Tejfehérje- és laktóz-vérvizsgálat: mit mutatnak a tesztek, és mikor van szükség rájuk?

A tej és tejtermékek fogyasztása után jelentkező puffadás, hasi fájdalom, hasmenés, hányinger vagy hányás hátterében laktózintolerancia, tejfehérje-allergia, tejfehérje-intolerancia vagy más emésztőrendszeri betegség is állhat. A laktózintolerancia a tejcukor lebontásának zavara, míg a tejfehérje-allergia az immunrendszer kóros reakciója a tejben található fehérjékre.

A pontos diagnózis felállításához orvosi kivizsgálás szükséges, mert a hasonló panaszok ellenére a két állapot eltérő vizsgálatot, étrendet és kezelést igényel. A laktózintolerancia öröklött formája genetikai vizsgálattal mutatható ki vérből vagy szájnyálkahártya-törletből, míg a tejfehérje-allergia kivizsgálásában a tejspecifikus IgE-vérvizsgálat, a bőrteszt, a táplálkozási napló és szükség esetén az eliminációs-orális terheléses vizsgálat is szerepet kaphat.

Laktózintolerancia és tejfehérje-allergia: mi a különbség?

Fontos kiemelni, hogy a tejcukor érzékenység nem azonos a tejfehérjék okozta ételintoleranciával. Nagyon fontos kiemelni, hogy a tejfehérje allergia és a tejfehérje intolerancia nem ugyanaz a betegség, bár mind a két esetben kerülni kell a tej fogyasztását. Sőt, a tejfehérje intolerancia a laktóz intoleranciától is különbözik.

Tejcukor érzékenység esetén a tejcukor (laktóz) bontását végző enzim (laktáz) hiányzik, vagy csökkent mennyiségben található meg a szervezetben. Tejfehérje-intolerancia esetén ugyanis ugyanúgy kerülni kell a laktózmentes tejet is, mint a normál készítményeket.

Mi a laktózintolerancia?

A laktóz intolerancia, azaz a tejcukor érzékenység egy olyan állapot, amikor a szervezet a tejcukor bontó (laktáz) enzim hiányában nem képes a táplálékkal bevitt tejcukor (laktóz) megemésztésére. A laktóz, vagy tejcukor lebontását a vékonybélben a laktáz enzim végzi.

A tejcukor két egyszerű cukormolekulából áll. Egy szőlőcukor (glükóz) és egy galaktóz összetevője van, melyeket kémiai kötés kapcsol össze. A laktáz enzim a tejcukrot a vékonybélben átalakítja át felszívódó cukorrá.

Amíg a kettős cukormolekula a bél hámsejtjein nem tud átjutni, addig az egyszerű cukrok képesek erre, s így bejutnak a vérbe. Ha a vékonybélben a tejcukor nem tud egyszerű cukrokká bomlani, akkor a vastagbél bakteriális flórájának megváltozása révén bekövetkező fermentáció (erjedés) gázképződéssel jár.

Intolerancia esetén ebből az enzimből nincs elegendő, így a laktóz emésztetlenül jut a vastagbélbe. Itt a bélbaktériumok erjeszteni kezdik, aminek melléktermékei (gázok és savak) okozzák a panaszokat.

A lebontatlan tejcukor vizet is szív a bélrendszerbe, ezért jelentkezik laza, vizes-habos hasmenés a laktóztartalmú tej- és tejtermékek fogyasztását követően. A belekben emésztetlenül továbbhaladó tejcukor vizet vonz magához, ami híg széklethez, valamint az erőteljes gázképződés következtében robbanásszerű hasmenéshez vezethet.

A laktózintolerancia gyakorisága és kialakulása

Magyarországon a felnőttkori tejcukor-érzékenység gyakorisága 20-30%. A magyar népesség nagyobb hányada képes a tejcukor emésztésére, a magyar populáció körében kb. 60-65% a laktóz toleránsok és 35-40% a laktóz érzékenyek aránya.

