A soványság önmagában nem jelenti azt, hogy egy nő nem eshet teherbe. A döntő kérdés az, hogy a testsúly megfelel-e a testmagasságnak, rendszeres-e a menstruációs ciklus, megtörténik-e a peteérés, valamint fennáll-e alultápláltság, hormonális eltérés vagy étkezési zavar.
A kóros soványság azonban csökkentheti a természetes teherbeesés esélyét, mert felboríthatja a hormonháztartást, rendszertelenné teheti vagy megszüntetheti a menstruációt, illetve elmaradhat vagy szabálytalanná válhat az ovuláció. Ilyenkor nem egyszerűen a kilogrammok száma okozza a problémát, hanem az energiahiány és az ebből következő hormonális működészavar.
Mit jelent a soványság a teherbeesés szempontjából?
Ha például egy felnőtt nő 40 kiló, arra sokan felhördülnek: ez nem normális! Pedig lehet az, hiszen nem ugyanannyi a magasságunk sem: nem mindegy, hogy egy 40 kilós nő 170 vagy 150 centi.
Előbbi esetben igen, egyértelmű, hogy kórosan sovány. Utóbbi esetben pedig szimplán csak vékony, de egészséges mértékben.
A testsúlyt ezért nem önmagában, hanem a testmagassággal, a testalkattal, a tápláltsági állapottal, a menstruációs ciklussal és az általános egészségi állapottal együtt kell értékelni. Egy vékony, de megfelelően táplált és rendszeresen menstruáló nő termékenysége teljesen eltérhet egy olyan nőétől, akinek alacsony testsúlya energiahiánnyal vagy hormonális zavarral társul.
Hogyan befolyásolja a kóros soványság a termékenységet?
A kóros soványság az, ami problémát okozhat, méghozzá azért, mert ilyen esetekben a hormonháztartás felborul, sokszor a menstruáció is elmarad, a peteérés pedig vagy szintén kimarad, vagy nem megfelelő.
Sokszor ejtettünk már szót arról, hogy mennyire fontos a hormonháztartás kényes egyensúlya a teherbeeséshez, valamint a terhesség megtartásához.
A probléma az, hogy az alacsony testsúly esetében ez az egyensúly megszűnik, és a fogantatáshoz szükséges alapvető folyamatok károsodnak.
A nagyon alacsony kalóriatartalmú étrendek, a gyors fogyást ígérő divatdiéták vagy a tápanyaghiányos étrendek átmenetileg tovább ronthatják a hormonális egyensúlyt.
Jelentős energiahiány esetén csökkenhet a nemi hormonok termelődése, elmaradhat az ovuláció, illetve hiányállapotok - például folsav-, vas-, D-vitamin- vagy esszenciális zsírsavhiány - alakulhatnak ki, amelyek szintén kedvezőtlenül befolyásolják a fogamzást vagy a magzat egészséges fejlődését.
A hormonális egyensúly és az ovuláció szerepe
A női ciklus szabályozásához megfelelő hormonális működésre van szükség. Ha a szervezet tartósan kevés energiához jut, a reproduktív rendszer működése háttérbe szorulhat, mert a test az alapvető életfunkciók fenntartását tekinti elsődlegesnek.
A soványság egyik legfontosabb következménye ezért az lehet, hogy a menstruáció ritkává, szabálytalanná válik vagy teljesen elmarad. A menstruáció hiánya azonban nem minden esetben jelenti ugyanazt: lehet mögötte terhesség, hormonális zavar, korai petefészek-elégtelenség, pajzsmirigyprobléma, étkezési zavar vagy jelentős energiahiány is.
A rendszeres vérzés sem bizonyítja minden esetben, hogy az ovuláció megfelelően zajlik, ezért tartós fogamzási nehézség esetén a peteérés orvosi ellenőrzése is indokolt lehet.
Csökkenhet-e a beágyazódás esélye?
A vékony nőknél a megtermékenyülés problémája nem feltétlenül a petesejtek számával függ össze: az akadály később jelentkezhet a folyamat során.
Valószínűleg arról van szó, hogy a nem megfelelő tápláltság miatt nehezebben tapad meg a méhben az embrió, a szervezet alultápláltságnak veszi a jelenlegi állapotot, és úgy találja, hogy nem a legmegfelelőbb időszak a szaporodásra.
A beágyazódás sikeréhez nemcsak a petesejt és az embrió genetikai állapota fontos, hanem a méhnyálkahártya megfelelő fejlődése, hormonális támogatása és vérellátása is. Ha az energiahiány hormonális eltérésekhez vezet, ezek a folyamatok is kedvezőtlenül alakulhatnak.
