Két hónapos babánál a gyomorsav és a reflux: mi normális, és mikor kell orvoshoz fordulni?

Két hónapos korban a bukás gyakran élettani jelenség, mert a csecsemő emésztőrendszere még éretlen, a nyelőcső záróizma nem zár tökéletesen, a baba folyékony táplálékot fogyaszt, és a nap nagy részét fekvő helyzetben tölti. A legtöbb kisbaba bukik néha, és ha közben jókedvű, megfelelően gyarapszik, valamint nem jelentkezik légzési nehézség vagy fájdalom, a bukás többnyire nem jelent betegséget.

A reflux akkor válik kórossá, ha a visszaáramló gyomortartalom fájdalmat vagy nyelőcső-irritációt okoz, a baba elutasítja az evést, gyakran hány, nem gyarapszik megfelelően, légzési tünetei vannak, vagy a panaszok jelentősen megzavarják az alvását és a mindennapjait. A gyomorsav visszaáramlása önmagában nem bizonyít refluxbetegséget, ezért a tünetek összességét és a csecsemő fejlődését kell figyelni.

Mi történik reflux esetén?

A reflux a gyomor savas tartalmának a nyelőcső felé történő visszaáramlása. A reflux, vagyis a gastrooesophagealis reflux betegség (röviden GERD), akkor alakul ki, amikor a gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. Ez a visszafolyás irritálhatja a nyelőcső nyálkahártyáját, és kellemetlen tüneteket okozhat.

A reflux tulajdonképpen a gyomorszáj zárásának elégtelensége, ami a gyomor és a nyelőcső közötti zárást biztosítja. Emiatt a gyomorsav visszafolyik a gyomorból a nyelőcsőbe, egy sor kellemetlen tünetet okozva.

Csecsemőknél a reflux nagyon gyakori, élettaninak tekinthető, hiszen ilyenkor még kicsit más az anatómiai helyzet, és a babák csak folyékony táplálékot kapnak, és fekszenek - ez elősegíti a táplálék visszaáramlását. A csecsemők fejletlen emésztőrendszere miatt a savas gyomortartalom könnyen visszajut a nyelőcsőbe, pici babáknál ezért gyakori az étkezések utáni bukás.

A két hónapos baba bukása: mikor tekinthető normálisnak?

A bukás (amire élettani vagy szövődménymentes refluxként is utalnak) gyakori, és legtöbbbször normális jelenség a csecsemőknél. A legtöbb kisbaba bukik néha, mivel éretlen még az emésztőrendszere, ami miatt az étel könnyebben folyik vissza a nyelőcsőbe.

Gyakori a bukás, ha a kisbaba túl sok anyatejet evett meg túl gyorsan. Ez akkor fordulhat elő, ha a baba nagyon gyorsan vagy nagyon intenzíven szopik, vagy ha az édesanya melle túltelítődött. A bukás mennyisége általában sokkal nagyobbnak tűnik, mint amekkora valójában.

Ha egy csecsemő figyelme könnyen elterelhető (elengedi a mellet és nézelődik), vagy nagyon nyugtalanul szopik, több levegőt nyelhet, és gyakrabban bukhat. A bukás általában közvetlenül evés után jön, de előfordulhat az evés befejezése után 1-2 órával is.

• A 3 hónaposnál fiatalabb kisbabák fele napjában legalább egyszer bukik.
• A bukás 2 és 4 hónapos kor közt a leggyakoribb, legintenzívebb.
• 7-8 hónapos korra sok csecsemő kinövi a bukást.
• A legtöbben egyéves korra abbahagyják a bukást.

Ha “vidáman bukó” kisbabád van, vagyis jól gyarapszik, a bukást nem kíséri nyűgösség, diszkomfort-érzés, és alapvetően elégedett a kicsi, akkor a bukás leginkább mosási és társasági problémának tekinthető, nem pedig orvosi kérdésnek.

Az egészséges csecsemők 40%-ában előfordul táplálékvisszacsorgás, ez idővel többnyire magától elmúlik. Amíg ez kis mértékű, nem okoz súlygyarapodási zavart vagy légzési gondokat, nem igényel különösebb kivizsgálást.

