Csecsemő oltás után 37,8 fokos láz: mit jelent, és mikor kell orvoshoz fordulni?

A 37,8 °C-os testhőmérséklet csecsemőnél általában hőemelkedésnek számít, nem láznak, és oltás után gyakran az immunválasz természetes velejárója. Ha a baba ébreszthető, reagál, iszik, nincs nehézlégzése, görcse vagy egyéb súlyos tünete, rendszerint elegendő a megfigyelés, a gyakori szoptatás vagy itatás és a megfelelő, nem túl meleg öltözet.

Hőemelkedés esetén általában nincs szükség gyógyszeres lázcsillapításra, azonban folyamatosan figyelni kell a babát, mérni kell a baba lázát, nehogy hirtelen túl magasra szökjön! Fontos azonban, hogy az oltások előtt megelőzési céllal nem javasolt lázcsillapítót adni, és a védőoltást követően, még mielőtt a láz valójában kialakulhatott volna, szintén nem tanácsos, hiszen korántsem lép fel szükségszerűen minden esetben a testhő emelkedése.

Miért emelkedhet meg a csecsemő testhőmérséklete oltás után?

A védőoltások célja, hogy a szervezetet felkészítsék egy adott fertőző betegség elleni védekezésre. Ehhez az immunrendszernek „gyakorolnia” kell, vagyis felismeri az oltóanyagban található legyengített kórokozót vagy annak egy részletét, és ellenanyagokat kezd termelni. A láz valójában az immunválasz természetes velejárója.

A szervezet a testhőmérséklet emelésével segíti az immunfolyamatokat. Ez tehát sok esetben annak a jele, hogy az oltás „dolgozik”. Nem minden baba lesz lázas, a láz mértéke egyénenként eltérő, bizonyos oltások gyakrabban okoznak hőemelkedést vagy lázat.

A vakcinázás célja különböző, komoly megbetegedések megelőzése, de követheti különböző oltási reakciók kialakulása is. A védőoltások nem teljesen ártalmatlan beavatkozások, de veszélyességük az esetek jelentős részében a megelőzendő betegséghez képest elenyésző.

Mit jelent pontosan a 37,8 fok?

Sokszor már a 37,5 - 37,8 °C-os érték is megijeszti a szülőket. Fontos tisztázni:

• 37 - 38 °C: hőemelkedés
• 38 °C felett: láz

Hónaljban mért értéknél a 36-37 fok normális testhőmérséklet, a 37-38 fok hőemelkedés, a 38-39 fok mérsékelt láz, a 39-40,5 fok magas láz, a 40,5 fok feletti érték pedig igen magas láz.

Végbélben mért értéknél a 36,5-37,5 fok normális testhőmérséklet, a 37,5-38,5 fok hőemelkedés, a 38,5-39,5 fok mérsékelt láz, a 39,5-41 fok magas láz, a 41 fok feletti érték pedig igen magas láz.

1 évesnél fiatalabb gyermekekben, csecsemőkben az úgynevezett rectalis, vagyis fenékben végzett lázmérés részesítendő előnyben. 1-3 éves korban és efelett a hónaljban végzett lázmérés a megfelelő.

Mely oltások után fordulhat elő hőemelkedés vagy láz?

Csecsemőknél gyakran jár lázzal a diphteria-pertussis-tetanus (DTPa) kombinált védőoltás, amely a torokgyík, a szamárköhögés, illetve a tetanusz ellen nyújt védelmet. Szintén okozhat hőemelkedést a Haemophilus influenzae b (Hib) baktérium elleni injekció, valamint a pneumococcus elleni oltóanyag.

Az olyan csecsemőkori oltások, mint a DTPa (DTPa = diftéria-tetanusz-acellurális pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag) + IPV (IPV = inaktivált poliovírus vakcina) + Hib (Hib = Haemophilus influenzae b elleni oltóanyag), valamint a 2014-től kötelező Pneumococcus okozta fertőzésekkel szemben védő vakcina beadását követően pár órával vagy akár egy nappal később is kialakulhat hőemelkedés vagy láz.

A szamárköhögés, rubeola és kanyaró elleni oltás azonban rendszerint lázat okoz, a két hónapos korban adott Act Hib oltás csak ritkán. A láz rendszerint az oltás után három-négy órával várható.

A mumpszot, kanyarót és rubeólát kivédő MMR-oltás 7-21 nappal a beadását követően válthat ki lázat. Az MMR, vagyis a mumpsz, kanyaró, rózsahimlő elleni oltás után általában 7-10 nappal jelentkeznek a testhőt érintő mellékhatások.

Meddig tekinthető elfogadhatónak az oltás utáni hőemelkedés?

