Hány hetes korban alakul ki a csecsemő agya?

A csecsemő agyának fejlődése már a fogamzás után néhány héttel megkezdődik: a velőlemez körülbelül a negyedik héten alakul ki, ebből fejlődik ki később az agy és a gerincvelő. A terhesség harmadik hetére az agy három elsődleges részre, előagyra, középagyra és hátsó agyra osztódik, a hatodik hét körül pedig már kimutathatók a kezdetleges agyhullámok.

Az agy alapvető szerkezete a terhesség első nyolc hetében formálódik ki, de a fejlődés ekkor még messze nem fejeződik be. A baba agya a terhesség második és harmadik trimeszterében, majd a születés utáni első hónapokban és években is gyorsan növekszik, miközben az idegsejtek közötti kapcsolatok folyamatosan kialakulnak, erősödnek és átrendeződnek.

Mikor kezdődik az agy fejlődése?

Biológiai értelemben "az emberi fejlődés a megtermékenyítéskor kezdődik," amikor egy nő és egy férfi 23-23 kromoszómája kombinálódik a két ember szaporító sejtjeinek egyesülése során.

A megtermékenyítés után mintegy 24-30 órával a zigóta befejezi az első sejtosztódást. A mitózis nevű folyamat során egy sejt kettéválik, majd a két sejt négyfelé, és így tovább.

A megtermékenyítés utáni 3-4. napra az embrió osztódó sejtjei gömb alakot vesznek fel, és az embriót ekkor morulának nevezzük. A 4-5. napra egy üreg alakul ki ebben a sejtgömbben, és ekkor az embriót blastocystának nevezzük.

Miután a korai embrió végigutazott a méhvezetéken, beágyazódik az anyaméh belső falába. Ez a beágyazódásnak nevezett folyamat a megtermékenyítés utáni 6. napon kezdődik, és a 10-12. napon fejeződik be.

A velőlemezből fejlődik ki az agy

Alig a fogantatás utáni negyedik héten már kialakul a velőlemez (idegi lemez), amely az agy és a gerincvelő alapja.

Ahogy hosszabb lesz a növekedése során, visszahajlik önmagára, ebből létrejön a velőbarázda, majd a velőcső - a velőcsőből fejlődik majd az agy és a gerincvelő.

Az 1. hétre a belső sejtmassza sejtjei két réteget hoznak létre, melyek neve hipoblaszt és ektoderma. A 2 és feledik hétre az ektoderma létrehoz 3 speciális szövetet vagy csíraréteget, melyek neve ektoderma, endoderma és mezoderma.

Az ektoderma számos struktúrát hoz létre, köztük az agyat, a gerincvelőt az idegeket, a bőrt, a körmöket és a hajat.

Az agy fejlődése hétről hétre a terhesség elején

3. terhességi hét

A 3. hétre az agy három elsődleges részre osztódik, melyek neve előagy, középagy és hátsó agy.

Az első vérsejtek megjelenésekor vérerek alakulnak ki az egész embrióban, és megjelenik az üreges szív. A keringési rendszer az első szervrendszer vagy szervcsoport, amely működőképessé válik.

4. terhességi hét

A 3-4. hét között kialakul a testforma, és az embrió agya, gerincvelője, illetve szíve felismerhetővé válik a peteburok mentén.

Az agy gyors növekedésére utal az előagy, a középagy és a hátsó agy változó megjelenése.

A 4. hétre a tiszta magzatburok körülveszi az embriót egy folyadékkal teli tömlővel. Ezt a steril folyadékot magzatvíznek nevezzük, és ez a folyadék védi az embriót a sérülésektől.

5. terhességi hét

4 és 5 hetes kor közt az agy folytatja gyors fejlődését, és 5 különálló részre oszlik.

A fej teszi ki az embrió teljes méretének mintegy 1/3-át. Megjelennek az agyféltekék, melyek fokozatosan az agy legnagyobb részévé válnak.

A funkciók irányítását végül az agyféltekék veszik át, beleértve a gondolkodást, a tanulást, a memóriát, a beszédet, a látást, a hallást, az akaratlagos mozgást és a problémamegoldást.

6. terhességi hét

6 hetes korra az agyféltekék növekedése aránytalanul felgyorsul az agy többi részéhez képest.

