Tóth Gy. László politológus, publicista és kommunikációs tanácsadó 1998 és 2002 között Orbán Viktor miniszterelnöki főtanácsadójaként dolgozott, később azonban végleg szakított a Fidesszel, és a Mi Hazánk Mozgalom elnökének stratégiai tanácsadó testületéhez csatlakozott.
Tóth Gy. László és Raffay Ernő szerint ugyanis nem a Fidesz, hanem a Mi Hazánk képviseli a nemzeti érdekeket. Közölték azt is, hogy Tóth Gy. László végleg szakított a Fidesszel, amelynek sokáig a holdudvarához tartozott, mert elmondása szerint „a polgári Magyarország eszméjét a Fidesz már nem képviseli, és egyáltalán nem egy nemzeti pártként viselkedik”.
Tóth Gy. László csatlakozása a Mi Hazánk stratégiai tanácsadó testületéhez
Tóth Gy. László politológus, a miniszterelnök volt főtanácsadója szerint a Mi Hazánk képviseli a nemzeti érdeket, nem a Fidesz. Raffay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium egykori politikai államtitkára is hasonló állásponton van.
Tóth Gy. László, aki 1998 és 2002 között még Orbán Viktor miniszterelnöki főtanácsadója volt, valamint Raffay Ernő történész, aki 1990 és 1993 között a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt, csatlakozott a Mi Hazánk Mozgalom elnökének stratégiai tanácsadó testületéhez - közölte a Mi Hazánk Mozgalom csütörtökön.
Raffay Ernő egyúttal azt is bejelentette, hogy azonnali hatállyal felmondott a Magyarságkutató Intézetben, ahol főigazgatói tanácsadóként dolgozott. Raffay Ernő is a Mi Hazánk Mozgalmat választotta, mert ezt a pártot tartja tisztának és őszintén nemzetinek, nem a Fideszt.
| Személy | Korábbi tisztség vagy szerep | Új politikai szerep |
|---|---|---|
| Tóth Gy. László | Orbán Viktor miniszterelnöki főtanácsadója 1998 és 2002 között | A Mi Hazánk elnökének stratégiai tanácsadó testülete |
| Raffay Ernő | A Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára 1990 és 1993 között | A Mi Hazánk elnökének stratégiai tanácsadó testülete |
„A Fidesz vezetői mostanában inkább Kis Grófóval és Győzikével barátkoznak, és nem köztiszteletben álló, évtizedek óta a magyar nemzet szolgálatában dolgozó szaktekintélyekkel” - áll a közleményben.
Raffay Ernő az ország egyik legismertebb történésze, a trianoni békediktátum és a szabadkőművesség témaköreinek legavatottabb szakértője - írták.
Tóth Gy. László szakítása a Fidesszel
E szerint Tóth Gy. László végleg szakított a Fidesszel, amelynek sokáig a holdudvarához tartozott, mert elmondása szerint a polgári Magyarország eszméjét a Fidesz már nem képviseli, és nem nemzeti pártként viselkedik.
A fideszes holdudvarból erősített a Mi Hazánk, nem tetszik nekik, hogy Orbánék Kis Grófóval és Győzikével barátkoznak. Pár nap alatt már a második embert szipkázták el a Magyarságkutató Intézettől.
Életrajzi háttér
Tóth György László (1948-) politológus, publicista, kommunikációs tanácsadó. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát.
A Kádár-rendszerben tudatosan tartózkodott a közéleti szerepvállalástól, 1988 óta azonban rendszeresen publikál politikai elemzéseket, esszéket és publicisztikákat. A rendszerváltás aktív résztvevője volt, ezt követően televíziók és rádiók visszatérő vendégeként vált ismert kommentátorrá.
Pályája során számos területen tevékenykedett: filmszínházi vezető, majd filmes szakmai szervezetek élén állt, emellett 1998-2002 között Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadójaként szolgált.
Később kommunikációs főtanácsadóként dolgozott a Földművelésügyi Minisztériumban, majd az Emberi Erőforrások Minisztériumában. Tizenöt könyv szerzője és szerkesztője, köztük olyan munkák, mint a Janus-arcú rendszerváltozás (1998), A kettészakadt ország (2002) és Egy új világrend felé (2017).
2016-ban Magyar Érdemrend Lovagkereszttel tüntették ki.
Kapcsolata Orbán Viktorral és a Fidesz tanácsadói körével
A miniszterelnök tanácsadói lényegében a Fidesz egykori elnökének a tanácsadói közül kerültek ki. Engem, aki egyébként nem vagyok Fidesz-tag, Orbán Viktor 1995-ben kért fel, hogy legyek tagja a politikai tanácsadó testületének.
1998-ban, a választás után aztán ebből a körből összesen hárman lettünk a miniszterelnök tanácsadói. Az 51 éves publicista és politológus, aki 1993-ban lépett ki az SZDSZ-ből, több éve szóvivője és fő szervezője a Fidesz-MPP körüli értelmiség létrejöttében kulcsszerepet játszó Magyar Polgári Demokraták Társaságának.
