Csecsemő kuki felfedezés: hogyan ápoljuk a fiú baba fitymáját?

A legtöbb fiú csecsemőnél a fityma kezdetben teljesen vagy részlegesen hozzátapad a makkhoz, ezért nem húzható hátra. Ez általában normális élettani jelenség, amely az életkor előrehaladtával fokozatosan oldódik, ezért a fitymát erőltetni sem csecsemő-, sem kisdedkorban nem szabad.

A csecsemő nemi szervének tisztításakor elegendő a külső részek kíméletes lemosása, a fityma hátrahúzása nélkül. Orvosi vizsgálat szükséges, ha a vizelet vékony sugárban vagy csepegve ürül, a fityma vizeléskor jelentősen felfúvódik, gyulladás, fájdalom, duzzanat vagy váladékozás jelentkezik, illetve ha a hátrahúzott fityma a makk mögött marad és nem húzható vissza.

Fitymaletapadás és fitymaszűkület: nem ugyanaz

A fityma, más néven előbőr, a hímvessző bőrének makkot fedő része. A fiú gyermekek szinte mind úgy jönnek világra, hogy a fityma bőre a hímvessző makkjához le van tapadva, és ez teljesen normális jelenség.

A legtöbb fiú csecsemőnek kezdetben úgynevezett celluláris adhéziója van, ami azt jelenti, hogy a fitymabőr teljesen rátapad a makk bőrére, azaz nem húzható hátra. Ez egy normális jelenség, amit erőltetni semmi esetre sem szabad, hiszen ezzel csak felesleges fájdalom és a fityma többszörös berepedése okozható a babának.

Az egyszerű letapadás, amikor a magzati életben a fityma és a makk között kialakult sejtes összetapadás még nem oldódott fel. A fitymát túlnyomó részben egyáltalán nem vagy nem teljes mértékben lehet hátrahúzni.

A letapadás esetén az előbőr és a makk lazán összenőtt, ezért nem húzható hátra. Ez magzati korban alakul ki és 6 hónapos korig a babák 80 százalékánál így marad, csak ezután válik el a bőr a makktól.

Egészen három éves korig ez természetes dolog és a szülőknek nem szabad aggódniuk amiatt, hogy ez így marad. Két éves korra sokszor ez magától oldódik, azonban nem ritka, hogy ez sokkal később, akár 13 éves korban következik csak be.

Fitymaszűkület akkor áll fenn, amikor a szűk fitymagyűrű miatt a fityma nem húzható hátra a makk mögé. Ilyenkor a fityma szűkebb a kelleténél és emiatt nem húzható hátra, ami mindenképpen kezelést igényel.

Az elváltozást - súlyossága szerint - két fokozatba sorolhatjuk: míg abszolút szűkület esetén az előbőr hátrahúzása teljességgel lehetetlen, relatív szűkületnél a fityma hátrahúzása több-kevesebb nehézség árán lehetséges.

Ez utóbbi esetben, a feszülés miatt a bőr gyakran berepedezik és gyűrűszerűen elszorítja a hímvesszőt. Tudni kell, hogy a csecsemőkori fitymaszűkület is javulhat az életkor előrehaladtával.

Nagyon gyakori az előbbi két elváltozás együttes előfordulása. Ilyenkor a letapadás többé-kevésbé súlyos fitymaszűkülettel párosul.

Kell-e húzogatni a csecsemő fitymáját?

A csecsemő nemi szervének tisztításakor arra kell vigyázni, hogy ne legyen hátra húzva a fityma, mert ilyenkor annak nyílása még szűk, és az erőltetett hátrahúzáskor egyrészt rongálódik, másrészt könnyen a makk mögötti árokba szalad, ahonnan vissza nem húzható.

A baba 1 éves koráig a legjobb, ha nem is nyúlunk a fütyihez. Egy éves kor felett el lehet kezdeni a fityma nagyon gyengéd „tornáztatását”.

A legújabb álláspont szerint a gyermek fitymájának mindennapos hátrahúzását 2 éves korig mellőzhetik a szülők. A csecsemő fitymájának rendszeres erőltetett hátrahúzása nem előzi meg a fitymaszűkületet, ellenkezőleg: sérüléseket és hegesedést okozhat.

