A magzat a méhben valóban „játszhat” a köldökzsinórral: tekergetheti, rángathatja, sőt akár bele is bukfencezhet. Ez azonban általában nem veszélyes, mert a köldökzsinór rugalmas, és a benne futó ereket a Wharton-kocsonya védi az összenyomódástól.
A nyak köré tekeredett köldökzsinór szintén gyakori jelenség, és önmagában többnyire nem okoz problémát. A tényleges veszélyt inkább az jelenti, ha a köldökzsinór a baba előtt a szülőcsatornába csúszik, majd a magzat és a medencefal közé szorul, mert ez akadályozhatja a vérkeringést és az oxigénellátást.
Mi is pontosan a köldökzsinór?
A köldökzsinór nem számít testrésznek, hivatalosan magzati mellékrésznek nevezzük, ami megteremti a kapcsolatot a magzat és a méhlepény között. A köldökzsinór (funiculus umbilicalis) magzati mellékrész, amely a méhlepény és a magzat között teremt összeköttetést.
A köldökzsinór viszonylag hamar, a fogantatást követő ötödik héten elkezd kialakulni, de végleges méretét csak a terhesség körülbelül huszonnyolcadik hetén éri el. Hossztengelye körül többszörösen csavarodik, a terhesség vége felé kb. 50 cm hosszú, mutatóujj vastagságú, szürke színű, puha tapintatú.
A köldökzsinór rugalmas többrétegű anyag, átlagosan 50 centiméter hosszú, de előfordul 20 centiméteres vagy 1 méteres hosszban is. Ha 80 centinél hosszabb, akkor könnyebben hurkolódik a szülés folyamán, valamint előreeshet, ami megzavarja a szülés folyamatá, ha 30 centinél rövidebb, akkor pedig nem tud természetes úton megszületni a baba.
Mi található benne?
A köldökzsinórban két verőér (köldökartériák) és egy visszér (köldökvéna) fut spirálisan, amelyeket rugalmas, vastag, zselés anyag - érett kocsonyás kötőszövet - ölel körül, az ún. Wharton-kocsonya, lényegében ez képezi a köldökzsinór anyagát. Ennek fő funkciója az erek összenyomódástól való védelme.
A köldökzsinórban két verőér (artéria) és egy visszér (véna) szállítja a vért a tápanyagokkal és az oxigénnel a magzat és a méhlepény között. A köldökzsinórban két verőér és egy visszér fut, mégpedig spirálisan, ezek szállítják a tápanyagokat és az oxigént a magzat számára.
| Ér | A vér áramlási iránya | A vér jellemzője |
|---|---|---|
| Köldökvéna | A méhlepénytől a magzat felé | Oxigéndús, tápanyag-gazdag vér |
| Köldökartériák | A magzattól a méhlepény felé | Oxigénben és tápanyagban szegény, salakanyagokban és szén-dioxidban gazdag vér |
A működése elég egyszerű: a verőerek viszik a friss, oxigénben dús, tápanyagokban gazdag vért a magzathoz, akinek ez a „tápláléka”, csak így tud fejlődni, nőni a méhben. Majd az elhasznált, tápanyagban szegény, salakanyagban dús, széndioxidos vér szintén a köldökzsinóron, csak most a vénán keresztül tér vissza a méhlepénybe, és innen az anyai keringésbe.
A három ér szállítja a tápanyagokat és az oxigént az embrió ill. magzat számára: a véna oxigéndús, tápanyag-gazdag vért visz a magzathoz, az artériák oxigénben és tápanyagban szegény vért juttatnak vissza a lepényi (placentaris) keringésbe.
Ebben a rugalmas, régi telefonzsinórhoz hasonló színes tekercsben egy kocsonyás anyagba ágyazva középen fut egy vastag véna. A vénában oxigén és tápanyagdús vér áramlik a méhlepényből a baba felé. Ezt a vénát körbefonja két vékonyabb artéria, amikben a vér áramlása pont ellentétes.
Az artériékban szén-dioxidban és hulladék-anyagokban gazdag vér áramlik a kisbabából a méhlepénybe. Az erek a méhlepény baba felőli „tányérjában”futva szerteágaznak és mint egy sokszorosan elágazó ujjacska, belenyúlnak a méhlepény belső - az anya és a baba „tányérai” közötti - részébe, ahol megtörténik az anyagcsere.