Az oltást követő 24 - 48 órában jelentkező enyhe vagy közepes láz, 38 - 39 °C, általában normális. A legtöbb esetben a láz 1 - 2 nap alatt elmúlik. Élő vírust tartalmazó oltások esetén 1 - 3 nap még belefér.

Bár a tünetek jóval enyhébbek, mint a legtöbb általános fertőzéses megbetegedés esetén, és 1-2 napnál tovább nem állnak fenn, a kialakuló láz csillapítására szükség lehet. A harmadik-negyedik naptól már nem várható láz.

Az oltás utáni hőemelkedés és enyhe láz inkább megfigyelhető oltási reakcióként, ha a baba a láz ellenére reagál, ébreszthető, iszik, a láz csillapításra mérséklődik, és nincsenek súlyos kísérő tünetek, például görcs, nehézlégzés vagy kifejezett bágyadtság.

Az oltás utáni gyakori tünetek

A védőoltás az immunrendszert is válaszreakcióra készteti, ami többféle tünetet is okozhat. Az injekció helyén megjelenő fájdalom és bőrpír, illetve duzzanat mellett gyakran láz is jelentkezhet a gyermekeknél. Ezek a panaszok azonban a legtöbb esetben enyhék és viszonylag gyorsan elmúlnak.

Általános tünet - az oltás típusától függően - a hőemelkedés, láz, rossz közérzet, fáradtságérzés, levertség, étvágytalanság, aluszékonyság, hányás, hasmenés vagy ingerlékenység, fejfájás.

Helyi tünet lehet az oltás helyén jelentkező bőrpír, duzzanat, keményebb terület, fájdalom, BCG oltás után kis bőrheggel gyógyuló tályog.

Mit tegyünk 37,8 fokos hőemelkedésnél?

37,8 °C-nál általában nincs szükség automatikus gyógyszeres lázcsillapításra, ha a baba jó általános állapotban van. Figyeljük a viselkedését, az éberségét, az ivását vagy szopását, az alvását és a pelenkák nedvességét.

• Ügyeljen a rendszeres itatásra, szoptatott csecsemőknél az anyatej a legjobb, hogy a folyadékvesztést, kiszáradást elkerüljék.
• Ne öltöztessük alul vagy túl a gyermeket.
• Az oltás napján és másnap tervezzünk nyugodtabb programot.
• Könnyű ruházat és kellemes hőmérsékletű szoba segíthet a komfortérzet fenntartásában.
• Két napig naponta háromszor-ötször mérjük a lázát.

A lázcsillapítás oltás után is úgy történik, mint betegségnél. Fontos ilyenkor a folyadékpótlás is, a láz ugyanis gyorsan kiszáríthatja a szervezetet.

Hőemelkedés esetén rendszerint nem maga a hőmérőn látható érték, hanem a baba általános állapota határozza meg, szükség van-e további teendőre. Gyógyszeres lázcsillapító rutinszerű adása jó közérzetű gyermek esetében nem indokolt, ha a láz csillapításának egyedüli javallata a testhőmérséklet csökkentése.

Gyógyszeres lázcsillapítás csecsemőknél

Gyógyszeres lázcsillapítást mérlegelni kell, ha a lázas gyermek közérzete rossz. Elsősorban ibuprofen vagy paracetamol hatóanyagú készítmény javasolt.

Csecsemőknél a lázcsillapítás mindig körültekintést igényel. A leggyakrabban alkalmazott hatóanyagok a paracetamol és az ibuprofen, utóbbi 6 hónapos kor felett.

• Mindig a baba testsúlyának megfelelő dózist adjuk!
• Ne kombináljunk gyógyszereket orvosi javaslat nélkül!
• Különböző lázcsillapító gyógyszerek egyidejű alkalmazása nem javasolt.
• Lázcsillapító gyógyszer váltása akkor meggondolandó, ha az elsőként alkalmazott szerre nem kielégítő a válasz.
• Szalicilát tartalmú lázcsillapító adása 10 éves életkor alatt nem javasolt.
• Nyugtatót tartalmazó lázcsillapító kúpot ne használjunk.

Kérdezzük meg a gyerekorvost, mekkora adagban, hányszor ismételhetjük - ez a kicsi súlyától függ. A lázcsillapító adásával nem előzhető meg a lázgörcs.

Fontos, hogy az oltások előtt megelőzési céllal nem javasolt lázcsillapítót adni. Néhány gyerekorvos azt tanácsolja, hogy ezt nem kell megvárnunk, azonnal adjunk a babának lázcsillapító kúpot, míg mások csak szükség esetén, vagyis popsiban mért 38 Celsius-fok felett javasolják a lázcsillapítást. Érdemes ez utóbbi mellett döntenünk.