A tejcukor érzékenység (laktózintolerancia) sajnos nem ritka a magyar lakosság körében sem. Hazánkban kb. 35-40%-ra tehető a laktóz érzékenyek aránya. A laktózintolerancia (azaz tejcukor-érzékenység) egy igen gyakori emésztési zavar (hazánkban minden harmadik embert érinthet).

A laktóz intolerancia valójában nem betegség, hanem egy evolúciós állapot. Mivel a felnőtt emlősöknek már nincs szüksége a tejcukor megemésztésére, emiatt az embereknél is az anyatejes táplálási periódust követően a tejcukor bontó enzim termelődése az életkor előrehaladtával jelentősen csökken.

Egy génváltozat eredménye, hogy egyes embereknél felnőtt korban is fennmarad a laktáz enzim termelődése. A csökkenés üteme azonban egyénenként eltérő.

A laktózintolerancia típusai

Elsődleges, genetikai eredetű laktózintolerancia

A laktózintolerancia leggyakoribb oka genetikai eredetű, ebben az esetben elsődleges laktózintoleranciáról beszélünk. Az elsődleges laktózérzékenység felnőtt életkorban megjelenő típusa jóval gyakoribb.

Az elsődleges laktózintolerancia hátterében a bélhám laktáz aktivitásának genetikai okokra visszavezethető gátló szabályozása áll. Ennek az a magyarázata, hogy míg gyermekkorban (jellemzően 5 éves korig) szervezetünk képes lebontani a tejcukrot, fiatal felnőttkorra csökken a laktáz enzim, ami egyéni érzékenységtől függően panaszokat vált ki.

A tünetek döntően 5 éves kor után, ritkán csak 20 év körül nyilvánulnak meg. Az ilyen egyének 5-6 éves kor felett egyre kevésbé tudják a tejcukor tartalmú ételeket emészteni, ezért számukra a laktózmentes ételek fogyasztása javasolt.

Másodlagos, szerzett laktózintolerancia

Másodlagos (szerzett) laktózintolerancia akkor alakul ki, amikor valamilyen alapbetegség vagy kezelés által okozott bélhámsejt-károsodás következtében csökken a laktázaktivitás, és az állapot gyakran csak átmeneti.

Másodlagos laktózérzékenység valamilyen betegség (bélfertőzés, vírusos hasmenés, felszívódási zavar, gyulladásos bélbetegség) vagy antibiotikumos kezelés miatt jön létre. A kiváltó ok lehet gyulladásos bélbetegség, fertőzés, lisztérzékenység, kemoterápia, egyéb bélbetegség vagy antibiotikum szedése.

Amennyiben a beteg laktózérzékenysége korábban már igazolt volt, a negatív genetikai eredmény azt jelzi, hogy másodlagos laktóz-intolerancia áll fenn, ami elmúlik.

Veleszületett laktózhiány

Az állapotot meg kell különböztetni a veleszületett laktózhiánytól, amikor egy genetikai hiba az enzim teljes hiányához vezet, így már az anyatejet sem képes emészteni a csecsemő.

Extrém ritkán, de előfordulhat, hogy az úgynevezett elsődleges laktózérzékenység öröklött enzimhiány miatt alakul ki. Ez esetben az érett újszülöttnél is fennáll már a laktózintolerancia, ami soha nem rendeződik.

Koraszülöttkori átmeneti laktózérzékenység

Koraszülött korban a bél és az emésztőenzimek még éretlenek, ezért nem képesek az idő előtt született babák a tejcukrot lebontani, amíg el nem érik a megfelelő érettségi kort.

A laktózintolerancia leggyakoribb tünetei

A laktózintolerancia leggyakoribb tünete a tej- és tejtermékfogyasztást követően hasi fájdalom, hasmenés, puffadás, hányinger. A laktóz érzékenység kellemetlen emésztőrendszeri tünetekkel jár, melyek a tejcukor tartalmú étel fogyasztása után 2-4 órával jelentkeznek.

