Terhesség alatti fertőzések: tünetek, kockázatok, megelőzés és kezelés

Terhesség alatt a hormonális és fizikai változások miatt a szervezet érzékenyebbé válhat a fertőzésekre, ezért gyakoribbak lehetnek a hüvelyi fertőzések, a húgyúti fertőzések, a légúti megbetegedések, valamint egyes baktériumok, vírusok és paraziták okozta betegségek.

A várandósság alatt jelentkező fertőzések többsége megfelelő felismeréssel és kezeléssel jól kézben tartható, ugyanakkor bizonyos kórokozók az anyára, a magzatra vagy az újszülöttre is veszélyt jelenthetnek. Szokatlan tünetek, láz, fájdalom, vérzés, kellemetlen szagú vagy elszíneződött hüvelyváladék, vizelési panasz, kiütés, illetve fertőző beteggel történt érintkezés esetén mielőbb orvosi vizsgálat szükséges.

Miért fogékonyabbak a kismamák a fertőzésekre?

A terhesség alatt a női test számos változáson megy keresztül, amelyek hatással vannak a hüvelyi mikroflórára is. A hüvelyben normál esetben tejsavbaktériumok, azaz laktobacillusok találhatók, amelyek segítenek fenntartani az egészséges pH-egyensúlyt, megelőzve a káros baktériumok és gombák elszaporodását.

Terhesség alatt a progeszteron és az ösztrogén szintje jelentősen megemelkedik. Ez befolyásolja a hüvelyi környezetet is, ami kedvezőtlen feltételeket teremthet a normál baktériumflóra számára, míg a kórokozók számára kedvezőbbé válhat.

Ezen kívül várandósság alatt az immunrendszer természetes módon gyengül, hogy a szervezet ne utasítsa el a fejlődő magzatot. Ez a gyengébb immunválasz azonban fogékonyabbá teszi a nőket különböző fertőzésekre, beleértve a hüvelyfertőzéseket is.

A megváltozott immunfunkciók, mint a T- és B-sejtek, és a természetes ölő sejtek aktivitásának csökkenése, valamint bizonyos idegsejtek (dendritikus sejtek) aktivitásának növekedése mind hozzájárulnak a nagyobb fogékonysághoz.

Terhesség során fokozódik a hüvelyváladék termelése, ami megváltoztatja a hüvely nedvességtartalmát és savasságát. Ez a környezet pedig szintén kedvez a kórokozóknak.

A hüvelyváladék változásai terhesség alatt

Terhesség alatt a szervezetben számos változás történik, egyik ilyen - a nem mindig kellemes - bővebb hüvelyi váladék. Ha a váladék tiszta vagy fehér és szagtalan, úgy ezt a megváltozott hormonhatás okozza, és ez egészséges hüvelyi miliőre utal.

Teljesen hétköznapi például, hogy a szervezetben zajló hormonális és egyéb átalakulások miatt a hüvelyi váladék mennyisége megnövekszik. Amíg ennek a színe átlátszó vagy fehér, illetve nem társulnak hozzá kellemetlen szagok, a kismamának nincs miért aggódnia.

A túl sok hüvelyi folyás azonban - különösen sárgás vagy zöldes szín esetén - szinte mindig valamilyen fertőzésre utal, illetve a szerv természetes belső egyensúlyának felborulására.

A fertőzések kezelése amilyen gyorsan felismert, olyan gyorsan meg is történik. A kihívás azt eldönteni: van-e infekció vagy nincs.

A leggyakoribb hüvelyi fertőzések várandósság alatt

Négy főbb hüvelyi fertőzésről szükséges beszélni, amely hatással lehet a kismamára:

• Bakteriális vaginózis, a hüvelygyulladások vezető oka
• Hüvelygomba
• B csoportú Streptococcus
• Trichomoniasis

Bakteriális vaginózis

A bakteriális vaginózis a terhes kismamák között az egyik leggyakoribb és legáltalánosabb hüvelyfertőzés, ami általánosságban minden ötödik nőnél kialakul. A várandós nők között is ez az egyik legáltalánosabb genitális fertőzés, az esetek kb. 12-22 százalékánál fordul elő.

A bakteriális vaginózis a terhesség alatt gyakran fordul elő, és a hüvelyben található jótékony baktériumok csökkenésével, valamint a káros baktériumok, például a Gardnerella vaginalis elszaporodásával jár.

Hátterében jellemzően valamilyen hüvelyi kórokozó, egy baktérium túlszaporodása áll, amit a hormonháztartás változása idéz elő. Megjelenése a hüvelyi kórokozók „túlszaporodásakor” történik meg, melyért a megváltozott hormonhatást okolhatjuk.

Nagyon fontos odafigyelni már az első tünetekre és mielőbb kezelőorvoshoz fordulni, mert amennyiben a bakteriális hüvelyfertőzést nem kezelik, az könnyedén koraszüléshez vagy alacsony születési súlyhoz vezethet.

A bakteriális vaginózis tünetei

Ha valamilyen baktérium elszaporodott a hüvelyben, akkor annak az egyik első tünete minden esetben a hüvelyváladék jellegének megváltozása lesz.

• híg, szürkésfehér folyás;
• kellemetlen szagú hüvelyváladék;
• hüvelyi viszketés;
• vizelés közbeni csípő vagy égő fájdalom;
• szokatlanul nagy mennyiségű folyás.

A nagyobb mennyiség mellett jellemző a szürkésfehér szín és a kellemetlen szag. Emellett gyakori még az ilyen típusú fertőzéseknél a hüvely, illetve a nemi szerv környékének viszketése, valamint a vizelés közben jelentkező csípő-, égő fájdalom.

A bakteriális vaginózis diagnózisa

A feltárás általános nőgyógyászati vizsgálaton történik, ahol jellemzően tenyésztésre van szükség a kórokozó feltárásához.

