Hőmérséklet-ingadozás a beágyazódás idején: mit jelezhet a testhő változása?

A beágyazódás a terhesség korai szakasza, amikor a megtermékenyült petesejt a méh falához tapad. A hőmérséklet megváltozása ebben az időszakban összefügghet a hormonális folyamatokkal, de önmagában nem bizonyítja a beágyazódás vagy a terhesség létrejöttét.

A beágyazódás általában a peteérés, illetve a megtermékenyülés után 6-12 nappal történik, leggyakrabban a 8. és 10. nap között. Egyesek észlelnek hőmérséklet-változást vagy más tüneteket a beágyazódáskor, mások egyáltalán nem, így az, hogy nem tapasztalsz semmilyen tünetet, még nem jelenti azt, hogy nem vagy terhes.

Mi történik a beágyazódás során?

A teherbeesés egy igen összetett folyamat, mely röviden így néz ki: az eredményes tüszőrepedés (más néven ovuláció) során az érett petesejt megkezdi útját a petevezetékben, ahol találkozik azzal a spermiummal, ami képes megtermékenyíteni, majd a megtermékenyített petesejt eljut a befogadására kész méhüregbe, ahol beágyazódik.

A hímivarsejt és a petesejt egyesülésével létrejön a zigóta, amely nagyon gyors osztódásnak indul, miközben elindul az egyik petevezetéken át a méh felé. 5-7 napon keresztül vándorol, és osztódása során az ötödik napra eljut a hólyagcsíra (blasztociszta) állapotba.

A megtermékenyített petesejt, amit már zigótának nevezünk 5-7 napig tartó vándorútra indul a petevezetékben, és a vándorlás során folyamatosan osztódik. A zigóta osztódása során alakul ki a szedercsíra, ami egy 32 sejtes állapot.

Miközben a megtermékenyített petesejt blasztocisztává alakul, a méh felkészül a beágyazódásra: a méhet bélelő nyálkahártya (endometrium) megvastagodik és megtelik tápanyagokkal. A megtermékenyülés utáni 5-7. napon a blasztociszta megérkezik a méhüregbe, majd körülbelül 2 napos várakozás után beágyazódik: ez egészen pontosan azt jelenti, hogy a blasztociszta hozzátapad a méh falához és rácsatlakozik az anya vérkeringésére.

A blasztociszta beágyazódási helye a méh felső részéhez közel van: a pete az elülső vagy a hátulsó falba ágyazódik be, vagyis befúrja magát a méhet bélelő nyálkahártyába. A megtermékenyülést követő 5-7. napon megérkezik a méhbe a blasztociszta, amely ekkor 0,2-0,4 mm átmérőjű, és 2-3 napos várakozást követően ágyazódik be.

A beágyazódás körülbelül 5 napig tartó folyamat. A beágyazódással megkezdődik az embrió, a magzatburok, a méhlepény és a köldökzsinór fejlődése is.

Mikor történik a beágyazódás?

A beágyazódás akár már a megtermékenyülést követő 6. napon megtörténhet, de az is előfordulhat, hogy csak a 12. napon kerül sor rá. A leggyakrabban azonban a 8-10. nap között következik be.

A beágyazódás az ovuláció, illetve megtermékenyülés után 6-12 nappal bármikor megtörténhet, de leggyakrabban a 8. és 10. nap között szokott bekövetkezni. Ez azt jelenti, hogy egyes nőknél a ciklus 20. napja körül is bekövetkezhet, míg másoknál akár olyan későn is, mint a ciklus 26. napja.

Ez azt jelenti, hogy a női ciklus 20-26. napja között ágyazódik be a megtermékenyített petesejt. Ezért tud olyan zavaros lenni a terhesség heteinek számítása.

Miért változhat a testhőmérséklet?

A testhőmérséklet és a női hormonok kapcsolata ismerős lehet azok számára, akik alkalmazták már az úgynevezett hőmérőzési technikát az ovuláció, azaz a peteérés kiszámítására. Az ovuláció előtt jellemzően lecsökken a testhőmérséklet, majd megemelkedik, de a menstruáció előtt újra lecsökken.

Jellemzően egy nő testhőmérséklete lecsökken az ovuláció előtt, majd megemelkedik és menstruáció előtt ismét lecsökken. A terhességet jelzi az, ha emelkedett marad.

A megtermékenyülés után megemelkedik a szervezet progeszteron szintje. Ennek hatására minimálisan, de megemelkedik a testhőmérséklet. A néhány tizednyi hőmérséklet emelkedés a progeszteronszint növekedésének köszönhető.

