A pozitív széklet-Weber-teszt azt jelenti, hogy a vizsgálat vért, illetve a teszt által kimutatható hemoglobint talált a székletmintában. Ez nem azonos a vastagbélrák diagnózisával, mert a háttérben aranyér, végbélrepedés, polip, gyulladásos bélbetegség, fekély vagy más vérző elváltozás is állhat.
A pozitív eredményt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, még akkor sem, ha nincs semmilyen panasz. A következő legfontosabb lépés rendszerint a teljes vastagbéltükrözés, vagyis a kolonoszkópia, amely megmutatja a vérzés forrását, és lehetőséget ad szövettani mintavételre, illetve bizonyos elváltozások eltávolítására is.
Mit mutat ki a széklet-Weber-teszt?
A széklet-Weber-teszt a tápcsatornából eredő, szabad szemmel nem látható, úgynevezett okkult vérzés kimutatására szolgáló nem invazív vizsgálati módszer. Elvégzéséhez mindössze egy kis székletmintára van szükség, amelyet egy speciális tesztkártyára vagy mintavételi tartályba kell helyezni.
A rejtett vérzés azért különösen fontos, mert teljesen észrevétlen maradhat. A széklet színe nem feltétlenül változik meg, és fájdalom sem mindig jelentkezik, miközben a háttérben már komolyabb elváltozás zajolhat.
A vizsgálat elsősorban a vastagbélrák és a vastagbélpolipok szűrésében használatos, de a székletben kimutatott vér a tápcsatorna más szakaszából is származhat. A székletvérvizsgálattal önmagában konkrét diagnózis nem állítható fel, de a vizsgálat az első lépése lehet a vastagbélrák és más vérző emésztőrendszeri betegségek felfedezésének.
Hogyan működik a Weber-teszt?
Guaiak alapú teszt - a hagyományos gFOBT
A klasszikus Weber-teszt guaiakgyantát tartalmaz. A tesztkártyára felvitt székletminta és az előhívó oldat, rendszerint hidrogén-peroxid, érintkezésekor kémiai reakció megy végbe.
Ha a mintában jelen van a hemoglobin hemkomponense, a papír kék színűre változik. A módszer azonban nem kizárólag az emberi vérre specifikus, ezért bizonyos élelmiszerek, gyógyszerek és egyéb anyagok álpozitív vagy álnegatív eredményt okozhatnak.
Immunkémiai teszt - a korszerűbb FIT
A FIT, vagyis a fecal immunochemical test modernebb változat, amely antitestek segítségével kizárólag az emberi hemoglobin fehérjerészét, a globint mutatja ki. Nem reagál állati vérrel vagy növényi enzimekkel, ezért lényegesen kevesebb álpozitív eredményt ad.
A FIT elvégzéséhez általában nincs szükség külön diétára vagy gyógyszeres korlátozásra. Kifejezetten az alsó tápcsatornai, elsősorban a vastagbél- és végbélvérzések kimutatására alkalmas.
A felső tápcsatornai vérzést a FIT kevésbé érzékenyen jelzi, mivel a globin fehérje az emésztés során lebomlik. A klasszikus guaiak alapú tesztek ezzel szemben a tápcsatorna más szakaszaiból származó vérzésre is reagálhatnak, de kevésbé specifikusak.
| Vizsgálat | Mit mutat ki? | Szükséges étrendi korlátozás? | Legfontosabb jellemző |
|---|---|---|---|
| Guaiak alapú teszt, gFOBT | A hemoglobin hemkomponenséhez kapcsolódó kémiai reakciót | Igen, bizonyos esetekben legalább 3 napig | Hagyományos, kevésbé specifikus módszer |
| Immunkémiai teszt, FIT | Az emberi hemoglobin globinrészét | Általában nem | Modernebb, emberi vérre specifikusabb vizsgálat |
Miért fontos a pozitív eredmény?
