Az érzés, hogy a baba nyomja a méhszájat, gyakran a terhesség vége felé jelentkezik, amikor a baba egyre lejjebb helyezkedik a medencében. Ezzel párhuzamosan fokozódó nyomásérzés tapasztalható a hát alsó táján, a medencében és a gátnál.
A méhszáj felpuhulása, rövidülése vagy fokozatos tágulása szintén jelezheti, hogy a szervezet készül a szülésre, de önmagában egyik jelből sem lehet pontosan megállapítani, mikor indul meg a vajúdás. A szülés közeledtét jelző tünetek egyénenként eltérhetnek, de ugyanannál a kismamánál is változhatnak a különböző várandósságoknál.
Mit jelenthet, ha a baba nyomja a méhszájat?
A has leszállása, a baba koponyájának beilleszkedése és a medencében kialakuló fokozódó nyomás gyakori jelenség a terhesség utolsó heteiben. Először szülő nőknél ez 2-4 héttel a szülés előtt történik, míg többedik szülésnél általában a vajúdás kezdetén, vagy az azt megelőző napokban tapasztalható.
A nyomásérzés jelentkezhet a méhszáj, a hüvely, a szeméremcsont, a gát vagy a végbél környékén is. Székelési ingert érezhetsz, mert a baba nyomja a beleket, de ez még nem a kitolási szakasz.
A méhszáj tágulása nem mindig jár erős fájdalommal. A kezdeti méhszájtágulás (1 ujjnyi=2 cm) az lehet akár fájdalom és érzetmentes is, akár már a szülés megindulása előtt is bekövetkezhet szépen lassan, ahogy be-bekeményszik a pocakod, majd elernyed fájdalommentesen az utolsó hetekben.
A méhszáj és a méhnyak változásai
A közelgő szülés egyik első jele a méhnyak felpuhulása, elvékonyodása, megrövidülése. Ez legtöbbször a szülést megelőző hetekben már tapasztalható, és a kismama nem érzékeli, csak az orvos tudja megállapítani, hüvelyi vizsgálattal.
A méhnyak körülbelül 4 cm hosszú, a szülés előtti hetekben 2 cm-re vékonyodik, a hüvelyi szüléshez teljes elvékonyodás vagy eltűnés szükséges. Másik fontos jel, hogy megkezdődik a méhszáj tágulása.
A legtöbb nő esetében még a szülést megelőzően tapasztalható valamiféle tágulás. Van, akiknél ez lassú folyamat, de olyanok is akadnak, akik akár hetekkel a szülést megelőzően 2-3 cm-re tágulnak.
A tágulás mértéke éppen ezért nem megfelelő jel annak megítélésére, mikorra várható a szülés, ám mindenképpen általános jelzés arra, hogy a szervezet felkészült a szülésre. Ha a szülés megkezdődött, gyorsabb tágulásra lehet számítani.
Mit jelentenek a méhszájvizsgálat értékei?
A rejtett vajúdást a gyakori jóslófájások, illetve az orvosi vizsgálatokkor a méhszáj tágulását jelző értékek jelezhetik: 3000-zárt méhszáj, 2000, 1000-megrövidült méhnyak, az első szám a méhnyak hosszát jelzi, ha 1-es, akkor teljesen megrövidült, normál állapotban 3-as, a második szám a külső, a harmadik a középső, a negyedik pedig a belső méhszáj állapotát jelzi.
Ha az érték például 2100, azt jelenti, hogy a méhnyak megrövidült, és elkezdett nyílni a külső méhszáj, ha 2111, akkor a méhszáj teljesen nyitva van, de a méhnyak még nem rövidült meg teljesen. Ha az érték 1111, akkor valószínűleg már megindult vagy hamarosan meg fog indulni a szülés.
A méhszáj tágulásának ellenőrzése a vajúdás nagyon fontos részét képezi. Nyomon követik az előrehaladást, és végső soron annak eldöntésére használható, hogy a baba hüvelyi úton jöhet-e világra, vagy szükséges-e császármetszés.
A szülést megelőzően ezek a vizsgálatok nem különösebben hasznosak, kivéve, ha azt próbálják kideríteni, hogy a páciens, akinek összehúzódásai vannak, vajúdik-e vagy sem. A terhesség vége felé, körülbelül a 35-37. héten a legtöbbeknél végeznek méhszáj-vizsgálatot.
