Méhnyak vastagsága a 3. trimeszterben: mit mutat a méhnyakhossz és mikor jelent kockázatot?

A harmadik trimeszter a 28. héttől a szülésig tart. Ebben az időszakban a méhnyak fokozatosan változhat, de ideális esetben a várandósság alatt terminusig, vagyis a terhesség 37. hetéig a nyakcsatornának zártnak, a méhnyak hosszának pedig megtartottnak kell lennie.

A méhnyak hosszának csökkenése, illetve a belső méhszáj idő előtti megnyílása a koraszülés fokozott kockázatára utalhat. A méhnyak állapotát legpontosabban hüvelyi ultrahanggal lehet megítélni, amely nemcsak a méhnyak hosszát, hanem a belső méhszáj tölcséresedését és az amnionüregben látható üledéket, úgynevezett „sludge”-ot is képes kimutatni.

Mi a méhnyak, és mi a szerepe a terhességben?

A méhnyak (cervix) a méh alsó része, amely a hüvelyt és a méhtestet köti össze. A hüvely felől a külső, a méhtest felől a belső méhszáj zárja le.

A reproduktív rendszer belseje és a külvilág közötti átjáró. A méh és a hüvely közötti szűk átmenet.

A méhnyak izmos fala benttartja a fejlődő magzatot a méhben. A szülés során a méhnyak kitágul, lehetővé téve a magzat kijutását a méhből a külvilágra.

A méhnyak fontos szerepet tölt be a terhesség, valamint a fertőzések megelőzése szempontjából. A méhnyak nyákot termel, amely síkosítja a hüvelyt és segít a baktériumok ellen védő savas közeg kialakításában.

A nyák két típusú gátat alkot:

• Fizikai gát: a nedves, ragacsos nyálkahártya a baktériumok és vírusok számára csapdát alkot, miközben a nyák összetétele változik a menstruációs ciklus során.
• Vegyi gát: a nyákban található vegyi anyagok elpusztítják a baktériumok és vírusok egy részét.

A méhnyak a méh kapuja, ezen tódulnak be a spermiumok a méhbe, másrészt ugyanez a kapu el is tudja zárni a méhet a külvilágtól a babavárás idejére. Véd a hüvely felől támadó fertőzésektől is.

A méhnyak nyálkahártyájának mirigyei nyákos váladékot termelnek. Az ebből összeálló nyákcsap kitölti és elzárja a méh nyakcsatornáját.

A méhnyak anatómiai felépítése

A méh (uterus) a kisemedencében elhelyezkedő, fordított körte alakú, elölről és hátulról, jobban mondva kissé felülről és alulról összelapított szerv. Falát nagyrészt tömör simaizom alkotja.

A hüvelytől haladva alsó része a méhnyak (cervix uteri). A méhnyak boltozatszerűen a hüvelybe betüremkedő (portio vaginalis cervicis) és hüvely fölött elhelyezkedő (portio supravaginalis cervicis) része jól elkülöníthető.

A hüvelybe érő szakaszon található a méh külső nyílása, röviden külső méhszáj (ostium anatomicum uterinum externum), a hüvely fölött közvetlenül elhelyezkedő méhnyak-rész pedig a belső méhszáj (ostium anatomicum uterinum internum).

A külső és a belső méhszáj között egy nagyjából 0,8 cm hosszú szűkület található (isthmus uteri), amit nevezhetünk méhszorosnak. Lényegében ez a szűkület különíti el a méhnyakat (cervix) a méhtesttől (corpus).

A méhnyak mérete és alakja az életkor, paritás (az időre, természetes szüléssel világra jött gyermekek száma) és menstruációs státusz függvényében változik.

Szülés előtt a külső méhszáj egy apró, körkörös nyílás a méhnyak közepén. Azokban a nőkben, akik már szültek: a méhnyak tömegesebb, a külső méhszáj szélesebbnek, és inkább metszett alakúnak tűnik, mint a nem szült nőkben.

Többedszer szülő nőkre jellemző, hogy a méhnyak puhább, a nyakcsatorna tágabb; ez normális jelenség, nem jelenti koraszülés fokozott kockázatát.

Hogyan változik a méhnyak a terhesség alatt?