A székletben jelentkező vér akár nagyon súlyos betegségek tünete lehet, ezért mindenképpen komolyan kell venni a jelenlétét. Az ártalmatlan aranyértől kezdve akár nagyon súlyos betegségek, például a vastagbélrák egyik tünete lehet, ezért utána kell járni, mi okozza.
A vastagbélrák hosszú ideig fejlődhet úgy, hogy nem okoz jellegzetes panaszokat. A székletben lévő vér gyakran a rák korai stádiumának egyetlen tünete, ezért a vérzés időben történő felismerése lehetővé teheti a korábbi kivizsgálást és kezelést.
Magyarországon a vastagbéldaganat a második leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés, annak ellenére, hogy az egyik leghatékonyabban megelőzhető betegségnek számít. A szűrővizsgálattal a vastagbél elváltozásai korábbi stádiumokban felismerhetők, és a talált polipok bizonyos esetekben már a vastagbéltükrözés során eltávolíthatók.
A pozitív Weber-teszt nem jelent automatikusan rákot
Fontos megérteni, hogy a pozitív teszt nem egyenlő a rákdiagnózissal. A pozitív eredmény csak azt jelzi, hogy a vizsgálat vért vagy a vizsgálatot zavaró anyagot mutatott ki a székletmintában.
A pozitív eredmény hátterében számos más, jóindulatú vagy kezelhető betegség is állhat:
- aranyér;
- végbélrepedés, vagyis fissura;
- gyulladásos bélbetegségek, például Crohn-betegség vagy fekélyes vastagbélgyulladás;
- vastagbélpolipok;
- vastagbél- vagy végbéldaganat;
- gyomor- vagy nyombélfekély;
- gyomornyálkahártya- vagy nyelőcsőgyulladás;
- vékonybélgyulladás vagy vékonybélpolip;
- arteriovenosus malformációk, vagyis érrendszeri elváltozások;
- szájüregi vérzés, fogászati beavatkozás utáni ínyvérzés vagy lenyelt orrvérzés;
- véralvadásgátló, aszpirin- vagy más nyálkahártyát irritáló gyógyszer mellett kialakuló vérzés.
A vér származhat a tápcsatorna bármely szakaszából a szájtól egészen a végbélnyílásig, beleértve a vékonybél teljes hosszát is. A teszt ezért nem mondja meg, hogy honnan ered a vérzés, és azt sem, hogy milyen betegség okozza.
A vérzés lehetséges helye a széklet megjelenése alapján
A felső tápcsatornából származó vér a tápcsatornán való áthaladás közben megemésztődik, és feketére festett székletként, úgynevezett szurokszékletként, melaenaként távozhat. A vérzés forrása ilyenkor lehet a nyelőcső, a gyomor, a nyombél vagy a vékonybél.
Ha a vérzés a vastagbél alsó részéből, a végbélből vagy a végbélnyílásból ered, a vér általában friss, élénkpiros, és a széklet felszínén vagy a vécépapíron látható. A kemény széklet okozta végbélrepedés vékony vércsíkot húzhat a székleten, míg a vastagabb, kívülről látható vércsík aranyérre is utalhat.
A szemmel látható vérzést és a pozitív okkultvér-tesztet is ki kell vizsgálni. A szabad szemmel látható vér eredete sem állapítható meg megbízhatóan pusztán a szín alapján.
A fekete széklet önmagában nem feltétlenül jelent vérzést, mert ilyen elszíneződést okozhat széntabletta, sötétzöld étel vagy véres hurka fogyasztása is. A bordós, nagyon sötét, feketésbarna vagy szurokszéklet, illetve a friss piros vér megjelenése azonban orvosi kivizsgálást indokol.
Milyen tünetek mellett különösen fontos a kivizsgálás?
Számos tünet esetén az orvos a kivizsgálás részeként javasolhatja a székletvérvizsgálatot. Ilyenek lehetnek:
- ismeretlen eredetű vashiányos vérszegénység;
- tartós fáradtság, sápadtság és gyengeség;
- tartós hasmenés vagy székrekedés;
- megváltozott székelési szokások;
- akaratlan fogyás;
- tartós hasi fájdalom vagy kellemetlen érzés;
- véres, sötét vagy szurokszerű széklet;
- nyákos, gennyes, nagyon híg széklet;
- általános állapotromlás.