Fizikális módszerek: mit szabad és mit nem?

A gyógyszeres kezelés mellett vagy helyett langyos vízbe mártott ronggyal borogatva is enyhíthetjük a lázat. Langyos törölgetés alkalmazható, de hideg vizes fürdetés nem.

Hűtőfürdő alkalmazható, ha gyógyszeres kezelés nem lehetséges, vagy igen magas láz esetén, de a didergést el kell kerülni, mert az tovább növelheti a testhőmérsékletet. Csak akkor végezzük ezt a módszert, ha a gyermek jól viseli, nem fél tőle, semmiképp ne erőltessük.

Ha mégis úgy döntünk, hogy ezt a módszert alkalmazzuk, akkor nagyon kíméletesen, odafigyelve tegyük. Hűtőfürdő esetén ne hideg vízbe ültessük a gyermeket, hanem testhőmérsékletű, langyos vízbe, azt hagyjuk fokozatosan lehűlni.

A gyermek csak addig üljön benne, ameddig nem kellemetlen számára és nem kezd el dideregni. Soha ne hagyjuk egyedül a gyermeket a fürdőkádban! Ne alkalmazzunk hideg vagy jeges fürdőt, illetve lepedőbe csavarást!

Hatásosabb a hűtés, ha csak mellig ér a víz és a szabadon maradó testfelületet locsolgatjuk az összekevert vízzel folyamatosan. Ne folytassuk a hűtést, ha a testhőmérséklet már 38 fokra csökkent.

Szívbeteg gyermek kíméletes hűtőfürdőztetése csak nagyon óvatosan és természetesen csakis szoros felügyelet mellett végezhető. Kékülés, a keringészavar tüneteinek erősödése, didergés vagy vacogás fokozódása esetén a hűtőfürdőt azonnal abba kell hagyni.

A kiszáradás jelei

Figyeljen a kiszáradás jeleire: száraz száj, lepedékes nyelv, könnyek hiánya, aláárkolt szemek, a fejtető szintjéhez képest besüppedt kutacs, kevesebb vizelet.

A kutacs a kis kerek „puhaság” a csecsemő feje tetején. Biztassa a gyermeket a további ivásra, ha kiszáradás jeleit észleli.

Ha a gyermeknél a kiszáradás tüneteit észleli, akár itatás ellenére is, azonnali segítség kérése szükséges. Probléma esetén kérjen tanácsot szakembertől!

Mikor kell orvoshoz fordulni oltás után?

Bár a láz gyakori oltási reakció, bizonyos esetekben fontos szakember segítségét kérni. Azonnali orvosi vizsgálat szükséges, ha:

• 40 °C vagy afeletti láz jelentkezik;
• a baba aluszékony, nehezen ébreszthető;
• folyamatosan, vigasztalhatatlanul sír;
• görcsroham alakul ki;
• nehézlégzés, ajak- vagy arcduzzanat jelentkezik;
• a láz 3 napnál tovább fennáll;
• a szülő megérzése szerint „valami nincs rendben”.

Ha azonban az általános állapot romlása mellett indokolatlanul magas, 39-40 fokos lázat, valamint más tüneteket tapasztalunk, orvosi vizsgálat szükséges!

Általánosságban a láz magassága nem használható a betegség súlyosságának megítélésére. A 3 hónaposnál fiatalabb csecsemők 38 fokot meghaladó testhőmérséklettel, valamint a 3-6 hónapos csecsemők 39 fokot meghaladó testhőmérséklettel magas rizikójúnak tekintendők súlyos háttérbetegség szempontjából.

Kivéve azokat az eseteket, amelyek hátterében ismert, magas rizikót nem jelentő esemény, beavatkozás, vagyis védőoltás áll. Ennek elkülönítése a súlyos állapottól orvosi feladat.

Azonnali segítséget igénylő tünetek

Azonnali segítség kérése szükséges, ha a gyermeknél az üvegpohár-teszttel nem halványodó bőrvérzést észlel, a gyermek görcsöl, a gyermek aluszékonysága fokozódik vagy nem ébreszthető, a gyermeknél a kiszáradás tüneteit észleli akár itatás ellenére is, újabb szokatlan tünetek jelentkeznek, a gyermek általános állapota rosszabbodik, a láz több mint 3 napja tart, vagy nem megoldott az otthoni gyermekápolás.

Szorítson finoman egy üvegpoharat a kérdéses bőrfelülethez - ha a poháron keresztül nézve a bőrjelenség nem halványodik el, akkor nagy valószínűséggel bőrvérzésről van szó - ha ilyet észlel azonnal forduljon orvoshoz!