A beágyazódás esetén a testhő nem csökken vissza, mint a nem terhes nők esetében a menzesz előtt. Ez azonban nem tekinthető önmagában megbízható terhességi jelnek, mert a testhőmérsékletet számos körülmény befolyásolhatja.

Mit jelenthet a beágyazódási hőmérséklet-esés?

Bizonyos esetekben a beágyazódás jelei közé tartozik a testhő mérsékelt, ám csupán egyetlen egy napos leesése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy napra a szokásos 36,7 fokos normál hőmérsékletünk leesik 36,5-re.

Ám úgy tűnik, a nők egy részénél a beágyazódás idején - egy napra - leesik a testhőmérséklet. Ez eltér a menstruációt jelző csökkenéstől, ugyanis nem tartós, egyetlen napig tart és utána visszaáll.

A változás néhány tized fok (pl. 36,6 °C-ról 36,4 °C-ra), ezért nagyon tudatosan kell figyelned a bazális hőmérsékletet (végbélben mért testhőmérséklet reggel, közvetlenül ébredés után, mozgás és étkezés előtt), hogy észrevedd.

Először is feltétel, hogy azonos napszakban, azonos helyen mérd a testhőmérsékleted. Általában a szájban történő mérés a legeredményesebb, időben pedig ébredést követően, de még felkelés előtt.

Ahhoz, hogy ezeket a pár tizednyi változásokat észlelni tudjuk, tudatosan kell figyelnünk a hőmérsékletünket, ami napi szintű hőmérőzést jelet, azonos napszakban, azonos helyen. Természetesen ahhoz, hogy észrevedd a testhőmérsékleted változását, már a fogantatást megelőzően is mérni kell a hődet.

Hogyan érdemes mérni a bazális testhőmérsékletet?

• A mérést minden nap azonos napszakban végezd.
• A testhőmérsékletet ébredés után, még felkelés, mozgás és étkezés előtt mérd.
• Lehetőleg mindig ugyanazon a testtájon és ugyanazzal a módszerrel mérj.
• A néhány tizedfokos eltérések értelmezéséhez már a fogantatás előtt is szükség van rendszeres mérésre.
• Egyetlen mérésből nem lehet megbízható következtetést levonni a beágyazódásra.

A hőmérséklet-ingadozás nem azonos a lázzal

A beágyazódással összefüggő hőmérséklet-változás általában néhány tized fokos eltérés. A magas láz vagy tartós hőemelkedés nem tekinthető tipikus beágyazódási jelnek.

A hőmérséklet gyors váltakozása (pl. reggel 5 °C, délután 25 °C) jelentős stresszhatást gyakorol szervezetünkre. A szervezetnek folyamatosan alkalmazkodnia kell ehhez a változáshoz, ezért idegrendszeri, a hormonális, légzőszervi, szív- és érrendszeri vagy akár mozgásszervi tünetekkel számolhatunk.

A hirtelen hőmérséklet-változás következményei az alábbiak lehetnek: vérnyomás-ingadozás, mellkasi fájdalom, szívdobogásérzés, megnövekedett szívinfarktus- és stroke-kockázat.

A hideg levegő növeli a légúti megbetegedések kialakulásának kockázatát, illetve ismert betegség esetén a tünetek rosszabbodásával számolhatunk. A meleg-párás idő szintén nehezítheti a légzést, fáradékonyság, alvászavar, fejfájás, migrén, ingerlékenység, koncentrációs nehézség, depresszív hangulat, reumatikus fájdalmak, izomgörcsök alakulhatnak ki.

A klímaváltozás következtében mára már egyre gyakoribbak az extrém hőmérsékletek, mely a fokozott fűtési vagy hűtési szükséglet miatt megterhelő az energetikai hálózat számára, de az ezzel összefüggő változásokat az emberi szervezet is megszenvedi.

A veszélyeztetett korosztályok: csecsemők, gyermekek, idősek különösen nagy kockázatnak vannak kitéve extrém időjárási viszonyok között és a krónikus betegségben szenvedők is állapotuk rosszabbodásával számolhatnak.

Megelőzésképpen öltözzünk rétegesen, fogyasszunk megfelelő mennyiségű folyadékot, próbáljuk meg nem túlterhelni magunkat extrém időjárási körülmények között, figyeljünk gyógyszereink szedésére (különösen vérnyomás, szívritmus, légzőszervi gyógyszerek esetén), és a frontos napokon próbáljunk meg többet pihenni.

