A CSED feltételei, összege, igénylése és a biztosítási jogviszony

A csecsemőgondozási díj (CSED) egy egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadság időtartamára jár. A CSED összege a bruttó fizetés 100 százaléka, amelyből főszabály szerint csak személyi jövedelemadó-előleget vonnak le, társadalombiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot nem kell fizetni.

CSED-re az jogosult, aki a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt, és a gyermek a biztosítás fennállása alatt, illetve a jogszabályban meghatározott időn belül születik meg. Az ellátás legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, a kérelmet pedig a foglalkoztatónál vagy az illetékes egészségbiztosítási szervnél lehet benyújtani.

Mi a CSED?

A csecsemőgondozási díj egy pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadság időtartamára jár, ha rendelkezünk a megfelelő biztosítási jogviszonnyal. A CSED célja, hogy ebben az időszakban anyagi támogatást nyújtson a kismamáknak, és biztosítsa számukra a zavartalan regenerálódást, valamint a kisbaba ellátását az első hónapokban.

Elsősorban azok a dolgozó kismamák jogosultak rá, akik a szülés előtti vagy közvetlenül utáni időszakban táppénzről vagy munkából mennek szülési szabadságra. Egy gyermek születése pénzügyi szempontból is meghatározó egy család életében, ezért a CSED ebben az időszakban segítséget nyújt ahhoz, hogy az újszülött ellátása mellett is biztosított legyen az anyagi biztonság.

Ki igényelheti a CSED-et?

Nem csak a szülő nő lehet jogosult a csecsemőgondozási díjra. Helyette jogosultságot szerezhet az a nő, aki örökbe fogadja a csecsemőt, valamint az a gyám, aki jogerős döntés alapján gondozza a gyermeket.

Jogosult lehet a vér szerinti apa is, ha az anya egészségi állapota miatt igazoltan kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, például hosszan tartó kórházi kezelés miatt, és az ellátás addig jár, amíg az anyuka egészsége helyre nem áll. A vér szerinti apa akkor is jogosult lehet, ha az anya elhalálozik, vagy ha az anya felügyeleti joga megszűnik.

Szintén jogosult lehet az a férfi, aki egyedül örökbefogadja a gyermeket, illetve az a férfi, aki örökbefogadja a gyermeket, ha a vele örökbefogadó nő egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket nevelik, vagy ha az örökbefogadó nő elhalálozik.

A CSED legfontosabb jogosultsági feltételei

A fenti esetek bármelyike esetén az igénybevétel alapfeltétele, hogy a gyermek születését megelőző két éven belül a szülő vagy gondozó 365 napon át rendelkezzen társadalombiztosítási jogviszonnyal.

A gyermeknek a biztosítás tartama alatt, a biztosítás megszűnése utáni 42 napon belül, vagy a biztosítás megszűnése utáni negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül kell megszületnie.

A 365 napos biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie, például nem számít megszakításnak a 30 napnál rövidebb biztosítatlanság. A CSED-et csak akkor lehet igénybe venni, ha a szülő a szülés időpontjában biztosított, vagy ha a biztosítási jogviszonya a szülés előtt legfeljebb 42 nappal szűnt meg.

Milyen időszakok számíthatók be a 365 napba?

Az időbe bele kell számítani a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény hatodik paragrafusa szerinti biztosításban töltött időt.

Beszámítható továbbá a nappali tagozatos diáknak vagy hallgatónak az egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányaiból 180 nap, a rehabilitációs ellátás folyósításának ideje, valamint a biztosítás megszűnését követően a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj és a baleseti táppénz folyósításának ideje.

Kivételt képez a „diplomás gyed”, amely nem számítható be. A biztosítási időbe a munkaviszony mellett más biztosítási formák, például a vállalkozói tevékenység és a megbízási jogviszony is beleszámíthat, amennyiben az adott jogviszony alapján fennáll a biztosítás.

Kik számítanak biztosítottnak?

• Munkaviszonyban állók: teljes vagy részmunkaidőben dolgozók, határozott vagy határozatlan idejű szerződéssel.
• Egyéni vállalkozók: amennyiben a vállalkozói tevékenységük alapján biztosítottak, és nem szüneteltetik azt.
• Társas vállalkozók: például bt. vagy kft. tagjaként végzett munkavégzés alapján fennálló biztosítási jogviszony esetén.
• Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók: például megbízási szerződés alapján dolgozók, ha a jövedelmük eléri a minimálbér 30%-át, így biztosítási kötelezettség alá esnek.

