Erős kötőszöveti alkattal szülés: felkészülés, gátsérülés és regeneráció

Az erős kötőszöveti alkat önmagában nem jelent betegséget, és nem jelenti azt sem, hogy a hüvelyi szülés szükségszerűen nehezebb vagy veszélyesebb lesz. A szülés utáni regenerációt ugyanakkor befolyásolhatja a bőr, a kötőszövet, a medencefenék izomzata és a szalagok állapota, ezért különösen fontos a tudatos felkészülés, a kíméletes szülésvezetés és a tartós panaszok korai kivizsgálása.

A kötőszöveti gyengeség gyakrabban érinti a nőket, erős összefüggés mutatkozik a hormonális változásokkal (pl. terhesség, menopauza idején). A terhesség alatt a medencefenék izomzata már önmagában is jelentős terhelésnek van kitéve, ezért a szülés utáni vizeletcsepegés, a hüvelyfal süllyedése, a gáttáji érzékenység vagy a hasfal lassabb visszarendeződése nem kizárólag a szülés pillanatában bekövetkező sérülésekkel függhet össze.

Mit jelent az erős kötőszöveti alkat?

A kötőszövet testünk leggyakoribb szövetfélesége. Az embrionális középső csíralemezből (mezodermából) fejlődik ki és gyakorlatilag minden egyes szervünk felépítésében részt vesz, támogatja és összeköti a belső szerveket, a szerveket körülölelő tokot alkotja, elválasztó sövényeket képez, hozzájárul a csontképzéshez, építi az érfalakat, az izmokat a csontokhoz köti, sérülés esetén pótolja a más típusú szöveteket, fontos vízraktár.

A kötőszövetek szerkezetileg egymással kapcsolatban levő sejtekből állnak, amelyek egy folyékony vagy kocsonyás vagy szilárd halmazállapotú, fehérjerostokat tartalmazó alapanyagba vannak ágyazva. A fehérjefonalaknak is több típusa ismert: kollagén rostok, rugalmas rostok és rácsrostok. Ezeknek az aránya függ attól, hogy milyen típusú kötőszövetben fordulnak elő és az a szövet milyen feladatot lát el.

A kötőszövetet érintő betegségek alatt általában az autoimmun eredetű kórképeket értjük, a leggyakoribbak a lupus (SLE), a szkleroderma, és a polymyositis/dermatomyositis. Érinthetik az ízületeket, az izmokat, a bőrt vagy olyan szerveket, mint a szív, vesék, tüdő, erek és az emésztőrendszer.

Ritkán találkozhatunk genetikailag öröklött kötőszöveti betegségekkel (pl. Ehlers-Danlos szindróma, Marfan-szindróma) is. A kötőszöveti gyengeség az előzőektől eltérően nem tekinthető valódi betegségnek.

A kötőszöveti gyengeség lehetséges jelei

Kötőszöveti gyengeségre utalhat a bőrön a seprűvénák és visszerek, a narancsbőr, a striák és a ráncok megjelenése vagy mélyülése, ha a bőr megereszkedik, szinte „lóg” bizonyos területeken; a kis behatásra kialakuló nagy véraláfutások kialakulása; a haj és a köröm szerkezete is megváltozhat, gyengülhet.

Kötőszöveti gyengeség gyanúját vetik fel a gyakori ízületi szalagsérülések, ficamok, illetve a szalagok által rögzített kismedencei szervek süllyedése, pl. a méhsüllyedés. A kötőszöveti gyengeség gyakrabban érinti a nőket, erős összefüggés mutatkozik a hormonális változásokkal (pl. terhesség, menopauza idején).

A laza kötőszövet kialakulásában ezen felül szerepet játszhatnak még az alkati, genetikailag öröklődő adottságok. Megfelelő életmóddal ugyanakkor ezeket a „rizikófaktorokat” ki lehet iktatni, így a meggyengült kötőszövet kialakulásához olyan életmódtényezők is hozzájárulnak, mint a fogyás-hízás jojó effektusa, a mozgásszegény életmód, a túlzott napozás, az egészségtelen táplálkozás, valamint a dohányzás.

Miért fontos a terhesség alatti medencefenék-terhelés?

A medencefenék izomzata ugyanis nemcsak a szülés alatt terhelődik, hanem már a várandósság alatt is teher alatt van. Gondoljunk a magzat, a magzatvíz, a méhlepény és a méh megnövekedett súlyára, amely a mozgás és a gravitáció miatt jelentős arányban a kismedence izomzatára terhelődik a várandósság utolsó hónapjaiban!

Ne menjünk tehát el amellett a fontos megfigyelés mellett, hogy sem a gátmetszés, sem a császármetszés végzése nem csökkenti annyival az inkontinencia kockázatát, mint ahogy azt korábban a tudomány gondolta.

Ha egy pillanatra eljátszunk a gondolattal (természetesen kisarkítva), hogy a gátsérülés kivédése miatt holnaptól mindenki császármetszéssel szeretné világra hozni a kisbabáját, akkor két dolog történne. Egyrészt jelentősen megugrana a császármetszés szövődményeinek aránya.