A diagnózis kimondása szimpla nőgyógyászati vizsgálaton, és a hüvelyváladék mikroszkópikus vagy tenyésztéses vizsgálatán alapszik.

A bakteriális vaginózis kezelése

Terhesség esetén a bakteriális hüvelyfertőzés nemcsak nagyobb odafigyelést, hanem más kezelési módot is igényel. A szakorvos jellemzően egyénre szabott vizsgálattal és gyógyszeradagolási javaslattal áll elő, hogy a probléma mielőbb megszűnjön, de közben a magzatnak se essen baja.

A gyógyszerek adagolását mindig egyénre szabottan a kezelőorvos határozza meg. A bakteriális vaginózis időnként spontán gyógyul.

Az első trimeszterben a nők még bátran alkalmazhatnak olyan szereket, melyek csökkentik a hüvelyben a pH-értéket, de a második trimeszterben a szakorvosi vizsgálat megkerülhetetlen.

Az első trimeszterben érdemes erre várva inkább hüvelyi pH-t csökkentő terápiát alkalmazni, és csak már a második trimeszterben használni gyógyszereket.

A fertőzés kezelésére a megfelelő ellenanyaggal rendelkező hüvelykúpok a leghatékonyabbak, de alkalmazhatók speciális krémek is. Magas kockázati tényezők, például koraszülés lehetősége esetén azonban szájon át szedhető gyógyszerekkel történik a kezelés.

Lokális kezelés metronidazole hüvelykúppal, ellenjavallat esetén clindamycin 2% hüvelykrém is használható. Magas kockázat, például többszöri kiújulás, koraszülés tünetei vagy veszélye esetén orális metronidazole napi 3x250 mg egy héten át.

A lokális, hüvelyi kezelés nem csökkenti a tanulmányok szerint a súlyos szövődmények, például a koraszülés előfordulását ezen esetekben.

A bakteriális vaginózis lehetséges következményei

Előfordulhat koraszülés, mert a bakteriális vaginózis növeli a méh gyulladásának és a korai burokrepedésnek a kockázatát.

A kezeletlen bakteriális és egyéb fertőzések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magzat nem tudja elérni a megfelelő súlyt a terhesség végéig.

A bakteriális vaginózis megelőzése

A legtöbb nőgyógyászati fertőzéshez hasonlóan a bakteriális hüvelyfertőzés kellő odafigyeléssel könnyedén megelőzhető.

• Viseljünk mindig tiszta, jól szellőző, méretben is megfelelő alsóneműt a hétköznapok során.
• Ha szükséges - például nyáron, vagy edzés után -, napjában többször cseréljünk alsóneműt.
• Ne üldögéljünk vizes fürdőköpenyben vagy nedves alsóneműben!
• Mindig vegyünk tiszta alsóneműt úszás vagy edzés után!
• Viseljünk kényelmes, szellőző pamut alsóruházatot!
• Kerüljük a szűk bugyi használatát, amely melegágya a bakteriális fertőzéseknek!
• Különösen a strandon vagy a fürdőkben érdemes kerülni, hogy sokáig nedves fürdőruhában maradjunk.
• A mindennapi tisztálkodás után ügyeljünk rá, hogy a nemi szerv környékét mindig szárazra töröljük.
• Mosakodás után a törülközés iránya a hüvelynyílástól a végbél felé történjen.
• Kerüljük a fürdőolajok használatát!
• Kerüljük a különféle hüvelyöblítők használatát.
• Az első tünetek tapasztalását követően mielőbb keressünk fel szakorvost.

Gombás fertőzés és hüvelygomba

A gombás fertőzés vagy candidiasis a terhes nők mintegy 20-30 százalékánál fordul elő. Gombás fertőzés a terhesek 32% -ában jelentkezhet a terhesség során.

Az égető, viszkető érzéssel járó fertőzést az esetek nagy részében a Candida gomba elszaporodása okozza, amely a hüvelyben betegség nélkül is megtalálható.

A terhesség során a szervezetben megnövekszik az ösztrogén és a progeszteron szintje, aminek hatására a hüvelyben olyan környezet alakul ki, amely tökéletes hátteret biztosít a gombafertőzéseknek.

A terhesség alatt növekvő ösztrogén- és progeszteronszintek kedvező feltételeket teremtenek a gombás fertőzés kialakulásának, de egyéb tényezők, például antibiotikumkúra vagy szexuális együttlét is megzavarhatják a hüvely pH-értékét.

Mindezt ráadásul külső tényezők is fokozhatják, így például a szexuális együttlétek mellett egy esetleges antibiotikumos kúra szintén olyan mértékben befolyásolhatja a hüvely pH-értékét, hogy az hozzájárul a gombák és egyéb élősködők elszaporodásához.

A gombafertőzés tünetei

A gombafertőzés egyik legjellemzőbb tünete a hüvely szüntelen viszketése, amihez gyakran fájdalom társul. Utóbbit a kórokozó hatására kisebesedő nyálkahártya idézi elő.

• hüvelyi fájdalom és viszketés;
• égető érzés;
• kisebesedő nyálkahártya;
• duzzadt, vörös hüvelyfal;
• duzzadt, kivörösödött nagyajak és kisajak;
• sűrű, túrószerű, sárgás-fehér folyás;
• kellemetlen szag;
• csípő érzés vizeléskor;
• fájdalmas szexuális együttlét.

Gombásodás esetén is jellemző a hüvelyi folyás megváltozása. A váladék állaga ilyenkor besűrűsödik, gyakran túrószerűvé válik, de általános a sárgás színű folyás, valamint a hozzá kapcsolódó kellemetlen szag.