Külföldön szerzett biztosítási idő

A külföldön biztosításban töltött időt a dolgozó a brit biztosító által kiadott E104-es nyomtatványon igazolhatja. Amennyiben ezzel nem, de a biztosítási időre vonatkozóan a tagállam társadalombiztosítási intézményének hivatalos igazolásával rendelkezik, a CSED- és GYED-jogosultságához azt is el kell fogadni.

Ha nincs igazolás a külföldi biztosítási időről, az E104-es nyomtatványon történő igazolás beszerzése szükséges lehet, hogy a szülést követően igényelt ellátásokra való jogosultság elbírálásánál ne legyen akadály. Ha a külföldi munkavállalás alapján szerzett biztosításban töltött időről szóló igazolás rendelkezésre áll, azt csatolni kell az igénybejelentéshez.

Amennyiben az EU-s tagországban és a jelenlegi biztosítási jogviszonyban töltött idő összeszámításával a CSED- és GYED-jogosultság megállapítható, az ellátások alapjának megállapításánál csak a jelenlegi jogviszonyban elért jövedelem vehető figyelembe.

Meddig jár a CSED?

A díj a szülési szabadsággal megegyező időtartamra jár. Ez jelenleg 24 hét, vagyis 168 nap, amelyből az anya köteles 2 hetet felhasználni, és legfeljebb 4 hétnek a szülés várható időpontja elé kell esnie.

A CSED-re való jogosultság kezdő napja ezért a szülés várható időpontját megelőző négy hét valamely napja lehet, de legkésőbb a szülés napja. A jogosultság a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól kezdhető meg.

A CSED legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár. Amennyiben a CSED-et nem a várható szülés előtt kezdik el igénybe venni, akkor a szülést követő napokból számítják ki a 168 napos időtartamot.

Koraszülött gyermek esetén

Ez alól kivétel, ha koraszülött a gyermek és intézményi gondozásra van szükség. Ekkor a szülést követő egy éven belül is igénybe vehető a szülési szabadság és a CSED attól az időponttól, hogy a gyermek kikerült a kórházból.

Ha a gyermek koraszülött, vagy a szülés után hosszabb kórházi ápolásra van szükség, az igénylés benyújtásának ideje eltolható, de a szülés időpontjától számított 168 nap időtartam fix.

Mikor szűnik meg a CSED?

Megszűnik a szülési szabadság és így a CSED is, ha a gyermek halva születik. Ha a gyermek a születést követően meghal, a szülési szabadság és a CSED a 15. napon szűnik meg.

Az ellátás akkor is megszűnik, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, vagy harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el. Ekkor az elhelyezést követő napon szűnik meg.

Még ezekben az esetekben sem lehet a szülési szabadság hat hétnél rövidebb. Egyéb foglalkoztatás, például egyéni vállalkozás vagy őstermelői tevékenység esetén a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés szerint kell a CSED folyósításának időtartamát megállapítani.

Lehet-e dolgozni CSED mellett?

2025. július 16-án közzétett kormányrendelet értelmében 2025. július elsejétől él a CSED Extra, amely lehetőséget nyújt az édesanyák számára a csecsemőgondozási díj melletti munkavégzésre a gyermek három hónapos korát követően.

Az ellátásról így akkor sem kell lemondaniuk, ha munkába állnak a gyermek három hónapos korát követően. A CSED mellett végzett munkára vonatkozó szabályok időbeli feltételét ezért a gyermek három hónapos korának betöltéséhez kell kötni.

A korábbi általános szabály szerint a CSED ideje alatt nem végezhető keresőtevékenység, a gyermek 169 napos korát követő időszak kivételével. A CSED Extra bevezetésével a gyermek három hónapos korát követően lehetőség nyílik a CSED folyósítása melletti munkavégzésre.

Hogyan számítják ki a CSED összegét?

A CSED összege a bruttó fizetés 100 százaléka. Az ellátás összegét a napi átlagkereset alapján számítják ki, és a bruttó összegből kizárólag a személyi jövedelemadó-előleget vonják le.

A megállapított bruttó díjból levonják a személyi jövedelemadót. Társadalombiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot nem kell fizetni.

A bruttó összegből kizárólag a személyi jövedelemadó (SZJA) kerül levonásra, így a nettó összeg jellemzően magasabb, mint a GYED vagy a táppénz.

Milyen jövedelmet vesznek figyelembe?

Megállapításkor jövedelemként kizárólag a CSED-ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

Ha van 180 nap jövedelem és a biztosítás folyamatos

Ha az igénylő a CSED-re való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában 180 naptári napi jövedelemmel, akkor ez alapján állapítják meg a díjat, ha a biztosítási idő folyamatos.