A császármetszés a legnagyobb hasi műtétek közé tartozik. Jelentős hasfali metszéssel hatolnak be a hasüregbe, és az egyik legnagyobb és legvérbővebb szervet, az anyaméhet vágják át, majd varrják össze. Ez mind olyan potenciális megterhelést jelent az anyai szervezet számára, amit nagyon kevés más műtét.

Felkészülés erős kötőszöveti alkat esetén

Teljesen megelőzni a kötőszövetek meggyengülését, egy természetes élettani folyamatot nem lehet, de odafigyeléssel lassítható és a zavaró tünetek is csökkenthetők. Egy megfelelően összeállított diéta (alacsony szénhidrát és zsír, magasabb fehérjetartalmú) lassíthatja a szervezet öregedési folyamatait.

A rendszeres sportolás, a naponta végzett mozgás az egyik legfontosabb a kötőszöveti gyengeség megelőzésében. A bőséges folyadékfogyasztás alapfeltétele a szervezet kiegyensúlyozott vízháztartásának, a sejtek megfelelő működésének.

Előnyösen hat a fokozott kollagén bevitel akár táplálékkal, akár táplálékkiegészítőkkel. Pozitív hatás érhető el a vérkeringés serkentésével (pl. hideg-meleg váltózuhany, szauna, masszázs).

Mindkét szakember azt vallja, hogy minden nőnek célszerű szülésfelkészítő tornára járnia, hiszen a gyógytornának nemcsak a gyógyulásban, a kismedencei rehabilitációban van markáns szerepe, hanem a prevencióban is.

Az, hogy egy asszony lehetőleg gátsérülés nélkül tudjon szülni, nagyon sokszor felkészülés függvénye is. A szülésznőknek nagy szerepük van abban, hogy olyan gyakorlatokról, gátedző eszközökről tájékoztassák a várandósokat, amelyekkel a terhesség 36-37. hetétől szimulálni lehet a gát feszülését, előkészítve a gátat arra, hogy a szülés során képes legyen ellazulni.

Így az asszony megtanulja, hogy hogyan érdemes ellazítani ezt a területet, uralni és további lazítással még könnyebbé tenni a feszülő érzést. Ha egy nő életében ez a terület tabuterület, és semmilyen módon nem befolyásolt, tudatosított zóna, akkor a szülésnél sokkal nehezebben válik kooperatívvá.

Roppant lényeges, hogy a gátvédelem ne divatból kerüljön bele a szülési tervbe, hanem az asszonyok járják körül azokat a szülésfelkészítő technikákat (a gátedző eszközök és illóolajok mellett akár a relaxációkat, hipnózisközeli állapotokat is), amelyek segítenek a gát ellazításában!

Sőt, ugyanitt megemlíthetjük a vízben vajúdás lehetőségét is, hiszen a víz lazító, fájdalomcsillapító hatása az egész testre érvényes, beleértve a gátat is.

A szülés megindulásának jelei

A szülés várható idejét a gyakorlatban az utolsó rendes menstruáció első napjához képest határozzuk meg, mivel a fogantatás ideje bizonytalanabb. Ezért fontos megjegyezni, vagy átgondolni az utolsó vérzés biztos időpontját. Fontos a mensesnaptár vezetése.

A humán terhesség ideje 9 hónap, 40 hét vagy 280 nap. A szülészeti gyakorlatban betöltött hetekben számolunk, mindig a már betöltött hetet adjuk meg.

A szülés várható idejének kiszámítása az ún. Naegele-módszerrel történik (utolsó menses első napja +7 nap, +9 hónap), melyet módosítani kell a körülményeket figyelembe véve (ciklus hossza).

Tudni kell, hogy minden ilyen előzetes számítás statisztikákon alapul és Gauss görbe szerinti eloszlásban csak valószínűséget ad meg. A kiszámított napon a terhesek mindössze kb. 10 %-ának szülése zajlik le, azonban nem kell lebecsülni ezt a számítást, mert +/- 7 napon belül zajlik le a szülések 80-85 %-a.

A szülés közeledtét jelző tünetek

• A magzati koponya "leszállása", beilleszkedése a medencébe.
• Jósló fájások.
• Nyákdugó távozása.
• Méhszáj megrövidülése, fájások nélküli tágulása.
• Keresztcsonti vagy derékfájdalom.

Leggyakoribb, hogy a 36. héttől előforduló jósló fájások a terminushoz közeledve rendszeresebb, erősebbekké, gyakoribbá válnak. A méhszáj a méhösszehúzódások hatására tágulni kezd és a magzat beilleszkedik a szülőcsatornába.

A méhösszehúzódásokat mindenki másképpen érzi, ezért az elnevezése is többféle. Hívjuk keményedésnek, görcsnek, fájásnak, összehúzódásnak illetve latinul kontrakcióknak függetlenül attól, hogy fáj-e vagy csak menstruációs görcs erősségű.