Mit mutatnak a vizsgálatok a sovány nők teherbeesési esélyeiről?
A vékonyka nőknek kevesebb esélye van rá, hogy teherbe essenek, mint túlsúlyos társaiknak - beleértve a veszélyesen elhízott hölgyeket is - állapította meg egy tanulmány.
Dr. Richard Sherbahn chicagói termékenységi szakértő szerint túlságosan nagy hangsúlyt kapnak a túlsúllyal rendelkező hölgyek, ha terhességről van szó - azok viszont, akik túl soványak, szinte kiszorulnak a témakörből, holott őket ugyanolyan mértékben érinti a nehéz teherbeesés - ha nem jobban.
Dr. Sherban egy nyolc éves időtartamban 2500 nő esetét vizsgálta, ezek alapján vonta le a következtetéseit.
| Vizsgált csoport | A vizsgálatban kisbabát szült nők aránya |
|---|---|
| Normál súlyú nők | 50 százalék |
| Elhízott nők | 45 százalék |
| Túl vékony nők | 34 százalék |
A normál súlyúak csoportjából a nők 50 százalékának született kisbabája. Az elhízottaknál ez 45 százalék volt, míg a túl vékony hölgyek csoportjában csupán 34 százalék lett anya.
Bár Dr. Sherban szerint korábban is sejteni lehetett, hogy a soványság rosszabb a teherbeesés szempontjából, mint a kövérség, az eredmények mégis meglepőek.
Azaz, ha valaki túl vékony, nehezebben fog természetes úton teherbe esni, ebben a csökkent női nemi hormon, az ösztrogén is szerepet játszik.
Miért nem feltétlenül a petesejtek száma a probléma?
A tanulmány során a kutatók azt is kiderítették, hogy a vizsgált nők hasonló számú petesejttel rendelkeztek.
Tehát a megtermékenyülés problémája a sovány nőknél nem ezzel van összefüggésben: az akadály később jelentkezik a folyamat során.
Ez arra utal, hogy a soványsággal összefüggő termékenységi problémát nem lehet kizárólag a petefészek tartalékával magyarázni. A hormonális működés, az ovuláció, a méhnyálkahártya állapota és az embrió beágyazódása egyaránt szerepet játszhat.
Soványság és terhességi kockázatok
Egy spanyol kutatás, amelybe 3.016 fő várandós nőt vontak be, megerősítette azt a tényt, hogy az elhízott (kövér) vagy sovány nőknél a terhességük és a szülés közben fennáll a problémák kifejlődésének a kockázata, továbbá a csecsemők egészségét érintő szövődmények is felléphetnek.
A spanyolországi Granada városában található „Virgen de las Nieves” Egyetemi Kórház kutatói azonosították azokat a terhességi kockázatokat, amelyek specifikusan az elhízottsághoz köthetők, majd összevetették ezeket a túlságosan sovány nők kockázataival és így megerősítették azt a tényt, hogy az extrém karcsúság szintén terhességi kockázatokat rejt magában.
A kutatásba bevont 3.016 fő terhes nő közül 168-an (5,5 %) extrém karcsúak voltak, 2.597 fő (86,1 %) volt normál testsúlyú és 251 fő (8,3 %) súlyosan vagy morbidan elhízott volt.
| Csoport | Résztvevők száma | Arány |
|---|---|---|
| Extrém karcsú nők | 168 | 5,5 % |
| Normál testsúlyú nők | 2.597 | 86,1 % |
| Súlyosan vagy morbidan elhízott nők | 251 | 8,3 % |
Az extrém karcsú vagy sovány nők jóval hajlamosabbak az oligohydramnios (a magzatvíz csökkent mennyisége) kórképre, továbbá újszülöttjeik is kórosan alacsony súllyal jöhetnek a világra.
Annak előfordulási gyakorisága, hogy koraszülés vagy későn szülés történik, az anya súlyával összefüggésben nem mutatott jelentős eltérést.
„A súlyosan vagy morbidan elhízott anyák esetében nagyobb a káros eredmények és a perinatális mortalitás (szülés körüli elhalálozás) kockázata, éppen ezért kell nekik tanácsokat adni a fogyással és azzal kapcsolatosan, hogy hogyan ismerjék fel a lehetséges szövődmények korai figyelmeztető jeleit. Az ebbe, valamint az extrém sovány csoportba tartozó várandós nőket „magas kockázatúnak” kell tekintenünk.” - figyelmeztet Dr. Manzanares.