Ezeket a jeleket az orvostudomány alarmírozó tüneteknek nevezi. Fennállásuk esetén a széklet-Weber-teszt önmagában nem elegendő, hanem endoszkópos vizsgálat, szükség szerint vastagbél- vagy gyomortükrözés is szükséges.
Mi okozhat álpozitív vagy álnegatív eredményt?
Az álpozitív eredmény lehetséges okai
A hagyományos guaiak alapú teszt nem kizárólag az emberi vérre specifikus. Vörös húsok, egyes nyers zöldségek, például retek, torma, brokkoli és paszternák, valamint bizonyos gyümölcsök is befolyásolhatják az eredményt.
Álpozitív eredményhez vezethet továbbá menstruáció, vérző aranyér, véres vizelet, fogászati beavatkozás utáni ínyvérzés, orrvérzés, lenyelt vér, fertőzés vagy a székletminta szennyeződése.
A vizsgálat eredményét meghamisíthatja, ha a székletminta fertőtlenítőszerrel, a vécécsészében lévő vízzel vagy vizelettel érintkezik. Hasmenéses széklet vizsgálatra nem alkalmas, mert a fertőzés során kialakuló nyálkahártya-irritáció kis vérzést okozhat.
Az álnegatív eredmény lehetséges okai
Nagy dózisú C-vitamin fogyasztása, különösen 250 mg feletti dózisban, megakadályozhatja az esetleg jelen lévő vér kimutatását. Álnegatív lehet az eredmény akkor is, ha csak egy mintát vizsgálnak, miközben a vérzés időszakosan jelentkezik.
A legtöbb tápcsatornai vérzésforrás nem folyamatosan vérzik, hanem csak időszakosan. Ezért a vizsgálati módszertől és a program előírásaitól függően két vagy három, egymást követő székletből vett minta szükséges.
Hogyan kell előkészülni a vizsgálatra?
FIT esetén
A modernebb immunkémiai teszt, vagyis a FIT elvégzéséhez általában nincs szükség különleges előkészületre. Mivel ez a vizsgálat csak emberi vért mutat ki, nem szükséges diétáznia, így étkezési megkötés rendszerint nincs.
Guaiak alapú teszt esetén
A hagyományos gFOBT esetén a vizsgálat előtt legalább három nappal szükség lehet étrendi és gyógyszeres korlátozásokra. A kerülendő élelmiszerek közé tartozhatnak:
- vörös húsok, például marha, sertés és juh;
- máj, belsőségek és véres ételek;
- nyers retek, torma, brokkoli, karfiol és paszternák;
- bizonyos gyümölcsök, például banán, cseresznye és sárgadinnye;
- alkohol.
A nagy dózisú C-vitamin és a citrusfélék 250 mg felett álnegatív eredményt okozhatnak. Az acetilszalicilsav, az NSAID-típusú fájdalomcsillapítók, a szteroid gyulladáscsökkentők, valamint a vas- és jódtartalmú készítmények befolyásolhatják a vizsgálatot.
Gyógyszert azonban ne hagyjon el önállóan. Az acetilszalicilsav, a véralvadásgátlók, a szteroidok, a fájdalomcsillapítók és más készítmények felfüggesztéséről minden esetben a kezelőorvossal kell egyeztetni.
Mikor ne vegyen mintát?
Menstruáció, aktív vérző aranyér, véres vizelet, akut hasmenés, gyomorrontás vagy a tápcsatorna fertőzése alatt nem tanácsos mintát venni. Várja meg a hasmenéses időszak lezajlását, és a hasmenés teljes megszűnésétől számított egy hét után vegye le az első mintát.
Menstruáció alatt ne történjen mintavétel, mert a külső vérzés szennyezheti a mintát. Heveny aranyeres panasz vagy vérvizelést okozó húgyúti fertőzés esetén szintén célszerű a gyógyulás után elvégezni a vizsgálatot.
