Miért mondják, hogy 50 hónapos a csecsemő?

A csecsemő életkorát általában hónapokban adják meg, de az „50 hónapos csecsemő” megfogalmazás pontatlan, mert 50 hónap több mint négyéves életkort jelent. A csecsemőkor ennél jóval korábbi életszakasz, ezért ilyen esetben rendszerint téves életkormegjelölésről, félreértésről vagy a gyermek életkorának hónapokban történő számításából adódó furcsa megfogalmazásról lehet szó.

Az életkor hónapokban való megadása elsősorban az első két-három évben hasznos, amikor néhány hónap különbség is jelentősen befolyásolhatja a mozgás-, beszéd- és kommunikációs fejlődés megítélését. A fejlődési mérföldköveket azonban nem merev határidőként kell értelmezni, mert egészséges gyermekek között is nagy egyéni különbségek lehetnek.

Mit jelent az életkor hónapokban?

A csecsemő életkorát a születésétől eltelt teljes hónapok száma alapján számítják. Egy három hónapos baba körülbelül három hónappal korábban született, míg egy tizenkét hónapos gyermek betöltötte az első életévét.

Az „50 hónapos” életkor azt jelenti, hogy a gyermek 50 teljes hónapot élt meg, vagyis négy év és két hónapos. Ebben az életkorban a gyermek már nem csecsemő, hanem kisgyermek, ezért az „50 hónapos csecsemő” kifejezés szakmailag és hétköznapi értelemben is félrevezető.

Miért használják gyakran a hónapokat a csecsemők életkorának megadására?

A csecsemők fejlődése az első életévekben gyors, ezért a „nyolc hónapos” és a „tizenkét hónapos” baba között sok tekintetben jelentős különbség lehet. A hónapokban megadott életkor pontosabban jelzi, hogy a gyermek melyik fejlődési szakaszban jár.

A beszédfejlődés egy igen összetett folyamat. Egészséges gyermekek között is nagyon sok egyéni variáció lehetséges a különböző fejlődési szakaszok elsajátítási idejét tekintve, de a folyamat sorrendje általában adott.

A beszédfejlődés szakaszai meghatározott sorrendben követik egymást, de a különböző szintek közötti eljutási időben nagy különbségek lehetnek. Van olyan gyermek, aki sokáig egy szót sem szól, majd hirtelen egész mondatokat kezd használni.

A csecsemőkor és a beszédfejlődés kapcsolata

A beszédfejlődés első lépései az észlelés és a megértés, ha ezeket elsajátította a gyermek, kezdődhetnek az önkifejezés különböző formái (beszédmegértés -> beszédhasználat). Eleinte a gyermek még nem a szavak jelentését érti, csak a környezet és a mimika, gesztus, és hangsúly komplexusában tudja értelmezni a hallottakat.

Az első életév végére a gyermekek általában eljutnak a szavak megértéséig. A beszédfejlődést mindig megelőzi a beszédértés. Jó jel, ha a baba ugyan még nem beszél, de láthatóan már sok mindent megért és reagál is a szavainkra.

A babák az első szavaikat nagyjából 10-14 hónapos között valamikor mondják ki. Innentől mondhatjuk azt, hogy a baba már „beszél”. Sokan mégis azt gondolják, hogy a gyermekük még nem beszél, mert még nem mond mondatokat, nem mondja utánuk a mondókát, csak néhány szót használ, azokat is inkább csak babanyelven mondja, ezek egyike sem elvárás azonban a kicsi részéről.

Mit jelent a babanyelv?

A legtöbb baba először nem a teljes szavakat mondja ki, inkább csak a szavak elejét vagy a hangzását utánozza. Tehát lehet, hogy elsőként nem azt mondja, hogy „mama”, hanem azt, hogy „mmm”, vagy a víz helyett azt mondja „veve” vagy pedig „izzzz”.

Az első szavakat nem feltétlenül ejti ki a száján tisztán és érthetően, inkább csak próbálja utánozni őket. Néhány baba 1-2 éves kor között akár teljesen külön babanyelvet is kialakíthat a szülők számára érthetetlen szavakból, mások inkább kevesebb szóval és több mutogatással, hangadással magyaráznak.

