Az 1978. évi törvény a terhességi-gyermekágyi segélyről: jogosultság és igénylés

A terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS, illetve TGYS) a betegségi és anyasági ellátás keretében a szülési szabadság idejére járó keresetpótló pénzbeli ellátás. Magyarországon az egészségbiztosítás ellátásainak keretében, kizárólag a biztosítottaknak járó, havi rendszerességű, jövedelemarányos pénzbeli ellátás, mely az anya jövedelem kiesését hivatott pótolni a 168 napos szülési szabadság időtartama alatt.

A terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság biztosítási jogviszonyhoz kötött, ezért nem jár alanyi jogon, csak akkor, ha az igénylő a jogszabályban meghatározott előzetes biztosítási idővel rendelkezik, és a szülés a biztosítás fennállása alatt vagy a törvényben meghatározott időn belül következik be. A terhességi-gyermekágyi segély mértéke a jövedelem napi átlagának 70%-a.

A terhességi-gyermekágyi segély rendeltetése

A gyermekvállalással természetes módon együtt jár, hogy átmeneti időre az anya nem tudja a munkáját ellátni, ezért gondoskodni kell a kieső jövedelme pótlásáról. Ennek érdekében az egészségbiztosítás a gyermek születése esetén a jogosultsági feltételekkel rendelkező anyát a 24 hét szülési szabadság idejére terhességi gyermekágyi segélyben (TGYS) részesíti, amely az elnevezése ellenére biztosítási jogviszonyhoz kötött egészségbiztosítási pénzbeli ellátás.

A TGYÁS a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A terhességi-gyermekágyi segély a 168 napos szülési szabadság időtartamára jár, mértéke az igénylő jövedelme napi átlagának 70%-a.

Ki jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre?

A terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának ideje alatt, illetve a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül.

A terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül, vagy a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl táppénz, illetve baleseti táppénz folyósításának ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szült.

Az eltérő, 180 és 365 napos adatok különböző időszakokból és szabályozási állapotokból származnak, ezért az adott ügyben mindig a jogosultság kezdőnapján hatályos rendelkezéseket kell figyelembe venni.

A biztosítási időben biztosítottnak minősülhetnek például a munkavállalók, a köztisztviselők vagy a közalkalmazottak, valamint igénybe vehetik a társadalombiztosítás ellátásait többek között a munkanélküli járadékban részesülők is.

Örökbefogadási szándékkal gondozásba vett csecsemő

Terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult az a biztosított nő is, aki örökbefogadási szándékkal vette gondozásba a csecsemőt abban az esetben, ha a jogosultsági feltételekkel a gondozásba vétel napján rendelkezik.

A csecsemőt örökbe fogadó nőnek a gyermek gondozásbavételének napján kell rendelkeznie a terhességi-gyermekágyi segély megállapításához szükséges feltételekkel.

Az előzetes biztosítási idő

Rendkívül fontos az a kedvező szabály, miszerint a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie. A biztosítási idők folyamatosságát nem kell vizsgálni, mert a jogosultsági feltétel a két éven belüli előzetes biztosítási idő.

Az előzetes biztosítási időket a szülés napjához igazodóan kell vizsgálni. A 180 napi előzetes biztosítási idő önmagában nem elegendő a terhességi-gyermekágyi segély megállapításához.

A jogosultsághoz szükséges előzetes biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj folyósításának idejét.

A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 napot, valamint a rehabilitációs járadék és rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

A 180 napi előzetes biztosítási idő megállapításánál figyelembe kell venni az oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét, továbbá a táppénzjogosultság szabályai alapján biztosításban töltött időt.

Ha a szülő nő a szülési szabadság megkezdésekor nem rendelkezik 180 nap biztosítási idővel, de azt legkésőbb a szülés napjáig, beleértve a szülés napját is, megszerzi, a terhességi-gyermekágyi segélyre a szülési szabadság kezdetére visszamenőleg is jogosulttá válik.

A 180 napi előzetes biztosítási idő megszerzése előtt nem lehet elismerni a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultságot abban az esetben sem, ha a biztosított várhatóan megszerzi a szülés napjáig a 180 nap előzetes biztosítási időt.

A szülés dátumának ismerete nélkül az ellátás nem bírálható el, és nem fizethető ki. Amennyiben a szülés a vártnál korábban következik be, illetve ha koraszülés történt, és a biztosított nem rendelkezik 180 napi előzetes biztosítási idővel, a terhességi-gyermekágyi segély megállapítása nem lehetséges.

A szülési szabadság és az ellátás időtartama

A terhes, illetve szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyet úgy kell kiadni, hogy abból 28 nap lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság tehát legkésőbb a szülés napjával kezdődik, ezért a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdő napja a szülés várható időpontját megelőző 28 nap bármelyike lehet, de legkésőbb a szülés napja.