A méhszájvizsgálat önmagában beindítja a szülést?
A méhnyak vizsgálata önmagában nem vált ki szülést. A 36-42. héten végzett normál méhszáj-vizsgálat, a nem agresszív vizsgálat nem váltja ki a szülést.
Minden páciens egyedi, ezért nincs egyértelmű, „fekete-fehér” válasz. Ha a méhnyak érett (tágult, visszahúzódott, puha), az serkenti a prosztaglandinok felszabadulását, amelyeket valóban használnak a szülés előidézésére.
A vizsgálat során az orvos „lesöpörheti a membránokat”, ami azt jelenti, hogy a vizsgálat során az ujjaival elválasztja a burkot a méh falától. Ez megindíthatja a szülést elindító hormonok felszabadulását.
Nyomásérzés vagy valódi vajúdás?
A terhesség utolsó hónapjaiban egyre gyakrabban tapasztalhatsz alkalmankénti, néha fájdalmas méhösszehúzódásokat, úgynevezett jósló fájásokat, vagy szakmai nyelven Braxton-Hicks összehúzódásokat. A szervezet ezek által készül fel a szülésre.
Már a 36-37. hét környékén is jelentkezhetnek jósló fájások, amelyek rendszertelenek, enyhébbek. A front növelheti ezek kialakulásának esélyét.
Van olyan kismama is, aki nem tapasztal jósló fájásokat (Braxton-Hicks összehúzódásokat), de van olyan is, aki igen. A jósló méhösszehúzódások a felkészülésről szólnak.
A méhnyak felpuhul és előremozdul, elvékonyodik. Készül a test a szülésre. Legtöbbször ilyenkor még nem nyílik a méhszáj, de előfordulhat, hogy igen.
A jósló fájások jellemzői
Az elmúlt hetekben vagy akár az elmúlt hónapokban már valószínűleg tapasztaltál időszakos pocak-keményedéseket (Braxton-Hicks összehúzódásokat), amik a méhed készülődését jelzik. Ezek a pocak-keményedések általában nem fájdalmasak, de azért elég furcsa érzés megtapasztalni őket.
Ahogy múlnak majd a hetek, ezek a bemelegítő összehúzódások egyre gyakoribbá válnak és időnként már itt-ott fájdalmat, húzódást is érezhetsz, de ez nem törvényszerű.
A legfontosabb azonban, hogy ezek az összehúzódások még rendszertelenek: hol öt perc van közöttük, hogy fél óra, van hogy egy-két óráig szinte rendszeresnek tűnnek, de aztán az egész hirtelen abbamarad.
Nem is igazán fájás, amit ilyenkor érzel, inkább csak itt-ott fájdogálás. Ez még nem a vajúdás!
A jóslóknál a fájások szabálytalanul jelentkeznek, vagy éppen ugyanolyan ritmusú az egész akár napokig is, és nem fejlődik tovább. Közben leállhatnak a jóslók, újra indulhatnak stb.
Ha bizonytalan vagy, akkor ülj be egy kád meleg vízbe, de csak ép magzatburok esetén! Ha elmúlik a folyamat, akkor ez még nem a nagy esemény kezdete.
A jósló fájásoknál csinálj nyugodtan bármit, amit szoktál: főzz, sétálj, amennyiben az orvos nem rendelte el a pihenést. Tehát ne foglalkozz vele túlzottan.
Ha este van, akkor a legfontosabb a pihenés. Így tudsz sok erőt gyűjteni a szüléshez. Ha nem tudsz aludni, ne aggódj akkor sem: az elején lehet még pihenni két összehúzódás között is.
Az igazi fájások felismerése
Az igazi fájásoknak nem a fájás a lényege és nem is a fájás mértéke a lényeg. A fontos a rendszeresség: kezdetben 10-20 percenként ismétlődnek, majd egyre sűrűbben jelentkeznek, egyenként legalább 30 másodpercig tartanak.
A valódi fájások a jóslófájásokkal ellentétben nem enyhülnek mozgás vagy helyváltoztatás hatására, hanem egyre intenzívebbek, a magzatmozgás viszont csökken.
Vajúdásnál erősödnek, sűrűsödnek, és hosszabbodnak a fájások. Egy idő után a jóslózás átcsaphat ebbe a folyamatba. De addig akár több nap is eltelhet.