A 180 napi jövedelem keresésekor csak az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

Ha megszakadt a biztosítás

Ha megszakadt a biztosítás, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. Ezért a korábbi munkaviszonyból vagy más korábbi biztosítási jogviszonyból származó jövedelem nem minden esetben növeli a CSED alapját.

Ha nincs 180 nap jövedelem, de van 120 nap

Ha a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva az igénylő legalább 120 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában, akkor a CSED naptári napi alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt csak akkor lehet alkalmazni, ha a jogosultságtól számított 180 napot megelőzően folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezünk.

Ha nincs 120 nap jövedelem

Ha nincs 120 nap jövedelem, ebben az esetben a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad része lesz a díj.

Kivétel, ha a tényleges jövedelem vagy a szerződés szerinti jövedelem a minimálbér kétszeresénél alacsonyabb, mert ebben az esetben ez alapján állapítják meg a CSED-et úgy, hogy a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg a díj.

Példa a CSED nettó összegére

Egy gyakorlati példával élve, ha egy nőnek a gyermekvállalás előtt 350 ezer forintos havi fizetése volt, az 232 750 forintot jelentett nettóban. Viszont a CSED folyósítása esetén a nettó jövedelme 297 500 forint lesz, ami közel 30 százalékos emelkedést jelent.

Különleges szabályok vállalkozók és őstermelők esetén

Az egyéni és társas vállalkozók esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbérrel számolnak a díj megállapításához, míg a mezőgazdasági őstermelők esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 92%-ával számolnak.

Egyéb, díjazás ellenében folytatott munkaviszony esetén minimálbérrel számolnak, ha nincs 30 napot meghaladó biztosítási jogviszony, egyébként pedig a munkaszerződésben meghatározott díj az irányadó.

Betegszabadságra és egészségügyi szabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve betegszabadság esetén az egy hónapra járó illetmény összege vehető figyelembe.

Álláskeresők esetén

Álláskeresők esetében a CSED összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás alapját képező összeg harmincad részét.

Mikor nem jár a CSED?

Nem jár a CSED a szülési szabadság azon időtartamára, amikor az igénylő a teljes keresetét megkapja. Akkor sem jár, ha az igénylő a jogosultság kezdőnapjától bármilyen keresőtevékenységet folytat, kivéve a nevelőszülői tevékenységet.

A CSED ideje alatt nem végezhető keresőtevékenység a vonatkozó időszakban, ugyanakkor 2025. július elsejétől a CSED Extra lehetőséget biztosít arra, hogy az édesanya a gyermek három hónapos korát követően munkát végezzen az ellátás folyósítása mellett.

A CSED igénylésének menete

A CSED igénylése a szülést követően, vagy már előtte is megkezdhető, legkorábban a szülés várható ideje előtt 28 nappal. A kérelmet a munkáltatón keresztül vagy közvetlenül az egészségbiztosítási szervnél kell benyújtani.

A kérelmet célszerű még a szülés előtt elindítani, amikor a kismama már otthon pihen. A biztosítási előzmények igazolása és az időben beadott kérelem segít abban, hogy a jogosultság megállapítása és az ellátás folyósítása gördülékenyebb legyen.

Szükséges nyomtatványok

A csecsemőgondozási díj igénylésekor a „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához” elnevezésű nyomtatvány kitöltésére van szükség.

Egyéni vállalkozó és őstermelő az „Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványt tölti ki.

Érdemes egyúttal leadni a gyermekgondozási díj iránti kérelmet is, amelyhez a „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez” elnevezésű nyomtatvány kell.

Hová kell benyújtani a kérelmet?

A dokumentumokat a munkahelyen, vagyis a biztosított foglalkoztatójánál kell leadni. Munkaviszony esetén a kérelmet a munkáltató bérszámfejtő osztályára kell leadni, amely továbbítja azt a kormányhivatal felé.

Ha a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnt, akkor a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatalban, Budapesten a Budapest Fővárosi Kormányhivatalban járnak el.

Egyéni vállalkozó, őstermelő és egyéb önfoglalkoztató elektronikusan is leadhatja a kérelmet a székhely szerint illetékes kormányhivatalnál. Egyéni vállalkozók és megbízottak esetében közvetlenül az illetékes egészségbiztosítási szervhez kell eljuttatni a dokumentumokat.

A CSED-igényléshez csatolandó dokumentumok

Ha megszűnt a biztosítás és ezután történik az igénylés, vagy két éven belül több foglalkoztató is volt, illetve ha ez az első alkalom, amikor pénzbeli ellátást kér az igénylő, az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványra is szükség lesz.