A szülés megindulásának egyértelmű jelei

• Magzatvízszivárgás vagy folyás.
• Tágulási vérzés.
• Rendszeres reguláris méhtevékenység.

Ha vérzése jelentkezik (különösen, ha friss vér) a 20 terhességi hét után vagy a terminusban úgy azonnal keresse fel a legközelebbi szülőszobát, ilyenkor a telefonos segítségkérés a szülészorvosának a keresése fölösleges, mert telefonban is csak a szülőszoba felkeresését javasolhatja bármelyik szakember.

Amennyiben bizonytalanságot érez a magzatmozgások terén vagy vérnyomása emelkedik úgy szintén intézet szakorvosi vizsgálat javasolt.

Ha az összehúzódások 10 percnél gyakoribbak, rendszeresek, erősek, akkor mielőbb be kell menni a Szülőszobára.

Magzatvízfolyáskor vagy annak alapos gyanújakor érdemes mielőbb felkeresni a Szülőszobát, ahol ezt megerősítik vagy kizárják.

A vajúdás és a szülés szakaszai

A vajúdás a szülés tágulási szakasza, amikor a medence bemenetébe beilleszkedett elöl fekvő magzati rész (95 %-ban magzati koponya) és a buroksapka a fájások (a méh összehúzódások, kontrakciók) hatására kitágítják az addig zárt méhszájat.

A méhszáj tágasságát cm-ben határozzák meg (1-10 cm. A vajúdás (A szülés I. szakasza) addig tart, amíg belső vizsgálattal már nem érezzük a méhszájat ("eltűnt méhszáj") és a koponya a legnagyobb kerületével át nem haladt a medence bemeneten.

A tágulási szakban -amennyiben ez korábban nem történt meg- megreped a magzatburok és elfolyik a magzatvíz. A tágulási szak időtartama először szülőknél átlagosan 8-10 óra, többedszer szülőknél átlagosan 4-5 óra.

A vajúdás a szülés folyamatának leghosszabb szakasza. A valódi vajúdás először szülőknél 6-12 óra, míg többedszer szülőknél 4-8 óra szokott lenni.

A tágulási szakaszban a kismamák nincsenek ágyhoz kötve, felkelhetnek, sétálhatnak, de pihenéssel, zenehallgatással esetleg alvással is tölthetik a vajúdás hosszú óráit.

Ilyenkor a szülésznők 15-30 percenként meghallgatják a szívműködést és szükség esetén folyamatos egyébként időnkénti szívműködés regisztrálás, történik (CTG).

A vajúdás során fontos a pihenés és a relaxáció. Vajúdás alatt kevés, nem szénsavas folyadék fogyasztható ill. hosszú, kimerítő vajúdás esetén szőlőcukor is ajánlott.

A kitolási szak

A kitolási szak akkor kezdődik, amikor a méhszáj teljesen kitágul és eltűnik. Ilyenkor koponya legnagyobb kerületével áthalad a medence bemeneten, felerősödnek a fájások (ún. Tolófájások kezdődnek), a koponya kezd egyre jobban lefelé haladni, majd a medence üregébe kerül.

A kismama ilyenkor csillapíthatatlan székelési ingert szokott érezni, amely a szülés lényegi szakának a legfontosabb tünete. Először a koponyának, majd a törzsnek kell áthaladni a szülőcsatornán, melynek több szűkülete is van, ahol elakadhat a szülés.

A magzat teste eközben passzívan több, ún. forgást hajt végre, mely segíti a szülőcsatorna íveihez és szűkületeihez való alkalmazkodást. Amikor a magzat fejtetője megjelenik a szeméremrésben és elődomborítja a gátat, gyakran szükséges gátmetszést végezni a gátrepedés megelőzésére.

Elsőnek megszületik a magzati fejtető, majd kigördül a homlok, az arc és megszületik a fej. A szülést vezető személy irányítása mellett világra jön a mellső váll, végül a hátsó váll bújik elő a szeméremcsont alól.

Ezzel a szülés legnehezebb része lezárul, ugyanis a törzs további része gyorsan áthalad a jól előtágított szülőcsatornán, némi maradék magzatvíz kíséretében.

A kitolási szakban a szülőnőnek aktív szerepe van, ugyanis a fájások alatt haspréssel segíti a méhtevékenységet. Nagyon fontos a helyes légzéstechnika és az erős hasizom.

A szülés 50 km futással felérő izomtevékenységnek és fizikai aktivitásnak felel meg. Ilyenkor fontos a szülőnők emberfeletti ereje, fegyelmezettsége vagy kondíciója.

Erre a szakaszra fel lehet készülni a kismamatorna és légző gyakorlatok segítségével. A kitolási szak általában 30-60 percig szokott tartani, de először szülőknél és epidurális érzéstelenítés esetén 90 percig is eltarthat.

