A szív környékén érzett szúró vagy nyilalló fájdalomnak számos oka lehet. Gyakran nem maga a szív okozza, hanem a mellkas izmai, bordái, idegei, a tüdő, a mellhártya, a nyelőcső vagy az emésztőrendszer, de szívbetegség, szívburokgyulladás, ritmuszavar vagy szívinfarktus is állhat a háttérben.
A szúró mellkasi fájdalom lehet ártalmatlan, átmeneti jelenség, de lehet súlyos probléma tünete is, és orvosi vizsgálatot igényelhet. A mellkasi fájdalmat laikusként nem mindig lehet biztonságosan megkülönböztetni az életveszélyes betegségek okozta panaszoktól, ezért az új, szokatlan, erősödő vagy visszatérő tünetet komolyan kell venni.
Mikor kell azonnal mentőt hívni?
Ha valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez középen, a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más vegetatív tünetek, például hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus kísérnek, akkor haladéktalanul mentőt kell hívni, mert ez zajló szívinfarktust jelez.
Amennyiben a típusos mellkasi fájdalom, vagyis a szegycsont mögötti fájdalom hosszú percekig fennáll, és különösen akkor, ha a bal karba, a nyakba vagy az állkapocsba sugárzik, verejtékezés, rendkívül rossz közérzet, szorongás vagy halálfélelem kíséri, akkor mentőt kell hívni.
- Erős, hirtelen jelentkező mellkasi fájdalom esetén, különösen, ha a fájdalom a bal karba, az állkapocsba vagy a hátba sugárzik.
- Légszomj esetén, főleg ha a nehézlégzés nyugalomban is fennáll.
- Szédülés, ájulás vagy eszméletvesztés esetén.
- Ha mellkasi fájdalommal együtt hányinger vagy hányás jelentkezik.
- Hideg verejtékezés, erős gyengeség, halálfélelem vagy rendkívül rossz közérzet esetén.
- Hirtelen kezdődő súlyos panasz, fulladás, ájulás és eszméletvesztés esetén.
Szívinfarktus vagy más akut keringési zavar gyanúja esetén azonnali mentőhívás, a 112 tárcsázása szükséges. Szívroham esetén azonnal mentőt kell hívni: 112.
Milyen a szív eredetű mellkasi fájdalom?
A szív eredetű fájdalom jellemzően égető, csavaró, nyomó, préselő vagy szorító érzés, amely több percig is eltarthat. A panasz gyakran a szegycsont mögött, a mellkas közepén vagy attól kissé balra jelentkezik, de nem mindenki ugyanúgy éli meg.
A fájdalom fizikai terhelés hatására erősödhet, intenzitása változhat, és kisugározhat a bal karba, a vállba, a nyakba, az állkapocsba, a hátba, a lapockák közé vagy a felhasba. Ritkán a jobb karban is érezhető fájdalom.
A szorító mellkasi fájdalom az anginás roham vagy a szívinfarktus klasszikus tünete, ám nem minden szívroham okoz mellkasi fájdalmat, illetve a mellkasi fájdalom eredhet olyan betegségből is, amelynek semmi köze a szívhez.
A szívvel kapcsolatos panasz lehet kellemetlen nyomás vagy teltségérzés is, ezért nem ritka, hogy egyesek elbagatellizálják az enyhébb, inkább diszkomfortként jellemezhető tünetet. Nők esetében gyakoribb, hogy mellkasi nyomás helyett inkább égő érzés jelentkezik, amit gyakran gyomorégésnek tulajdonítanak.
Angina és koszorúér-szűkület
A koszorúér-szűkület általában terhelésre jelentkezik először. Szorító, markoló jellegű érzés, rossz közérzet, izgatottság, hányinger és légszomj kísérheti, a fájdalom pedig kisugározhat a nyakba, a vállba, a gyomorba és a kezek irányába.
Amennyiben pihenésre javul és a szorító érzés elmúlik, általában angina, vagyis szívkoszorúér-szűkület okozza. Sokan terheléskor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, de amikor elmúlik a kellemetlenség, nem foglalkoznak vele tovább.
