Az egy éven belüli terhesség százaléka és a mobilhasználat kapcsolata

Az egy éven belüli teherbeesés esélyét a mobiltelefon használatának gyakorisága önmagában nem határozza meg, és a rendelkezésre álló adatok alapján nem igazolható, hogy a mobiltelefonok sugárzása meddőséget vagy terhességi problémákat okozna. A teherbeesés valószínűségét elsősorban az életkor, a petesejtek minősége, a peteérés, a férfi partner termékenysége, az általános egészségi állapot és az együttlétek időzítése befolyásolja.

Egészséges pároknál a fogamzás esélye ciklusonként körülbelül 25%, majd csökken. A 20 és 24 év közötti nőnek 20% esélye van minden hónapban a teherbeesésre. 40 év felett a spontán teherbeesés esélye egy adott hónapban mindössze 5%, más adatok szerint egészséges partner mellett körülbelül egy százalék.

Mit jelent az egy éven belüli teherbeesési arány?

Az egy éven belüli teherbeesési arány azt mutatja meg, hogy a rendszeres, védekezés nélküli nemi életet élő párok mekkora része jut el terhességig tizenkét hónapon belül. Ez nem egyetlen, minden párra érvényes százalék, hanem életkor, egészségi állapot és termékenységi tényezők szerint változó valószínűség.

A spontán termékenység a nőknél fiatalabb korban, legfeljebb 30 éves korban jelentkezik. A harmincas életévek elején elkezd csökkenni a megtermékenyíthetőség, évente 3-5%-kal csökken a teherbeesés esélye, igazán drámai esés a negyvenes évek után figyelhető meg.

A női termékenység az idő előrehaladtával csökkenni kezd. Ez egy folyamat, ami teljesen természetes. 35 év felett a petesejtek már nem olyan fiatalok, a megtermékenyülés nem olyan egyszerű.

A különböző korosztályban előforduló vetélések gyakoriságát vizsgáló tanulmány szerint a 25-29 éves koruk között teherbe eső nők veszítik el babájukat a legritkábban, ennél a korosztálynál nagyjából 10 százalék a vetélési arány.

A harmincas éveik elején teherbe eső nőknél ez az arány 11 százalék, a 35-39 éves korosztály esetében pedig 17 százalékra emelkedik. A negyvenes éveik elején járó nők között a vetélések aránya már 32 százalékos, a 45 évnél idősebb kismamák esetében pedig a terhességek több mint fele - 54 százaléka - vetéléssel végződik.

A mobiltelefon használata befolyásolja-e a teherbeesést?

Egy friss tanulmány szerint azon anyukák gyermekei, akik terhességük alatt gyakran használták mobiltelefonjukat, nagyobb eséllyel lesznek hyperaktívak, mint a keveset mobilozó édesanyák gyermekei. A kutatás több, mint 80.000 anya-gyermek páros adatait vizsgálta Dániában, Spanyolországban, Hollandiában, Norvégiában és Kóreában.

A mobiltelefonok sugárzása lehet a háttérben? Mivel semmilyen olyan biológiai hatásról nincs tudomásunk, aminek a mobiltelefonokból kibocsájtott sugárzás lehetne az oka, az eredmények a kutatócsoport munkatársait is meglepték.

Emiatt az eredmények értékelésével kapcsolatban is óvatosságra intenek. Egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy a fenti eredmények valóban a mobilok biológiai hatása miatt alakultak így, hiszen számos egyéb tényező is szerepet játszhatott.

A sokat telefonáló anyukák nagyobb százaléka hiperaktív, mint a mobiljukat kevésbé aktívan használók. Minden bizonnyal a kapcsolat nem a mobilok sugárzása és a gyerekek viselkedési zavara között van, hanem a gyermeknevelési szokások, szülői habitus, illetve a szülők személyisége és a mobilhasználat gyakorisága között, hiszen ezen tényezőkről ismert, hogy a gyermekek viselkedési zavaraival kapcsolatba hozhatók.