A vizeléskor tapasztalható csípő és égő érzés gyakran megjelenik a nemi szerv külső felén is, mert a gombás fertőzéstől megduzzadhat és kivörösödhet a hüvelyfal mellett a nagyajak és a kisajak, ami sok esetben fájdalmas szexuális együttlétet okoz.

A gombafertőzés diagnózisa és kezelése

Ha a jellegzetes tünetek alapján fertőzés gyanúja merül fel, a terhes kismamának mielőbbi nőgyógyászati vizsgálatra van szüksége a kórokozó pontos beazonosítása és a kezelés mielőbbi megkezdése érdekében.

A diagnózis felállítása szimpla nőgyógyászati vizsgálat során történik. Ha gombás fertőzést diagnosztizálnak egy kismamánál, a kezelés jellemzően ugyanúgy zajlik, mint normál állapotban.

A hüvelykúp a legtöbbször hatékony segítség, de súlyosabb esetben szájon át adható készítmények is alkalmazhatók.

A gombás fertőzések általános kezelése hüvelykúppal, szükség esetén szájon át szedhető készítménnyel történik. A terhesség alatt azonban a gyógyszer kiválasztását minden esetben a kezelőorvosnak kell meghatároznia.

A hüvelyi gombás fertőzés esetén lokális hüvelyi gomba elleni kezelést lehet adni, a szájon át történő kezelés, például Fluconazole-Diflucan, nem lehetséges, mert magzati károsodásokhoz vezethet.

A gombás fertőzés veszélyei

A Candida fertőzéstől bár sokan rettegnek, valójában azonban terhesség esetén sem jelent közvetlen veszélyt a magzatra vagy az anyára.

A Candida fertőzésnek általában semmiféle veszélye nincs sem az anyára, sem a magzatra nézve terhesség esetén.

Külön odafigyelést igényelnek viszont azok a kismamák, akik súlyos immunhiányos állapotban kaptak el valamilyen gombafertőzést.

Ilyenkor ugyanis a kórokozó bekerülhet a vérkeringésbe, aminek nagyon súlyos következményei lehetnek. Súlyos immunhiányos állapotban a gombafertőzés súlyos gastrointesztinális fertőzést okozhat, és akár a vérkeringésbe is bejuthat.

A gombafertőzés megelőzése

• Viseljünk tiszta, jól szellőző pamut alsóneműt!
• Alváskor lehetőség szerint mellőzzük az alsónemű viselését.
• Maradjunk kellően hidratáltak.
• Ügyeljünk a változatos táplálkozásra.
• Együnk komplex szénhidrátokat, és kerüljük a finomított cukrot!
• Fogyasszunk joghurtot és más tejtermékeket.
• Ügyeljünk a rendszeres tisztálkodásra.
• Kerüljük a hüvelyöblítők és egyéb irritáló termékek használatát.
• Fürdés után mindig töröljük szárazra a hajlatainkat.

A gomba egy élősködő, mely csak és kizárólag olyan esetekben és helyeken tud megtelepedni, ahol adottak hozzá a körülmények.

A dehidratáció és a gyenge immunrendszer kedvez a gombáknak, ezért minden nap ügyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre és a változatos táplálkozásra.

A probiotikumok, különösen a Lactobacillus-tartalmú készítmények, segíthetnek fenntartani a hüvelyflóra egészségét, és megelőzhetik a káros baktériumok elszaporodását.

B csoportú Streptococcus-fertőzés

A GBS fertőzés az egészséges nők körében is nagyon gyakori. A magukat egészségesnek érző nők körében is 20-25 százalékos gyakorisággal találkozhatunk ilyen fertőzéssel.

Az összes egészséges nő kb. 20-25 százalékának van GBS-e, általában a bélrendszerben, végbélben vagy a hüvelyben. A streptococcus a terhesek kb. 15-20%-a által hordozott baktérium, főleg a hüvelyben.

A GBS jellemzően a bélrendszerben vagy a hüvelyben okoz problémákat. A terhes kismamáknál általában inkább a hüvelyben jelenik meg.

A GBS felismerése és szűrése

Mivel nagyon nehéz felismerni, ezért a terhesgondozás részeként az állapotosság 35-37. hetében automatikusan vizsgálják, és szükség szerint megkezdik a kezelését.

Ennek szűrése a terhesség 35-37. hetében automatikusan megtörténik. A szülés során a magzat könnyen megfertőződhet, ezért a 36-37. héten elvégzett hüvelytenyésztés eredménye fontos a szülés alatti védelem megtervezéséhez.

A GBS tünetei

A Streptococcus B fertőzés kapcsán a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a legtöbbször vagy egyáltalán nem okoz tüneteket, vagy csak olyan enyhe panaszokkal jár, amelyek nem utalnak komolyabb betegségre.

A hüvelyben megbújva teljesen észrevehetetlen, de ha a vizeletelválasztó rendszerben is megjelenik, a gyakori vizelési inger mellett előfordulhat fájdalmas vizeletürítés, vagy a közben jelentkező égő-, csípő érzés.

A vizelet fertőzés jeleként fájdalmas, égő pisilés, zavaros vizelet és sürgető vizelési inger jelentkezhet.

A GBS kezelése és jelentősége

A GBS kapcsán a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a fertőzés az édesanya szervezetén belül átterjedhet a születendő kisbabára, akinél sokkal súlyosabb panaszokat válthat ki.

A kezelés legfontosabb feladata, hogy megakadályozza az újszülött megfertőződését. Ehhez ma már nagyszerű antibiotikumos terápiák érhetők el a kismamák számára, melyeket a szakorvos ír elő megfelelő időközönként, illetve meghatározott mennyiségben.

A GBS-pozitív kismamák megfelelő időközönként antibiotikus terápiát kapnak a szülés alatt, így elkerülve az újszülött fertőzését.

A kezelés során a rendszeres kontrollvizsgálat kiemelkedően fontos! A kezelés minden esetben gondos mérlegelést igényel.