Holott ez a tünet akár szívkoszorúér-szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes utánajárni. A kezdeti stádiumban a koszorúér-betegség, a szívelégtelenség vagy más szívbetegség panaszai kizárólag fizikai terhelés esetén jelentkezhetnek.
Szívinfarktus
Szívinfarktus akkor következik be, amikor a szívizom vérellátása hirtelen és jelentős mértékben csökken vagy megszűnik, általában egy koszorúér elzáródása miatt. Szívinfarktus esetén elzáródik egy koszorúér, aminek következtében nem jut vér a szívizomba, így az elhal.
A fájdalom hirtelen jelentkezhet, nagyon erős lehet, és szúró vagy szorító mellkasi érzésként jelenhet meg. Gyakran légszomj, verejtékezés, émelygés, hányás, szédülés, gyengeség és halálfélelem kíséri.
A szívinfarktus során nem mindig jelentkezik szúró mellkasi fájdalom, és a tünetek sokszor egyedi módon jelentkezhetnek. Nem minden szívroham okoz erős vagy jellegzetes fájdalmat: idősebbek, nők és cukorbetegek néha ennél jóval enyhébb panaszokról számolnak be.
Előfordulhat úgynevezett csendes szívinfarktus is, amely nem jár feltűnő tünetekkel, esetleg csak hát- vagy mellkasi izomfeszülés, gyomorrontásszerű panasz, nagyfokú fáradtság, légszomj, izzadás, hányinger vagy alvási nehézség jelentkezik.
Szívburokgyulladás
A szívburokgyulladás, vagyis a perikarditisz a legtöbb esetben szúró mellkasi fájdalmat okoz, amely levegővétel vagy köhögés következtében tovább erősödik. Fekvő helyzetben is rosszabbodhat, míg üléskor általában enyhül.
A hosszú ideig tartó gyengeség mellett köhögés, légszomj, hidegrázás, izzadás és láz is segíthet a perikarditisz felismerésében. A betegség kórházi kezelést igényel.
Szívizomgyulladás és ritmuszavar
A szívizomgyulladás tünetei nagyon hasonlítanak a szívrohaméhoz, bár ebben az esetben nem elzáródás áll fenn. A gyulladás következtében láz, fáradtság, gyors szívverés, nehézlégzés és mellkasi fájdalom is kialakulhat.
Szédülést és akár eszméletvesztést okozhat akut szívinfarktus vagy szívritmuszavar is. A tünetet ilyenkor a keringési zavar miatt fellépő agyi oxigénellátási zavar okozza.
A szív eredetű szédülés jellegzetessége, hogy hirtelen kezdődik, nyugalmi helyzetben, például ülve is fennállhat, és lassabb, illetve szapora pulzushoz is társulhat.
Miért lehet szúró a fájdalom, ha nem a szív okozza?
A nem szív eredetű mellkasi fájdalom oka a mellkasban, de akár a mellkason kívül elhelyezkedő szervben is lehet. A tüdő, a nyelőcső, a légcső, a bordák, a mellhártya és a bordaközi izmok elváltozásai is okozhatnak ilyen panaszokat.
Magyarázata lehet a hasnyálmirigy vagy a gyomornyálkahártya gyulladása, az epehólyag betegsége, a gerinc problémája, idegi irritáció, vírusfertőzés, stressz vagy pánikroham is.
Izom-, borda- és mozgásszervi okok
Meghúzódott izom is gyakran okoz élesen szúró mellkasi fájdalmat. Az esetek többségében a mellkast körülvevő izmok testedzés közben vagy egy véletlen rossz mozdulat következtében húzódnak meg.
Az izmok, a csontok vagy az ízületek betegségére utalhat, ha a mellkasi fájdalom mozgás közben jelentkezik vagy mozgásra romlik, illetve ha a fájdalom intenzívebbé válik, amikor kézzel óvatosan megnyomjuk az érintett területet.