Az embrió spontán és reflexszerű mozdulatokat végez. Erre a mozgásra a normális neuromuszkuláris fejlődéshez van szükség.

A kezdetleges agyhullámok már 6 hetes és 2 napos korban kimutathatók.

Az első elektromos agyi aktivitás a 6. hét körül kezdődik - ez a tevékenység jelenti az első szinapszisokat, tehát azt, hogy a baba idegsejtjei kommunikálni tudnak egymással.

Ez azonban még nagyon kezdetleges tevékenység, amely az idegsejtek még szervezetlen elsülése miatt történik.

7-8. terhességi hét

Nagyjából a 7. terhességi héten kialakul az agy és a baba arca is. Eközben a velőcső a bezáródása után három részre görbül és dudorodik ki, melyeket elő-, közép- és hátsóagynak nevezünk.

Ezekből az agyterületekből alakul ki hamarosan az agy öt különböző régiója.

7 és fél hetes korban rögzített elektromos szívtevékenység hullámmintája már a felnőttekéhez hasonló. 8 hetes korra az agy különösen összetetté válik, és az embrió testtömegének mintegy felét teszi ki.

A nyolcadik hét az embrionális időszak vége. Ekkorra az emberi embrió egyetlen sejtből egy csaknem 1 milliárd sejtből álló szervezetté nő, amely több mint 4000 különálló anatómiai struktúrából áll.

Az embrió ekkor már a felnőtt szervezet struktúráinak több mint 90%-ával rendelkezik.

Mi történik az aggyal a második trimeszterben?

A második trimeszterben a baba agya irányítja a rekeszizom és a mellkas izmainak összehúzódását, amire a légzés gyakorlásaként gondolhatunk.

Nagyjából ekkor kezdődnek az első szopási és nyelési impulzusok is, majd a 21. hétre a nyelési reflexek lehetővé teszik, hogy a baba le tudja nyelni a magzatvizet.

Ez pedig azt is jelenti, hogy meg is tudja ízlelni a magzatvizet, mert ez az érzéke már rendelkezésére áll ekkorra.

A második trimeszter végére szinte teljesen kifejlődik az agytörzs, amely szabályozza a pulzust, a légzést és a vérnyomást.

Ekkor az idegrendszer már elég fejlett ahhoz is, hogy a magzat megriadjon a kívülről beszűrődő túl hangos zajokra, és arra, hogy a szülei hangjának irányába fordítsa a fejét.

Mi történik a harmadik trimeszterben?

A harmadik trimeszterben a baba agyának mérete majdnem megháromszorozódik, és gyors ütemben fejlődnek az idegsejtek és az összeköttetésük is.

Az agy felülete egyre barázdáltabbá válik, és eközben a kisagy is nagyon gyors ütemben fejlődik (valójában gyorsabban, mint bármely más agyterület).

A 28. hétre az agyhullám aktivitás már az alvási ciklusokat is tartalmazza, köztük a REM-alvást is, amely az álmodási fázis.

19 hetes korra a magzatmozgás, a légzési tevékenység és a szívritmus egy napi ciklust követ, melynek neve huszonnégy órás ritmus.

20 hetes korra a csiga, a hallás szerve, eléri a felnőtt méretet a teljesen kifejlett belső fülben. Mostantól a magzat egyre több hangra reagál.

Az agy fejlődése nem fejeződik be születéskor

Mire a baba világra jön, agya nagyrészt egy felnőtt agyhoz hasonlít, de a fejlődése még korántsem fejeződött be.

Például annak ellenére, hogy az agykéreg gyorsan kifejlődik az anyaméhben, valójában csak a teljes időre érkezett baba születése körül kezd működni.

Ezután a gyermek környezetére reagálva folyamatosan érik az első években.

A baba agyának leggyorsabb fejlődési időszaka a terhesség félidejében kezdődik, és valamikor a második és harmadik születésnap között ér véget.

Az agy fejlődése ekkor a leggyorsabb, nemcsak fizikai szempontból, hanem az értelmi képességek terén is.

Miért fejlődik tovább olyan gyorsan a baba agya?

Az újszülött agyában majdnem az összes idegsejt megtalálható, amit valaha használni fog - agyának súlya mégis negyedakkora, mint a felnőtté.