Ezekben az egyedi „nyelvekben” kap aztán helyet először csak néhány szó, többnyire azok, amiket nagyon fontosnak talál a kicsi, hogy a szülei megértsék (pl. adj inni, enni, szopizni stb., kedvenc állatka, családtagok nevei), illetve az ezekre hasonlító „babaszavak”.

Később ehhez egyre több szó csatlakozik, egyre tisztább kiejtéssel, míg végül teljesen elmarad a babanyelv és egyre hosszabb mondatokban beszél a baba.

A beszédfejlődés átlagos menete

Az eső szavak megjelenési ideje igen eltérő, általában 10-16 hónapos kor között lehet rá számítani. Ebben a korszakban jut el a gyermek a szótag majd szóismétléstől, az önálló jelentéshez nem köthető szavakon át, a jelentéssel bíró szavakig.

Egy-egy szónak ezen a ponton több jelentése is van. Először a gyermek főneveket kezd használni. Másfél-két éves kor között jelennek meg az igék, alakul ki az igehasználat, a kétszavas mondatkezdemények használata, egyeztetés nélkül pl.: „kér kifli”.

Először a főneveket tanulja meg a kicsi és csak azután következnek az igék, ezért is van az, hogy sokáig nem tud mondatokban beszélni, hiszen a magyar ragozó nyelv.

Mi befolyásolja a beszédfejlődés tempóját?

• Öröklés: ha a szülők bármelyike nagyon korán vagy későn kezdett beszélni, ez a gyermeküknél is jelentkezhet.
• A születési sorrend: az első gyermek általában később kezd el beszélni, hiszen a szülei teljes figyelme rá irányul és félszavakból is megértik egymást. A hamar született második gyermek azonban hamarabb fog beszélni, mert rá kevesebb figyelem jut, meg kell értetnie, amit szeretne.
• A baba neme: A lányok általában hamarabb mondják ki az első szavukat, mint a fiúk
• Több nyelv: A kétnyelvű családokban a babák általában később kezdenek el beszélni és az egyik nyelvet általában sokkal többet használják egy darabig, mint a másikat, de aztán a másikon is megszólalnak.
• Változatos környezet: Azok a gyerekek, akiknek több testvére van otthon, vagy családtagokkal lakik együtt, vagy akik bölcsibe járnak, hamarabb beszélnek, mert sokkal több inger éri őket és többféle emberrel kell megértetniük magukat.

Más a helyzet a kétnyelvű babákkal, ha pl. az angol a második anyanyelv, ott sokkal hamarabb kezdenek el rövidebb mondatokban beszélni a gyerekek.

Ha a gyermek olyan környezetben él, ahol több nyelvi „kóddal” is találkozik (tájszólás-köznyelv, két- vagy többnyelvűség, hosszabb idegig külföldön való tartózkodás, jelnyelv és hangzó anyanyelv váltakozása) szintén megkésett lehet a beszédfejlődés.

Sokszor megkéshet azoknak a gyermekeknek a beszédfejlődése, akiknek a környezetében hasonló korú gyerek vagy gyerekek vannak, hiszen köztük kialakul egy sajátos kommunikáció, egy közös nyelv, kvázi „tolmácsolnak” egymásnak.

A mozgásfejlődés és a beszédfejlődés kapcsolata

Általában az a gyermek tanul meg később beszélni, aki korábban kezd járni, szaladni, mászókára mászni. A mozgás elsajátítása után beindul a beszédfejlődés is, általában egyszerre csak az egyikre tud koncentrálni a gyermek.

Mivel a beszédfejlődés és a mozgásfejlődés sokszor kéz-a kézben jár, arra is kell figyelnünk, hogy minél aktívabb legyen a gyermek, minél több mozgásformát tapasztaljon meg.

Az első hat hónapban a kisbabák összegömbölyödött testtartása kiegyenesedik. A babák kezdetben szorosan behúzzák a karjukat és a lábukat. Később a végtagok és a test kiegyenesednek.

Körülbelül 2 hónapos korban a babának tudnia kell a fejét a testével egy vonalban tartani. 4 hónapos kortól bármikor sor kerülhet rá: a baba segítség nélkül a hasára fordul.