A méhnyak területén a méh tágulása babaváráskor haránt irányú lesz, és orsó alakot vesz föl; így alakul ki a 2,5 cm hosszú nyakcsatorna (canalis cervicis).

A növekvő magzat megnyújtja a méh izomzatát, ami erre válaszul csak azért nem húzódik össze, mert a progeszteron magas szintje megakadályozza azt.

A terhesség utolsó heteiben a progreszteron termelése csökkenni kezd, így előtérbe kerülnek az izom-összehúzódások.

Előfordulhat, hogy a méhnyak már a szülés előtti napokban elkezd rövidülni, és kinyílhat a méhszáj. Közvetlenül a baba megszületése előtt a méhösszehúzódások hatására a méhnyak egészen elsimul, a méhszáj pedig teljesen kitágul, eltűnik, utat adva a picinek.

A szülés a magzatvíz elfolyása után a tágulási szakasszal kezdődik, mely a méhizomzat erőteljes összehúzódásától a méhszáj eltűnéséig tart.

Milyen méhnyakhossz tekinthető normálisnak?

A méhnyak hossza a terhesség előrehaladtával természetes módon rövidül:

A 32-36. héten mért 3.0-3.5 cm-es méhnyakhossz tehát önmagában a terhesség természetes változásába illeszkedhet. A harmadik trimeszterben azonban nemcsak a milliméterben megadott hosszúságot, hanem a nyakcsatorna zártságát, a belső méhszáj alakját, a tölcséresedést és az esetleges panaszokat is értékelni kell.

A méhnyak hosszának megítélése mindig a terhességi korral, a kórelőzménnyel, a terhesség típusával és a vizsgálat körülményeivel együtt történik.

Mit jelent a rövid méhnyak a 3. trimeszterben?

Ha a méhnyak idő előtt elkezd rövidülni, illetve kinyílni, akkor fennállhat a koraszülés veszélye. A méhnyak hossza önmagában nem ad teljes képet a szülés várható időpontjáról, de fontos kockázati jelző.

A várandósokat a kórelőzményi adatok és a méhnyak hossza alapján alacsony, köztes és magas rizikójú csoportokba soroljuk.

Ha a méhnyak hosszúsága több mint 25 milliméter, akkor a súlyos, igen korai koraszülés kockázata alacsony: 1% alatti. Ha 25 milliméternél rövidebb, akkor a kockázat magas.

A terhesség 19-24. hete között mért rövid méhnyakhoz a következő becsült koraszülési időpontokat társították:

Ezek az adatok nem jelentik azt, hogy a megadott méhnyakhossz mellett biztosan bekövetkezik a koraszülés. A rövid méhnyak a kockázat emelkedését jelzi, ezért további ellenőrzésre és az előzményekhez igazított szülészeti döntésre lehet szükség.

Miért fontos a hüvelyi ultrahang?

A méhnyakat hüvelyi ultrahang fejjel kell vizsgálni a terhesség 18. és 24. hete között.

A méhnyakat hüvelyi ultrahanggal vizsgáljuk, és az alábbi szempontokra kell figyelni:

• a méhnyak hossza;
• a belső méhszáj tölcséresedésének észlelése;
• üledék az amnionűrben, úgynevezett „sludge”.

Kézzel a méhszáj csak hüvelybe nyúló részét lehet érezni, és nem ítélhető meg a belső méhszáj állapota, ami úgy tűnik fontosabb paraméter a koraszülés rizikója szempontjából.

Ugyanakkor gyakran találkozunk riadt kismamákkal, akiknek kézi vizsgálatnál megrövidült méhszájat diagnosztizáltak, míg hüvelyi ultrahang vizsgálatal a méhnyak hossza normális értékű volt.

Ez azért lehet, mert a méhnyak egy része a hüvely felett folytatódik (portio supravaginalis). Olyan nőknél, akik már szültek, a külső méhszája nyitott lehet, de gyakrak, egy kissé erőszakosabb vizsgálattal a vizsgáló ujjat egészen a burokig be lehet fúrni, ami nyitott méhszáj benyomását kelti.

A vizsgálatot vizeletürítés után hüvelyi ultrahanggal végezzük. A hüvelyi ultrahangvizsgálat a méhnyak hosszának és a belső méhszáj állapotának értékelésére szolgál.