A panaszok általában a laktóztartalmú étel elfogyasztása után 30 perccel - 2 órával jelentkeznek:

• Puffadás és hasfeszülés: A keletkező gázok miatt a has láthatóan megnagyobbodhat.
• Hasi görcsök és fájdalom: A bélfal feszülése fájdalmas görcsöket okoz.
• Hasmenés: A le nem bontott tejcukor vizet vonz a vastagbélbe, ami híg, „robbanásszerű” székletet eredményez.
• Borborygmus: Hangos bélkorgás és morgás.
• Fokozott gázképződés és esetenként hányinger.

A tünetek általában 1-2 napon belül elmúlnak, ha nem fogyasztunk tejcukor tartalmú ételt. Fontos még megemlíteni, hogy laktóz intolerancia esetében betegenként eltérő lehet a szervezetben lévő laktáz enzim mennyisége, ezért fordulhat elő, hogy az érintettek panaszai sem egyformán súlyosak.

Mi a tejfehérje-allergia?

Tejfehérje-allergia esetén a tüneteket az elfogyasztott tejben vagy tejtermékben található kazein vagy más tejfehérje okozza, amit a szervezet tévesen allergénként azonosít, és kóros immunválaszt ad rá.

A szervezet az állati eredetű tejben lévő fehérjéket allergénként azonosítja, és az immunrendszer a normálistól eltérő módon védekezik ellene. Az allergiás reakciókat kiváltó tejfehérjék a kazein, az alfa-laktalbumin és a béta-laktoglobulin.

A tejfehérje-allergia esetében egy viszonylag gyakori ételallergiával van dolgunk, ami a csecsemők 2-3 százalékánál alakul ki. Ez felnőttkorra az esetek jelentős részében (kb. 95 százalékában) megszűnik.

Gyermekeknél megfigyelhető, hogy a tünetek az anyatejről a tehéntej alapú tápszerre való átálláskor jelentkeznek. A szoptató anya étrendjében lévő allergén fehérjék is átjuthatnak az anyatejbe, ami az allergiára hajlamos csecsemőnél is tüneteket okozhat.

A tejfehérje-allergia tünetei

A tejfehérje-allergia tünetei sok tekintetben átfedést mutatnak a laktózintoleranciával, és különböző súlyosságúak lehetnek. Pár percen belül és késleltetve (akár több nap után) is megjelenhetnek.

Emésztőrendszeri tünetek: tejfogyasztást követően hasi görcsök, hasmenés, puffadás, hányás. A gyomor és bélrendszert érintő tünetek közül jellegzetes a hasmenés és haspuffadás, a görcsös hasi fájdalom, a véres széklet és a súlyvesztés.

Ezen kívül jellemző még az ajakduzzanat, viszketés az ajkakon, az ínyen, fülekben és a torokban is. A tejallergiát bőrtünetek (csalánkiütés, ekcéma) és légúti panaszok (orrdugulás, köhögés, asztma, száj-és torokviszketés) is jelezhetik.

• Légúti tünetek: fulladás, asztma, rhinitis.
• Bőrtünetek: bőrpír és kiütések.
• Szív- és érrendszeri tünetek: szapora szívverés, vérnyomásesés, súlyosabb esetben anafilaxiás sokk.

A betegség súlyos formája, az anafilaxiás sokk, a hasi fájdalmak mellett az ajkak, a nyelv és a gége nyálkahártyájának duzzanatával, testszerte kivörösödéssel vagy csalánkiütésekkel, a légutak beszűkülésével, hirtelen vérnyomás-eséssel és keringési elégtelenséggel járó, az életet veszélyeztető állapot. Az anafilaxia azonnali orvosi ellátást igényel.

Mikor indokolt a kivizsgálás?

Ha a tejtartalmú ételek után rendszeresen puffadást, hasmenést, hasi görcsöket tapasztal, akkor érdemes kivizsgáltatnia magát, mert elképzelhető, hogy panaszait laktóz intolerancia okozza.