Amennyiben akár a mobiltelefon, akár bármi más miatt a szülő nem fordít elég figyelmet a gyermekére, a gyerekek pontosan tudják, hogyan érjék el, hogy a szüleik mégis rájuk figyeljenek. Érdemes tehát óvatosan kezelni a fenti tanulmány eredményeit, hiszen a kutatás vezetői is úgy fogalmaztak, hogy a fenti eredmények jóval több kérdést vetnek fel, mint amennyit megválaszolnak.

Mi határozza meg leginkább az egy éven belüli fogamzást?

A nő életkora

A női életkor alapvető és kulcsfontosságú tényező, amely befolyásolja termékenységét és reproduktív eredményeit. Az idősebb („előrehaladott”) anyai életkort a 35. életévtől számítja a szakirodalom.

Magas anyai életkorról beszélünk, ha az anya a fogantatás idején 35 évnél idősebb, Magyarországon pedig - a világ sok más országához hasonlóan - 37 éves kor felett kötelező a várandóst genetikai tanácsadásra küldeni.

Ha valaki 35 éves kora után vállalja az első gyermekét, akkor emelkednek a kockázatok, melyek csak jó terhesgondozás mellett kezelhetőek. A jövőre nézve viszont mindenképp magas a kockázata annak, hogy következő terhesség már nem jön létre és a szülés utáni regeneráció is sokkal nehezebb, mint fiatalon.

A 20-as életévekben a női test a legtermékenyebb. A legtermékenyebb éveink a 20-24 éves kor, minden hónapban 20% az esélye annak, hogy megfogan a baba. Az egészségügyi problémák esélye ebben az életkorban a legalacsonyabb.

30 és 34 éves kor között a termékenység harmincévesen csökkenni kezd, de ez a változás nem egyik pillanatról a másikra, hanem fokozatosan történik a következő öt évben. Persze még így is magasabb az esély a teherbeesésre, mint idősebb korban.

35 éves korban a termékenységi képesség még tovább csökken, 38 éves kor felett pedig egyenesen zuhanni kezd. A csökkenés annak köszönhető, hogy a nők petesejtjei már nem olyan fiatalok, így sokkal nehezebben termékenyülnek meg.

40 és 44 év között az esély a spontán teherbeesésre egy adott hónapban mindössze 5%. A 40-44 év közötti nők kevesebb mint 1%-a szül.

45 és 49 év között mindig hallunk sikertörténeteket, hogy valakinek a negyvenes évei végén sikerül a teherbeesés, legtöbbször lombikprogrammal. De ezeknek több mint a fele a petesejt donorok segítségével sikerül.

A petesejtek száma és minősége

Míg a férfiak egész életük során folyamatosan új spermiumokat képeznek, addig a nők véges mennyiségű petesejttel születnek, amely folyamatosan fogyatkozik. A petesejtek egy természetes folyamat során tűnnek el, amely egyes nőknél gyorsabb, másoknál lassabb lehet.

Bár a nőknek születéskor egy-két millió petesejtjük van, a termékeny élet során csak körülbelül négyszáz petesejt érik meg és szabadul fel az ovulációkor. Minden más megszűnik létezni.

A petesejtek minősége nagyban befolyásolja a termékenységet, amely a nők életkorának előrehaladtával jelentősen megváltozik. A 43 éves kor felett a petesejtek túlnyomó többsége aneuploid.

Az alapvető probléma, amiért ezek a nők nem tudnak teherbe esni, nem a hormonok mennyisége és minősége. Ez azért történik, mert a petesejtek minősége, és így az embriók minősége is nagyon alacsony.

Egy egészséges petesejt 23 kromoszómát tartalmaz. Ha egy egészséges spermiummal egyesül, amely szintén 23 kromoszómát tartalmaz, akkor valószínűleg egészséges embrió jön létre.

Sajnos a nőknél az életkor előrehaladtával nő a genetikailag egészségtelen embriók száma, amelyeket aneuploid embrióknak nevezünk. Azonban a rossz minőségű embriók száma általában növekszik, különösen 40 éves kor után, amikor átlagosan tíz embrióból csak kettő rendelkezik megfelelő számú kromoszómával.