Ezért különösen fontos, hogy soha ne hagyd a babát egyedül a pelenkázón! Nagyjából 6 hónapos korban kezdődik el az önálló állás képességének fejlődése, és a gyermek megtartja saját súlyát, amikor álló pozícióban tartják.

A beszédfejlődés korai előzményei

A kommunikáció egyes formái már a magzati életben megfigyelhetők (elemi kommunikáció), kellemes (anyai szívdobogás) és kellemetlen ingerekre (erős hirtelen zaj) eltérő reakció észlelhető.

A magzatok már észlelik édesanyjuk beszédének hangszínét, ritmusát, és dallamát. Szülés után a legfontosabb kommunikációs kapocs a sírás.

Megfigyelhető, hogy a saját gyermeke sírására az Édesanya különösen érzékenyen reagál. Ezt a természet nem véletlenül alakította így, hiszen a baba létezése teljes mértékben a környezetétől függ.

Hat hetes kortól többféle sírásformát meg lehet különböztetni. A gügyögéssel kezdődő fejlődés során a baba egyre inkább értelmes szavakhoz hasonló hangokat ad ki.

A normális beszédfejlődéshez szükséges tényezők

• Ép beszédszervek (gége, nyelv, hangszálak, szájpad stb.)
• Ép hallás
• Egészséges idegrendszer
• Folyamatosan beszélő emberi környezet!

A beszédfejlődésben nagyon fontos szerepe van az utánzási készségnek. A baba szinte mindent utánzáson keresztül sajátít el, ezért nagyon fontos, hogy sokat beszélgessünk vele a hétköznapok során.

A különféle mondókák, mozgásos gyakorlatok, utánzós játékok (pl. állatok mozgását utánozni, állathangokat utánozni) is jók lehetnek, de a legjobb ösztönző a mindennapokban használt beszéd.

Mi állhat a lassabb beszédfejlődés hátterében?

Fiú gyermekeknél gyakrabban fordul elő a beszéd különböző mértékű késése. Az esetek nagy részében nem kell emiatt aggódni, főleg, ha néhány szó 2 éves korra már szerepe a repertoárban, a kommunikáció egyéb formái is jól működnek és a gyermek megfelelően reagál a hangokra.

A megkésett beszédfejlődés hátterében gyakran lelki okok állnak, ilyen lehet például a testvérféltékenység, testvérek közötti viszályok, költözés, szülői konfliktusok stb.

Olyan egyszerű anatómiai okok is állhatnak a háttérben, mint a rövid nyelvfék (lenőtt nyelv), mely egy gyors ambuláns beavatkozás során orvosolható.

Hipotónia és arcizomgyengeség

Azok a gyerekek, akik korábban hipotónia miatt lassabban fejlődtek a mozgásban, esetleg fejlesztésre is szorultak emiatt, az arcizmoknál is fejletlenebbek lehetnek, ennek jele lehet az is, ha a kicsi nem vagy csak későn kezdte el elfogadni a darabos ételeket.

Ha szopási nehézségeket észlelünk egy csecsemőnél, aminek hátterében nem táplálkozási tényezők állnak, érdemes gyógytornászt felkeresni az arcizmok tréningezése miatt, melyek megfelelő funkciója a normál beszédhez elengedhetetlen.

Cumizás és ujjszopás

Ha a kicsi a nap nagy részében cumizik vagy az ujját szopja, az a beszédfejlődésére is kihatással lehet.

A rögzült pöszeség hátterében kis százalékban állhat a fogak vagy az ajkak anatómiai rendellenessége, melynek oka akár az elhúzódó cumihasználat is lehet.

Mandula- és orrmandula-problémák

Ha gyakran van megfázva a kicsi vagy volt mandulagyulladása, lehet erre gyanakodni. Beszédfejlődési zavarokat okozhat megnagyobbodott orrmandula, mandulaprobléma, akut fülgyulladás vagy allergia is.

Hallásproblémák

A megkésett beszédfejlődés leggyakoribb oka, hogy a gyermek rosszul hall. Igaz, hogy születés után a kórházban illetve a háziorvosi rendelésen is rendszeresen vizsgálják a hallást, mégis, ha a gyermek 2 éves korára egyáltalán nem beszél, akkor először a hallást érdemes vizsgálni.