Dr. Manzanares az alábbi következtetéseket vonta le: „Ezek az eredmények a teherbeesés előtti felmérés szükségességét igazolják és meggyőző érvként szolgálhatnak a nők súlymódosításához. Kutatásunk azt is megmutatja, hogy a súlyosan vagy morbidan elhízott, valamint a kórosan sovány nők esetében a terhességi és a szülési kockázatok jóval magasabbak.”
Mi a különbség az alkati vékonyság és a kóros soványság között?
Az alkati vékonyság esetén a nő testsúlya alacsony lehet, de a táplálkozás megfelelő, a menstruáció rendszeres, a peteérés megtörténik, és nem áll fenn hiányállapot vagy jelentős hormonális eltérés.
A kóros soványság ezzel szemben társulhat tartós energiahiánnyal, gyors fogyással, egyoldalú étrenddel, túlzott testmozgással, étkezési zavarral vagy krónikus betegséggel. Ilyenkor a menstruációs ciklus megváltozása, fáradékonyság, fázékonyság, hajhullás, gyengeség és visszatérő hiányállapotok is megjelenhetnek.
Az alacsony testsúly okát ezért mindig érdemes tisztázni. Más megközelítést igényel az alkati vékonyság, a tudatos fogyókúra, a felszívódási zavar, a pajzsmirigybetegség, az étkezési zavar vagy a túlzott sportterhelés.
Mi lehet a megoldás?
Kézenfekvő, hogy a hízás, de ez nem mindig ilyen egyszerű.
Dietetikus segíthet a megfelelő étrend összeállításában, de ha már étkezési zavarok is vannak a háttérben, azt is külön kezelni kell szakember segítségével.
Egy kórosan sovány embernek ugyanolyan nehéz hízni, mint egy túlsúlyos embernek fogyni, nem olyan egyszerű, hogy akkor most álljon neki enni, és meghízik.
Egyébként sem az a cél, hogy sok fölösleges kalóriát vigyen be az ember, sokkal inkább az, hogy visszaálljon az egészséges állapot - ezért kellhet dietetikus segítsége.
A cél nem pusztán a testsúly növelése, hanem a megfelelő energia- és tápanyagbevitel, a hormonális működés támogatása, a menstruációs ciklus rendezése és az általános egészségi állapot javítása.
Hogyan érdemes rendezni a testsúlyt?
A testsúly rendezése fontos cél, azonban a szélsőséges fogyókúrák nem jelentenek megfelelő megoldást.
A terhesség megtervezése előtt kiegyensúlyozott, fokozatos táplálkozási változtatásra van szükség. Az étrendnek elegendő energiát, fehérjét, zsírt, szénhidrátot, vitamint és ásványi anyagot kell biztosítania.
Az egészséges étrend és a vitaminok fogyasztása segíthet a peteérések szabályozásában és az egészséges terhesség fenntartásában.
Az olyan ételek, mint a teljes kiőrlésű gabonák, a friss gyümölcsök és zöldségek, a sovány húsok és a halak, valamint a tejtermékek és az egészséges zsírok fontosak az étrend kialakítása során.
A folsav és a vas pedig a baba fejlődését támogatja, így akár már a terhesség kezdete előtt érdemes elkezdeni a szedésüket.
A pótlás szükségességét és pontos formáját érdemes orvossal vagy dietetikussal egyeztetni, különösen akkor, ha hiányállapot, étkezési zavar vagy emésztőrendszeri betegség is fennáll.
A túlzott testmozgás hatása
Mozogjunk rendszeresen! Az aktív életmód segíthet az egészséges testsúly megtartásában és az ovuláció javításában.
A rendszeres testmozgás nem csak a fizikai egészségre, hanem az érzelmi és mentális egészségre is jótékony hatással lehet, hiszen segíti a stresszlevezetést.
Azonban fontos, hogy ne terheljük túl magunkat.
A túlzott edzés, a magas energiafelhasználás és az elégtelen táplálkozás együtt energiahiányos állapotot hozhat létre, ami ronthatja a hormonális működést és a peteérést.
Milyen vizsgálatok segíthetnek?
Ha a menstruáció rendszertelen, elmarad, vagy a terhesség rendszeres, védekezés nélküli együttlétek ellenére sem következik be, nőgyógyászati kivizsgálás javasolt.
Ha gyermeket tervezünk, érdemes konzultálni nőgyógyászunkkal akkor is, ha nincs semmi probléma.
Az orvos segíthet az ovuláció monitorozásában, a peteérés szabályozásában, szükség esetén pedig megfelelő kezelési módot ajánlhat.