A Wharton-kocsonya: a természetes „védőtok”
A köldökzsinórban futó ereket egy kocsonyás anyagú kötőszövet, a rugalmas, zselés állagú úgynevezett Wharton-kocsonya veszi körül, lényegében ez a köldökzsinór anyaga. A Wharton-kocsonya védi az ereket, ezáltal pedig a magzat tápanyagellátását.
“A köldökzsinór alapállományát speciális embrionális kötőszövet, a Wharton-kocsonya tölti ki. Ez mintegy szigetelőként veszi körül a zsinórban futó három eret, amelyek egyébként maguk is kollagénrostokban gazdagok, tehát az összenyomódástól óvva vannak”
Az erek spirális lefutása miatt hosszuk nagyobb, mint maga a köldökzsinór hossza, így a köldökzsinór húzásával az erek nem záródnak el. A köldökerekben folyó vér tartja a köldökzsinórt feszes állapotban, ezért - és a Wharton kocsonya lágygumiszerű állaga miatt - az ritkán törik vagy csomózódik meg.
Játszik vele a magzat?
A magzatok viselkedését tanulmányozva megfigyelték, hogy a nagyobbacska, 25-30 hetes magzatok már játszanak az anyaméhben. Mivel túl sok játékszerük nem akad, azzal játszanak, ami ott elérhető: ha éppen nem az ujjukat szopják, akkor a köldökzsinórt tekergetik, rángatják, belebukfenceznek.
A magzat köldökzsinórral végzett „játékai” első hallásra ijesztőnek tűnhetnek, de a köldökzsinór felépítése éppen arra alkalmas, hogy az ilyen mozgásokat többnyire elviselje. Mivel a köldökzsinórban futó erek hosszabbak, mint maga a köldökzsinór (spirál alakban futnak a Wharton-kocsonyában), az, hogy a magzat húzgálja, rángatja a köldökzsinórt, szerencsére nem jár az erek elzáródásával.
Ennek ellenére a köldökzsinór rátekeredhet a magzat végtagjaira, törzsére, nyakára, de ki is bogozódhat onnan. Ha mégsem, akkor előfordul, hogy a baba úgy bújik elő, hogy a köldökzsinór rá van tekeredve valamelyik testrészére.
Mit jelent, ha a köldökzsinór a nyak köré tekeredik?
A kismamák nagy félelme, hogy a babájuk a nyakára tekeredett köldökzsinórral születik meg. Ez valójában egyáltalán nem ritka: az újszülöttek körülbelül negyede így születik.
“Hozzávetőlegesen a szülések 20-25%-ánál tapasztaljuk, hogy az anyaméhben a magzat nyaka köré volt tekeredve a köldökzsinór. A klinikai vizsgálatok eredményeivel a napi gyakorlat is tehát teljesen összhangban van” - erősíti meg az előfordulási arányt hazai szülészeti tapasztalatai alapján Benkovics doktornő.
A baba nyaka köré tekeredett köldökzsinór valójában jóval gyakoribb, mint hinnénk, és jellemzően nem is okoz problémát. A szülések körülbelül harmadánál fordul elő, hogy a baba köldökzsinórral a nyakán jön a világra.
“Annak a ténynek azonban, hogy az újszülött nyaka köré van tekeredve a köldökzsinór, önmagában semmilyen klinikai következménye nincsen” - hangsúlyozza a szakorvos.
A méhlepény és a magzat közötti összeköttetést biztosító köldökzsinórban két verőér és egy visszér fut spirálisan, melyeket az úgynevezett Wharton-kocsonya ölel körül. Ez a zselés anyag megakadályozza, hogy a baba összenyomja a zsinórban futó artériákat és a vénát.
Mivel pedig születése pillanatáig a baba nem használja a tüdejét, így az sem fordulhat elő, hogy a nyakra tekeredett köldökzsinór, úgymond, megfojtsa a kicsit. A vérellátás akadályozottságát tehát a nyakra tekeredett zsinór nem okozza, ebből a szempontból sokkal inkább a köldökzsinór-előesés válhat veszélyessé.
Miért tekeredhet a nyak köré?