Nem lehet elmulasztani őket, ha tehát két fájás között beülsz egy kád vízbe és a következő fájás gyengébb lesz, vagy ritkulni kezdenek, akkor ezek még nem igazi fájások.
Milyen érzés a szülési fájás?
A fájás az elején még menstruációs görcshöz hasonlít, és még nem olyan durva, csak 20-30 másodpercig tart, és köztük hosszabb a szünet, általában 10-15 perc.
A vajúdás kezdeti szakaszában még nem tűnik nagyon erősnek, ilyenkor még nem kell feszülten figyelni. A vajúdásnak ebben a kezdeti szakaszában még bőven tudsz beszélni az összehúzódás alatt is, és akár el is tudnád titkolni, hogy a testedben nagyon fontos dolgok zajlanak már, hiszen egy külső szemlélő még észre sem veszi, hogy vajúdsz.
Az elején a fájás egy picit olyasmi, mint egy enyhe menstruációs görcs, ami a pocakod alján indul, de nem tart sokáig, talán csak 20-30 másodpercig és a szünetek is szép hosszúak, akár 10-15 percesek is lehetnek.
Szülésznők, bábák, dúlák gyakran hasonlítják az összehúzódásokat hullámokhoz, ami nagyon plasztikus asszociáció. A hullámok is kifejlődnek majd elhalkulnak és közöttük nyugodt a vízfelszín: pontosan ilyen az összehúzódás is.
A fájdalom helye és jellege
A fájások jellege a menstruációs fájdalomhoz hasonlít és általában deréktáji fájdalommal párosul. A has alsó részében, deréktájon, akár a gátnál, hüvelynél is fájhat.
Van, aki a hasában érzi jobban, van, aki a derekánál. Ha ezek fájdalommal járnak, akkor tipikusan a pocak, a combok felső része és a szeméremcsont környéke ahol a fájdalmat érezheted.
Ahogy telnek az órák, a hullámok szépen lassan erősödnek és az érzeted már olyasmi, mint egy komoly menstruációs görcs. Valószínűleg a hasad alsó részében és a derekadban érzed erősen a fájdalmat, esetleg a hüvelybemenet környékén és a szeméremcsont környékén is.
Az összehúzódások alatt azok a méhet tartó szalagok feszülnek, amik a szeméremcsont környékén és a derekad környékén kapcsolódnak a medencéd belső részéhez.
Hogyan változik a vajúdás?
Ebben az állapotban még az a jó, hogy az összehúzódások még nem túl hosszúak, 30-40 másodpercig tartanak és még elég sok szünet is van. Ilyenkor még mindig csináld azt, amit máskor is szoktál és csak a hullámok érkezésekor kapaszkodj meg valamiben, támaszkodj rá valamire és lélegezd át az összehúzódást, orron be, szájon ki, szépen lassan.
A hullámokat már nem tudod elrejteni a külső szemlélő előtt, már a családod is látja és tudja, hogy Te bizony már vajúdsz, de a szünetekben még mindig zavartalanul tudod csinálni a szokásos dolgokat.
Ahogy telik az idő, telnek az órák, egy idő után már nem fogod tudni az összehúzódások között sem folytatni a szokásos tevékenységedet, mert a vajúdás már egyre jobban igényli a figyelmedet. Az összehúzódások hosszabbodnak, a fájdalomérzet erősödik és a szünetek rövidülnek.
A fájdalmat ilyenkor már az egész hasadban érzed és nagyon erős a deréktáji fájdalom is, égnek a combjaid és esetleg a hüvelybemenet környéke is. Egyre nagyobb hullámok jönnek és egyre sűrűbben.
A valódi szülési fájdalom átterjed az alhasról az egész méhre, a hátra és combokra, kísérheti hányinger, hányás, ami a méhszáj tágulását jelzi.
Miért fontos a légzés vajúdás közben?
Ilyenkor csak lélegezz, orrodon be, szádon ki, lassan. Ne tartsd vissza a lélegzeted semmiképpen!
Ha visszatartod, akkor még jobban feszülnek az izmok, erősebbnek érzed majd a fájdalmat, és kevesebb lesz az oxigén, pedig az izomnak kell a megfelelő oxigénellátás. A babának is kell az oxigén.