A beágyazódás további lehetséges jelei

A beágyazódást követő hormonális változások bizony okozhatnak úgynevezett beágyazódás tünet együttest, amelyek akár még a HCG hormon terhességi tesztekkel való kimutathatóságát is megelőzhetik. A beágyazódás jelei nem jelentkeznek mindenkinél egyformán, sőt gyakori, hogy valakinél egyáltalán nem is tapasztalhatóak.

Épp ezért a beágyazódás jelei közül a következőkben felsoroltak nem garantálják, hogy terhesség áll fenn, de a hiányuk sem jelenti a várandósság nemlétét. Fontos tehát szem előtt tartani: az alábbi tünetek nem feltétlenül garantálják azt, hogy terhes vagy, és ha nincsenek tüneteid, az sem jelenti azt, hogy nem vagy terhes!

Alhasi fájdalom, görcsölés és derékfájás

A beágyazódás során tapasztalható alhasi fájdalom, ami akár kisugározhat a derék tájékára is. Ez azonban könnyedén összetéveszthető a premenstruáció tünetével is.

A hirtelen érkező hormonális változások, illetve a méhben lezajló folyamatok könnyen görcsöket is okozhatnak. Egyes nők hasi érzékenységet, derékfájást, görcsölést tapasztalnak a beágyazódás ideje alatt.

Ezek a tünetek enyhébbek, mint a PMS-sel vagy a menstruációval járó görcsök, ráadásul kb. egy héttel korábban jelentkeznek, mint a PMS. A beágyazódás alhasi fájdalommal és derékfájással is járhat, de ugyanakkor premenstruációs tünet is lehet.

Szúró fájdalom

Bár ijesztő lehet, az alhasban jelentkező szúró fájdalom a beágyazódás jele is lehet. Ez lehet gyenge, alig érezhető, vagy akár kellemetlenül intenzív is.

Szintén az alhasi tájékon jelentkezhet szúró jellegű fájdalom, ami lehet intenzívebb és gyengébb is. Akár az egyszeri erőteljes szúró fájdalom, akár a rendszeresen jelentkező kisebb szurkáló érzés is utalhat beágyazódásra.

Pecsételő vérzés

A beágyazódás pecsételő vérzés formájában is megmutatkozhat. Az ilyen pecsételő vérzés minimális mennyiségű barnás vagy rózsaszínes folyás.

A beágyazódás miatti vérzés színe halvány rózsaszín vagy barna, és inkább pecsételés, semmint rendes vérzés. Az esetek többségében néhány óráig vagy pár napig tart.

A beágyazódás jele általában a havi ciklust megelőző héten jelentkezik, és néhány napig tart, bizonyos esetekben azonban az is lehet, hogy csak néhány óráig.

Amikor a gyermeket tervezzük és a sikeres fogantatásban, a menstruáció elmaradásában bízunk, nagyon rémisztő lehet, ha pecsételő vérzést tapasztalunk, azonban nem kell feltétlenül rosszra gondolni. Az enyhén rózsaszín pecsételő vérzés a terhesség egyik első jele is lehet.

Ha erősebb, menstruációs vérzéshez hasonlító jelenséget tapasztalunk, inkább forduljunk orvoshoz.

Emésztés lassulása és puffadás

A HCG hormonnak köszönhető megemelkedett progeszteronszint, vagyis a sárgatest hormon legfontosabb feladata, hogy a terhesség megmaradjon. Van azonban egy olyan hatása is, ami kellemetlenséget okoz az emésztés terén, vagyis lelassítja azt.

A magas progeszteronszint - azaz a sárgatest hormon - fontos feladata, hogy biztosítsa a terhesség fennmaradását. Ennek hatására az emésztés lelassul, amit puffadás, székrekedés kísérhet.

A magas progeszteronszint az emésztőrendszerre is hatással van, lelassítja azt. Ez a székrekedésen kívül puffadást is eredményezhet.

Ez persze a menstruációnak is egyik nagyon gyakori jele, hiszen a progeszteronszint a menstruáció érkezése előtt is megemelkedik.

Méhnyaknyák és hüvelyváladék változása

A beágyazódás jele a méhnyaknyák változása is: tapintása sűrűvé, gumiszerűvé, színe áttetszővé, opálossá vagy épp fehéressé válik.

A beágyazódás után a méhnyaknyák sűrűbbé, gumiszerűbbé, illetve áttetszővé vagy fehéres színűvé válik. Az első hetekben pedig még sűrűbbé, fehérré, vagy sárgássá válik a megnövekedett progeszteron és ösztrogén mennyisége miatt.