A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság időtartamára jár. A terhességi-gyermekágyi segély időtartama nem haladhatja meg a 168 napot, függetlenül attól, hogy a terhes nő a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól, de legfeljebb a szülés napjától kívánja-e igénybe venni a szülési szabadságát.

A szülési szabadság nem kötelező, azonban a magzat védelme érdekében az orvos lehetőség szerint ettől a naptól veszi terhesállományba a szülő nőt. Amennyiben az illetékes orvos terhesállományba veszi a biztosított nőt, a szülési szabadság kezdő napja a terhesállományba vétel napja.

Ha a biztosított nő a kifizetőhelyen nem nyújt be terhesállománybavételi orvosi igazolást, a terhességi-gyermekágyi segély a szülés napjától, illetve a szülésnek a nő nyilatkozata szerinti várható idejét megelőző 28. naptól állapítható meg.

Amennyiben a szülés a várható időpontot megelőző 28. nap előtt következik be, az anya a gyermekágyi segélyre a szülés napjától jogosult.

Koraszülött gyermek

Ha a gyermeket koraszülöttként intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét a szülést követő egy évig a gyermeknek az intézetből való elbocsátása után is igénybe lehet venni.

Ha a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.

A szülési szabadság megszűnésének különös esetei

A szülési szabadság megszűnik halvaszülésnél a szüléstől számított hat hét elteltével, a gyermek halálakor a halált követő tizenötödik napon. Ha a vér szerinti anya örökbe adja a gyermekét, a gondozásbavétel napjával, ha állami gondozásba adja, az azt követő napon szűnik meg a gyermek utáni szülési szabadság.

A szülési szabadság időtartama a szülést követően hat hétnél rövidebb nem lehet, még az előbb említett esetekben sem.

Mikor nem jár a terhességi-gyermekágyi segély?

A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a terhességi-gyermekágyi segély, ha nincs olyan jövedelemkiesés, amelyet az egészségbiztosítási ellátásnak kellene pótolnia.

Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a szülő nő a teljes keresetét megkapja, vagy ha bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez, illetve hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

Annak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély. Nem tekinthető keresőfoglalkozásnak, ha a biztosított nő személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjban vagy a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazásban részesül.

Nem jár TGYÁS akkor sem, ha a szülő nő részére gyermekgondozási segélyt folyósítanak. Ilyenkor azt kell vizsgálni, hogy a biztosított számára melyik ellátás folyósítása a kedvezőbb.

A bedolgozónak csak az anyag visszaszolgáltatásának napjától jár a terhességi-gyermekágyi segély, kivéve ha a munkáltató igazolja, hogy a terhességi-gyermekágyi segély időtartama alatt a bedolgozó és családja nem végez munkát.

A terhességi-gyermekágyi segély összege

A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70 százaléka. A terhességi-gyermekágyi segély a jövedelem napi átlagának 70%-a.

A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani, ha a biztosított a szülés napján két éven belül 180 naptári napi keresettel rendelkezik.

Ha az irányadó időszakban van 180 napi jövedelem

A terhességi-gyermekágyi segély összegének alapjául szolgáló jövedelem napi átlagát a táppénzre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani, ha a biztosítottnak az ellátásra jogosultsága első napját megelőző naptári év első napjától a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultságot megelőző napig az úgynevezett irányadó időszakban 180 naptári napi jövedelme van.

Főszabályként a terhességi-gyermekágyi segélyt a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

Ha az igénylő a szülést megelőző évben nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani.

A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos.

Ha nincs 180 napi figyelembe vehető jövedelem

Ha az anya nem rendelkezik a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságot megelőző évben és a szülési szabadság kezdő napját közvetlenül megelőzően sem 180 naptári napi, figyelembe vehető jövedelemmel, akkor a terhességi-gyermekágyi segély napi összegének alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része.

Amennyiben az igénylő a fenti időtartamban nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani.

Ha azonban az anya egészségbiztosítási járulékalapot képező tényleges jövedelme az irányadó időszakban nem éri el a minimálbér kétszeresét, akkor a terhességi-gyermekágyi segélyt a tényleges, ennek hiányában pedig a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani.

Tényleges jövedelem hiányában az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, azzal, hogy a terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összege a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.

Az egyéni és társas vállalkozók ellátását tényleges jövedelem hiányában a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszeresének figyelembevételével kell megállapítani.

A mezőgazdasági őstermelő ellátását tényleges jövedelem hiányában a Tbj. 30/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékfizetési kötelezettsége szerint kell megállapítani.

Annak, aki álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának szünetelése alatt, vagy ezek megszűnését követő 42 napon belül szül, és tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani.

