Először is azt kell megállapítani, hogy tényleg az-e. Sok szülő esik abba a hibába, hogy nem veszi figyelembe a „babahájt”, amely teljesen természetesen van jelen a kisbabáknál, és védi a testüket, a szervezetüket. A legtöbb gyermek ezt „kinövi”, illetve belenő majd a súlyába.
Azt hogy mikortól számít túlsúlyosnak egy baba, nem lehet pontosan megmondani. Mindig az adott gyermek születési súlya, súlygyarapodási üteme és persze az átlaghoz való hasonlításból adódik.
A babaháj önmagában nem jelent túlsúlyt
Az elhízás az egyik legnagyobb társadalmi probléma. Manapság már a gyerekek körében is egyre többen túlsúlyosak. De mi a helyzet a kisbabákkal? Egy pár hónapos baba is el tud hízni? Kell-e aggódni a fodrozódó “babaháj” miatt?
Teljesen jogos felvetés, hogy miért is létezik egyáltalán a “babaháj”? Felnőtteknél nem tartjuk előnyösnek a túlsúlyt egészségi szempontból, akkor a babáknál miért látjuk aranyosnak a kis hurkákat? A válasz erre az agy fejlődésében keresendő. Az agyunk kb. 60%-a zsír.
Az idegsejteket borító mielinhüvelynek nagyon fontos szerepe van az ingerületátvitelben. Ennek felépítéséhez zsírra van szükség, ezért a babák, akiknek intenzíven fejlődik az agya az első egy évben “kéznél tartanak” jó sok zsírt ehhez a folyamathoz. Így tehát a “babaháj” létezése önmagában még nem túlsúly.
Nem feltétlenül. Míg régen az egészség jelének tartották, ma már sokan a túltáplálás számlájára írják, ha a baba jóval súlyosabb a kortársainál, de mikortól számít túlsúlyosnak a csecsemő és hogyan befolyásolja a túlsúly a mozgásfejlődést?
A pár hónapos baba hurkácskáival valóban nem kell még foglalkozni, főleg, ha anyatejes a kicsi. A magas születési súly önmagában nem jelent betegséget. Egy nagyobb termetű, genetikailag nagyobb növekedési potenciállal rendelkező baba teljesen egészséges lehet.
Hogyan állapítható meg, hogy túlsúlyos-e a baba?
A felnőtt BMI-kalkulátorok erre a célra nem jók, mert a kisgyermekeknél más számítás tükrözheti a valós állapotot. De ezt sem szabad szentírásnak venni, hiszen nagyon sok minden állhat egy súly hátterében.
A gyermek túlsúlyát a testsúlyból és a testmagasságból számolt ún. testtömegindex (BMI) alapján lehet megbecsülni. A gyermekorvosi vagy védőnői vizsgálat során a gyermek BMI-jét kiszámolják és összehasonlítják a többi, hasonló korú és nemű gyermek adataival.
Ha a gyermek testtömegindexe magas a többi gyermekéhez viszonyítva, akkor ő túlsúlyos. Amikor egy gyermek BMI-je kifejezetten magas, az orvosok néha az „obes”, vagy „obesitás” (elhízott) kifejezést használják.
A rendszeres státuszvizsgálatokról talán ismerős lehet a percentilis görbe, de ennek felrajzolását és kiértékelését bízzuk szakemberre! Nemcsak a súly számít bele, hanem egyéb paraméterek is.
Ezért a gyermekorvosi értékelésben nem egyetlen kilogrammérték a lényeg, hanem a növekedési trend: hogyan változik a testsúly-percentilis, hogyan változik a testhossz-percentilis, hogyan alakul a testsúly/testhossz arány, és hogy a gyermek nagyjából a saját növekedési csatornáját követi-e.
Ne hasonlítsuk a babánkat mások gyerekeihez, de még a saját testvéréhez se! Nagy egyéni különbségek lehetnek és lesznek is a kisbabák között. Ha a védőnő, orvos nem fejezi ki aggodalmát a baba súlya miatt, akkor nekünk sincs okunk rá.