A fentiekből következik, hogy nem javasolt a fitymát erővel vissza/hátrahúzni, sem csecsemő- és kisdedkorban, sem pedig később. Sőt, jóformán hozzányúlni sem kell.

Az úgynevezett fitymatréning nem tilos, ki-ki eldöntheti, hogy folyamodik-e ehhez. Ha igen, kisdedkorban elkezdhető.

Segítségével elősegíthető a szétválás folyamata, amely egyébként jó eséllyel magától is megoldódna, csak lassabban. Ez a manőver pelenkázásoknál, fürdetésnél végezhető.

A biztonságos fitymatorna szabályai

A fitymatréning lényege: pontosan csak addig húzzuk vissza a fitymát, ameddig a letapadás engedi, mindenféle erőltetés, feszítés nélkül. Lehet, hogy ez kezdetben csak két milliméter. Ha ennyi, akkor ennyi.

Ebben a helyzetben megtartjuk a fitymát egy kis időre, mondjuk fél-egy percre, amennyire a gyermek ezt engedi, majd lehúzzuk eredeti helyére. Ez néhány héten át ismételhető, akár naponta többször is.

Ha magától nem kezd el oldódni a letapadás, 1-1,5 éves kortól (legkésőbb 5-6 éves kortól) is el lehet kezdeni (nagyon óvatosan és soha nem erőltetve vagy fájdalmat okozva!) az esti fürdetéskor a fitymát egy-egy hajszálnyival feljebb tolni.

Akinek nincs semmilyen látható problémája, elég 1-1,5 éves kortól, de legkésőbb 5-6 éves kortól az esti fürdéskor a fitymát beszappanozva óvatosan tornáztatni, egy-egy milimétert feljebb tolni néha, soha nem úgy, hogy fájjon.

Nagyobb fiúnál, például ovis korban akkor kerülhet rá sor, ha zavarja őt a szűkület, esetleg erekcióknál fájdalmat érez. A fitymát pontosan addig szabad mozgatni, ameddig könnyedén és fájdalom nélkül enged.

A húzogatás erőltetése tilos, mert a szélén kis sérülések, repedések képződhetnek, ami később hegesedéshez és valódi szűkület kialakulásához vezethet.

Hogyan tisztítsuk a baba nemi szervét?

Az első fürdetéstől kezdve finoman tisztítani kell babafürdetős, később szappanos vízzel, a fitymát nem hátratolva, kivéve annak, akinek már ilyen fiatal korban is kissé hátratolható. Erőltetni nem szabad!

A csecsemő nemi szervének tisztításakor elegendő a külső részeket kíméletesen lemosni. Ahogy a csecsemő idősebb lesz, úgy a fityma nyílása is tágulni fog, addig pedig a természet megoldja a tisztán tartását.

Minden életkorban fontos a fityma megfelelő tisztántartása. Ehhez nyilván azért kézbe kell venni, amennyire a szövetek rugalmassága engedi, ezt kisimítani, finoman megtisztítani.

Amennyiben a fityma hátra húzható, a makk tisztán tartása napi rendszerességgel történjen. Óvatosan végezzük, mindig egy kicsit lejjebb tolni a fitymát, amennyit enged.

Nem egyszerre az egészet, hogy ne okozzunk felesleges fájdalmat a babának. A fitymát tisztítás után mindig vissza kell húzni a makkra.

A szülőknek meg kell tanítani és rá kell szoktatni a kisfiúkat arra, hogy fürdéskor a fitymát hátrahúzva szappannal mossák meg alaposan a fütyijüket.

Amikor már önállóan tud fürdeni a gyermek, érdemes neki elmagyarázni, hogy tudja tisztán tartani a saját nemi szervét. Óvodás, kisiskolás korban azt is meg lehet nekik tanítani, hogy fürdetéskor a fitymát hátrafelé húzva szappanos vízzel mossák meg magukat.

Miért fontos a vizeletcseppek letörlése?

Szobatisztaság kialakítása után rá kell őket szoktatni, hogy minden pisilésnél a fitymát húzzák hátra, ameddig a letapadás engedi, és pisilés végeztekor a bőrt húzzák vissza. Ezáltal elkerülhető az újbóli letapadás.

Fontos, hogy pisilés után töröljék meg a fütyijüket, itassák fel a rajta maradt vizeletcseppeket, mert a fityma alá került baktériumok gyulladást okozhatnak.

