A progeszteron szerepe a terhesség első trimeszterében és a hormonális egyensúly helyreállítása

A progeszteron nélkülözhetetlen szerepet tölt be a terhesség létrejöttében, majd annak fenntartásában. A terhesség korai szakaszában a hormon előkészíti és fenntartja a méhnyálkahártyát, így az alkalmassá válik a megtermékenyített petesejt beágyazódására, valamint gátolja a méhizomzat összehúzódását.

Előfordulhat azonban, hogy olyan alacsony koncentrációban van jelen szervezetünkben, hogy pótlásra szorulunk belőle várandósságunk első harmadában. Progeszteronpótlásra elsősorban fenyegető vetélés, habituális vetélés, valamint asszisztált reprodukciós eljárások útján bekövetkezett várandósság során kerülhet sor.

Miért fontosak a hormonok a terhesség alatt?

Nagyon intenzív hormonális változások a nő szervezetében a pubertáson kívül akkor vannak, amikor terhes. Jelentős átalakuláson megy keresztül ideiglenesen a kismama teste, lelke.

Számos változás a testedben - akár pozitív, akár kevésbé kellemes - a hormonoknak köszönhető. Furcsamód minden puffadásért, vérnyomás változásért, szédülésért, rosszullétért, bőrhibáért és érzelmi instabilitásért a hormonjaink a felelősek.

A hormonok segítenek a méhnyálkahártya kialakulásában, amely biztonságos helyet biztosít a babád növekedéséhez, míg más hormonok segítik elő a baba csontjainak fejlődését, és megint másik felel az anyatej elválasztásért. Tulajdonképpen a baba kihordása a fő cél, ám a hormonok egyebekre is hatnak.

Így például okolhatod a hormonokat a feledékenységért vagy szétszórtságért, valamint azért is, hogy hajlamos vagy kismamaként könnyekre fakadni bármi miatt. Sokféle hormon játszik szerepet a terhességed normális lezajlásában, mellékesen pedig okoznak egyéb változásokat is a szervezetedben.

A legfontosabb terhességi hormonok

Az alábbi hormonok mindegyike fontos szerepet játszik a terhesség előtt, alatt és után. Rajtuk kívül említünk majd az alábbiakban egyéb, a terhesség idején szerepet játszó hormonokat is, de a következőket tekinthetjük fő hormonoknak, amelyek elindítják a folyamatokat, és felkészítik a testedet a szülésre.

hCG - humán koriongonadotropin

A hCG a terhesség alatt termelődik, és kulcsszerepe van az ösztrogén és a progeszteron termelésének növelésében. Ez az a hormon, amelyet a terhességi tesztek kimutatnak.

A hCG szintje alacsony a terhesség kezdetén, de gyorsan emelkedik, és az első trimeszter végén tetőzik. A megtermékenyített petesejt beágyazódásakor a várandósság fenntartásáért felelős, ún. HCG hormon kezd termelődni.

A hormon szintje folyamatosan növekszik a várandósság 10. hetéig, akkor eléri a maximumot, majd jelentősen csökken, a várandósság végéig alacsony szinten marad.

A HCG hormon hatására kialakult terhességi sárgatest a várandósság 13-14. hetéig biztosítja az ösztrogén és a progeszteron termelését, mely funkciót későbbiekben a méhlepény veszi át.

Progeszteron

A progeszteron a petefészkekben termelődik, és szabályozza a menstruációs ciklust. A terhesség alatt elősegíti a méhnyálkahártya előkészítését a megtermékenyített petesejt befogadására, valamint lazítja a szalagokat és ízületeket, hogy felkészítse a testedet a szülésre.

A progeszteron legfőbb szerepe már a nevében is megtalálható: „pro gestatio” vagyis a „terhességért”, tehát az egészséges várandósság kialakításában van.

A megtermékenyítést követően a méhnyálkahártya a progeszteron hatására válik alkalmassá a megtermékenyített petesejt beágyazódásához. Mivel a progeszteron gátolja a méhösszehúzódásokat, így a várandósság fenntartásában is fontos szerepet játszik.