A kivizsgálás során a ciklus és az ovuláció mellett a hormonháztartást, a pajzsmirigy működését, a vasraktárakat, a vitaminállapotot, a petefészkeket és a méhnyálkahártyát is értékelhetik.
Az, hogy még vannak-e megtermékenyítésre alkalmas petesejtek a szervezetben, csak orvosi vizsgálat tudja biztosan kimutatni.
Amennyiben egy év rendszeres, védekezés nélküli együttlét mellett (35 év felett már fél év után) nem következik be terhesség, meddőségi kivizsgálás javasolt.
Ennek segítségével állapítható meg a meddőség pontos oka, és hogy ebben mekkora szerepet játszik az elhízás.
Alacsony testsúly esetén a kivizsgálás nemcsak a női tényezőkre terjedhet ki, mert a fogamzási nehézségnek több, egymással összefüggő oka is lehet.
Az életkor és a soványság együttes hatása
A női termékenység az évek múlásával jellemzően csökken.
A női termékenység és az életkor összefüggése régóta áll a teherbe esési esélyek diskurzusának középpontjában, hiszen az évek múlásával jellemzően csökken a terhességek száma.
A nők termékenysége a harmincas éveikben kezd el csökkenni, és a folyamat az évek előrehaladtával egyre gyorsabbá válik.
Ennek oka a női petesejtek korlátozott száma, amelyek mennyisége és minősége folyamatosan csökken, ahogy idősödnek.
Az alacsony testsúlyhoz társuló hormonális zavar és az életkorral összefüggő petesejtminőség-romlás együtt nagyobb kihívást jelenthet, mint bármelyik tényező önmagában.
Életkor szerinti tájékozódási adatok
| Életkor | A teherbeesés esélyére vonatkozó adat | Vetélési kockázat |
|---|---|---|
| 20-24 év | 20% minden hónapban | 9-10% körül |
| 30-34 év | A termékenység fokozatosan csökken | 11,7% |
| 35 év felett | A teherbeesés esélye tovább csökken | 18% |
| 40 év felett | Körülbelül 5% havonta | Körülbelül 30% |
| 45 év felett | A természetes fogantatás már nem valószínű, bár nem lehetetlen | A terhességek majdnem fele |
Az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Társaság szerint a húszas éveinkben vagyunk a legtermékenyebbek.
A szervezetünk ekkor már teljesen kifejlett, jó erőnlétben van és készen áll a terhesség által jelentett igénybevételre.
Harminc éves kor felett a teherbeesés esélye fokozatosan csökken, míg a vetélés kockázata 11%-ra nő, illetve nagyobb arányban fordulnak elő születési rendellenességek is.
Negyven éves kor felett az esély körülbelül 5%-ra csökken, a vetélések aránya pedig akár már a 20%-ot is elérheti.
Miért csökken a termékenység az életkor előrehaladtával?
A nők az összes petesejtjükkel születnek, és bár születéskor még körülbelül kétmillió petesejtjük van, ezek száma az évek során folyamatosan csökken.
37 éves korra körülbelül 25 000 petesejt marad a női szervezetben, míg ötvenéves korra ez a szám nagyjából 1 000-re csökken.
Ebben a csökkenésben nemcsak a havi menstruációs ciklus játszik szerepet, hanem a természetes lebomlási folyamat is, amelyet atréziának nevezünk.
Bár az 1 000 petesejt elsőre elegendőnek tűnhet, a mennyiség mellett a minőség is kulcsfontosságú - és ez is romlik az életkor előrehaladtával.
Az idősebb petesejtek gyakran kromoszóma-rendellenességeket hordoznak, ami megnehezítheti a fogantatást, emellett növeli a vetélés kockázatát, illetve olyan genetikai rendellenességek esélyét, mint például a Down-szindróma.
A csökkenő petesejtszám és -minőség mellett a női termékenységet az életkor előrehaladtával jelentkező egészségügyi problémák is befolyásolják.
Ilyenek lehetnek például az endometriózis, a petevezetékek megbetegedései vagy a korai menopauza - amelyek akár végleg ellehetetleníthetik a gyermekvállalást idősebb korban.
A soványság nem helyettesíti az életkor szerinti kivizsgálást
Az alacsony testsúlyú nőknél is az életkor, a petesejt minősége és a petefészek tartaléka határozza meg a termékenységi kilátások jelentős részét.
A petefészek-tartalékvizsgálat minden nő számára elérhető a járóbeteg-szakrendelők hálózatán keresztül.
