap, jövő héten másik étkezésnél.

Rengeteg szakirodalom és kutatás igazolja, hogy sokszor 15x-i kínálás, próbálkozás vezetett sikerre és fogadta el a gyermek az adott ételt. Amit az elmúlt 4 hétben 10x visszautasított, azt lehet, hogy holnap 11x-re meg fogja enni.

Problémás esetekben érdemes anyatejjel összekeverni az ételt, szoptatás közben vagy közvetlenül utána adni, mert az növeli az új étel elfogadásának esélyét. Ha nagyon elutasító, hagyd pihenni a témát pár napot, esetleg vess be új ízeket vagy etetési környezetet.

Étkezési légkör és a baba önállósága

Engedje, hogy a baba belenyúljon, „játsszon” az étellel, megnézze, próbálja magát etetni, lenyalhassa azt saját ujjairól. Sokkal egészségesebb lesz a viszonya az ételhez, ha egyéb érzékszerveivel is megtapasztalja.

Az evés ne kényszer, hanem örömforrás legyen! Ne erőltesse, ne forogjon a család élete görcsösen a hozzátáplálás körül. A baba is fesztelenebbül eszik, ha látja, hogy nem vagy befeszülve.

Ha sokszor tud együtt enni a család, az a bébinek is hatalmas inspiráció: egyrészt ellesi anyutól-aputól a technikát, másrészt az ételhez, együtt evéshez való viszonyt is így tanulja meg.

Az evésidőt szenteld a babádnak: ha kicsit lassan is majszol, ne pakolgass, mászkálj a konyhában, mobilozz közben, ne érezze azt, hogy sürgetve van. Türelem, türelem és megint csak türelem.

Házi étel vagy bébiétel?

Egy ideális világban a babánk csakis frissen, házilag készített, bio finomságokat kapna. Ha nincs időnk, kimerültek, vagy betegek vagyunk, esetleg elutazunk, akkor adja magát a bolti bébiétel.

Ha viszont később szeretnénk a babát a házi kosztra szoktatni, akkor már most adjunk neki minél többet a saját főztünkből. Ha ugyanis a baba hozzászokik a bolti ételek mindig ugyanolyan ízéhez, akkor később kevésbé lesz nyitott a más típusú ízvilágokra.

A legjobb áthidaló megoldást jelentheti, ha néha lefőzünk több adagot valamelyik kedvencéből, és lefagyasztjuk. Eleinte egyszerre keveset esznek a babák, ezért érdemes egy alkalommal többet főzni, és azt kis adagokban lefagyasztani.

Idényzöldségek, gyümölcsök és tárolás

Érdemes kihasználni a - lehetőleg bio - idénygyümölcsök- és zöldségek szezonjait, hogy a kisbabád a frissen termett, zamatos változatukban ismerhesse meg őket.

Ha tudsz, fagyassz le vagy tegyél el minél többet ezekből, hogy később is adhass belőle a babádnak. Ez akkor is hasznos, ha például az eperszezon idején a babád még túl pici, de ősszel-télen már megismertetnéd vele.

Érdemes kis adagokban lefagyasztani a zöldség-gyümölcsöket és az általad készített finomságokat, mert kiolvasztva már nem sokáig tárolhatók.

A hozzátáplálás követése

A hozzátáplálás során is rendkívül fontos a percentilis görbe vezetése, és havonta 1x berajzolni az értékeket, hiszen nagyobb eséllyel időben derülhet ki, ha nem jut elég energiához, vashoz gyermeke, vagy allergiás valamilyen ételre.

Abban az esetben fordulj orvoshoz, ha étvágytalannak ítéled meg, valamint súlya hosszabb ideje stagnál, esetleg elkezd csökkenni. Ha a baba hízik, egészséges és láthatóan boldog, nincs miért aggódnia.

Lesznek olyan napok is, amikor a babád nyűgös, fáj valamije, jön a foga, és elképzelhető, hogy a vártnál is kevesebbet, vagy szinte egyáltalán nem eszik majd. Ne aggódj, miután túl van rajta, újra lelkesen fog falatozni.

A hozzátáplálás során főbb irányvonalak vannak, szigorú hozzátáplálási irányelvek azonban nincsenek arra, hogy mikor ehet a gyermek körtét vagy gombát. Minden gyermek más és más, ne stresszelje túl, dőljön hátra, bízzon az ösztöneiben és próbálkozzon kitartóan!

tags: #taplalkozasbeallitas #baba #hozzataplalas