A csecsemő nem egyetlen, pontos milliliterértéknél „szárad ki”, mert a kiszáradás mértékét elsősorban a testsúlyhoz viszonyított folyadékvesztés, a tünetek és a gyermek általános állapota alapján ítélik meg. Enyhe-közepes kiszáradásról általában akkor beszélünk, ha a testtömegvesztés 3-9 százalék közötti, súlyos kiszáradás esetén pedig a tömegveszteség meghaladja a 9 százalékot.
Csecsemőknél már a testsúly körülbelül 4 százalékának megfelelő folyadékhiány is figyelmeztető lehet, ami egy 5 kilogrammos babánál körülbelül 200 ml, egy 6 kilogrammos csecsemőnél körülbelül 240 ml, egy 8 kilogrammos babánál pedig körülbelül 320 ml folyadékvesztést jelent. A közepes folyadékhiány nagyjából a testsúly 7 százaléka, súlyos kiszáradásnál pedig a folyadékvesztés meghaladhatja a testsúly 9 százalékát.
A kiszáradás, orvosi nevén dehidratáció, akkor alakul ki, amikor a szervezet több folyadékot veszít, mint amennyit pótolni tud. Csecsemőknél a folyadékvesztés gyorsan súlyossá válhat, ezért nem szabad kizárólag azt számolni, hogy hány millilitert hányt vagy mennyi volt a hasmenéses széklet mennyisége.
Miért szárad ki gyorsabban a csecsemő?
A csecsemők és kisgyermekek szervezete érzékenyebben reagál a folyadékvesztésre, mint a felnőtteké. Minél fiatalabb egy gyermek, testének teljes víztartama annál magasabb.
A gyermekek alapanyagcseréje gyorsabb, összfolyadék-raktáruk a felnőttekéhez képest töredék mennyiség. A csecsemők testfelülete a súlyukhoz képest nagy, ebből adódik, hogy nagyobb a párolgási felületük, több folyadékra van szükségük.
Újszülöttkorban a testtömeg körülbelül 70-75%-a víz, míg felnőttkorban ez inkább 55-60%. Emellett a gyermekeknek gyorsabb az anyagcseréjük, a vesék még éretlenebbek, nagyobb a testfelszínük a testtérfogatukhoz képest, ezért gyorsabban veszítenek folyadékot.
Ez azt jelenti, hogy náluk akár néhány óra alatt is kialakulhat jelentős folyadékhiány. A bevitt és felhasznált folyadékmennyiség között ezért csecsemőkorban különösen érzékeny egyensúly áll fenn.
Hogyan számítható ki a folyadékhiány milliliterben?
A fennálló folyadékhiány becsléséhez a gyermek testsúlyát és a feltételezett folyadékvesztés százalékát kell figyelembe venni. Egy kilogramm vízveszteség körülbelül egy liter, vagyis 1000 ml folyadékhiánynak felel meg.
A számítás képlete: testsúly kilogrammban × folyadékhiány százalékban = folyadékhiány kilogrammban. Ezután a kilogrammban kapott értéket milliliterre kell átszámítani.
| Testsúly | Enyhe folyadékhiány, körülbelül 4% | Közepes folyadékhiány, körülbelül 7% | Súlyos folyadékhiány, több mint 9% |
|---|---|---|---|
| 3 kg | kb. 120 ml | kb. 210 ml | több mint 270 ml |
| 4 kg | kb. 160 ml | kb. 280 ml | több mint 360 ml |
| 5 kg | kb. 200 ml | kb. 350 ml | több mint 450 ml |
| 6 kg | kb. 240 ml | kb. 420 ml | több mint 540 ml |
| 7 kg | kb. 280 ml | kb. 490 ml | több mint 630 ml |
| 8 kg | kb. 320 ml | kb. 560 ml | több mint 720 ml |
| 9 kg | kb. 360 ml | kb. 630 ml | több mint 810 ml |
A táblázat becslést mutat, nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot. A tényleges kiszáradás mértékét nem lehet megbízhatóan kizárólag a hányás vagy a hasmenés milliliterben megadott mennyiségéből meghatározni, mert a gyermek közben folyadékot is fogyaszt, vizeletet ürít, illetve a bőrön és a légzés során is veszít folyadékot.
