Kapcsolattartás csecsemőkorban: a gyermek érdeke, formái és jogi rendezése

A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a különélő szülő közötti családi kapcsolat fennmaradjon. Célja továbbá, hogy a különélő szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse.

A kapcsolattartás minden esetben a gyerek joga. Joga van mindkét szülővel kapcsolatot tartani, és ahhoz is joga van, hogy szülei minden lehetséges támogatást megadjanak számára ehhez.

Mit jelent a kapcsolattartás csecsemőkorban?

A gyermeknek joga, hogy a különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.

A gyermekétől különélő szülő, ha kapcsolattartási jogát nem korlátozták vagy vonták meg, jogosult és köteles is gyermekével kapcsolatot tartani. A kapcsolattartás joga és kötelezettsége nem merül ki abban, hogy a különélő szülő időnként meglátogatja a gyermeket.

A kapcsolattartási jog magában foglalja:

  • a gyermekkel való személyes találkozást,
  • a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét,
  • a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet,
  • a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartását,
  • a gyermek meghatározott időtartamú, időleges külföldre vitelét.

A kapcsolattartás formája lehet folyamatos, időszakos vagy felügyelt. Folyamatos az a rendszeres érintkezés, mely kiterjedhet az elvitelre, a meglátogatásra, telefonálásra, skype-olásra, elektronikus levelezésre és ajándékküldésre.

Csecsemőkorban a gyermek életkora, egészségi állapota, napirendje, táplálása és a szülők személyes körülményei különös jelentőséggel bírnak. A kapcsolattartás időtartamát a gyermek életkorának és fejlettségének megfelelően kell meghatározni.

A csecsemő legfőbb érdeke

A kapcsolattartás rendezése során a gyermek érdekének kell elsődlegesen érvényesülnie. A bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik.

A gyermekkel együtt élő szülőnek támogatnia kell, hogy a gyermek kapcsolatot tarthasson a különélő szülővel, azonban ez a támogatás nem kerülhet versengő helyzetbe azzal a szülői kötelezettséggel, hogy ami a gyermeket veszélyeztető helyzetek megelőzésére és a gyermek erőszaktól való védelmére vonatkozik.

Amennyiben a gyermek számára nem biztonságos, veszélyeztető a kapcsolattartás formája, akkor nem kell és nem is lehet a kapcsolattartásra kényszeríteni, sem fizikai erőszakkal, sem érzelmi ráhatással, hiszen a kapcsolattartás minden esetben a gyermek joga.

Minden gyermeket megillet az erőszakmentes gyermekkorhoz való jog. Magyarországon zéró tolerancia van hatályban a gyermekbántalmazás és gyermekekkel szembeni erőszak valamennyi formájával szemben.

Miért más a kapcsolattartás csecsemőkorban?

A csecsemő általában állandó felnőtt felügyeletet igényel. A gyermeknevelés nem annyiból áll, hogy megveszünk neki dolgokat, hanem a kiskorú gyermek bizonyos életkorig állandó felnőtt felügyeletet igényel.

Csecsemő esetében a kapcsolattartás gyakorlati megszervezésénél ezért kiemelt szerepet kap az etetés, az altatás, a pelenkázás, a napirend, az egészségi állapot és a gyermek megnyugtatásának módja.

A szülők jogai és kötelezettségei egyenlők, tehát a törvény sem várja el, hogy mindig egyetlen szülő áldozza fel minden idejét, lógjon el munkából, keljen föl éjszaka, stb. a gyermek kedvéért - ez két emberes feladat.

Ezért fontos újra kihangsúlyozni, minden egyedülálló szülő kedvéért, hogy a gyermeknevelés két emberes feladat! Közös felelősség és minden feladat, felelősség, egyenlő!

A kapcsolattartás lehetséges formái

Folyamatos kapcsolattartás

A folyamatos kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozást, a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra, a visszaadás kötelezettségével történő elvitelét, valamint a meghatározott időtartamú külföldre vitelt.

A folyamatos kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel személyes találkozás nélkül történő rendszeres kapcsolattartást is, így különösen a levelezést, a telefonkapcsolatot, illetve az informatikai eszköz útján való kapcsolatot, továbbá az ajándékozást és a csomagküldést.

