A Magyar Államkincstár által biztosított bölcsődei támogatás 2025-ben is elérhető a kisgyermeket nevelő szülők számára, akik vissza szeretnének térni a munkaerőpiacra. Az EFOP Plusz-6.3.1-23 számú program célja, hogy a szülők munkavállalását támogassa a bölcsődei ellátás költségeinek részbeni átvállalásával.
A támogatás alapösszege havonta legfeljebb 50 000 forint, bizonyos hátrányos vagy kiemelt élethelyzetekben pedig gyermekenként akár 65 000 forint is lehet. A juttatás vissza nem térítendő és utólagos elszámolással működik, vagyis a szülőnek először ki kell fizetnie a bölcsődei díjat, majd a számla és a fizetés igazolása alapján kérheti annak megtérítését.
A bölcsődei támogatás legfontosabb adatai
| Szempont | Fontos tudnivaló |
|---|---|
| A támogatás összege | Legfeljebb 50 000 Ft havonta, kiemelt esetekben akár 65 000 Ft havonta |
| A támogatás jellege | Vissza nem térítendő, utólagos elszámolású támogatás |
| Igénylés módja | Elektronikusan, Ügyfélkapun keresztül |
| A program időszaka | 2024. szeptember 2-től 2027. október 31-ig |
| A kifizetési kérelmek végső határideje | 2028. január 31. |
| A támogatás kezelője | Magyar Államkincstár |
Mi a bölcsődei támogatás célja?
A kisgyermeket nevelő szülők munkaerőpiaci visszatérését segítő bölcsődei támogatás 2025-ben is elérhető. Az utófinanszírozású, vissza nem térítendő juttatás alapösszege havi legfeljebb 50 ezer forint, ám bizonyos speciális esetekben havi 65 ezer forintig is emelkedhet.
A program kizárólag a számlával igazolt bölcsődei térítési díj kompenzálására szolgál azoknak a szülőknek, akik a gyermekgondozási ellátás folyósítása mellett vagy azután térnek vissza a munka világába, és gyermeküket a munkavégzés idejére bölcsődei ellátásban részesítik.
A támogatás az európai uniós finanszírozású EFOP Plusz program része, és a gyermek után fizetett bölcsődei személyi térítési díjhoz nyújt hozzájárulást, utólagos elszámolás formájában.
Ki jogosult a támogatásra?
A támogatást azok a szülők igényelhetik, akik 2023. április 1. után álltak vagy tértek vissza munkába munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban vagy önfoglalkoztatóként, és 20 hetesnél idősebb gyermeket nevelnek.
A jogosultság további feltétele, hogy a gyermek hivatalos bölcsődei vagy napközbeni gyermekfelügyeleti ellátásban részesüljön, a szülő és a gyermek lakó- vagy tartózkodási helye kevésbé fejlett régióban legyen, valamint az igénylő rendelkezzen Ügyfélkapus hozzáféréssel és bankszámlával.
A hivatalos kiírás értelmében az a vér szerinti szülő, örökbefogadó szülő vagy gyám nyújthat be kérelmet, aki megfelel az előírt feltételeknek.
A gyermek életkorára vonatkozó feltételek
A juttatás a 20 hetesnél idősebb kisgyermekek bölcsődei ellátása után igényelhető. A támogatási kérelem benyújtásakor a gyermek még nem töltötte be a 3. életévét.
A folyósítás alapesetben a gyermek óvodai nevelésének megkezdéséig tart, de legkésőbb annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek betölti a 3. életévét.
Kivételt képez, ha a gyermek egészségügyi vagy fejlettségi okokból orvosi javaslatra még nem érett az óvodára; ilyenkor a támogatás a 4. életév betöltését követő augusztus 31-ig folyósítható. Sajátos nevelési igényű gyermekek esetében ez a korhatár a 6. életév.
Családtámogatási ellátás
A kérelem benyújtásának pillanatában vagy azt megelőzően a szülő csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül.
A támogatás egyik célja, hogy segítse a szülők munkaerőpiacra való visszatérését a gyermekgondozási időszak után, miközben a gyermek napközbeni ellátása hivatalosan működő szolgáltatásban biztosított.