A Janus-arcú rendszerváltozás című kötet szerkesztője, Az előre jelzett földrengés - Közjó és jobbközép avagy a kádárizmus bukása című publicisztika-gyűjteményében pedig az új, polgári ideológia meghatározására tesz kísérletet.
A miniszterelnöki tanácsadók feladata
A mi munkánk abban különbözik ettől, hogy mi, a miniszterelnök úr tanácsadói a saját értékrendünket, a saját politikai filozófiánkat képviseljük meglehetősen konzekvensen. Egyikünk politikai múltjában sincsenek kanyarok.
A korábbi miniszterelnökök is megpróbáltak felállítani ilyen tanácsadó testületeket, de működésképtelenné váltak, és minden esetben kitört ilyen-olyan botrány. A mi esetünkben viszont arról volt szó, hogy egy alacsony támogatottságú párt elnöke keresett magának tanácsadókat, még évekkel a választások előtt.
Itt tehát egy négy-öt éves munkakapcsolatban összeszokott csapat, mondhatnám azt is, hogy baráti társaság került helyzetbe.
A tanácsadók a miniszterelnöki kabinetiroda munkatársai, amelynek Nagy Andor kabinetfőnök a vezetője, és a dolgunk értelemszerűen az, hogy megfogalmazzunk különböző véleményeket, tanácsokat adjunk.
Itt semmilyen döntés nem született sem a médiával, sem más kérdésekkel kapcsolatban. A tanácsadók nincsenek döntéshozói helyzetben, a döntéseket a politikusok hozzák.
Az a feladatunk, hogy tehermentesítsük a miniszterelnök urat, és különböző ügyekben segédkezzünk, javaslatokat írjunk arról, hogy melyik feladat sürgős, mit érdemes elhalasztani, és fel kell tárnunk, hogy egy döntésnek mi az előnye és a hátránya.
Bizalmi munka és politikai autonómia
Ezek a munka jellegéből adódóan nem publikus dolgok. Ugyanígy nem publikus az sem, hogy 1995 és 1998 között milyen viták folytak a pártelnök tanácsadói testületén belül, hogy a tanácsadók akkor miket javasoltak a pártelnöknek és ő ezekből mit fogadott meg.
A miniszterelnök tanácsadóiként a státusunk semmit nem változott. Ez abszolút bizalmi jellegű munka.
Nincs egyeztetési kényszer. Mindenki a saját véleményét írja, az értelmiségi autonómiánk ilyen értelemben sértetlen.
Mindenkinek a saját felelőssége, hogy mit képvisel a nyilvánosság előtt. Bárki bármit ír, akkor korrekt a dolog, ha pontosan aláírja, hogy kicsoda.
Politikai és közéleti nézetei
Tóth Gy. László a Fideszhez közel álló jobbközép értelmiségi kör egyik ismert szereplőjeként a rendszerváltás utáni magyar politikai, kulturális és médiaviszonyokról is rendszeresen kifejtette álláspontját.
Én úgy látom, hogy bizonyos körök 1991-től folyamatosan támadják azokat a politikai erőket és kulturális köröket, amelyek veszélyeztetik ennek a jól körülhatárolható gazdasági, politikai és szellemi érdekcsoportnak a kivételezett helyzetét.
A botránykeltéseknek mindig az volt a céljuk, hogy gyengítsék azoknak a pozícióit, akik nem adták fel a rendszerváltozás reményét.
Úgy gondolom, hogy a rendszerváltozás végigvitele elkerülhetetlen bizonyos személycserék nélkül, enélkül nincs morális megújulás sem.
Lengyelországban vagy Csehországban a mienkénél nagyságrendekkel nagyobb személycserékkel járt a rendszerváltozás.
A Fidesz kormányzásáról vallott korábbi álláspontja
Hatalomra kerülése óta valahogy a Fidesz is posztkádári-területfoglaló pártként viselkedik. Hihetetlen centralizációs vágy, hatalmi reflexek és arrogancia jellemzi.
Ezek a szokásos, megalapozatlan vádak. Arra van példa, hogy valaki nem bírja el a rá rótt terhet, és a nyilvánosság előtt megengedhetetlen módon viselkedik.
De ez a generáció már egy egész másfajta szocializáción ment keresztül, amely mentes a kommunista beidegződésektől, a küldetéstudattól vezérelt hatalmi arroganciától.
A Fidesz kormányzása alatt jogállami eszközökkel, a jogállami normák betartásával történnek az intézkedések.
Tölgyessy Péter nem először téved. Én nem tudok egyetlen esetről sem, amikor a Fidesz túllépett volna az alkotmányosság vagy a közjogi berendezkedés szabályain, amikor ne tartotta volna be a jogállami normákat.
