A második gyermek születése után a nagyobb testvér továbbra is kérheti a szoptatást, sőt a kistestvér érkezésekor átmenetileg gyakrabban is visszavágyhat az anyamellre. Két különböző korú csecsemő egyidejű szoptatása esetén beszélünk tandem szoptatásról.
A WHO szerint ideális esetben a szoptatás 2 éves korig tart, illetve azon túl is, amennyiben az anyának és a babának is megfelelő így. Nincs olyan fix időpont, amikor el "kell" választani a gyermeket a ciciről, a kiegészítő szoptatás nem káros, éppen ezért a gyermek, az anya vagy kettejüknek közös döntése kell legyen az elválasztás időpontja.
Mit jelent a tandem szoptatás?
Két különböző korú csecsemő egyidejű szoptatása esetén beszélünk tandem szoptatásról. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy az anya a nagyobb gyermeket nem választja el automatikusan a kistestvér megszületése előtt, vagy a nagyobb gyermek a testvér érkezésekor ismét gyakrabban kezdi kérni a szoptatást.
Előfordulhat, hogy kistestvér születésekor visszavágyik az anyamellre, hogy ő is újra "kisbaba" lehessen, vagy egy komolyabb betegség, valamilyen trauma hatására szeretne újra szopizni, de ez általában csak átmeneti állapot, és ebben az életkorban már másféle megnyugtató, biztonságot adó módszerekre van szükség - mondott véleményt a gyermekpszichológus.
Gyakran, amikor egy kisgyerek „újra többet” cicizne - például testvér születik, bölcsit kezd vagy beteg volt - valójában nem az anyatejet kívánja, hanem a kapcsolódást. Ha ilyenkor elutasítod, az számára nem csak egy „nem”-et jelent, hanem azt, hogy elvesztette a biztonságérzetét. Ezért érdemes fokozatosan, megértéssel reagálni, nem hirtelen elvenni tőle a cicit.
Miért kérheti a nagyobb gyermek ismét gyakrabban a szoptatást?
A kisgyermek ösztönösen ragaszkodik a szoptatáshoz - nemcsak táplálék, hanem megnyugvás, biztonság és kapcsolódás is számára. A világ tele van változással, kihívásokkal, új élményekkel, és a szoptatás ilyenkor is az állandóságot jelenti neki.
A két éves még nem képes úgy kezelni a stresszt, mint egy felnőtt. Ha dühös, fáradt, szorong vagy túlingerelt, a testében stresszhormonok szabadulnak fel. A szopizás közben viszont oxitocin termelődik - ez az a hormon, ami oldja a feszültséget, csökkenti a szívritmust és segít ellazulni.
Ezért kér cicit sokszor nem csak evéskor, hanem akkor is, amikor elesett, sír, vagy egyszerűen csak szeretne újra „feltöltődni”. A szoptatás segít a dackorszakos problémák kezelésében is.
A második gyermek születése mint szeparációs helyzet
A gyermekágyas időszaknak kiemelt jelentősége van a nő életében, ami talán az egyik legszebb és legboldogabb életperiódus. A biológiai, lelki és szociális változások nagy kihívást jelenetnek az anya számára.
A szülést követő hat hét alatt a szervezetben számos élettani, anatómiai változás zajlik. A szervezet regenerációja, a nemi szervek involuciója mellett az emlő átalakul, és a tejelválasztás lehetővé teszi az újszülött, a csecsemő táplálását.
A szülés utáni hetekben az anya-gyermek kapcsolat erősödik, egyre szorosabbá válik. A pozitív élmények mellett azonban új feladatok is jelentkeznek az anya számára.
Ezek közé tartozik az anyaszerep betöltése, az újszülött gondozása, táplálása, szoptatása stb. Mindemellett a család bővülésével új környezethez és körülményekhez szükséges alkalmazkodni.
A nagyobb gyermek számára a kistestvér megszületése jelentős változással járhat. Az anya figyelme megoszlik, a családi napirend átalakul, és a gyermeknek újra meg kell találnia a helyét a megváltozott családi rendszerben.
A gyermek az anya belső rezdüléseire reagál, az ő érzelmi állapotát veszi át. Számos ok húzódhat meg annak hátterében, ha egy óvodás korú gyermek még szopik, ami gyakran nem is tudatosul az anyában.
A szoptatás szerepe kisgyermekkorban
Bár kisbabakorban a táplálás, a szervezet megerősödése és a kötődés fejlődése a három főszerep, amelyet a szoptatás betölt, egy két és fél-hároméves gyerek esetében ez részint megváltozik.
