OEP-ellenőrzés kismamáknál: jogviszony, TAJ és a várandósgondozás vizsgálatai

A kismama közfinanszírozott egészségügyi ellátásának igénybevételekor az egészségügyi szolgáltató online ellenőrzi, hogy a TAJ-szám érvényes-e, és az OEP, mai nevén NEAK nyilvántartásában rendezett egészségügyi szolgáltatási jogosultság kapcsolódik-e hozzá. A TAJ-kártya önmagában kizárólag a TAJ-számot igazolja, az ellátásra való jogosultságot az egészségügyi szolgáltató külön, online jogviszony-ellenőrzéssel vizsgálja.

A várandós nő a szükséges egészségügyi ellátást akkor is megkapja, ha az ellenőrzés eredménye „piros” lámpa, vagyis a TAJ érvényes, de a jogviszony rendezetlen; ilyenkor a szolgáltató tájékoztatja a kismamát, hogy a jogosultság tisztázása érdekében a kormányhivatalhoz kell fordulnia. „Zöld” lámpa esetén a TAJ érvényes, a jogosultság rendezett, „kék” lámpa esetén a TAJ átmenetileg érvénytelen, mert a beteg külföldön biztosított, „barna” lámpa esetén pedig nincs érvényes TAJ-szám, ezért az ellátás általában térítésköteles.

Mit jelent az OEP- vagy NEAK-jogviszony ellenőrzése?

A kötelező társadalombiztosítás keretében jogosultak vagyunk - az OEP-pel szerződött szolgáltatónál - orvosi (egészségügyi) ellátásra, betegszállításra, tb támogatással vásárolhatunk gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, vehetünk igénybe gyógyfürdőt. A társadalombiztosítóval szerződött egészségügyi szolgáltató ekkor köteles ellenőrizni a betegek jogviszonyát.

Az orvos-beteg találkozása során, a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató az OEP nyilvántartási rendszerében on-line módon ellenőrzi, hogy a beteg szerepel-e az egészségbiztosítónál vezetett nyilvántartásban. Ezt az ellenőrzést minden egyes alkalommal, - ha orvoshoz megyünk, ha gyógyszert váltunk ki, ha bármi olyan ellátást veszünk igénybe, amit a NEAK fizet ki helyettünk,- kötelező elvégeznie a szolgáltatónak.

Nem kell azonban a jogviszonyt ellenőrizni az alábbi ellátások esetében: mentés, betegszállítás, védőnői szolgáltatás otthoni szakápolás, iskola- és ifjúság-egészségügy, mozgó szakorvosi szolgálat, diagnosztika, kórszövettan (ahol nincs jelen a beteg), boncolás, illetve ha az ellátásra nem az egészségügyi szolgáltató székhelyén, telephelyén kerül sor.

Ezt automatikusan elvégzik a betegfelvételnél, de csak akkor szólnak, ha az ellenőrzés eredménye nem „zöld lámpa”. Nem kell túl bonyolult dologra gondolni ez csak egy gombnyomás és a háttérben az internet segítségével egy program megnézi a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő = korábbi nevén OEP = Országos Egészségbiztosítási Pénztár) adatbázisában, hogy a jogviszonyunk rendezett-e?

Mi a különbség a TAJ-szám és az egészségügyi szolgáltatási jogosultság között?

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez szükség van az ún. társadalombiztosítási azonosító jelre = TAJ számra, ami - a személyi adatok védelme érdekében bevezetett - személyt azonosító kód. Ez az a szám, amelyet a TAJ kártya bemutatásával tudunk igazolni, ez alapján ellenőrzik le, hogy jogosultak vagyunk a térítésmentes ellátás igénybe vételére.

A TAJ-t igazoló kártya kizárólag a TAJ számot, mint azonosítót igazolja, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot az egészségügyi szolgáltatónak kell leellenőrizni az online jogviszony ellenőrzés során. A TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány kizárólag csak a TAJ érvényességének igazolására szolgál.