Mivel hasonló emésztőrendszeri panaszokat különböző betegségek is okozhatnak, fontos, hogy a panaszunkkal először keressünk fel gasztroenterológiai szakrendelést. A tejcukor érzékenység diagnosztizálását a tünetek és kórelőzmény ismeretében minden esetben a gasztroenterológus szakorvos végezze, semmi esetre se végezzünk öndiagnózist.

A tej, illetve tejtermékek fogyasztása után keletkező haspuffadás, hasi fájdalom, hasmenés hátterében több probléma is meghúzódhat. Okozhatják a tejfehérjék (kazein, alfa-laktalbumin, béta-laktoglobulin) és a tejcukor (laktóz) is.

A genetikai laktózvizsgálat lehetséges javallatai

• 10 éves kor felett mindenkinek, akinél gyomor-bélrendszeri tünetek jelentkeznek tejtermékek fogyasztásakor.
• 10 éves kor alatt gyakran jelentkező hasi tünetek (görcsök, hasmenés) esetén a tejcukor érzékenység kizárására érdemes elvégezni a tesztet.
• Ha a tejcukor (laktóz) tartalmú élelmiszer (tej vagy tejtermék) fogyasztása után 1-2 órával kellemetlen hasi panaszokat tapasztal.
• Ha a családban előfordult már laktózintolerancia.
• Betegek elsőfokú rokonainál különösen fontos elvégezni a genetikai vizsgálatot, mivel nagyobb eséllyel léphet fel náluk ez a fajta felszívódási zavar.

A laktózintolerancia diagnosztikai lehetőségei

Hidrogén-kilégzési teszt

A laktózintolerancia diagnosztizálása leggyakrabban kilégzési teszttel történik, melynek során laktóz tartalmú ital elfogyasztása után bizonyos időközönként vizsgálják a beteg által kilélegzett levegő hidrogén tartalmát.

A betegség diagnózisa tejcukor terheléses hidrogénkilégzési teszt végzésével történik. A vizsgálat azon alapul, hogy a vastagbélbe emésztetlenül eljutott tejcukorból az itt lévő erjesztő baktériumok hatására hidrogéngáz szabadul fel, ami a keringésen keresztül a tüdőbe jut, és a kilélegzett levegőben mérhető a mennyisége.

A teszt során egy laktóz tartalmú tesztitalt kell elfogyasztani a betegnek, majd ezt követően szabályos időközönként megmérjük a kilélegzett levegőt. Ha a tesztfolyadék elfogyasztása után 1-2 órával a kilélegzett levegő hidrogén tartalma kórosan megemelkedik, igazolódik a tejcukor-érzékenység.

A hidrogén-kilégzési teszt menete

1. Előkészület: A teszt előtt speciális, rostszegény diéta szükséges, a vizsgálat napján pedig éhgyomorra kell érkezni.
2. Alapérték mérése: A páciens belefúj egy kézi készülékbe, amely méri a kilélegzett levegő hidrogénszintjét.
3. Terhelés: Egy pohár, vízben oldott laktózoldat elfogyasztása.
4. Ismételt mérések: 15-30 percenként, összesen 2-3 órán át újra a készülékbe kell fújni.
5. Kiértékelés: Ha a kilélegzett hidrogén szintje jelentősen megemelkedik, az igazolja az intoleranciát.

A hidrogén-kilégzési teszt időtartama átlagosan 180 perc, melynek során a beteg bizonyos időközönként laktóz vagy más szénhidrát tartalmú folyadékot fogyaszt. A teljes vizsgálat nagyjából két órát vesz igénybe.

A hidrogén kilégzési teszt során 25kg-os testsúly alatt a súlytól függő mennyiségű, 25kg felett pedig 50g laktózt kell vízben oldva meginni. Ezt követően, megadott időközönként több alkalommal egy készülékbe kell levegőt fújni, a kilélegzett levegő hidrogén tartalma alapján lehet megállapítani a diagnózist.