Teendők lázgörcs esetén

A lázgörcs az egyik legijesztőbb jelenség, amivel szülőként találkozhatunk. Leggyakrabban 6 hónapos és 5 éves kor között fordul elő, és bizonyos gyerekek hajlamosabbak rá.

Fontos tudni, hogy a lázgörcs legtöbbször rövid ideig tart, önmagában nem okoz maradandó károsodást, első alkalommal mindig orvosi kivizsgálás szükséges! Ha a baba oltás után lesz lázgörcsös, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni!

1. Maradjon nyugodt.
2. Ha lehet, jegyezze fel a görcs kezdetét és végét, esetleg, ha van más is közelben, készítsen valaki videofelvételt a telefonjával a görcsről.
3. Maradjon a gyermek mellett.
4. Fordítsa a gyermeket oldalára.
5. Távolítson el minden veszélyes tárgyat a gyermek közeléből.
6. Helyezzen a gyermek feje alá puha alátétet, nehogy beüsse a fejét.
7. Ne adjon szájon át semmit a gyermeknek.
8. Konzultáljon orvossal.

Mentő hívása indokolt, ha a görcs 5 percnél tovább tart, ha gyermeke közben vízben volt és ezalatt nehézlégzése alakult ki, ha fejsérülést szenvedett a gyermek, ha a gyermek légzése a görcs után nem rendeződik, vagy ha ajkai továbbra is kékek maradnak.

Orvosi vizsgálat indokolt továbbá, ha a görcs gyermeke első görcse, vagy ha bizonytalan annak megítélésében, rendeződött-e gyermeke állapota a görcs elmúltával.

Hogyan készüljünk fel az oltás utáni napokra?

A tudatos felkészülés sok stressztől kímélheti meg a családot. Praktikus tanácsok:

• Legyen otthon megfelelő lázcsillapító!
• Ellenőrizzük a lejárati dátumot!
• Tudjuk a baba aktuális testsúlyát a pontos adagoláshoz!
• Az oltás napján és másnap tervezzünk nyugodtabb programot!
• Figyeljük a baba viselkedését, étvágyát, alvását!

Közösségbe ne menjen lázas beteg! Ha a láz oka nem ismert, antibiotikumot nem helyes adni. Utóbbit csakis orvosi utasításra szabad alkalmazni!

Gyakori tévhitek az oltás utáni lázról

„A lázat azonnal le kell vinni.”

Nem minden láz veszélyes. A mérsékelt láz az immunválasz része. Alapos megfigyelés, mérlegelés, majd lázcsillapítás!

„Ha lázas lett, biztos rosszul reagált az oltásra.”

A láz legtöbbször normális reakció, nem szövődmény.

„Ha az első oltás után lázas volt, a következőnél is az lesz.”

Nem törvényszerű. Minden oltási reakció különbözhet.

Oltási reakció és ritka szövődmény

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a „mellékhatás” meghatározás helyett védőoltások esetén az „oltást követő nemkívánatos esemény” (OKNE) szakkifejezést alkalmazza.

Előfordulásuk szerint négy főkategóriába sorolják a szakemberek ezeket az eseményeket: nagyon gyakoriról akkor beszélünk, ha tíz oltottból több mint egynél jelentkeznek a panaszok, nagyon ritka előfordulás esetén pedig tízezer oltásból kevesebb mint egy alkalommal.

A védőoltásokat követő egészségi ártalmakat három nagy csoportba - oltási reakciók, oltási szövődmények, oltási balesetek - osztják, nem az általuk okozott tünetek, hanem inkább súlyosságuk alapján.

Élő oltóanyag esetén oltási betegség, míg nem élő oltóanyagnál oltási reakció minden olyan kóros jelenség, mely a vakcinázás után jelentkezik valamennyi oltotton vagy az oltottak jelentős részén, mely elsősorban az élő oltómikroba szervezetbeli szaporodására vagy a nem élő oltóanyag esetében maradék toxicitásra vezethető vissza.

Az oltási betegség vagy reakció általános közérzeti és helyi tüneteket okozhat. Az oltási reakciók és betegségek korántsem szükségszerű és rendszeres velejárói a védőoltásoknak.

A vakcinázás után kialakuló szövődmények nagyban függnek az oltott egyén egészségi állapotától. Az oltóanyag összetevőivel szembeni allergia esetén például anafilaxiás sokk is kialakulhat. A szövődmények kialakulásáért ráadásul nem csak ismert, hanem ismeretlen hajlamosító tényezők is lehetnek, de általában nagyon ritkák.

tags: #csecsemo #oltas #utan #37 #8