Az újszülött vagy csecsemő számára az anyatej a legkiválóbb táplálék, de változik az anyatej összetétele, hat hónapos kortól nem képes fedezni a tápanyagszükségletet, ezért kell a hozzátáplálás.
Egy két-hároméves gyermek számára a szoptatás már nem jelent akkora pluszt, inkább a kötődés és szokás kerül előtérbe. Ilyen korban ha sok anyatejet kap, és - ezért - nem jut vasban gazdag táplálékhoz a gyermek, vashiányos vérszegénység alakulhat ki nála - ez is bizonyítja, hogy ilyen korban az anyatej már nem ideális táplálék - mondta dr. Novák Hunor.
A szoptatás a tápláláson túl az anya-gyermek érzelmi kapcsolat, az egymásra hangolódás fontos aspektusa. Az anyatej segít megnyugodni, elaludni, a gyermek erőt merít anyja közelségéből.
A szoptatás ebben a korban már nem csupán fizikai szükséglet, hanem érzelmi újratöltődés is egyben. A cici nem „csak megszokás” - hanem a kötődés egyik formája.
Értékes lehet-e az anyatej a második életév után?
Az anyatej minősége nem romlik attól, hogy a gyermek betöltötte az első évét. Bizonyos összetevők (pl. a fertőzések ellen védő ellenanyagok) aránya nemhogy nem csökken, hanem kifejezetten nő a második év során.
Amellet, hogy a gyermek továbbra is fontos tápanyagokat, ellenanyagokat, enzimeket, hormonokat, növekedési faktorokat - és még sorolhatnám - kap az anyatejen keresztül, nem elhanyagolható a szoptatás lelki-érzelmi vonatkozása sem.
A kutatások szerint az anyatej még a második év után is tápanyagdús, sőt, bizonyos összetevői ekkor még koncentráltabbak is.
- magas immunanyag-tartalmat - segíti a fertőzések elleni védelmet,
- zsírokat és fehérjéket, amelyek segítik az idegrendszer fejlődését,
- antitesteket, amelyek segítenek legyőzni a betegségeket,
- és olyan növekedési faktorokat, amelyek támogatják a bélflóra és az immunrendszer érését.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása szerint legalább két éves korig javasolt a szoptatás - ameddig az anya és a gyerek számára egyaránt kényelmes.
Életkori sajátosságok két- és négyéves kor között
Kétéves korban
Már jól kialakult ritmusa, menete van a szoptatásoknak. Teljesen egyénfüggő, hogy milyen szerepet tölt be a szoptatás, ahogy az is, hogy a gyermek a tápanyagigényének mekkora részét teszi ki az anyatej.
Minden megoldás szabályos. Nagyban befolyásolja a szoptatások gyakoriságát, hogy mennyi időt tölt együtt a gyerek az anyával.
A második életévben sokszor megfigyelhető, hogy van egyfajta újraközeledés az anyához, ez pedig a szopások számának megnövekedésével jár.
Mivel már kevésbé babás, inkább kezd “gyerekes” lenni, így gyakori a nagyon aktív szabadon lévő kéz a szopások során. Általában ekkor kritizálják a legtöbben az anyákat a hosszan tartó szoptatás miatt.
Két- és hároméves kor között
Izgalmas időszak következik: a gyermek elkezd nagyon önálló, független lenni, nő a felfedezővágya, de a képességei még nem elegendőek az ambícióihoz. Ezért sokszor frusztrált.
Az igény szerinti szoptatás és a válaszkész nevelés képes megszelídíteni a dacos kétévest. Persze a dacosság teljesen természetes, sőt kívánatos jelenség ebben a korban, a gyermekkor felé haladó agy fejlődését mutatja.
Egy dolog biztos, a szoptatás megnyugtató tevékenység ebben a nehezebb életszakaszban is. Nem jelent érettséget, ha elválasztódik ebben a korban a gyerek.
Vannak, akik elválasztják magukat, míg mások tovább szopiznak, elalváshoz, ébredéshez vagy megnyugtatásul. Akik szopiznak 2-3 évesen, ők általában beszélnek is róla, olyan dolgokat tudhat meg a szülő, ami nagyon kedves és megható lehet.
A túl nagy szopási kedv lehet alkati, de állhat mögötte unalom, túlstimulálás, stressz vagy egyszerűen az, hogy ez is egy olyan dolog, amit akarni lehet. Lehetséges, hogy az anya már kevesebb szoptatást igényelne, megbeszéléssel lehet segíteni az elválasztódást.
Három- és négyéves korban
Bár sokan elválasztják magukat 3 éves korukra, vannak, akik nem. Esetükben sokkal könnyebbé válik a szoptatási kapcsolat, vannak benne kialakult szabályok.