Húzódás, sérülés vagy krónikus mozgásszervi probléma is eredményezhet izomfájdalmat a mellkasban. A fájdalom lehet éles, tompa, egy pontra korlátozódó vagy kisugárzó, és jellemzően enyhülhet masszírozásra.
Bordatörés is gyakori oka a szúró mellkasi fájdalomnak. Komolyabb esetekben a törött csont a rekeszizmokat és a tüdőt is irritálhatja, amely további problémákhoz vezethet.
A bordaporcgyulladás, illetve a Tietze-szindróma a mellkas elülső részén jelentkező, akár rendkívül erős fájdalommal járhat. Nyomásra a fájdalom tovább fokozódhat, és a panasz néhány hét alatt gyógyulhat, de a megfelelő fájdalomcsillapítás miatt érdemes orvoshoz fordulni.
Fájdalom belégzéskor: tüdő és mellhártya
A légzőszerveket vagy a mellkast borító hártyát érintő betegség, illetve gyulladás tünete lehet, ha a fájdalom egy-egy mélyebb lélegzetvételt kísér. A mély légzésre, mozgásra és köhögésre súlyosbodó szúró fájdalom tüdőgyulladásra, mellhártyagyulladásra vagy más légzőszervi problémára utalhat.
Fertőzéses tüdőbetegség, például tüdőgyulladás is állhat a szúró mellkasi fájdalom mögött. További tünet lehet a láz, a hidegrázás, a légszomj, a fejfájás és a köhögés.
Mellhártyagyulladás esetén a mellkast belülről kibélelő mellhártya megduzzad. A gyulladás vírusos fertőzés következtében is kialakulhat, a fájdalom pedig levegővételkor vagy köhögéskor tovább erősödhet.
A gyakori köhögéssel járó fertőzések szintén okozhatnak mellkasi fájdalmat, és a fertőzés talaján mellhártyagyulladás vagy tüdőgyulladás is kialakulhat. Ha a betegség elmúlta után sem múlik a fájdalom, vagy légzési nehézség jelentkezik, feltétlenül szükséges a kivizsgálás.
Reflux, gyomorégés és emésztőrendszeri betegségek
A refluxhoz kapcsolódó gyomorégés akár a szívinfarktushoz hasonló mellkasi fájdalmat is utánozhat. Gyomorégésnél a gyomorsav feljut a nyelőcsőbe, ami erős fájdalmat okozhat a szegycsont mögött.
Az emésztőrendszeri eredetű fájdalom gyakran égető érzéssel jár, és savanyú szájíz is társulhat hozzá. Egyes esetekben túlzott étkezés után jelentkezik, míg a gyakori gyomorégés refluxbetegségre utalhat.
Gyomorfekély, gyomorsav-reflux vagy gasztroezofágus refluxbetegség esetén a gyomorból eredő irritáció szintén mellkasi fájdalmat okozhat. Az epehólyag betegségei és a hasnyálmirigy gyulladása többnyire felhasi fájdalommal járnak, amely a mellkasba is kisugározhat.
Szív eredetre utalhat, ha az emésztőszervi panaszok nem kötődnek bizonyos ételekhez, fekvő helyzetben rosszabbodnak, illetve ödémával és légzési nehézséggel is társulnak.
Gerinc-, idegi és pszichés okok
A gerinclemezek sérve, a gerinc izmainak és ízületeinek problémái is okozhatnak mellkasi fájdalomhoz hasonló tüneteket. A mellkasi gerinc blokkjai, a mellkas túlterhelése és a rossz testtartás különösen azoknál lehet jelentős, akik hosszú órákat töltenek számítógép előtt.
Az interkostális idegek irritációja vagy nyomása is szúró mellkasi fájdalmat eredményezhet. A fájdalom ilyenkor gyakran egy jól körülhatárolható területen jelentkezik.
Stressz, szorongás vagy pánikroham is meghúzódhat az időnként jelentkező szúró mellkasi fájdalom hátterében. A pánikbetegség szívinfarktusszerű tüneteket produkálhat, például légszomjat, szapora szívverést, verejtékezést és erős félelmet.