A gát szerepe és a gátsérülés kockázata

A gátvédelem a szülési folyamattal kapcsolatos, egyéni elvárások között szinte kivétel nélkül megjelenik. Valamilyen szintű gátsérülés azonban a szülések 80%-ánál előfordul (ennek nagy része felületes, csak a bőrt érinti), ám ez tipikusan az a terület, ahol nem kell, és nem is lehet bűnbakot keresni.

Jó hír viszont, hogy a gát jó gyógyhajlamú terület - nem túlzás, hogy az emberi test egyik csodája. Gátsérülésről beszélünk akkor is, ha a bőr egy kicsit megreped, egészen odáig, amikor a gát minden rétege teljesen átszakad, ám az utóbbi szerencsére nagyon ritkán fordul elő.

Látható és rejtett sérülések

A szülési sérüléseket két csoportba oszthatjuk. Vannak a látható, felismerhető, evidens sérülések, amikor sebet, vérzést, szövetfolytonosság-megszakadást észlelünk.

És vannak a rejtett sérülések (ezek képezik a nagyobb csoportot), amikor a felszínen minden rendben van, de a mélyebb kötőszöveti rétegben olyan károsodás történik, ami a felszínen nem nyilvánvaló.

Az utóbbi csoportba tartozó sérülések nem járnak együtt törvényszerűen olyan tünetekkel, amelyek rövid távon, a szülést követő időszakban orvosi ellátást igényelnének, hanem általában elég sokáig némák maradnak, és inkább a hosszabb távú vonzatuk markáns.

Gátmetszés: nem rutinszerű megoldás

A gátmetszés a világon leggyakrabban alkalmazott kis műtét. Régen azt gondolták a gátmetszésről, hogy feltétlenül szükséges, mert megelőzi az inkontinenciát és a süllyedéses problémákat azzal, hogy nem engedi a szöveteket túlzottan szétnyúlni.

A tudomány aztán bebizonyította, hogy a gátmetszés nem előzi meg az inkontinenciát vagy a süllyedéses problémákat, így már nem rutineljárásként tekintünk rá, hanem csak indokolt esetben végezzük.

Az európai irányelveknek, ajánlásoknak megfelelően arra törekszünk, hogy minél kevesebb gátmetszést végezzünk, és a szülések gátvédelemben történjenek. Így egy türelmesebb, kicsit elhúzódóbb kitolási szak jellemző, de a magzat útját nem szükséges megnagyobbítani, megkönnyíteni.

A gátmetszés nem kötelező, szakmailag ennek megítélése a szülést vezető orvos feladata. Az adott helyzetben a születendő magzat méretétől, a magzat korától, a kitolás dinamikájától stb. függ szükségessége.

A gátmetszés során a gáton egy 3-4 cm-es bemetszést ejtenek. A beavatkozás célja, hogy csökkentsük a hüvelyfalat és a környező szerveket (végbélzáró izom, végbél, húgycső, csikló) érintő sérülés veszélyét, lerövidítsük a kitolási szakot.

Műtétes szülésbefejezés esetén (vákuum extrakció) a gátmetszéssel elegendő teret biztosítunk a magzat biztonságos megszületéséhez. Alacsony kockázatú beavatkozás, ritka szövődménye lehet az utóvérzés, vérömleny képződés, sebszétválás, sebgennyedés, igen ritka esetben a végbél és a magzat sérülése.

Később gáttáji fájdalom vagy heges sebgyógyulás léphet fel. Egy rosszul ellátott gátmetszés hosszú távon nagyon megkeserítheti a nő életét, így nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nagyon korrektül és szépen kell ellátni.

A megfelelő rétegeket, identikus pontokat kell összevarrni (nem olyan, mint egy egyenes vonalú metszés egyszerűbb sebészi öltésekkel történő összevarrása).

Szülési testhelyzet és gátvédelem

A gátsérülés egyik fontos tényezője a kitolási testhelyzet és sajnos hanyatt fekve a legnagyobb az esélye a gátsérülésnek. A kitolási szakaszban a baba megszületését a méh préselő összehúzódásai, az édesanya izommunkája és ideális esetben a gravitáció segíti.

Természetesen kisbabák úgy is megszületnek, amikor a gravitáció nem segít, csak hogy ekkor értelemszerűen nagyobb feladat hárul az édesanya izommunkájára, magyarul nehezebb a kitolási szakasz!

A gát épsége szempontjából viszont ugyanilyen hasznosnak bizonyult a „hands-off” kísérés is, amikoris egyáltalán nem nyúlnak az anya nemi szervéhez a kitolásnál.

Az édesanya számára fontos lehet, hogy a szülési tervben előre tisztázza a választható testhelyzetek, a gátvédelem, a gátmetszés és a beavatkozások kérdését. Ugyanakkor a szülés során mindig a magzat egészsége, jólléte az, ami vezeti, irányítja a szülést.

Nem lehet minden gátsérülést előre megjósolni

Bár a tudatos felkészülés sokat segíthet a gátsérülések prevenciójában, azt sem lehet elégszer elmondani, hogy ha mégis történik sérülés, akkor nem kell, és nem is lehet bűnbakot keresni, hogy ki miatt alakult akkor úgy.