A munkába állás feltételei
A gyermekgondozást követően igazolt módon vissza kell térni a hazai munkaerőpiacra, akár alkalmazottként, akár önfoglalkoztatóként. Csak munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, vagy az egyszerűsített foglalkoztatástól eltérő egyéb jogviszonyban, valamint az önfoglalkoztatás keretében történő munkába állás minősül munkaerő-piaci visszatérésnek.
Részmunkaidő és közmunka esetén a jogosultság fennáll. A munkába állás dátuma kulcsfontosságú: csak 2023. április 1. után kezdett munkaviszony jogosít támogatásra.
Nem jogosít ugyanakkor támogatásra az idénymunka, az alkalmi munka, az adószámos magánszemélyként végzett tevékenység, a kismama szövetkezetnél végzett munka, valamint a hallgatói jogviszony keretében végzett tevékenység sem.
Nem felel meg az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján az idénymunkára vagy alkalmi munkára létesített munkaviszony. Továbbá a külföldi munkáltatónál, Magyarország területén kívüli munkavégzésre létesített jogviszony sem.
Adószámos magánszemélyként vagy hallgatói jogviszonyban állóként sem lehetsz jogosult a támogatásra.
Lakcím és területi feltétel
A szülő és a gyermek lakcímének kevésbé fejlett régióhoz kell tartoznia. A támogatás Budapest kivételével az ország minden régiójában elérhető, így például Pest megyében, Észak-Magyarországon, Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön vagy Dél-Alföldön.
Az EFOP Plusz finanszírozási szabályok miatt az igénylő szülő állandó lakóhelyének - vagy ha van, tartózkodási helyének - valamelyik kevésbé fejlett régióban, azaz Budapesten kívül, vidéken vagy Pest megyében kell lennie.
A csak budapesti lakcímmel rendelkezők erre a MÁK bölcsődei támogatásra nem jogosultak. A jogosultság szempontjából a szülő és a gyermek lakcíme számít, nem a bölcsőde elhelyezkedése.
Ez azt jelenti, hogy például egy vidéken élő család budapesti bölcsődébe is írathatja gyermekét, ha a szülő és a gyermek lakó- vagy tartózkodási helye megfelel a területi feltételeknek.
Közös lakcím
Az igénylő szülőnek és a gyermeknek a támogatás teljes időtartama alatt azonos magyarországi állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel kell rendelkeznie.
Állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye megegyezik a támogatásra jogosító gyermek állandó lakóhelyével vagy tartózkodási helyével.
Egy gyermek és több gyermek támogatása
Ugyanazon gyermek után egy időben csak egy szülő részesülhet támogatásban, de több gyermek esetén gyermekenként külön kérelem nyújtható be. Egy gyermek után csak egy szülő jogosult támogatásra, de egy szülő több gyermek után is igényelheti azt.
Mekkora összeg igényelhető?
Általános esetben a kifizethető támogatás maximális összege havi 50 000 forint. Ez vonatkozik a legtöbb igénylőre, akik az általános feltételeknek megfelelve helyezik el gyermeküket a magánintézményekben vagy napközbeni gyermekfelügyeletekben.
Kiemelt célcsoportok esetében a maximális keret havi 65 000 forintig emelkedik. A megállapított pénzügyi keret mindkét esetben gyermekenként értendő.
Mikor járhat a havi 65 000 forintos támogatás?
A 65 ezer forintos támogatás akkor járhat, ha a szülő egyedül neveli gyermekét, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket nevel, menekült hátterű, sajátos nevelési igényű, beteg vagy fogyatékkal élő gyermeket nevel.
Ezt a magasabb összeget a gyermeküket egyedülállóként nevelők, a sajátos nevelési igényű gyermeket nevelők, a tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermeket nevelők, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, a korai fejlesztésre jogosult gyermeket nevelőszülők, valamint a menekült hátterű igénylők kaphatják.
A ténylegesen kifizethető összeg
A jogosultság megállapítása nem jelenti automatikusan a teljes 50 vagy 65 ezer forintos keretösszeg folyósítását. A támogatás összege soha nem lehet magasabb, mint a bölcsődére kifizetett térítési díj.