Ha a stresszhez gyors légzés, izomfeszültség vagy hiperventiláció társul, belégzéskor szúró mellkasi fájdalom jelenhet meg. Ettől függetlenül a pszichés ok feltételezése előtt a veszélyes szív- és tüdőeredetű betegségeket orvosi vizsgálattal kell kizárni.
Egyéb lehetséges okok
- Tüdőembólia, amikor egy vérrög elzárja a tüdőt ellátó egyik eret.
- Légmell, amikor levegő jut a tüdő és a mellhártya közé, és a tüdő részben vagy teljesen összeeshet.
- Övsömör, amely a fájdalom és a bőrtünetek megjelenése előtt is okozhat idegi jellegű mellkasi panaszt.
- Epehólyag- és hasnyálmirigy-betegségek, amelyek felhasi fájdalmat sugározhatnak a mellkas felé.
- Nagyon magas vérnyomás, amely légszomjjal és szegycsont körüli fájdalommal is járhat.
Hogyan különböztethető meg a szív eredetű és a nem szív eredetű fájdalom?
A szív eredetű fájdalom gyakran terhelésre jelentkezik vagy romlik, a mellkas közepén, a szegycsont mögött érezhető, és más testrészekbe is kisugározhat. Kísérheti légszomj, hideg verejtékezés, hányinger, szédülés, gyengeség vagy halálfélelem.
A néhány másodpercig tartó, jól körülhatárolható, belégzéskor vagy testhelyzet-változtatáskor jelentkező szúrás gyakrabban mozgásszervi, idegi vagy mellhártyaeredetű. A mozgásra vagy nyomásra változó fájdalom szintén kevésbé jellemző a koszorúér eredetű panaszokra.
A néhány másodpercig tartó éles, nyilalló fájdalom, illetve a folyamatosan, akár több órán keresztül fennálló fájdalom nem jellemző a klasszikus szívproblémákra, de önmagában a fájdalom időtartama nem alkalmas a veszélyes ok kizárására.
A mellkasi fájdalom jellege, időtartama, kiváltó helyzete és kisugárzása támpontot adhat, de biztos diagnózist csak orvosi kivizsgálás állíthat fel. A mellkasi fájdalom szív eredetének tisztázása kizárólag orvosi feladat, az öndiagnózis veszélyes és félrevezető lehet.
| Jellemző | Gyakrabban szív eredet mellett szól | Gyakrabban nem szív eredet mellett szól |
|---|---|---|
| Fájdalom jellege | Nyomó, préselő, szorító, égető, teltségérzés | Éles, szúró, felületes vagy egy pontra lokalizálható |
| Kiváltó tényező | Fizikai terhelés, ritkábban nyugalom | Mély belégzés, köhögés, mozgás, testhelyzet vagy nyomás |
| Időtartam | Több percig tartó vagy visszatérő panasz | Néhány másodperces vagy bizonyos helyzetekhez kötött fájdalom |
| Kisugárzás | Kar, váll, nyak, állkapocs, hát vagy felhas | Gyakran nem sugárzik, vagy a fájdalom helyi marad |
| Kísérő tünetek | Légszomj, hideg verejték, hányinger, szédülés, gyengeség, halálfélelem | Láz, köhögés, savanyú szájíz, nyomásérzékenység vagy mozgásbeszűkülés |
Milyen tünetek utalhatnak szívbetegségre a mellkasi fájdalmon kívül?
Légszomj
A légszomj tipikus tünete a szívbetegségeknek is. Ha a hétköznapi fizikai tevékenységek, például a lépcsőzés, a házimunka vagy a busz után végzett rövid futás szapora légzést és kimerültséget okoz, az szívbetegségre hívhatja fel a figyelmet.
Időnként szívroham alatt is mellkasi szorítás nélküli fulladást vagy légszomjat érez a beteg. A pihenés vagy minimális erőfeszítés mellett kialakuló kifulladás légzőszervi betegségben is jelentkezhet, ezért a kiváltó okot vizsgálattal kell tisztázni.