Miben különbözik a bukás a refluxbetegségtől?

Csak akkor tekinthető kórosnak a reflux csecsemőkorban, ha a súlyfejlődés megáll vagy a súly csökken, ha a baba apnoézik, vagy a visszaáramlás olyan kellemetlenséget, fájdalmat okoz, hogy sír etetés közben, elutasítja az evést.

Kóros állapotként onnantól kezeljük, ha ezek az esetek gyakran előfordulnak, inkább hányás formájában jelentkeznek a tünetek, megtorpan a csecsemő súlyfejlődése, ill. kifejezett fájdalmat jelez a gyermek. A refluxos csecsemők kis százaléka komoly kellemetlenségeket és komplikációkat él meg a reflux miatt.

A refluxban (GERD, gastroesophageal reflux disease) szenvedő kisbabák általában sokat buknak. Néhány refluxos csecsemő nem bukik - a “csendes reflux” olyankor jelenik meg, amikor a gyomortartalom csak a nyelőcsőig jut, onnan visszakerül a gyomorba, így fájdalmat okoz, de bukást nem.

A reflux és a gyomorsav leggyakoribb tünetei két hónapos korban

Gyakori bukás vagy hányás

Gyakori bukás vagy hányás: ha a gyermeked gyakran visszabukik evés után, vagy hány, az lehet reflux jele. Ez különösen csecsemőknél gyakori, de nagyobb gyerekeknél is előfordulhat.

Evés közben a csecsemők sok levegőt is nyelnek, ezért fontos étkezések után függőleges helyzetben büfiztetni a babát, hogy ez a levegő távozni tudjon. Aggodalomra ad okot, ha a bukások ennek ellenére is az átlagosnál gyakrabban jelentkeznek, vagy mellette hányás is rendszeresen előfordul.

Elszíneződött bukás

A bukások színe normál esetben fehér. Reflux esetén azonban a bukás zöld vagy sárga, esetleg véres is lehet. Az elszíneződést az epét tartalmazó váladék, ill. az extrém ritkán jelentkező nyálkahártya felmaródás esetén jelentkező friss vér okozhatja.

A véres vagy sárga/zöld színű bukás figyelmeztető jel, amelynél nem érdemes otthoni megfigyelésre hagyatkozni.

Evés utáni sírás és nyugtalanság

Étkezés utáni sírás, nyugtalanság: ha evés után a kicsi nyűgös, sír, vagy kényelmetlenül érzi magát, az a gyomorsav visszafolyásának jele lehet. A nyelőcsőbe visszaáramló gyomorsav rövid idő alatt gyulladásokat idézhet elő az érintett területen, ezért a csecsemő számára a nyelés fájdalmassá válhat.

A fájdalom miatt a baba nyugtalan, rosszul alszik, elutasíthatja az evést. A nyugtalan, sírós csecsemőnél a tünetek gyakran nem abból állnak, hogy a baba egyértelműen jelzi a gyomorégést, hanem az etetéshez kapcsolódó viselkedésből következtethetünk a kellemetlenségre.

Evés visszautasítása

Étkezés visszautasítása: a fájdalmas vagy kellemetlen érzés miatt az is előfordulhat, hogy a gyermeked nem akar enni, vagy már nem olyan szívesen fogadja az étkezéseket, mint korábban.

A reflux miatt a csecsemő vagy kevesebbet eszik (ha az evés utáni fájdalommal társítja az evést, vagy ha nehéz nyelnie), vagy túleszi magát (mert a szopás a gyomorban tartja a gyomortartalmat, és mert az anyatej egy természetes antacidum, savlekötő).

Hátrafeszített testtartás

A reflux jele lehet, ha sokszor hátrafeszíti a nyakát és hátát, mert így megnyúlik a nyelőcső, ami enyhíti a kellemetlen érzést. Sandifer szindróma: a baba hátrafeszíti a nyakát és hátát, hogy megszabaduljon a reflux okozta fájdalomtól - ettől megnyúlik a nyelőcső, és csökken a rossz érzés.