Amikor hirtelen fájdalmat érzünk, elég automatikus reakció, hogy visszatartjuk a lélegzetünket. Az összehúzódással járó fájdalomra készülj fel gondolatban.
Készülj fel azzal, hogy szépen lassan, folyamatosan vegyél levegőt. Úgyhogy ha érzed, hogy jön egy hullám, kapaszkodj meg, csukd be a szemed, riszáld a popsidat, ha jól esik és figyelj a légzésedre: lassan orron be, lassan szájon ki.
Mikor érdemes elindulni a kórházba?
Ha a fájások egyre inkább erősödnek, egyre sűrűbbek lesznek, és szinte már nem is tudsz mást csinálni, csak erre figyelni, akkor közeledhet az aktív vajúdás.
Ha már 8-10 percenként jönnek a fájások egy órája, akkor érdemes indulni a kórházba. Első babánál elég 6-7 perces fájásoknál bemenni legtöbb esetben.
Első babánál még nehezebben tágul a méh, ezért a vajúdás itt általában hosszabb. Ha második babáról van szó, akkor már gyorsabbnak kell lenni.
Rendszeresen, 5-10 percenként jelentkező összehúzódások esetén ideje elindulni a kórházba, és értesíteni az orvost.
Ha az orvos már az utolsó vizsgálatnál nyitva találja a méhszájat, akkor is sietni kell, mert hamarabb a végére fogunk érni a tágulásnak.
A kitolási szakasz jelei
A kitolási szakasz előtt megritkulnak a fájások, mintha leállnának. Talán már nem fáj annyira, de attól még van összehúzódás.
Egyre erősebben érzed, hogy kakilnod kell. Jön egy újabb nagy hullám, átlélegzed és készülsz a következőre, de nem jön. Eltelik két perc. Nem jön. Három perc. Négy perc és talán öt vagy még több is.
Aztán mégiscsak jön egy nagyon erős hullám, de valahogy mégsem fáj annyira. Valahogy ez más. Egyre jobban kell kakilnod, talán az összehúzódás alatt jól esne egy kicsit nyomni is hozzá.
Amikor már jól esne nyomni, akkor már teljesen eltűnt a méhszáj, akkor már készen áll a test a kitolási szakaszra. A méhnyak eltűnt, a méh kijárat teljesen nyitva.
A kitolási összehúzódás a pocak tetejéről indul, és préseli ki a babát a méhből. Az összehúzódások most mintha a pocakod legtetejéről indulnának, a méhed nyomja ki a kisbabát.
A tolófájások annak ellenére, hogy erősebbek a vajúdási összehúzódásoknál, sok nő mégis kevésbé fájdalmasnak vagy akár teljesen fájdalmatlannak éli meg őket.
Ilyenkor is vegyél levegőt. Fontos, erre figyelj, és a kifújás közben próbálj préselni. Sokkal jobb és sokkal hatékonyabb, ha kilégzésre nyomsz, nyitott szájjal, ami megerősíthetsz morgásszerű, hörgésszerű hangokkal is.
Figyelj az összehúzódásra és segíts a méhednek, koncentrálj arra, hogy lefelé nyomod Te is a babát a rekeszizmoddal, mintha egy fogkrémes tubust nyomnál fentről lefelé.
Hallgass az ösztöneidre, tedd, amit súg a tested. Persze van, akinek a kitolás is nagyon nehéz, így nem kell megijedned, ha így érzed.
A szülés egyéb közeledő jelei
Nyákdugó távozása
A nyákdugó egy nyákos kocsonyás, rózsaszín anyag, ami védi a babát a méhszájnál a fertőzésektől. A terhesség alatt a nyákdugó, egy vastag, kocsonyás-zselés állagú anyag, zárja el a méhszájat a külvilágtól, hogy meggátolja a baktériumok méhbe való bejutását.
A méhnyak vékonyodásával és tágulásával a nyákdugó általában véres váladék formájában távozik. Mennyisége változó, színe az áttetszőtől, a vérrel színezett nyákig változhat.
Első szülésnél ez megtörténhet napokkal, sőt, egy-két héttel is szülés előtt, többedik terhességeknél rendszerint a nyákdugó távozását követően 24 órán belül megkezdődik a vajúdás.