A fertőzés formája lehet például tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás vagy vérmérgezés, a kezelés antibiotikummal történik, kórházi körülmények közt.

A GBS megelőzése

A Streptococcus B fertőzés megelőzése még kellő elővigyázatossággal és megfelelő higiéniával sem mindig biztosítható, ezért rendkívül fontos a szűrés, illetve annak a megelőzése, hogy a kisbaba ne kapja el a kórokozót a születés során.

Sajnos nincs ismert módszer a B csoportú Streptococcus kialakulásának megelőzésére.

Amennyiben ugyanis ez megtörténik, a gyermeknél agyhártya- vagy tüdőgyulladás, majd ARDS, illetve szepszis alakulhat ki a fertőzés hatására.

Trichomoniasis

A Trichomoniasis egy rendkívül kellemetlen parazitafertőzés. A Trichomonas vaginalis nevű egysejtű parazita a hüvelyben normál esetben is megtalálható.

Kis mennyiségben szinte mindig megtalálható a hüvelyben, a terhesség során bekövetkező hormonális változások hatására azonban hajlamos az elszaporodásra, a fertőzés kialakítására.

Miután a fertőzés szexuális úton történik, ezért éves szinten átlagosan 7,5 millió beteget regisztrálnak vele világszerte.

A Trichomonas az egyik legáltalánosabb és legjobban kezelhető szexuális úton terjedő fertőzés.

A trichomoniasis tünetei

A fertőzés nagy előnye, hogy igazán jellegzetes tüneteket produkál, így hamar felismerhető, ebből kifolyólag könnyedén kezelhető.

• zöldes-sárgás, habos hüvelyváladék;
• kellemetlen szagú folyás;
• viszketés;
• égő érzés;
• irritáció;
• szexuális együttlét során jelentkező fájdalom vagy égő érzés.

Az egyik jellegzetessége a gyakran zöldes és sárgás árnyalatú, habzó hüvelyváladék, amihez kellemetlen szag társul, méghozzá a hüvelyhez kapcsolódó viszketés és égő érzés társaságában, ami különösen szexuális együttlét során jelentkezik.

A trichomoniasis kezelése és megelőzése

Mivel könnyedén felismerhető, a Trichomoniasis ma már egy hatékonyan és gyorsan kezelhető nőgyógyászati probléma, melyet terhesség során leginkább a születendő kisbaba miatt kell gyógyítani.

Ehhez a szakorvosok rendszerint lokálisan- vagy szájon át szedhető antibiotikumos készítményeket alkalmaznak, amelyek szerencsés esetben néhány nap alatt megoldják a problémát.

A Trichomoniazis lokális és szájon át szedett antibiotikummal, általában metronidazole-lal kezelhető.

Trichomoniasis esetén szintén antibiotikumos kezelés szükséges, és fontos, hogy a szexuális partnert is kezeljék a fertőzés kiújulásának megelőzése érdekében.

Miután a Trichomoniasis mögött egy szexuális úton terjedő kórokozó áll, ezért a fertőzés megelőzésének hatékony módja, ha a párok a terhesség alatt is óvszert használnak az aktusok során.

Húgyúti fertőzések terhesség alatt

A várandós nők 10-15%-ánál van jelen a húgyúti fertőzés tünetmentesen, ami azonban így is növeli az olyan komplikációk kockázatát, mint a koraszülés.

Szerencsére egy egyszerű vizeletvizsgálattal könnyen kimutatható a fertőzés jelenléte, amely leggyakrabban antibiotikumos kezelést igényel.

Fontos, hogy a nők ne tartogassák a vizeletet, hanem az inger megjelenésekor mihamarabb menjenek el vécére, valamint igyanak sokat.

Szexuális úton terjedő fertőzések

Számos nemi érintkezéssel közvetített fertőzés, így a gonorrhoea, a chlamydia, a mycoplasmák és az ureaplasma a méhnyak, a hüvely, a húgycső gyulladását okozhatja, melyek folyással és vizelési panaszokkal jelentkezhetnek.

Gyakori azonban a tünetmentes hordozó állapot. Ilyenkor sok esetben már csak későn, a belső nemi szervekre, vagyis a méhre és a petevezetékekre való ráterjedés következtében kialakult szövődmények, például kismedencei gyulladás vagy meddőség észlelésekor merül fel e fertőzések gyanúja.

A szűrővizsgálatok révén időben felfedezett fertőzések kezelésével elejét vehetjük a méh és a petevezetékek gyulladása miatt fellépő alhasi fájdalomnak, vérzészavarnak, illetve az elzáródásuk következtében kialakuló méhen kívüli terhességnek és meddőségnek.

Ha a kezeletlen fertőzött nő mégis teherbe esik, vetélés és koraszülés veszélyeztetheti a magzatot és az édesanyát.

A gonorrhoea, chlamydia, mycoplasma és ureaplasma fertőzés a szexuális partnert is érinti, ezért minden esetben vizsgálni és kezelni kell őt is.

TORCH-fertőzések és magzatra veszélyes kórokozók

Toxoplazmózis, rózsahimlő, herpesz, szifilisz és HIV-fertőzés - csak néhány azok közül a fertőzések közül, amelyek komoly gondokat okozhatnak, amennyiben az anya a várandósság vagy a szülés során megfertőzi a babát.

Ezek a megbetegedések - amelyeket gyakran emlegetnek TORCH-fertőzésekként is - okozzák a veleszületett rendellenességek nagyjából 2-3 százalékát.

A TORCH betűszó azon mikroorganizmusok nevének kezdőbetűjéből áll össze, amelyek komoly veszélyt jelenthetnek a magzatra.

A baktériumok, vírusok vagy az egysejtű élősködők a terhesség bármelyik időszakában megbetegíthetik a magzatot, anélkül, hogy tünetekkel járó betegséget okoznának.