Alvászavar és gyakori ébredés

Alvászavarok: a reflux miatt a gyerek nehezen alszik el, gyakran felébred, vagy nyugtalanul alszik. A baba nyugtalan lehet, vagy rosszul alszik a diszkomfort miatt.

Ha a refluxot nem ismerik fel és kezelik időben, hosszú távon komoly kellemetlenségeket okozhat: a gyermek nyugtalanul alszik, gyakran felébred, köhög akkor is, mikor nem hurutos.

Csuklás, böfögés, nyeldeklés és köhécselés

A kicsik gyakran csuklanak, nyeldekelnek, tüsszögnek, köhécselnek, böfögnek és erős szájszag is kialakulhat náluk. Figyelmeztető jel lehet, ha a csecsemő gyakran csuklik, tüsszög, köhécsel vagy böfög, emellett erős szájszag is kialakulhat náluk.

Köhögés, krákogás, rekedtség, gombócérzés, nyeldeklés: a savas gyomortartalom irritálhatja a garatot, gégét, így okozva tüneteket. Szörtyögő hangként lehet leginkább leírni, amikor a csecsemőnél hurutos tünetek jelentkeznek.

„Hurutos” tünetek fertőzés nélkül

Ilyen esetben nem biztos, hogy légúti fertőzéssel van dolgunk, érdemes reflux irányába is vizsgálódni. A nyelőcső záróizma, életkorból adódó gyengesége miatt nem zár még tökéletesen.

A napjának nagy részét fekvő helyzetben töltő csecsemőnél így az elfogyasztott táplálék a gyomorból a garat felé visszajut a nyelőcsőbe. Ilyenkor hallhatunk a garatban meggyűlő váladék miatt szörtyögő hangot és ez okozza azt az érzetet, hogy a csecsemő hurutos.

Az orrból váladék nem szívható ki, vagy ha kevés kijön, az akár anyatejet/tápszer maradékot is tartalmazhat. Előfordulhat, hogy ez a reflux egyetlen tünete, ám többnyire egyéb panaszokkal is jár.

Légzési problémák

A visszaáramló gyomortartalom nemcsak a nyelőcsövet, de a légcsövet, légutakat is irritálhatja, az érzékeny nyálkahártyán gyulladásokat okozhat. Ez is közrejátszhat abban, hogy a refluxos babáknál gyakoribbak a felső légúti betegségek.

Orrdugulás, nátha, visszatérő orrmelléküreg gyulladások (szinuszitiszek), valamint fülfertőzések jelentkezhetnek. Légzési problémák: bronchitis, ziháló légzés, krónikus köhögés, tüdőgyulladás, asztma, aspiráció, apnoé, cianózis.

A súlyosabb eseteknél a hányogató, bukós csecsemő rosszul gyarapszik, sírós, nyűgös, vérszegény lehet. Gyakori légúti hurutok jellemzőek, köhög, rekedt, félrenyelések alakulnak ki. Utóbbi miatt akár légzéskimaradás is felléphet.

A súlygyarapodás jelentősége

Súlyfejlődés elmaradása: ha a reflux miatt a gyermek elutasítja az evést, vagy kevesebbet eszik. A gyakori bukások és hányás következtében a csecsemő fejlődéséhez szükséges tápanyagok nem tudnak felszívódni a szervezetben, emiatt a reflux tünete lehet a súlyfejlődés elmaradása is.

A refluxot akkor tekintjük kórosnak, ha a súlyfejlődés megáll vagy a súly csökken. Lassú gyarapodás, súlyvesztés vagy fejlődésben való megállás esetén gyermekorvosi vizsgálat szükséges.

Fontos, hogy ne csak a bukás mennyiségét figyeld, hanem azt is, hogy a baba rendszeresen eszik-e, elegendő vizelete van-e, fejlődik-e, és hogyan viselkedik etetés közben, illetve utána.

Mikor kell azonnal orvosi segítséget kérni?