Ha ez kiesik, akkor sem kell rögtön szaladni, mert a szülés előtt 1-2 héttel is távozhat, de lehet, csak a szülés során jön majd ki. Tehát önmagában a nyákdugó elvesztése miatt még nem kell indulni a kórházba.
Magzatvíz szivárgása vagy elfolyása
Ha a magzatvíz elfolyik vagy szivárog, akkor is indulni kell a kórházba. A magzatburok egy folyadékkal teli membrán, mely kipárnázza a babát a méhben.
Előfordul, hogy a burok még a vajúdás megkezdése előtt, fájástevékenység nélkül megreped. A távozó magzatvíz mennyisége függ attól, hogy a burok hol repedt meg, illetve a baba elhelyezkedésétől.
Ha alul van a burokrepedés, akkor nagyobb mennyiség folyik el egyszerre, ha felül, akkor lassabban szivárog. Ennek függvényében a magzatvíz lassan szivárog, vagy erős sugárban elfolyik.
Szivárgásnál elbizonytalanodhatunk, hogy magzatvízről vagy vizeletcseppekről van-e szó. A szivárgó magzatvizet az különbözteti meg a vizelettől, hogy nem visszatartható, szaga édeskés, ellentétben a vizelet ammónia szagával, színe pedig normális esetben áttetsző, tiszta, esetleg halvány szalmasárga.
Ha felmerül a gyanú, azonnal konzultáljunk orvosunkkal. Ha folyamatos szivárgást tapasztalsz, az is megkülönbözteti a magzatvizet a vizelettől, hogy függőleges helyzetben a szivárgás abbamarad, mivel a baba feje, mint egy dugó, útját állja annak.
A magzatvíz szivárgásának ellenőrzésére beteszünk egy szalvétát vagy papírtörlőt az alsóneműbe, és köhögünk. Ilyenkor a hasprés hatására általában ismét jönni fog a magzatvíz, és a papír nedves lesz.
Gyógyszertárakban lehet venni olyan betétet, aminek elváltozik a színe magzatvíz hatására, de vizeletre nem.
Érdemes megnézni a magzatvíz színét: ha átlátszó, vagy picit rózsaszín, akkor minden rendben van, nyugodtan mehetünk a kórházba. Ha viszont el van színeződve, zöldes, és akár darabok is vannak benne, akkor a magzatvíz mekóniumos, vagyis székletdarabok vannak benne a babától.
Ilyenkor nagyon gyorsan oda kell érni a kórházba. Ha messze van, akkor inkább hívj mentőt, mert ez oxigénhiányos állapotra is utalhat.
Ha a magzatburok a 37. hét előtt reped meg, akkor idő előtti burokrepedésről beszélünk. A magzatburok megrepedésével megnő a felszálló fertőzések kockázata, ami a baba méhen belüli infekciójához vezethet, ezért fontos, hogy fokozottan ügyelj a higiéniára.
Tilos az ülőfürdő és a szex, s ajánlatos mihamarabb a kórházba menni, ahol a fertőzések elkerülése érdekében, ha nem indul meg a spontán fájástevékenység, indukálják azt.
Vérzés
Ha csak pici foltnyi rózsaszínes vagy enyhén vörös váladékot látsz a fehérneműn, akkor nem kell megijedni, de mindenképpen hívd fel az orvosodat vagy szülésznődet, vagy ha nem tudod őket elérni, akkor inkább menj be a kórházba egy vizsgálatra.
Ha a vérzés ismétlődik, akkor viszont sürgősen kell menni a kórházba. Ha nagyobb mennyiség jön, akkor inkább hívj mentőt.
Medencei nyomás, hasmenés és fészekrakó ösztön
A szülés közeledtét jelző tünetek közé tartozhat a keresztcsonti és/vagy derékfájdalom, az állandósulni látszó hasmenés, valamint a medencefájdalom.
A szülés idejének közeledtével sokan akár egy-két kilót is fogynak, illetve a széklet lazábbá válását tapasztalják.
Sok kismama közvetlenül a szülés előtt még nagyobb késztetést érez arra, hogy elrendezze a baba dolgait, szobáját. Ez a fészekrakó ösztön az egész várandósságot kísérheti, de szülés előtt felerősödhet.
A takarítással, mosással, rendezgetéssel járó fészekrakó ösztön akár hónapokkal a szülés előtt kezdetét veheti, ám a szülést megelőzően a kismama sokkal energikusabb, a pakolási vágy sokkal erősebb.