A születési súly és a gyors gyarapodás jelentősége
A magas születési súly önmagában nem jelent betegséget. Egy nagyobb termetű, genetikailag nagyobb növekedési potenciállal rendelkező baba teljesen egészséges lehet. Ugyanakkor a kutatások alapján a magas születési súly összefügg a későbbi túlsúly és elhízás magasabb kockázatával.
Fontos azonban különbséget tenni a nagy születési súly és a születés utáni gyors súlygyarapodás között. Mindkettő összefügg a későbbi túlsúly gyakoribb előfordulásával és bizonyos egészségi problémák kockázatával, a születési súlynál azonban még fontosabb lehet, hogy születését követően milyen gyorsan gyarapszik a baba.
Kutatások alapján a magas születési súly (macrosomnia), pontosabban a terhességi korhoz képest nagy születési súly (LGA, large for gestational age) összefügg a későbbi túlsúly és elhízás magasabb kockázatával. Nem állapítható meg egy egységes számmal, hogy melyik újszülött számít nagynak, ennek megítélésében számít a szülők testmagassága is.
Egy 2023-as, több mint 840 000 ember adatait és 42 vizsgálatot összesítő meta-analízis szerint az LGA-ként született gyermekeknél magasabb volt a későbbi túlsúly és elhízás esélye, és ez a kapcsolat kisgyermekkorban is megfigyelhető volt.
Egy nagy súlyú újszülöttből egyáltalán nem törvényszerűen lesz túlsúlyos felnőtt. Jóval nagyobb a jelentősége a gyarapodás későbbi ütemének.
Mi állhat a magas születési súly hátterében?
A nagyobb születési súly összefügg a várandós anyuka súlygyarapodásával. Amennyiben a kismama a terhesség során többet hízik, mint az ideális lenne, az nagyban növeli a gyermek elhízottságának és akár a veleszületett szívbetegségeknek a kockázatát.
Azoknál a gyerekeknél nagyobb a magas születési súly, ahol az anyának a terhesség alatt diagnosztizált diabétesze volt. A terhességi cukorbetegség során a magasabb anyai vércukorszint miatt több glükóz juthat át a placentán a magzathoz.
A magzat erre fokozott inzulintermeléssel reagálhat, ami elősegítheti a fokozott növekedést és a nagyobb zsírtömeg kialakulását. Ugyancsak gyakoribb azoknál a csecsemőknél, ahol az apa is túlsúlyos. Ez azonban kockázati tényező, nem pedig sorsszerű előrejelzés.
A csecsemőkori gyors súlygyarapodás
A szakirodalom alapján különösen érdekes az úgynevezett csecsemőkori gyors súlygyarapodás (RWG, rapid weight gain), vagyis a . A kutatásokban ezt gyakran úgy definiálják, hogy a testsúly életkor szerinti standardizált értéke túl gyorsan emelkedik két mérési időpont között.
Ez nagyjából azt jelenti, hogy a gyermek több növekedési görbevonalat is felfelé keresztez. Ez azért érdekes, mert az első életévben - és ezen belül is már az első hónapokban - zajló növekedés a későbbi testzsírtömeggel is kapcsolatba hozható.
A vizsgálatokban nemcsak magasabb BMI-t, hanem nagyobb testzsírtömeget, derékkörfogatot, illetve hasi és viscerális zsírszövetet is összefüggésbe hoztak a korai gyors növekedéssel. Az egyik feltételezés szerint a nagyon gyors korai növekedés befolyásolhatja az úgynevezett metabolikus programozást.
A csecsemőkori energiafelesleg hatással lehet a zsírsejtek fejlődésére, az étvágy- és jóllakottság-szabályozásra, valamint későbbi anyagcsere-folyamatokra. Fontos azonban, hogy a gyors súlygyarapodás nem kizárólag zsírszövetet jelent.
A csecsemő egyszerre gyarapszik izomban, csontban, szervekben és zsírszövetben is. Emiatt önmagában a testsúlyból nem lehet megmondani, hogy egy baba „túl sok zsírt” szedett-e.