• Ha a baba rendszeresen vagy nagy erővel hány.
• Ha a bukás zöldes, sárgás vagy véres.
• Ha a csecsemő nehezen kap levegőt, fullad, elkékül vagy apnoézik.
• Ha nem akar enni, vagy ismételten elutasítja a mellet vagy a táplálékot.
• Ha a súlygyarapodás megtorpan, a baba fogy, vagy fejlődése lelassul.
• Ha vigasztalhatatlan, komoly nyugtalanság és sírás jelentkezik, amely az evéshez kapcsolódik.
• Ha nyelési nehézség, félrenyelés vagy ismétlődő légúti panasz jelentkezik.
• Ha kiszáradás jelei láthatók.

A gyakori hányás hátterében komolyabb, csak műtéttel kezelhető probléma is állhat. A gyakori bukásokat azért sem szabad fél vállról venni, mert a háttérben csecsemőkori gyomorkimenet-szűkület (az u.n.pylorus stenosis) is állhat.

A fiúknál jellemzően gyakoribb elváltozás tünetei 3-6 hetes kor környékén jelentkeznek először, és nagyon hasonlóak a reflux által okozott panaszokhoz. Az újszülött rendszeres sugárban hányása a pilorus sztenózis tünete lehet, egy olyan gyomorproblémáé, melyet műteni kell.

Forduljunk mielőbb orvoshoz, ha a gyermeknél étkezések után rendszeressé válik a hányás. A csecsemő ugyanis így éhezik, nyugtalanná, síróssá válik.

Idővel a súlya stagnál, fogyhat is, megjelennek a kiszáradás jelei: száraz bőr, karikás szemek, beesett kutacs. Vizeleteinek és a székletek száma csökken, erre a száraz pelenkák hívják fel a figyelmet.

A reflux lehetséges szövődményei

Ha azonban valóban reflux áll a gyakori bukások hátterében, azt fontos mielőbb felismerni és kezeltetni, mert ellenkező esetben súlyos szövődményeket - súlygyarapodás elmaradása és nyelőcsőszűkület - is okozhat!

Ha ez a folyamat gyakran ismétlődik, a gyomorsav irritálja a nyelőcsövet, kimarhatja, fekély, nyelőcsőszűkület is kialakulhat. Szövődményként gyakori orrmelléküreg-gyulladás és tüdőgyulladás is jelentkezhet.

Különösen fontos a korai felismerés és a megfelelő kezelés megkezdése. Ha idejében felismerjük a tüneteket és orvoshoz fordulunk, kivizsgálással a reflux megállapítható és még a súlyosabb szövődmények előtt kezelni lehet a betegséget.

Mi okozhat gyakori bukást refluxon kívül?

Gyakori bukás esetén érdemes végiggondolni, hogy a baba mennyit és milyen gyorsan eszik, mennyi levegőt nyel, kap-e az anyatejen kívül tápszert vagy más készítményt, illetve jelentkeznek-e allergiára utaló tünetek.

Anyatej túltermelés vagy erős tejleadó reflex okozhat reflux-szerű tüneteket, és általában egyszerű intézkedésekkel megoldható. Élelmiszer-érzékenység is okozhat jelentős mennyiségű bukást.

A legvalószínűbb kiváltók a tejtermékek (a gyermek vagy az anya étrendjében). További megválaszolandó kérdések: kap-e a baba bármi mást az anyatejen kívül - tápszert, hozzátáplálást (gabonakásákat, pelyheket stb.), vitaminokat (vagy fluoridot, vasat), gyógyszert, gyógynövénykészítményt?

Az édesanya szed-e valamilyen vitamint, gyógynövénykészítményt, gyógyszert, vasat stb.? A refluxos csecsemők kis százaléka komoly kellemetlenségeket és komplikációkat él meg a reflux miatt.

Reflux vagy tehéntejfehérje-allergia?

A reflux és az ételallergia sokszor hasonló tüneteket okozhatnak, de a kezelésük és a teendők eltérőek. A csecsemőkori reflux hátterében nagyon sokszor tehéntej-allergia áll.

Statisztikák szerint akár 43%-ban is ez az ok, így a reflux mellett érdemes a tejallergiával kapcsolatos tünetekre is figyelni. A Pediatrics áttekintő cikke (Salvatore 2002) szerint az egy évnél fiatalabb csecsemők refluxos problémáinak mintegy fele visszavezethető a tehéntej-fehérje allergiára.