A progeszteron a méhnyálkahártya előkészítésén túl a méhizomzat összehúzódását is gátolja. Amennyiben a progeszteron szintje alacsony, akkor sajnos könnyebben következhet be vetélés.

Ezzel egyidejűleg hat a simaizmok működésére is, így a gyomorsav visszaáramlását a nyelőcsőbe a záróizmok renyhesége okozza, a puffadást és székrekedést pedig a belek perisztaltikus mozgásának lelassulása.

A hormon feltételezhetően csökkenti az anyai immunrendszer aktivitását is, így a kismama szervezete nem védekezik a fejlődő magzat ellen, mint „idegen test”. Ugyanakkor a progeszteron meggátolja a várandósság alatti tejtermelődést, így szülés utáni szintcsökkenése ennek megindulását segíti elő.

Szervezetben történő csökkenése vélhetően a szülés megindulásában is nagy szerepet játszik. Fontos megemlíteni, hogy a derék- és hátfájás nem csak a folyamatosan növekvő hasnak, súlynak köszönhető, hanem a progeszteron ízületekre való hatásának is, melyek fellazulnak, így biztosítva a helyet a pocaklakónak.

Ösztrogén

Az ösztrogén a legfontosabb női nemi hormon, amely hozzájárul a szexuális fejlődéshez, beleértve az emlőnövekedést, és szabályozza a menstruációs ciklust. Emellett hozzájárul a csontok egészségének fenntartásához és a koleszterinszint szabályozásához.

A terhesség alatt az ösztrogén segíti a méh növekedését, fenntartja a méhnyálkahártyát, szabályozza más kulcsfontosságú hormonok termelését, és elősegíti a baba szerveinek kialakulását.

Várandósság alatt az ösztrogének fokozzák az emlők duzzadását, serkentik a tejmirigyek és tejjáratok növekedését, így előkészítve az emlőt a kis jövevény ellátására. Ugyanakkor az ösztrogén gondoskodik a méhlepény megfelelő vérellátásáról.

Fokozza a zsírraktározást és a vízvisszatartást, tehát biztosítja a megtermékenyített petesejt kilenc hónapon át történő, egészséges magzattá való kifejlődését. Mivel a vízvisszatartás fokozott, ezért gyakran előfordulhat az arc, kezek, lábak, íny és orrnyálkahártya duzzanata is.

FSH és LH

Az FSH-t az agyalapi mirigy termeli, és irányítja a petefészkeket, hogy petesejteket és ösztrogént állítsanak elő. Az FSH segít szabályozni a havi ciklust.

Az FSH az első a terhesség megindításához szükséges hormonok sorában, még a fogamzás előtt. Az FSH serkenti a petesejtek növekedését a petefészkekben, ami növeli az ösztrogén termelését.

Az emelkedő ösztrogénszint jelez a szervezetnek, hogy luteinizáló hormont (LH) termeljen, amely ovulációhoz és esetleg terhességhez vezethet.

Az LH-t szintén az agyalapi mirigy termeli, és az FSH-val együttműködve irányítja a menstruációs ciklust. Az LH-szint az ovuláció előtt megemelkedik, és az LH váltja ki a petesejt kilökését a petefészekből.

Ha a petesejt megtermékenyül, a sárgatest fennmarad, és olyan hormonokat termel, mint a progeszteron, amelyek elősegítik a méh előkészítését és táplálják a fejlődő babát.

Prolaktin

A prolaktin nevű hormont az agyalapi mirigy termeli. A prolaktin fő szerepe a tejtermelés elősegítése a szülés után.

A hormon hozzájárul az emlők megnagyobbodásához, és serkenti a tejtermelő mirigyek működését. Legfőbb szerepe a tejelválasztás stimulálásában van.

Vérben megnövekedett koncentrációjának köszönhetően felkészíti az emlőmirigyeket a tej kiválasztására, amikor is a várandósság végén a progeszteronszint lecsökken és a mellbimbón szopási inger jelentkezik.

Ezen kívül hatást gyakorol a magzat tüdejének érésében, elősegíti mint az anya, mint a magzat agyában történő idegsejtfejlődést, valamint segíti az anya immunrendszerének magzat iránti tolerálását.

