A CSED lejárta önmagában nem jelenti azt, hogy minden ellátás megszűnik, de a CSED után nem minden esetben jár automatikusan GYED. Ha a biztosítási jogviszony a gyermek születése előtt megszűnik, az anya még jogosult lehet CSED-re úgynevezett passzív jogon, feltéve, hogy a gyermek a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül születik, és a szülést megelőző két éven belül legalább 365 nap biztosítási idővel rendelkezik.
A CSED a szülés napjától legfeljebb 168 napig jár. Ha a biztosítás a CSED folyósítása előtt szűnt meg, a CSED lejártát követően GYED-re már nem jár passzív jogosultság; ilyen esetben a kismama gyermekgondozást segítő ellátást, vagyis GYES-t vehet igénybe.
A határozott idejű szerződés megszűnése és a táppénz
A veszélyeztetett terhesség miatt már folyamatban lévő táppénz a jogosultság lejártáig nem változik. A táppénz összege a biztosítási jogviszony megszűnését követően sem módosul pusztán azért, mert a munkaszerződés határozott időtartama lejár.
Sajnálatos esetben előfordulhat, hogy váratlan egészségügyi problémák vagy komplikációk merülnek fel a terhesség alatt, ezért az orvos veszélyeztetett terhesnek nyilvánítja a kismamát, vagyis nem dolgozhat tovább, és azonnal táppénzes állományba kerül.
Veszélyeztetett terhesség esetén nincs 15 napos betegszabadságra lehetőség, hanem egyből táppénzt számfejtenek. A táppénz egyharmadát a munkaadó, kétharmadát pedig az állam fizeti.
A táppénzre való jogosultság azonban nem hosszabbítja meg a határozott idejű munkaviszonyt. Ha a munkaszerződés szeptember 8-án jár le, a biztosítási jogviszony ezen a napon megszűnik, akkor is, ha a kismama veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományban van.
A példában szereplő kismama jogosultsága
A példában a határozott idejű szerződés szeptember 8-án jár le, a szülés várható időpontja október 6., a kismama pedig 2019. május 27-től veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományban van.
Az október 6-i szülési időpontot figyelembe véve a gyermek a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül születik. Ezért a kismama CSED-re jogosult lehet akkor is, ha a szülés napján már nem minősül biztosítottnak.
A csecsemőgondozási díjra való jogosultság másik feltétele, hogy a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 nap biztosítási idővel rendelkezzen. Ennek az időnek nem kell folyamatosnak lennie.
| Időpont vagy időszak | Jelentősége |
|---|---|
| 2019. május 27. | A veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség kezdete |
| 2019. szeptember 8. | A határozott idejű biztosítási jogviszony megszűnése |
| 2019. október 6. | A szülés várható időpontja |
| A biztosítás megszűnését követő 42 nap | Ezen belül bekövetkező szülés esetén passzív jogon is megnyílhat a CSED-jogosultság |
| A szülés napjától 168 nap | A CSED legfeljebb eddig az időpontig jár |
Mikor jár CSED a biztosítás megszűnése után?
Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését, a szünetelés kezdetét követő negyvenkét napon belül születik.
Szintén fennállhat a jogosultság, ha a gyermek a biztosítás megszűnését vagy a szünetelés kezdetét követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának ideje alatt, vagy a baleseti táppénz folyósításának megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.
Az Eb-tv. 40. §-a értelmében az is jogosult CSED-re, akinek a gyermeke a biztosítása megszűnését követő 42 napon belül születik, de rendelkezik a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napi biztosítási idővel.
Ez a szabály úgynevezett passzív jogosultságot jelent. A CSED tehát a biztosítási jogviszony megszűnése után is megállapítható, ha a szülés időpontja belefér a törvényben meghatározott 42 napos időszakba.
A 365 napos biztosítási időbe beszámítható időszakok
A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a Tbj. 6. §-a szerinti biztosításban töltött időt.