A peteérés és a petefészek-tartalék

A petesejtérés lassabb és kevesebb sejt érik meg, így eleve a teherbeesés is sokkal nehezebb, mint a fiatalabb nőknél. Gyakori az anovulatiós, tehát a tüszőérés nélküli ciklus, meghatározó jelenség a korai petefészek-kimerülés.

Ami lényeges, az a tényleges, valós petesejtmennyiség és a valós petefészek-tartalék. Egy mesterséges megtermékenyítési ciklusban a csökkent petesejt-tartalék miatt sokkal kevesebb petesejtet tudunk kinyerni, hogy az adott ciklusban készen álljon az ovulációra.

A petefészek-tartalékvizsgálat minden nő számára elérhető a járóbeteg-szakrendelők hálózatán keresztül. Ez egy AMH-vizsgálat, és az aktuális ciklusban a petefészekben lévő apró tüszők számának vizsgálata.

E vizsgálatok alapján meghatározhatjuk, hogy egy adott nőnél mekkora a tényleges petefészek-tartalék. A petesejt minőségét nem tudjuk egyedileg megvizsgálni és értékelni.

A férfi partner termékenysége

A férfiak termékenysége sem a nagyközönség, sem a média körében nem gyakran tárgyalt téma. Sokáig azt hittük, hogy a férfiak termékenysége nem változik, de ennek éppen az ellenkezője igaz.

A férfiak magasabb életkora a fogamzási esélyeket is befolyásolja, és hatással van a magzat, de az utódok egészségére is. A férfiak termékenységének csökkenése azonban jóval később, azaz 40 éves kor között következik be.

Az 50. életév betöltése után a spermiogram hanyatlása és romlása következik be. A férfiak életkorának előrehaladtával, 40-50 éves kor után, nő egyes terhességi komplikációk, valamint a spontán vetélés, a koraszülés, egyes neuropszichiátriai betegségek és az utódok onkohematológiai megbetegedéseinek kockázata.

Az életkor szerinti teherbeesési és vetélési adatok

20-24 éves kor

Egy 20 és 24 év közötti nőnek 20% esélye van minden hónapban a teherbeesésre. Ezek a legtermékenyebb évek, a ciklusok és a peteérés is rendszeres.

Mivel ilyenkor még a magas vérnyomás és a cukorbetegség kialakulásának is kicsi az esélye, sokkal gördülékenyebben és könnyedebben vehetjük a terhesség időszakát. Az elvetélés aránya ilyenkor a legalacsonyabb, mindössze 9,5%.

25-29 éves kor

A 25-29 éves koruk között teherbe eső nők veszítik el babájukat a legritkábban, ennél a korosztálynál nagyjából 10 százalék a vetélési arány.

Ha rendszeresen sportolunk, egészségesen étkezünk, és mindezt folytatjuk a terhesség ideje alatt is, akkor a szülés után is sokkal gyorsabban regenerálódhat a szervezetünk, és rövid idő alatt visszanyerhetjük fittségünket.

30-34 éves kor

A termékenység harmincévesen csökkenni kezd, de ez a változás nem egyik pillanatról a másikra, hanem fokozatosan történik a következő öt évben. A vetélés kockázata ebben az időszakban már magasabb, 11,7%.

A gyermeknél is nagyobb az esély arra, hogy valamilyen születési rendellenesség alakul ki. Minden kilencszázötvenharmadik születésnél diagnosztizáltak Down-szindrómát, 385 bébiből egynél fedeztek fel kromoszomális rendellenességet.

35-39 éves kor

35 év felett a termékenységi képesség tovább csökken, és 38 éves kor felett ez a csökkenés gyorsabbá válhat. A vetélési arány 35 éves kor után 18%.

A 35 év felettiek esetében gyakrabban fordulnak elő születési rendellenességek, és az orvos javasolhatja a magzatvíz-vizsgálatot, azaz a genetikai rendellenességek kiszűrésére alkalmas amniocentézist.