Relaxin

A relaxin nevű hormon szerepe a terhesség alatt az izmok, csontok és ízületek ellazítása a szülés előkészítése érdekében. A relaxin megpuhítja a méhnyakat és hozzájárul a szalagok lazulásához, hogy a baba könnyebben áthaladhasson a szülőcsatornán.

Ez a hormon lazítja az izmokat, ízületeket és szalagokat, hogy a szülés során könnyebben tágulhasson a medence. Emellett a méhnyak megpuhításában is szerepet játszik.

Puhává teszi a kötőszöveteket az izmokban és az ízületekben, így lehetővé teszi a szülés során a medence kitágulását, segítségével megnyúlhatnak a hasizmok és a medencealap izmai is.

Ugyanakkor a relaxin csökkenti az ízületi stabilitást, ezzel viszont növekszik a sérülés kockázata, ezért nagyon fontos a megfelelő kismama torna gyakorlatok alkalmazása várandósság alatt.

Oxitocin

Az oxitocint az agyalapi mirigy termeli és az egyik legfontosabb hormon a vajúdás és a szülés során. Ez a hormon segíti a méh összehúzódásait a szülés alatt, majd segít a méhizomzat regenerálódását és visszahúzódását a szülés után.

Fontos szerepe a simaizmok szabályozása, mely szülés alatt jut kifejezésre, ugyanis az akkor felszabaduló oxitocin fokozza a méhösszehúzódásokat, ezzel pedig segíti a csecsemő átjutását a szülőcsatornán.

Szülést követően is nagy mennyiségben termelődik, így a méhösszehúzódások által segíti a vérzéscsillapítást. Szoptatáskor segíti a tejmirigyekből az anyatej kiürítését.

Humán placentáris laktogén

A humán placentáris laktogén olyan hormon, amelyet néha humán korionos szomatommamotropinnak is neveznek. Az anyagcserédet úgy alakítja, hogy a babát táplálja.

Emellett elősegíti a kolosztrum termelését, amely a szoptatás előtti tej.

Placenta növekedési faktor

Ez a hormon a vérerek növekedését serkenti, hogy elegendő vér jusson a növekvő magzat táplálásához. A hiánya magas vérnyomást és preeklampsziát okozhat a terhes nő szervezetében.

Egyéb, terhesség alatt szerepet játszó hormonok

• Eritropoetin: Szabályozza a vörösvértestek termelését.
• Kalcitonin: Elősegíti a csontok képződését.
• Vazopresszin: Magas szintje fokozza a vízvisszaszívást, vagyis vízvisszatartást okoz.
• Tiroxin: Ez a pajzsmirigy hormon fokozza az oxigénfelhasználást és segíti a magzat központi idegrendszerének fejlődését.
• Inzulin: Szabályozza az anya és a magzat táplálékanyagcseréjét.
• Adrenokortikotrop hormon: Serkenti a mellékveséket hormonok termelésére, amelyek miatt kialakulhatnak a terhességi csíkok és a püffedtség.
• Kortizol: Segíti a magzati tüdő érését.

Magas kortizolszintje gátolhatja a progeszteron hatását, és hozzájárulhat a terhesség idején kialakuló feledékenységhez.

A progeszteronpótlás szükségessége az első trimeszterben

A progeszteront (sárgatest-hormon) a petefészekben a megrepedt tüszőből kialakult sárgatest állítja elő. Ez a hormon a terhesség fenntartásáért szükséges, a méhnyálkahártya ugyanis a progeszteron hatására megvastagszik, és alkalmassá válik arra, hogy a megtermékenyített petesejt beágyazódhasson.

Ezen túl a progeszteron a méhizomzat összehúzódását is gátolja. Amennyiben a progeszteron szintje alacsony, akkor sajnos könnyebben következhet be vetélés.

Milyen esetekben alkalmaznak progeszteronpótlást?

Progeszteronpótlásra elsősorban fenyegető vetélés, habituális vetélés, valamint asszisztált reprodukciós eljárások útján bekövetkezett várandósság során kerülhet sor.