Már totyogó korban is rávehetőek, hogy pisilés után WC-papírral óvatosan itassák fel a maradék, lecsöppenő vizeletet.

A smegma és a fityma alatti fehéres váladék

A hímvesszőn, a makk mögött, számos, faggyúszerű anyagot termelő mirigy helyezkedik el. A fityma alatt felgyülemlő fehér színű, faggyúszerű váladék az úgynevezett szmegma.

A smegma a mirigyek által termelt váladékból és a leváló hámsejtekből áll. A fityma alatti fehéres, túrószerű váladék önmagában nem feltétlenül jelent fertőzést.

A letapadt fityma mögül a faggyúanyagot termelő mirigyek váladéka nem tud kiürülni. Ha e felgyülemlett váladék befertőződik, kellemetlen betegség, gennyes fitymazsákgyulladás alakul ki.

Ha a letapadt résznél fehéres duzzanat, úgynevezett smegma cysta keletkezik, ez tornáztatásra később magától is ürül.

Ha a rendszeres tisztálkodás hiányában ezek váladéka nem kerül eltávolításra, előbb-utóbb gyulladásos betegség jelentkezik. Ennek megelőzésére a fityma rendszeres hátrahúzása és a hímvessző szappanos mosása elengedhetetlen, amikor a fityma már fájdalom nélkül hátrahúzható.

A vizelet megfigyelése már csecsemőkorban fontos

Időnként meg kell figyelni, hogy a baba hogyan pisil. A vizelet ürítés akkor normális, ha legalább egy gyufaszálnyi vastagságban folyik a vizelet.

Egy gyufaszálnyi vastagságú, erőteljes ívű vizeletsugár esetén beavatkozás nem szükséges. Ha a gyermek legalább gyufaszálnyi vastagságú sugárban tud pisilni, ezekben az esetekben nem sürgető az előbőr hátrahúzása.

A legtöbb újszülött kisfiú a fenti élettani fitymaszűkülettel jön a világra. Van, hogy a fityma az élettani fitymaszűkület esetén pisiléskor lufiszerűen felfújódik.

Ez sem tekinthető kóros jelenségnek, ha ez a ‘ballon’ ujjainkkal finoman megnyomkodva megszüntethető, és egyenletes sugárban ürül a pisi.

A nehezített vizelés azonban már újszülöttkorban azonnali beavatkozást tehet szükségessé. Orvoshoz kell fordulni, ha a vizelet csepegve távozik vagy vékony sugarú, illetve ha a fitymazsák pisiléskor megduzzad.

Milyen tünetek utalhatnak kóros fitymaszűkületre?

Fontos, hogy az élettani fitymaszűkülettől elkülönítsük a kóros fitymaszűkületet. Ez ritkábban gyulladás, sokkal gyakrabban trauma, sérülés következtében alakul ki.

A sérülést pedig nem más okozza, mint az erőltetett visszahúzások és visszarántások, amelyet gyakran orvosi beavatkozásként végeznek el.

Kóros fitymaszűkület esetén a fityma egyenetlenül szűk, szoros, kisimítva a széle nem sima, hanem fehéres heges egyenetlenséget mutat.

Ha pedig lufiszerűen felfújódik, akkor ez nem simul vissza a kiindulási helyzetbe és a vizelet sugara vékony, akadozó, csepegős lehet.

A fitymaszűkület jele lehet az is, ha a fiú csecsemő nem tud 2 mm-es vastagságú erős, egyenes vizeletsugárral pisilni. A vizelet cseppekben ürül, vagy a fityma felfújódik vizeletürítés közben, és a felfúvódás csak kézi nyomásra ürül ki.

Az enyhébb, de jelentős szűkület húgyúti vagy helyi fertőzésekhez, később fájdalmas merevedéshez, vagy a fityma makk mögé szorulásához, azaz parafimózishoz vezethet.

Mikor kell gyermekorvoshoz vagy gyermekurológushoz fordulni?

Ha gyermekünk fitymáját nem tudjuk hátrahúzni, mutassuk meg hozzáértő szakembernek, aki először eldönti, hogy mi a panasz oka, majd a kóroknak megfelelően ad javaslatot az orvoslásra.