A hivatalos szabályozás szigorúan kimondja, hogy a kifizetett állami támogatás sosem haladhatja meg az intézmény által az adott hónapra kiállított, és a szülő által ténylegesen kifizetett személyi térítési díj 100 százalékát.
Ha a bölcsődei gondozási díj havonta 40 000 forint, akkor az Államkincstár is 40 000 forintot fog utalni. Ha a térítési díj például 40 000 Ft, akkor maximum ennyit térít vissza a Kincstár.
Ha viszont a havi gondozási díj 75 000 forint, akkor az alapesetbe tartozó szülő a maximálisan adható 50 000 forintot kapja meg a Kincstártól, a fennmaradó 25 000 forintot pedig saját zsebből kell állnia.
| Havi bölcsődei díj | Általános esetben kifizethető összeg | Kiemelt esetben kifizethető összeg |
|---|---|---|
| 40 000 Ft | 40 000 Ft | 40 000 Ft |
| 50 000 Ft | 50 000 Ft | 50 000 Ft |
| 75 000 Ft | 50 000 Ft | 65 000 Ft |
Milyen költségekre kérhető támogatás?
A juttatás kizárólag a gyermek napközbeni ellátásához szorosan kapcsolódó, számlával igazolt személyi térítési díjat, vagyis a gondozási díjat fedezi.
A támogatás a gyermekétkeztetés költségeit és a bölcsődei gondozási díjat fedezheti. A számlának azonban olyan szolgáltatást kell tartalmaznia, amely a támogatás szabályai szerint elszámolható.
A bölcsőde által kiállított számlán szolgáltatásként személyi térítési díjnak, például gyermekétkeztetésnek vagy gondozási díjnak kell szerepelnie. Ha a bizonylat csak általánosságban tartalmaz „bölcsődei díjat”, a Kincstár nem tudja elkülöníteni a nem támogatható költségtípusokat, ami hiánypótláshoz vagy elutasításhoz vezet.
Mivel a program utófinanszírozásos alapon működik, a gyakorlatban a szülőnek először saját erőből kell rendeznie a havi bölcsődei díjat. A megítélt támogatási összeget ezt követően, az intézmény által kiállított számla és a befizetést igazoló banki bizonylat benyújtásával tudja visszaigényelni a Magyar Államkincstártól.
Milyen intézmények után jár a támogatás?
Támogatás kérhető minden hivatalosan működő, nyilvántartott bölcsődei intézmény vagy napközbeni gyermekfelügyeleti szolgáltatás igénybevétele után.
A program bármely, működési engedéllyel rendelkező intézménynél felmerülő költséget kompenzálja, amennyiben a szülőnek ott személyi térítési, vagyis gondozási díjat kell fizetnie.
- önkormányzati bölcsőde;
- családi bölcsőde;
- mini bölcsőde;
- magánbölcsőde;
- munkahelyi bölcsőde;
- napközbeni gyermekfelügyelet.
Az EFOP bölcsődei támogatás minden olyan szolgáltatóra igénybe vehető, amely rendelkezik működési engedéllyel és szerepel a hivatalos nyilvántartásban; ezek közé tartoznak a családi magán bölcsődék, a munkahelyi és mini bölcsődék, valamint a napközbeni gyermekfelügyeletek.
Bár az ingyenesség miatt az önkormányzati bölcsődék nagy része a gyakorlatban kiesik a támogatásból, amennyiben az önkormányzati intézmény is szed gondozási díjat, a támogatás ott is felhasználható.
Csak engedéllyel működő intézményben történő elhelyezés után jár a támogatás. Ingyenes vagy teljesen államilag finanszírozott ellátás esetén nem jár támogatás.
Hogyan történik az igénylés?
A támogatás igénybevétele egy kétlépcsős folyamat: először egy egyszeri regisztrációt, vagyis támogatási kérelmet kell benyújtani, majd a jóváhagyás után havonta kifizetési kérelmet kell beadni a tényleges utaláshoz.