Csecsemőkorban a személyes találkozás nélküli kapcsolattartás a személyes találkozás kiegészítője lehet. A kapcsolattartásnak nem csak fizikai formái vannak, hanem olyan alternatívák is rendelkezésre állnak, mint pl.: telefon, skype, stb.

Időszakos kapcsolattartás

Az időszakos kapcsolattartás a tanítási szünetek, több napos ünnepek alatti huzamosabb együttlétet jelenti. Az időszakos kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel a tanítási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet.

Az időszakos kapcsolattartás időtartamát a gyermek életkorának és fejlettségének megfelelően kell meghatározni. Csecsemőnél a huzamosabb, többnapos együttlét csak akkor illeszkedhet a gyermek érdekéhez, ha annak feltételei a gyermek életkorára, ellátására és biztonságára tekintettel fennállnak.

Felügyelt kapcsolattartás

Felügyelt kapcsolattartásról valamely hivatalos helyiségben, a találkozást felügyelő szakember jelenlétében megvalósuló láthatás esetén beszélünk.

Felügyelt kapcsolattartás esetén meghatározott helyszínen kerül sor a kapcsolattartásra, ahol biztosítani kell annak kulturált és zavartalan körülményeit. A cél, hogy a gyermek számára biztonságos körülmények között segítse elő a kapcsolattartásra jogosulttal a családi kapcsolat felépítését vagy helyreállítását.

A felügyelt kapcsolattartásra a család- és gyermekjóléti központ kapcsolattartási ügyeletén, vagy más, kapcsolattartással összefüggő tevékenységet nyújtó szolgáltató által biztosított helyszínen, a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett kerül sor.

Felügyelt kapcsolattartást akkor rendelnek el, ha a gyerek és a kapcsolattartásra jogosult szülő közt nincs vagy megromlott a családi kapcsolat. A gyámhatóság vagy a bíróság a gyermek biztonsága és érdeke alapján kizárhatja a szakember jelenléte nélküli találkozás lehetőségét.

A felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára az arról döntő gyámhatóság vagy bíróság felülvizsgálja a felügyelt kapcsolattartást és a felülvizsgálat eredményeként dönt annak elvitel vagy meglátogatás formájában való gyakorlásáról, korlátozásáról, megvonásáról vagy további fenntartásáról.

Elvihető-e a csecsemő?

A kapcsolattartás főszabály szerint elvitellel jár. Ez alól csak a kicsi gyerek és a gyerek érdekét veszélyeztető körülmény vagy felróható magatartás jelent kivételt.

A gyermek érdekét veszélyeztető körülmény vagy felróható magatartás hiányában a különélő szülőtől az elvitel, és a meghatározott időtartamú külföldre vitel jogát is magában foglaló kapcsolattartás nem vonható meg.

A Gyer. lehetővé teszi, hogy a gyerek biztonsága érdekében elvitel esetén is a kisgyerek átadásának és átvételének a helyszíne ne az anya mindenkori lakóhelye, hanem a felügyelt kapcsolattartás helyszíne, például gyermekjóléti központ vagy kapcsolatügyelet legyen.

Szintén van arra törvényes lehetőség, hogy az átadás-visszaadás lebonyolításában olyan személy működjön közre, aki a gyerek gondozásában, nevelésében huzamosabb időn keresztül részt vesz, például nagyszülő, új élettárs vagy házastárs.

Mit kell részletesen szabályozni?

A kapcsolattartásról szóló határozatban rendelkezni kell annak gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, valamint arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor.

Rögzíteni kell továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyét, idejét és módját, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettséget és az elmaradt kapcsolattartás pótlását.

A kapcsolattartás körében dönteni kell többek közt:

  • a folyamatos, az időszakos, a felügyelt, valamint a telefonos, emailes és egyéb kapcsolattartás gyakoriságáról és időtartamáról,
  • a gyermek esetleges külföldre viteléről,
  • a gyermek, valamint személyes okmányai, ruházata átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról,
  • az átadásban és átvételben közreműködő harmadik személyről,
  • a kapcsolattartás lemondása esetén irányadó szabályokról,
  • az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.

A kapcsolattartás körüli viták elkerülésének legjobb módja, ha a felek meghatározzák a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás gyakoriságát, időtartamát, a gyermek, valamint személyes okmányai, ruházata és a kapcsolattartás során szükséges egyéb tárgyai átadásának és visszaadásának helyét, idejét, módját.