A pénzbeli ellátás naptári napi alapja azonban nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset harmincad részét.

Korábbi példák a minimálbér kétszeresére

Ha a szülési szabadság kezdőnapját megelőző január 1-jétől a szülési szabadság kezdetéig nincs 180 napi jövedelem, akkor a napi összeg alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része.

A korábbi szabályozási példában a minimálbér kétszerese 2012-ben 186.000 Ft volt. Ez az adat az adott időszakhoz kapcsolódó érték, ezért más jogosultsági kezdőnap esetén nem alkalmazható automatikusan.

A második gyermek születése TGYÁS, GYED vagy GYES alatt

Amennyiben a szülő nő gyermekgondozási segélyben részesül az előző gyermeke után és újból szül, először azt kell vizsgálni, hogy a biztosítási jogviszonya fennáll-e.

Amennyiben a biztosítása fennáll, az igénylő jogosult a terhességi-gyermekágyi segélyre, és maga dönti el, hogy a szülés napjától, vagy legkorábban a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól kéri-e az ellátás megállapítását.

A második gyermek születésekor is a már ismertetett szabályok alapján járnak el. Azt vizsgálják, hogy a szülő az irányadó időszakban rendelkezik-e 180 naptári napi jövedelemmel.

Amennyiben a szülő nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert első gyermeke után gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült, a terhességi-gyermekágyi segélyének összegét a minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg.

A számfejtésig már kifizetett gyermekgondozási segély összegét a terhességi-gyermekágyi segély összegébe be kell számítani, mert a gyermekgondozási segély és a terhességi-gyermekágyi segély egyidejűleg nem folyósítható.

Ha a terhességi-gyermekágyi segély összege kevesebb lenne, mint a folyósított gyermekgondozási segély, a szülő nő választhat a kedvezőbb ellátások között.

Adó- és járulékszabályok

A terhességi-gyermekágyi segélyből a jogszabály szerint, az adókedvezményeket figyelembe véve számított személyi jövedelemadó-előleget a folyósító szerv levonja.

A terhességi-gyermekágyi segély után egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem kell fizetni. A terhességi-gyermekágyi segély után nem kell sem százalékos mértékű, sem tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni.

A terhességi-gyermekágyi segély folyósításának idejét a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időként kell figyelembe venni.

Választás az egyes ellátások között

A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülőnek az ellátás igénylésekor figyelemmel kell lennie arra, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg terhességi-gyermekágyi segélyre, táppénzre vagy baleseti táppénzre, gyermekgondozási támogatásra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.

A közös háztartásban élő gyermek után a szülők választása szerint csak az egyik szülő jogosult táppénzre vagy gyermekgondozási díjra.

Lehetőség van arra, hogy a felsorolt ellátások között a biztosított a folyósítás során is válasszon. Az egyik ellátás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától, a korábban folyósított ellátás folyósításának megszüntetésével lehet megállapítani és folyósítani.

Több biztosítási jogviszony

Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonynál a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultságot, annak időtartamát, mértékét és összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni.

A terhességi-gyermekágyi segély igénylése

A TGYÁS iránti igényt foglalkoztatott esetén szóban vagy írásban a foglalkoztatónál kell bejelenteni. Az igénybejelentést abban az esetben is a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, ha az anya a biztosítás megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat.

A kérelmet a biztosítási jogviszony, vagyis a munkajogviszony fennállása alatt és annak megszűnését követően is a foglalkoztatónál kell bejelenteni.

Ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, a kérelmet a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz kell benyújtani.

Egyéni vállalkozó esetén az igényt írásban a telephelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelenteni.

Az igényt az „Igénybejelentés táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon lehet benyújtani.

Visszamenőleges igénylés

Terhességi-gyermekágyi segélyt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet igényelni, vagyis az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.

A kérelemhez csatolandó igazolások

Amennyiben az igénybenyújtáskor még nem született meg a gyermek, csatolni kell a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolást és a terhesgondozási könyvet.

A gyermek születése napjától kezdődően igényelt ellátás esetén csatolni kell a szülést igazoló kórházi igazolást és a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát.

A szülés várható időpontját a terhesgondozási könyv bemutatásával kell igazolni. A szülés a születési anyakönyvi kivonattal vagy a kórházi igazolvány benyújtásával igazolható.

Amennyiben a szülő nőt nem vették terhesállományba, úgy a jogosultságot terhesgondozási könyvvel, ha a szülés nem kórházban történt, akkor a gyermek születését anyakönyvi kivonattal kell igazolni.

A halvaszülést a kórház az „Orvosi igazolás a késői magzati halálozásról” elnevezésű nyomtatvánnyal igazolja.