A vírusfertőzések egy része komoly veszélyt jelent a magzatra, más részük azonban csak kevésbé vagy egyáltalán nem ártalmas.

A fertőzések lefolyásának súlyosságát a kórokozók megbetegítő-képessége, a szervezet ellenállóképessége, valamint a kórokozók száma határozza meg.

Toxoplazmózis

A toxoplazmózist a Toxoplasma gondii nevű egysejtű parazita okozza.

A kórokozó nyers vagy nem rendesen átsütött hús, illetve nem hőkezelt, pasztörizálatlan tej fogyasztásával kerülhet a legnagyobb eséllyel az emberi szervezetbe, de gyakori terjesztők a házimacskák is.

A fertőzés normál esetben nem terjed emberről emberre, a méhlepényen keresztül azonban átjuthat a magzathoz.

A toxoplazmózis tünetei és kimutatása

A betegségre általában influenzaszerű tünetek hívják fel a figyelmet, ám gyakran semmilyen panasz nem jelenik meg az érintetteknél.

Érdekes módon sokkal többen estek át toxoplasma-fertőzésen, mint gondolnák, hiszen a fertőzés legtöbbször tünetmentesen, esetleg hőemelkedéssel és gyengébb közérzettel megy végbe.

A szervezetben a fertőzéskor immunválasz alakul ki, mely a fertőzés elleni védelem része. Ennek az immunválasznak a jellegéből következtethetünk a fertőzés idejére.

Legelőször az IgM, majd az IgA, ezt követően az IgG immunglobulin termelődik a szervezetben. Hat-kilenc hónap elteltével az IgM-t és az IgA-t már nem lehet kimutatni, míg az IgG évekkel a fertőzést követően is kimutatható.

Amíg az IgG megtalálható a vérben, újabb fertőzés nem következik be, tehát az egyedüli IgG a védettség jele.

A toxoplazmózis megelőzése

• A terhes ne egyen nyers húst.
• Ne fogyasszon mosatlan zöldséget és gyümölcsöt.
• Miután alaposan megmosta a zöldségeket, szappannal mosson kezet.
• A macskaalmot lehetőleg kerülje el.
• Amennyiben ez nem lehetséges, használjon maszkot az alomcseréhez.
• A macska váladékával sem szabad érintkezni.

A szülésig mindenesetre javasolt lemondani a kockázatos élelmiszerekről, és lehetőleg ne a terhes nők takarítsák házi kedvencük után a macskaalmot.

Amennyiben ezeket a tanácsokat megfogadja, nem kell megválnia szeretett háziállatától.

A toxoplazmózis terhesség alatti jelentősége

Még egy „csendben” zajló anyai fertőzés is komoly problémát okozhat a gyenge immunrendszerrel rendelkező babánál.

A magzatkori toxoplazmózis leggyakoribb szövődményei közé sorolható például az agyvelőgyulladás, a vízfejűség és a halvaszületés is.

Ha a toxoplazmaszűrés eredménye negatív lesz, tehát még nem estünk át életünk során a fertőzésen, akkor a terhesség során 2-3 havonta ajánlott megismételni a tesztet.

Így időben kiderülhet, ha a kismama a várandóssága idején találkozik a kórokozóval, és célzott kezeléssel elejét lehet venni a magzati károsodásnak.

Rubeola

Az „R” a rubeolára, vagyis a rózsahimlőre utal. Ez szintén egy olyan fertőzés, amely súlyos károsodásokat okozhat a még fejlődésben lévő babánál.

A placentán átjutó fertőzésnek vetélés, kihordott terhesség esetén pedig értelmi fogyatékosság, vakság, siketség, májkárosodás vagy akár szívfejlődési rendellenesség is lehet a vége.

A rubeola a gyermekkorban jelentkező kiütéses betegség, ami a szervezett oltási kampányoknak köszönhetően ma már viszonylag kevés gondot okoz a terhesség során.

A rubeola megelőzése

Szerencsére a betegség elleni védőoltás gyermekkori beadása 1990 óta kötelező Magyarországon, tehát jó eséllyel minden, éppen gyermekáldást tervező nő megkapta már a kombinált, a rubeola mellett a kanyaró és a mumpsz ellen is védő vakcinát.

Ettől függetlenül ajánlott még a fogantatás előtt ellenőriztetni, hogy valóban védettek vagyunk-e.

A gyermekkorban nem immunizált vagy bizonytalan védettségű nőket pár hónappal a teherbeesés előtt ajánlott beoltani.

Az MMR oltás terhesség alatt nem adható, mivel a vakcina élő hatóanyagokat tartalmaz.

A rubeola diagnózisa és magzati kockázata

A vírus magzatkárosító hatása miatt a családtervezés vagy a terhesség elején ajánlott a rubeolaszűrés elvégzése, ahol ellenanyagteszttel ellenőrzik a védettséget.

A fertőzés kimutatása a rubeola elleni antigénnel történik. Ugyanazok az immunfaktorok, az IgG és az IgM, mutathatók ki, mint toxoplazma esetében.

A vírus a vérárammal jut át a méhlepényen, és főleg a terhesség első harmadában okozhat fejlődési rendellenességet.

Elsősorban hallás- és látáskárosodás, néhány esetben pedig szívfejlődési zavar fordulhat elő.

A vírusfertőzés hatására a magzat visszamarad a fejlődésben és kimutatható a belső szervek működési zavara is.

A már kialakult magzati fertőzésre nem létezik gyógyszer, ezért a fertőzés megelőzése a legfontosabb.

Cytomegalovírus-fertőzés

A „C” a cytomegalovírust, röviden CMV-t takarja, amelyet a legtöbben szexuális úton vagy egyéb testnedvek közvetítésével kapnak el, ám a babák a terhesség és a születés során is könnyen megfertőződhetnek.