Hogyan történik az otthoni mintavétel?
A mintavétel otthon történik. A tesztkészletben található speciális kanállal vagy mintavevővel a széklet felszínének több pontjáról kell mintát venni, majd azt a tesztkártyára vagy a mintavételi tartályba helyezni.
- Készítse elő a mintavételi eszközt és a tartályt.
- Közvetlenül a székelés előtt ürítse ki a húgyhólyagját.
- Ügyeljen arra, hogy a széklet ne érintkezzen vizelettel, fertőtlenítőszerrel vagy a vécécsészében lévő vízzel.
- Ha lehetséges, használjon száraz felfogófelületet, WC-papírt, szobavécét, ágytálat vagy más tiszta eszközt.
- A mintavevő kanalat húzza végig a széklet felületén, és lehetőleg több különböző helyről gyűjtsön mintát.
- Ne töltse túl a tartályt, majd zárja le teljesen.
- Jelölje meg a tartályt a nevével és a minta sorszámával.
- A vizsgálati előírás szerint vegye le a következő mintákat is.
- A mintákat a laboratórium vagy a szervezett szűrőprogram utasításai szerint juttassa el a vizsgálati helyre.
A mintát lehetőség szerint a reggeli első székelésből vegye le. A különböző programok és tesztek eltérő számú mintát kérhetnek: egyes eljárásoknál egy minta, más esetekben kettő vagy három, egymást követő székletből származó minta szükséges.
A két minta vétele között néhány nap időtartam elfogadott, de a szervezett szűrésben általában egy nap ajánlott a két mintavétel között. A mintákat a program előírásai szerint kell tárolni; a korábbi eljárásoknál hűtőszekrényben, élelmiszerektől elkülönítve történő tárolást javasoltak, míg bizonyos mintavevő folyadékot tartalmazó rendszereknél elegendő lehet a hűvös, napfénytől védett hely.
Minél hamarabb a laborba érnek a minták, annál pontosabb lehet az eredmény. A pontos tárolási és postázási szabályokat mindig a kapott mintavételi csomag tájékoztatója alapján kell követni.
A szervezett magyarországi vastagbélszűrés menete
Magyarországon szervezett vastagbélszűrés is működik, amely az 50-70 év közötti, tünetmentes nőket és férfiakat érinti. A szűrés segítségével a vastagbéldaganat kialakulására utaló jelek időben felfedezhetők, ezzel a betegség megelőzhető vagy jó eséllyel gyógyítható.
A szervezett szűrés két lépésből áll: először a székletben szabad szemmel nem látható vér kimutatása történik, majd nemnegatív eredmény esetén a vérzés helyének tisztázására vastagbéltükrözés következik.
A szűrésre jogosultak személyre szóló meghívólevelet kapnak. A meghívottak a mintavételi csomagot részt vevő háziorvosuktól vehetik át, illetve direkt meghívás vagy egyéni jelentkezés esetén postai úton kaphatják meg.
A szervezett programban azok vehetnek részt, akik érvényes társadalombiztosítással rendelkeznek, 50 és 70 év közöttiek, az elmúlt két évben nem vettek részt vastagbéltükrözésen vagy széklet immunkémiai vizsgálaton, és nincs igazolt vastag- és végbéldaganatuk vagy gyulladásos bélbetegségük.
A szűrésre meghívás nem egyszerre történik, a meghívók kiküldése folyamatos. A meghívóban részletesen szerepel a szűrés menete, a mintavétel, a visszaküldés és az eredmény lekérdezésének módja.
A szervezett szűrés eredménye
A negatív lelet azt jelenti, hogy a székletben rejtett vér nem volt kimutatható. Ebben az esetben nincs további tennivalója, és a szervezett program szabályai szerint a következő szűrésre ismét meghívást kaphat.
A nemnegatív lelet azt jelenti, hogy a székletben rejtett, szabad szemmel nem látható vér volt kimutatható, ezért további vizsgálat szükséges a vérzés okának kiderítéséhez.