Az első hónapokban természetesen gyors a növekedés, és egy megfelelően táplált, egészséges csecsemőnek kifejezetten szüksége van jelentős súlygyarapodásra. Nem az a cél, hogy a baba minél lassabban hízzon.
Ami inkább figyelmet érdemel, az az, ha a baba tartósan és jelentősen felfelé keresztezi a növekedési görbéket, különösen akkor, ha ezzel párhuzamosan a testhosszhoz viszonyított súlya is aránytalanul emelkedik.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Amennyiben valóban túlsúlyos a gyermeked (obesitasszal küzd), az első és legfontosabb dolog, hogy szakemberhez forduljatok. Soha ne cselekedjetek „saját szakállra”, hiszen lehet, hogy valamilyen betegség vagy más egészségügyi probléma áll a háttérben.
A szükséges vizsgálatokat mindig egyénre szabottan a háziorvos vagy a kivizsgálást végző szakorvos egyezteti a szülőkkel és a gyermekkel. A vizsgálatok célja, hogy felderítsék, fennáll-e olyan állapot, amely a gyermek súlygyarapodását fokozza, illetve a túlsúly következtében van-e már kialakult egészségügyi problémája.
Ne kezdjük el vízzel itatni vagy bármilyen más módon fogyókúráztatni a csecsemőt a gyermekorvos javaslata nélkül! Ha a baba súlyával vagy táplálásával kapcsolatban kétség merül fel, a gyermekorvos és a védőnő tudja megítélni, szükség van-e további ellenőrzésre.
Lehet-e genetikai oka a túlsúlynak?
A genetikára azonban ne fogjuk a gyermekkori elhízást. A szakemberek már régen bebizonyították, hogy csak az esetek igen kis százalékában felelős a genetika a túlsúlyért.
Ilyen a Down-szindróma, Prader Willi-szindróma, Turner-szindróma, Cushing-szindróma, illetve olyan betegségek, mint a növekedési hormonhiány vagy pajzsmirigy-alulműködés.
Gyermekkorban az esetek 2-5 százalékában áll csak valamilyen betegség az elhízás hátterében, 95-98 százalékban a genetikai adottság és az életmód az, ami a túlsúly kialakulásáért felelős.
Az esetek többségében - muszáj belátnunk - az életmód mindennek az oka. A helytelen életmód.
Leegyszerűsítve a kérdést, az elhízás öröklődő és környezeti hatásokra kialakuló energia-egyensúlyi zavar. Ha az egyik szülő kövér, a gyermekeik 41%-a, ha mindkettő, 78%-a kövér lesz.
Sovány szülők gyermekeinek ezzel szemben csak 10%-ánál várható elhízás. Nehéz eldönteni, hogy az elhízásért valamely gén vagy a táplálkozási szokások és az életmód azonossága tehető-e felelőssé.
Az öröklődés szerepe mellett szól az a megfigyelés, hogy az egypetéjű ikrek növekedésének üteme, testtömege akkor is hasonló, ha nem együtt nőnek fel. A környezeti tényezők szerepét mutatja viszont, hogy a testtömeg hasonlósága a szülők és az örökbe fogadott gyermekük között is fennáll, s az is tény, hogy a kövér férfiak feleségei is általában kövérek.
Az öröklődő és a környezeti tényezők közé nem lehet éles vonalat húzni, mert a gyermek életmódját, táplálkozási szokásait, környezetét is a szülei alakítják a saját szokásaiknak megfelelően.
Táplálás: anyatej, tápszer és hozzátáplálás
Szoptatás
Egy kisbaba táplálása történhet anyatejjel vagy tápszerrel. Az anyatej előnye, hogy igény szerint szoptatott babát hat hónapos korig nem lehet túletetni.
A felesleg úgyis visszajön. Ha a baba akkor és annyit ehet, amennyit szeretne, akkor tudni fogja, hogy mennyi neki az elég és ha nem kell több tej, nem fog szopizni.