Köhögés
Tartós köhögés is lehet szívbetegség tünete, amelyet a tüdőben felhalmozódó folyadék okoz. Nem megfelelő szívműködés esetén a szív nem képes a tüdő ereiből a vért továbbpumpálni, ezért a pangás következtében folyadék léphet ki a tüdőbe.
A szív eredetű köhögés száraz, fizikai terhelésre vagy fekvő helyzetben fokozódik, rendszerint légszomj is társul hozzá, és köhögéscsillapítókra nem reagál. Szívelégtelenségre, szívbillentyű-betegségre vagy krónikus magas vérnyomásra is utalhat.
Ödéma és hirtelen súlygyarapodás
A szívelégtelenség folyadékfelhalmozódást okozhat a szervezetben. Ez duzzanatot és ödémát eredményezhet a lábakban, a bokában vagy a hasüregben, valamint hirtelen súlygyarapodással és néha étvágyvesztéssel járhat.
Az ödéma gyakran társul fizikai terhelésre kialakuló fulladással és száraz köhögéssel. A tartós emésztőszervi panaszok mögött is állhat szívelégtelenség, amely puffadást, teltségérzést és étvágycsökkenést okozhat.
Szédülés, ájulás és szívdobogásérzés
A szédülésnek több oka lehet, de a hirtelen kezdődő, nyugalomban is fennálló szédülés, amely lassú vagy szapora pulzussal társul, szívritmuszavarra vagy keringési zavarra is utalhat.
A „repkedő érzésnek” tűnő palpitáció oka sokszor a stressz, bár bizonyos szívbetegségek is járhatnak ilyen érzéssel. Mellkasi fájdalommal együtt jelentkező szívdobogásérzés, ájulás vagy eszméletvesztés sürgős orvosi figyelmet igényel.
Izzadás, gyengeség és szorongás
A hideg verejték tipikus tünete lehet a szívinfarktusnak, és hirtelen alakulhat ki a szervezet stresszre adott reakciójaként. A szívinfarktus erős szorongást vagy halálfélelmet is okozhat.
Különösen a nők körében gyakori, hogy szokatlan fáradtságot és gyengeségérzést tapasztalnak szívinfarktus esetén vagy a szívrohamot megelőző napokban és hetekben. A tartósan fennálló, krónikus fáradtság gyakran szívelégtelenség tünete, de természetesen más okból is kialakulhat.
Emésztőszervi panaszok és kisugárzó fájdalom
A szívinfarktus atipikus tünetei közé tartozhat az étvágytalanság, az emésztőszervi diszkomfort és a hányinger is. A panaszok nem mindig kötődnek bizonyos ételekhez, fekvő helyzetben rosszabbodhatnak, és ödémával vagy légzési nehézséggel is társulhatnak.
A legtöbb szívroham esetén a fájdalom a mellkasban kezdődik, majd átterjedhet a vállakra, a karokra, a könyökre, a hátra, a nyakra, az állkapocsra vagy a hasüregre. Az esetek egy részében azonban nem jelentkezik mellkasi fájdalom, csak ezeknek a területeknek a fájdalmát tapasztalja a beteg.
Férfiak esetén a fájdalom gyakran a bal karban jelentkezik, míg nőknél mindkét karban vagy a lapockák között is érezhető lehet. A tünetek nemenként és személyenként eltérhetnek.
Milyen kockázati tényezők növelik a szív eredetű fájdalom esélyét?
A szív eredetű mellkasi fájdalom valószínűségét növelhetik a meglévő szív-érrendszeri rizikófaktorok, például az elhízás, a mozgáshiány, a magas vérnyomás, a kedvezőtlen koleszterinszint és a dohányzás.
Fontos kockázati tényező a cukorbetegség, a családban előforduló szívbetegség, valamint az életkor. A szívproblémák a fiatalabb korosztályt is érinthetik, de gyakoribbak a 45-50 éven felüliek körében.