Hiába mondjuk, hogy például az elhúzódó kitolási szak és a nagyobb súlyú magzat okozhat gátsérülést, ezzel nincs kisegítve sem a szülészorvos, sem a szülésznő, sem pedig az édesanya. Az, hogy a magzat nagy súlyú-e, relatív, és hogy az elhúzódó kitolási szak mennyi kárt okoz a szövetekben, megjósolhatatlan.

A gátsérülésről sem a szülést vezető orvos, sem a szülésznő, sem az édesanya nem tehet. A szüléskísérés során nem tudunk olyan szempontrendszert odatenni, ami alapján a gát védelme érdekében valamit másként csinálnánk.

Szülés utáni gáttáji tünetek

Szülés közben a legnagyobb megterhelés a hüvely és a gát területén várható. A hüvely sérülhet, és ödémás (vizenyős, duzzadt) lehet szülés után. Ugyanígy a gát.

Ha nem végeznek gátmetszést, és nincs gátseb vagy belső sérülés, akkor csak pár napig érzékeny ez a terület. Ellenkező esetben három hétig is eltarthat a gyógyulás.

Ha jólesik, naponta többször is lezuhanyozhatod a gát környékét, lehet pár percig jegelni is, tiszta textíliába csavart jégkockákkal.

Sok friss mama érzi, hogy a gát körüli izmai gyengébbek, mint annak előtte. Akár vizeletcsepegés is előfordulhat.

Szülés után azt vehetik észre a hölgyek, hogy odalent megváltozott valami, nem tudják úgy tartani a vizeletet, a szelet vagy a székletet. Érezhetik, hogy a hüvelynél valami leereszkedett, kifordul.

Sokféle panasz lehet a szeretkezéssel kapcsolatban is: úgy érezhetik, hogy szűkebb vagy tágabb a hüvely, fájdalmat vagy éppen semmit sem észlelnek, és mindezt az is komplexszé teszi, hogy az anatómiai problémák mellett lelki eredetű gondok is jelentkezhetnek.

Mikor szükséges kivizsgálás?

Természetesen az a legelőnyösebb, amikor egyből, a szülőszobában felismerhető a probléma, és a szülést vezető orvos azonnal ellátja az édesanyát. A helyreállítás hatékonysága frissen, egyből szülés után a legjobb.

A tapasztalat azonban inkább azt mutatja, hogy a szülés utáni fél és egy év közötti időszakban kerül felismerésre a sérülés. Gyakori kérdés, hogy vajon később is érdemes-e kivizsgálásra jelentkezni, akár évek, évtizedek múltán. Erre mindig az a válasz, hogy igen, érdemes!

A sérülés felismerésére időnként csak 50 éves kor körül kerül sor, amikor a kompenzációs mechanizmusok kimerülnek, az izmok gyengülnek. A tünetek tartós fennállása esetén nőgyógyászati, urológiai, sebészeti vagy kismedencei rehabilitációban jártas szakember segítsége szükséges.

A gyermekágy legfontosabb testi változásai

Gyermekágyi időszaknak a szülést követő első hat-hetet nevezzük. Többek között ebben a szakaszban következik be a szüléskor létrejött sérülések, és a méhlepény ágyának a regenerációja, a terhesség alatt megnőtt méhtest visszafejlődése, a méhszáj visszazárulása, a tejbelövellés és a szoptatás kezdete.

Ilyenkor a kismama viszonylag védtelen, ezért érdemel különös figyelmet. A szülés utáni időszak gyönyörű és nehéz egyszerre.

A has és a méh visszarendeződése

A méh a kilenc hónap alatt kétszázszorosára nő. Ezt az átalakulást visszafelé jóval gyorsabban teszi meg, de azért kell hozzá legalább három hét.

Ne várjuk tehát, hogy pocakunk azonnal elsimuljon. Ahhoz, hogy a baba elférjen, a bőr, a bőr alatti kötőszövet és a hasizmok jelentősen kitágultak, szülés után nem tudják visszaszerezni azonnal eredeti rugalmasságukat, erre több hónapot is kell várni.

Ha nem pusztán várunk, hanem teszünk is érte, felgyorsul a folyamat. A szülés után két héttel már szabad hasizomgyakorlatokat végezni, persze kis adagokban, naponta több alkalomra elosztva.

Utófájások és gyermekágyi folyás

A méhlepény tapadásának helyén tenyérnyi seb keletkezik a lepény leválása után. Szülés után az első napokban jól érzékelhetően, többnyire fájdalmasan össze-összehúzódik a méh, így egyre kisebb lesz a seb.

Ezeket az utófájásokat leginkább szoptatás közben érezheti a kismama. Ilyenkor nagyobb mennyiségű vér is távozhat a hüvelyen át.

Könnyebb elviselni az utófájásokat úgy, hogy tudjuk, ez a felépülés része, és csak egy-két napig tart. A szülés utáni vérzés az első hét végére barnás, majd újabb egy hét elteltével sárgás folyássá változik, a hatodik héten megszűnik.