Szopásnál a csecsemő aktív izommunkát végez, úgy tűnik, tudja, mennyi anyatejre van szüksége - és annyit szopik.
Szoptatással az elhízás megelőzhető, és csökken az elhízás veszélye, ha a leválasztást, a szilárd ételek bevezetését csak 6 hónapos kor után kezdjük el, amikor a baba már “aktívan” részt vesz az étkezésben.
Tápszeres táplálás
Ez persze nem jelenti azt, hogy a tápszeres babák biztosan el fognak hízni. Mesterséges táplálás esetén a csecsemő szerepe passzív, s általában annyit eszik, amennyit az édesanyja elegendőnek tart számára.
- Mindig az előírásnak megfelelően készítsd el a tápszert! Ne hígítsd és ne is legyen sűrűbb!
- Ne adj gabonapépet a tápszerhez!
- Megfelelő méretű cumisüveget használj, ne legyen túl nagy!
- Ne használd a cumisüveget megnyugtatásra!
- Ne tegyél gyümölcslevet a cumisüvegbe! (6 hónapos korig nincs rá szüksége és utána is csak mértékkel)
- Figyeld a babád jelzéseit! Ha már úgy látod jól lakott, akkor nem kell meginni az egész cumisüveg tartalmát.
Ha ezeket szem előtt tartod, akkor nem valószínű, hogy a babád túlsúlyos lesz, normál ütemben fog fejlődni.
A hozzátáplálás kezdete után
Ha 6 hónapig csak szopizik a baba, illetve tápszer esetén betartjuk a fent említett szabályokat, akkor ebben az időszakban nem lehet csecsemőkori elhízásról beszélni. A probléma a hozzátáplálás megkezdésével szokta felütni a fejét.
Nem mindegy, hogy mit kínálunk a babának, hogy mennyire szoktatjuk rá a kevésbé tápláló ételekre. A 6 hónapos kortól 2 éves korig tartó időszakban oda kell figyelni a baba táplálkozására és letenni az egészséges életmód alapjait.
Ne feledjük, nem minden síró csecsemő éhes. Ne használjuk kizárólag az etetést megnyugtatásra!
Mit tegyünk, ha a baba már mozgásfejlődésben van?
Ha a túlsúly egy jó izomtónussal jár együtt és egy kellően érdeklődő, motiválható babánál van jelen akkor nem fog problémát okozni a mozgásfejlődésében.
Mozgásfejlődésükben elmaradást okozhat, ha a túlsúly a babánál társul:
- enyhe izomtónus eloszlási zavar
- hypoton izomzat
- gyenge motiváltság
- szülők túlféltése
Egy nagyobb súly megmozgatásához több izomerő szükséges, nagyobb a súrlódási erő, így hamar elfárad, kevesebbet gyakorolja és nincs annyi sikerélmény, ami továbbviszi a mozgásfejlődést.
Ha a duci a baba és társul hozzá még „valami” akkor talán a számukra a legnehezebb mozgás a kúszás. Próbáljuk megkönnyíteni nekik azzal, hogy jó pamut anyagból való felsőt adunk rájuk és kerüljük a gumírozott feliratos felsőket, mert ez fékező is lehet.
Tegyük Őket csúszós felületre (parketta, járólap) és a lábukon legyen tapadós bőr tutyi, amivel eltolják magukat.
Fontos, hogy pusztán a ducisággal nem magyarázható a mozgásfejlődés elmaradása. A meglehetősen gömbölyű, jó mozgásfejlődésű babák súlyukat és hurkáikat leküzdve is az átlagosnál akár jobb mozgásúak is lehetnek.
Játékos mozgás a mindennapokban
Menjünk ki minden nap a szabadba! Sétáljunk, futkossunk, mozogjunk együtt!
A mozgást nem kell teljesítményként vagy büntetésként beállítani. A baba számára a szabad mozgás, a hason fekvés, a nyúlás, a fordulás, a kúszás és később a mászás természetes gyakorlási lehetőség.