- Regisztráció a Magyar Államkincstár elektronikus felületén.
- Az e-kérelem kitöltése és benyújtása Ügyfélkapun keresztül.
- A jogosultsághoz szükséges nyilatkozatok megadása.
- A támogatói okirat megérkezésének megvárása.
- A szükséges dokumentumok előkészítése és digitalizálása.
- Havi kifizetési kérelem benyújtása.
- A bölcsődei számla és a fizetés igazolásának feltöltése.
1. Regisztráció és támogatási kérelem
A folyamat a KAÜ-rendszeren keresztüli Ügyfélkapu-azonosítással indul, majd a sikeres belépés után válik elérhetővé az e-kérelem oldalon a bölcsődei támogatás kitöltendő űrlapja.
Ezen a felületen rögzíteni kell a személyes adatokat, valamint meg kell tenni a jogosultsághoz szükséges nyilatkozatokat. A támogatási kérelmet a Kincstár által biztosított elektronikus űrlapon, Ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani.
A támogatás nem automatikus, minden esetben külön kérelmet kell benyújtani elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítással.
2. A támogatói okirat
A beküldést követően a Kincstár elbírálja a kérelmet. Kedvező döntés esetén az Államkincstár elektronikus úton, az Ügyfélkapu tárhelyre megküldi a jogosultságot igazoló támogatói okiratot.
A támogatási kérelem alapján a támogatási jogosultság megállapítását követően a Kincstár támogatói okiratot bocsát ki. A Támogatói okirat azonban még nem jelent automatikus utalást.
3. A havi kifizetési kérelem
A pénz folyósításához havonta szükség van a bölcsődei támogatás kifizetési kérelmének benyújtására. Ezt a jogosultság megítélése után a Kincstár által biztosított elektronikus űrlapon keresztül lehet megtenni.
A kérelemhez minden alkalommal csatolni kell az aktuális havi bölcsődei számlát és annak kifizetését igazoló banki bizonylatot.
A kifizetési kérelmeket havonta kell benyújtani. Ha három hónapon át nem történik kifizetési kérelem benyújtása, a támogatási jogviszony megszűnhet.
Milyen dokumentumokra van szükség?
A Magyar Államkincstár a bölcsődei támogatás elbírálásához és folyósításához szigorú dokumentációs követelményeket ír elő.
Az ügyintézés során kiemelten fontos, hogy az igénylők kizárólag a Kincstár által közzétett, hivatalos formanyomtatványokat használják, ellenkező esetben a kérelmet elutasíthatják vagy hiánypótlásra küldik vissza.
A dokumentumokat minden esetben digitalizálva, lehetőleg jól olvasható PDF formátumban kell feltölteni az Ügyfélkapu bölcsődei támogatás felületére az elektronikus ügyintézés során.
A havi kifizetési kérelem kötelező mellékletei
- Havi bölcsődei számla: az intézmény által kiállított, a személyi térítési díjat vagy gondozási díjat tartalmazó számla másolata.
- A pénzügyi teljesítést igazoló banki bizonylat: annak igazolása, hogy a számla ellenértékét a szülő ténylegesen kifizette.
- Munkáltatói igazolás: a legelső kifizetési kérelemhez csatolandó, a MÁK hivatalos formanyomtatványán kiállított dokumentum.
A számla formai követelményei
A számlának vagy a támogatást igénylő szülő, vagy a gyermek nevére és címére kell szólnia.
A számlának a személyi térítési díjat, vagyis a gondozási díjat kell tartalmaznia. A nem támogatható költségek és az elszámolható díjak elkülönítésének hiánya hiánypótláshoz vagy elutasításhoz vezethet.
A fizetés igazolása
Banki átutalás esetén a sikeres tranzakciót igazoló netbanki kivonat vagy átutalási igazolás csatolható. Készpénzes fizetés esetén a készpénzfizetési számla mellé csatolni kell a bölcsőde által kiállított bevételi pénztárbizonylatot vagy a hivatalos nyugtát.
A számla pénzügyi teljesítését bankszámlakivonattal, átutalási bizonylattal, postai készpénzátutalási megbízás, vagyis sárga csekk esetében feladóvevénnyel, valamint a bölcsőde által kiállított hiteles, aláírt és lebélyegzett igazolással lehet igazolni.