A gagyogás első fázisáig a nem jól halló gyermek is eljut, majd az utánzás fázisában a hangképzése elsivárodik. Ha nincs kimutatható eltérés, még várhatunk néhány hónapot a további vizsgálatokkal, ez alatt gyakran megindul a beszéd.

Sokan azt hiszik, ha a kicsi hallja őket, az már elég, de lehet szó halláscsökkenésről is, amit akár egy középfülgyulladás is kiválthat, de lehet veleszületett is.

Hogyan segíthető otthon a beszédfejlődés?

Fontos, hogy minél korábbi életkortól, minél többet beszéljünk a gyermekhez, hiszen már magzati korban meg van az a képessége, hogy képes legyen reagálni a kommunikációra.

A beszédfejlődés serkenthető mondókázással, énekes játékokkal, meséléssel, vagy pusztán azzal is, ha sokat beszélünk a gyermekünkhöz. Ennél intenzívebb fejlesztésre általában nincs szükség, a beszéd magától alakul ki.

Fontos azonban, hogy ne gügyögjünk a gyermekünknek, ha szeretnénk, hogy hamarabb megtanulják az adekvát szavakat.

A gesztusok és a nyelv közötti kapcsolat kialakítása segíthet a beszédfejlődésben. Például, ha a gyermek rámutat valamire és vár vagy hangot ad, mutassunk rá mi is, mondjuk ki a tárgy nevét, adjuk oda neki, közben kommentáljuk a mozdulatunkat, tartsuk a szemkontaktust, artikuláljunk megfelelően, kreáljunk párbeszédet a gesztusokból és a beszédkezdeményekből.

Ha a gyermeknek van egy saját szava egy adott dologra, mi ne azt a szót használjuk, hanem próbáljuk meg helyesen mondani a dolog nevét, hogy jól rögzüljön.

Fontos, hogy a gyermek korának (és érdeklődésének) megfelelően válasszunk a könyvek közül, ugyanis egy 1 éves gyermeknek biztos nem lesz türelme több mondatot végighallgatni egy oldalon.

Ilyenkor inkább a képes könyveket részesítsük előnyben, minél többször nevezzük meg a képen látott alakokat, kérjük meg gyermekünket, hogy mutasson rá adott dologra stb.

Fontos, hogy élőbeszédet halljon a gyermek, hiszen a beszéd mellett az artikuláció és a gesztusok megtanulása és létfontosságú, ezért ne menjen a TV folyamatosan a háttérben.

Mikor érdemes orvoshoz vagy szakemberhez fordulni?

A legtöbb kisgyermek 3 éves koráig elkezd szavakban és rövidebb 1-2 tagú mondatokban beszélni. Ha a gyermek 18 hónapos (fiúk 2 éves) koráig nem szólal meg, akkor mindenképpen kivizsgálás javasolt!

Ha a kivizsgálás során kóros eltérés nem mutatható ki 2 és fél éves koráig még élettaninak tekinthető, ezen életkor után azonban már mindenképpen kóros!

Megkésett beszédfejlődésről beszélünk, ha a gyermek beszédkészsége az életkori átlagnak nem felel meg tehát, ha pl.: a gyermek, aki 2 éves korára nem birtokol 50 szavas szókincset, és nem alkot 2 szavas mondatokat.

Ebből még hosszú távú következményeket nem lehet levonni, de mindenképpen érdemes ilyenkor kiemelten foglalkozni a gyermek otthoni fejlesztésével!

• 1 éves kor előtt mindenképpen forduljunk orvoshoz, ha a korábban (fél éves kora előtt) gügyögő baba már egyáltalán nem használja a hangját, vagy csak visítozik - ez hallásproblémára utalhat.
• Ha az 1 éves kor feletti gyermek egyáltalán nem használ szavakat, hangokat, inkább csak mutogat.
• Ha a baba hirtelen zajokra nem reagál, ha nem fordul oda, amikor a nevén szólítod (6 hónapos kor után).
• Ha a kicsi a beszédet nem használja kommunikációra (tud mondani szavakat, esetleg utánoz is, de nem kommunikál beszéddel).
• Ha a már megtanult szavakat használja mindig, nem kezd el folyamatosan új szavakat is használni a beszédében.
• Ha 3 évesen még egyáltalán nem beszél (nem mond értelmes szavakat vagy szótöredékeket, csak artikulálatlan hangokat ad ki vagy mutogat).