Ha a baba szívesen fekszik hason, már elé tehetünk puha babakönyveket, hogy megtapintsa, nyúljon felé, akár ösztönözve ezzel később a kúszásra, mászásra.
Kézben, ölben, vagy egy egyszerű takaróban is hintáztathatjuk a babát. Komplex módon ható, intenzíven fejlesztő tevékenység, mely hatással van az idegrendszerre, és még számos jótékony hatása ismert, terápiáknál is gyakran alkalmazzák.
A ringatás pedig nyugtató hatással van a szervezetre. Kísérjük dallal.
A szülők példamutatása a legfontosabb
Segítsünk neki példamutatással, vagyis változtassunk a szokásainkon. A kisgyermekek utánzással tanulnak, tehát érdemes magunkba néznünk:
- Sportolunk-e valamit?
- Hogyan űzzük el a stresszt?
- Nassolással?
- Rendszeresen és együtt étkezünk-e?
- Habzsolunk vagy megrágunk minden falatot?
- Iszunk-e elég vizet?
- Mit csomagolunk be egy-egy családi piknikre?
- Milyen kínálnivaló falatkák vannak otthon?
- Hogyan jutalmazzuk a gyermekünket?
- Étellel? Csokival?
A gyerekek észrevétlenül is átveszik a szokásainkat, az édességeket pedig biztosan nem fogják elutasítani. Fontos tehát, hogy a fentieket végiggondolva - ha szükséges - változtassunk a napjainkon.
Az életmódváltás úgy lehet a leghatékonyabb, ha az egész család részt vesz benne. A család számára kezdetben nehezek lehetnek ezek a változtatások, azonban a legjobb eredményt akkor lehet elérni, ha a gyermeket nem csak kívülről támogatjuk, hanem a többi családtaggal együtt közös célként tűzik ki az egészségesebb életmódot.
A legtöbbet az segíthet, ha a teljes család együtt törekszik a helyes életmód kialakítására. Aligha van esély az elhízott gyerek súlyának normalizálódására, ha például neki külön készítenek salátát, miközben a család marad a jól bevált paprikás csirke-nokedlival ebédnél.
Étkezési szokások, amelyekre érdemes figyelni
A csecsemő- és kisgyermekkori elhízásnak van egy fontos, motiváló tényezője: a szülők általában maximális súlygyarapodásra törekszenek, és bár manapság már a karcsú, kisportolt alkat az ideál, csecsemőkorban még mindig sokan a dundi, gömbölyű babát tartják jól fejlettnek, és arra büszkék.
Akkor elégedettek, ha a baba sokat eszik, szép “párnás” kezecskéi, “hurkás” combjai vannak. Az étkezés az éhség csillapítására való, nem jár érte sem dicséret, sem büntetés.
Ne erőltessük, hogy egyen meg mindent, amit a tányérjára raktunk. Egy falattal se egyen többet, mint amennyire szüksége van.
Az elhízás létrejöttében döntő szerepe lehet az édesanyának, aki az étkezést örömszerzésre vagy a gyermek viselkedésének befolyásolására használja.
Sok gyermek étkezéskor nem eszik sokat, viszont az étkezések között állandóan nassol, pl. tévénézés közben észrevétlenül elfogyaszt egy csomó rágcsálnivalót, édességet, ez nagy energiatöbblet bevitelét eredményezi.
Ha étkezés közben mesével, játékkal eltereljük a gyermek figyelmét, a nagyobb gyermek olvas vagy telefonál, tévét néz, észrevétlenül fogyaszthat el nagyobb táplálékmennyiséget.
Ugyancsak észrevétlenül jut többletenergiához, ha víz helyett üdítőitalokat, cukrozott gyümölcsleveket iszik. Ne felejtsük el, hogy az étkezés nyújtotta örömöt a gyermekek is, hozzánk hasonlóan, gyakran használják az unalom leküzdésére vagy a szorongás oldására.
Gyakorlati családi célok
Jó ötlet kezdetben egy vagy két célt kiválasztani, azután fokozatosan próbálhatják elérni a többit is.