Munkáltatói vagy vállalkozói igazolás
Az első kifizetési kérelem benyújtása előtt be kell szerezni és digitalizálni a Kincstár formanyomtatványán kiállított munkáltatói igazolást.
A legelső kifizetési kérelemhez, és csak ahhoz, kötelezően csatolni kell a MÁK által biztosított hivatalos formanyomtatványt, amelyet a munkáltatónak kell kitöltenie és hitelesítenie, igazolva a munkaerőpiacra történő visszatérés tényét.
Önfoglalkoztatók, egyéni vállalkozók esetében is a Kincstár megfelelő nyomtatványát kell alkalmazni.
Fontos határidők
A támogatási kérelem, vagyis az előzetes regisztráció 2024. szeptember 2-tól a rendelkezésre álló keret kimerüléséig, a benyújtás felfüggesztéséig, de legkésőbb 2027. október 31-ig folyamatosan benyújtható.
A kifizetési kérelmek benyújtásának végső határideje 2028. január 31. Ezt követően a keret már nem hívható le.
Az első és legfontosabb mérföldkő a Támogatói okirat kézhezvétele: ettől a dátumtól számítva legfeljebb hat hónap áll rendelkezésre az első kifizetési kérelem benyújtására.
Az első kifizetési igénylést legkésőbb a támogatói okirat közlésének napját követő hatodik hónap utolsó napjáig lehet benyújtani. Amennyiben ez elmarad, a jogosultság automatikusan megszűnik.
A kifizetések ütemezésével kapcsolatban alapvető szabály, hogy kifizetési kérelem kizárólag olyan hónapra vonatkozóan nyújtható be, amelyre a támogatási kérelem benyújtásra és elfogadásra került.
A végső elszámolásra is ügyelni kell, a kifizetési kérelmeket legkésőbb a gyermek óvodai nevelésének megkezdését követő hatvan napon belül rögzíteni kell a rendszerben.
| Teendő | Határidő |
|---|---|
| Támogatási kérelem benyújtása | Legkésőbb 2027. október 31. |
| Első kifizetési kérelem | A támogatói okirat kézhezvételét követő hatodik hónap utolsó napjáig |
| Havi elszámolások | Havonta |
| Végső kifizetési kérelem | Legkésőbb 2028. január 31. |
| Óvodakezdés utáni végső elszámolás | Az óvodai nevelés megkezdését követő hatvan napon belül |
Mi történik, ha a szülő elveszíti a munkáját?
A támogatásra való jogosultság több okból is megszűnhet, amelyek közül a leggyakoribb a szülő munkaerőpiaci státuszának megváltozása.
Fontos könnyebbség azonban, hogy egy esetleges állásvesztés nem jelenti az összeg azonnali megvonását: a Kincstár a foglalkoztatás megszűnését követően még egy három hónapos türelmi időszakig biztosítja a folyósítást.
Ha ezen a három hónapon belül a szülő nem tudja igazolni, hogy újra munkába állt, a támogatási jogviszony véglegesen lezárul.
Amennyiben azonban sikerül újabb állást találni később, újra pályázhat a támogatásra a szülő, ebben az esetben újabb kérelmet kell benyújtani.
Mikor szűnik meg a támogatás?
A Kincstár megszünteti a támogatást, ha az igénylő a támogatói okirat kézhezvételét követő hatodik hónap utolsó napjáig sem nyújtja be a legelső kifizetési kérelmét, vagy ha a későbbiek során bármikor előfordul, hogy három egymást követő hónapban elmulasztja feltölteni a havi elszámolást.
Mindezeken túl az utalás természetesen akkor is véget ér, ha a gyermek már nem veszi igénybe a bölcsődei szolgáltatást, vagy eléri azt az életkort, amikor hivatalosan is megkezdi az óvodai nevelést.
A támogatás ideje alatt a munkaviszonyt fenn kell tartani, a jogosultsági feltételeknek pedig folyamatosan meg kell felelni.