A legtöbb méhen belüli vírusfertőzésért a cytomegalovírus felelős, amelyet sok ember tünetmentesen hordoz magában.

A CMV nem csak nemi úton terjed. A fertőzés gyakran tünetmentes.

A CMV tünetei és felismerése

A CMV leginkább a legyengült immunrendszerű szervezetben okoz gondot, ami a legtöbbször lázzal, torok- és fejfájással, izomfájdalmakkal, valamint étvágytalansággal jár együtt.

A betegségen átesett személyek többször is elkaphatják a vírust, vagyis a rubeolával ellentétben nem alakul ki védettség a fertőzést követően.

A méhen belüli fertőzések igen nagy százalékáért ez a kórokozó tehető felelőssé.

A fertőzöttség ultrahangos vizsgálattal valószínűsíthető a következő jelek alapján: a méhlepény vagy az agyállomány meszesedése, illetve máj- és lépduzzanat jelenléte.

Az ultrahangos képek alapján nyert gyanút további laborvizsgálatokkal lehet igazolni.

A CMV magzati következményei és kezelése

A magzat fertőződésére akkor a legnagyobb az esély, ha az anya először betegedett meg.

A fejlődő gyermek ilyenkor körülbelül 40 százalékos eséllyel kaphatja meg a vírust.

Halláskárosodás, vagy akár méhen belüli elhalás is lehet a fertőzés következménye.

A CMV-fertőzés korai stádiumban gyógyszerekkel is jól kezelhető, ennek hiányában később körülbelül 10 százalék fölött várható súlyos rendellenesség kialakulása.

Herpes simplex vírus

A „H” a herpeszre, pontosabban herpes simplex vírusokra, vagyis HSV-re utal.

A herpes simplex vírusnak két típusa ismert, a HSV-1 és a HSV-2. Mindkettő a bőr és nyálkahártya fertőzését okozza.

A HSV-1 többnyire az ajkakon és a szem szaruhártyáján, míg a HSV-2 elsősorban a nemi szerveken, a végbélnyílás körüli bőrön és a környező területeken okoz elváltozást.

A kórokozó típusától függően leginkább az ajkakon vagy a nemi szerveken idéz elő hólyagokat.

A herpesz terjedése és tünetei

A herpeszvírusok a fertőzött területtől függően a szájból vagy a száj környékéről származó váladékkal, az elváltozásokkal való közvetlen érintkezéssel, leggyakrabban nemi kontaktus útján vihetőek át.

A fertőzésen a népesség legalább egyharmada átesik, a zsúfoltabb körülmények között élők több mint háromnegyede pedig találkozik vele.

A betegséget a szeméremtesten, illetve a hüvelyben megjelenő fájdalmas, viszkető, majd kifekélyesedő kelések jellemzik.

A herpesz kockázatai terhesség alatt

A babára különösen a genitális herpesz jelent veszélyt, ezt ugyanis könnyen elkaphatja a szülőcsatornán áthaladó csecsemő.

A vírus jellemzően az újszülött belső szerveit támadja meg, nem ritkán az agyat is.

A születendő magzat 40-60%-os eséllyel fertőződhet a szülőcsatornán keresztül, ami szintén súlyos fejlődési rendellenességekhez, például agyvelőgyulladáshoz vezethet.

A nemi szervi herpeszek egyébként nem zavarják a terhességet és a szülést sem, aminek oka, hogy a fertőzésen már átesett kismamák szervezetében a magzatot is óvó ellenanyagok termelődnek.

Veszélyesnek kizárólag azok az esetek minősülnek, amikor az elsődleges fertőzés súlyos.

Az elsődleges fertőzés a terhesség első harmadában spontán vetélést okozhat, később pedig akkor járhat halálos kimenetellel a magzatra nézve, ha a terhesség végéig nem termelődik elég ellenanyag az anya szervezetében.

A herpesz kezelése és a szülés módja

A kezelésben elsődlegesen választandó szer az acyclovir. A terhesség alatti alkalmazásról megoszlanak a vélemények, de a terhesség második és harmadik harmadában primer, generalizált HSV-fertőzés esetén ajánlatos a kezelés.

Az aktív herpeszes tüneteket mutató várandós nők esetében császármetszés alkalmazása is szükségessé válhat.

A genitális herpesz jelentette veszélyeket programozott császárral, vagyis a baba tervezett császármetszéssel történő világra segítésével lehet minimalizálni.

Parvovírus B19

A parvovírus B19, vagyis a lepkehimlő, pillangóvírus vagy ötödik betegség főként a gyermekek körében gyakori, de felnőtteket is megbetegíthet.

A vírus cseppfertőzés révén terjed, ezért a legnagyobb veszélynek azok a várandós anyák vannak kitéve, akik gyakran találkoznak a 2-12 éves korosztállyal.

A fertőzés kiütésekkel és az ezzel egy időben jelentkező ízületi fájdalmakkal járhat.

A tünetek körülbelül minden négyszázadik terhes nőnél fordulnak elő.

A parvovírus B19 magzati hatásai

Nagyjából minden harmadik magzat fertőződik méhen belül, és a kialakult magzati fertőzések 10 százalékában fordul elő vetélés.

A terhességi parvovírus-fertőzés magzati hydrops fetalis kialakulásához vezethet a súlyos vérszegénység következtében, és előfordulhat ennek következtében vetélés és magzati halálozás.

A fertőzés csak az esetek 30%-ában jut a magzatba, és csak körülbelül 1-2%-ban okoz magzati hydrops betegséget.

A parvovírus B19-cel történő fertőződés nem okoz magzati fejlődési rendellenességet.

Bárányhimlő és övsömör

A varicella-zooster vírus jellegzetessége, hogy az első fertőzést követően bárányhimlőt, majd hosszabb-rövidebb ideig tartó lappangást követően övsömört idéz elő.

