A bárányhimlő elleni oltás terhesség alatt nem adható be, mert élő, gyengített vírust tartalmazó vakcina. A védettségről ezért már a gyermekvállalás tervezésekor érdemes gondoskodni, különösen akkor, ha a leendő anya nem tudja biztosan, hogy korábban átesett-e a fertőzésen.
Ha a terhességet tervező nő nem védett, a bárányhimlő elleni oltási sor beadása még a fogamzás előtt javasolt, majd a második oltás után legalább négy hetet kell várni a teherbeeséssel. Terhesség alatt a megelőzés alapja a fertőző kontaktus kerülése és a gyors orvosi egyeztetés, ha mégis bárányhimlős beteggel történt érintkezés.
Miért jelenthet veszélyt a bárányhimlő terhesség alatt?
A bárányhimlő az egész világon elterjedt fertőzés, melyen szinte mindannyian átesünk gyermekkorunkban, a statisztikák szerint leggyakrabban 2 és 6 éves korunk közt. A mindenki által jól ismert bárányhimlő az esetek többségében szövődmények nélkül elmúlik, az ép immunrendszer viszonylag hamar megállítja a vírusok ámokfutását, s a fertőzés leküzdése után élethosszig tartó immunvédettség alakul ki.
Amennyiben azonban a vírus felnőttkorban éri el először a szervezetet, jóval nagyobb az esély bizonyos komplikációkra, különös tekintettel a légzőrendszert érintő súlyos elváltozásokra (tüdőgyulladás). A terhesség idején elkapott bárányhimlő fertőzés az anyára és a magzatra is veszélyesebb az átlagosnál.
A terhesség alatt jelentkező bárányhimlő a várandós nő megváltozott immunstátusza miatt nagyobb eséllyel társul valamilyen szövődménnyel, rendszerint tüdőgyulladással. Ugyanakkor a várandósság alatt elszenvedett fertőzés sajnos súlyos elváltozások kockázatát (úgynevezett fötális varicella szindróma) jelentheti a fejlődő magzat számára is, mivel a kórokozók viszonylag könnyen átjutnak az anya szervezetéből a növekvő embrióba.
A magzati kockázat a terhesség különböző szakaszaiban
Mivel a szervek kialakulása zömében már a terhesség első heteiben lezajlik, az első trimeszter alatt történő anyai és magzati fertőződés sok esetben súlyos, akár az idegrendszert, a szív- és érrendszert, a látásért, hallásért felelős struktúrák végleges károsodását okozhatja, nem ritkán a fejlődő végtagok deformitásával együtt.
A bárányhimlő vírusával való találkozás különösen veszélyes a terhesség első harmadában, ugyanis a varicella-zoster vírus magzatkárosító hatása miatt a babában visszafordíthatatlan és maradandó fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki, melyek előfordulási gyakorisága becslések szerint 2%.
Ez az emelkedett magzati kockázat viszonylagos csökkenést mutat a második és harmadik trimeszter idejére, azaz, ha ekkor történik a terhes nő és magzatának fertőződése, akkor nagy viszonylag nagy eséllyel nem következik be súlyos magzati károsodás.
Amennyiben az első harmadot követően zajlik le a fertőzés, a bébi édesanyjával együtt átvészeli azt, ilyen esetben a fejlődési rendellenességek esélye már sokkal kisebb, szülést követően pedig a varicella-zoster vírus által okozott másik kórkép, az övsömör kialakulása várható majd.
Különösen veszélyes időszak a szülés körül
A magzati fertőződés kockázata a terhesség legvégén ismét emelkedik: ha az édesanya a szülés előtti öt napon, vagy a szülést követő 2 napon belül betegszik meg. Ekkor ugyanis - a megszületés miatt - már nem jut idő és lehetőség arra, hogy az anya szervezete által termelt ellenanyagok is a magzatba kerüljenek, így a kisbaba védtelen marad a fertőzéssel szemben.
Ismét kritikus időszakhoz érünk a szülés előtti néhány napban jelentkező bárányhimlő esetén, amikor is a vírus átadására még éppen van idő, azonban a vírusellenes védőanyagok átadására már nem kerül sor: ilyen esetben a szülést követően súlyos komplikációkkal járó, agresszíven zajló bárányhimlő alakulhat ki az éretlen immunrendszerrel rendelkező bébiben.