A gyerek ekkor már sok dologban együttműködő. Egyre inkább intim, meghitt, beszélgetős, összebújós, a magánszféra részét képező lesz a szoptatás.
Hogyan változik a nagyobb gyermek fejlődése a szoptatás mellett?
A pszichológus véleménye szerint a szoptatás vége a gyerek önállósodási folyamatának része: - Egy két és fél-hároméves gyermek abban a fejlődési fázisban tart, amikor nagyon fontossá válik az önálló akarat, önálló cselekvés, amikor már kialakul az éntudat, valamint ha addig nem járt közösségbe, ekkortájt kezdődik az oviba való beszoktatás, ami egy jelentős szeparációs helyzet - mondta Lipták Zita.
Ha ez idáig a gyermek nem vált le az anyamellről, az megnehezítheti ezt a szeparációt, az ebben az életkorban még szoptatott gyerekek jellemzően "nagyon anyásak", nem véletlenül, hiszen a szoptatás még a babakori szimbiózis élményét adja.
A gyermekben kialakul egy belső konfliktus, ambivalencia, ami arról szól, hogy én már önálló lény vagyok, önálló akarattal, de még nagyon függök anyától, illetve az anyamelltől.
A szoptatás erős érzelmi-fizikai kötelékben tart, miközben ez az életkor már nem erről szól, már más a fejlődési feladat - mondta a gyermekpszichológus.
A hosszabb ideig tartó szoptatás nem gátolja, hanem segíti a leválást mert a gyerek biztonságban érzi magát. A kötődés nem azt jelenti, hogy magadhoz láncolod a gyereket, hanem pont arra ad stabil alapot, hogy később bátran el tudjon távolodni.
A gyerek, aki tudja, hogy bármikor visszatérhet egy biztonságos ponthoz, később könnyebben lesz önálló. A szoptatás tehát nem visszatartja, hanem megerősíti ebben.
Az anya szerepe és érzései
A pszichológus a gyermek szempontjának megvizsgálása mellett kitért a szülői aspektusra is. Úgy véli, anya is igényelheti a gyerek szoptatását.
Előfordulhat, hogy a szülők párkapcsolata nem működik, és az anya a gyerekkel való kapcsolatában keresi a meghittséget, intimitást. De szerepet játszhatnak különböző félelmek, aggodalmak, amiket az anya saját korai tapasztalataiból hoz.
Hangsúlyozom: ezek az élmények, érzések, a valódi okok ritkán tudatosak - mondta Lipták Zita.
Ehhez fontos hozzáfűzni, hogy az az anya, aki bármilyen okból kifolyólag nem tud szoptatni, nem lesz kevesebb, kevésbé jó anya, mint szoptatós társai. Ezt az érzelmi közelséget meg lehet teremteni akkor is, ha a baba nem szopik.
Honnan lehet felismerni a természetes elválasztódást?
Minden gyerek más, és nincs egyetlen életkor, amikor „illene” befejezni. Vannak, akik maguktól fokozatosan elhagyják 2 évesen, mások még 3 éves kor körül is kérik időnként.
A természetes elválás általában így néz ki: egyre kevesebbszer kéri, főként csak elalváshoz vagy megnyugváshoz cicizik, néha el is felejti kérni, és ha nem elérhető, már nem omlik össze tőle.
Ezek annak a jelei, hogy a belső igénye lassan csökken. Ha viszont még gyakran kéri, nehezen viseli, ha nemet mondasz, vagy minden érzelmi helyzetben a cicit kéri, akkor valószínűleg még szüksége van rá.
Ez nem baj hiszen a gyerekek érzelmi érettsége nem egyforma tempóban alakul. A Szoptatásért Magyar Egyesület szaktanácsadója szerint ideális esetben a kisgyermek fokozatosan kinövi a szopási igényt, ezt a folyamatot nevezik elválasztódásnak.
Ez legkorábban másfél éves kor körül szokott bekövetkezni, legkésőbb pedig 7 éves korban. Minden gyermek más és más, átlagosan kettő-négyéves kor között hagynák abba maguktól a szopást a gyerekek a kutatási adatok szerint.
Miért nem érdemes kizárólag a környezet véleményére támaszkodni?
Ha a gyermeked már 2 éves és még szopizik sokan furcsán néznek miatta és úgy érezheted most már talán tényleg ideje lenne elhagyni. Két éves kor körül sok anyában felmerül a bizonytalanság.
A gyerek már eszik mindent, futkározik, beszél - és közben este, altatáskor vagy reggel még mindig kéri a cicit. Sokan ilyenkor érzik azt, hogy „valamit nem jól csinálnak”, mert a környezet szerint „ebben a korban már nem kéne.”