A várandósság idején az édesanya pocakjában a magzat mozgása következtében gyakran megesik, hogy a köldökzsinór a kicsi nyaka köré tekeredik. A terhesség harmadik harmadában válik gyakoribbá a köldökzsinór tekeredése a magzat nyaka körül, de mivel ekkorra az anyaméh már gyakorlatilag tele van a magzattal, 3D-ultrahanggal is nehéz megállapítani a köldökzsinór tényleges elhelyezkedését, lefutását.
Szülészetileg azonban, ha bizonyítható is a tekeredés, az önmagában nem számít a szülésnél kockázati tényezőnek - emeli ki dr. Benkovics. Ráadásul az is bizonytalan még - klinikai vizsgálatok megerősítésének hiányában - hogy gyakoribbak lennének a szülés során felmerülő komplikációk körbetekeredő köldökzsinór esetében, mint olyan szüléseknél, ahol ez a tényező nem áll fenn - magyarázza a szakorvos doktornő.
A Pediatrics&Neonatology 2018. októberi számában megjelent tanulmány pedig már korábbi vizsgálatokra hivatkozva egyenesen úgy fogalmaz, hogy a szüléskor a magzat köré tekeredett köldökzsinór nem növeli a perinatális komplikációk kialakulásának esélyét, valamint az újszülött korai adaptációját sem befolyásolja károsan.
Valóban megfojthatja a babát?
Gyakran hangzik el a császármetszés - akár utólagos - indokaként, hogy meghalhatott volna a baba, a nyakán volt a köldökzsinór, nem tudott volna természetes úton megszületni, illetve oxigénhiány lépett volna fel a kitolási szakasz során. A baba nyaka köré tekeredett köldökzsinór valójában jóval gyakoribb, mint hinnénk, és jellemzően nem is okoz problémát.
De szerencsére nem okoz különösebb problémát, csak akkor, ha valamilyen okból meghúzódik vagy megfeszül a köldökzsinór. Ezt azonban a magzat normálistól eltérő szívhangja jelzi, ilyenkor az orvosok általában császármetszést végeznek.
Mit tesznek szüléskor?
Szüléskor, ha már a baba feje kint van, a szülésznő vagy az orvos megvizsgálja a pici nyaka köré tekeredett köldökzsinórt. Az esetek túlnyomó többségében ez elég laza ahhoz, hogy egyszerűen átcsúsztathassák a fejecskén.
Ha a zsinór többször is rátekeredett a nyakra, ez eltarthat egy darabig. Ilyenkor a szülő nőt általában arra kérik, hogy ne nyomjon addig, amíg ez megtörténik.
Ritkábban, de az is megeshet, hogy a zsinór túl szorosan van a baba nyakán, ilyenkor előfordulhat, hogy még azelőtt el kell vágni a köldökzsinórt, mielőtt a baba teljes teste megszületne.
Látható előre ultrahanggal?
A jelenleg használt ultrahangos technológia a nyak köré tekeredett köldökzsinór diagnosztizálásában nem túl hasznos. Egy tanulmány szerint az orvosok mindössze 65%-os valószínűséggel tudják megállapítani ultrahangos technikával a nyak köré tekeredett zsinórt, az esetek 19%-ában pedig téves eredményt hoz a diagnózis.
A köldökzsinór hosszával kapcsolatos problémákat előre ultrahanggal ki lehet mutatni. Ez nem olyasmi, ami a következő várandósság során feltétlenül megismétlődik.
És ebben a témakörben az olyan népi hiedelmekre sem szabad adni, mint hogy az anya gyakori nyújtózkodása, a fej felé emelt karok okozzák a jelenséget.
A köldökzsinór csomói és megtörése
A köldökzsinór nagyon rugalmas, így nagyon kicsi az esély rá, hogy olyan csomó alakuljon ki rajta, ami aztán meg is szorul. Rugalmas állaga miatt a köldökzsinór nagyon ritka esetekben csomózódik vagy törik meg.
Ha mégis csomó kerül rá (ez az esetek kevesebb, mint egy százalékában fordul elő), az sem jelent gondot, csak akkor, ha a csomó feszessé válik és akadályozza a vér áramlását.
Ha mégis gondot okozna a szülés során a köldökzsinóron található csomó, azt a magzati szívhang változása jelzi.
Mi a köldökzsinór-előesés?