Be kell számítani továbbá a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj folyósításának idejét, kivéve az úgynevezett diplomás gyedet.
Beszámítható a köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 nap, továbbá a rehabilitációs ellátás folyósításának ideje és a Tbj. 49/A. § (1) bekezdése alapján kötött megállapodás útján szerzett biztosítási idő.
A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.
Megszűnt vagy szünetelő biztosítási jogviszony figyelembevétele
A fennálló biztosításban töltött napokkal össze kell számítani a CSED-re való jogosultságot megelőzően megszűnt, vagy az ellátásra való jogosultság kezdő napján szünetelő biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik a jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját és a gyermek születésének napját.
Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a fennálló jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyiknél a biztosított az ellátást kéri.
Ha több egyidejűleg fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, a kérelemmel érintett valamennyi biztosítási jogviszonyhoz külön-külön kell számítani a megszűnt vagy szünetelő biztosítási jogviszonynak az előző szabályok alapján összeszámítható napjait.
Meddig jár a CSED?
A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. Az anyát 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyből két hetet köteles igénybe venni.
A CSED legfeljebb a gyermek születésének napjától számított 168. napig jár, kivéve a koraszülött gyermekek esetét.
A szülő nő CSED-re való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával nyílik meg. A szülési szabadság kezdő időpontja - eltérő megállapodás hiányában - úgy alakul, hogy legfeljebb négy hét essen a szülés várható időpontja elé.
A CSED-et a szülés várható időpontja előtti 28 naptári napon belül, vagy a szülés napjától lehet igényelni.
Indulhat a CSED a szülést követően is, de ebben az esetben a CSED összegét a szülés napjához képest határozzák meg, illetve a CSED folyósításának időtartama a szülés napjától indul.
Ha például a CSED a szülést követő 31. naptári napon indul, akkor a CSED folyósítási időtartama 168 naptári napból 30 naptári nappal csökken, így a folyósítás utolsó napja ugyanúgy alakul, mintha a CSED a szülés napjától indult volna.
Koraszülés esetén a tényleges CSED-indulás kezdő napjához képest állapítják meg a CSED összegét és a CSED folyósításának időtartamát.
Mi történik a CSED lejárta után?
A CSED lejártát követően gyermekgondozási díjra már nem jogosult az, akinek a CSED-jogosultsága passzív jogon nyílt meg.
A passzív jogosultság a GYED esetében nem érvényesül. GYED csak abban az esetben járhat, ha a CSED-re való jogosultság aktív jogon, vagyis a biztosítás fennállása alatt nyílt volna meg, és a biztosítási jogviszony a CSED-re való jogosultság időtartama alatt szűnt volna meg.
Ezért ha a határozott idejű munkaviszony szeptember 8-án megszűnik, és a gyermek október 6-án születik, a kismama a CSED lejártát követően nem lesz jogosult GYED-re a megszűnt biztosítási jogviszony alapján.
A CSED lejártát követően a kismama gyermekgondozást segítő ellátást, vagyis GYES-t vehet igénybe.
A GYED és a GYES fő szabályai
A CSED-et nem lehet egyszerre folyósítani a GYED-del, de a két ellátás iránti igényt be lehet nyújtani egy időben.
GYED-re általában a CSED lejárta után lehet jogosultságot szerezni egészen addig, amíg a gyermek be nem tölti a 2 éves kort. A GYED összege legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet, és a GYED mellett a szülő korlátlanul vállalhat munkát.
Ebben a példában azonban a CSED lejárta után a passzív jogosultság miatt nem áll fenn GYED-jogosultság. A GYES alanyi jogon jár, ezért a munkaviszony megszűnése önmagában nem zárja ki.
A GYES havi összege 28 500 forint gyermekenként, és a gyermek 3 éves koráig kapható.