Bár elsőre hihetetlenül hangzik, de ebben a korban van a legnagyobb esély az ikerterhességre. A 30 év fölöttiek között háromszor gyakoribb az ikerterhesség, mint a 30 év alattiaknál.

40-44 éves kor

Minden harmadik terhesség vetéléssel végződik, aminek több oka is van. A megtermékenyített petesejtnél valamilyen rendellenesség lép fel, túl vékony a méhfal vagy a méh vérellátása nem elegendő ahhoz, hogy fenntartsa a terhességet.

Az idősebb korban vállalt gyermek valószínűleg alacsonyabb születési súllyal rendelkezik, és a kromoszomális születési rendellenességek kockázata is évről évre emelkedik.

Az életkor előrehaladtával a társuló betegségek száma növekszik. A terhességgel kapcsolatos szövődmények, mint a már fennálló magas vérnyomás betegségre rárakódó terhességi cukorbetegség is nagyobb arányban alakul ki idősebb kismamák esetén.

45 év felett

A 45 év feletti nőknél a terhességek majdnem fele vetéléssel végződik. A 40 év feletti nők esetében a halvaszületés kockázata megduplázódik szemben a 20 évesekével.

A kromoszomális rendellenességek esélye élesen nő. A petesejt-adományozás szükségessége 40 év felett exponenciálisan nő, míg 35 év alatt 5%, addig 45 év felett ez az arány 77%.

A 45 év felett vállalt terhességekben általában szükség van amniocentézisre, vagyis magzatvízvételre az anya hasfalán keresztül, és a magzatvízsejtekből magzati kromoszómavizsgálatra.

A lombikkezelés és az életkor

A lombikprogramok sikeressége 40 éves kor alatt körülbelül negyven százalék, míg 40 fölött csupán 15 százalék. Ha a születések számát hasonlítjuk össze a fogantatásokéval, a fiatalabb korcsoportban 40-50 százalékban születnek meg a lombikbabák, míg 40 év felett körülbelül 10 százalékuk jön valóban világra.

A lombikprogram során a megtermékenyülési arány 40 év alatt 45% körüli, 40 év felett viszont csak 15%-nak adódik. Ha a hazavitt gyermek arányokat nézzük, akkor a fiatalabb csoportban 40%, míg az idősebb nőknél csak 5-7%.

A különböző meddőségi kezelési eljárások során a csökkenő eredményesség egyik meghatározó oka a romló petesejtminőségben keresendő. A saját petesejtek felhasználásával történő teherbeesés esélye 40 éves kor felett nagyon alacsony, mindössze körülbelül 1%.

A donortól származó petesejtekből végzett embrióátültetések sikerességi aránya még a 40-45 éves nők esetében sem csökken jelentősen. Ez azt jelenti, hogy a tojás minősége az elsődleges meghatározó tényezője a lerakás sikerének.

Jelenleg nincs olyan kezelési eljárás, amellyel növelhetnénk a petesejtek minőségét. Ugyanígy nem tudjuk növelni a valódi petefészek-tartalékot.

A termékenység megőrzésének egyik lehetősége, hogy megfelelő számú petesejtet fagyasztunk le fiatalabb korban, amikor várhatóan jobb minőségűek lesznek. Ez megvédi a tojásokat a jövőbeni esetleges negatív tényezőktől is, amelyek jelentősen csökkenthetik a minőségüket.

Vetélési kockázat és korábbi terhességek

A kutatás során mintegy 420 ezer nő adatait vizsgálták. Az alanyok 2009 és 2013 között estek teherbe.

Azoknál a nőknél, akik egyszer már elvetéltek, 50 százalékkal nőtt az esélye annak, hogy a következő terhességnél ismét elveszítsék a magzatukat. Két vetélés után duplázódik, három vetélés után pedig megnégyszereződik a rizikó.

Szintén növeli a vetélés esélyét, ha a korábbi várandósság során komplikációk léptek fel, például az előző terhesség koraszüléssel végződött, császármetszésre volt szükség vagy terhességi cukorbetegség alakult ki.