Ha bizonytalan vagy benne, hogy jó helyen tart-e a beszédfejlődésben, ha nem tudod, hol kellene tartani és mivel segítheted a fejlődését, orvosi kivizsgálásra és logopédusra egyaránt szükség lehet.

Ha azonban a késés 3 éves kor után is jelentős, mindenképpen érdemes szakembert felkeresni! Akadályozott beszédfejlődés esetén a beszéd elmaradásán, vagy megrekedésén túl egyéb kommunikációs szintekben is problémák észlelhetők.

Terhelő anamnézis és megkésett beszéd vagy egyéb kommunikációs zavar (beszédértés hiánya, gesztusnyelv elmaradása) észlelése esetén mihamarabb kivizsgálás, fejlesztés javasolt!

Akkor is szakember felkeresése javasolt, ha a gyermek szókincse egy bizonyos szinten megreked, szegényes a gagyogása, egy szótagú szavak szintjén megáll, hetekig nincsen fejlődés a szókincsben, esetleg visszafejlődés vehető észre pl.: ragozás elhagyása.

A kivizsgálás menete

Különösen komplexebb beszédzavaroknál vagy a beszéd súlyos mértékű késésnél szükséges gyermekneurológus bevonása is, hiszen idegrendszeri rendellenesség is állhat a háttérben.

A beszédzavarok hátterében gyakran pszichés trauma áll, ezért gyermekpszichológus vagy pszichiáter felkeresése is indokolt lehet, főleg ha magatartási problémák is észlelhetők, hiszen a beszéd elmaradása komplex pszichés zavarok pl.: az autizmus egyik tünete is lehet.

Ha 3 éves kor alatti gyermek beszédfejlődését szeretnénk szakemberrel segíteni, speciálisan olyan logopédust kell keresni, aki 3 év alatti gyermekekkel is foglalkozik, hiszen általában idősebb korosztállyal dolgoznak.

Ezen kívül felkereshetőek olyan korai fejlesztéssel foglalkozó intézmények, korai fejlesztő központok, ahol a megfelelő segítséget megadják ebben az életkorban is mind a mozgás mind a beszédfejlesztés szintjén.

Három éves kor felett nevelési tanácsadó, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédiai szakszolgálat kereshető fel.

Beszédhibák és a szülői hozzáállás

Egyes beszédhibák, mint a pöszeség, vagy dadogás egy ideig élettanilag tekinthetők, melynek hátterében a beszédszervek átmeneti gyengesége, beszédkészségnél gyorsabb gondolkodás és nem eléggé fejlett hallási megkülönböztető képesség áll.

Akkor kell szakemberhez fordulni, ha az a gyermek, amelyik időben elkezdett beszélni még 4-5 éves korában is beszédhibás. Ha csak 3 éves korban kezdett el beszélni némileg kitolódik ez az időintervallum, hiszen a beszédfejlődés fokozatait neki is végig kell járnia, csak ez számára tovább tart.

Nagyon meghatározó, hogy a szülők hogyan viszonyulnak a beszédhibákhoz. Dadogás esetén például, főleg az érzékenyebb gyermekeknél, ha a szülők idegesek lesznek miatta, rendszeresen kijavítják, felhívják a hibára a figyelmet, előidézhetik annak rögzülését.

A beszédhibáknál kiemelten fontos, hogy ne javítgassuk folyton a gyermeket, mert még frusztráltabbá, gátlásosabbá válnak, ha beszédről van szó és még a terápiás együttműködésük is megszűnhet.

Inkább próbáljuk vele együtt, nyugodtan mondani a szavakat, meséljünk neki sokat, ügyelve a szavak helyes kiejtésére. Orrgangú beszéd, hadarás, rekedtség esetén is szakember felkeresése javasolt.

tags: #miert #mondjak #hogy #50 #honapos #a