A köldökzsinór-előesés a szülés során bekövetkező ritka probléma akkor fordul elő, ha a zsinór még a baba előtt kerül a szülőcsatornába. Köldökzsinór-süllyedés akkor következik be, amikor a köldökzsinór a szülés során a méhnyakon keresztül a magzat előtt a szülőcsatornába csúszik.
Ez akkor fordulhat elő, amikor a membránok megrepednek (víz folyik), és a magzat feje vagy teste nem illeszkedik megfelelően a medencébe. A köldökzsinór-süllyedés általában - de nem kizárólag - olyankor fordul elő, ha a magzatburok akkor reped meg, amikor a baba még nem, vagy rosszul illeszkedett be a medencébe.
Ha baba teste a születés során a csontos medencéhez nyomja az előesett zsinórt, akkor a vérkeringés akadályozottá válik, a baba oxigénhiányt szenved. Az állapot a köldökzsinór összenyomódásához vezethet, ami veszélyeztetheti a magzat véráramlását és oxigénellátását, ami magzati distresszt eredményez.
A köldökzsinór-előesés típusai
A köldökzsinór-süllyedés két típusba sorolható: nyílt süllyedés, amikor a zsinór látható a hüvelyben, és okkult süllyedés, amikor a zsinór nem látható, de a magzat és a medencefal között összenyomódik.
Kockázati tényezők
- Többszörös terhesség: Az ikreket vagy többet hordó nőknél nagyobb a kockázat a megnövekedett magzatvízmennyiség és a magzati mozgások miatt.
- Rendellenes magzati megjelenés: A farfekvéses vagy harántfekvés köldökzsinór-süllyedéshez vezethet.
- Polihidramnion: A túlzott magzatvíz fokozott magzati mozgást tesz lehetővé, ami növeli a köldökzsinór megcsúszásának kockázatát.
- Koraszülés: A koraszülöttek kisebbek, és előfordulhat, hogy nem illeszkednek megfelelően a medencébe.
- Anyai életkor: A 35 év feletti nőknél nagyobb a szövődmények kockázata a szülés során.
- Korábbi történet: A korábbi terhességekben előforduló köldökzsinór-süllyedés növeli a kockázatot a későbbi terhességekben.
Bár a köldökzsinór-süllyedést nem közvetlenül fertőző ágensek okozzák, bizonyos környezeti tényezők hozzájárulhatnak a kialakulásához. Például az elhúzódó vajúdás vagy a rendellenes magzati elhelyezkedés növelheti a köldökzsinór-süllyedés valószínűségét.
Ezenkívül az anyai fertőzések, amelyek a burok korai megrepedéséhez vezetnek, szintén szerepet játszhatnak. Jelenleg korlátozott bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a genetikai vagy autoimmun tényezők közvetlenül hozzájárulnának a köldökzsinór-süllyedéshez.
A köldökzsinór-előesés tünetei
- Magzati szívfrekvencia rendellenességek: A magzati szívfrekvencia mintázatának változásai, például a lassulások, a köldökzsinór összenyomódására utalhatnak.
- Látható zsinór: Nyilvánvaló süllyedés esetén a köldökzsinór kiállhat a hüvelyből.
- Anyai kellemetlenségek: Az anya fokozott nyomást vagy kellemetlenséget tapasztalhat a fájások során.
Bizonyos tünetek azonnali orvosi ellátást igényelnek, beleértve a súlyos magzati szívfrekvencia-lassulást, a látható köldökzsinórt, valamint az anyai stressz jeleit, például az erős fájdalmat, az erős vérzést vagy a sokk jeleit.
Hogyan diagnosztizálják a köldökzsinór-süllyedést?
A köldökzsinór-süllyedés diagnózisa általában alapos klinikai vizsgálattal kezdődik. Az egészségügyi szolgáltatók részletes kórtörténetet vesznek fel, beleértve az esetleges korábbi terhességeket és szövődményeket.
Fizikális vizsgálatot végeznek a magzat helyzetének és a köldökzsinór-süllyedés esetleges jeleinek felmérésére. Bár a köldökzsinór-süllyedést gyakran klinikai vizsgálattal diagnosztizálják, további vizsgálatokat is el lehet végezni.
- Magzati szívmonitorozás: A magzati szívfrekvencia folyamatos monitorozása segíthet a szorongás azonosításában.