Minél több kardiovaszkuláris kockázati tényező áll fenn, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a panaszok hátterében komoly szívbetegség áll. Különösen fontos a kivizsgálás a 65 év felettiek és a több kockázati tényezővel élők esetében.
A mellkasi fájdalom egyáltalán nem csak az idősek panasza, fiatalokat is érinthet, igaz, kisebb mértékben. Ezért semmiképpen ne legyintsünk a mellkasi fájdalomra, hiszen a korai felismeréssel komoly szív- és érrendszeri betegségeket lehet megelőzni, illetve szükség esetén kezelni.
Mit tegyek, ha szúr a szívem?
Ha enyhe, rövid ideig tartó szúrást tapasztalunk, üljünk le, helyezkedjünk el kényelmesen, és figyeljük meg, változik-e a panasz testhelyzetre, mozgásra vagy légzésre. Próbáljunk megnyugodni, és ne folytassuk a fizikai terhelést.
A folyadékbevitelre is figyelni kell, mert a dehidratáció is okozhat mellkasi kellemetlenséget. Ha a fájdalom néhány percen belül nem múlik el, súlyosbodik, ismétlődik, vagy új tünetek társulnak hozzá, azonnal kérjünk orvosi segítséget.
A tünetek megfigyelése segíthet az orvosnak: jegyezzük fel, mikor jelentkezik a fájdalom, mennyi ideig tart, mi súlyosbítja vagy enyhíti, összefügg-e terheléssel, étkezéssel, légzéssel vagy testhelyzettel, és jelentkezik-e kisugárzás vagy kísérő tünet.
Minden szív eredetű panasz esetén indokolt az orvosi kivizsgálás akkor is, ha a panaszok enyhék és csak alkalmanként térnek vissza. Ha a hétköznapi fizikai tevékenységek is panaszokkal járnak, vagy a korábbiakhoz képest jelentősen csökken a fizikai teljesítmény, az kivizsgálást igényel.
Hogyan vizsgálják ki a szúró mellkasi fájdalmat?
Mellkasi panaszok esetén elsősorban kardiológushoz forduljunk. Az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján már el lehet indulni valamilyen irányban, de minden valószínűség szerint további vizsgálatokra is szükség lehet.
A kivizsgálás legelső és legfontosabb lépése a szív eredetű ok kizárása vagy meghatározása. Az orvos felveszi az anamnézist, megvizsgálja, hol érezzük a fájdalmat, milyen jellegű, mennyi ideig tart, visszatér-e, illetve mozgásra, levegővételre vagy bizonyos testtartásban súlyosbodik-e.
Lehetséges kardiológiai vizsgálatok
- 12 elvezetéses nyugalmi EKG a szívritmus és az ingerületvezetés vizsgálatára.
- 24, 48 vagy 72 órás Holter EKG a ritmuszavarok felismerésére.
- Szívhallgatás fonendoszkóppal a szívritmus és a szívben zajló véráramlás vizsgálatára.
- Szívultrahang a szívbillentyűk, a szívfal mozgása és a szív szerkezete működésének felmérésére.
- Terheléses EKG a koszorúerek állapotának és a terhelhetőségnek a vizsgálatára.
- Laborvizsgálat, többek között vérkép- és pajzsmirigyvizsgálat.
- ABPM, vagyis 24 órás vérnyomásmérés.
Szükség esetén kiegészítő vizsgálatok lehetnek a koszorúér-festés, a PET-CT, a mellkasröntgen, egyéb képalkotó vizsgálatok és további laborvizsgálatok. Nem szív eredetű panasz gyanúja esetén az orvos tüdőgyógyászati, gasztroenterológiai, neurológiai vagy mozgásszervi kivizsgálást is javasolhat.
Terheléses EKG bétablokkoló gyógyszer szedése esetén nem végezhető el, ezért mindig tájékoztassuk az orvost arról, hogy milyen gyógyszereket szedünk.
Hogyan kezelhető a szív környéki szúrás?