Van, akinél ez a folyamat két-három hét alatt végbemegy. Érdemes már a kórházi csomagba eldobható bugyit és jelentős mennyiségű éjszakai betétet csomagolni.

Vizeletürítés és székletürítés

A legtöbb szülészeten két nap türelmi idő után hashajtót adnak, így kénytelen-kelletlen megtapasztalja az ember lánya, hogy a feladat nem is kivitelezhetetlen.

A szülés a húgyhólyagot is megterheli, előfordulhat, hogy nehezen tud a kismama pisilni. Ez azért veszélyes, mert a felgyűlt vizeletben elszaporodhatnak a kórokozók, ami húgyúti fertőzéshez vezethet.

A gyógyír: sokat kell inni! A székletürítés nehezítettsége, a gáttáji fájdalom és a félelem miatt kialakuló visszatartás esetén is fontos a folyadékbevitel és az egészségügyi személyzet tájékoztatása.

Mozgás és trombózismegelőzés

Bár a gyermekágyi időszak arra való, hogy békében összeszokjunk a kisbabával, nem szerencsés sok időt ágyban tölteni. A szülés hormonálisan megbolygatja a véralvadás folyamatát, és a keringés, a vérnyomás is megváltozik, ami kedvez a vérrögképződésnek.

A trombózisveszély csökkentése érdekében ma már a császáros mamákat is minél korábbi felkelésre biztatja a személyzet. Az első napokban jó, ha a kismama mellett van valaki ilyenkor, ugyanis elég gyakori ilyenkor a szédülés, ájulás.

Ha a terhesség alatt visszértágulat vagy aranyér alakult ki (mindkettő a vénás rendszer betegsége), szülés után számíthatunk ennek fokozatos visszahúzódására. Ha gyulladás is kíséri ezt az állapotot, kenőccsel, gyógyszerrel, tornával lehet rajta javítani.

A szoptatás és a mell változásai

Közvetlenül a szülés után nem sok változást érzünk a mellünkben. Ám a harmadik-negyedik napon nagyon sok kismama arra ébred, hogy a melle szinte kétszeresére duzzadt. Gyakori szoptatással sokat lehet javítani a helyzeten, de ez alkat kérdése is.

Érdemes már a szülés után mellre tenni a babát, és utána minden alkalommal, ahányszor csak érdeklődést mutat a szopizás iránt. Ha attól tartasz, hogy ez fárasztó lesz, gondold át, hogy legjobban szoptatás közben lehet pihenni, akár szundítani is.

A fekve szoptatás kincset ér, hiszen a legtöbb baba éjjel-nappal egyaránt gyakran megéhezik. Kérj segítséget ahhoz, hogy megtaláld a legkényelmesebb szoptatási testhelyzetet.

Ha túl feszes a melled, lehet, hogy fejned kell egy keveset, hogy a baba be tudja kapni a mellbimbót. Ha a baba jól tud szopni, fejésre a továbbiakban valószínűleg nem lesz szüksége.

A tejbelövellés időszakában segíthet, ha szoptatás előtt meleg borogatást alkalmaz, vagy kellemesen meleg zuhanyt vesz, ez segíti a tej áramlását.

Ha kisebesedett a bimbó, szoptatás után hagyja szabadon a mellét, és lehetőleg váltogassa a szoptatási testhelyzeteket. Figyeljen arra, hogy a baba a lehető legmélyebben kapja be a bimbót és a bimbóudvart, így sérül legkevésbé a mell.

Bár sok nő álma, hogy ilyen méretekkel éljen, az ötödik-hatodik héten a mell visszanyeri a szülés előtti méretét. Ez nem jelenti azt, hogy csökkent a tej mennyisége!

Érzelmi változások a szülés után

A szülés utáni napokban nem ritka, hogy egyik percről a másikra változnak érzelmeink. Az anyák nagy része a második-harmadik napon el-elsírja magát, s a továbbiakban sem felhőtlenül boldog.

Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen most éli át, milyen felelősséggel is jár egy kisbaba. Sokan csak napok vagy hetek múlva élik át teljes mértékben az anyaság örömét, fokozatosan fogadják el kisbabájukat és azt a hatalmas változást, amely bekövetkezett az életükben.

Egy mai anyának sok mindent meg kell tanulnia, és időbe telik, mire hinni kezd megérzéseinek. Légy türelmes! Azt senki sem reklámozza, milyen rengeteg kompromisszumot kell kötni, mennyi testi-lelki fájdalmat kell átélni, mire az ember egy kicsit magabiztosabb lesz, és jól érzi magát új szerepében.

Ki mondja meg, milyen a tökéletes anya? Minden kisbaba nyűgösködik néha, a sírás nem feltétlenül azt jelzi, hogy rosszul bánnak vele.

Nem csak az anyán múlik, miként alakulnak a dolgok az új családban. Fogadj el minél több segítséget, és beszéld meg a pároddal, kinek mi a feladata.