A progeszteront kívülről történő pótlásának célja, hogy a terhesség fennmaradhasson. Habituális vetéléskor szinte alapként tekintünk a progeszteronpótlásra, de nagyon sokszor más gyógyszerekre is szükség van, így például szteroidra, aszpirinre és véralvadásgátlóra.

Mi okozhat progeszteronhiányt?

A progeszteronhiány lehet szisztémás és helyi progeszteronhiány is, vagyis elképzelhető, hogy az összkeringésben normális a progeszteron, csak helyileg - ahol a terhesség szempontjából legjobban szüksége lenne rá -, ott esetleg kevés.

Amikor progeszteronhiány jön létre, akkor a petefészekben az a tüsző, ami átalakul sárgatestté, nem termel elég progeszteront. Azt, hogy ennek mi a pontos oka, sajnos tisztázatlan.

Hogyan történhet a progeszteronpótlás?

A progeszteronpótlás történhet szájon át vagy hüvelyi úton, hüvelykapszula formájában. A szájon át történő pótlás praktikus, ugyanakkor hátránya, hogy ez esetben először a májba jut, ott pedig csökken a hatóanyag mennyisége, és csak ezt követően kerül a szervezetbe.

Ebből a szempontból hatékonyabb a hüvelyi pótlás, hiszen ha a hüvelyből szívódik fel a progeszteron, akkor elvileg több kerül a szervezetbe.

Mivel az egész terhesgondozás szülész-nőgyógyászati feladat, ezért progeszteronpótlás esetén is tőlük kaphatnak segítséget a kismamák.

Fontos, hogy a progeszteronpótlást kizárólag orvosi javaslatra, a megfelelő készítményben, adagban és ideig alkalmazd.

A hormonális egyensúly felborulásának lehetséges okai

Bonyolult és összetett kérdéskör a hormonoké, azonban van pár támpont, melyek nyomán elindulhatunk, ha hormonális problémát gyanítunk. Az ilyen jellegű zavarok gyakran egymástól függetlennek látszó tünetekben mutatkoznak meg, úgy, mint az elvékonyodó haj, a fókuszálási nehézségek, elhízás, hangulatingadozás, a menstruációs zavarok vagy az alacsony libidó is.

A hormonrendszer egyensúlyának hiánya leggyakrabban az ösztrogén és progeszteron hormonok nem megfelelő arányát jelenti. Az arányok eltolódása elsősorban az életkor előrehaladta miatt következik be, 35 és 50 éves kor között ugyanis a progeszterontermelés drasztikusan lecsökken, ám az ösztrogéntermelődés csak részben mérséklődik.

Bizonyos életszakaszokban teljesen normális a hormonszintek változása, például a menzesz előtt és alatt, a terhesség alatt, valamint a menopauza elérkeztekor. A progeszteron hiányának kialakulásában szerepet játszik továbbá a mindennapos életmód, az egészségi állapot, valamint az életkor is.

Betegségek és egészségi problémák

• Klimax: A menopauza elérkeztével nagyban átalakul a női szervezet működése: a petefészek által termelt ösztrogén szintje először ingadozik, majd drámaian lecsökken a szervezetben.
• PCOS: Ezt a komplex hormonzavart az androgén hormonok és az inzulin magas szintje jellemzi.
• Inzulinrezisztencia: Gyakran áll összefüggésben az ösztrogén hormon dominanciájával.
• Pajzsmirigy-alulműködés: Ez a betegség okozhat túlsúlyt, menstruációs panaszokat, vagy akár meddőséget is.
• Endometriózis: Ez a betegség szintén a túl sok ösztrogén hormonnal és a túl kevés progeszteronnal áll összefüggésben.

A PCOS egyik leggyakoribb hormonális elváltozással járó betegség. A túlzott inzulintermelés hatására a petefészekben megnő a tesztoszteron termelés, ami megannyi kellemetlen tünetet okoz, például elhízás, hajhullás, akné, hangulatingadozás.

A PCOS a meddőség leggyakoribb oka. Amennyiben az ösztrogénszint nem optimális, a teherbeesés esélye lecsökken.