- Ultrahang: Ultrahangvizsgálattal felmérhető a magzat helyzete és a magzatvíz szintje.
- Hüvelyi vizsgálat: Az egészségügyi szolgáltató hüvelyi vizsgálatot végezhet a köldökzsinór jelenlétének ellenőrzésére.
Számos állapot jelentkezhet hasonlóan a köldökzsinór-süllyedéshez, beleértve a placenta leválását, a méhszakadást és a magzati distresszt. A magzati szívfrekvencia-rendellenességek egyéb okait is figyelembe kell venni.
A köldökzsinór-előesés kezelése
A köldökzsinór-süllyedés kezelése elsősorban az anya és a magzat biztonságának biztosítására összpontosít. Magzati distressz észlelése esetén sürgősségi császármetszés válhat szükségessé.
- Az anya testhelyzetének megváltoztatása, például térd-mellkas helyzet, átmenetileg enyhítheti a köldökzsinórra nehezedő nyomást.
- A méhet ellazító gyógyszerek felhasználhatók a szülés késleltetésére és a további vizsgálatok lehetővé tételére.
- Újszülötteknél köldökzsinór-süllyedés esetén azonnali újraélesztésre lehet szükség.
A köldökzsinór-előesés sürgős szülészeti állapot, ezért látható köldökzsinór, jelentős magzati szívfrekvencia-változás vagy súlyos anyai panasz esetén azonnali orvosi ellátás szükséges.
Milyen szövődményeket okozhat?
Ha a köldökzsinór-süllyedést nem kezelik vagy nem megfelelően kezelik, számos szövődmény léphet fel. A magzati hipoxia, vagyis a magzat elégtelen oxigénellátása agykárosodáshoz vagy halvaszületéshez vezethet.
A rövid távú szövődmények közé tartozhat az azonnali magzati distressz, míg a hosszú távú szövődmények fejlődési késedelmet vagy neurológiai problémákat okozhatnak a gyermeknél. Újszülöttkori szövődmények: A csecsemők hosszú távú fejlődési problémákat tapasztalhatnak, ha hosszan tartó köldökzsinór-összenyomódástól szenvednek.
Anyai szövődmények: Az anya fokozott fertőzés vagy vérzés kockázatával nézhet szembe. A korai beavatkozás kulcsfontosságú ezen kockázatok minimalizálása érdekében.
A köldökzsinór elvágása születés után
Akinek van gyermeke, annak bizonyára emlékezetes pillanatként maradt meg a baba születése után a köldökzsinór elvágása. A köldökzsinór elvágásának fontos szimbolikus jelentősége van: pontot tesz a megszületésre azzal, hogy megszűnik a fizikai kapcsolódás az anya testével.
A szimbolikus jelentőségen túl azonban a köldökzsinór-kapcsolat megszűnésének nagyon is fontos gyakorlati jelentősége van - elsősorban a baba életkezdése szempontjából!
Hogy pontosan mennyivel a születés után vágják el a köldökzsinórt, az erősen függ az adott kórház vagy az adott orvos gyakorlatától. Manapság az új szakmai protokoll, hogy várnak egy kicsit, és akkor vágnak (vagyis általában akkor engedik az apukának, hogy vágjon), amikor a köldökzsinórban már nem lüktetnek az erek.
Mi történik, amíg lüktet a köldökzsinór?
Amikor a kisbaba világrajön, a méhlepény felső részében - a baba „tányérjában”- a teljes vérmennyiségének körülbelül az egy harmada található. A megszületés utáni pillanatban a baba életében először levegőt vesz (általában felsír) és bekapcsol a kis vérkör, hogy ettől a pillanattól kezdve a gázcsere a tüdőn keresztül történjen meg!
Amíg azonban a baba a köldökzsinóron keresztül kapcsolatban marad a méhlepénnyel és amíg a méhlepény nem lökődik le, addig a baba a köldökzsinóron kersztül is kap még oxigéndús vért! Ha nem vágják el azonnal, akkor a születés utáni percekben a méhlepényben maradt oxigéndús magzati vér a köldökzsinóron keresztül visszaáramlik a kisbaba testébe!