Mennyi a csecsemő napi alap folyadékszükséglete?
A csecsemő napi folyadékigénye elsősorban a testsúlytól, az életkortól, a táplálástól, a környezet hőmérsékletétől, a páratartalomtól, az öltöztetéstől és az egészségi állapottól függ.
Hat hónapos korig körülbelül 150 ml/kg/nap szükséglettel kalkulálhatunk, vagyis egy öt kilogrammos csecsemőnél ez nagyjából napi 750 ml-t jelent. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szerint a 0-6 hónapos csecsemők vízbeviteli referenciaértéke 680 ml/nap vagy 100-190 ml/kg/nap.
Hat hónapos korig a kizárólag anyatejjel táplált csecsemők folyadékigényét az anyatej általában fedezi, így normál körülmények között nincs szükség külön vízre. Az anyatejes csecsemők számára az anyatej továbbra is a legjobb folyadékpótló.
Féléves kor után a 7-9 hónapos csecsemő folyadékszükséglete 125-124 ml/tskg/nap, a 10-11 hónapos csecsemőké 110-125 ml/tskg/nap. A második félévben 110-120 ml/kg/nap mennyiség megfelelő lehet.
| Életkor | Átlagos napi folyadék- vagy vízigény |
|---|---|
| 0-6 hónapos csecsemő | 680 ml/nap vagy 100-190 ml/kg/nap |
| 6-12 hónapos csecsemő | 800-1000 ml/nap |
| 1-2 éves gyermek | 1100-1200 ml/nap |
| 2-3 éves gyermek | 1300 ml/nap |
| 4-8 éves gyermek | 1600 ml/nap |
A táblázatban szereplő vízmennyiségek magukba foglalják az italokkal és ételekkel együttesen elfogyasztásra javasolt mennyiséget. A napi folyadékmennyiségbe ezért a megivott folyadékok mellett az ételek víztartalmát, például a levest, a turmixot, a joghurtot és a magas víztartalmú gyümölcsöket is bele kell kalkulálni.
Példák a csecsemő napi folyadékigényére
Öt kilogrammos, hat hónaposnál fiatalabb csecsemőnél a 150 ml/kg/nap számítás nagyjából napi 750 ml folyadékot jelent. Nyolc kilogrammos babánál a második félévben a 110-120 ml/kg/nap érték napi 880-960 ml folyadékot jelent.
A teljes napi mennyiség nem feltétlenül csak külön felkínált vízből áll. A szoptatás, a tápszer, a hozzátáplálás során elfogyasztott leves, főzelék, gyümölcs és egyéb víztartalmú étel is hozzájárul a folyadékbevitelhez.
Mi okozhat kiszáradást csecsemőknél?
- Hányás: a csecsemő rövid idő alatt jelentős folyadékot és sót veszíthet.
- Hasmenés: a gyakori, híg széklet víz- és elektrolitvesztéssel jár.
- Láz: a test hűtése során fokozódik a párolgás és az izzadás.
- Fokozott izzadás: nagy melegben vagy túlöltöztetés esetén jelentős lehet.
- Nehézlégzés: a megemelkedett légzésszám fokozza a légzéssel járó folyadékvesztést.
- Elégtelen folyadékbevitel: előfordulhat, ha a baba nem szopik vagy nem fogadja el a tápszert.
- Betegség: fogzási fájdalom, fertőzés vagy rossz általános állapot miatt a csecsemő kevesebbet ihat.
- Bizonyos betegségek: egyes állapotok kórosan megnövekedett vizeletmennyiséget okozhatnak.
A napi összfolyadékigény megnövekszik, ha a gyermek több folyadékot veszít, például hányás, hasmenés, láz, fokozott izzadás, egyes betegségekben kórosan megnövekedett vizeletmennyiség vagy nehézlégzés esetén.