Ez azért van így, mert az agysejtek közötti kapcsolatok (azaz a szinapszisok) nagy többsége a születés után alakul ki - ezek a kapcsolatok adják azt a plusz tömeget, amivel nehezebb a felnőttek agya.

A leggyorsabb fejlődési szakaszban másodpercenként akár kétmillió új szinapszis keletkezik - ez egy döbbenetesen nagy szám.

Ám ezek a kapcsolódások nem maradnak meg mind: azok lesznek tartósak, amelyek a legtöbb üzenetet váltják, tehát amelyek aktív használatban vannak.

Tehát bár az agy az első években több kapcsolatot (szinapszist) fejleszt ki a szükségesnél, a feleslegesek elhalnak - így míg kezdetben a mennyiség a meghatározó, később a minőség javára billen a mérleg.

Az első három hónap különösen gyors agynövekedése

A leggyorsabb változások közvetlenül a születés után indultak be, a babák agyának mérete ilyenkor átlagosan napi 1 százalékkal nőtt.

Később ez lelassul, a 90-napos periódus végére 0,4 százalékra esik vissza.

A kicsik agya három hónapon belül eléri végleges méretének felét.

A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a kisagy, amely a mozgáskoordinációért felelős akár meg is kétszerezheti a méretét az első három hónap alatt.

A legkisebb mértékű növekedésen a hipokampusz, az emlékek kialakulásáért felelős terület fejlődik a legkevésbé.

A kutatók szerint ez természetes, hiszen ilyenkor az újszülött számára legfontosabb készségek fejlődnek elsődlegesen.

Az idegsejtek kapcsolatai a tapasztalatok hatására alakulnak

A szinapszisok kialakulásának módja jól tükrözi a babád általános agyi aktivitását a fejlődés során.

Minden tapasztalat, amelyet a baba a világ felfedezése során megtanul (mozgás, látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás segítségével), lenyomatokat hagy az agyában.

Minden egyes apró tapasztalással újabb és újabb kapcsolatok keletkeznek az idegsejtek között, az agy különböző területei folyamatosan átrendeződnek.

A gyakran használt kapcsolódások tovább fejlődnek és finomodnak.

Talán nem gondolnád, de még az olyan egyszerű, mindennapi folyamatok során, amikor a babád többször próbálkozik egy játékmaci megfogásával, vagy amikor két építőkockát egymásra helyez, egyre bonyolultabb kapcsolódási körök és rendszerek jönnek létre az agyában.

Ez a fejlődési ütem annyira egyedülállóan gyors, ami később nem ismétlődik meg.

Az agy tömege és a szinapszisok száma kisgyermekkorban

Az első években olyan rohamtempóban keletkeznek az idegsejt-kapcsolatok és növekszik a szinapszisok hálózata, hogy a második életévre a kisgyerek agyának tömege eléri a felnőtt agy tömegének háromnegyed részét (ez több mint száz trillió szinapszist jelent), öt-hét éves korára pedig a 90 százalékát.

Az érzékszervek szerepe az agy fejlődésében

Ezért rendkívül fontos, hogy minél több inger (hangok, színek, szagok stb.) érje a babát az első 12 hónap folyamán, mert annál barázdáltabb lesz az agya, és annál magasabb lesz az intelligenciahányadosa.

Már az anyaméhben megkezdődik a kommunikáció, ami a születés után is folytatódik, miközben a kisbaba érzékszervei - látás, hallás, tapintás, ízlelés és szaglás - jelentős fejlődésen mennek keresztül.

Ez segít neki felfedezni és megérteni környezetét.

Hallás

Kisbabád hallószerve kb. 16-20 hetes korára alakul ki, már ekkor elkezdi hallani a magzatvízen keresztül a benti és a kintről beszűrődő hangokat.

A hallása születésekor már viszonylag fejlett, képes felismerni az ismerős hangokat és megnyugtatóan hathat rá.

Az első hetekben és hónapokban tovább finomodik, és egyre jobban képes lokalizálni a hangok forrását.

Már élvezi a dallamos hangokat és zenét, ami elősegíti a nyelvi készségeit.

Látás

A születéskor a kisbabád látása korlátozott, csak 20-30 cm-re lát élesen, ami éppen elegendő ahhoz, hogy megismerje az arcod.