Ez a visszaáramlás szemmel is jól látható, ugyanis amíg ez a folyamat tart, addig a köldökzsinór lüktet. A pulzálás megszűnte után a köldökzsinór kiféhéredik és megkeményedik, mert a benne található zselés anyag (Wharton kocsonya) a levegővel érintkezve megszilárdul.
A késleltetett elvágás lehetséges előnyei
Ez a gyakorlat része az egyre inkább elterjedő gyöngéd, kíméletes szülésnek, hiszen így a szülést követően is működő méhlepényből továbbra is vér áramlik a baba szervezetébe, ezáltal fontos ásványi- és tápanyagokhoz juttatva őt, és az is fontos, hogy az áramlás fokozatos megszűnése helyett a gyors ellátás stressz az újszülött keringésének.
Vizsgálatok igazolták, hogy azok a babák, akinél később vágták el a köldökzsinórt, pár hónap múlva, körülbelül féléves korukban kisebb arányban küzdöttek vashiányos vérszegénységgel, mint a kortársaik.
A kutatás megállapítása az volt, hogy ha várnak a köldökzsinór elvágásával, amíg az pulzál, akkor az újszülöttek átlagos születési súlya magasabb (ez elég logikus, hiszen a vér a méhlepényből a baba testébe megy), magasabb a vérük hemoglobin szintje - oxigénszállító képessége- az életük első két napján és ami a legfontosabb: az első fél évben feleannyi kisbaba szenved vashiánytól illetve vérszegénységtől összehasonlítva azokkal a babákkal, akiknél a születés pillanatában vágták el a köldökzsinórt.
A köldökzsinórt a megszületés utáni pillanatban azonnal elvágják, akkor a kisbaba vérének körülbelül egy harmada a méhlepényben marad, tehát vérszegényen kezdi az életét! Ráadásul, mivel a másodlagos oxigénforrást kiiktatják azzal, hogy a köldökzsinórt átvágják, a babának teljes mértékben a saját tüdejére és a saját légzésére kell hagyatkoznia, hogy elegendő oxigénhez jusson!
Meddig célszerű várni?
Amikor azt mondjuk, hogy késői köldökzsinór-elvágás, nem kell hosszú időre gondolni: a WHO hivatalos álláspontja szerint legalább harminc másodpercet célszerű várni a köldökzsinór leszorításával és elvágásával.
Ez a dokumentum azt javasolja, hogy minden újszülöttnél - koraszülötteknél is!- várjanak legalább egy percet a köldökzsinór elvágásával, és az azonnali köldökzsinór ellátást csak abban az esetben javasolják, ha valamilyen technikai okból a babát olyan ellátásban (újraélesztés, lélegzés-támogatás, stb) kell részesíteni, ami nem megoldható az anya közvetlen közelében.
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásában az egy percen túli köldökzsinór ellátás már késleltetett ellátásnak minősül, de jogos a kérdés, hogy mennyi az annyi, amennyit célszerű várni normál körülmények között a köldökzsinór elvágásával?
Pontos választ erre nehéz adni, mivel a köldökzsinór pulzálási ideje is változó! Legtöbb esetben ez egy-két percen belül valóban megszűnik, de néha az is előfordul, hogy fél órával a szülés után is van még enyhe pulzálás.
A kórházak és az orvosok gyakorlata is változó, ezért ha Te azt szeretnéd, hogy az elkötéssel várják meg amíg a köldökzsinór lüktetése teljesen megszűnik, akkor ezt feltétlenül jelezd az orvosodnak és a szülésznődnek.
Mikor vághatják el korábban?
Tipikusan jellemző a korai köldökzsinór ellátás a császáros szüléséknél és akkor, ha valamilyen egészségügyi probléma merül fel a babánál. Ilyenkor a korai elvágás indoka az, hogy minél hamarabb megfelelő ellátásban tudják részesíteni az újszülöttet.
Akkor is egy picit hamarabb vágják el a köldökzsinórt, ha valamilyen tényező miatt az anyánál a fokozott szülés utáni vérzés kockázata fennáll. Ilyenkor a lepényi szakaszt aktívan menedzselik, ami azt jelenti,hogy a szülés után az anya rögtön oxitocin injekciót kap, hogy a méh összehúzódjon és a köldökzsinór enyhe húzásával segítik a méhlepény megszületését.