A láz mellé gyakran társul hányás és hasmenés, amelyek tovább növelik a kiszáradás kockázatát. A csecsemők és a kisgyermekek hőszabályozása még nem olyan hatékony, mint a felnőtteké, ezért különösen hajlamosak a hő okozta kiszáradásra.
A kiszáradás korai jelei csecsemőknél
Csecsemőknél gondolni kell a kiszáradásra, ha a kutacs besüpped, a megszokottnál kevesebb pelenka fogy, a vizelet mennyisége csökken, a nyelv szárazabbá válik, vagy a baba síráskor nem könnyezik.
- ritkább vagy kisebb mennyiségű pelenkavizelet;
- sötétebb, kellemetlen szagú vizelet;
- száraz ajkak;
- száraz vagy lepedékes nyelv;
- sírás könnyek nélkül;
- nyűgösség vagy szokatlan fáradtság;
- szomjúság vagy a szokásosnál gyakoribb folyadékkeresés;
- enyhén beesett szemek;
- enyhén besüppedt kutacs.
Enyhe folyadékhiány esetén a kutacs a környező koponyacsontokkal egy szintben lehet, a bőr kissé ráncolható, a szem enyhén aláárkolt, síráskor még lehetnek könnyek, a nyelv szárazabb, a bőr színe sápadtabb, a vizelet pedig enyhén csökkent mennyiségű.
| Jel | Enyhe folyadékhiány | Közepes folyadékhiány | Súlyos kiszáradás |
|---|---|---|---|
| Száj és nyelv | kissé száraz | száraz, kifejezetten lepedékes | taplószáraz |
| Szemek | enyhén aláárkoltak | síráskor nincsenek könnyek | beesettek |
| Kutacs | a környező csontokkal egy szintben | besüppedt | jelentősen besüppedt |
| Bőr | kissé ráncolható | a bőrredő lassan simul vissza | a bőrredő másodperceken túl simul vissza |
| Vizelet | enyhén csökkent | csökkent | minimális vagy hiányzik |
| Viselkedés | normális vagy nyűgös | irritábilis, fáradt | aluszékony, nehezen ébreszthető |
| Bőr hőmérséklete | meleg | hűvös | hideg, márványozott |
Mikor jelent súlyos kiszáradást a csecsemő állapota?
Súlyos kiszáradásra utalhat a csecsemő kutacsának jelentős besüppedése, a beesett szem, a taplószáraz nyelv, a hideg és márványozott bőr, a nagyon kevés vagy hiányzó vizelet, valamint az aluszékonyság.
- a csecsemő kutacsa jelentősen besüpped;
- a has bőrének összecsípése után a bőrredő nem simul vissza néhány másodpercen belül;
- a szemek kifejezetten beesettek;
- a nyelv taplószáraz;
- a bőr szürkés, sápadt, márványozott vagy hideg tapintatú;
- a csecsemőnek 6 órája nem volt vizelete;
- a baba aluszékony, nehezen ébreszthető vagy a külvilág ingerei iránt érdektelen;
- gyenge pulzus vagy légzési nehézség jelentkezik;
- a gyermek nem tud inni, vagy minden folyadékot kihány.
A súlyos kiszáradás a gyermek otthonában nem kezelhető, az ilyen tünetek azonnali orvosi segítségnyújtást igényelnek. Csecsemők esetében különösen fontos az óvatosság, mert náluk a folyadékvesztés gyorsabban vezethet keringési problémákhoz.
2020.01.08. Rosszul lévő csecsemő (Csekő Anna dr.)
Hogyan pótolható a folyadék enyhe kiszáradás esetén?
Enyhe kiszáradás esetén a folyadékpótlás a legfontosabb feladat. A gyengélkedő gyermeket gyakran kell kisebb mennyiségű folyadékkal kínálni, hogy elkerüljük a hányást és eredményesebb lehessen a folyadékpótlás.
A folyadék- és ionpótlás kiváló eszköze a gyógyszertárban kapható ORS, vagyis orális rehidráló folyadék. Ez megfelelő arányban tartalmaz vizet, sókat és szőlőcukrot, amelyek segítik a folyadék felszívódását.
