A vállalati védőnői szolgálat a védőnői szakmai tudást a munkahelyi közösségek egészségvédelmében és egészségnevelésében hasznosítja. A védőnők rendkívül széleskörű feladatokat látnak el a település egészségügyi rendszerében, mellyel hozzájárulnak a felelős családtervezéshez, az anyák, illetve gyermekeik védelméhez, emellett lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében is szerepet vállalnak.
A védőnők több mint 100 éve nyújtanak segítséget a legfontosabb életszakaszokban: a gyermekvárás alatt, az újszülött fogadásakor, a családi élet kialakításánál, valamint a családok támogatásában, amikor a gyerekek óvodába és iskolába kerülnek. Vállalati környezetben ez a szemlélet elsősorban a munkavállalók és családjaik egészségtudatosságának támogatásában, a megelőzésben és az egészségnevelésben jelenhet meg.
A védőnői szolgálat történeti és szakmai háttere
1915. június 13-án alakult meg Budapesten az Újvárosháza közgyűlési termében az Országos Stefánia Szövetség az anya- és csecsemővédelem szervezésére. A múlt század első évtizedeiben a védőnőknek nagyon fontos feladatuk volt a tudatlanság és a babona elleni küzdelem, az anyák meggyőzése a megfelelő csecsemőtáplálásról, a fertőző betegségek megelőzéséről és a gyermekek megfelelő gondozásáról.
A területi védőnők a várandósok és gyereket nevelők körében, az iskolavédőnők az oktatási intézményekben végzik munkájukat. A kórházi védőnők jellemzően a szülészeteken és újszülöttosztályokon dolgoznak, és a várandós, gyermekágyas anyák ellátásában, a szoptatás segítésében, az anya és újszülöttje hazabocsátásának előkészítésében, valamint az egészségnevelésben vesznek részt.
A Családvédelmi Szolgálat munkatársai védőnői képesítéssel rendelkező szakemberek. Feladatuk többek között az oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztése, a nehéz helyzetben lévő várandós anyák segítése és támogatása, illetve a terhességmegszakítás előtti és utáni tanácsadás.
Ki dolgozhat védőnőként?
Az egészségügyi főiskolai karon védőnői oklevelet szerzett, vagy azzal egyenértékűnek elismert oklevéllel rendelkező védőnők jogosultak a területi védőnői ellátás nyújtására. A működést szakmai felügyeletet ellátó vezető védőnők segítik.
A védőnők látják el külön jogszabályban foglalt rendelkezések szerint a várandós anyák gondozását, továbbá az iskolai és óvodai védőnői szolgáltatást is. A szakmai feladatok közé tartozik a családtervezés támogatása, az anyák és gyermekek védelme, az egészségnevelés, valamint a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében való közreműködés.
A védőnők helye a vállalati egészségvédelemben
A védőnői szemlélet középpontjában a megelőzés, az egészségnevelés és a személyes támogatás áll. Egy vállalati védőnői szolgálat ezekre az alapokra építve kapcsolódhat a munkavállalók egészségének megőrzéséhez, a családbarát szemlélethez és a munkahelyi közösség egészségtudatosságának fejlesztéséhez.
A védőnői munka sajátossága, hogy a szakember sok esetben közvetlen kapcsolatot alakít ki az érintettekkel. Számos olyan település van ma Magyarországon, ahol a napi szinten elérhető egyetlen egészségügyi diplomás szakember a védőnő. Ez a közvetlen, bizalmi és tájékoztató szerep vállalati környezetben is fontos lehet, különösen akkor, ha a munkáltató a munkavállalók egészségnevelését és családi élethelyzeteinek támogatását is lényegesnek tartja.
A vállalati védőnői szolgálat feladatai a szervezet igényeihez igazodhatnak. A védőnők széleskörű tapasztalata felhasználható az egészségnevelésben, a megelőzésben, a szűrővizsgálatokhoz kapcsolódó tájékoztatásban, valamint a gyermekvárással, gyermekneveléssel és családtervezéssel kapcsolatos ismeretek átadásában.