Kezdetben a kontrasztos minták különösen vonzzák a figyelmét. Az első hónapokban a látómeze bővül, a színek és mozgások érzékelése javul.

Körülbelül 4-5 hónapos korára képes követni a mozgó tárgyakat a szemével, és a tárgyak közötti távolságot is jobban meg tudja ítélni.

Tapintás

Ez az egyik elsődleges módja ahogyan feltudja fedezni a körülötte lévő világot.

A bőrkontaktus, mint az ölelés és simogatás, nem csak fizikai, hanem érzelmi biztonságot is nyújt számára.

A különböző textúrák, hőmérsékletek és nyomások érzékelése segíti, hogy jobban megértse és feldolgozza a környezetét.

Ízlelés és szaglás

Már kis korától kezdve képes különbséget tenni alapvető ízek között.

Születésétől kezdve preferálja az édes ízt, ami segíti őt az anyatej és tápszer elfogadásában és élvezetében.

A szaglás az egyik első érzék, amely a születés után segíti anyukája felismerésében, és fontos szerepet játszik az érzelmi kötődés kialakulásában.

Mozgás és agyfejlődés

Ugyanilyen fontos a mozgás: ez az egyik legfontosabb ingerforrás és gazdag tapasztalatszerzési lehetőség.

Minél többet mozog egy kisgyermek az első néhány évében, annál jobb tanulmányi eredményt ér el az iskolában, és annál inkább csökken a diszlexia és a diszgráfia kockázata.

A motoros képességek fejlődése is létfontosságú, ahogy a baba megtanulja fejét emelni, hasra fordulni.

A mozgásfejlődés támogatása érdekében a hason eltöltött idő legyen minél több, így erősödik a nyaka és a felsőteste.

Az agynak azon területei, amelyek a képek feldolgozásához szükségesek, még nem fejlődtek ki tökéletesen, ezért az újszülöttek az arcokat és a tárgyakat legfeljebb 25 cm távolságban látják élesen.

Az első hat hónapban a kisbabák összegömbölyödött testtartása kiegyenesedik.

Körülbelül 2 hónapos korban a babának tudnia kell a fejét a testével egy vonalban tartani.

4 hónapos kortól bármikor sor kerülhet rá: a baba segítség nélkül a hasára fordul.

6 hónapos kor körül a legtöbb gyermek már képes egy tárgyat egyik kezéből a másikban átadni.

A beszéd és a kommunikáció korai alapjai

A megszületéstől kezdve az első hat hónapban a kommunikációs készségei gyorsan fejlődnek.

Kezdetben a sírás a fő csatorna, de hamarosan megjelennek az első “beszédhez hasonló” hangok.

A szülők által biztosított verbális interakció (szemkontaktus, mosolygás, grimaszolás), létfontosságú a beszédfejlődés elősegítésében.

0-1 hó:Hallás: A magas és a mély hangok között különbséget tesz, magasabbat kedveli jobban; a mély, ritmikusabb hangok megnyugtatják, elaltatják.

Anya hangjára képes megnyugodni.

1-2 hó: Hallás:Összerezzen, vagy más viselkedés változással reagál a hangos zajra, figyel ha beszélnek hozzá.

Megjelennek az első magánhangzó szerű beszédhangok.

A négy hónapos korú gyermek megkülönbözteti édesanyja (gondozója) hangját másokétól!

Megindul a gőgicsélés (egyes szakkönyvekben a gagyogás első szakasza).

A csecsemő hallása ebben az időszakban sokat finomodik.

A csecsemő már felfigyel a saját nevére.

A táplálkozás jelentősége az agy fejlődésében

A baba számára az első hónapokban szükséges, nélkülözhetetlen tápanyagok közül az agyfejlődés szempontjából a fehérje kiemelkedik: különösen nagy hatása van a beszédet, a figyelmet és a munkamemóriát befolyásoló agyi területek fejlődésére.

Azokban az időszakokban, amikor a legnagyobb a fehérjeszükséglet, kulcsfontosságú a megfelelő táplálkozás - az elégtelen fehérjebevitel különösen káros lehet.

Az egyik ilyen időszak 6 hónapos kor után következik be, amikor az anyatej önmagában már nem biztosítja a baba teljes tápanyagszükségletét.