Ha diagnosztizálásra kerül az inzulinrezisztencia, érdemes a többi hormon szintjét is megvizsgálni, ugyanis az endokrin rendszer ilyenkor együttesen omlik össze. Ebben a folyamatban kialakulhat a pajzsmirigy alulműködése is, mely hasonló tünetekkel bír, mint az IR és az anyagcsere folyamatokat befolyásolja negatívan.

A pajzsmirigy-alulműködés során az ösztrogén és progeszteron hormonok egyensúlyának kibillenését tapasztaljuk, ami memóriagondokhoz, konstans fáradtságérzethez is vezethet. Mivel az ösztrogén hormon a teljes szervezetre, így az idegrendszerre is hatással van, közvetetten hangulatváltozásokat és depressziót is eredményezhet.

Az ösztrogén alapvetően segít a méhnyálkahártya vastagodásában, de ha nem megfelelő a progeszteronszint, nem tudja ellensúlyozni az ösztrogén hatásait és a méhnyálkahártya túlburjánzik. Így a kialakuló nyálkahártya szigetekből gyulladás és ciszták alakulnak ki.

Életmódbeli tényezők

Szintetikus hormonalapú fogamzásgátlók: ezek a készítmények a szintetikus hormonok miatt megzavarják a természetes egyensúlyt és növekszik az ösztrogén dominanciája.

Stresszes életmód hatására az adrenalin- és a kortizolszint is megemelkedik, velük együtt pedig a vércukorszint is. A magas kortizolszint következtében elmarad a tüszőrepedés, ezzel csökken a progeszteronszint.

Az extrém fogyókúrák általában jojó-effektussal járnak, azaz egymást váltja a hirtelen hízás és fogyás. Ez rendkívül káros a szervezetre nézve, mivel a kötőszöveteket és a hormonháztartást is roncsolja.

A mozgáshiány szintén kedvezőtlenül hathat a hormonháztartásra. Az edzés és a fizikai aktivitás hatására enyhül a stressz, fokozódik az anyagcsere és javul a nyirokkeringés.

A jód megfelelő mennyisége elengedhetetlen a pajzsmirigy megfelelő működéséhez, amennyiben szintje alacsony, alulműködés alakulhat ki.

A hormonális zavarok lehetséges tünetei

Alapvetően elmondható, hogy a tünetek jellemzően nem önmagukban jelentkeznek és a hormonrendszer rendkívül komplex felépítése miatt a felsorolt problémák szinte mind összefüggésbe hozhatók egymással.

Fizikai tünetek

• Rendszertelen menzesz
• Alvászavarok
• Fáradtságérzet, alacsony energiaszint
• Testsúlyváltozások
• Pattanások
• Emésztési zavarok
• Krónikus fáradtság
• Éhségérzet
• Libidó csökkenése
• Köröm-, haj-, bőrproblémák
• Teherbeesési nehézségek, meddőség

Pszichés tünetek

• Hangulatingadozás
• Depresszió
• Szorongás
• Ingerlékenység
• Memóriazavarok
• Koncentrációs zavarok
• Pánikrohamok

Természetes módszerek a hormonális egyensúly támogatására

Bár sokféleképpen nehezítik az életünket a hormonzavarok, jó hír, hogy a kellemetlen tünetekkel megannyi természetes módon felveheted a harcot. Ráadásul kezdetben elég egészen kis lépésekkel haladni a változás útján, a következetesség azonban kulcsfontosságú, hogy fenntartsd szervezeted megfelelő állapotát.

Rendszeres testmozgás

A sportolással a felesleges kilóktól való megszabadulás és a fittség növelése mellett számos módon tehetünk hormonszintünk helyrebillentéséért is. Mérsékelhetőek többek között olyan háttérben meghúzódó tényezők, mint a stressz, az anyagcsereproblémák, a krónikus gyulladás, valamint javítható a nyirokkeringés, a hormonok szállítása, és a felesleges hormonok kiürítése.

A rendszeres testmozgás egyaránt segíthet olyan problémákon, mint az ösztrogén dominancia vagy hiány, progeszteronhiány, magas tesztoszteronszint, de az IR és a pajzsmirigy-alulműködés tüneteinek mérséklésében is segíthet.