A betegség cseppfertőzés és pörkök útján terjed. A fertőzés már a lappangási idő alatt is továbbadható.

Bárányhimlő-fertőzésen gyermekkorban szinte mindenki átesik, ami egész életre szóló védettséget jelent a vírussal szemben.

A bárányhimlő kockázata a terhesség különböző szakaszaiban

Ha a terhes már átesett bárányhimlőn, akkor a betegség nem jelent veszélyt a magzatra nézve.

A terhesség első harmadában a fertőzés 10 és 50 százalék között okozhat magzati rendellenességet.

Ultrahanggal a megvastagodott, meszes méhlepény mellett a központi idegrendszer, a szem és a végtagok rendellenességei figyelhetőek meg.

A terhesség utolsó hetében elkapott fertőzést az érintett magzatok 30 százaléka nem éli túl.

A terhesség utolsó heteiben lezajló fertőzés súlyosan veszélyezteti a magzatot, illetve az újszülöttet.

Ilyenkor az újszülött elkülönítése és az immunglobulin-kezelés javallt, ennek ellenére a halálozás elérheti a 20 százalékot.

A bárányhimlő megelőzése

A bárányhimlő elleni védőoltás nem tartozik a kötelező oltások közé, de ajánlott, különösen a terhesség előtt álló, bárányhimlőn át nem esett nők számára.

A rubeolához hasonlóan a bárányhimlő esetében is még a családtervezés során ellenőrzik, hogy rendelkezik-e az anya védettséggel.

Hepatitis B

A hepatitis B vírust a vér, a vérkészítmények, a szövetnedvek és más váladékok, például az ondó, a hüvelyváladék és a nyál terjesztik.

A fertőződés szexuális úton vagy igen kis mennyiségű vér vírusos szennyeződése során történik.

Ez utóbbi bőrsérülések, tetoválás, akupunktúra, intravénás droghasználat, véletlen tűszúrásos sérülések vagy szervátültetés útján történhet.

A tünetmentes hordozók és a krónikus betegek évekig, de akár életük végéig is fertőzőképesek maradhatnak.

A hepatitis B jelentősége a magzat és az újszülött szempontjából

A vírushordozó anyáról a magzatra terjedő fertőzés ritkán fordul elő.

Amennyiben mégis megtörténik, ultrahanggal a máj- és lépduzzanat mellett a növekedés visszamaradása látható.

Magzati fejlődési rendellenesség kialakulása ebben az esetben nem várható.

A vírushordozó anyák újszülöttjeinek szülés során elszenvedett fertőzése azért jelentős, mert a gyermekből is vírushordozó, később pedig krónikus májbeteg válhat.

Az újszülöttek 95%-os eséllyel fertőződnek a vírushordozó anyáktól, amennyiben nem kapnak védőoltást.

A terhesség 16. hetében rutinszerűen szűrik a várandósokat, szükség esetén pedig oltást adnak az újszülöttnek.

Influenza és egyéb légúti fertőzések

Az influenza nem jelent veszélyt a fejlődő embrióra, a magas láz viszont már problémákat okozhat, ezért ezt feltétlenül csillapítani kell.

Az influenzavírus legtöbbször nem okoz a fejlődő babánál rendellenességet, illetve ha meg is figyeltek valamilyen rendellenességgel összefüggést, az valószínűleg az influenza kezelésére használt gyógyszerek miatt lehetett.

Terhességben az influenza veszélye inkább az anyára nézve nagyobb, ha ugyanis szövődményes formája alakul ki tüdőgyulladással, az már komoly életveszélyt jelenthet.

Mikor szükséges orvoshoz fordulni?

A várandós kismamák mindenképpen keressék fel kezelőorvosukat, amennyiben magas láz, mellkasi fájdalom vagy intenzív köhögés jelentkezik.

Amennyiben szűnni nem akaró magas láz jelentkezik, 38-38,5 °C felett, alkalmazzunk hűtőfürdőt vagy priznicet és értesítsük orvosunkat, aki célirányos tanácsot fog adni.

Gyógyszerek és lázcsillapítás

Fontos tudni, hogy a legtöbb vény nélkül kapható készítményt terhesség alatt nem szabad önállóan szedni, mert lehet közöttük olyan, mely komoly problémát okozhat.

Bármilyen gyógyszer alkalmazása előtt ki kell kérni a terhességet gondozó orvos tanácsát.

Ugyanez igaz a gyógynövényekre is! Bár a gyógynövényekhez is mellékelnek tájékoztatót, és általában terhesség esetén is alkalmazhatók, ugyanolyan óvatosan kell alkalmazni, mint a gyógyszereket.

Az acetilszalicilsav-tartalmú gyógyszerek és a nem szteroid gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító gyógyszerek terhesség alatt csak orvosi mérlegeléssel alkalmazhatók, és a terhesség késői szakaszában különösen körültekintően kell eljárni.

A láz- és fájdalomcsillapítók közül bizonyos készítmények ajánlhatók lehetnek, de az orvos számos tényező, így például az egyénenként változó érzékenység alapján mérlegeli, hogy valóban adható-e egy készítmény.

Bár ritkán nyúlunk az antibiotikumokhoz terhesség alatt, a szövődmények elkerülése érdekében súlyos esetben szükség lehet rájuk.

Felfázás, húgyúti infekció, de szövődményes felsőlégúti megbetegedések esetén is szükséges lehet az antibiotikum a nagyobb baj elkerülése érdekében.

Az influenza megelőzése

Az influenza esetében a megelőzést a védőoltás is jelentheti, melyet lehetőleg a terhesség előtt kell megkapni, de fontos tudni, hogy a vakcina a terhességre nézve ártalmatlan.

Az influenza elleni védőoltás adása a terhesség első három hónapjában nem javasolt, utána viszont igen.