A jogviszony ellenőrzés lényege, hogy minden érvényes TAJ szám mögött legyen befizetés, azaz a társadalombiztosítás keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatás nem ingyen jár. A jogviszony, azaz pontosabban kifejezve az egészségügyi szolgáltatási jogosultság egy fizetési kötelezettséget feltételez.

Ez az igazolás a beteg (esetünkben a szülő), kötelessége a személyazonosító adatok igazolásával egy időben. Ennek elmulasztása esetén vagy, ha nem rendelkezünk érvényes TAJ-jal, akkor ki kell fizetni az ellátást, mert a NEAK az egészségügyi intézményeknek csak akkor téríti meg az elvégzett szolgáltatások árát, ha az intézetek az ellátás jelentésekor a beteg TAJ számát is lejelentik.

Hogyan lehet rendezett a kismama jogviszonya?

Aki biztosítási jogviszonyban áll, az a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetésével szerez jogosultságot az egészségügyi szolgáltatásra. Az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában felsorolt egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek például a keresőtevékenységet nem folytató nyugdíjasok, az óvodás gyermekek, csecsemőgondozási díjban részesülők, általános-, illetve középiskola nappali képzésén tanuló diákok egészségügyi szolgáltatásának a fedezetét a költségvetés biztosítja.

A központi költségvetés havonta, személyenként 5 790 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot utal át ezen személyek egészségügyi szolgáltatásaira. Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodás is köthető, ha az adott személy nem áll biztosítási jogviszonyban és nem szerepel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak között.

A megállapodás alapján fizetendő havi járulék mértéke nagykorú személy esetén a minimálbér (105 000 forint) 50%-a, míg kiskorú és nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató külföldi tanuló esetén minimálbér 30%-a. Aki pedig legalább egy éve magyarországi lakóhellyel, szálláshellyel rendelkezik és nem áll biztosítási jogviszonyban továbbá a fentiek alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, az a személy az egészségügyi szolgáltatás fedezetére köteles havonta 6 930 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

A jogviszony-ellenőrzés lámpái

A jogviszony ellenőrzés eredményeként „Zöld”, „Piros”, „Kék” vagy „Barna” lámpa jelenik meg a szolgáltatónál. A lámpa nem a várandósság állapotát, a magzat egészségét vagy a terhesgondozás szakmai eredményét jelzi, hanem a TAJ érvényességére és az egészségügyi szolgáltatási jogosultságra vonatkozó adminisztratív információt.

Zöld lámpa

A zöld lámpa azt jelzi, hogy az ellátandó személynek érvényes a TAJ száma és az OEP nyilvántartásában jogosultként szerepel, azaz rendezett az egészségügyi szolgáltatási jogosultsága. Ez lehet azért, mert biztosítási jogviszonyban áll és fizeti a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de lehet azért is, mert például a havi 6 930 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizeti meg.

Ez esetben a beteg az ellátásra zöld utat kap, azaz az egészségügyi szolgáltatónak a társadalombiztosítás keretében el kell látnia őt. A legtöbb gyermek TAJ ellenőrzése során zöld lámpát kapunk - vagyis „TAJ érvényes - jogviszonya rendezett” - az-az ingyenes ellátást kaphat.

Piros lámpa

A piros lámpa azt jelenti, hogy az ellátandó személy TAJ száma érvényes, de a jogviszonya rendezetlen, azaz az ellátandó személy az OEP nyilvántartásában jogosultként nem szerepel. Ez esetben is megkapja a beteg az egészségügyi szolgáltatást, támogatottan megkapja a gyógyszert, gyógyászati-segédeszközt, gyógyfürdőt, azonban az egészségügyi szolgáltató a piros lámpa esetén közli az ellátott személlyel, hogy az OEP nyilvántartásában jogosultként nem szerepel, a jogosultság fennállásának tisztázása érdekében keresse meg az ország területén bármely kormányhivatalt.

A jogosultság rendezése érdekében a beteg - az ellátását követően a lehető leghamarabb - köteles a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervéhez fordulni. A szülőknek a gyermekük esetében a jogviszony bizonyítása miatt fel kell keresniük a hivatalt és ott kezdeményezhetik az okirati bizonyítási eljárást.