Mikor kell mentőt hívni?
- Ha a menstruációt megközelítő mennyiségű vagy annál jelentősebb vérzés lép fel.
- Ha nagy mennyiségű magzatvíz kizúdulása után megjelenik a köldökzsinór, vagyis előreesik.
- Ha ödéma, gyomortáji fájdalom, hányinger, szikralátás, látászavar vagy fejfájás jelentkezik, mert ez a terhességi rángógörcs előjele lehet.
- Ha a magzatvíz zöldes, elszíneződött vagy darabos.
Mi történik a szülés beindulásakor?
A várandósság alatt a progeszteron hormon kapja az egyik főszerepet: védi a terhességet, gátolja a prosztaglandin nevű hormon szintézisét, ami a méhösszehúzódásokat tenné lehetővé. Ezáltal stabilizálja a méhfalat.
Amikor a baba mellékveséje elég érett lesz, olyan hormont termel, amely segíti a prosztaglandin szintézisét. A prosztaglandin érzékennyé teszi a méhet az összehúzódásra, több oxitocin receptort is létrehoz, így a méh erőteljesebben húzódhat össze a későbbiek során az oxitocin hatására.
Így tud majd beindulni a szülés. A vajúdás alatt az összehúzódások fokozatosan egyre szabályosabbá, erősebbé és sűrűbbé válnak, miközben a méhnyak rövidül, majd eltűnik, a méhszáj pedig kitágul.
Első, második és harmadik szülés: miért lehet különbség?
A kezdődő szülés jelei eltérhetnek egyénenként, de ugyanannál a kismamánál is változhat a különböző várandósságoknál. A legtöbb esetben az első szülés jobban elhúzódik.
De a második, főleg a harmadik szülésnél már lerövidülhet az idő, így kevesebb idő adatik meg a felkészülésre. Második gyermeknél az első fájások hamarabb jelentkezhetnek, rendszertelenebbek, akár hosszabb időre le is állhat a vajúdás, viszont sokkal erősebbek a fájdalmak.
Vannak olyan anyukák, akik rejtett vajúdáson esnek át, azaz napokon vagy heteken át fokozatosan kinyílik a méhszájuk, így a szülés időpontjára már csak egy kicsi út jut.
Vannak olyan szerencsés anyukák, akik 2 óra alatt túlesnek az egész szülésen, mert eleve 5 perces fájásokkal indítanak és már jócskán kinyílt náluk a méhszáj is.
Mi a teendő, ha nem érsz be időben a kórházba?
Hogy teljesen nyugodt lehess, jó, ha van egy terved arra, hogy mi van akkor, ha nem érsz be időben a kórházba. Első szülésnél ritka, de például a harmadiknál már könnyebben előfordulhat.
Jó, ha tudod, hogy hogyan készülhetsz fel arra, ha az autóban, a parkolóban vagy otthon születik meg a baba. Fontos, hogy a párod is tanulja be előre, hogy hogyan segítsen ilyenkor.
Amikor érzed, hogy nyomnod kell, amikor jön a tolófájás, akkor már ne próbáljatok beérni a kórházba, mert nem fog menni. Ilyenkor jöjjön a B terv.
Ha az autóban vagytok, akkor a párod álljon meg az autóval, de ne azonnal, hanem biztonságos helyen: vagyis ne a leállósávba, hanem keressen egy rendes parkolóhelyet.
Nem kell pánikolni, mert természetes folyamat zajlik. Ne úgy képzeld el, mint a filmekben, ne gondold, hogy nagy dráma fog történni. A tested tudni fogja a dolgát.
Ha az időd engedi, hívja a párod a 112-t, de a biztonság az első, hogy a párod el tudja kapni a babát. A párod ne próbálja kihúzni a babát.
Arra figyeljen, hogy a baba ne essen le, fogja meg, amikor kell. Ezután a párod adja a karodba, úgy, ahogy a köldökzsinór még engedi.
A köldökzsinórt nem kell elvágni, sem feszegetni, semmit ne csináljatok vele, majd a szaksegítség ellátja. Legyen a testeden a baba, bőrkontaktusban.
A párod takarjon be titeket együtt. Az anya teste fogja melegíteni a babát, hátulról pedig a takaró.