Így több időd lesz arra, hogy a babát megismerd, és megtanuld, mikor mire van szüksége.

Császármetszés után

A hasi seb fájdalma esetén nyugodtan kérj fájdalomcsillapítót, ez nem árt a szoptatott babának. Ha jólesik, zuhanyozz akár az első naptól, utána kérd meg a nővért, hogy cserélje ki a kötést.

Az első néhány napban nevetéstől, tüsszentéstől is fáj a műtéti seb, ne aggódj, ez hamar elmúlik. A gerincközeli érzéstelenítés szövődménye néha erős tarkótáji fejfájás.

Kérj segítséget a baba gondozásához, a háztartás vezetéséhez. Nem most kell bizonyítanod, hogy milyen rátermett, felkészült anya vagy.

Mikor ne várd meg a hathetes kontrollt?

• Láz vagy elhúzódó hőemelkedés a szülés napja után.
• A gyermekágyi folyás újra élénk színű, véres, bővebb, darabos és rossz szagú.
• A gátseb váladékozik, egyre jobban fáj.
• Görcsös hasi fájdalom az utófájások elmúltával.
• Tartós lehangoltság, alvászavar, étvágytalanság vagy a baba ellátásától való félelem.
• Vizelet-, szél- vagy székletvisszatartási nehézség.
• A hüvelyfal vagy valamely kismedencei szerv süllyedésének, kifordulásának érzése.

A tejbelövellést kísérheti hőemelkedés, ez normális. Ha tartósan lehangolt vagy, nem tudsz aludni, nem kívánod az ételt, félsz, hogy nem tudod ellátni a babát, nem érdekel a kicsi, vagy éppen csak a babára tudsz figyelni, beszélj a védőnőddel, orvosoddal, kérj segítséget!

A medencefenék rehabilitációja

Az intimtornát (gátizomtornát) már a szülés utáni napokban érdemes elkezdeni, tölts ezzel tíz percet mindennap! A gyógytorna a gyógyulás másik központi pillére.

A gyógytornának nemcsak a gyógyulásban, a kismedencei rehabilitációban van markáns szerepe, hanem a prevencióban is. Fontos azonban, hogy a gyakorlatok megkezdésének időpontját és intenzitását a szülés módjához, a gátsérüléshez, a varratokhoz és az egyéni állapothoz igazítsák.

Óriási dolog, amikor az embernek van testtudata, főleg egy olyan területen, amire általában nem jellemző, hogy beleértendő a testtudatba, és amelyik a valaha létező legnagyobb terhelésnek van kitéve.

Fontos tudatosítani, hogy ez a terület bizony harántcsíkolt, vagyis tudatosan befolyásolható izmokból áll. Nagyon nagy különbséget jelent tehát, hogy mennyire van elhanyagolva vagy épp bevonva az általános izomműködésbe, és hogy mennyire edzett ez a terület, mind az intim együttlétek, mind a kismedence problémáinak megelőzése kapcsán.

Rejtett gátsérülések és késői panaszok

A szülő nők életét szinte teljesen felborító, testi és lelki szempontból sem könnyű témát sajnos az is bonyolítja, hogy később nem mindig fedi egymást a panasz és a sérülés mértéke. Nagyobb sérülés mellett is lehet, hogy alig jelentkezik tünet, és kisebb sérülések is párosulhatnak komoly tünetekkel.

Régebben az érintett hölgyek sajnos több éven át bolyongtak az egészségügy labirintusában. A tartós inkontinencia, a kismedencei szervek süllyedése, a fájdalmas szexuális együttlét vagy a hüvely megváltozott érzete nem olyan panasz, amelyet szégyellni kellene.

Minderre a gyereknevelés súlya is ránehezedik, ennek a csodálatos, új fejezetnek a nehézségeivel, kihívásaival együtt. Fontos tudnunk, hogy nem vagyunk egyedül a problémáinkkal, és hogy a gát jó gyógyhajlamú terület!

Diagnosztika

A pontos diagnózishoz elengedhetetlen a profi ultrahangkészülék. A speciális, 3 dimenziós, forgófejes eszköz olyan képet ad a kismedencéről, mint egy sokkal drágább, időigényesebb és a páciens számára megterhelőbb MRI-vizsgálat.

A kapott keresztmetszeti-hosszmetszeti kép segítségével tudják egyértelműen megállapítani a záróizom-sérülés kiterjedését, a gátsérülés jellemzőit, a kismedencei szervek süllyedését, és felállítani a kezelési tervet.

A kezelés lehet konzervatív rehabilitáció, célzott gyógytorna vagy indokolt esetben műtéti helyreállítás. A beavatkozás várható előnyeit, esetleges kockázatait és a kapcsolódó tudnivalókat minden esetben részletesen át kell beszélni.

A gátrekonstrukciós műtét az életminőséget jelentősen javító beavatkozás. Kezelés nélkül az idő előrehaladtával sajnos nagy valószínűséggel súlyosbodni fognak a panaszok, elsőfokúból másodfokú inkontinencia is kialakulhat.