A legtöbb esetben „piros lámpa esetén” a szülők meglepődnek és tőlünk várják a választ, hogy mi lehet ennek az oka. Erre pontos választ csak a lakóhelyük szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalban kaphatnak.

Az OEP részletes tájékoztatót adott ki arra vonatkozóan, hogy milyen módon lehet a ellátásra jogosultságot igazolni. Tapasztalataink szerint ilyenkor vagy a lakcímmel vagy az iskolalátogatási igazolással van probléma.

Kék lámpa

A kék lámpa megjelenésével a szolgáltató tudja, hogy a beteg TAJ száma átmenetileg érvénytelen, mert a beteg külföldön biztosított. Ha a beteg az EU valamelyik tagállamában biztosított és ott igényelt EU kártyát, akkor ezzel a kártyával Magyarországon orvosilag szükséges ellátást kaphat.

Gyermekek esetében is találkozunk kék lámpával - vagyis „Külföldön biztosított, a TAJ átmenetileg érvénytelen” - ilyenkor hiába van TAJ kártyája a gyermeknek ingyenes ellátást nem kaphat. Természetesen megkapja a szükséges ellátást a gyermek, de ki kell fizetnie a szülőknek az ellátás árát.

Ha akut, orvosilag szükséges ellátást szeretne igénybe venni és rendelkezik a külföldi biztosító által kiállított EU kártyával, akkor annak a terhére is megkaphatja az ilyen ellátást.

Barna lámpa

A barna lámpa azt jelzi, hogy a betegnek nincs érvényes TAJ száma. Ez esetben a beteg csak az ellátás kifizetése mellett kaphat Magyarországon egészségügyi szolgáltatást.

Ilyen eset például akkor állhat fenn, ha a beteg más országban él, a magyar lakcímét megszüntette és ezért TAJ száma érvénytelenítésre került. „TAJ egyéb okból érvénytelen” - ilyenkor hiába van TAJ kártyája a gyermeknek, valamely egyéb körülmény nem teljesül, így ingyenes ellátást nem kaphat.

Természetesen ebben az esetben is megkapja a szükséges ellátást a gyermek, de ki kell fizetnie a szülőknek az ellátás árát. Ilyen esetben gyermeke jogviszonyának rendezését a kormányhivatalnál kezdeményezheti a szülő.

Mit kell tennie a kismamának, ha piros lámpát kap?

1. A szolgáltatónál kérje el vagy vegye át a jogviszony-ellenőrzés eredményéről szóló tájékoztatást.
2. Az ellátás után a lehető leghamarabb forduljon a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes kormányhivatalhoz.
3. Vigye magával a jogviszony rendezését alátámasztó okiratokat.
4. Ha a probléma munkaviszonyhoz, lakcímhez, tanulmányokhoz vagy más biztosítási jogcímhez kapcsolódik, kezdeményezze az okirati bizonyítási eljárást.

A piros lámpa önmagában nem jelenti azt, hogy a kismama nem kaphatja meg a szükséges orvosi ellátást. A jogviszony rendezetlenségét azonban tisztázni kell, mert az egészségügyi szolgáltatási jogosultság nyilvántartási adatai eltérhetnek a tényleges jogcímtől.

Az OEP-ellenőrzés és a kismama munkaviszonya

Az ombudsman szerint az OEP utólag nem nyilváníthatja semmisnek egy várandós nő munkaviszonyát csak azért, mert a terhessége alatt állt munkába. Szabó Máté alapjogi biztos két panaszos beadványa nyomán vizsgálta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) utólagos ellenőrzési gyakorlatát.

Az illetékes egészségbiztosítási pénztár az egyik anya esetében a terhességi-gyermekágyi segély, a másikéban a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt, utólagos ellenőrzés keretében megvizsgálta az ellátás igénybevétele előtti munkaviszonyukat, majd elrendelte a törlésüket a nyilvántartásából, és kötelezte őket a már kiutalt ellátás visszafizetésére.

A pénztár arra hivatkozott, hogy vizsgálatuk szerint a panaszosok terhességük ideje alatt nem azért kötöttek munkaszerződést, hogy dolgozzanak, hanem azért, hogy jogosultságot szerezzenek a társadalombiztosítási ellátásokra - ismertették a közleményben.