A védőnői rendszer irányításának változása
2022. december 21-én került kihirdetésre a 2022. évi LXXIII. törvényben az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénycsomag. A törvény 2023. január 1-jétől új szabályokat vezetett be a praxis elidegenítésére, az állami szerepvállalásnál a praxiskörzetek meghatározására, az ügyeleti rendszerre és az alapellátásban előírt feltételeknek megfelelő szoftver használatára vonatkozóan.
Az egészségügyi átalakítások a védőnőket is érintették, mivel 2023. július 1-jén lépett életbe az a törvénymódosítás, amelynek értelmében a védőnők feletti munkáltatói jogokat többé nem az önkormányzatok gyakorolják, hanem a védőnők a megyei irányító kórházak alkalmazottai lettek.
A hatósági felügyeletet a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a szakmai irányítást pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság látja el. A magyar védőnői rendszerben az eddigi 2600 munkáltatóhoz képest így mindössze 23 munkáltató maradt.
| Terület | A változás lényege |
|---|---|
| Munkáltatói jogok | A megyei irányító kórházak vezetői gyakorolják |
| Hatósági felügyelet | Nemzeti Népegészségügyi Központ |
| Szakmai irányítás | Országos Kórházi Főigazgatóság |
| Munkáltatók száma | 2600 helyett 23 |
| Iskolai védőnők | Mintegy 890 fő került át a megyei intézményekhez 2024. január 1-jétől |
A rendszer 2023. július 1. előtt
A törvénymódosítást megelőzően a védőnők feletti munkáltatói jogokat az önkormányzatok gyakorolták. A védőnői rendszer tehát korábban sokkal nagyobb teret biztosított a települések számára, hogy különböző juttatásokkal odacsábítsák a rátermett és tettre kész védőnőket.
Ilyen juttatás lehetett a szolgálati lakás vagy gépjármű biztosítása. Leegyszerűsítve tehát korábban az önkormányzatok üzemeltették a védőnői szolgálatot, amelyet ezt követően az állam működtet.
Több magyar önkormányzat jelentős energiát fektetett abba, hogy jól működő védőnői szolgáltatást biztosítson lakosainak. A kisebb települési önkormányzatok az elmúlt években sokat dolgoztak és tettek azért, hogy településükön legyen védőnői szolgálat.
A rendszer 2023. július 1. után
A törvénymódosítás alapján a védőnők kikerültek az önkormányzatok fennhatósága alól. A hivatalos kormányzati célkitűzés az egységes védőnői szolgálat megteremtése, az egységes szakmai színvonalú ellátás biztosítása, illetve az önkormányzatok tehermentesítése volt.
A védőnők feletti munkáltatói jogköröket a megyei irányító kórházak vezetői gyakorolják. A védőnők szakmai irányítását az Országos Kórházi Főigazgatóság, hatósági felügyeletét pedig a Nemzeti Népegészségügyi Központ látja el.
Az iskolai védőnők, mintegy 890 fő, 2024. január 1-jétől kerültek át a megyei intézményekhez. A centralizált rendszerben a védőnők munkáltatója és szakmai irányítási környezete megváltozott, miközben az alapvető szakmai tevékenységüknek és munkavégzési helyüknek a változások szerint nem kellett megváltoznia.
Az önkormányzatok fennmaradó szerepe
A jogszabály nem vonja el teljes mértékben az önkormányzatok jogköreit. Az önkormányzatoknak joguk van ahhoz, hogy tájékoztassák őket a történésekről, vagyis az állami intézményfenntartó tájékoztatásul megküldje az önkormányzatnak a védőnői ellátás megszervezésével összefüggő, a személyi és a tárgyi feltételek megteremtésére vonatkozó döntéseket.
A törvénymódosítás szövegében az is szerepel, hogy „az ellátás jogszabályban előírt tárgyi feltételeit az állam a települési önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja”. A törvénymódosítás indoklásában az is szerepet kapott, hogy mivel lakosságközeli ellátásról van szó, a települési önkormányzatok együttműködése továbbra is nélkülözhetetlen.
A jogszabályszövegből kitűnik továbbá, hogy a védőnők munka közben a megszokott önkormányzati helyiségekben maradnak. Az illetékes Országos Kórházi Főigazgatóság szerint a munkavégzés helyéül szolgáló ingatlant továbbra is az önkormányzat biztosítja.