Ilyenkor a legtöbb esetben nem csupán a változatos bőrtünetek, de tüdőgyulladás, súlyos légzészavar, májérintettség sárgasággal, szívizomgyulladás, a vesék és az agy gyulladása jelentkezhet. A halálozás kockázata ezekben az esetekben igen magas, akár a 30%-ot is elérheti.
Kezelésük alapját ilyenkor intravénás immunglobulinok, továbbá a vírus elleni specifikus ellenanyag beadása, különféle vírusellenes szerek, és a légzést-keringést támogató gyógyszerek széles skálája jelenti.
Miért nem adható be a bárányhimlő elleni oltás várandósság alatt?
A bárányhimlő elleni vakcinák élő, gyengített (attenuált) vírust tartalmazó készítmények. Nem adhatók élővírus-tartalmú vakcinák a várandósság egyik szakaszában sem.
Az oltás élő vírust tartalmazó változata terheseknek nem javasolt, a terhesség előtt álló, bárányhimlőn át nem esett nők számára azonban ajánlott a vakcináció. A terhesség alatt jelentkező bárányhimlő fertőzés az anyára és a magzatra is veszélyesebb az átlagosnál, de a vakcina terhesség alatt nem alkalmazható.
A terhesség első harmadában csak akkor adható oltás, ha a fertőzés lényegesen nagyobb veszélyt jelent a kismama számára, mint az esetleges oltási reakció vagy szövődmény. Ez az általános elv nem teszi lehetővé a bárányhimlő elleni élő, gyengített vakcina rutinszerű beadását várandósság alatt.
Mi a teendő, ha valaki véletlenül kapott oltást?
Ha egy kismama véletlenül mégis élő vírust tartalmazó oltást kapna, vagy az oltást követően négy héttel esik teherbe, javasolt az oltási szakértővel való konzultáció, hiszen mindez még nem feltétlenül teszi szükségessé a terhesség megszakítását.
Véletlen oltás esetén, vagy ha valaki ilyen oltást követően három hónapon belül esik teherbe, akkor védőoltási tanácsadóval javasolt konzultálnia az esetleges kockázatokról.
A véletlenül beadott oltás vagy az oltást követő váratlan terhesség ezért mielőbbi szakmai egyeztetést igényel, de önmagában nem jelenti azt, hogy a terhességet meg kell szakítani.
Hogyan ellenőrizhető, hogy kialakult-e a védettség?
Ha a gyermeket vállalni készülő édesanya csak egy kicsit is bizonytalan abban, hogy gyermekként átesett-e a bárányhimlő fertőzésen, mindenképpen érdemes erről háziorvosával vagy nőgyógyászával beszélni. A szakorvosok ilyen esetben vérvételre irányítják őket, amelynek eredményéből könnyen megállapítható, hogy jelen van-e szervezetükben a vírus elleni ellenanyag.
A vérvizsgálat eredménye alapján megállapítható, történt-e korábban bárányhimlővírus-fertőzés, és van-e ellene védő anyag a szervezetben. Amennyiben átvészeltség igazolódik, nincs teendő.
Amennyiben ún. „szeronegatív státusz” igazolódik, biztosan tudhatjuk, hogy a leendő kismama szervezetében nem állnak rendelkezésre korábbi átvészeltségből származó védő ellenanyagok, tehát a tervezett terhességet jelentősen komplikálhatja egy esetleges bárányhimlő fertőzés.
| Vizsgálati eredmény | Jelentése | Teendő |
|---|---|---|
| Védő ellenanyag kimutatható | Korábbi fertőzés vagy kialakult immunitás valószínű | Általában nincs szükség bárányhimlő elleni oltásra |
| Szeronegatív státusz | Nem igazolható korábbi védettség | Az oltási sor még a terhesség előtt javasolt |
| Bizonytalan kórelőzmény | Nem áll rendelkezésre megbízható információ | Vérvétellel érdemes tisztázni a védettséget |
Bárányhimlő elleni oltás gyermekvállalás előtt
A bárányhimlő elleni oltás beadása főként akkor indokolt, ha a család gyermekvállalást tervez, és a leendő anyuka még nem esett át a fertőzésen. A bárányhimlő ugyanis a terhesség korai szakaszában súlyos magzati fejlődési rendellenességeket okozhat.