A méhszájseb és a méhszáj nyomásérzése nem ugyanaz
A „méhszájseb” és az az érzés, hogy a baba nyomja a méhszájat, két különböző dolog. A méhszájseb neve már önmagában nagyon megtévesztő lehet, hiszen sokan hajlamosak ez alapján egy varasodott sebre asszociálni, holott valójában szó sincs ilyesmiről.
Amikor méhszájsebet emlegetünk a köznyelvben, valójában nem egy sebről van szó. A cervicalisatio nevű kórkép ugyanis inkább egy hámelváltozás, amely sokszor egyáltalán nem okoz tünetet.
A méhszájseb egy gyakori jelenség a nőgyógyászatban, sok nő kapja ezt a diagnózist egy-egy vizsgálat után. Az elváltozás nem a baba nyomását, hanem a méhszáj felszínén kialakuló hámelváltozást jelenti.
Mi történik méhszájseb esetén?
Ez azért alakulhat ki, mert a méhnyakcsatornában lévő hengerhámsejtek kijutnak a méhszáj felszínére és ott a laphámsejtekre telepszenek. Ezt a nőgyógyász szabad szemmel is észleli, ugyanis az érintett felszín pirosassá és „bolyhossá” változik.
Vagyis laikus szemmel megjelenik egy akár sebnek is nevezhető jelenség, ami valójában nem hámhiány, hanem „csupán” egy elváltozás.
A háttérben a hüvelyi kémhatás megváltozása áll. Ha a hüvely pH-ja hetek, hónapok alatt lúgos irányba tolódik, a lúgos közeget kedvelő hengerhámsejtek elvándorolnak a savasabb közeget igénylő laphámsejtek helyére.
Ha pedig mindezt még egy fertőzés, gyulladás is tetézi, a látható elváltozás egyre nagyobb lesz. A szexuálisan és hormonálisan aktív nők közel 90 százalékánál megfigyelhető.
A méhszájseb lehetséges tünetei
A méhszájseb az esetek nagy részében nem okoz tünetet, ha azonban hüvelyi folyás, alhasi fájdalom, az együttlétekhez kapcsolódó vérzés jelentkezik, mindenképpen nőgyógyászhoz kell fordulni.
Ugyancsak ezt kell tenni, ha érzékelhetően gyakorivá válnak a fertőzések, gyulladások. A pecsételő vérzés már gyulladást jelezhet.
Amennyiben fájdalmak és vérzés társul hozzá, az már jellemzően a hengerhám gyulladását jelzi. Ez egy különösen súlyos állapot, hiszen gyulladás esetén a szövetek sokkal sérülékenyebbek lesznek.
Már egy közösülés is járhat vérzéssel vagy fájdalommal, de ennek az esetek döntő többségében semmi köze sincs a menstruációhoz.
Mikor szükséges a méhszájseb kezelése?
A méhszájsebre sokan tekintenek súlyos nőgyógyászati betegségként, valójában azonban az esetek jelentős többségében semmiféle kezelést sem igényel abban az esetben, ha nem okoz panaszokat, tehát gyakorlatilag csak a szakorvos látja a rutinellenőrzések során.
Ha nem súlyos a helyzet és tünetek sincsenek, nem szükséges a kezelés sem. Enyhe esetben elegendő lehet a hüvely pH-jának visszaállítása, a savasság elérése.
Mindig beavatkozásra van szükség azonban olyan esetekben, amikor a méhszájseb már tüneteket produkál, illetve krónikussá váló fertőzéseket, gyulladásokat idéz elő.
Ha gyulladás, fertőzés is kialakult már, azokat a megfelelő készítményekkel, általában külsődlegesen kell kezelni, bár néha szükséges a gyógyszeres kezelés is.
Miért fontos a kivizsgálás?
Nem szabad laikusként diagnosztizálni a kórképet, hiszen például a pecsételő vérzés nemcsak méhszájseb, de akár méhnyakrák tünete is lehet. Ezért fontos a differenciáldiagnosztika.
Rendszeres kontrollvizsgálattal és rákszűréssel kideríthető, hogy a méhszájseb milyen állapotban van, szükséges-e bármilyen beavatkozás, netán már egy rákmegelőző állapot van kibontakozóban.