Hogyan mérik a méhnyak hosszát?

A várandós üres húgyhólyag mellett feküdjön a vizsgálóágyra a hátára, és helyezkedjen el felhúzott lábakkal (ún. hátsó kőmetsző helyzetbe).

Az ultrahang fejet vezessük be a hüvelybe az elülső boltozatba. A fejet óvatosan használjuk, ne okozzunk nyomást a méhnyakra, mert azzal növelhetjük a méhnyak látszólagos hosszát.

Keressük fel a méhnyak sagittalis (középvonali) hosszát, mely a nyakcsatornát bélelő nyálkahártyával lehetséges, ez a méhnyak állománytól eltérő ultrahang-reflexiója, vagyis echogenitása miatt lehetséges.

A nyálkahártya vonalának belső vége a belső méhszáj, ezáltal elkerülhető a méh alsó részével (isthmus) való összetévesztése.

A mérő kalipperrel mérjük le egyenes vonalban a távolságot a külső méhszáj echodens háromszög alakú területétől a belső méhszáj V-alakú mélyedéséig.

Ha a nyakcsatorna 25 mm-nél rövidebb, ikerterhességben 15 mm-nél, akkor a vizsgálatot végezzük el 2-3 perc múlva ismét.

Az esetek 1 %-ában a méhösszehúzódások következtében a hossz változhat, ebben az esetben a rövidebb eredmény kerülhet rögzítésre.

A hüvelyen keresztüli mérés könnyen reprodukálható, az esetek 95%-ában két különböző vizsgáló végezte két mérés közötti különbség kb. 4 mm vagy kevesebb.

A belső méhszáj és a tölcséresedés vizsgálata

Hüvelyi ultrahang vizsgálat során a belső méhszáj tünetmentes tágulását is lehet észlelni. Szakirodalomban a tágulást tölcséresedésnek (funneling) nevezzük.

Zárt belső méhszáj esetén T formájú a belső méhszáj. A tágulás során Y, U vagy V alakú tölcséresedést lehet észlelni.

Úgy tűnik, az U alakú funneling a veszélyesebb, mert ebbe a burok is benyomul.

A méhszáj tágulásának gyanúját erősítheti, ha a belső méhszáj U vagy V alakú, a tölcséresedés szélessége több mint 5 mm, illetve a tölcséresedés hossza, vagyis szélső határa több mint 3 mm.

Mit jelent az amnionüregben látható „sludge”?

A méhnyak hossz mérése során néha látható az amnion üreg alján összegyűlt üledék, amit „sludge”-nak nevezünk.

Irodalmi adatok igazolták, hogy annál a várandósnál, akinél ilyen gennygyülem látható, a koraszülés kockázata magas.

Romero professzor és munkatársai amniopunctiot végeztek és leszívták ezt az üledéket. Mikroszkóp alatt vizsgálva kiderült, hogy a sludge nem más, mint genny.

Tenyésztéses vizsgálatokat végeztek, és megállapították, hogy a leggyakrabban előforduló kórokozó nem a Streptococcus agalactiae volt, hanem főként intracelluláris paraziták, mint pl. Mycoplasma hominis? Ureaplasma, Mycoplasma.

Ezek a kórokozók nem tenyészthetőek szokványos módszerekkel. Ezeket inkább PCR vizsgálattal lehet könnyen kimutatni, ha célirányosan küldjük vizsgálatra a mintát.

Az utero-cervicalis szög szerepe

Az utero-cervicalis szög (UCA) mérése a koraszülés szempontjából veszélyeztetett terhesek szűrésének egyik új módszere.

Emelkedett rizikóról akkor beszélünk, ha az utero-cervicalis szög megnövekszik, 105° esetén a 34. hét előtti koraszülés rizikója magasabb.

Amennyiben a várandósnál kóros UCA értéket találunk, a koraszülés rizikójának csökkentése céljából megbeszéljük a legoptimálisabb terápiát, illetve felállítjuk az utánkövetési tervet.

Kiknél fontos különösen a méhnyak vizsgálata?

A méhnyak hossz ultrahangos vizsgálatát minden várandós számára javasoljuk, függetlenül attól, hogy koraszülés szempontjából alacsony vagy magas rizikójú csoportba tartozik.