Érdemes meghatározni a kölcsönös tájékoztatási kötelezettséget, az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjét, a személyes találkozás nélküli kapcsolattartás módját, gyakoriságát és időtartamát, valamint a gyermek elvitelével felmerülő kiadások viselését.

Ki dönt a kapcsolattartásról?

A szülők egyezséget köthetnek. Egyezségük hiányában a kapcsolattartásról a bíróság dönt, ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per van folyamatban.

Ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt.

A döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meg kell hallgatni. A kapcsolattartás szabályozása körében meg kell hallgatni a két szülőt és az ítélőképessége birtokában lévő gyereket.

Ítélőképessége birtokában lévő gyereknek az a kiskorú minősül, aki képes az őt érintő döntések lényegét megérteni és következményeit átlátni. Csecsemő esetében a gyermek közvetlen meghallgatása helyett a gyermek életkorából és állapotából következő szükségleteknek kell meghatározó szerepet kapniuk.

Kik jogosultak kapcsolattartásra?

A kapcsolattartásra jogosultak köre bővült az elmúlt időszakban. A szülő mellett lehetősége van a nagyszülőnek, testvérnek, szülő testvérének, házastársának, mostohaszülőnek, nevelőszülőnek, korábbi gyámnak, és annak a férfinek is, akinek az apasági vélelme megdöntésre került.

A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a testvér jogosult. Azokban az esetekben, ha a szülő és a nagyszülő a kapcsolattartási jogát nem gyakorolja, úgy a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult a gyermekkel kapcsolatot tartani.

Kapcsolattartás nem csak a szülőt, de kérelmük esetén a nagyszülőket és más rokonokat is megillet.

A különélő szülő további jogai

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében, egymás családi életét és nyugalmát tiszteletben tartva, együtt kell működniük.

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról és tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.

Ennek fényében a különélő szülő joga, hogy információt kérjen és kapjon gyermeke jóllétéről, lakhelyéről és tanulmányairól.

A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.

A kapcsolattartás akadályozása és az elmaradt alkalmak pótlása

A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni egymást. A felek ezt előzetesen, lehetőség szerint írásban vagy egyéb igazolható módon teszik meg.

Az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, ha az a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a jogosult a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetes tájékoztatási kötelezettségének vagy az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja.

Az elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell. A pótlásra a legközelebbi megfelelő időpontban, de legfeljebb 6 hónapon belül kell sort keríteni.

Az elmaradt kapcsolattartás pótlása nem veszélyeztetheti a gyermek egészséges fejlődését. Nem kell pótolni az időszakos kapcsolattartás idejére, valamint az ünnepnapokra eső folyamatos kapcsolattartást, illetve a gyermeket gondozó szülő huzamos, gyermekkel együtt töltött időszakára eső folyamatos kapcsolattartást.

Mi történik, ha a különélő szülő nem jelenik meg?

Mi történik, ha a különélő szülő egyszerűen egyáltalán nem kíváncsi a gyerekére? Nem hívja föl, nem látogatja, nem viszi el se hétvégére, se nyaralni.

Az esetek többségében azt tapasztalom ügyfeleimnél, hogy örülnek a külön, gyerek nélkül töltött hétvégéknek, heteknek, ideje lesz kipihenni magukat, feltöltődni, emellett természetesen fontosnak tartják azt is, hogy valódi, értékes kapcsolata legyen gyermeküknek a másik szülővel.

Ha nincs végrehajtható határozatod, szerezz be egyet! Próbálj megegyezni a különélő szülővel, ha pedig ez nem megy, fordulj bírósághoz!

A kapcsolattartásra jogosult szülő távolmaradása önmagában nem jelenti azt, hogy a gyermekkel együtt élő szülő megszegte volna a kapcsolattartás szabályait. A gyakorlati helyzetet azonban célszerű dokumentálni, és a kapcsolattartást akadályozó körülményekről késedelem nélkül tájékoztatni egymást.

A kapcsolattartás végrehajtása 2020. március 1-jétől

A gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtása március 1-jétől a gyámhatóság helyett a gyermek lakóhelye szerinti bíróságnál kezdeményezhető.

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását a bíróság polgári nemperes eljárásban rendeli el 2020. március 1. napjától.

A február 29-én indult, illetve akkor folyamatban lévő ügyeket a gyámhatóságok fejezik be.