Az OEP főigazgatója ennek kapcsán arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy azért van szükség ilyen ellenőrzésekre, mert az egészségbiztosítási alap védelme érdekében ki kell szűrniük a rendszerből azokat, akik a kötelező egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásait a biztosításban töltött rövid idejük alatt befizetett járulékokra hivatkozva kívánják igénybe venni.

Az alapjogi biztos vizsgálatában ugyanakkor megállapította, hogy sem a jogszabályok, sem a hatályos ellenőrzési szabályzat nem hatalmazza fel az OEP-et arra, hogy utólagosan semmissé nyilvánítsa a felek közös akaratából létrejött munkaviszonyt, ami után a munkáltató a járulékokat is befizette.

Az ombudsman szerint az OEP az intézkedésével túllépte a hatáskörét, hiszen nem támaszthat a törvényi kritériumokon túlmutató feltételeket. Nem vizsgálhatja, nem is minősítheti a felek közös akaratából megkötött munkaszerződést, a személyes munkavégzést kizárólag azért, mert az érintett a terhessége alatt létesített új munkaviszonyt - áll a közleményben.

A vizsgálati jelentés kivonatában kiemelték: Szabó Máté álláspontja szerint az OEP emellett a szociális biztonsághoz fűződő jogot sértve, veszélybe sodorta az anya és az újszülött gyermek megélhetését is. Az ombudsman felkérte az OEP főigazgatóját az utólagos ellenőrzés gyakorlatának felülvizsgálatára.

Miért lehet fontos a munkaviszony bejelentése várandósság alatt?

Alapvetően nem kell szólnod a munkáltatódnak a várandósságodról, kivéve ha munkabiztonsági okokból szükséges. A várandós nőknek járó munkajogi többletvédelem - például a felmondási tilalom - viszont csak akkor lesz rád érvényes, ha tájékoztatod a munkáltatód.

Ezt a várandósság megállapítása és a 12. hét betöltése után érdemes megtenni. Érdemes ilyenkor a háziorvoshoz is mielőbb elmenni, mert egy esetleges problémás várandósság esetőn Ő tudja a kismamát táppénzre venni.

A várandósgondozás szereplői és a kismamakönyv

A terhesgondozást Magyarországon a szülész-nőgyógyász szakorvos, a családorvos és a védőnő együtt végzi. A terhességi vizsgálatok célja a magzat és az anya egészségi állapotának követése.

A legelső vizsgálat a gyanújelek (várt időben elmaradó menzesz) megjelenése után otthoni terhességi teszt elvégzése. Ennek pozitivitása esetén történik a bejelentkezés a nőgyógyász szakorvoshoz, aki megállapítja a terhesség tényét, annak idejét és ellenőrzi, hogy a beágyazódás a méhen belül történt-e, illetve sok esetben ilyenkor már az embrió is látható.

A 6-7. héten végzett ultrahangvizsgálat általában már kimutatja a magzati szívműködést, azaz a várandósságot. A várandósságról a nőgyógyász szakorvos igazolást állít ki.

A nőgyógyászati vizsgálat eredményének birtokában kell a területileg illetékes védőnőt felkeresni, aki kiállítja a várandós kiskönyvet, mely tartalmazza elvégzendő vizsgálatok listáját és majdan az eredményeket is és ide vezeti fel a védőnő, illetve a nőgyógyász szakorvos az általa mért értékeket (pl: vérnyomás, testsúly, stb).

A nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolással keresd fel a tartózkodási helyed szerint illetékes védőnőt, aki védőnői gondozásba vesz, és kiállítja a várandósgondozási kiskönyved. A terhesgondozáson kötelező részt venned és a védőnő személye nem választható.

Az EgészségAblak mobilalkalmazással elektronikusan is nyomon követheted a vizsgálataid eredményeit, letöltheted a szükséges dokumentumokat, és megtalálhatod a felírt recepteket.