De a valóság az, hogy a természet nem véletlenül alakította így. Sok anya érzi magát magányosnak ebben a kérdésben, mert kevés támogatást kap.
Pedig a hosszabb szoptatás világszerte teljesen elfogadott és természetes dolog. Ha környezetedben sok a „tanács” („már nem normális”, „elrontod”), próbáld elengedni ezeket.
Csak te tudod, mi működik a kettőtök kapcsolatában. Segíthet, ha más, hasonló helyzetű anyákkal beszélgetsz, vagy felkeresel egy szoptatási tanácsadót.
Mi történik, ha az anya szeretné befejezni a szoptatást?
Ha úgy érzed, már kimerít, vagy a tested, lelked nem vágyik többé rá, akkor teljesen rendben van, ha fokozatosan szeretnéd befejezni. A lényeg, hogy ne hirtelen tedd, mert a hirtelen elválasztás nemcsak a testednek megterhelő, hanem a gyereknek is.
Lehetséges, hogy az anya már kevesebb szoptatást igényelne, megbeszéléssel lehet segíteni az elválasztódást. A gyermek, az anya vagy kettejüknek közös döntése kell legyen az elválasztás időpontja.
A fokozatos elválasztás lehetséges lépései
- Kezd azzal, hogy kihagysz egy szoptatást, ami kevésbé fontos (pl. nappali).
- Helyettesítsd összebújással, mesével, simogatással így a kötődés megmarad.
- Fokozatosan vezesd be az új rutinokat (pl. apa altat, te mellé ülsz, de nincs cici).
- Ha kérdezi, mondd el őszintén: „Tudom, hogy szereted a cicit, de most már nagy vagy, és máshogy is tudunk összebújni.”
Ne feledd: a gyerek nem csak a tejedet szereti: téged szeret. A szoptatás helyett bevezetett összebújás, mese, simogatás és más közös rutinok segíthetnek abban, hogy a kapcsolat és a biztonságérzet megmaradjon.
Az anya támogatása a második gyermek megszületése után
A szülést követő hetekben az anya-gyermek kapcsolat erősödik, egyre szorosabbá válik. A pozitív élmények mellett azonban új feladatok is jelentkeznek az anya számára.
Az örömteli életszakaszban különböző kóros állapotok is előfordulnak. Enyhébbek közé tartozik a szülést követő fizikai fáradtság, a szoptatási nehézség, a vizeletretenció, a székrekedés (obstipáció) stb.
Súlyosabb problémát jelent a vérzés, a fertőzés, a trombózis, a magas vérnyomás, a depresszió és más kóros állapot. Fontos, hogy ezek minél kisebb mértékű lelki megterhelést okozzanak és a szülés pozitív élményét ne csökkentsék.
A szülésznőnek kulcsszerepe van a szülés utáni napokban a kórházi ápolás során. Fontos, hogy az anya segítőtársa legyen, bátorítsa az anyát a szoptatásra, erősítse önbizalmát az újszülött ellátása során, tanácsokkal, új ismeretekkel segítse a megváltozott körülményekhez történő alkalmazkodást.
Figyelje meg a gyermekágyas viselkedését, magatartását, érzelmi állapotát. Gyakran a szülésznő ismeri fel először a szülés utáni szövődmények első jeleit és az ő feladata a szakorvos tájékoztatása.
A gyermekágyas nő ellátása teammunka, melyben a szülésznőn kívül a szülész-nőgyógyász szakorvos, a csecsemőgondozó, a védőnő, a laktációs tanácsadó, a szociális munkás is részt vesz.
Gyakori kérdések a szoptatásról a második gyermek mellett
Meddig normális a szoptatás?
A WHO ajánlása szerint legalább 2 éves korig, de akár tovább is lehet, amíg neked és a gyerekednek is megfelel.
Elrontom, ha hagyom, hogy még cicizzen?
Nem. A hosszan tartó szoptatás nem gátolja a fejlődést sőt, biztonságérzetet ad és támogatja az érzelmi érettséget.
Nem fog elkésni a leválással?
Nem. A legtöbb gyerek magától elhagyja a szoptatást, amikor érzelmileg készen áll rá.
Mikor jön el a pillanat, hogy elhagyhatjuk?
Amikor te már készen érzed magad rá, és a gyereked is egyre kevesebbszer kéri - ez lehet 2, 3 vagy akár 4 éves kor körül is.
Mi van, ha a környezetem ítélkezik?
Tudd, hogy a világ számos részén teljesen természetes, ha a gyerek 3 éves koráig vagy azon túl is szopizik. Ne a véleményekhez, hanem a szívedhez igazodj.