A babádnak ekkor már más fehérjeforrásokra is szüksége van, az elválasztás után pedig ez még inkább fontos lesz.

A változatos, fehérjében (tej, tejtermék, hús, hüvelyesek) és szénhidrátban (gyümölcsök, gabona) gazdag étrend nagyon fontos az agy optimális fejlődése szempontjából.

Hogyan támogatható a magzati agy fejlődése?

Mivel a baba agyfejlődése már korán megkezdődik, fontos odafigyelni a megfelelő mennyiségű napi folsav bevitelére, már a terhesség elejétől.

Ez a tápanyag elengedhetetlen a magzati sejtek megfelelő növekedéséhez, és az elegendő folsav fogyasztása a terhesség előtt és a terhesség elején 70 százalékkal csökkenti a súlyos velőcső-problémák kockázatát a csecsemőnél.

Ezért javasolt szedni folsavat tartalmazó terhesvitamint, és folsavban gazdag ételeket is, mint például a leveles zöldségek és a teljes kiőrlésű gabonák.

Az agy fejlődéséhez szükségesek az omega-3 zsírsavak, ezek közül konkrétan a DHA-zsírsav.

Különösen a harmadik trimeszterben fontos a megfelelő DHA-bevitel, amikor az agyfejlődés a leggyorsabb.

A DHA megtalálható a zsíros halakban (például lazac, pisztráng, tőkehal), a tengeri algában és a DHA-val dúsított tojásban.

• Az elegendő testmozgás: ilyen lehet a séta, a várandós torna és jóga, stb., de mindenképpen javasolt a kezelőorvossal egyeztetni, milyen gyakorlatokat végezhet a kismama és mennyi edzés javasolt a számára.
• A toxinok, méreganyagok kerülése: például javasolt kerülni bizonyos tisztítószereket, a tartós tisztítószer-expozíciót, és arra, hogy szükségtelenül ne tegye ki magát vegyszereknek az édesanya.
• A stressz csökkentése: javasolt csökkenteni a terhelésen, és pihenni.
• A különböző légzőgyakorlatok, relaxációs technikák, meditáció, és a naplóírási is segíthet.
• A pocakkal való beszélgetés: már a magzati korban meg lehet alapozni a szociális és érzelmi fejlődést, és a nyelvi és memóriakészségeket is javíthatja, ha beszélnek a babához a pocakban.
• A zenehallgatás szintén jótékony hatású, segíti az új hangok megismerését és pihentető tevékenység.
• Az alkoholfogyasztás és a dohányzás elkerülése.

Alvás, nyugalom és szeretetteljes környezet

A hároméves agya például kétszer olyan aktív, mint egy felnőtté: még nem tudja eldönteni, az információk közül mi lényeges és mi nem, ezért sokkal többet dolgozik.

A felnőttek agyában már nincsenek feleslegesen működő szinapszisok, ezért hatékonyabban dolgozzák fel az információkat, míg a gyerekek agya sokkal több energiát használ el.

Ezért a kicsi gyerekeknek nagy szüksége van a nyugodt alvásra, pihenésre és csendre, hogy legyen módja feldolgozni a tanultakat.

A gyermekek agyfejlődését befolyásoló tényezők közül persze nem szabad kihagyni a szeretetteljes bánásmódot és a pozitív megerősítést.

Ezért születésétől fogva fejezd ki felé a szeretetedet, tápláld egészségesen, figyelj oda az igényeire és dicsérd meg gyakran - ezzel sokkal, de sokkal többet teszel a fejlődéséért, mint gondolnád…

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

A fejlődési folyamat összetett és szakaszos, kezdve a tekintet követésétől, a hangok kibocsátásán át, a mozgásokon keresztül, egészen a járásig.

Mindegyik mozgásformának megvan a maga helye és ideje, így a fejlődési ütem megfelelő egyensúlyának fenntartása meghatározó.

Azonban, ha valami eltérőt tapasztalsz, és bizonytalan vagy, érdemes szakember segítségét kérni hiszen a baba fejlődésének első hat hónapja csak az út kezdete, ez az az időszak, ami megalapozza a későbbi tanulás és növekedés alapjait.

Minden gyermek a saját tempójában halad, ezért a türelem és a megértés nagyon fontos.

tags: #hany #hetes #korban #alakul #ki #a