Örökbefogadás esetén csatolni kell az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot és az örökbefogadási szándékról szóló igazolást.

Csecsemő örökbefogadása esetén szükséges az örökbefogadásról szóló gyámhivatali határozat, vagy a gyámhivatal igazolása arról, hogy a biztosított a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, továbbá a foglalkoztatói igazolás.

Ha az igénylőnek megszűnt a biztosítási jogviszonya, szükség van a „Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatványra, valamint az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű igazolásra.

Az előzetes biztosítási időre vonatkozó adatok beszerzésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a táppénzzel kapcsolatos biztosítási idő igazolására. Itt is fontos a „tb-kiskönyv”.

A foglalkoztató feladatai

A terhességi-gyermekágyi segély megállapításához két fő feltétel együttes fennállása szükséges. Az első, hogy a szülő nő a szülést közvetlenül megelőző két éven belül legalább a meghatározott előzetes biztosítási idővel rendelkezzen.

A második feltétel, hogy a szülés a biztosítás tartama alatt, a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül, illetve a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz vagy baleseti táppénz folyósításának ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül következzen be.

A társadalombiztosítási kifizetőhelyet nem működtető foglalkoztató a terhességi-gyermekágyi segélyhez „Foglalkoztatói igazolást” állít ki, és a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt három munkanapon belül a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz továbbítja.

A terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a foglalkoztató székhelye vagy telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár bírálja el és folyósítja.

Az elbírálás, számfejtés és folyósítás

A terhességi-gyermekágyi segély folyósítása időtartamának megállapítását követően a „Tájékoztató a terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításához” elnevezésű nyomtatványt kell kiküldeni a szülő nő részére a lakcímére.

A tájékoztató elküldését a „Segélyezési egyéni lapon”, illetve „Pótlapon” jelölni kell.

A terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegét az adatmegállapító lapon feltüntetett munkaviszonyra, bérre és kieső napokra vonatkozó adatok alapján kell kiszámítani.

A terhességi-gyermekágyi segély számfejtése a bérkifizetéshez igazodóan történik. A számfejtést a hivatalból kiállított „Orvosi igazoláson” kell elvégezni.

A biztosított személyi adatainak feltüntetése után a „Keresőképtelenség tól-ig” rovatba az ellátás számfejtésének időtartamát kell rögzíteni. Ugyanitt kell jelölni az ellátás nemét és mértékét.

A különbözet elszámolása szintén a hivatalból kiállított orvosi igazoláson történik. Ettől az eljárástól abban az esetben lehet eltérni, amennyiben a számfejtés, illetve kifizetés számítógépes rendszeren keresztül történik az illetékes megyei vagy fővárosi egészségbiztosítási pénztár, illetve kirendeltség engedélye alapján.

A folyósítás gyakorisága

A terhességi-gyermekágyi segélyt havonta utólag folyósítják. A kifizetőhely a bérfizetési napon, az egészségbiztosítási pénztár pedig a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig teljesíti a folyósítást.

A folyósítás az igénylő kérelme szerint postai úton vagy bankszámlára történő utalással történhet.

Ha a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása a biztosítás fennállása alatt megkezdődött, de a munkaviszony megszűnik a segélyezés ideje alatt, ez nem érinti a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását.

A gyermeket örökbe fogadó nő részére attól a naptól lehet folyósítani az ellátást, amelytől az illetékes gyámhatóság igazolta az örökbefogadást. A gyámhatóság igazolása mellett be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát is.

Levonás az ellátásból

A terhességi-gyermekágyi segélyből semmilyen jogcímen nincs helye levonásnak, kivéve ha a biztosított saját nyilatkozata alapján kéri a levonást, például tartásdíjnál.

A gyermektartásdíj, valamint a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás végrehajtása érdekében legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segély 33%-a vonható le a fizetésre kötelezett személytől.

Méltányosság

A társadalmi szolidaritás elve alapján az egészségbiztosítónak lehetősége van arra, hogy abban az esetben, ha a szülő nem rendelkezik a TGYÁS folyósításához szükséges biztosítási idővel, meghatározott keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően megállapítsa a TGYÁS-ra való jogosultságot annak is, aki arra egyébként nem lenne jogosult.

A pénzbeli ellátások méltányosságon alapuló engedélyezése iránti kérelmet a szülő foglalkoztatója szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz kell benyújtani.

Kapcsolódó jogosultságok és kedvezmények

A terhességi-gyermekágyi segélyben részesülők az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira akkor is jogosultak, ha nem biztosítottak.

A gyermekvállalással járó plusz terhek könnyítésére lehetőség van arra is, hogy az apa a gyermeke születésekor távolléti díjjal kifizetett öt munkanap munkaidő-kedvezményt vegyen igénybe, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.