Ha ez hiányzik, még a tervezett terhesség előtt mindenképpen érdemes a bárányhimlő elleni védőoltást beadatni. A rubeolához hasonlóan a bárányhimlő esetében is még a családtervezés során ellenőrzik, hogy rendelkezik-e az anya védettséggel.
Ennek elkerülése érdekében élő, legyengített kórokozót tartalmazó védőoltás vehető igénybe: 2 oltás beadására van szükség, a második oltást az első után legalább 6 hét elteltével szükséges felvenni, további 4 hétig még legalább halasztandó a babatervezés, ezt követően azonban nincs akadálya a babavállalásnak, az esetleges varicella-szövődményeket pedig sikeresen elkerültük!
A bárányhimlő oltás beadása után legalább egy hónapot várni kell a teherbeeséssel. A második bárányhimlő oltás után 4 héttel vállalható terhesség.
Az elérhető bárányhimlő-vakcinák és az oltási séma
A bárányhimlő (Varicella) megelőzésére kétféle vakcina áll rendelkezésre. Mindkét oltóanyag élő, gyengített (attenuált) vírust tartalmazó készítmény.
| Vakcinakészítmény | Alkalmazás | Oltási időköz |
|---|---|---|
| VARILRIX | 9 hónaposnál idősebb csecsemők, kisgyermekek, serdülők és felnőttek számára | A második oltást az első után 4-6 héttel kell beadni |
| VARIVAX | 12 hónapos és annál idősebb személyek aktív immunizálására | A két oltás között 4-8 hét különbséget kell tartani |
A védettséghez két dózis szükséges. A két oltás között legalább négy hét különbséget kell tartani, a pontos oltási rendet pedig az alkalmazott készítmény és az életkor alapján határozzák meg.
A fél milliliter tartalmú, gyengített bárányhimlővírust tartalmazó védőoltást szubkután, a bőr alatti zsírszövetbe kell beadni (például has oldalán vagy a vállba).
Mikor nem adható be a vakcina?
- Várandósság: Terhesség alatt az oltás nem adható be.
- Teherbeesés közeli időpontja: Az oltást követően legalább egy hónapot várni kell a teherbeeséssel.
- Középsúlyos vagy súlyos akut betegség: Meg kell várni a teljes gyógyulást.
- Súlyos allergia: Nem alkalmazható, ha az oltás bármely összetevőjére korábban súlyos allergiás reakció (anafilaxia) lépett fel.
- Súlyos immunhiányos állapot: Ellenjavallt bizonyos daganatos betegségek, meghatározott szint alatti HIV-fertőzés vagy veleszületett immunbetegség esetén.
- Immunszupresszív kezelés: Nem javasolt nagy dózisú szteroidkezelés vagy kemoterápia alatt.
Nem adható be az oltás egyidejű közepes vagy súlyos betegség esetén, például tüdőgyulladás, hányás vagy középfülgyulladás mellett. Az oltás nem alkalmazható akkor sem, ha valaki valamelyik összetevőre, például neomicinre vagy zselatinra allergiás.
Az oltás tojáskomponenst nem tartalmaz, ezért a tojásallergia önmagában nem jelenti a bárányhimlő elleni vakcina ellenjavallatát.
Mi történik bárányhimlős beteggel történt érintkezés után?
Ha a védetlen kismama bárányhimlőssel érintkezett, mielőbb forduljon orvoshoz, hogy még a tünetek kialakulása előtt legyen lehetőség cselekedni és megadni a szükséges védő ellenanyagokat.
Amennyiben a védetlen kismama bárányhimlőssel érintkezett, a vírus várható lappangási ideje alatt (12-14 nap) a terhesség bármely szakában szóba jöhet varicella-immunglobulin adása: ez esetben a szükséges védő ellenanyagokat mesterségesen juttatják a mama immunrendszerébe, azonban az eljárásnak épp az egyik legfontosabb tényezőre, a vírus magzatkárosító tulajdonságára gyakorolt hatása nem ismert.