A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a tünetek hasonlóak lehetnek, ezért a gyermekgyógyászoknak érdemes minden refluxgyanús esetet a tehéntejfehérje allergia szempontjából is megvizsgálni.

Az ételallergia csecsemőkori jelei

Az ételallergia akkor alakul ki, amikor a gyermek szervezete tévesen reagál egy bizonyos ételre, és immunválaszt indít el ellene. Ez a reakció különböző tünetekben jelentkezhet, és akár életveszélyes is lehet, ha nem kezelik időben.

Ételallergia jelei csecsemőknél: nem megfelelő súlyfejlődés, hasfájás, hasmenés, véres széklet. A kicsiknél az ételallergia gyakran bélgyulladást okozhat, ami véres székletben és fokozott nyűgösségben nyilvánul meg.

• Bőrkiütések, csalánkiütés, ekcéma, viszketés.
• Gyomorfájdalom, hányás, hasmenés.
• Köhögés, rekedtség, nehézlégzés vagy zihálás.
• Duzzadt nyelv, torok vagy ajkak.
• Nyelési nehézség, fuldoklás.
• Súlyos esetben anafilaxia.

Az ételallergia leggyakoribb allergénjei közé tartozik a tehéntej, tojás, szója, búza, hal, illetve az olajosmagok. Ha a gyermekednél ételallergia gyanúja merül fel, fontos, hogy mielőbb orvoshoz fordulj, mert a megfelelő diéta és kezelés elengedhetetlen a tünetek enyhítéséhez és a súlyos reakciók megelőzéséhez.

Ha a gyermek nehezen tud nyelni, vagy fuldoklik, az is lehet ételallergia jele. Súlyos esetben anafilaxia: Ez egy életveszélyes, gyorsan kialakuló allergiás reakció, amely légzési nehézséggel, vérnyomáseséssel és eszméletvesztéssel járhat. Ilyen esetben azonnal hívj mentőt!

Mit lehet tenni otthon két hónapos korban?

Figyeld a gyermeked tüneteit, és vezesd naplóban, mikor, milyen étel fogyasztása után jelentkeznek panaszok. Próbáld meg megfigyelni, hogy a tünetek összefüggnek-e bizonyos ételekkel vagy helyzetekkel (pl. evés után, lefekvéskor).

A szülő pontos megfigyelése fontos segítség a reflux kivizsgálásában. Érdemes feljegyezni az etetések időpontját, a hozzávetőleges mennyiséget, a bukás vagy hányás jellegét, a sírás időtartamát, az alvást, a székletet, a vizeletes pelenkák számát és a baba súlyának alakulását.

Kisebb, gyakoribb etetések

Ebben sokat segíthet, ha a kicsit egy nap több alkalommal, kisebb adagokban tápláljuk, többször, hosszabban büfiztetjük. Tervezzünk gyakori szoptatást! A kisebb, gyakoribb adagokat könnyebb megemészteni a kisbabának.

A túl gyors vagy túl nagy mennyiségű táplálás fokozhatja a bukást. A jó mellretétel csökkenti a levegőnyelés esélyét.

Függőleges testhelyzet és büfiztetés

Igyekezzünk a kisbabát félig ülő vagy teljesen függőleges testhelyzetben szoptatni, vagy dőljünk hátra, hogy a baba rajtunk legyen, pocakja a pocakunkon! Büfiztessünk a mellek közti váltáskor, és rögtön szoptatás után is!

Kerüljük szoptatás után a gyors, hirtelen mozdulatokat, a baba felesleges mozgatását, rendezgetését! Etetés után tartsd nyugodtan és óvatosan a babát, mert a hirtelen mozgatás elősegítheti a táplálék visszaáramlását.

A szoptatás támogatása

Szoptass! A reflux ritkább a szoptatott csecsemőknél! Ráadásul a refluxos szoptatott kisbabáknál enyhébb és rövidebb ideig tart a reflux, kevesebb éjszakai kellemetlenséggel, mint a tápszeres babáknál.

Azért is előnyös a szoptatás, mert az anyatej sokkal gyorsabban hagyja el a gyomrot (vagyis kevesebb ideig képes az étel visszajutni a nyelőcsőbe), és valószínűleg kevésbé irritáló, ha mégis visszajut.