Ez egy AMH ( Anti-Müllerian Hormon) vizsgálat, és az aktuális ciklusban a petefészekben lévő apró tüszők számának vizsgálata.
E vizsgálatok alapján meghatározhatjuk , hogy egy adott nőnél mekkora a tényleges petefészek tartalék.
Az AMH-eredmény önmagában nem képes pontosan megjósolni a természetes teherbeesés esélyét, ezért az eredményeket a ciklussal, az életkorral, az ultrahangos képpel és az általános egészségi állapottal együtt kell értékelni.
Életmódbeli tényezők, amelyek befolyásolják a fogamzást
Kerüljük a dohányzást és az alkoholfogyasztást!
A dohányzás és az alkoholfogyasztás káros hatással lehet a nők és férfiak termékenységére.
A dohányzás csökkenti a petesejtek számát, és növeli a vetélés kockázatát.
Az alkoholfogyasztás pedig negatívan befolyásolja a hormonok szintjét, ami zavarhatja az ovulációt és csökkentheti a teherbeesés esélyét.
Az életmód megváltoztatásával nem tudjuk növelni a termékenységet, de pozitív életmódbeli változtatásokkal megakadályozhatjuk, hogy a termékenység jelentősen csökkenjen.
A termékenység jelentős csökkenését elsősorban a dohányzás, az elhízás és az anyagcsere-szindrómák okozzák.
A ciklus követése és a fogamzás időzítése
Ismerjük meg a peteérési ciklusunkat!
Sokan alkalmazzák a naptár módszert a nem kívánt terhesség elkerülésére, de a fogantatásban is segíthet.
Ehhez fontos tisztában lennünk a ciklusunkkal, amelynek kezdeti napját mindig a menstruációnk első napja jelenti és a következő menstruációnk első napjáig tart.
Ez átlagosan 28 napot jelent, amelynek a felénél történik az ovuláció, vagyis az érett petesejtek kilökődése.
Ekkor vagyunk a legtermékenyebbek, vagyis a teherbe esés érdekében érdemes ekkorra időzíteni az együttléteket.
Rendszertelen ciklus esetén a naptár módszere kevésbé megbízható, ezért az ovulációt más módon, például ultrahanggal vagy hormonvizsgálattal lehet pontosabban követni.
Mikor szükséges orvosi segítséget kérni?
Ha a menstruáció több hónapon át kimarad, a ciklus tartósan szabálytalanná válik, vagy a testsúly nagyon alacsony, nem érdemes hosszú ideig várni a kivizsgálással.
Korábbi orvosi konzultáció különösen indokolt étkezési zavar, gyors fogyás, túlzott sportolás, ismert hormonális betegség, korábbi meddőségi probléma vagy 35 év feletti életkor esetén.
Ha a természetes módszerek hatástalannak bizonyulnak, az IVF (in vitro fertilizáció), vagy az inszemináció segíthetnek a teherbe esésben.
A meddőségi kezelések megkezdése előtt azonban célszerű a tápláltsági állapotot és az esetleges hiányállapotokat rendezni, mert a kezelés és a terhesség biztonságát egyaránt befolyásolhatja az általános egészségi állapot.
Gyakori kérdések
Teherbe eshet-e egy nő, ha nagyon vékony?
Igen, a vékony testalkat önmagában nem zárja ki a terhességet. A teherbeesés esélye akkor csökkenhet jelentősen, ha a soványság energiahiánnyal, hormonális zavarral, elmaradó ovulációval vagy tápanyaghiánnyal jár.
A rendszertelen menstruáció mindig meddőséget jelent?
Nem feltétlenül, de jelezheti, hogy a peteérés nem rendszeres. A pontos okot nőgyógyászati és hormonális kivizsgálással lehet tisztázni.
Elég többet enni a teherbeeséshez?
Nem minden esetben. A cél nem a fölösleges kalóriabevitel, hanem az egészséges állapot helyreállítása, amelyhez dietetikus, nőgyógyász, endokrinológus vagy pszichológus segítségére is szükség lehet.
Veszélyesebb lehet-e a terhesség kóros soványság esetén?
A kutatási adatok szerint az extrém soványság nagyobb terhességi és szülési kockázatokkal járhat, többek között a csökkent magzatvíz-mennyiséggel és az alacsony születési súllyal hozható összefüggésbe.
Mikor érdemes meddőségi kivizsgálást kérni?
Amennyiben egy év rendszeres, védekezés nélküli együttlét mellett nem következik be terhesség, meddőségi kivizsgálás javasolt, 35 év felett pedig már fél év után érdemes segítséget kérni.