A hidrogén-kilégzési teszt előnyei és korlátai

A módszer hátránya, hogy a vizsgálat egyrészt kényelmetlenségekkel jár, másrészt nem kellően pontos. A teszt legnagyobb hátránya a vizsgálat során szükségszerűen elfogyasztott laktóz, mely az arra érzékenyek számára emésztőrendszeri tüneteket okoz.

A vizsgálat során a laktózbevitel miatt jelentkezhetnek a laktózérzékenység tünetei. A vizsgálat elvégzéséhez elfogyasztott tejcukorra is eltérő reakciók jelentkezhetnek.

Míg az egyik betegnél alig, vagy szinte semmilyen panaszt nem okoz, addig meglehet, hogy valakinél hasmenés jelentkezik. A laktóz intolerancia vizsgálat sokszor kellemetlen tünetekkel jár a laktóz tartalmú étel vagy ital elfogyasztása miatt.

Felkészülés a hidrogén-kilégzési tesztre

A teszt elvégzése előtti napon kerüljük a puffasztó ételek fogyasztását. Hüvelyesek, magvak, gyümölcsök, szénsavas italok, felnőtt esetén alkohol sem fogyasztható.

A vizsgálatra éhgyomorral kell érkezni. Előtte nem szabad fogat mosni, dohányozni, rágózni és szájvizet használni.

Mivel a teszt eredményét bizonyos gyógyszerek, szájápolási termékek és a dohányzás is befolyásolhatja, így ezeket kerülni kell a vizsgálat előtt. Antibiotikum szedését követően tíz nap várakozási időnek kell eltelnie.

Ez azért fontos, mert az antibiotikum megváltoztatja a normál bélflórát, így akár álnegatív eredmény is születhet. Hasmenéssel, hányással, lázzal járó betegség, vagy felső légúti hurut esetén későbbi időpontra kell halasztani a vizsgálatot.

Genetikai laktózvizsgálat

Az utóbbi évtized kutatásainak eredményei ma már lehetővé teszik a primer betegség pontosabb, gyors és semmilyen kényelmetlenséggel nem járó diagnosztizálást a genetikai eltérés vizsgálata révén.

A laktózintolerancia genetikai vizsgálata az elsődleges tejcukor érzékenység laboratóriumi diagnosztizálására alkalmas a laktáz gén szabályozó régiójában elhelyezkedő LCT promoter c.1-13910 polimorfizmusának vizsgálatával.

A vizsgálat tartalmazza az elsődleges laktózintolerancia genetikai vizsgálatát (LCT Promoter c.1-13910 C>T). A C/C genotípussal rendelkező egyének tejcukor érzékenyek lesznek.

A szájnyálkahártya-törletből egyszerűen elvégezhető genetikai vizsgálatot elég egyszer elvégezni, s végleges információt ad a laktózintoleráns állapot fennállásáról vagy hiányáról. A laktózérzékenység vizsgálat genetikai módszere során nincs szükség laktóz tartalmú folyadék elfogyasztására, nem jár vérvétellel sem, mert a vizsgálat a szájnyálkahártyán kenet vétellel történik.

A beavatkozás ezért teljesen fájdalommentes és gyors, továbbá a vizsgálat eredményét nem befolyásolja sem étel, sem gyógyszer előzetes elfogyasztása. A laktózmentes diéta alkalmazása nem befolyásolja a vizsgálat eredményét.

A genetikai vizsgálat vérmintából is történhet. A vizsgálat elvégzéséhez nem szükséges éhgyomor.

A genetikai vizsgálat előnyei

• A diagnózishoz nincs szükség laktóz fogyasztására, így semmilyen kellemetlen tünettel nem jár a vizsgálat.
• A mintavétel szájnyálkahártyáról is történhet, így kis gyermekeknél is alkalmazható.
• Megbízható eredményt ad.
• Az eredményt nem befolyásolja semmilyen gyógyszeres kezelés.
• Nem szükséges éhgyomor a vizsgálat előtt.
• A vizsgálatot elég egyszer elvégezni.