Hányás esetén különösen hasznos 5-10 percenként néhány korty folyadék. Érdemes az utolsó hányás után húsz perccel kezdve 5 percenként egy-egy evőkanálnyi mennyiséggel megitatni a gyermeket.
Ha a hányás ismétlődik, 5-10 perc ismételt várakozás után nyugodtan folytathatjuk a gyermek itatását. Egyszerre nagyobb mennyiség gyakran újabb hányást provokál, ezért a gyakori, kis mennyiségű folyadék általában jobban tolerálható.
Az anyatejes csecsemők számára az anyatej továbbra is a legjobb folyadékpótló, míg a tápszerrel táplált babák esetében hányás vagy hasmenés mellett ORS adása válhat szükségessé. A hat hónapnál fiatalabb, kizárólag anyatejjel táplált csecsemők folyadékigényét normál körülmények között a szoptatás önmagában fedezi.
Mit ne adjunk kiszáradáskor?
Hányás és hasmenés esetén nem minden ital alkalmas a folyadékvesztés pótlására. A tömény gyümölcslevek, a szénsavas üdítők, az energiaitalok és a túl cukros italok ronthatják a hasmenést és fokozhatják a folyadékvesztést.
A túlzott cukorfogyasztás, amely az üdítőitalok mellett akár a gyümölcslevek túlzott fogyasztásával is megvalósítható, fokozhatja a hasmenést és ronthatja a folyadékfelszívódást.
Enyhe kiszáradás és gyomor-bélhurut esetén a hígított almalé ugyanolyan hatásos lehet. Hányás és hasmenés esetén azonban a gyógyszertárban beszerezhető orális rehidráló folyadék adása javasolt.
Hogyan változik a folyadékigény láz, hányás és hasmenés esetén?
A gyermekünknek szükséges napi folyadékmennyiség számítása a következő: napi összfolyadékigény = alap folyadékszükséglet + folyamatosan veszített folyadék + fennálló hiány.
Aktív testmozgás, nagy meleg, betegség és láz esetén az alap folyadékszükséglet magasabb lesz. Láz esetén a számított napi mennyiség akár 10-20 százalékkal is több lehet.
Lázas gyermeknél 10%-kal növeljük az alap folyadékszükséglet értékét minden °C emelkedés esetén. Tehát 38 fokos testhőnél az alapfolyadék 110%-a, 39 fokos testhőnél 120%-a a mérvadó.
Nehézlégzés vagy kifejezett izzadás esetén 10-20%-kal emelhetünk az alap folyadékszükségleten. A hányás és a hasmenés mennyisége folyamatos folyadékvesztésként adódik hozzá az alapigényhez.
A pelenkás vagy bilis vizelet és széklet mennyiségét pontosan mérhetjük, gyűjtőedényben felfogva a hányás volumene is ismertté válik. Ez segíthet az elvesztett folyadék mennyiségének becslésében, de a gyermek állapotának megítélését nem helyettesíti.
Példa a folyadékhiány kiszámítására
Egy 21 kilogrammos gyermek enyhe kiszáradása 4% folyadékhiánynak felel meg, és 24 óra alatt háromszor hányt, összesen körülbelül 300 ml mennyiségben.
A napi összfolyadékigény ebben a példában: 1520 + 840 + 300 = 2660 ml.
- Az alap folyadékszükséglet 1520 ml.
- A 4%-os fennálló folyadékhiány: 21 testsúlykilogramm × 0,04 = 0,84 kg, vagyis 840 ml.
- A folyamatosan veszített folyadék mennyisége 300 ml.
Csecsemőknél ugyanezt az elvet kell követni, de a gyorsabb állapotromlás miatt alacsonyabb küszöbnél is indokolt lehet gyermekorvosi tanácsot kérni.
Hányás vagy bukás: nem ugyanaz
Nem tekinthető hányásnak a csecsemő étkezések közben vagy etetés után tapasztalt bukása, amely élettani jelenség, és a gyomor és nyelőcső között elhelyezkedő záróizom éretlenségéhez köthető.