A közvetlen érintkezés után a bárányhimlő elleni oltás 3-4 napon belül beadva alkalmas a megbetegedés megelőzésére vagy a tünetek jelentős enyhítésére, de ez a lehetőség nem vonatkozik a várandósokra, akiknek a vakcina terhesség alatt nem adható be.
A terhesség alatt fertőződésgyanús kontaktus esetén nem célszerű megvárni a kiütések megjelenését, hanem a lehető leghamarabb orvosi tanácsot kell kérni.
Mi a teendő, ha a várandós nő ténylegesen bárányhimlős lesz?
Sajnos bébivel a pocakban már késő védőoltáson gondolkodni, az élő gyengített kórokozó alkalmazása ugyanis terhesség alatt már nem jöhet szóba.
Emellett rendelkezésre áll a magzatot nem károsító, a terhesség alatt is alkalmazható herpesvírus-ellenes gyógyszer, ami azonban az első harmadban szintén fokozott óvatossággal alkalmazható. A további vírusellenes kezelés szükségességét orvos ítélheti meg.
Ha a kontaktusról magáról nem tudtunk, tudomásunk szerint nem érintkeztünk bárányhimlős egyénnel, és már csak a hólyagos tünetek megjelenése veti fel a fertőzés gyanúját, a szövődmények elkerüléséhez további vírusellenes kezelés lehet segítségünkre, melynek szükségességét orvosunk ítélheti meg.
A terhesség alatt jelentkező bárányhimlő rendszerint tüdőgyulladással társulhat, ezért a láz, a hólyagos kiütések, a köhögés, a nehézlégzés vagy az általános állapot romlása sürgős orvosi értékelést igényel.
Bárányhimlő és újszülöttkor
Ha az édesanya (vagy nagyon közeli családtag, nemritkán az ovis testvér) a születést legalább 3 nappal követően betegszik meg bárányhimlőben, az újszülött kockázata egy súlyos kórkép kialakulására már korántsem akkora, mint a fentebb leírt esetekben.
Ugyanakkor még ez a kor is veszélyesebbnek tekinthető, mint az óvodáskorúak fertőződése. Enyhe esetben akár még speciális kezelésre sincs szükség, anyai betegség esetén pedig előnyt élveznek ilyenkor a szoptatott babák, hiszen az anyatejjel ellenanyagokhoz is jutnak.
A fertőzés súlyosabb formában intézeti kezelés, vírusellenes terápia válhat szükségessé. Az újszülöttek passzív immunizációjához az úgynevezett hiperimmun gamma-globulin használható a bárányhimlővel történő fertőződést követő 96 órán belül.
A bárányhimlő nem veszélytelen gyermekbetegség
A bárányhimlő az esetek egy jó részében, becslések szerint minden tizedik gyermeknél szövődménnyel jár és a nagy baj, hogy nem tudjuk biztosan megjósolni, ki lesz az, akin csak kiütések jelennek meg, és ki az, akinél komplikáció lép fel.
A bárányhimlő szövődményeként bőrfertőzés, vérmérgezés (szepszis, keringésösszeomlás), tüdőgyulladás, súlyos májgyulladás, epilepszia-szerű görcsök, agyvelőgyulladás, bénulás és teljes vakság alakulhat ki.
Tévhit, hogy az „erős immunrendszerű”, makk egészséges gyerekekre nem veszélyes a bárányhimlő: a Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztályán közel a bárányhimlő súlyos szövődményei miatt kezelésre szoruló gyerekek 76%-a korábban teljesen egészséges volt, ez derült ki a nemrég befejezett adatfeldolgozásból, ez egybecseng a nemzetközi adatokkal.
A 21. században már nem igaz, hogy „a bárányhimlőn minél előbb át kell esni”. A fiatalon elkapott bárányhimlő is okozhat ugyanúgy súlyos szövődményeket, tehát a védőoltások korában már nem igaz, hogy oltás helyett jobb, ha a gyermek minél előbb természetes úton fertőződik meg.