Stresszcsökkentés és alvás

A stressz szintén gyakorolhat negatív hatást a hormonokra, éppen ezért javallott minél több időt fordítani a relaxációra és amennyire lehetséges, kiszűrni a mindennapos stresszfaktorokat.

Az egyik legjobb dolog, amit tehetünk, hogy több időt töltünk a szabadban és szentelünk kedves időtöltéseinkre. A megfelelő mennyiségű és kellőképp pihentető alvás elengedhetetlen a szervezet és a hormonrendszer számára az egészséges működéshez.

A minőségi, napi 7-8 órás alvás támogatja a szervezet regenerációját és a hormonrendszer működését.

Kiegyensúlyozott étrend

Fontos, hogy kerüljük a felesleges kalóriák és a finomított szénhidrátok (cukor, fehér rizs, fehér liszt, stb.) bevitelét, ezek ugyanis nem bővelkednek hasznos tápanyagokban és csak a zsírraktárat növelik.

Elsősorban a feldolgozatlan, teljes értékű ételek, például halak, zöldségek, gyümölcsök és teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása ajánlott.

Amennyiben túl magas a vércukorszint, hirtelen inzulintermelésre van szükség. Ha ez az állapot huzamosabb ideig fennáll, az IR-hez, cukorbetegséghez vezethet, vagy elhízáshoz, férfihormon-többlethez, PCOS-hez, meddőséghez.

A testsúly csökkentése önmagában nem hormonkezelés, de a súlyfelesleg a hormonzavarok „melegágya”. Kutatások igazolják, hogy a plusz kilók növelik az IR, PCOS, pajzsmirigyzavarok, ovulációs zavarok, meddőség kockázatát.

Gyógynövények és étrend-kiegészítők

A barátcserje a női szervezet progeszteronszintjét növelheti, miközben a prolaktin- és ösztrogénszintet csökkentheti. Gyakran alkalmazzák cikluszavarok, kellemetlen PMS tünetek, valamint a menopauza panaszainak enyhítésére is.

A maca közvetve hat a hormonrendszerre, a hormonok termelésére. Pozitívan befolyásolja a libidót és segít a hormonális problémákkal összefüggésben álló stressz, hangulati zavarok csökkentésében is.

Az ashwagandha hatással lehet a kortizolszintre, így segíthet az alvásminőség javításában. Emellett csökkentheti az inzulinrezisztenciát és a nemi hormonok egyensúlyát is támogathatja.

A cickafark fitoösztrogén-tartalma miatt alkalmazható a hormonális egyensúly visszaállításának és fenntartásának támogatására. A palástfű a női szervezetben a progeszteron hormonhoz hasonlóan fejti ki a hatását.

Terhesség alatt, meddőség, pajzsmirigybetegség vagy más hormonális eltérés esetén gyógynövény alkalmazása előtt kérd ki kezelőorvosod tanácsát.

A prolaktin és a hormonális egyensúly

A babavárás kulcsa az egészséges menstruációs és ovariális ciklus, melyeket számos hormon befolyásol. A legtöbb nő szinte kapásból sorolja a legfontosabbakat: FSH, LH, ösztrogén és progeszteron.

Gyakran megfeledkeznek azonban a prolaktinról, mely a köztudatban összeforrt a terhesség utáni tejelválasztás megindításával. Pedig ez a hormon még további közel 300 folyamatban vesz részt a testünkben, és nemcsak a nők szervezetében, de a férfiakéban is megtalálható.

A prolaktint alapvetően az agyalapi mirigy laktotróf sejtjei termelik, de a méh sejtjeiben, az immunsejtekben, a mellekben, a prosztatában, a bőrben és a zsírszövetben is termelődhet.

Hogy szintje mégis a normál tartományon belül maradhasson, ahhoz szükséges a hipotalamusz által előállított dopamin hormon. Minél több dopamin szabadul fel a szervezetükben, annál kevesebb prolaktin termelődik.