Hacsak nem nagyon kritikus a helyzet, magyar kórházakban általában azért még ekkor is legalább egy percet szoktak várni azért, hogy a baba legalább a méhlepényben lévő vér egy részét visszakaphassa.
Sárgaság és a késleltetett köldökellátás
Az egyetlen negatív hatás az volt, hogy késleltetett köldökzsinór elvágásnál valamivel több olyan esetet jegyeztek fel, amikor a kisbabákat sárgaság miatt kék fény terápiával kellett kezelni. A kutatások a késleltetett köldökzsinór ellátás kapcsán egyetlen negatív hatást említenek: a sárgaság magasabb kockázatát.
Ha belegondolsz ez teljesen logikus, hiszen a sárgaságot a vérben felszaporodó bilirubin okozza, mivel a máj nem tud megbirkózni a vörösvértestek lebontásával. És természetesen minél több vér van, annál több a vörösvértest is és annál több dolga lesz a májnak!
A sárgaság általában nem egy komoly probléma, kékfény-terápiával hatékonyan és könnyen kezelhető és ez az eszköz minden szülészeten rendelkezésre áll.
A késleltetett köldökzsinór ellátásnak egyértelműen több előnye van, mint hátránya, ezért ennek a módszernek a széleskörű bevezetését javasolták.
A szoptatás szerepe a korai napokban
A sárgasággal kapcsolatban pedig még fontosabb: a Te kezedben van az eszköz arra, hogy a besárgulás veszélyét minél inkább lecsökkentsd! Ez az eszköz pedig nem más, mint a minél gyakoribb szoptatás a szülés utáni első napokban!
A melleid ilyenkor még csak előtejet (kolosztrum) termelnek, ami icipici mennyéségben termelődik, de pont annyi van belőle, amennyi az újszülött kisbabád icipici gyomrába kell majd. A kolosztrum egyik csodálatos tulajdonsága, hogy erősen hashajtó hatású.
Ezért ha a kisbabád gyakran hozzájut ehhez a csodálatos anyaghoz, akkor ezzel segíted abban, hogy megszabaduljon az első kakijától, a magzatszuroktól vagy más néven a mekóniumtól. Ez az első kaki ugyanis azért olyan fekete, mert rengeteg biliribint tartalmaz!
A bilirubin pedig a magzati életében lebontott vörösvérsejtek mellékterméke, ami a kakiban gyűlt össze. Viszont ha a baba nem tud időben megszabadulni ettől a kenőcsszerű magzatszuroktól, akkor a benne lévő bilirubin felszívódik a bélcsatornájából és ismét a vérkerinkésébe kerül, ami méginkább megterheli a májat!
Mi történik a köldökcsonkkal?
A köldökzsinórt általában az újszülött hasától négy-öt centire szorítják el az úgynevezett köldökcsattal, és az apa vagy az orvos emellett a köldökcsat mellett vágja el a köldökzsinórt. A köldökzsinórt az általános gyakorlat szerint kb. 4-5 centimérre szorítják el pocaktól, majd ennek mentén vágják el.
Ami a helyén marad, az az úgynevezett köldökcsonk, amit ott rögtön fertőtlenítenek, majd később, az otthoni csecsemőápolás során is gondozni kell. Ezt követően a csonkot gyógyulásig kezelni kell, hogy ne juthassanak kórokozók a baba hasüregébe.
Korábban a hintőporos vagy alkoholos kezelés volt az általános, manapság viszont egyre inkább elterjedt nézet, hogy a köldökcsonkot semmivel nem kell kenegetni, csak szárazon és tisztán kell tartani, amíg le nem szárad, be nem gyógyul.
Mikor kell azonnal orvosi segítséget kérni?
Azonnal orvoshoz kell fordulni, ha súlyos magzati szívfrekvencia-lassulást, látható köldökzsinórt vagy az anyai stressz jeleit, például erős vérzést vagy súlyos fájdalmat tapasztalja.
Ha köldökzsinór-süllyedés gyanúja merül fel, azonnal forduljon egészségügyi szolgáltatójához kivizsgálás és útmutatás céljából.
A köldökzsinór-süllyedés egy súlyos állapot, amely azonnali felismerést és beavatkozást igényel mind az anya, mind a baba biztonsága érdekében.
Embrionológia: A méhlepény fejlődése és a magzati keringés, animáció
tags: #magzat #koldokzsinor #vicces