A terhesség első trimeszterének vizsgálatai

A várandósságot három trimeszterre szokták osztani. Az első trimeszter 1-12. hétig, a második 13-27. hétig és a harmadik 28-40. hétig tart, ezért az elvégzendő vizsgálatokat is e szerint vesszük sorra.

Az első terhességi vizsgálat során a szülészorvos tájékozódik a kismama kórelőzményéről. Ennek során kérdéseket tesz fel a korábbi betegségeiről, az esetleges gyógyszerszedésről, a családban előforduló betegségekről, káros szenvedélyekről, a korábbi szülészeti-nőgyógyászati betegségekről, terhességekről, szülésekről.

Rákérdez a havi vérzés rendszerességére, az utolsó vérzés időpontjára, a vérzés hosszára is. Ezek alapján kiszámítja a terhesség aktuális korát, valamint a szülés várható időpontját.

Az első jelentkezést ultrahangvizsgálat követi, aminek a célja annak tisztázása, hogy a terhesség élő-e, illetve kiszűrhető a méhen kívüli terhesség, illetve felismerhető ez esetleges ikerterhesség is. Az ultrahangvizsgálatot a 12. hétig leggyakrabban hüvelyen keresztül végzik, ugyanis nagyobb felbontású, részletgazdagabb képet ad, mint a hasfalon keresztül végzett vizsgálat.

Mindezeken kívül a terhesség első harmadában a szülész-nőgyógyász belső nőgyógyászati vizsgálatot is végez a terhesség tényének megerősítésére. A terhes nő testsúlyának ellenőrzése az első jelentkezés során, majd a későbbi alkalmakkor is megtörténik.

Laboratóriumi és általános vizsgálatok

• Teljes vérkép, kiegészítő vizsgálatok, vércukorszintmérés
• Vizeletvizsgálat
• Vércsoport-meghatározás és ellenanyagszűrés
• HBsAg-szűrés (anyai hepatitis B hordozás szűrés)
• VDRL-vizsgálat (szifilisz szerológiai szűrés)
• Fogorvosi vizsgálat
• Genetikai ultrahangos szűrővizsgálat
• Genetikai tanácsadás (fogamzáskor betöltött 37. életévtől kezdve)
• EKG-vizsgálat, belgyógyászati vizsgálat

Lehetőség szerint a terhesség első felében, de a 12. hét után szükséges felkeresni a háziorvost vagy belgyógyász szakorvost, aki EKG-t készít, vérnyomást mér és általános fizikális vizsgálatot végez. Szükséges a terhesség elején egy fogorvosi ellenőrző vizsgálat, illetve szükség esetén a gyulladásos gócok felszámolása, mert a szájüregi gyulladások mellett magasabb a koraszülés veszélye.

Az első laborvizsgálat szintén erre az időszakra esik, ennek során teljes vérképet és az éhgyomri vércukorértéket ellenőrzik, valamint szifilisz (lues-szerológia) és hepatitis B szűrést (HBs-Ag) végeznek, ezen kívül pedig az anyai vércsoportot és az esetlegesen jelen levő antitesteket (vércsoport-összeférhetetlenség) határozzák meg. A vizelet általános és a vizeletüledék vizsgálata is a kivizsgálás része.

A terhesség elején a 37 évesnél idősebb nők esetében kötelező a genetikai tanácsadás. Ennek során áttekintik azokat a lehetséges tényezőket, amelyek a baba szempontjából genetikai kockázatot jelentenek.

Genetikai ultrahangvizsgálat

Az első genetikai vizsgálat - 11-13 hét között - az öröklődő betegségek kizárása céljából történik. Ez egy genetikai ultrahang vizsgálatból és sok esetben vérvizsgálatból áll.

A 12. hét magasságában kötelező kombinált genetikai vizsgálat történik, mely ultrahang és vérvétel együttese. Az ultrahangon fő genetikai eltéréseket keresnek, a vérvételnek pedig van egy ajánlott része, de a kismamával egyeztetve széles, kiterjesztett genetikai vérvétel is javasolt, főleg ha van kórelőzmény, vagy 35 év feletti az életkor.