A gyógyítás ugyanis kórokonként más és más. A szűkület mértékét csak a szakorvos tudja megállapítani és ezzel együtt azt is, milyen megoldásra van szükség.

• Orvosi vizsgálat szükséges, ha a vizelet vékony sugárban, akadozva vagy cseppekben ürül.
• Orvoshoz kell fordulni, ha a fitymazsák vizeléskor megduzzad vagy felfúvódik.
• Vizsgálat indokolt, ha a fityma piros, duzzadt, fájdalmas vagy váladékozik.
• Gyermekorvosi segítségre van szükség visszatérő húgyúti fertőzés esetén.
• Szakemberhez kell fordulni, ha a letapadás óvodáskorban is fennáll, vagy a fityma továbbra is kifejezetten szűk.
• Azonnali ellátás szükséges, ha a hátraerőltetett fityma a makk mögött szorul és fájdalmas duzzanatot okoz.

Ha a fityma és a makk között bármikor gyulladás keletkezik, közbe kell lépni. Ha a fityma piros, duzzadt és esetleg váladékozik is, mindenképpen orvosi segítségre van szükség.

Ha ezt nem kezelik időben és megfelelően, akkor a gyulladás is okozhat összenövést, és úgynevezett „következményes fitymaszűkület” alakulhat ki.

A rövid fitymafék, vagyis a kantár szintén orvosi figyelmet érdemel, mert ilyenkor a fityma alul rögzített és nem húzható hátra. Ezt sebészeten tudják ellátni.

Mikor oldódik meg magától a letapadás?

A fityma sejtes letapadása, az úgynevezett celluláris adhézió okozta élettani fitymaszűkület teljesen normális jelenség a fiúknál, és mindenféle beavatkozás nélkül is spontán oldódása várható.

Ez a folyamat ugyanis évekig tarthat, ami szintén teljesen rendben van. Minden gyermeknél más életkorban oldódik a letapadás.

3 éves korig az enyhe, relatív szűkületek kinőhetők, az abszolút szűkületek pedig gyakran relatívvá szelídülnek. Tudni kell, hogy 3 éves korig a szűkület is enyhülhet, és akár meg is szűnhet, ezért fontos, hogy türelmesek legyünk.

Korábban 3 éves kor volt az a felső határ, amikor orvos segítségét kellett kérni letapadás vagy fitymaszűkület esetében. Ma már azonban ez az életkor 4-5 évre tolódott ki.

Ha tehát a gyermek fitymája még ekkor sem válik el a makktól, vagy ugyanúgy szűknek bizonyul, orvoshoz kell fordulni. A kezelés időzítését azonban mindig a gyermek tünetei és a szakorvosi vizsgálat eredménye alapján kell meghatározni.

Mindenkinek más életkorra oldódik a letapadás, 7. osztályban általában már csak a fiúk 1%-ának van letapadva.

Mi történik, ha a fityma nem válik le?

Tisztán letapadás esetén a gyógyítás a fitymának a makkról történő leválasztása. Ez történhet fokozatosan, óvatos húzogatással, amit a szülő otthon is végezhet, de történhet műszeresen is, kórházban.

Amennyiben a bőr letapadása kétéves kor után és óvodáskorban is fennáll, javasolt megvitatni a gyermekorvossal, gyermeksebésszel vagy gyermekurológussal a további teendőket.

Ha a fityma alatt nagy mennyiségű faggyú szaporodik fel, akkor a fenyegető gyulladás megelőzésére letapadás esetén a fityma leválasztását, szűkület esetén műtétet végeznek.

Kombinált formáknál értelemszerűen érdemes megvárni a 3 éves kort, hiszen a fitymaszűkület spontán javulásának lehetősége eddig adott.

Helyi szteroidkezelés és gyengéd tágítás

Enyhébb fitymaszűkületnél speciális kenőcsök nyújthatnak megoldást, súlyosabb esetben pedig műtéti beavatkozásra van szükség.

4-5 éves korban kisebb szűkületnél kortikoszteroid tartalmú kenőcs használatával és a fityma gyengéd tágításával 70-80% -ban jelentős javulást érhetünk el.

A kenőcsöt orvos írja fel, amelyet naponta kétszer 3-4 hétig vékony rétegben kell kívülről az előbőrbe masszírozni.