A szakmai minimumfeltételeket a szolgáltatónak, a munkavégzéshez szükséges feltételeket pedig a munkáltatónak kell biztosítania, amely ebben az esetben a vármegyei irányító kórház. Azok a részletek azonban, hogy az önkormányzati helyiségeket milyen konstrukcióban használhatják, nem voltak teljes körűen világosak.
A változások hatása a védőnők munkájára
Az Országos Kórházi Főigazgatóság nyilatkozata szerint a 2023. július 1-jétől integrált védőnők az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti bértáblázat alapján kapják az alapbérüket, a pótlékrendszer változtatása nélkül.
Hozzátették továbbá, hogy a védőnők munkája ettől nem változik: ugyanabban a körzetben, ugyanazon a helyen végzik a tevékenységet, és továbbra is részt vehetnek a közösségi élet olyan területein, amelyeket az önkormányzatok fontosnak tartanak.
A védőnők és több önkormányzat azonban nem fogadta kitörő lelkesedéssel a módosításokat. A védőnők a változásból eredően több kérdésben bizonytalanok voltak, és jelentős bizonytalanság övezte azt is, hogy a gyakorlatban milyen hatással lesz az átalakítás több ezer védőnő munkájára.
A törvénymódosítás indoklása szerint a szereplők számára biztosítani fogják a kellő felkészülési időt. Ezzel szemben több védőnő sajtóban megjelenő beszámolója szerint kevesebb mint egy hónappal a változások előtt még mindig rengeteg nyitott kérdés maradt.
Bérek, pótlékok és önkormányzati juttatások
A védőnőket már a 2022-es év elején hátrányosan érintette, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság önkormányzatokhoz szétküldött tájékoztató levele alapján elvesztettek három bérkiegészítést a béremeléssel egy időben.
A kommunikált 21 százalék helyett csupán 6-8 százalékkal nőtt a bérük, vagyis reálértéken a ténylegesen hazavitt összeg stagnált vagy csökkent. Ebbe a hangulatba érkezett meg a törvénymódosítás, amely közvetlenül a kórházi főigazgatóság alá rendelte a védőnőket.
A változtatás bírálói szerint a központosítás és az egységes bérezés jelentősen nehezíti a települések szerepvállalását abban, hogy plusz juttatással csábítsák a szakmailag kiemelkedő védőnőket. Az önkormányzati juttatások elvesztését is reális veszélynek tartották, különösen a szolgálati lakásban vagy más helyi támogatásban részesülő védőnők esetében.
Természetesen olyan önkormányzatok is léteznek, ahol biztosították a védőnőt arról, hogy helyi rendeletmódosítással lehetővé teszik a további lakhatását. A juttatások összértéke egyes esetekben akár a havi 100-120 ezer forintot is elérheti.
Kedvező változásnak tekinthető, hogy az új rendszerben a kórházak átvállalják a védőnőktől a kamarai tagdíj fizetését, és tervben volt a területi pótlék 15-ről 50 százalékra való növelése is. A béren kívüli juttatások tekintetében az adott intézmény által nyújtott juttatásokat kaphatja a védőnő.
A jogszabályi rendelkezések nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az önkormányzat támogassa a védőnőt, például a szolgálati lakás további használatával vagy egyéb támogatásokkal. A helyi támogatás lehetősége ezért továbbra is fennállhat, de annak formája az önkormányzati és intézményi döntésektől függ.
A védőnői szakma sajátos felelőssége
A védőnői szakma sajátos helyet foglal el az egészségügyben, mivel a védőnők alapellátásban dolgoznak felsőfokú végzettséggel, ugyanolyan főiskolán diplomáznak, mint például az ápolók, ugyanakkor a munkájuk során önállóan viselik a felelősséget.
Míg egy kórházi alkalmazott esetén a felelősség megoszlik, a védőnők önállóan viselik azt. Emiatt a védőnői munka különösen nagy szakmai önállóságot, felelősséget és folyamatos kapcsolattartást igényel.
A központosítással megnehezülhet a védőnő azon feladata, hogy a helyi problémákra helyi forrásokkal és helyi támogatottsággal tudjon reagálni. Ez a szempont a vállalati védőnői szolgálatnál is jelentős, mivel a munkahelyi közösségek egészségügyi szükségletei eltérhetnek egymástól.