A bárányhimlőt elkapni egyáltalán nem jó ötlet, sőt, elég kockázatos. A bárányhimlőn át nem esett személyek, különösen a későbbi gyermekvállalást tervező nők esetében, a megelőző oltás biztonságosabb megoldást jelent, mint a fertőzésre való várakozás.
Milyen oltási reakciókra lehet számítani?
Az oltás jól tolerálható, a kockázatok minimálisak. Fájdalom, pirosság vagy enyhe duzzanat jelentkezhet a szúrás helyén.
Hőemelkedés, láz és bőrkiütés is előfordulhat. Az oltottak körülbelül 20-25%-ánál jelentkezik enyhe duzzanat, fájdalom vagy bőrpír az oltás helyén, és az oltást követően 15% az esélye annak, hogy láz alakul ki.
Az oltottak 3-5%-ánál testszerte jelentkezhet enyhe bárányhimlős kiütés, további 1-3%-uknál pedig csak néhány kiütés jelentkezik az oltás környezetében, ezek tipikusan az oltást követő két héten belül észlelhetők.
Testszerte jelentkező kiütés esetén ritkán a gyermek megfertőzheti a bárányhimlőn még nem átesett gyermekeket, ezért ilyenkor néhány napig célszerű kerülni a fizikai kontaktust az oltott gyerekkel a még bárányhimlőn nem átesett egyéneknek.
Mennyi ideig tart a védelem?
A teljes, kétadagos oltási sor tartós védelmet biztosít a fertőzés ellen. Egy oltás nem mindenkinél alakít ki védettséget, ezért a második oltás jelentősen javítja a védelem esélyét és tartósságát.
Két oltás után a statisztikák szerint gyakorlatilag 100%, hogy gyermekünk nem kaphat súlyos bárányhimlős fertőzést, nem alakul ki nála bárányhimlős szövődmény, ez az oltás legnagyobb előnye. A gyermekek pedig körülbelül 93%-ánál még enyhe bárányhimlős betegség sem lesz.
Mivel nem olyan rég óta folyik az oltás, nincs 50 éve oltott egyén, ezért nem tudjuk biztosan, hány évtizedig tart a védettség, kell-e valaha ismételni.
Terhesség és övsömör
A terhesség alatt jelentkező övsömör a magzatra nézve nem tekinthető veszélyesnek, ilyenkor ugyanis a vírus nem kerül át a méhlepényen a fejlődő magzatba.
A bárányhimlő után a vírus a szervezetben lappang életünk végéig, majd felnőttkorban történő reaktiválódásakor övsömör nevű kiütéses betegséget hozhat létre.
Gyakorlati teendők gyermekvállalás előtt
- Érdemes tisztázni, hogy a leendő anya átesett-e korábban bárányhimlőn.
- Bizonytalan kórelőzmény esetén vérvizsgálattal ellenőrizhető a varicella-zoster vírus elleni ellenanyag.
- Szeronegatív eredmény esetén a bárányhimlő elleni oltási sor még a terhesség előtt javasolt.
- A két oltás között az alkalmazott vakcina előírása szerinti időt kell megtartani.
- A második oltást követően legalább négy hétig kerülni kell a teherbeesést.
- Terhesség alatt a bárányhimlő elleni oltás nem adható be.
- Bárányhimlős beteggel történt kontaktus után a várandós nőnek mielőbb orvossal kell egyeztetnie.
A legfontosabb, hogy bizonytalan esetekben babavállalás előtt tisztázzuk a bárányhimlővel kapcsolatos előzményeinket, hiszen negatív státusz esetén néhány hét alatt védettségre tehetünk szert, ami sok aggódástól, bizonytalanságtól és szövődménytől kímél meg minket és babánkat.
Ha a terhesség előtti megelőző intézkedésekre nem került sor, lehetőség szerint kerüljük a terhesség alatti bárányhimlő-kontaktust. Amennyiben mégis kontaktus történik, mielőbb forduljunk orvoshoz, hogy még a tünetek kialakulása előtt legyen lehetőség cselekedni.
Tehát jelen esetben is igaz az, hogy könnyebb, kényelmesebb és biztonságosabb az előrelátás és a biztos megelőzés.
tags: #baranyhimlo #oltas #terhesseg #alatt