A 12. heti vizsgálat célja a fejlődési rendellenességek szűrése, ilyenkor mérik a magzati tarkóredő vastagságát. Ennek a Down-szindróma felismerésében van szerepe, ugyanis az ebben a betegségben szenvedő magzatoknál magasabb értékek tapasztalhatók.

Szintén ekkor lehet kiszűrni a velőcsőzáródási rendellenességeket, azaz a nyitott gerincet (spina bifida) is. Ennél a vizsgálatnál az ultrahang eredményeit egy ez irányú vérvétel leletével vetik össze, így a genetikai betegségek hiányát vagy esetleges meglétét nagy biztonsággal tudják megbecsülni.

A második trimeszter vizsgálatai

A következő időszakban havonta kell a védőnőt meglátogatni. Ilyenkor történik vérnyomásmérés, súlymérés, és tesztcsíkkal végzett vizeletvizsgálat.

A kismama a védőnővel megbeszéli a következő hónapban lévő vizsgálatokat, az anyai szervezet várható változásait és az esetlegesen felmerülő problémákat. Havonta, a megbeszéltek szerint kell a szülészorvost is felkeresni, az addig meglévő vizsgálati eredményekkel.

• Második ultrahangos vizsgálat (18-22. hét között)
• Terheléses vércukorvizsgálat (24-28. hét között)
• Vérkép- és vizeletvizsgálat (24-28. hét között)

A második genetikai ultrahangvizsgálat a 18-20. hét között történik, ekkor már nincs vérvétel. A 18. héten ismételten részletesen átvizsgálják az egyes szervrendszereket, a fejlődési rendellenességek kizárására.

A 24. és 28. hét között végzik el a terhességi cukorbetegség (gesztációs diabétesz) szűrését. A terheléses vércukorvizsgálat során éhgyomorra, teában kell meginni adott mennyiségű glükózt.

A cukros tea elfogyasztása után két órával szintén vércukorszintmérés következik, ennek kóros eredménye esetén állapítható meg a terhességi cukorbetegség. Ez az állapot diétával, súlyosabb esetben inzulinnal kezelhető, és a szülést követően leggyakrabban rendeződik.

A patikai glükózzal történő terhelés során három vércukorértéket vizsgálnak, 0-60-120 percenként. Az eredményből kiderül, hogy fennáll-e terhességi diabétesz.

Ha igen, akkor kérdés, hogy az milyen mértékű. Kicsit emelkedettek-e az értékek, és elég-e egy életmódbeli változtatás, diéta bevezetése, vagy inzulinadásra, és szigorú diétára van szükség.

Indokolt esetben a szakorvos előrébb hozhatja a vizsgálatot, akár a 16. hét utánra, ha korábbi terhességi cukorbetegség, inzulinrezisztencia, rossz mért vércukorérték, jelentős hízás, ultrahangon eltérés látszik.

A harmadik trimeszter vizsgálatai

A várandósság utolsó szakaszában megszaporodnak a vizsgálatok, védőnői látogatások. Elkezdődik a felkészülés a szülésre és az azt követő első időszakra.

• Ultrahangvizsgálat: magzat, méhlepény és magzatvíz mennyiségének ellenőrzése (30-32. hét között)
• Vérkép- és vizeletvizsgálat (36-37. hét között)
• Kardiotokográfos vizsgálat (CTG) (38., 39., és a 40. héten, majd a 40. hét után kétnaponta)
• GBS-szűrés (hüvelyváladék-tenyésztés)

Az ultrahangvizsgálat során a magzatvíz mennyiségét, a placenta állapotát, az köldökzsinórban történő áramlást (doppler vizsgálat) és a baba méreteit nézik. A későbbi ultrahangos szűrések célja főleg a magzat növekedési ütemének, a magzat és a méhlepény elhelyezkedésének, illetve a lepény állapotának, érettségének megítélése.

Az NST (non-stress test) vizsgálat 36. héttől hetente, 40. hét után naponta-kétnaponta a szülés beindulása, vagy a szülés beindításáig történik. A gép, melynek érzékelői a kismama hasára vannak erősítve a magzat mozgását és a méh összehúzódását érzékeli és rögzíti azt egy papírra.