Különösen fontos a vizsgálat azoknál, akiknél:

• előzményben szerepel már koraszülés, a 24-36. hét között;
• előzményében szerepel középidős vetélés, a 13-23. hét között;
• méhfejlődési rendellenességük van, például egyszarvú méh, kétszarvú méh vagy sövénnyel kettéválasztott méh;
• előzményében szerepel méhnyakműtét, például conisatio vagy LEEP műtét;
• az átlagosnál nagyobb mennyiségű magzatvizet, vagyis polyhydramniont állapítottak meg a 2. vagy 3. trimeszterben;
• koraterhességben vérzésük volt;
• ikerterhesség áll fenn.

Alacsony rizikójú terheseknek, a fenti rizikófaktorok hiánya esetén, a terhesség 20-24. hete között legalább egyszer javasoljuk a méhnyakhossz meghatározását.

Magas rizikójú terheseknek a terhesség 12-28. hete között 4 hetente javasoljuk a méhnyakhossz vizsgálatát.

Azoknál a nőknél, akiknek az előzményben koraszülésük volt, és azoknál, akiknél méhfejlődési rendellenességük van, mint az egyszarvú méh, a méhnyak mérése szükséges a terhesség 14. és 24. hét között 2 hetente.

Azoknál az eseteknél, ahol nincs ilyen előzmény, a méhnyakhossz mérés a 20-24. hét között szükséges.

Miért fontos a koraszülés kockázatának felismerése?

A terhesség normális esetben 40 hétig tart. Koraszülésről akkor beszélünk, ha az újszülött a betöltött 24. és 36. terhességi hét között születik.

Statisztikai adatok szerint a terhességek kb. 8-10%-a fejeződik be hamarabb, mint az várható lenne. Magyarországon a születések mintegy 10%-a történik a 37. hét előtt, ami az újszülött egészségi állapotára súlyos hatással lehet.

Időben minél távolabb vagyunk a „kiírt” időponthoz képest, annál komolyabb, súlyosabb következményekkel kell számolni az újszülött állapotát illetően.

A túl korán világra jött csecsemők esetében - különösen a 36. hét előtt - nagyobb az esély a különböző szövődményekre, mint például:

• légzési elégtelenség;
• érzékszervi és mozgásszervi problémák;
• tanulási, figyelem- és viselkedészavarok.

Ezért kell lehetőleg mindent megtenni azért gyermekvállalóként is, hogy a koraszülés esélyét csökkentsük, és ezért kiemelt fontosságú a koraszülés kockázatának kiszűrése és megelőzése.

Mi történhet rövid méhnyak esetén?

Amennyiben a várandósnál a méhnyak rövidülésének jeleit látjuk, a koraszülés rizikójának csökkentése céljából megbeszéljük a legoptimálisabb terápiát, illetve felállítjuk az utánkövetési tervet.

A nemzetközi irodalom számos kezelési javaslatot tesz a tünetmentes várandósoknál észlelt méhszáj rövidülés esetén, például:

• progeszteronkezelés;
• méhnyakzáró műtét, vagyis cerclage;
• Arabin pesszárium.

Ha 25 milliméternél rövidebb a méhnyak, akkor a kockázat csökkentésére hüvelyi progeszteronkezelést alkalmazhatunk, ami igazoltan hatékony módszer a koraszülés megelőzésében.

A kezelési lehetőséget és az ellenőrzések gyakoriságát a méhnyakhossz, a terhességi kor, a tünetek, a magzatok száma, a kórelőzmény és a belső méhszáj állapota alapján határozzák meg.

A méhnyak állapotának jelei a terhesség végén

A várandósság idején a méhnyakban egy zselés állagú anyag, a nyákdugó foglal helyet. Ez segít védeni a méhet - és így a magzatot - a fertőzésektől.

A nyákdugó általában a szülés előtt néhány nappal, legfeljebb egy-két héttel távozik, így előre jelezheti, hogy hamarosan megindul a vajúdás.

Vannak, akik nem is veszik észre, mikor hagyja el a nyákdugó a méhnyakat; és vannak, akiknél ez csak szülés közben történik meg.