Az értékelhetetlen lelet azt jelenti, hogy az adott minta feldolgozása során technikai hiba történt. Ilyenkor új mintavételi eszközöket kell kérni, és a vizsgálatot a kapott útmutatás szerint meg kell ismételni.
Mi a teendő pozitív vagy nemnegatív eredmény után?
Pozitív vagy nemnegatív eredmény esetén haladéktalanul orvoshoz, háziorvoshoz vagy gasztroenterológushoz kell fordulni. A vizsgálat célja nem az eredmény ismételt megerősítése, hanem a vérzés forrásának felderítése.
A széklet-Weber-teszt megismétlése pozitív eredmény után szakmailag általában nem helyettesíti a kivizsgálást. A szűrési irányelv szerint, ha a két minta közül legalább az egyik nemnegatív, szükséges a vastagbéltükrözés. Nincs lényeges különbség abból a szempontból, hogy mindkét minta vagy csak az egyik tartalmazott kimutatható vért.
Előfordulhat például, hogy mindkét székletben volt rejtett vér, de az egyik esetében a széklet vért nem tartalmazó részéből történt a mintavétel. Ezért egyetlen nemnegatív minta is elegendő lehet a további kivizsgálás indokoltságához.
Miért kolonoszkópia követi a pozitív tesztet?
A vérzésforrás tisztázására vastagbéltükrözést, vagyis kolonoszkópos vizsgálatot szükséges végezni. Ennek során a teljes vastagbél belső felszínét egy hajlékony, kamerával ellátott eszközzel vizsgálják meg.
A vizsgálatot megfelelő bélelőkészítés, diéta és hashajtás előzi meg. A tiszta bél alapvető fontosságú, mert csak így látható jól a bélnyálkahártya, és csak így ismerhetők fel a kisebb polipok és más eltérések.
A kolonoszkópia során nemcsak a vérzés forrása kereshető meg, hanem bizonyos elváltozások eltávolítására és szövettani mintavételre is lehetőség nyílik. Ez a hagyományos vastagbéltükrözés egyik legfontosabb előnye a kizárólag képalkotó vagy székletalapú vizsgálatokhoz képest.
A kolonoszkópia történhet éberen, bódításban vagy altatóorvos jelenlétében altatásban. Éber vizsgálat során kellemetlen hasi feszülés, görcs és puffadás jelentkezhet, amelyek bódításban csökkenthetők, altatásban pedig a vizsgálat fájdalomérzete elkerülhető.
Mi történik, ha a kolonoszkópia negatív?
Ha a kolonoszkópia nem mutat ki eltérést a vastagbélben, a kivizsgálás következő lépése a felső tápcsatorna vizsgálata, vagyis a gyomortükrözés, más néven gasztroszkópia lehet.
Abban az esetben, ha mindkét vizsgálat szükséges, a gyomor- és vastagbéltükrözés egy alkalommal is elvégezhető. További vizsgálatot a gasztroenterológus szakorvos javasolhat, például hasi képalkotó vizsgálatot vagy a vékonybél célzott vizsgálatát.
Ha a székletvérteszt nemnegatív, de a vastagbéltükrözés negatív eredményű, további vizsgálatok szükségesek lehetnek, például gyomortükrözés vagy hasi CT. Ilyenkor is a vérzésforrás megtalálása a cél.
Lehetséges további vizsgálatok
Gyomortükrözés
A gyomortükrözés a nyelőcső, a gyomor és a nyombél nyálkahártyájának áttekintésére alkalmas. Segíthet felismerni a nyelőcsőgyulladást, gyomorhurutot, gyomor- vagy nyombélfekélyt, vérző nyálkahártya-elváltozást és más felső tápcsatornai vérzésforrást.
Hasi képalkotó vizsgálat
Hasi CT-re vagy más képalkotó vizsgálatra akkor lehet szükség, ha az endoszkópos vizsgálatok nem azonosítják a vérzés forrását, vagy ha a szakorvos más hasi szerv érintettségét is felveti.