Ennek során a kismamának 20-30 percet kell nyugalomban feküdnie, miközben a hasra erősített eszköz regisztrálja a magzat szívfrekvenciáját, annak változásait és a nyugalmi méhtevékenységet. A vizsgálat célja a magzat oxigénellátottságának megítélése.

A CTG vizsgálattal a magzat mellett, azzal egyidejűleg monitorozható a méhizom aktivitása (keményedés, fájások) is. A vizsgálat előtt vagy után egy vérnyomásmérés és egy vizeletvizsgálat történik stick-szel.

Ilyenkor a vizelet fehérjeszintjét ellenőrzik, hogy esetlegesen nem áll-e fenn terhességi toxaemia veszélye. A terminushoz közeledve újabb vérkép és vércsoportvizsgálat szükséges, pl: az esetleges anyai-magzati RH összeférhetetlenség kivizsgálása miatt, melyre szülés után fel kell készülni.

Nőgyógyászati vizsgálaton hüvelyváladék vizsgálat (GBS-szűrés) - 36. hét környékén történő nőgyógyászati vizsgálat alkalmával levett kenetből esetleges fertőzés jelenlétét vizsgálják. Ha bakteriális fertőzés beigazolódik, akkor a szülés előtt és után mind az anya, mind a magzat antibiotikumot kap.

A várandósgondozás gyakorisága

Amennyiben a terhesség szövődménymentes, a terhesség későbbi szakaszában a 26. hétig havonta egy alkalommal indokolt az ellenőrző vizsgálat, ezután a 36. hétig 3 hetente egyszer, majd a szülés várható időpontjáig heti egy alkalommal. A kiírt időpont után másnaponta javasolják a vizsgálatot.

Minden ilyen alkalommal megmérik a terhes anya vérnyomását, megszámolják a pulzusszámát. Ez igen fontos a terhességi magasvérnyomás-betegség és a terhességi toxémia korai felismerésében.

A testsúly ellenőrzése is egyszerűen elvégezhető, elsősorban a hirtelen nagy gyarapodásra kell odafigyelni, ugyanis ez szövetközti folyadék felszaporodására, ödémára utalhat. Későbbi terhességi korban speciális eszközzel ellenőrzik a magzati szívműködést is, valamint a szülészorvos külső vizsgálattal tájékozódik a méh növekedéséről.

A belső vizsgálat során a szülész-nőgyógyász a méhszáj és a méhnyak állapotát ellenőrzi, azonban ilyen vizsgálatot nem feltétlenül végeznek minden alakommal, ez függ a terhes állapotától, esetleges panaszaitól is. Veszélyeztetett terhesség esetén további vizsgálatokra is sor kerülhet.

A kötelező vizsgálatok ütemezése

Bizonyos vizsgálatokat adott terhességi korban szükséges elvégezni. Vérvétellel járó - például vérkép, vércukorvizsgálat -, illetve vizeletvizsgálatot a terhesség mindhárom harmadában végeznek a terhesgondozás során.

Az ultrahangos szűréseket a 11-13., a 18-20. és a 30-32. héten kötelező elvégezni. Ezenkívül a szülészorvos természetesen bármikor végezhet ultrahangvizsgálatot, ha szükségesnek látja a tájékozódást, különösen a szüléshez közeledve.

Ha a kiskönyvedben a háziorvos és a szülész-nőgyógyász kitöltötte a beutalóra vonatkozó részeket, a vizsgálatokhoz a kiskönyvedet is használhatod beutaló helyett. A vizsgálatok az állami intézményekben ingyenesek.

Mit ellenőriznek a terhesség alatti ultrahangvizsgálatokon?

Az ultrahang segítségével nyomon követhető a baba fejlődése az alábbi mutatók rendszeres mérésével: a magzat ülőmagassága (CRL), koponyaátmérő (BPD), koponyakörfogat (HC), haskörfogat (AC), combcsont hossza (FL), tarkótáji vizenyő (NT).