A működési feltételek átalakítása
Csősz Katalin, az Országos Kórházi Főigazgatóság védőnői szakmai osztályának osztályvezetője elmondta, hogy a változtatások lebonyolításához a kórházaknak alapító okiratot kellett módosítaniuk.
Emellett módosítani kellett az intézmények szervezeti és működési szabályzatát, valamint 18 800 működési engedély sorsát is tisztázni kellett. Az osztályvezető kiemelte továbbá, hogy meglátása szerint az lenne az ideális, ha a védőnői szolgálat önálló egység lenne a kórházakon belül.
A védőnői rendszer működésének szervezeti átalakítása így nem csupán a munkáltatói jogok átrendezését jelentette. Érintette az intézményi dokumentumokat, a működési engedélyeket, a tárgyi feltételeket, a munkavégzés helyét és az önkormányzatokkal való együttműködés kereteit is.
A vállalati védőnői szolgálat lehetséges szakmai tartalma
A vállalati védőnői szolgálat a védőnői szakmai kompetenciákra támaszkodva az egészségmegőrzést, az egészségnevelést és a megelőzést helyezheti előtérbe. A védőnők tapasztalata felhasználható a munkavállalók egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésében és a családi élet különböző szakaszaihoz kapcsolódó támogatásban.
A védőnők szakmai háttere alkalmassá teszi őket arra, hogy közérthető tájékoztatást adjanak a felelős családtervezésről, a várandósság alatti gondozásról, az újszülött fogadásáról, a szoptatás támogatásáról, a gyermekek gondozásáról és az egészségnevelésről.
Vállalati környezetben különösen fontos lehet az oktatási és tájékoztató szerep, valamint a célzott szűrővizsgálatok szervezésében való közreműködés. A vállalati védőnői szolgálat emellett illeszkedhet a családbarát munkáltatói szemlélethez, mivel a védőnők a családi élet kialakításánál és a gyermekek óvodába, iskolába menetelénél is támogatják a családokat.
A vállalati szolgálat működésének szervezési szempontjai
A védőnői szolgálat működéséhez a szakmai és tárgyi feltételeket összehangoltan kell biztosítani. A szakmai minimumfeltételeket a szolgáltatónak, a munkavégzéshez szükséges feltételeket pedig a munkáltatónak kell biztosítania.
A védőnői tevékenység eredményességéhez fontos a megfelelő helyszín, a kiszámítható elérhetőség, az egészségnevelési feladatokhoz szükséges feltételek, valamint az érintettekkel kialakított bizalmi kapcsolat. A védőnői munka akkor tudja betölteni megelőző és támogató szerepét, ha a szakember önállóan, ugyanakkor a kapcsolódó egészségügyi és intézményi szereplőkkel együttműködve dolgozhat.
A vállalati védőnői szolgálatnál a munkáltató és a védőnő közötti feladatmegosztásnak egyértelműnek kell lennie. A védőnő szakmai feladataihoz kapcsolódó döntésekben a szakmai irányításnak, a működéshez szükséges feltételekben pedig a munkáltatói felelősségnek kell megjelennie.
A rendszer központosításának jelentősége
A központosítás hivatalos célja az egységes védőnői szolgálat és az egységes szakmai színvonalú ellátás megteremtése, valamint az önkormányzatok tehermentesítése. A korábbi rendszerben az önkormányzatok eltérő mértékben tudtak hozzájárulni a védőnői szolgáltatás működéséhez és a szakemberek helyben tartásához.
Az egységes irányítás lehetőséget teremthet a szakmai működés összehangolására, ugyanakkor a helyi sajátosságok kezelésének kérdését is felveti. A központosítással megnehezülhet, hogy a védőnő helyi forrásokkal és helyi támogatottsággal reagáljon a helyi problémákra.
A védőnői szolgálat lakosságközeli ellátás, ezért az önkormányzatok együttműködése továbbra is nélkülözhetetlen. Ez a megállapítás a vállalati szolgálatok esetében is alkalmazható: a védőnői szakmai munka eredményességéhez a szervezeti környezet és a helyi vagy vállalati közösség támogatása egyaránt fontos.