CT-kolonográfia
A CT-kolonográfia megfelelő bélelőkészítést követően CT-szoftver segítségével tekinti át a vastagbél falát. Nagyobb polipok és daganatok felismerésére alkalmas, miközben a has és a kismedence más szervei is megítélhetők.
A vizsgálat során a vastagbelet a végbél felől szén-dioxiddal töltik fel, majd CT-képeket készítenek. A teljes vizsgálati idő mintegy 20-30 percet vesz igénybe, és a vizsgálat rendszerint fájdalommentes.
A CT-kolonográfia nem teszi lehetővé a talált polipok azonnali eltávolítását vagy szövettani mintavételét. Ha eltérést találnak, hagyományos kolonoszkópiára lehet szükség.
Vastagbélkapszula-endoszkópia
Vastagbél-kapszula-endoszkópia során a páciens egy kamerát tartalmazó, nagyobb méretű kapszulát nyel le. A kapszula a bélrendszeren áthaladva képeket készít a bélfal belső felszínéről.
A vizsgálathoz megfelelő béltisztítás és diéta szükséges. A kapszula természetes bélmozgással halad végig, majd a székletürítéssel kiürül.
A kapszula-endoszkópia alkalmas lehet vastagbél-elváltozások felismerésére, de a talált eltérésből szövettani minta csak hagyományos vastagbéltükrözés során vehető. Bélszűkület, korábbi műtét vagy hasi sugárkezelést követő összenövés esetén a kapszula elakadásának veszélye miatt nem mindig javasolt.
Mikor indokolt már elsőként kolonoszkópia?
Alarmírozó tünetek fennállásakor a székletvérteszt nem feltétlenül a kivizsgálás első vagy egyetlen lépése. Tartós panaszok, vashiányos vérszegénység, akaratlan fogyás, megváltozott székelési szokások, tartós hasi fájdalom vagy látható vérzés esetén az orvos közvetlenül endoszkópos vizsgálatot javasolhat.
Amennyiben a székletben szabad szemmel látható friss piros, emésztett vagy alvadékos vérzés nyoma látható, vastagbéltükrözés elvégzése javasolt. A pozitív székletvérteszt nem helyettesíti a kolonoszkópiát, ha a vérzés okának tisztázása szükséges.
Ismert gyulladásos bélbetegség, korábbi vastagbélpolip, vastagbélrák vagy erős családi halmozódás esetén egyéni ellenőrzési tervre lehet szükség. Ilyenkor a szűrőteszt helyett vagy mellett a gasztroenterológus által meghatározott időközönként végzett kolonoszkópia lehet az elsődleges vizsgálat.
Szűrés átlagos és magasabb kockázat esetén
Panaszmentes, átlagos kockázatú személyeknél a szűrés megkezdése 45-50 éves kor körül javasolt. Az immunkémiai tesztet, vagyis a FIT-et sok ajánlás évente javasolja, míg a magyarországi szervezett programban a székletvér-alapú szűrés kétévente történik.
A rendszeres szűrés segítségével a vastagbélrák okozta halálozás jelentősen csökkenthető. A korán felfedezett elváltozások kezelési esélyei lényegesen jobbak, és a polipok eltávolításával egyes daganatok kialakulása is megelőzhető.
Azoknál, akiknek a családjában előfordult vastagbélrák, különösen elsőfokú rokonnál, a szűrést az átlagos kockázatú lakosságnál korábban kell elkezdeni. Ezeknél a személyeknél a szűrés elsődleges módszere gyakran nem a székletvérteszt, hanem a kolonoszkópia.
Családi halmozódás esetén a szűrés időzítését a családban előforduló betegség életkora, az érintett rokonok száma és az egyéb kockázati tényezők alapján kell meghatározni. A megfelelő tervet háziorvos vagy gasztroenterológus állítja össze.
Mit jelent a Weber-teszt normálértéke?