Az eredményre azonban a labortól függően 7-14 napot várni kell. Egyes laboratóriumi vizsgálatoknál az eredmény a vizsgálatot követő 14. munkanap után várható.

Az eredmény birtokában eldönthető, hogy fenn áll-e örökletes, egész életen át megmaradó laktóz intolerancia, illetve várható-e annak bekövetkezése. A genetikai eredmény pozitivitása amellett szól, hogy a laktóz intolerancia egy életen át fenn áll, mert az genetikai eredetű.

A genetikai vizsgálat a primer, öröklött laktózintolerancia kimutatására alkalmas, a másodlagos, szerzett laktózintoleranciát önmagában nem igazolja.

Laktóztolerancia-teszt és székletvizsgálat

Laktóz tolerancia teszt: Vércukorszint mérése több vérvétellel (kevésbé komfortos). Széklet savasság mérése: Elsősorban csecsemőknél alkalmazzák.

A laktózintolerancia kimutatására legelterjedtebb a hidrogén kilégzési teszt elvégzése. Genetikai vizsgálatot akkor végezhetünk, ha öröklött enzimhiány gyanúja merül fel.

A tejfehérje-allergia vizsgálata

Tejspecifikus IgE-vérvizsgálat

A tejallergiát részben vérvizsgálattal, az ellenanyag szint mérésével, vagy bőrteszttel (Prick-teszt) igazoljuk. A vérvizsgálat a vérben lévő ellenanyag szintjének kimutatásán alapul, mely az allergiát kiváltó anyag kapcsán termelődik.

Az ellenanyagoknak két típusa ismeretes:

• tejspecifikus immunglobulin G (IgG)
• tejspecifikus immunglobulin E (IgE)

Az allergiás reakciók kivizsgálásában elsősorban a klinikai tünetekkel összhangban értékelt, specifikus IgE-vizsgálat lehet releváns. Amennyiben az IgE vérvizsgálaton negatív eredmény születik és a páciens panaszai továbbra is fennállnak, úgy célszerű specifikus IgG vértesztet végeztetni.

Az ételallergia egyes eseteiben a reakció késleltetett, így igen nehéz az allergén anyag pontos beazonosítása, melyben ez a fajta vérvizsgálat nagy segítség lehet.

Eliminációs és orális terheléses vizsgálat

Ha a gyermekeknél tejfehérje-allergiára gyanakszunk, a diagnosztizálás arany standardja az eliminációs-orális terheléses vizsgálat. Ez azt jelenti, hogy a tejfehérjét tartalmazó ételeket kihagyjuk az érintett étrendjéből, és amikor tünetmentes, visszaterheljük.

A visszaterhelés szakorvosi ellenőrzés mellett, fokozatosan emelkedő adagokkal történik. Az első 3-4 órát intézményi keretek között, megfigyelés alatt végezzük, ezt követően enyhébb esetben otthon folytatható.

A visszaterhelés eredménye, továbbá a megfigyelt tünetek alapján döntjük el, hogy szükséges-e a diéta további folytatása. A betegség gyanúja esetén mindenképpen hasznos a táplálkozási napló vezetése is.

Mit jelent a tejfogyasztás utáni panaszokat vizsgáló laborcsomag?

A tejfogyasztás után jelentkező panaszok vizsgálatára olyan laborvizsgálat vagy laborcsomag is elérhető, amely a tejfehérje okozta allergia és ételintolerancia, valamint a laktózintolerancia vizsgálatát is tartalmazza.

A tejfehérje-allergia és tejfehérje-intolerancia vizsgálata mellett a laktóz intolerancia vizsgálata is szükséges lehet, mert a tünetek önmagukban nem különítik el megbízhatóan az egyes állapotokat.

A tejcukor intolerancia és tejfehérje allergia vizsgálat eredménye önmagában még nem elég a diagnózis felállításához. A megfelelő életmód és táplálkozási szokások kialakításához gasztroenterológus szakorvos rendelkezésére áll.