A 12. heti vizsgálat célja a fejlődési rendellenességek szűrése, ilyenkor mérik a magzati tarkóredő vastagságát. A 18-20. heti vizsgálat során részletesen átvizsgálják az egyes szervrendszereket, a későbbi ultrahangos vizsgálatok pedig elsősorban a növekedési ütem, a magzat, a méhlepény és a magzatvíz állapotának követését szolgálják.

Újszülött és kiskorú gyermek jogviszonyának ellenőrzése

14. életévét be nem töltött személy esetében az ellenőrzést minden egészségügyi szolgáltatónak egyszer, az első ellátás alkalmával kell elvégeznie. A TAJ-t igazoló kártya kizárólag a TAJ számot, mint azonosítót igazolja, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot az egészségügyi szolgáltatónak kell leellenőrizni az online jogviszony ellenőrzés során, ez alól a kiskorúak sem mentesülnek.

Ma a gyermekek biztosítása nem a szülők munkaviszonyától függ, és önmagában a magyar állampolgárság sem elég, mert Magyarország területén lakcímkártyával igazolt lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel kell rendelkeznie a gyermeknek.

Ezt a TAJ számot születésekor hivatalból megkapja a bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgárságú újszülött. Technikailag ez azt jelenti, hogy a születési anyakönyvi kivonat kiállítását követően néhány hét múlva postai úton megérkezik a baba TAJ kártyája.

Addig, amíg a saját TAJ kártyája megérkezik, az újszülötteket az édesanyjuk érvényes TAJ számából képzett TAJ számmal lehet ellátni térítésmentesen. Ilyen „képzett TAJ” számot minden egészségügyi szolgáltató tud képezni, de ehhez az édesanya érvényes TAJ számnak bemutatására van szükség.

Jelenleg, képzett TAJ számot a születést követő 2. hónap utolsó napjáig lehet képezni, ezt követően már minden kiskorúnak saját TAJ számmal kell rendelkeznie ahhoz, hogy ingyenes ellátást kaphasson.

A gyermekeknél megjelenő lámpák

Igen, a kiskorú személyek is csak az alábbiak szerinti ellátást kaphatják, attól függően, hogy a jogviszonyuk ellenőrzése milyen „lámpát” mutat. Előfordul azonban, hogy piros lámpát kapunk gyermekeknél is - vagyis „TAJ érvényes - jogviszonya rendezetlen” - ilyenkor is kaphat ingyenes ellátást a gyermek, de a szülőknek át kell adni egy „Értesítés” című nyomtatványt, mely arról szól, hogy rendezzék a gyermekük jogviszonyát.

Nem túl régóta már sárga lámpát is kaphatunk - vagyis „TAJ érvényes, de korlátozott egészségügyi szolgáltatásokra jogosult” - az a gyermek, aki ilyen jelzést kap szintén jogosult ingyenes ellátásra az egészségbiztosítóval kötött megállapodása alapján, néhány kivétellel.

Ezek azok az ellátások, amelyeket a megállapodásban kivételként rögzítettek. Ezen felül még a következő ellátásokat sem vehetik igénybe térítésmentesen: nem jogosult fogászati ellátásra (a sürgősségi fogászati ellátás kivételével), külföldi gyógykezelésre, illetve a transzplantációs várólistára sem kerülhet fel.

Okirati bizonyítás gyermekek jogviszonyához

Általában kiskorúak esetében a következő iratokra van szükség az okirati bizonyítási eljáráshoz - lakcímkártya a magyarországi lakóhelyről és egyéb személyazonosságot igazoló okirat (pl.: születési anyakönyvi kivonat).

Tanulók, hallgatók esetében még szükség lehet az érvényes diákigazolványra és egy iskolalátogatási igazolásra is a személyes okmányokon túl. A szükséges dokumentumok köre a jogviszony alapjától és a hivatal vizsgálatától függhet.

Miért van szükség folyamatos jogviszony-ellenőrzésre?

Ennek az az oka, hogy a kötelező társadalombiztosítás jogosultságot teremt arra, hogy senkit ne zárjanak ki az orvosi-, egészségügyi ellátásból, azonban az ellátások fedezetét is biztosítani kell. A jogviszony ellenőrzés az ellátások fedezetének befizetését segíti elő.

tags: #oep #ellenorzes #kismama