A székletvér-Weber laboratóriumi vizsgálat normálértéke 0, illetve negatív eredmény. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált mintában a teszt által kimutatható vér nem volt jelen.
A negatív eredmény azonban nem zár ki minden vérzést, különösen akkor, ha a vérzés időszakos, a mintavétel nem megfelelő, vagy a vizsgálatot álnegatív tényező befolyásolta. Tartós vagy alarmírozó tünetek esetén negatív eredmény mellett is szükség lehet orvosi kivizsgálásra.
Gyakori kérdések a pozitív Weber-tesztről
Mit jelent pontosan a pozitív Weber-teszt?
A pozitív teszt azt jelenti, hogy a székletmintában vért vagy a teszt által kimutatható hemoglobint találtak. Az eredmény nem ad információt a vérzés pontos helyéről és okáról, ezért további vizsgálat szükséges.
Rákot jelent a pozitív eredmény?
Nem. A pozitív eredmény hátterében aranyér, végbélrepedés, polip, gyulladásos bélbetegség, fekély, fogászati vérzés, gyógyszerhatás vagy más vérző állapot is állhat. A daganat lehetőségét azonban kolonoszkópiával kell kizárni.
Meg kell ismételni a tesztet pozitív eredmény után?
Általában nem. A pozitív eredmény után nem a teszt megerősítése, hanem a vérzésforrás azonosítása a cél. A szükséges következő vizsgálat rendszerint a kolonoszkópia.
Mi történik, ha csak az egyik minta lett pozitív?
A szűrési irányelv szerint már egyetlen nemnegatív minta esetén is szükséges lehet a vastagbéltükrözés. Nincs olyan biztonságos szabály, amely szerint csak akkor kellene további vizsgálat, ha minden minta pozitív.
Elvégezhető a teszt aranyér mellett?
Aranyér esetén jelentősen nagyobb az esélye a nemnegatív eredménynek, de a vér származhat a magasabb bélszakaszból is. Ezért aranyér mellett kapott pozitív eredmény esetén is javasolt gasztroenterológus felkeresése és a vérzés forrásának tisztázása.
Szükséges diétázni a vizsgálat előtt?
FIT esetén általában nincs szükség étrendi korlátozásra. A hagyományos guaiak alapú vizsgálatnál viszont legalább három napig kerülni kellhet bizonyos élelmiszereket, alkoholt, valamint a vizsgálatot befolyásoló készítményeket, mindig az orvosi utasítás szerint.
Elvégezhető a teszt hasmenés alatt?
Hasmenéses széklet nem alkalmas mintavételre. Fertőzés vagy gyomorrontás alatt a nyálkahártya felmaródása kis vérzést okozhat, ami álpozitív eredményhez vezethet. A mintavételt a panaszok megszűnése után kell elvégezni.
Mit kell tenni látható vérzés esetén?
A szabad szemmel látható friss piros vér, a bordós vagy szurokszéklet, illetve az alvadékos vérzés orvosi kivizsgálást igényel. Ilyenkor nem célszerű kizárólag otthoni székletvértesztre hagyatkozni.
Mi a teendő, ha a kolonoszkópia nem talál eltérést?
Negatív kolonoszkópia esetén a gasztroenterológus szükség szerint gyomortükrözést, hasi CT-t vagy más, a vékonybél és a felső tápcsatorna vizsgálatára alkalmas eljárást javasolhat. A cél ilyenkor is a vérzésforrás megtalálása.
Mikor forduljon sürgősen orvoshoz?
A pozitív Weber-teszt önmagában általában nem sürgősségi állapot, de a látható vagy nagyobb mennyiségű vérzés, a fekete szurokszéklet, a szédülés, ájulásérzés, erős gyengeség, sápadtság, nehézlégzés vagy erős hasi fájdalom sürgős orvosi ellátást igényelhet.
Vashiányos vérszegénység, gyors állapotromlás, akaratlan fogyás vagy tartós székelési változás esetén akkor is mielőbb orvoshoz kell fordulni, ha a vér nem látható szabad szemmel.