A prolaktin normál tartományai

A prolaktin másik kulcsfontosságú szabályozója az ösztrogén. Ez a nemi hormon arra sarkallja az agyalapi mirigyet, hogy több prolaktint termeljen.

A prolaktin egészséges szintje nélkülözhetetlen a fogantatáshoz, valamint a szülés után a laktáció beindulásához. A prolaktin egyik fontos feladata ugyanis a tüszőrepedés vagy a megtermékenyített petesejt beágyazódásának megakadályozása a terhesség és a szoptatás alatt.

Miért gond a túl magas prolaktinszint?

Ha a vérben keringő prolaktin szintje túl magas, akkor hiperprolaktinémiáról beszélünk. Ez a terhesség és a szoptatás alatt teljesen normális, akkor ugyanis akár a normál szint 20-szorosára is emelkedhetnek az értékek.

Azon kívül azonban számos tényező állhat a magas prolaktinszint kialakulása mögött: pajzsmirigy-alulműködés, az agyalapi mirigy jóindulatú tumora, túl sok stressz, rendszeres megerőltető edzés vagy egyes gyógyszerek.

A hiperprolaktinémia változatos tünetekkel jelentkezhet: termékenységi zavarok, kimaradó, ritka vagy rendszertelen menstruáció, terhesség nélküli tejtermelődés, libidócsökkenés, hüvelyszárazság és fájdalmas közösülés is előfordulhat.

A túl alacsony prolaktinszint

Ha a vérkeringésben túlságosan alacsony a prolaktin szintje, akkor hypoprolaktinémiáról beszélhetünk. Ez az állapot sokkal ritkább, oka pedig az agyalapi mirigy alulműködésében keresendő.

Az alacsony prolaktinszintnek a gyermekvállalás során van jelentősége, akkor ugyanis megakadályozhatja a fogantatást, sőt, mivel a várandósság első három hónapjában hasonlóan fontos szerepet tölt be, mint a „terhességmegtartó” progeszteron, így alacsony szintje hatással lehet a korai vetélésre is.

Mi történik a hormonokkal szülés után?

A hormonháztartásra kiható jelentős esemény maga a szülés, hiszen ekkor nem csak a baba jön világra, hanem vele együtt a méhlepény is megszületik. A placenta azon kívül, hogy ellátta a magzatot a kilenc hónap alatt, hormontermelő szervként is jeleskedett.

Így miután megszűnt hormonokat termelni, látványos gyorsasággal csökkenni kezdett azok szintje is az anyai véráramban. Míg a progeszteron és az ösztrogén szintje hirtelen csökken, az oxitocin szintje növekszik, és segít az anyatej áramlásában.

A másik nagy változás a kismama hormonrendszerében, hogy az agyalapi mirigy még több prolaktint kezd termelni. A terhesség elejétől emelkedik a szintje a vérben, de a lepény leválását követően kezd el igazán jelentős mennyiségben termelődni.

Szülés után a prolaktin uralja a női szervezetet, háttérbe szorítva az összes többi hormont. A prolaktin szintén fontos szerepet játszik, mivel serkenti a tejtermelést.

Szoptatás és menstruáció

Normális körülmények között a szoptatás alatt nincsen menstruáció, éppen azért, mert a prolaktin az FSH és az LH termelődését gátolja, emiatt nem érik tüsző a petefészekben, így nincsen tüszőrepedés sem.

Ez azonban nem egy mindenkire érvényes szabály. Nagyon sok szoptató anya tapasztalja, hogy jelentkezik hosszabb-rövidebb vérzés a szoptatás alatt is.

Sőt, a szoptatás alatt a menstruációs ciklus teljes hiánya esetén is teherbe lehet esni, az esély 6-8 százalék. Ezért fontos, hogy válasszon megfelelő fogamzásgátló módszert a szoptató kismama is, ha szeretné elkerülni az újabb gyermekáldást.

Szülés utáni hangulatváltozások

A szülés után az anyai szervezetben termelődő hormonok nem csak fizikális változásokat idéznek elő, hanem láthatatlanul kihatnak a közérzetre, a lelkiállapotra is.