Ez azonban nem egzakt mutatója a beágyazódásnak, hiszen a nyákot rendkívül sok dolog befolyásolhatja.

Mellérzékenység

A beágyazódáskor az ösztrogén és a progeszteron hormonok szintje hirtelen emelkedik meg, ami mellérzékenységhez vezethet. Ez a beágyazódási tünet a menstruáció előtt is érzékelhető, ám ebben az esetben sokkal erőteljesebben jelentkezik.

Beágyazódást követően a hCG, ösztrogén és progeszteron hormonok szintje hirtelen megemelkedik, ami jelentős mellérzékenységet okozhat. A mellben feszítő érzést tapasztalhatunk már a beágyazódást követő első napokban, emellett a bimbó körüli rész - az úgynevezett bimbóudvar - sötétebbé színeződhet.

Szédülés

A beágyazódás jelei közé tartozhat a szédelgés is. A sárgatest hormon, azaz a progeszteronszint megemelkedése, valamint a vérnyomás csökkenése együtt okozhatnak szédülést.

Mivel a beágyazódást követően progeszteron hormon termelődik, amely hozzásegít a menstruáció elmaradásához, valamint a méh táplálásához, gyakran találkozhatunk a szédülés tünetével is.

Fejfájás

A terhesség során elkerülhetetlen a szervezet hormonszintjének változása, ami a beágyazódás környékén a legjelentősebb - elég csak a HCG és a sárgatest hormonokra gondolni. Ezek azonban hirtelen jelentkező fejfájást okozhatnak.

Ez azoknál lehet a terhesség korai jele, akik alapvetően nem hajlamosak a fejfájásra, és mással - például kevés folyadékbevitellel - nem lehet megmagyarázni. Ha tapasztaljuk, érdemes ügyelni a gyakori vízivásra.

Rosszullét

A HCG hormon érzékenyebbé teheti a szaglást, a megemelkedett progeszteronszint szédülést, puffadást, bizonyos esetekben székrekedést vagy épp hasmenést okozhat, amihez párosulhat még hasfájás is.

Bár a tipikus terhességi rosszullét általában a 4-6. héttel veszi kezdetét, az általános rosszullét, mint a beágyazódás tünete már jóval korábban is kopogtathat.

A rosszullétek általában nem is beágyazódáskor, hanem a terhesség 4-5. hetében, nagyjából a menstruáció elmaradása idején jelentkeznek.

Hangulatingadozás

Az egyik pillanatban még a világ legboldogabb embere, a másikban viszont a Föld valamennyi fájdalmát viseli a szívén? Ezeket az érzéseket szinte az összes nő ismeri, hiszen a menstruációt megelőző napokra gyakran jellemző a hirtelen és váratlan hangulatingadozás.

Ám ez lehet az egyik beágyazódási tünet is, amelyet mindkét esetben a hormonváltozások idéznek elő. Ha vadul ingadozik a hangulatod, lehet, hogy ez a beágyazódás utáni hormonváltozások eredménye.

A tünetek és a menstruáció előtti panaszok hasonlósága

A terhesség jelei - menstruáció elmaradása, reggeli rosszullét - aránylag egyértelműek, azonban a beágyazódás tünetei esetén már nem beszélhetünk ilyen fokú kézzelfoghatóságról.

Abszolút egyénfüggő, hogy kinél és milyen mértékben tapasztalható a beágyazódás érzése. Könnyű a testünk jelzéseit félreértelmezni, vagy akár egy várt terhesség esetén tévesen megélni.

A beágyazódásnak nincsenek mindenkinél azonos és egyértelmű jelei. A legtöbb esetben ezek a jelek akár a menzesz közeledtét is jelezhetik.

• enyhe alhasi fájdalom vagy görcsölés;
• derékfájás;
• rózsaszín vagy barnás pecsételés;
• néhány tizedfokos testhőmérséklet-változás;
• puffadás és lassabb emésztés;
• mellérzékenység;
• szédülés;
• fejfájás;
• hangulatingadozás;
• rosszullét.

Ezek a tünetek tehát akkor sem jelentenek feltétlenül terhességet, ha együtt jelentkeznek. A menstruáció elmaradása már komoly jele lehet az esetleges terhességnek, de a terhességet teljes bizonyossággal az orvosnak kell megállapítania.