A férfi spermájának nagyobb mértékű DNS-károsodása is okozhatja a nőknél a többszörös vetélést. A korábbi várandósságnál fellépő preeklampszia és a vetélés esélyének megnövekedése között nem találtak kapcsolatot.

Veszélyeztetett terhesség és magasabb kockázat

Fontos, hogy a veszélyeztetett terhesség nem azt jelenti, hogy bármiféle rendellenesség alakult ki a magzatnál. Ez a fogalom azokat a nagyobb kockázatú terhességeket foglalja magába, amelyek esetén valamilyen tényező miatt nagyobb az esély bizonyos problémák, szövődmények kialakulására szülés előtt, alatt vagy után.

A várandósság ilyen esetekben nagyobb gondosságot igényel, mint egy tipikus terhesség. Bár a komplikációk lehetősége nagyobb az átlagosnál, korai felismerés és rendszeres gondozás mellett a veszélyeztetett terhesség is az esetek zömében teljesen egészséges gyermek megszületésével végződik.

A terhességek mintegy 20-30 százaléka magas kockázatú kategóriába tartozik. A veszélyeztetett státusz megállapítása minden esetben a kezelőorvos feladata.

Az életkor és a korábbi terhességek szerepe

Nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő problémák tizenéves korban és 35 évesnél idősebb korban, vagyis előrehaladott anyai életkor esetén.

Korábbi terhesség(ek) során felmerülő problémák is állhatnak egy következő várandósság magasabb rizikója hátterében. Ilyen lehet, ha több vetélés történt a teherbeesés előtt, ha régóta fennálló meddőségi problémák után sikerül a fogantatás, vagy ha koraszülés történt egy korábbi terhesség során.

Kockázati tényező lehet egy korábbi halvaszületés vagy egy újszülött elvesztése, a császármetszéssel végződő korábbi szülés, valamint öt vagy több terhesség kihordása.

Krónikus betegségek

Amennyiben ismert egészségügyi problémával esik teherbe egy nő, fokozott figyelemre és valószínűleg az átlagosnál több vizsgálatra, szűrésre lesz szükség a várandósság idején.

A terhességi szövődményekhez vezető leggyakoribb egészségügyi problémák a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szívbetegségek, a daganatos betegségek, a vesebetegség, a HIV-fertőzöttség, a túlsúly, az autoimmun betegségek, a méhben található miómák és a korábbi méhműtét.

Ha már a várandósság előtt is gyógyszeres kezelés alatt álltunk, mindenképp konzultáljunk erről szakorvossal. A már meglévő betegség miatt szedett gyógyszerek tekintetében is fokozott odafigyelést követel a terhesség 40 hete, valamint a szülés.

A jelenlegi terhesség állapota

Magas kockázatot jelenthet, ha ikerterhességről van szó, a baba nem növekszik a várt módon, a szülés előtti vizsgálat során a baba genetikai vagy más egészségügyi probléma jeleit mutatja, illetve ha a terhesség során alakul ki valamilyen szövődmény.

Gesztációs, vagyis terhességi diabétesz, toxaemiás állapot, azaz különböző fokú terhességi magas vérnyomás, elöl fekvő méhlepény, a méhnyak nem megfelelő állapota és Rh-összeegyeztethetetlenség miatt is magasabb kockázatúvá válhat a terhesség.

Káros szenvedélyek

A szövődmények magasabb rizikójával hozhatók összefüggésbe a kismama káros szenvedélyei. Valószínűsíthető, hogy a terhesség nem lesz problémamentes, amennyiben a kismama rendszeresen fogyaszt alkoholt, dohányzik vagy drogokat használ a várandósság idején.

Genetikai rendellenességek és szűrővizsgálatok

Gyakrabban fordul elő számbeli kromoszóma-rendellenesség idős korban, mert a kromoszóma-szétválás az életkor előrehaladtával romlik. Emiatt genetikailag hibás petesejt termékenyülhet meg, ami sokszor vetéléshez vezet.