Ha az anya egészségi állapota miatt az apa vagy az örökbefogadó férfi igényli az ellátást, a „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához” nyomtatványt kell kitölteni, és az egészségi állapotról szóló igazolást is csatolni kell.

Ha a kérelmet a szülés előtt nyújtják be, szükséges a terhesállományba vételt igazoló orvosi dokumentum, vagy ennek hiányában a terhesgondozási könyv másolata. Ha a gyermek már megszületett, a születési anyakönyvi kivonat másolatát is csatolni kell.

A benyújtandó iratok áttekintése

• Kitöltött nyomtatvány: a CSED igénylésére szolgáló formanyomtatvány pontos kitöltése elengedhetetlen.
• Orvosi igazolás: a szülés várható időpontjáról vagy a szülés tényéről szóló igazolás.
• Születési anyakönyvi kivonat: a gyermek megszületése után a születés tényének igazolására.
• Igazolás a biztosítási jogviszonyról: a CSED-re jogosító biztosítási feltételek igazolására.
• TAJ-kártya és személyes okmányok: a TAJ-kártya, valamint az érvényes személyazonosító igazolvány vagy útlevél másolata.
• Meghatalmazás: ha a kérelmet nem az érintett személy nyújtja be.
• Bankszámlaszám igazolása: ha az ellátást bankszámlára kéri az igénylő.

Munkaviszony esetén a biztosítási jogviszonyt a munkáltató által kiállított munkáltatói igazolás is tartalmazhatja, amelyben szerepel a munkaviszony kezdete, esetleges megszűnése és az utolsó két év biztosítási ideje.

Egyéni vagy társas vállalkozó esetén a NAV által kibocsátott igazolás, vállalkozói nyilvántartás vagy ONYF-adatlap igazolhatja, hogy a kérelmező ténylegesen biztosítottként szerepel.

Az iratok hiánytalan benyújtása felgyorsítja az elbírálást, és csökkenti annak kockázatát, hogy az eljárás elhúzódjon vagy hiánypótlásra legyen szükség.

Ki bírálja el a kérelmet?

A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely bírálja el.

Egyéb esetben a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el a kérelmet, vagyis az ügyintézés a kormányhivatalokban történik.

Ha nincs munkáltatói kifizetőhely, a CSED-et a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja.

Mennyi ideig tart az elbírálás?

Az elbírálás ideje az igénylés megérkezésétől számított 8 nap, ha azonban hiánypótlásra van szükség, az eljárás legfeljebb 60 napig tarthat.

A CSED-et a Magyar Államkincstár vagy a kormányhivatal egészségbiztosítási osztálya havonta utalja a kérelmező bankszámlájára. A folyósítás a kérelem feldolgozását követően rendszerint 15-30 napon belül megkezdődik.

Visszamenőleg is igényelhető a CSED?

A CSED visszamenőleg is igényelhető: az igénybejelentés napjától legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

Ezért érdemes minél előbb beadni a kérelmet, hogy ne vesszen el egyetlen hónap sem a jogosultsági időszakból.

Gyakori jogosultsági probléma: nincs meg a 365 nap

Az egészségügyi szolgáltatási járulék önmagában nem hoz létre olyan biztosítási jogviszonyt, amely a CSED-hez szükséges 365 napos biztosítási időbe beszámítható lenne.

Ha valaki a szülést megelőző két éven belül nem rendelkezik legalább 365 nap biztosítási idővel, akkor CSED-re nem lesz jogosult. Ugyanez a feltétel a GYED jogosultságának megállapításánál is jelentős.

Ezért a CSED igénylése előtt különösen fontos ellenőrizni a biztosítási jogviszonyok időtartamát, a jogviszonyok közötti esetleges megszakításokat, valamint azt, hogy a korábbi külföldi vagy belföldi biztosítási időszakok megfelelően igazolhatók-e.

Fizetni kell a CSED igényléséért?

A CSED igénylése teljes mértékben díjmentes. Az elbírálásért, a nyomtatvány kitöltéséért és az ügyintézésért semmilyen külön díjat nem számítanak fel.

Sem elektronikusan, sem papíralapon történő benyújtás esetén nem kell illetéket vagy adminisztrációs díjat fizetni. Ha valaki hivatalos segítséget kér például könyvelőtől, tanácsadótól vagy ügyvédtől, ezek a szolgáltatások külön díjasak lehetnek.

tags: #biztositast #fizetem #csed