Előnye, hogy az anyán kívül az újszülöttet is védi körülbelül hathónapos koráig.

Különösen fontos azon terhesek oltása október-november környékén, akiknek az influenzaszezonra esik terhességük második vagy harmadik trimesztere, továbbá valamilyen krónikus szív- vagy tüdőbetegségben szenvednek.

Gyomor-bélrendszeri fertőzések, hasmenés és hányás

A legtöbb várandós kismama megijed, ha hasmenése jelentkezik a terhesség alatt. Ettől azonban nem kell félni, nem jelent veszélyt a babára, de a szükséges óvintézkedéseket fontos betartani.

A nyers húsok és a lágy sajtok fogyasztása eleve kerülendő terhesen, de vigyázni kell a nem megfelelően megmosott gyümölccsel és a lejárt szavatosságú ételekkel is.

Folyadékpótlás és étrend

Hasmenés és hányás esetén a legfontosabb a folyadékveszteség pótlása.

Fontos, hogy a folyadékot gyakran, hányás esetén inkább apró kortyokban fogyasszuk.

A víz és a tea mellett megnyugtathatja a gyomornyálkahártyát a hűtött, szűrt almalé, amely a szénhidrátpótlás szempontjából is előnyös lehet.

A folyadékpótlás mellett fontos, hogy néhány napig diétát tartsunk: főtt krumpli és pirítós fogyasztása ajánlott, kerülni kell a fűszeres ételeket, a túl sok sót és a kávét.

Amennyiben a gyomorrontás, hasmenés 2-3 nap után nem múlik el magától, ajánlott orvoshoz fordulni.

Ilyenkor széklettenyésztés történik, és a kórokozó célirányos kezelésére nyílik lehetőség.

Általános megelőzési lehetőségek

A várandós nőknek különös figyelmet kell fordítaniuk saját egészségükre, mert a fertőzések korai felismerése és kezelése csökkentheti a koraszülés, a szülés körüli komplikációk, az alacsony születési súly és a magzati fertőzések kockázatát.

Kézhigiéné és közösségek

Jelentéktelennek tűnő, de mégis nagyon hatékony rendszabály a gyakori és alapos kézmosás.

Számtalan kórokozótól menekülhet meg a szervezet, ha erre az egyszerű, könnyen kivitelezhető tevékenységre mindig odafigyelünk.

A nagyobb közösségekben, zárt helyen és járványidőszakban a kórokozók könnyebben terjednek, így ezeket a helyeket kismamaként, főleg a terhesség első 10-12 hetében érdemes elkerülni.

Életmód és higiénia

• Viseljünk természetes anyagú, jól szellőző alsóneműt.
• Kerüljük a szűk ruházatot és a nedves fürdőruhában való hosszabb tartózkodást.
• Ne alkalmazzunk hüvelyöblítést és parfümös intim termékeket.
• Ne tartogassuk a vizeletet.
• Fogyasszunk megfelelő mennyiségű folyadékot.
• Táplálkozzunk változatosan és kiegyensúlyozottan.
• Kerüljük a nyers vagy nem kellően átsütött húsokat.
• Alaposan mossuk meg a zöldségeket és gyümölcsöket.
• A fertőzések kockázatának csökkentésére használjunk óvszert.
• Vegyünk részt a terhesgondozás során javasolt szűrővizsgálatokon.

Az egészséges, kiegyensúlyozott étrend segíthet megerősíteni az immunrendszert, és csökkenteni a fertőzések kockázatát.

Fontos a megfelelő vitamin- és ásványianyag-bevitel, valamint a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása.

Emellett ügyelni kell a réteges öltözködésre és a megfelelő mennyiségű testmozgásra is.

Szűrővizsgálatok és orvosi kontroll

Jó megelőzési stratégia lehet a rendszeres orvosi ellenőrzés: fontos, hogy a várandós nők rendszeresen látogassák meg nőgyógyászukat, aki szükség esetén időben felismerheti és kezelheti a fertőzéseket.

A korai diagnózis kulcsfontosságú a komplikációk elkerülése érdekében.

A teszteket célszerű még a teherbeesés előtt elvégeztetni, hogy felmérhessük a lehetséges kockázatokat, illetve megelőzhessük a problémákat.

Vérvizsgálattal könnyen kideríthetjük, hogy átestünk-e már korábban például toxoplazmózison, kialakulhatott-e a fertőzés ellen immunvédelmünk, illetve mekkora a veszély más kórokozók okozta károkra a várandósság idején.

Mikor szükséges haladéktalanul orvoshoz fordulni?

A terhes nőknek mindig figyelniük kell a testük jeleire, és bármilyen szokatlan tünet esetén konzultálniuk kell orvosukkal.

• szokatlan színű, zöldes, sárgás vagy szürkésfehér hüvelyváladék;
• kellemetlen szagú folyás;
• erős viszketés, égő érzés vagy fájdalom;
• fájdalmas vizelés vagy sürgető vizelési inger;
• hólyagok, fekélyek vagy kiütések a nemi szervek környékén;
• magas láz, mellkasi fájdalom vagy intenzív köhögés;
• tartós hányás vagy 2-3 napnál tovább fennálló hasmenés;
• fertőző beteggel történt jelentős érintkezés;
• ismert fertőzésre utaló pozitív teszteredmény.

Ha hüvelyfertőzés alakul ki a terhesség alatt, fontos, hogy azonnal orvoshoz kell fordulni.

A megfelelő kezelést a szakember a fertőzés típusa alapján választja meg, és a lehető legkisebb kockázat mellett elérhető legnagyobb nyereség elvét alkalmazza, hogy a magzat és az anyuka is a legnagyobb biztonságban élhesse meg a várandósságot és a szülést.

tags: #terhesseg #alatti #fertozesek