100 esetből egyszer Down-kóros gyermek jön világra a 40 év körüli nőknél. 35 év körülieknél ez az arány körülbelül 1 a 250-hez és fiatalabb korban jóval alacsonyabb.

Előfordulhat még ritkán a 18-as és a 13-as kromoszómák triszómiája, vagyis az Edwards-kór és a Patau-kór, ezeknél azonban nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az idő előrehaladtával gyakoribbak lennének, mert ehhez túlságosan ritkán fordulnak elő.

A Down-szindróma egy kromoszóma-rendellenesség: kettő 21-es kromoszóma helyett három található meg a sejtekben. A betegség az esetek 95%-ában nem örökletes, gyakorisága pedig az anyai életkor előrehaladtával növekszik.

A 37 éves kor felett teherbe eső nők számára kötelező genetikai tanácsadáson a szakemberek a Down-szindrómát szűrik, míg a fiatalabbaknál gyakran hiányzik ez a lépés, mivel nekik nem kötelező a vizsgálat.

Ma Magyarországon mind a terhesgondozás, mind a magzati genetikai vizsgálatok mindenki számára elérhetőek, európai viszonylatban is magas színvonalúak, így idősebb nők esetén is megnyugtatóan lehet gyermeket vállalni.

Ultrahang- és laborvizsgálatok

Térítésmentes vizsgálat, vagyis NEAK által finanszírozott vizsgálat a magzat ultrahangvizsgálata, aminek része a 11. és 13. hét közötti terhességi korban a tarkóredő-vastagság mérése.

Ez utalhat magzati kromoszóma-rendellenességre, valamint szívfejlődési rendellenességre is. Ha a gyanú felmerül, akkor további speciális vizsgálatok elvégzése ajánlott.

Az ultrahangszűrés kiegészíthető biokémiai szűréssel, azonban ez már térítésköteles. Az anyai vérből magzati DNS-t nyerhetnek és ezzel vizsgálják a magzatot.

Az anyai vérben meghatározott szabad magzati DNS vizsgálatával többfajta kromoszóma-rendellenesség szűrhető ki, nagy hatékonysággal.

Invazív vizsgálatok

Magzatvízből vagy a méhlepényből nyert magzati sejteket tenyésztenek, ezzel egyrészt a kromoszóma-rendellenességeket lehet vizsgálni, illetve a családban már ismert, öröklődő genetikai betegség célzott vizsgálata lehetséges.

Mivel 0,5-1 százalék közötti a vetélés kockázata ezeknél, a várandós nők dönthetnek arról, hogy szeretnék-e ezt a vizsgálatot, ami egyébként szinte 100 százalékos pontosságú.

A magasabb kockázatú terhesség ellenőrzése

A terhesség megállapítása során elvégzett szűrővizsgálatok adják az elsődleges információt arra vonatkozóan, hogy a következő 8-9 hónap magasabb rizikóval jár-e vagy sem.

A szűrővizsgálatok nem adnak diagnózist, de segíthetnek annak felismerésében, hogy a kismamának nagyobb eséllyel alakulhat ki bármilyen egészségügyi problémája. A szűrés tehát a pozitív terhességi teszt utáni első orvosi konzultáció során kezdődik, és folytatódik végig a terhesség alatt a terhesgondozás menetrendje szerint.

• Családi kórtörténet
• A kismama egészségügyi előzményei
• Korábbi vagy fennálló betegségek és műtétek
• Terhességi előzmények
• Fizikális vizsgálat
• Testsúly
• Vérnyomásmérés
• Ultrahangvizsgálat
• Vér- és vizeletvizsgálat

Nagyobb figyelmet kíván a magas kockázatú terhesség, amely az alapvető terhesgondozási lépéseken túl további teszteket, vizsgálatokat jelent a kismama számára.

• A vérszegénység, a vércukorszint és a fennálló fertőzések rendszeres ellenőrzése
• Vizeletvizsgálatok
• Súly- és vérnyomás-ellenőrzés
• A méh és a méhnyak vizsgálata
• Magzati szívhangvizsgálat
• Magzati szívultrahang-vizsgálat
• Magzatmozgások szoros nyomon követése
• Non-stressz teszt, vagyis NST

Mikor szükséges azonnal orvosi vizsgálat?