Az izmok ugyanis fáradni, a hegek vékonyodni, a kompenzációs mechanizmusok pedig romlani fognak. A gátrekonstrukciós operációkról fontos megjegyezni, hogy bár a műtéten átesett asszonyok a megfelelő idő elteltével vállalhatnak gyermeket, a továbbiakban hüvelyi úton nem, hanem csakis császármetszéssel szülhetnek.

Szülés alatti beavatkozások és azok célja

A szülőszobára érkező vajúdót a szülészorvos fogadja. Részletesen kikérdezi a kórelőzményt, panaszait, majd fizikális és műszeres vizsgálatok történnek.

CTG észlelés: Célja a magzati szívműködés és az anya fájástevékenységének műszeres észlelése. Elősegíti a magzat méhen belüli állapotának megítélést, az esetleges veszélyállapotok időben történő felismerését, valamint a kóros fájástevékenység észlelését.

Burokrepesztés: Megfelelő feltételek esetén (méhszáj tágassága, fej helyzete) a szülészorvos eszközzel megrepesztheti a magzatburkot. Célja, hogy a magzatvízről információt kapjunk és/vagy szülésindítás, ill. a szülés folyamatának elősegítése, fájások rendezése.

Oxytocinos cseppinfúzió: Megfelelő javallat és feltételek esetén vénabiztosítást követően az oxytocinos infúzió elősegíti a kívánt fájástevékenység elérését (pl.: fájásgyengeség fennállásakor vagy szülésindítás esetén).

Gátmetszés: A magzat fejének kigördülése során sérülhet a gátizomzat, ill. a feszes gát késleltetheti a magzat megszületését. Ezért meghatározott esetekben a szülészorvos gátmetszést végez.

Vákuum extrakció: Amennyiben a kitolási szakban magzati vagy anyai javallat alapján a szülés gyors befejezése válik szükségessé, megfelelő feltételek esetén szóba jön a magzat vákuum extrakcióval történő világra segítése.

Szülési sérülések ellátása: Szülés során előfordulhat a szülőcsatorna és a környező szövetek bizonyos sérülése. Ezek lehetnek a méhszáj, a gát, a hüvely, a medencefenék izomzat, a szeméremtest és a végbél sérülései.

A sérüléseket a szülészorvos a szülést követően hüvelyi feltárás során azonosítja és legtöbbször helyi érzéstelenítést követően ellátja, és varratok behelyezésével visszaállítja az eredeti állapotot.

A kötőszöveti betegségek és a szülés közötti különbség

A kötőszöveti gyengeséget nem szabad automatikusan összetéveszteni az autoimmun kötőszöveti betegségekkel. A kötőszöveti betegségek általában autoimmun eredetű kórképek, ám nem tekinthető valódi betegségnek a leggyakrabban előforduló eltérés, a kötőszöveti gyengeség.

Az MTCD (kevert kötőszöveti betegség) nem nagyon különbözik a többi kötőszövetet érintő autoimmun megbetegedéstől, talán csak abban, hogy ez a betegség nemcsak a támasztószöveteket, tehát a kötőszöveteket érinti, hanem az izmokat, ízületeket és belső szerveket, sejtek közötti szöveteket is.

Az MTCD nagyon ritka, autoimmun kórkép, amely a szervezet vázát alkotó valamennyi kötőszövetet érintheti. Tünetei közé tartozhat az izomfájdalom, a hőemelkedés, az ízületi merevség, valamint az ujjak hidegben bekövetkező elfehéredése és elkékülése.

Az ilyen betegségek kivizsgálása és kezelése belgyógyászati, immunológiai vagy reumatológiai feladat. Az erős kötőszöveti alkat vagy a szülés utáni gáttáji panasz önmagában nem bizonyít autoimmun betegséget.

A szülés utáni időszak gyakorlati megközelítése

A gyermekágyi időszakban a pihenés és a fokozatos mozgás egyaránt fontos. A kismamának nem kell azonnal visszanyernie korábbi testformáját, izomerejét vagy teljesítőképességét.

A kötőszövet és a hasfal regenerációja több hónapot is igénybe vehet. A fokozatosság, a megfelelő folyadékbevitel, a kíméletes mozgás, az intimtorna és szükség esetén a gyógytorna segíti a visszarendeződést.

Az erős kötőszöveti alkat nem ok arra, hogy az anya előre hibáztassa önmagát, vagy kizárólag császármetszéssel próbálja elkerülni a gáttáji problémákat. A hüvelyi szülés és a császármetszés előnyeit, kockázatait és az egyéni körülményeket mindig a szülészeti szakemberrel kell mérlegelni.

A tartós vizelet-, szél- vagy székletinkontinencia, a hüvelyi süllyedés érzése, az elhúzódó fájdalom vagy a szexuális együttléttel kapcsolatos panasz kivizsgálást érdemel, akkor is, ha a szülés óta hosszabb idő telt el.

tags: #eros #kotoszoveti #alkat #szules