Hormonális változások a beágyazódás után

A beágyazódás megtörténtével a női szervezetben igen jelentős hormonális változások veszik kezdetüket. Ilyen például a terhességi hormonnak is nevezett HCG hormon (humán koriális gonadotropin), amely a beágyazódáskor kezd el termelődni.

A beágyazódás folyamatának lezárásával a megtermékenyített petesejt - innentől fogva embrió - a méhfalba ágyazódva hCG (humán koriális gonadotropin) hormont kezd termelni és növekedésnek indul.

A hCG hormon jelenléte jellemzően a megtermékenyülés után 12-14 nappal kimutatható vizeletből, a terhességi tesztek is pontosan ezt a hormont jelzik.

Megnövekszik továbbá a progeszteron, azaz a sárgatest-hormonszint is, amelynek két fő funkciója van: táplálja a terhességi nyálkahártyát, valamint megakadályozza a menstruációt.

Beágyazódás után a progeszteronszint is emelkedni kezd, hogy táplálja a méhnyálkahártyát és megakadályozza a menstruáció létrejöttét.

Mikor érdemes terhességi tesztet végezni?

A várandósság kimutatására szolgáló, gyógyszertárakban vagy drogériákban kapható terhességi teszteket a következő menstruáció első napjáig nem érdemes elvégezni, mivel a terhességi hormon, azaz a HCG szintje nem biztos, hogy elég magas az értékelhető eredményhez.

A terhességi tesztet, még ha nagyon reménykedik is az ember, a várt menzesz első napjáig nem érdemes elvégezni. Addig ugyanis nem elég magas a terhességi hormon, a HCG szintje az értékelhető eredményhez.

A terhességi tesztek gyártói szerint a tesztet már a várható menstruációt megelőző 6. napon is elvégezheted, de ilyenkor a negatív teszt nem jelenti azt, hogy biztosan nem vagy terhes.

A megtermékenyülés után 12-14 nappal már jó eséllyel kimutatható a HCG hormon a vizeletből. Korai negatív eredmény esetén a terhesség nem zárható ki teljes bizonyossággal.

Mi okozhatja a beágyazódás sikertelenségét?

A beágyazódás a peteérés után 6-12 nappal kell, hogy megtörténjen, ám sajnos több olyan állapot is létezik, amely miatt meghiúsulhat. Ilyenkor beágyazódási (implantációs) sikertelenségről vagy beágyazódási zavarról beszélünk.

Természetes fogantatás és lombikbébi-kezelés esetében egyaránt ez az egyik leggyakoribb oka a sikertelen terhességnek. A megtermékenyített petesejt az esetek 25-30 százalékában ágyazódik be, míg a petesejtek 70-75 százaléka elhal, és a következő menstruációval távozik.

Előfordul, hogy a méhfal még nem készült fel a blasztociszta fogadására vagy a zigóta blasztocisztává fejlődése előtt érkezik a méhbe, így nem tud beágyazódni.

A beágyazódás csak bizonyos feltételek esetén történhet meg. Ha a méhfal még nem készült fel a blasztocita fogadására, vagy a zigóta még azelőtt érkezik meg a méhbe, mielőtt blasztocitává fejlődött volna, akkor nem tud beágyazódni.

Lehetséges okok

• a sperma vagy a petesejt nem megfelelő minősége;
• a méh veleszületett vagy szerzett rendellenességei, például mióma vagy méhpolip;
• a méh gyulladásos betegsége, például endometriózis vagy adenomyosis;
• petevezeték-elzáródás;
• méhnyálkahártya-gyulladás, vagyis endometritis;
• policisztás ovárium szindróma, vagyis PCOS;
• sárgatest-elégtelenség, vagyis alacsony progeszteronszint;
• pajzsmirigy-alulműködés;
• elhízottság;
• dohányzás;
• korai klimax;
• szülői kromoszomális anomáliák.

A mióma több szempontból is nehezítheti a teherbeesést, de ha közvetlenül a méhnyálkahártya alatt vagy a méhüregben helyezkedik el, akkor megakadályozza a beágyazódást.

A méhpolipok, azaz az endometrium polipjai, amelyek általában jóindulatú elváltozások, szintén fizikailag akadályozzák a megtapadást, sokszor azonban már a petevezetőkben való átjárást is.

Mivel a sárgatesthormon készíti elő a méhnyálkahártyát a befogadásra, valamint biztosítja a szükséges tápanyagokat a megvastagodott nyálkahártyában, ezért hiánya szintén meghiúsíthatja a beágyazódást.