Bizonyos panaszok a terhesség során is felvethetik a magasabb rizikó kockázatát, ezért minden kismamának fontos ismernie azokat a tüneteket, amelyek rendellenességre utalhatnak és mielőbbi kivizsgálásra szorulnak.

• Vérzések, vagyis pecsételő vagy élénkpiros hüvelyi vérzés
• A hüvelyváladék típusának vagy szagának változása
• Végtagok dagadása
• Görcsök és méhösszehúzódások
• Húgyúti fertőzésre utaló jelek
• Fejfájás
• Homályos látás
• Szédülés
• Láz
• A baba mozgásának változása, például csökkent magzatmozgás

Vérzések, vagyis pecsételő vagy élénkpiros hüvelyi vérzés esetén azonnali orvosi ellátás szükséges. Ha úgy érzi, hogy valami nincs teljesen rendben, forduljon orvosához, vagy menjen egyenesen a kórházba, hogy ellenőrizzék a magzat és az Ön állapotát.

Lehetséges terhességi komplikációk

A méh izomzatának öregedése, gyengülése váltja ki, hogy idősebb korban gyakoribbak a koraszülések és vetélések is. Szülés utáni vérzések is előfordulhatnak.

A terhesség alatt kialakuló cukorbetegséget időben kezelve megelőzhetők az olyan szövődmények, mint a nagy súlyú magzat születése. A nagyobb gyermek szülése nehézséget is okozhat, valamint a méhen kívüli élethez való alkalmazkodásban is gátolhatja a gyermeket.

A magas kockázatú terhesség okozhat vérnyomásproblémát, koraszülést és kis súlyú újszülöttet. A súlyos szövődmények életveszélyesek lehetnek.

A 45 év feletti először szülők körében a 30-34 éves korosztályhoz képest nagyobb valószínűséggel alakul ki magas vérnyomás, cukorbetegség és 32. hét előtti koraszülés.

A császármetszés gyakorisága először szülőknél és többedszer szülőknél egyaránt lényegesen magasabb a 30-34 évesekhez képest. A szülés utáni nagyfokú vérvesztés valószínűsége körülbelül másfélszeres a 45 év feletti terhesek körében.

45 év felett a krónikus anyai betegségek és a praeeclampsia, vagyis magas vérnyomással és fehérjevizeléssel járó állapot, gyakrabban fordulnak elő, mint fiatalabb életkorokban.

Életmód és a termékenység

Az életmód megváltoztatásával nem tudjuk növelni a termékenységet, de pozitív életmódbeli változtatásokkal megakadályozhatjuk, hogy a termékenység jelentősen csökkenjen.

A termékenység jelentős csökkenését elsősorban a dohányzás, az elhízás és az anyagcsere-szindrómák okozzák. A külső hatások, mint például a dohányzás, a menopauza korábbi kezdetét okozzák, és csökkentik a petefészek funkcionális potenciálját.

A petefészek-tartalékot kedvezőtlenül befolyásolhatják a petefészek-műtétek, az endometriózis, az endometriózis műtét, illetve a kemoterápia és sugárterápia külső hatásai.

A terhesség előtti egészségi állapot rendezése, a krónikus betegségek ellenőrzése, a szükséges gyógyszerek szakorvossal történő áttekintése, a dohányzás és az alkoholfogyasztás kerülése, valamint a rendszeres terhesgondozás fontosabb tényező a teherbeesés és az egészséges terhesség szempontjából, mint a mobiltelefon használatának önmagában vett gyakorisága.

Ha valaki 35 éves kora után vállalja az első gyermekét, akkor emelkednek a kockázatok, melyek csak jó terhesgondozás mellett kezelhetőek. A magas kockázatú terhesség azonban lehet zavartalan, sőt, a legtöbb nagykockázatú terhesség egészséges csecsemő megszületésével ér véget.

tags: #egy #even #beluli #terhesseg #szazalek #mobilitas