Korábban a kapcsolattartás végrehajtásáról a gyámhivatal gondoskodott, és a gyámhivatal a kapcsolattartás végrehajtása iránt nem hivatalból, hanem az elmaradt kapcsolattartástól számított 30 napon belül beterjesztett kérelemre járt el.

A bírósági kérelem tartalma

A korábbiakhoz képest részletesebb és pontosabb kérelmet kell előterjeszteni a bíróságon.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

  • a kérelmező, a kérelmezett és a gyermek adatait,
  • a kapcsolattartást szabályozó bíróság vagy gyámhatóság nevét,
  • az ügyirat számát,
  • annak leírását, hogy a kapcsolattartás szabályainak megszegése miben nyilvánult meg,
  • a végrehajtásra irányuló határozott kérelmet.

A kérelem előterjesztésére formanyomtatvány nem kötelező. A kérelem tartalmáról a bírósági ügyfélközpontokban, illetve az ott elhelyezett szórólapokról kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők.

Az eljárás megindításakor nem kell illetéket fizetni, az eljárás befejezésekor a bíróság dönt a feljegyzett illeték viseléséről.

A kérelmet a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegésétől vagy annak a kérelmező tudomására jutásától számított 30 napon belül lehet beadni.

Mit tehet a bíróság szabályszegés esetén?

Amennyiben a bíróság a kérelem és az erre adott nyilatkozat alapján megállapítja, hogy történt szabályszegés, elrendeli a végrehajtást. Ellenkező esetben a kérelmet elutasítja.

Ha azonban az iratok alapján kétséget kizáróan nem dönthető el a jogvita, bizonyítási eljárást folytat le és meghallgatja a feleket, speciális esetben az érdekelt gyermeket is.

Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a kérelmezett megszegte a kapcsolattartási szabályokat, felhívhatja, hogy azokat tartsa be. Emellett a bíróság meghatározhatja, hogy az esetlegesen elmaradt kapcsolattartást meddig kell pótolnia, illetve felhívhatja, hogy biztosítsa a zavartalan kapcsolattartást.

A bíróság az eset körülményeit és a gyermek legfőbb érdekét mérlegelve többféle szankciót alkalmazhat azzal szemben, aki megszegte a szabályokat.

  • Fordulhat a gyámhatósághoz, hogy segítse elő a kapcsolattartás szabályainak betartását.
  • Kérheti a gyámhatóságtól a szülői felügyeleti jog megváltoztatását.
  • Kérheti a gyermek elhelyezését harmadik személynél.
  • Pénzbírságot szabhat ki.
  • Visszatérő, a szabályokat súlyosan megszegő magatartás esetén a rendőrség közreműködését is kérheti a gyermek átadásakor.
  • Büntetőfeljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése vagy kiskorúval történő kapcsolattartás akadályozása miatt.

A kapcsolattartás korlátozása, szüneteltetése és megvonása

A gyámhatóság vagy a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja.

Dönthet a gyámhivatal a kapcsolattartás rendezésére irányuló kérelem elutasításáról, amennyiben a kérelmező korábban veszélyeztette, tartósan elhanyagolta gyerekét, illetve távoltartás hatálya alatt áll.

A gyerekkel vagy az őt nevelő szülővel szembeni visszaélés súlyosságára tekintettel a már megállapított kapcsolattartási jog korlátozható, szüneteltethető vagy megvonható.

Korlátozásra adhat alapot, ha az elvált szülő nem a szabályozásnak megfelelően gyakorolja a kapcsolattartást, például rendszeresen késik, nem mondja le a kapcsolattartást, vagy nem időben hozza vissza a gyereket, de az is, ha legalább hat hónapig nem jelentkezik láthatásra.

A gyerek vagy az őt nevelő szülő sérelmére megvalósított súlyos visszaélés esetén 6 hónapra szüneteltetheti a gyámhivatal a kapcsolattartást, különösen súlyos visszaélés esetén legfeljebb 1 évig.

A szünetelés a feltételek fennállása esetén újra elrendelhető. Amennyiben a súlyos visszaélés következtében megállapítható a gyermek nevelésének és fejlődésének súlyos veszélyeztetése, úgy kérni lehet a kapcsolattartás teljes megvonását.