Ha a 37. hét előtt észleljük a távozását, s különösen, ha mellette méhösszehúzódások is jelentkeznek, javasolt mielőbb felkeresni a nőgyógyászt.

Amikor érzi, hogy a baba „leszállt”, és gyakoribbá válnak a Braxton-Hicks-összehúzódások, ilyenkor elkezd átalakulni a méhszáj, és távozik a nyákdugó.

Előfordulhat vérzés, és a magzatburok is megrepedhet. Ha ezeket tapasztalja a kismama, elérkezett az idő, hogy elinduljon a kórházba.

A méhszáj leletének értelmezése

A leleten többféleképpen jelölhetik a méhnyak állapotát. Esetenként négy számjegy mutatja az eredményt: az első szám azt jelzi, hogy milyen hosszú a méhnyak centiméterben; a második, a harmadik és a negyedik pedig azt, hogy zárt-e a nyakcsatorna külső, középső és belső szakasza, ahol a 0 zárt, az 1 nyitott állapotot jelent.

Például ha a cervix index 3000, akkor a méhnyak kellően hosszú, 3 cm, és végig zárt.

A méhszáj állapotának értelmezésében fontos, hogy a kézi vizsgálat és az ultrahangos méhnyakhossz-mérés nem teljesen ugyanazt a szempontot vizsgálja. A belső méhszáj és a nyakcsatorna pontosabb megítéléséhez a hüvelyi ultrahang ad megbízhatóbb képet.

A méhnyakhossz-mérés további klinikai alkalmazásai

A méhnyakhossz ultrahangos mérése a klinikai gyakorlatban az alábbi esetekben hasznos:

• koraszülés előrejelzése tünetmentes nőknél;
• a koraszülés esélyének hét napon belüli előrejelzése azoknál, akik fenyegető koraszülés miatt állnak kezelés alatt;
• polyhydramnion esetén annak megítélése, hogy szükséges-e terápiás amniocentézis, azaz magzatvízlebocsátás;
• tervezett császármetszés időzítésének megítélése;
• szülésindítás előtt a méhszájérlelés szükségességének felmérése;
• annak megítélése, hogy mekkora az esély a hüvelyi szülésre vagy császármetszésre;
• terminustúllépésben a spontán szülés és a hüvelyi szülés esélyének becslése.

Azoknál a várandósoknál, akiknél császármetszést terveznek, a méhnyakhossz mérése segíthet eldönteni, hogy a tervezett műtétet a 37-38. héten kell-e elvégezni, vagy a 39-41. hétig lehet-e késleltetni.

Olyan várandósoknál, akiknél szülésindítás van folyamatban, az indukció előtti mérés segíthet felmérni, szükséges-e méhszájérlelés, illetve mennyi az esély a hüvelyi szülésre vagy császármetszésre.

Terminus túllépésben, túlhordásos várandósoknál a méhnyak mérése a 41. hét után megjósolhatóvá teszi a szülés spontán beindulásának és a hüvelyi szülésnek az esélyét a következő 10 napon belül.

Mit érdemes figyelembe venni a 3. trimeszterben?

A harmadik trimeszterben a kismama teste a szülésre készül, ezért a méhnyak állapota fokozatosan változhat. A növekvő pocak hátfájást, alvászavart, gyomorégést és gyakori vizelési ingert okozhat.

Van, akinek a lábak és a csuklók bedagadása okoz panaszt, mások légszomjjal küzdenek.

A terhesség alatt végzett testmozgásnak sok előnye van. Segíthet a hangulatingadozások kezelésében, az energiaszint egyensúlyban tartásában és a jó alvásban is.

A harmadik trimeszterben a biztonság kedvéért kerülje a háton fekvést, és se nagy melegben, se párás időben ne végezzen megerőltető edzést.

A kismama figyeljen oda az étrendjére, és sétáljon többet. A sok gyümölcs és zöldség mellett fogyaszthat teljes értékű gabonaféléket, alacsony zsírtartalmú tejtermékeket és többféle fehérjét, például dióféléket, húst és halat.

A kiegyensúlyozott étrendnek fontos szerepe van a várandósság alatt. Gondoskodjon arról, hogy megfelelő tápanyagtartalmú, vitaminokban gazdag élelmiszereket fogyasszon.

tags: #mehnyak #vastagsag #3 #trimeszter