A tréning hatékonysága a tapasztalatok szerint fokozható helyi szteroidkészítmény napi egy-kétszeri alkalmazásával. De az is egy opció, hogy már a torna megkezdése előtt használjuk a krémet egy-két hétig, majd az így előkezelt fitymát kezdjük el tréningezni.

Ennek megítélése és ellátása sebészi feladat. Bizonyos esetekben megkísérelhető a helyi szteroid és a torna kombinációja, és csak végső esetben van szükség műtétre.

A szűk előbőrt húzogatással tágítani nem lehet. A húzogatás ilyenkor - sokszor alig látható - berepedezéshez, kisebesedéshez vezet.

A sebek pedig hegesedéssel gyógyulnak, ami a bőr rugalmasságának elvesztéséhez, a szűkület fokozódásához vezet. Ezért a kezelést nem szabad saját döntés alapján, fájdalmat okozó húzogatással végezni.

Mikor lehet szükség műtétre?

Amennyiben a helyi kezelés hatástalannak bizonyul, akkor csak a műtéti megoldások jöhetnek szóba, az elváltozások súlyosságától függően fitymaplasztika, illetve körülmetélés történhet.

Fitymaszűkület esetén a megoldás a szakorvosi megítéléstől függ. Kombinált formáknál jó eredményt csak műtéttel lehet elérni, hiszen a letapadt fitymának a makkról történő leválasztása nem oldja meg a problémát.

A társulóan szűkebb előbőr húzogatása viszont annak berepedezését, hegesedését és a szűkület fokozódását okozza.

Két elvileg eltérő műtéti eljárás, és e kettő kombinációjával számtalan egyéb megoldás lehetséges. Szinte nincs is két sebész, aki egyformán végezné.

1. Circumcisio, vagyis körülmetélés: a fityma eltávolítása, amelynek hatására a makk fedetlenné válik.
2. A fityma bemetszése: az előbőr továbbra is fedi a makkot, de mivel lebernyegszerűen szétnyílik, esztétikai hatása nem mindig megfelelő.
3. Egyéb plasztikai megoldások: az előző két alapműtét kombinációjával igyekeznek elérni a makk fedettségét és megfelelő esztétikai hatást.

Az egyéb plasztikai megoldások hátránya, hogy néha újra beszűkülnek. A műtéti eljárás megválasztása a szülővel való megbeszélés alapján történik.

Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy nem minden betegnél választhatók tetszőlegesen az előbbiekben felsorolt műtéti lehetőségek.

Igen szűk vagy heges fityma esetén például csak circumcisió javasolt, mert a másik két műtéti típus végzése vagy igen csúnya eredményt adna, vagy nagy valószínűséggel magában rejtené az újra-beszűkülés lehetőségét.

Ezeket a beavatkozásokat altatásban végzik. Mindenről részletes felvilágosítást kapnak az aneszteziológiai ambulancián.

Műtéti megoldásokról az urológus orvos tájékoztatja a szülőket. A beavatkozások egynapos kórházi bent tartózkodást igényelnek.

Műtét után tíz napig az ülőfürdőt kerülni kell. A műtéti terület Betadine oldattal való öblögetése szükséges napi egy-két alkalommal.

Azonnali ellátást igénylő állapotok

Ha a szűk fityma hátraerőltetve a makk mögé szorul és fájdalmas duzzanatot okoz, ez sebészeti ügyeleten azonnal ellátandó sürgősségi állapot.

A fitymát ezért soha nem szabad erővel hátrahúzni, majd a makk mögött hagyni. A hátrahúzott fitymát minden esetben vissza kell helyezni a makkra, amennyiben ez fájdalom nélkül lehetséges.

Nehezített vizelés, vékony vagy csepegő vizeletsugár, tartós felfúvódás, erős fájdalom, jelentős duzzanat, vérzés vagy gennyes váladékozás esetén sürgős orvosi segítség szükséges.

A bizonytalanság érthető, mivel rengeteg helytelen és elavult információ kering, és az idősebb generáció tanácsait is rég felülírta már az orvostudomány.

Ha bármilyen kérdés merül fel a fiú baba nemi szervének ápolásával kapcsolatban, vagy bármilyen probléma adódik, érdemes gyermekorvoshoz, gyermeksebészhez vagy gyermekurológushoz fordulni.

tags: #csecsemo #kuki #felfedezes