Bizonyos embereknek az nem tetszik, hogy a Fidesz él azokkal a lehetőségekkel és jogosítványokkal, amelyeket az alkotmány és a jogállam számára biztosít.
Média, kultúra és politikai ellensúly
A Napi Magyarország és a Magyar Nemzet megpróbál egyfajta kiegyenlítő szerepet betölteni, és ugyanolyan elfogult a Fidesz és szövetségesei mellett, mint amilyen egyoldalúan elfogult az összes többi médium.
Óriási az aránytalanság, hiszen a jobboldalnak van két napilapja, a másik oldalnak nagyon sok országos és megyei napilapja, nem is számítva a hetilapokat.
Úgyhogy ilyen helyzeti előnnyel szemben nem tudunk mást tenni, mint támogatni azokat, akik hozzánk közel állnak.
Nem ez történik. Én inkább azt látom, hogy a balliberális értelmiség így éli meg pozíciói gyengülését, a hozzá közelállók leváltását - függetlenül attól, ki kerül a helyükre -, hogy rögtön arról beszél, veszélyben a sajtószabadság.
Pedig semmi másról nincs szó, mint arról, hogy kivételezett helyzetüket szeretnék tartósítani.
Azt akarom, hogy a magyar értelmiségi közvélemény szembesüljön azzal, hogy bizonyos szerzők, az MSZP és az SZDSZ holdudvarába tartozó politikusok, újságírók milyen elfogultan, elvakultan, nemegyszer gyűlölködve írnak.
Ha megnéz néhány idézetet, rájön, mennyire tarthatatlanok az állításaik. A polgári jobbközép szerzői más stílusban írnak.
Jobboldal és szélsőjobboldal megkülönböztetése
Nekem nem okoz gondot a jobboldali és a szélsőjobboldali jelenségek szétválasztása.
Egyébként sem érdemes ezeket a konkrét ügyeket túldimenzionálni. A nemesi címek visszaállításával kapcsolatos javaslat egy MDF-es képviselő egyéni indítványa, a Szent Korona hollétére vonatkozó álláspont pedig abszolút szimbolikus gesztus.
Én nemhogy azt nem érzem, hogy a Fidesz belecsúszik a korábbi, avíttas jobboldal magatartásformáiba, hanem ellenkezőleg, azt érzékelem, hogy a Fidesz mai, nyugat-európai viszonylatban is korszerű válaszokat próbál megfogalmazni.
A Tóth Gy. Lászlóhoz kötődő írások és témák
Tóth Gy. László politológus, publicista és kommunikációs tanácsadó számos politikai, történelmi és kulturális témával foglalkozott.
- Kik támadják Magyarországot és miért?
- A Nyugat halála vagy a Transzatlanti Unió;
- Nacionalizmus és nemzet;
- Európa mint kulturális hadszíntér;
- In memoriam Makovecz Imre;
- A történész igazsága és magányossága: szabadkőművesek Magyarországon;
- Korlátozott szuverenitás?
- Horthy és a vörös rongyokba öltözött Budapest;
- Orbán Viktor és Daniel Cohn-Bendit Strasbourgban;
- Össztűz a kétharmadra;
- Néhány gondolat a stratégiaváltás szükségességéről;
- Horn Gyula és a történelem;
- A Zsidó Világkongresszus után;
- Tormay Cécile: író vagy antiszemita?
- A hülyítés folytatódik?
- Világ neokommunistái, egyesüljetek!
Nyilvános szereplése és politikai pályája
1988 óta azonban rendszeresen publikál politikai elemzéseket, esszéket és publicisztikákat. A rendszerváltás aktív résztvevője volt, ezt követően televíziók és rádiók visszatérő vendégeként vált ismert kommentátorrá.
Tóth Gy. László kormányközeli politológus a kurd és a palesztin autonómiatörekvéseket kötötte össze a székelyekével.
A Magyar Nemzetben jelentetett meg publicisztikát Tóth Gy. László politológus, amelyben Lázár János két emberének a távozását követeli, és a miniszternek is odaszól.
Tóth Gy. László és Raffay Ernő szerint ugyanis nem a Fidesz, hanem a Mi Hazánk képviseli a nemzeti érdekeket.
A politikai ellensúly gondolata
Ez egy olyan hullámzás, ami nem befolyásolja a Fidesz jövőjét vagy a belpolitikai szerkezetet. Ráadásul ez a felmérés nyáron készült, amikor más a minta összetétele, többnyire eltolódik az idősebb generáció felé, amely inkább az MSZP-t támogatja.
Nyilván a sárdobálás megtette a magáét, ez a szavazók egy részét elbizonytalanította.
Ami lényeges: a rendkívül mély társadalmi beágyazottságú MSZP mellett létrejött egy ugyanilyen erős jobbközép párt - hogy most a népszerűségi mutatók néhány százalékot le-föl mozognak, azon a lényegen nem változtat, hogy 1998 óta van politikai ellensúly.