Hagyjuk, hogy a baba teljesen befejezze az egyik oldalon a szopást (várjunk, amíg magától elengedi, vagy elalszik), mielőtt a másik oldallal kínáljuk! A túl gyors váltás bukást okozhat.

Hagyjuk, hogy a kisbabánk minél többet komfortszopjon, cumizzon a mellen, mert ez csökkenti az irritációt, és gyorsítja a gyomor ürülését!

A has nyomásának kerülése

Kerülendő a kisbaba hasának megnyomása, ettől erősödnek a refluxos tünetek és a diszkomfort. Öltöztessük a babát lazaderekú ruhákba, ne szorítsuk meg túlságosan a pelenka derekát, kerüljük az előredöntött testhelyzeteket.

Pelenkacserénél inkább gördítsük a kicsit az oldalára ahelyett, hogy megemeljük a lábait. A baba felesleges mozgatását és az etetés utáni erőteljes hajolgatást, nyomást érdemes elkerülni.

Alvási testhelyzet és biztonság

A reflux akkor a legrosszabb, ha a baba hanyatt fekszik; sok szülőnek beválik, ha hordozza (kendőben vagy bébihordóban) a gyermekét. A babahordozóban vagy hintában (60 fokos szögben) megemelt testhelyzet a kutatások szerint jobban erősíti a refluxos tüneteket, mint a hasonfekvő testhelyzet.

Hasra csak akkor fektessük a picit, ha teljesen éber, és folyamatosan figyelni tudunk rá, a bölcsőhalál megnövekedett kockázata miatt. A csecsemő alvási helyzetével kapcsolatban mindig a gyermekorvossal egyeztetett, biztonságos megoldást kell követni.

Friss tanulmányok keresték a refluxos csecsemőknek megfelelő testhelyzetet. Ezen tanulmányok szerint a baba fejének megemelése nem javított jelentősen az állapoton.

Sűrítők, tápszerek és gyógyszerek

A tápszer cseréjével, vagy az ahhoz, vagy az anyatejhez kevert sűrítővel is csökkenteni lehet a bukások számát. A tápszer, vagy anyatej sűrítése is csökkentheti a refluxos tüneteket.

A különböző őrlemények, melyeket hosszú ideje adatnak a csecsemőknek szánt anyatejhez vagy tápszerhez, mára ellentmondásos megítélésűvé váltak. A sűrítők csökkenthetik a bukást, de a kutatások nem mutatnak csökkenést a reflux tekintetében (csendes reflux).

A sűrítők mellett gyakran tapasztalható evéshez kötődő köhögés, lassabban ürül ki a gyomor, és nő a refluxos esetek, valamint az aspirációk száma. Fontos, hogy a rizsőrlemény/-pehely nem sűríti hatékonyan az anyatejet, az anyatej amiláz (szénhidrátbontó enzim) tartalma miatt.

Ha sűrítőket alkalmazunk, figyelni kell, mennyit eszik a kisbaba, mert összességében így kevesebb anyatejhez juthat, vagyis csökken a tápanyagbevitel. Soha ne adjunk sűrítőt a baba táplálékához orvosi felügyelet nélkül, ha a baba gyengén vagy koordinálatlanul szopik!

Amennyiben refluxellenes gyógyszert kap a baba, fontos, hogy az adagolását folyamatosan az állapotához és növekedéséhez igazítsák! Gyógyszert, savcsökkentőt, sűrítőt vagy speciális tápszert csak gyermekorvossal vagy gyermek-gasztroenterológussal egyeztetve adj a két hónapos babának.

A reflux kivizsgálása

A reflux kivizsgálásában a panaszok összességének megismerése az első lépés, amiben nagy segítség a szülő pontos megfigyelése. Ha a gyermekednél bármilyen fent említett tünet jelentkezik, különösen ha azok tartósak vagy súlyosak, mindenképp keresd fel a gyermekorvost vagy gyermekgasztroenterológust.

Az orvos a baba általános állapotát, fejlődését, súlygyarapodását, etetését és légzését is értékeli. A pontos diagnózis felállítása után az orvos megfelelő kezelést és tanácsokat ad, hogy a gyermek minél hamarabb jobban legyen.