A CSED összegének alapja
A biztosítás megszűnését követően járó ellátások összegének megállapítására és folyósítására a biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A CSED összegének megállapításánál jövedelemként az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, a törvényben meghatározott időszakra a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához az állami adóhatósághoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.
Az igénylő a CSED-ről szóló döntés véglegessé válását követő 30 napon belül benyújtott kérelme alapján kérheti, hogy az ellátás összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyban bevallott jövedelmet is figyelembe vegyék, ha ez magasabb összegű ellátás megállapítását eredményezi.
Az adott ügyben ezért nem önmagában a táppénz összege határozza meg a CSED alapját. A CSED alapját a jogosultság kezdő napján fennálló, illetve a jogszabályi feltételek mellett a korábban megszűnt biztosítási jogviszonyban bevallott, járulékalapot képező jövedelmek alapján kell megállapítani.
180 napi jövedelem esetén
Ha az igénylő a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában 180 naptári napi jövedelemmel rendelkezik, akkor a CSED naptári napi alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos.
A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
120 napi jövedelem esetén
Ha a meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelem, de ezen időtartam alatt az igénylő legalább 120 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában, akkor a CSED naptári napi alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos, a Tbj. 6. §-a szerinti biztosítási jogviszonya van.
Ha nincs elegendő figyelembe vehető jövedelem
Ha a CSED naptári napi alapját a 180 vagy a 120 napi jövedelem alapján nem lehet megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részében kell meghatározni.
Kivételt képez ez alól, ha a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, legalább 30 naptári napi tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem a minimálbér kétszeresénél kevesebb.
Ebben az esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a CSED alapját megállapítani azzal, hogy a naptári napi alap nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét.
A szerződés szerinti jövedelem
Szerződés szerinti havi jövedelem a betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege.
Az egyéni és társas vállalkozók esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, mezőgazdasági őstermelők esetén pedig a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 92 százaléka minősül szerződés szerinti havi jövedelemnek.
A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott esetében 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszonynál a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló, szerződésben meghatározott díj vehető figyelembe.
A CSED mértéke és a munkavégzés hatása
A CSED naptári napi összege a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 100 százaléka.
Ha a CSED-re jogosult a gyermek születésének napjától számított 90 nap lejártát követően bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat, a CSED összege a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 70 százaléka.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételt képez. A CSED-ben részesülő személy köteles nyolc napon belül bejelenteni, ha a keresőtevékenység megkezdésének körülménye bekövetkezik.
2025. július 1-től lehetőség van a CSED folyósítása alatt dolgozni, de csak a 91. naptól. Ha a kismama a CSED kezdő napját követő 90 napon belül kezd dolgozni, az jogosulatlan kifizetésnek minősül, és a teljes CSED-et vissza kell fizetni.
Ha a CSED-ben részesülő személy a 91. naptól dolgozik, a CSED összege 70 százalékra csökken. A CSED folyósítása alatti munkavégzést minden esetben a bevallásban kell jelölni.
A veszélyeztetett terhesség és az ellátások kapcsolata
A veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség idején a kismama nem végez munkát, ezért a táppénz folyósítása alatt nem a munkabér, hanem a táppénz szabályai szerint kap ellátást.
A táppénz már folyamatban van, annak összege a jogosultság lejártáig nem változik. A munkaviszony megszűnése után azonban a táppénzre való jogosultság és időtartamának további alakulását a táppénzre vonatkozó külön szabályok szerint kell vizsgálni.
A szülést követően a táppénz helyett a CSED válhat folyósíthatóvá, ha az anya teljesíti a passzív CSED-jogosultság feltételeit. A táppénz és a CSED nem ugyanarra az időszakra járó, egymással párhuzamosan folyósítható ellátás.
A CSED igénylése
A CSED iránti kérelmet az egészségbiztosító által rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelmezőnek a „Kérelem csecsemőgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványt kell kitöltenie.
A GYED iránti kérelem a CSED iránti kérelemmel együtt is benyújtható a „Kérelem csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványon.