A baby blues, vagy más néven szülés utáni szomorúság, a kisbaba világra jötte után hirtelen megváltozott új élethelyzet szinte természetes velejárója. Ez a depresszív időszak szerencsére gyorsan múlik.

A gyermekágyi depresszió már komolyabb érzelmi-hangulati ingadozásokkal jár együtt. A szülés utáni második, harmadik hónapban kezdődhet, és hosszú ideig tarthat a javulás.

Ha súlyos lehangoltságot, szomorúságot vagy kismamaként rendellenesnek tekinthető érzéseket tapasztalsz magadon a szülés után, beszélj az orvosoddal.

Hajhullás és éjszakai izzadás

A szoptatás alatti hajhullást is szinte minden kismama megtapasztalja, és ennek a hátterében is hormonális változások állnak.

A babavárás hónapjaiban rendkívül magas volt az ösztrogénszint az anyai szervezetben, és ennek köszönhetően dús lett a hajkorona. Kevesebb hajszál hullott ki.

Szülés után viszont nem termelődik a petefészekben sem ösztrogén, sem progeszteron. Ezért léphet fel a szülés utáni időszakban látványos hajveszteség.

A hajnali hőhullám, a hirtelen melegségérzet és az izzadás a vércukorszint változásával hozható összefüggésbe. Ennek a tünete lehet a hajnali izzadás, az ájulásérzet.

Mikor fordulj orvoshoz hormonális panaszokkal?

Menstruációs zavarok, meddőség, hajhullás, száraz bőr, hőhullámok, hüvelyszárazság és kiegyensúlyozott táplálkozás mellett jelentkező testsúlyproblémák esetén érdemes orvosi kivizsgálást kérni.

Menstruációs zavarok esetén sok minden okozhatja a panaszokat, de leggyakrabban hormonzavar áll a háttérben. Főként progeszteronhiányra, inzulinrezisztenciára és pajzsmirigy-rendellenességekre hívhatja fel a figyelmet.

A meddőség hátterében gyakran hormonális okok állnak, de előfordulnak szervi elváltozások is. Az endokrin rendszer zavara könnyen vezethet hajhulláshoz és száraz bőrhöz.

Amennyiben a nyári hőség enyhülésével is megnövekedett izzadást, hőhullámokat tapasztalunk, az akár pajzsmirigyzavart vagy menopauzát is jelezhet.

A hormonvizsgálat lépései

A laboratóriumi vizsgálatot mindig konzultáció előzi meg, ahol a beteget az orvos kikérdezi korábbi betegségeiről, műtétekről, panaszokról, tünetekről, szedett gyógyszerekről, majd ezek alapján következik a speciális laborvizsgálat.

A vénás vérvétel a leggyakoribb módja a hormonszint meghatározásának. Esetenként kimondottan éhgyomorra vagy étkezés utáni vérmintára van szükség, erről azonban mindig előzetesen tájékoztatnak az orvosok.

Ritkább esetben vizeletből vagy nyálmintából történő mintavételre is sor kerülhet.

A progeszteron hormon vizsgálata segít meghatározni a hormon szintjét a vérben, és fontos információt nyújt a menstruációs ciklus, a termékenység és a terhesség alakulásáról.

Leggyakrabban a luteális fázisban, a ciklus 21. napján végzik el a tesztet, mivel ebben az időszakban van a progeszteron szintje a legmagasabb.

A vizsgálat segíthet az orvosnak a progeszteron-hiányos állapotok, mint például a vetélés kockázata vagy a termékenységi problémák felismerésében, és segíthet a megfelelő kezelés kiválasztásában.

A terhesség alatti hormonális változások jelentős része élettani és átmeneti. A progeszteron, az ösztrogén, a hCG, a prolaktin, a relaxin és az oxitocin összehangolt működése támogatja a beágyazódást, a magzat fejlődését, a szülést és a szoptatást.

A hormonpótlás, a gyógynövények és a hormonális egyensúly helyreállítására irányuló bármely kezelés megkezdése előtt orvosi konzultáció szükséges, különösen terhesség, szoptatás, ismétlődő vetélés vagy meddőség esetén.

tags: #trimeszter #helyreallitas #hormont