Amikor a reflux lehetősége felmerül, sok esetben az orvos először különböző refluxellenes készítményekkel próbálkozik (anélkül, hogy vizsgálatokat végezne), hogy lássa, a készítmények javítanak-e a baba állapotán.

Ha vizsgálat történik, az általános gyakorlat egy 24 órás pH-megfigyelés. Ez egy invazív vizsgálat, amikor is egy csövet vezetnek le a kisbaba torkán, hogy a nyelőcső alsó végén mérni tudják a savasság mértékét.

Egy másik lehetőség, a bárium-nyeletetéses vizsgálat, kevésbé invazív (a babával egy báriumos keveréket itatnak, majd megröntgenezik), de nem túl hatékony kisbabáknál, mert a csecsemők többsége refluxszal reagál, ha báriumot kap.

Ultrahang vizsgálattal megfigyelhető a visszacsorgás a nyelőcső felé, ám ez inkább csak kicsiken alkalmazható módszer. Nyelőcsőtükrözést vagy egyéb vizsgáló módszereket ritkábban végeznek, csak indokolt esetben.

Mikor múlik el a csecsemőkori reflux?

Leginkább a baba első hónapjaiban, majd kb. három hónapos korra általában enyhül, 9-10 hónapos korára teljesen elmúlik. A panaszok nagyjából a kicsi fél-egy éves kora körül - az emésztőrendszer fejlődésével, a szilárd táplálékok bevezetésével és a kicsi mozgásának változásával (kevesebb időt tölt fekve) - rendszerint megszűnnek.

A reflux 12-24 hónapos korra általában javul. A gastro-oesophagealis reflux gyakori probléma csecsemőknél, mely rendszerint többszöri, kis adagokban történő etetéssel, az ágy fejvégének megemelésével, a tápszer cseréjével, hordozással jól kezelhető, a gyerekek többségénél nagyjából 8-10 hónapos korukra el is múlnak a tünetek.

Az időtartam csecsemőnként eltérő lehet, ezért nemcsak azt érdemes figyelni, hogy milyen gyakran bukik a baba, hanem azt is, hogy a panaszok okoznak-e fájdalmat, táplálási nehézséget, súlyfejlődési zavart vagy légzési problémát.

Összefügghet-e a reflux az anya étrendjével?

Minden refluxos csecsemő esetében gondolni kell allergiára! A csecsemőkori reflux és a tehéntejfehérje-allergia tünetei hasonlóak lehetnek, ezért az esetleges diétát nem célszerű önállóan, orvosi felügyelet nélkül elkezdeni.

Csecsemő esetén célszerű átmenetileg tehéntej-mentes étrendet tartani. Ha ez áll a probléma hátterében, akkor a panaszok 1-2 nap alatt csökkenni fognak.

Kerüld az ismert allergéneket, ha már tudod, hogy melyek okoznak problémát. Tartsd be az orvos vagy dietetikus által adott étrendi és életmódbeli tanácsokat.

Fontos, hogy bármilyen diétát csak gyermekorvossal, allergológussal, vagy gasztroenterológus szakorvossal történt egyeztetés után kezdj csak el, és csak olyan vizsgálatokat végezz, amit szakorvos javasol.

Mikor fordulj gyermekorvoshoz?

Ha a gyermekednél bármilyen gyanús tünetet észlelsz, ne késlekedj orvoshoz fordulni! Különösen fontos a gyermekorvosi vizsgálat, ha a bukás mellett fájdalom, ismételt hányás, evéselutasítás, elmaradó súlygyarapodás, véres vagy zöldes-sárgás bukás, köhögés, rekedtség, félrenyelés, fulladás vagy apnoé is jelentkezik.

Ne várj túl sokáig, mert a korai felismerés és kezelés segít elkerülni a szövődményeket, javítja a gyermek életminőségét, és megkönnyíti a család mindennapjait. Ne habozz segítséget kérni, ha úgy érzed, a tünetek súlyosbodnak vagy új problémák jelentkeznek.

tags: #kethonapos #babaknal #a #gyomorsav