CSED iránti kérelmet a biztosított foglalkoztatójánál kell előterjeszteni a biztosítás fennállása alatt és annak megszűnését követően is.
Ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, a kérelmet a volt foglalkoztató székhelye szerint illetékes, egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivatalhoz, illetve a fővárosban és Pest vármegyében Budapest Főváros Kormányhivatalához kell benyújtani.
Papírformában a munkáltatónál lehet igényelni a CSED-et, míg az egyéni vállalkozók és egyéb önfoglalkoztatottak online tudják benyújtani a kérelmet.
A kérelemhez csatolható iratok
- Ha a biztosítási jogviszony megszűnt, csatolni kell a biztosításról szóló igazolványt.
- Ha a szülést megelőző két évben több munkahelye volt a kérelmezőnek, ezt igazolnia kell.
- Ha a CSED-et nem a vér szerinti anya, hanem az édesapa igényli, csatolni kell az egészségügyi szolgáltatótól kapott igazolást az édesanya állapotáról.
- Ha a CSED-et a szülés előtt igénylik, csatolni kell a születés várható időpontjáról szóló orvosi nyilatkozatot.
Egyéni vállalkozó, őstermelő vagy a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti természetes személy a székhely szerint illetékes kormányhivatalhoz elektronikus úton nyújthatja be a kérelmet.
Ki igényelheti a CSED-et a vér szerinti anyán kívül?
A szülő nő helyett CSED-re jogosultságot szerezhet a gyermek születésének napjától számított 168. napig az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a családbafogadó gyám, aki a csecsemőt végleges döntés alapján gondozza, valamint a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák.
A csecsemőt gondozó vér szerinti apa akkor is jogosult lehet, ha a gyermeket szülő nő meghal, vagy ha a szülő nő felügyeleti joga megszűnik.
Örökbefogadás esetén CSED-re jogosult lehet a gyermeket örökbefogadó anya, a gyermeket egyedül örökbefogadó férfi, valamint az a férfi, aki házastársával közösen fogadja örökbe a gyermeket, ha a vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő egészségi állapota miatt kikerül a háztartásból, vagy meghal.
Az a férfi is igénybe veheti a támogatást, aki a csecsemőt egyedül vett örökbefogadási szándékkal nevelésbe.
A munkáltató szerepe az ellátások folyósításában
A CSED, a GYED és a GYES nem a munkáltató által finanszírozott munkabér jellegű juttatás, hanem társadalombiztosítási vagy állami ellátás.
Ha a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhely, akkor a munkáltató számfejti és utalja a CSED-et és a GYED-et, az összeget azonban utólag visszaigényelheti az államtól.
Ha a munkahely nem társadalombiztosítási kifizetőhely, akkor a munkáltatónak továbbítania kell a CSED és a GYED iránti kérelmet a területileg illetékes szervhez, amely az ellátást megállapítja és folyósítja.
A GYES alanyi jogon jár, ezért független a munkáltatótól és a munkaviszony fennállásától.
A CSED utáni helyzet a példában
- A szeptember 8-án megszűnő határozott idejű munkaviszony nem hosszabbodik meg a veszélyeztetett terhesség vagy a táppénz miatt.
- A szülés várható időpontja október 6., ezért a gyermek a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül születne.
- Ha a kismama a szülést megelőző két évben legalább 365 nap biztosítási idővel rendelkezik, passzív jogon CSED-re jogosult.
- A CSED a szülés napjától legfeljebb 168 napig jár.
- A CSED lejárta után a passzív jogosultság alapján GYED nem jár.
- A CSED után GYES vehető igénybe a gyermek hároméves koráig.
- A CSED alapját a vonatkozó szabályok szerint a biztosítási jogviszonyban bevallott, járulékalapot képező jövedelem alapján kell meghatározni, szükség esetén a korábban megszűnt biztosítási jogviszony jövedelmének figyelembevételével.