Különösen kismamáknál fontos a kezelés, ugyanis nem maga a méhszájseb, de az ennek talaján kialakuló fertőzések azok, amelyek növelhetik a vetélés kockázatát.
A terhesség alatti medencei nyomás, a baba méhszájra gyakorolt nyomása és a vajúdás jelei azonban nem vezethetők vissza automatikusan méhszájsebre. A panaszok pontos okát nőgyógyászati vizsgálattal lehet tisztázni.
A méhszájseb kezelési lehetőségei
Ha a gyógyszeres kezelés nem hoz eredményt, akkor elengedhetetlenül fontos, hogy a méhszájsebet előidéző hámsejtek fizikailag eltávolításra kerüljenek. Ehhez ma már többféle lehetőség adott a szakorvosok számára.
Ecsetelés
Az egyik legklasszikusabb alternatíva az úgynevezett ecsetelés. Ma már nagyon ritkán alkalmazzák, aminek az oka leginkább abban keresendő, hogy nem túl hatékony, mindemellett pedig többszöri ismétlésre van szükség a megfelelő eredmény eléréséhez.
Az ecsetelés lényege, hogy az érintett felületet hámroncsoló szerrel fedik be, azonban nagyon kiszámíthatatlan, hogy a beteg szervezete milyen mértékben reagál rá.
Lézeres párologtatás és fagyasztás
A lézeres párologtatás, valamint a fagyasztáson alapuló technika gyorsan, egyszerűen, biztonságosan és teljes egészében el tudja távolítani a problémás hámelváltozást.
Egyetlen hátrányuk, hogy nem lehet szövettani vizsgálatot végezni, hiszen az ilyen formában eltávolított hámsejteket teljesen szétroncsolják a kezelés során, így fontos, hogy előtte kerüljön sor citológiára, és ha negatív eredmény születik, akkor lehet elvégezni a beavatkozást.
A fagyasztás során az elváltozott hámréteget gyakorlatilag lefagyasztják, általában folyékony nitrogén segítségével, aminek hatására a hámsejtek sérülnek, roncsolódnak, a gyógyulás során pedig egészséges hámsejtek termelődnek a helyükön.
A lézeres beavatkozásnál ugyanez a folyamat zajlik le annyi különbséggel, hogy a hámsejteket nem megfagyasztják, hanem gyakorlatilag megégetik.
Loop- és hideg késes konizáció
Két további lehetséges eljárásmód a méhszájseb eltávolítására a loop- és a hideg késes konizáció. Mindkét technikában közös pont, hogy az érintett szöveteket gyakorlatilag kimetszik a helyükről, ami azért szerencsésebb alternatíva, mert ilyenkor az elküldhető szövettani vizsgálatra az esetleges elváltozások kiszűrésének érdekében.
A loop konizáció vagy más néven hurokkimetszés lényege, hogy a folyamat egy speciális elektromos hurokkal történik. Műtéti beavatkozás, mely egynapos sebészet keretein belül végezhető el.
A hideg késes kimetszés ennél sokkal pontosabb, ilyenkor szikével távolítják el a problémás szövetet, majd utána varrják a sebet. Minden esetben kórházi kezelést igényel, cserébe azonban az egyik legpontosabb módszer, ami a szövettani vizsgálatot is lehetővé teszi.
Az alkalmazandó kezelést mindig nőgyógyász szakorvos választja ki, aki leginkább a beteg állapotára, a panaszok jellegére, azok gyakoriságára és hevességére, valamint a citológiai eredményekre támaszkodik.
Mikor fordulj orvoshoz nyomásérzés miatt?
Ha a méhszáj környékén érzett nyomás enyhe, időszakos és nem társul hozzá más panasz, előfordulhat, hogy a baba medencébe süllyedése vagy a terhesség végi testi változások okozzák. A szülés közeledtét azonban csak vizsgálattal lehet megbízhatóan megítélni.
Fordulj orvoshoz vagy szülésznőhöz, ha a nyomásérzéshez rendszeres, erősödő fájások, magzatvízszivárgás, vérzés, csökkent magzatmozgás, erős derék- vagy hasi fájdalom társul.
A 37. hét előtt tapasztalt fájások vagy erősödő medencei nyomás koraszülés előjele is lehet. Ha előtte tapasztalod, akkor mindenképpen beszélj orvossal vagy szülésznővel.