Hogyan értelmezhető a laktózvizsgálat eredménye?

Az eredmény birtokában gasztroenterológust és dietetikust szükséges felkeresni, hogy életmód tanácsot adjanak, ugyanis a felesleges, túlzott diéta ugyanúgy, mint az indokolt étrendi megszorítás figyelmen kívül hagyása káros lehet.

Az öröklött genetikai eltérés kimutatása azt valószínűsíti, hogy a primer laktózintolerancia fennáll vagy később alakul ki. A negatív genetikai eredmény korábban igazolt laktózérzékenység mellett másodlagos, szerzett és akár átmeneti állapotra utalhat.

A vizsgálati eredményt mindig a panaszokkal, a kórelőzménnyel, a gasztroenterológiai vizsgálattal és szükség esetén más tesztekkel együtt kell értékelni.

Milyen étrend szükséges laktózintolerancia esetén?

A laktózintolerancia diétával, illetve laktáz enzim pótlásával jól kezelhető állapot. Fontos megérteni, hogy az érintetteknek nem szükséges teljes tejmentes étrendre áttérni.

Egyéni érzékenységtől függően alacsony laktóztartalmú diétára vagy teljesen laktózmentes étrendre lesz szükség. Az étrendet az egyéni érzékenység mellett a laktáz enzim termelődésének mértéke, valamint az elfogyasztott ételben lévő laktóz mennyisége is befolyásolhatja.

A tejben, tejfölben, tejszínben, valamint az ezekkel készült ételekben, sőt a tejcsokoládéban is sok laktóz van. A száraz, szeletelhető sajtok és a natúr túró viszont alig tartalmaznak tejcukrot.

Laktózmentes termékek: Ma már szinte mindenből (tej, sajt, túró) kapható előre lebontott változat. Laktáz enzim pótlása: Tabletta vagy csepp formájában, étkezés előtt bevéve megelőzi a tüneteket.

Rejtett laktóz: Figyeljen a címkékre! Felvágottak, pékáruk és gyógyszerek is tartalmazhatnak tejcukrot.

Milyen étrend szükséges tejfehérje-allergia esetén?

A tejcukor-érzékenységgel szemben a tejfehérje-allergiás betegek diétája nagyobb megszorításokkal jár, étrendjükből ugyanis teljesen el kell hagyni a tehén-, juh- és kecsketejet, valamint a belőlük készült valamennyi élelmiszert.

Ez esetben a laktózmentes termékek fogyasztása sem megengedett, hiszen ezek is tartalmaznak tejfehérjét. Ügyelni kell arra is, hogy a beteg étrendje még nyomokban sem tartalmazhat tejfehérjét!

A tejfehérje diéta másik sarkalatos pontja a kalcium, illetve a D-vitamin megfelelő pótlása, hiszen a tejterméket mellőző étrend hatására hiányállapotok alakulhatnak ki.

Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a tej vagy a tejtermékek fogyasztása szokatlan panaszokat okoz, próbálkozzunk a tejcukorszegény diétával, vagy használjunk laktáz enzim tablettát/cseppeket. Ennek ellenére keressünk fel szakorvost a további vizsgálatok érdekében, hogy tüneteink pontos okát tisztázhassuk!

Adókedvezmény igazolt laktózintolerancia esetén

A laktózintolerancia és a tejfehérje-allergia is szerepel azon betegségek között, melyek után személyi jövedelemadó kedvezményt lehet igénybe venni, amennyiben rendelkezésre áll róla orvosi igazolás.

Amennyiben önálló keresettel rendelkezik és laktózérzékenysége igazolt, alanyi jogon személyi adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezményre jogosultság a laborvizsgálat dátumától, a gondozásba vételtől érvényes.

Az adóhatósági igazolást az Ön kezelő orvosa tudja kiállítani.

tags: #tejfeherje #es #laktoz #vervizsgalat