Biztonsági szempontok és felmerülő erőszak

Amennyiben felmerült a gyermekbántalmazás gyanúja, a védelem kötelezettsége elsősorban a szülőé, másodsorban pedig a gyermekvédelmi rendszeré.

A védelem kötelezettsége számos formában érvényesülhet, attól függően, hogy milyen típusú erőszakról van szó: az erőszakot alkalmazó szülő tájékoztatása, figyelemfelhívás a pozitív, erőszakmentes gyermeknevelési technikák megismertetésére és elsajátítására, érzékenyítés az erőszak gyerekekre gyakorolt hatásáról, valamint a bántalmazó, veszélyeztető helyzetek megszüntetése.

A kapcsolattartás joga a gyermeket illeti meg, ezért a gyermeket nem lehet olyan kapcsolattartásra kényszeríteni, amely számára veszélyeztető. A gyermekkel együtt élő szülőnek ugyanakkor támogatnia kell a kapcsolat fenntartását, amennyiben az a gyermek biztonságával összeegyeztethető.

Felügyelt kapcsolattartás és biztonságos átadási hely alkalmazható akkor is, ha a gyermek átadása és átvétele a szülők közötti konfliktus miatt veszélyeztető vagy különösen megterhelő lenne.

A gyermek véleményének figyelembevétele

A szülőknek a gyermek véleményét korára és érettségére tekintettel megfelelő súllyal figyelembe kell venniük.

Az ilyen típusú konfliktushelyzetekben a felnőtt nehézségek kerülhetnek előtérbe, de fontos lenne, hogy minden esetben a gyerek véleményét is meghallják a felnőttek.

A 14 éven felüli gyerek önálló nyilatkozatot tehet, hogy nem kíván élni a kapcsolattartás jogával. Ebben az esetben a gyámhivatal a végrehajtási eljárást felfüggeszti, feltéve, ha a felek mediáción vesznek részt, vagy valamelyikük kérte a kapcsolattartás megváltoztatását, korlátozását vagy megvonását.

Csecsemőkorban a gyermek szóbeli véleménye még nem kérhető számon, de a gyermek viselkedése, jelzései, egészségi állapota és ellátási szükségletei a döntés során nem hagyhatók figyelmen kívül.

A szülők együttműködése

A kapcsolattartás körüli viták jelentős része nem éri el a jogi probléma szintjét. Ezek a problémák szerteágazóak és sokszínűek, mint maguk a családok.

A konfliktusok elkerülését segítheti a pontos, kiszámítható megállapodás, a késedelem nélküli tájékoztatás és az, ha a szülők a gyermek napirendjét és szükségleteit figyelembe véve szervezik meg az átadásokat.

Hiába van számos jogi eljárási lehetőség, azok jó része önmagában veszélyeztető lehet a gyerekek számára, ezért a megelőzés-kezelés-ártalomcsökkentés dimenzióját ajánljuk elsődlegesen.

A kapcsolattartás körüli problémák megbeszélése semleges támogató személy bevonásával, a szülők érzékenyítése a gyerek jogai, érdekei és szükségletei iránt, a szülők közötti kommunikáció helyreállítása és a gyermek támogatása egyaránt hozzájárulhat a konfliktusok enyhítéséhez.

Mivel a konfliktus nem az eljárásokon keresztül oldható meg, így a bírósági közvetítés intézménye is szóba jöhet, amennyiben nem került sor eddig igénybevételére, amely a megelőzés eszközeként szolgálhat.

A kapcsolattartással járó költségek

A gyermek elvitelével felmerülő kiadások a kapcsolattartásra jogosultat terhelik. A kapcsolattartással felmerülő költségeket, például az utazást, etetést és ajándékokat, főszabály szerint a kapcsolattartás gyakorlója viseli.

A kapcsolattartás meghiúsulása esetén a különélő szülő követelheti a kapcsolattartás akadályozásával, szabályainak megszegésével összefüggő igazolt költségeinek megtérítését és kártérítésre is igényt tarthat.

Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni.

Büntetőjogi következmények

A kapcsolattartás akadályozása büntetőjogilag is szankcionálható, a Büntető törvénykönyvben önálló tényállássá vált.

A Btk. 210. § (1) szerint aki a hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is önhibájából akadályozza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bíróság az iratok alapján büntetőfeljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése vagy kiskorúval történő kapcsolattartás akadályozása miatt.

noimgs

tags: #kapcsolattartas #csecsemo #korban