Változásbejelentési kötelezettség
Amennyiben a támogatási időszak alatt megváltozik a szülő munkahelye, lakcíme, vagy a gyermek másik intézménybe kerül, azt nyolc napon belül jelezni kell.
Amennyiben a támogatás időtartama alatt bármilyen változás történik, például munkahelyváltás vagy a gyermek bölcsődei ellátásának megszűnése, azt haladéktalanul be kell jelenteni a Magyar Államkincstár felé.
Hiánypótlás és gyakori adminisztratív hibák
Ha a kérelem hiányos, a MÁK hiánypótlásra szólítja fel az igénylőt, amire meghatározott idő áll rendelkezésre, általában 3-15 nap. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.
A támogatás folyósítását késleltetheti, ha a számla nem a szülő vagy a gyermek nevére szól, nem különíti el a személyi térítési díjat, vagy nincs mellékelve a tényleges fizetést igazoló bizonylat.
Az is problémát okozhat, ha nem a Kincstár aktuális formanyomtatványát használják, a feltöltött dokumentum nem olvasható, vagy a havi kifizetési kérelmet nem nyújtják be időben.
A bölcsődei támogatás és a CSED, GYED, GYES, GYET
A támogatás nem mindig összeegyeztethető más juttatásokkal, például a GYED Extrával vagy a CSED-del, ezért az adott élethelyzetben a gyermekgondozási ellátás és a munkavégzés szabályait is figyelembe kell venni.
CSED
A gyermeket nevelő családok mindennapjainak megkönnyítése, valamint a nők foglalkoztatásának erősítése érdekében 2025. július 1-től lehetővé vált, hogy az édesanyák a gyermek három hónapos korától munkát vállaljanak anélkül, hogy le kellene mondaniuk a csecsemőgondozási díjról.
Az anyák a jogszabálymódosításnak köszönhetően a CSED 70 százalékos mértékű megtartása mellett vállalhatnak munkát.
GYED
A „GYED Extra” nem egy önálló támogatás. Arra utal, hogy a korábban elérhető hagyományos GYED olyan módosításokon ment át, amelyek sokkal rugalmasabbá tették annak felhasználását.
A szülő a gyermekgondozási díj folyósítása mellett korlátlan időtartamban végezhet munkát. A diplomás gyed folyósítása mellett, az ellátás folyósításának 169. napjától lehet korlátlan időtartamban keresőtevékenységet folytatni.
GYES
Ha gyermekgondozást segítő ellátásban részesülsz, keresőtevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathatsz.
GYES-ben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek három éves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
GYET
A gyermeknevelési támogatást, vagyis a „főállású anyaságot” három vagy több kiskorút nevelő szülő vagy gyám veheti igénybe.
A GYET-ben részesülő szülő keresőtevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
Gyakorlati ellenőrzőlista igénylés előtt
- A szülő és a gyermek ugyanahhoz a kevésbé fejlett régióhoz tartozó magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik.
- A szülő munkába állása 2023. április 1. után történt vagy a támogatási feltételek szerint meg fog történni.
- A gyermek 20 hetesnél idősebb, és hivatalosan működő bölcsődei vagy napközbeni gyermekfelügyeleti ellátásban részesül.
- Az intézmény rendelkezik működési engedéllyel és szerepel a hivatalos nyilvántartásban.
- A szülő személyi térítési díjat fizet.
- A szülő rendelkezik Ügyfélkapus hozzáféréssel és bankszámlával.
- A támogatási kérelem benyújtása elektronikus úton megtörténik.
- A támogatói okirat kézhezvétele után az első kifizetési kérelem határidőben benyújtásra kerül.
- A havi számla a szülő vagy a gyermek nevére és címére szól.
- A számla a személyi térítési díjat vagy gondozási díjat egyértelműen feltünteti.
- A számla kifizetését banki bizonylat, pénztárbizonylat, feladóvevény vagy hiteles intézményi igazolás bizonyítja.
- A munkáltatói vagy vállalkozói igazolás az első kifizetési kérelemhez csatolva van.
- A változásokat nyolc napon belül bejelentik a Magyar Államkincstárnak.