Az idő előrehaladtával a bukások mennyisége javul; ha a csecsemő jó étvággyal eszik, súlya egyenletesen gyarapszik, aggodalomra nincs ok. Ha a bukások mennyisége nem javul, a csecsemő súlygyarapodása megáll vagy fogyni kezd, orvosi vizsgálat szükséges.
A hányás bonyolult reflexes folyamat, amely a szervezet védekező válaszreakciója a tápcsatornába került károsnak ítélt anyagok eltávolítására. Hátterében legtöbbször fertőzés áll, amely gyermekeknél nem kizárólag gyomor-bélhurutot jelenthet, hanem középfül-, tüdőgyulladás vagy húgyúti fertőzés is okozhatja.
Mikor kell hányás miatt orvoshoz fordulni?
- hányinger nélkül jelentkező sugárhányás esetén;
- hajnalonként visszatérő hányás esetén;
- 2-8 hetes életkorban, különösen fiú csecsemőnél, etetés után egyre gyakoribbá váló hányások esetén;
- ha a bukások mennyisége nem javul, és a csecsemő súlygyarapodása megáll vagy fogyás kezdődik;
- ha kiszáradás jelei észlelhetők;
- ha a folyadékpótlást otthon nem lehet biztosítani;
- ha a gyermek tarkója kötötté válik;
- ha a hányás véres;
- ha a hányás mellé véres székletürítés társul;
- súlyos, fájdalomcsillapítás mellett nem szűnő hasi fájdalom vagy epés hányás esetén.
Hasmenés és kiszáradás csecsemőkorban
Hasmenés alatt a napi legalább három laza állagú székletürítést értjük, a tünetet legtöbbször fertőzés okozza. A folyadékpótlás praktikáit érdemes minél hamarabb alkalmazni.
Hasmenés esetén a gyermek nemcsak vizet, hanem sókat és más elektrolitokat is veszít. Ezért az ORS gyakran hatékonyabb a sima víznél, különösen akkor, ha a hasmenés ismétlődik vagy hányással társul.
Székletfogót rutinszerűen nem adunk, mert a szervezetünk a hasmenéssel szeretne a káros anyagoktól megszabadulni. Nagy mennyiségű hasmenés, véres széklet vagy súlyos hasi fájdalom esetén orvosi vizsgálat szükséges.
A folyadékpótlás megelőzése és gyakorlati tanácsok
A csecsemők folyadékigénye függ a táplálástól, az öltöztetéstől, a környezet hőmérsékletétől, a páratartalomtól és az évszaktól. Nemcsak nyáron, hanem télen, a fűtött szobában is oda kell figyelni a folyadékpótlásra.
- A kizárólag szoptatott csecsemőt normál körülmények között az első hat hónapban nem szükséges külön vízzel kínálni.
- Betegség, láz, hányás vagy hasmenés esetén gyakrabban kell szoptatni, illetve orvosi tanács alapján ORS-t lehet adni.
- A gyengélkedő gyermeket gyakran, kis mennyiségű folyadékkal kínáljuk.
- A hat hónapos kor felett hozzátáplált babát sűrű püré vagy főzelék etetése közben is meg lehet kínálni folyadékkal.
- Lehetőleg vizet adjunk, mert az édes italok egészségtelenek és elveszik az étvágyat.
- Figyeljük a nedves pelenkák számát, a vizelet színét és a baba általános állapotát.
- Meleg időben kerüljük a túlöltöztetést és a túlfűtött környezetet.
- Ha a gyermek nem tud inni, ismételten hány, vagy romlanak a kiszáradás jelei, ne várjunk otthoni próbálkozással.
A csecsemő kiszáradását tehát nem lehet egyetlen univerzális milliliterértékkel meghatározni. A testsúly 4 százalékának megfelelő folyadékhiány már körülbelül 200 ml egy 5 kilogrammos babánál, és enyhe kiszáradásnak felelhet meg, míg a testsúly 7 százalékának megfelelő hiány közepes, a 9 százalékot meghaladó veszteség pedig súlyos kiszáradás lehet. A besüppedt kutacs, a kevés vizelet, a könnyek hiánya, a száraz nyelv, a hideg bőr vagy az aluszékonyság sürgős orvosi értékelést igényel.