A szúró mellkasi fájdalom kezelése mindig a mögöttes ok kezelését jelenti. Más kezelés szükséges magas vérnyomás, ritmuszavar, szívbillentyű-betegség, koszorúér-betegség, reflux, izomfájdalom, tüdőgyulladás vagy pszichés eredet esetén.
Magas vérnyomás esetén életmódbeli változtatásokra, vérnyomáscsökkentő és béta-blokkoló gyógyszerek alkalmazására lehet szükség. Másodlagos magas vérnyomás esetén a kiváltó ok kezelése szükséges.
Ritmuszavar esetén, ha nem derül ki egyértelműen, mi okozza a panaszt, életmódváltás, rendszeres étkezés, koffeintartalmú italok kerülése, napi 2-3 liter folyadék fogyasztása, valamint rendszeres mozgás javasolt. Bizonyított kardiológiai háttér esetén antiaritmiás gyógyszerek alkalmazása lehet indokolt.
Szívbillentyű-betegség esetén belgyógyászati és sebészeti kezelésre lehet szükség. A belgyógyászati kezelés része lehet ACE-gátlók, béta-blokkolók és véralvadásgátló tabletták alkalmazása, sebészeti kezelés során pedig billentyűmegtartó eljárás vagy műbillentyű beültetése történhet.
Koszorúér-betegség esetén életmódbeli változtatásokra, gyógyszeres kezelésre és szükség esetén koszorúér-tágításra kerülhet sor. A pontos terápiát az orvosi vizsgálatok eredménye és az alapbetegség határozza meg.
Mit lehet tenni a visszatérő panaszok és a szívbetegségek megelőzéséért?
Az egészséges életmód és a megfelelő megelőző intézkedések segíthetnek csökkenteni a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Kiemelt szerepe van az egészséges táplálkozásnak, a koleszterinszegény étrendnek, a megfelelő folyadékbevitelnek és a rendszeres testmozgásnak.
A stressz csökkentése, a megfelelő stresszkezelési technikák, a meditáció, a jóga, a légzőgyakorlatok, a minőségi alvás és a koffein mérséklése szintén segíthetnek. Ha a panaszokat pszichés túlterhelés okozza, hasznos lehet pszichológussal vagy terapeutával is átbeszélni a helyzetet.
Ha a szúrást pszichés feszültség, stresszes életmód vagy a test egyoldalú terhelése okozza, a rendszeres mozgás, a légzéstechnika, a fizioterápia és a testtartás javítása is enyhítheti a panaszokat.
40 éves életkor fölött panaszok nélkül is indokolt lehet a kardiológiai szűrés. Alapvető az EKG-vizsgálat és a szívfunkciót tükröző laboratóriumi értékek vizsgálata, különösen akkor, ha több kardiovaszkuláris kockázati tényező áll fenn vagy a családban korábban előfordult szívbetegség.
Miért nem szabad elhanyagolni a szúró mellkasi fájdalmat?
A kezeletlen mellkasi fájdalom mögött álló alapbetegség tovább fejlődhet és súlyosbodhat. Ha a panasz szívproblémára, például szívinfarktusra utal, a késlekedés szívizomkárosodáshoz vezethet, amely hosszú távon szívelégtelenséget okozhat.
A tüdő eredetű betegségek, például a tüdőgyulladás, a mellhártyagyulladás, a tüdőembólia vagy a légmell szintén súlyos szövődményekhez vezethetnek, ha nem kapnak időben kezelést.
Ha a fájdalom izom- vagy gerinceredetű, tartós izomfeszülés, gerincprobléma vagy idegkárosodás alakulhat ki. A krónikussá váló fájdalom jelentősen ronthatja az életminőséget, és pszichológiai hatásokkal is járhat.
A szúró mellkasi fájdalom olyan tünet, amelyet komolyan kell venni, különösen akkor, ha hosszan tart, gyakran visszatér, terheléshez kapcsolódik, vagy légszomjjal, szédüléssel, verejtékezéssel, hányingerrel, ájulással, kisugárzó fájdalommal vagy erős gyengeséggel társul.