Amikor egy gyermeket tervező párnak nem sikerül a fogantatás, számos ok húzódhat meg a háttérben, mind a női, mind a férfi oldalon.

Méhen kívüli terhesség

Néhány ritkán előfordulhat az is, hogy a blasztocita a petevezetékhez vagy a hasüregbe tapad meg. Ezt méhen kívüli terhességnek nevezzük, amely veszélyes állapot, és műtéttel kell megszakítani.

Ritkán előfordulhat az is, hogy a blasztociszta a petevezetékben vagy a hasüregben tapad meg. Ezt méhen kívüli terhességnek nevezzük, ami életveszélyes állapot és azonnali műtétet igényel.

Erős vagy fokozódó alhasi fájdalom, jelentős vérzés, ájulásérzés vagy kifejezett szédülés esetén sürgős orvosi vizsgálat szükséges.

Hogyan támogatható a szervezet a fogantatás előtt?

A beágyazódás, megtapadás elősegítése érdekében fontos, hogy egészséges életmódot élj. Káros szokásaidat hagyd el és alakíts ki jó szokásokat, úgymint: minden nap legalább fél óra edzés, több zöldség és gyümölcs fogyasztása, egészséges alvási rutin kialakítása, és így tovább.

Egészséges, változatos táplálkozás

A termékenységre jótékonyan ható étrenddel nem kell a gyermekvállalásig várni, tanácsos minél előbb elkezdeni, hiszen szervezetünk annál előbb a lehető legmegfelelőbb állapotba kerülhet.

Az egészséges étkezés fontos része, hogy változatosan együnk, mindenféle tápanyagot fogyasszunk. A zsírok közül érdemes a telítetlen, illetve a többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó fajtákat választani: az olívaolajat, a diófajtákat, a növényi olajokat, a tengeri halak olaját.

A szénhidrátok közül a lassan felszívódó típusokat ajánlatos fogyasztani: a teljes kiőrlésű pékárukat, a hüvelyeseket vagy a gyümölcsöket.

Rendszeres mozgás és megfelelő testsúly

A rendszeres sportolás, legyen az valamilyen edzés, vagy a gyakori hosszabb séta, fontos szerepet játszik abban, hogy megfelelően felkészítsük a szervezetet az embrió befogadására.

A mozgás emellett a túlsúly megelőzésében is rendkívül lényeges, hiszen a plusz kilók gyakran hormonproblémákhoz vezetnek, ami igazán megnehezíti a sikeres fogantatást.

Káros szenvedélyek mellőzése

Az alkoholfogyasztás és a túlzott koffein sem ajánlott a babavárás időszakában, illetve az arra való készülődés alatt is érdemes húzni egy határt ezekkel kapcsolatban.

A dohányzást jobb teljesen mellőzni: egyrészt rossz hatással van a hormonrendszerre, emellett negatívan befolyásolja a pajzsmirigy működését, amely igazán megnehezítheti a teherbeesést.

Tápanyagok pótlása

Természetesen fontos a vitaminfogyasztás, az A-, C-, E-, B-vitaminok mind segíthetik az embrió megtapadását, csakúgy, mint a leglényegesebb nyomelemek: a folsav, a magnézium, a vas, a cink vagy a szelén.

A legtöbb fontos tápanyag megtalálható a terhesvitaminokban, így akár azok között is lehet keresgélni a várandósságra készülve.

A tápanyagpótlást ma már a WHO is javasolja, ennek pedig jó eszköze lehet egy terhes vitamin. Fontos azonban kiemelni azt is, hogy a terhesség létrejöttét teljes biztonsággal csak a szakorvos tudja meghatározni.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

A beágyazódás legtöbbször nem jár egyértelmű tünetekkel, és a hőmérséklet néhány tizedfokos változása sem elegendő a terhesség igazolására. A biztos megállapításhoz terhességi teszt, szükség esetén laborvizsgálat és orvosi vizsgálat szükséges.

Ha erősebb, menstruációs vérzéshez hasonlító jelenséget tapasztalunk, inkább forduljunk orvoshoz. Amennyiben ezek után is hosszú távon fennáll a probléma, forduljunk orvoshoz, hiszen vérszegénység is állhat a háttérben.

Ha a beágyazódás többszöri próbálkozás után sem következik be, a kivizsgálás során a női és a férfi oldali tényezőket, a méh állapotát, a hormonális működést és az életmódbeli kockázatokat is figyelembe kell venni.

tags: #homerseklet #ingadozas #beagyazodas