- Egyenek naponta több adag gyümölcsöt és zöldséget. A fagyasztott gyümölcsök és zöldségek megfelelőek, a gyümölcslevek nem!
- Ha gyermeke nem szereti a gyümölcsöt és zöldséget, akkor csak lassan, fokozatosan kezdjék el azokat bevezetni az étrendbe.
- Korlátozzák a képernyő előtt töltött időt.
- Minden nap mozogjanak legalább egy órát.
- Ne fogyasszanak cukrozott italokat!
- Ne tartsanak otthon egészségtelen ételeket, mert a gyermek így nagyobb eséllyel fogyasztja őket, akkor is, ha tiltják neki.
- Biztosítsa, hogy gyermeke eleget aludjon.
- Beszélgessenek rendszeresen az egészséges életmód jótékony hatásairól!
- Működjenek együtt gyermekük orvosával és védőnőjével!
Az életmódváltás ne tiltásokon és kényszereken alapuljon. A gyermek és a család együtt tűzzön ki célokat, amelyek elérését kövesse pozitív megerősítés és motiváció a további célok elérésére.
Mit érdemes kínálni, és mit célszerű kerülni?
Váltsunk életmódot, és a legkalóriadúsabb étkezések a főétkezések legyenek. A nasiknál törekedjünk a megemelt zöldségbevitelre és az egészséges alapanyagokra.
Ha csak tehetjük, süssünk-főzzünk együtt, az ételeket pedig tálaljuk játékosan, viccesen. Ötletes tálalással nem nehéz vonzóvá tenni a sok színes gyümölcsöt, zöldséget, minden lelemény jól jön, de ennél még fontosabb, hogy a gyerek lássa: a többieknek is ízlik.
Legyen minél változatosabb, vonzóbb az étrend! Zsír helyett inkább margarint vagy olajat használjunk, és a gőzölés, a párolás egészségesebb a zsiradékban való sütésnél.
A rántást érdemesebb felváltani a kevés liszttel, keményítővel készített habarással. Kevés sóval készítsük az ételeket, a változatos ízesítésre sokféle fűszert használhatunk.
Csak étkezések befejező fogásaként, hetenként legfeljebb egyszer-kétszer együnk édességeket, süteményeket, soha ne étkezések között, főleg nem helyette.
Kristályvíz, vagy természetes gyümölcs- és zöldséglevek tölthetik be az üdítők, szörpök helyét. Napi fél liter tej vagy tejtermék fogyasztása ajánlható mindenkinek.
Rendszeresen, naponta többször is kerüljön az asztalra nyers gyümölcs, zöldségféle, saláta, főzelékféle. A finomított lisztből készülő fehér kenyérnél egészségesebb a teljes őrlésű barna.
A napi 4-5 étkezésre lehetőleg minél nyugodtabb körülmények között kerüljön sor, a kapkodva behabzsolt étel könnyen megbetegíthet gyereket, felnőttet egyaránt. Az étkezések sorában az egyik legfontosabb a méltatlanul hanyagolt reggeli!
Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendő mennyiségek! A helyes táplálkozás kedvező hatásait hatékonyan egészíti ki a dohányzás (a passzív is) teljes mellőzése, a rendszeres testmozgás.
Képernyőidő, alvás és mozgás
Korlátozzák a képernyő előtt töltött időt. Ide tartozik a tévénézés, videójáték, számítógép és egyéb elektronikus eszközök használata. Kisgyermekek (2-5 éves kor között) maximum egy órát töltsenek naponta a képernyő előtt!
Minden nap mozogjanak legalább egy órát. Ez lehet sportolás, tánc, játék vagy séta a szabadban stb.
Ne nézzen képernyőt a baba! A médiahasználat 2 éves kor alatt megnöveli az elhízás kockázatát a mozgás hiánya miatt.
Biztosítsa, hogy gyermeke eleget aludjon. Több tanulmány mutatja, hogy azok a gyermekek, akik nem alszanak eleget, könnyebben lesznek túlsúlyosak.
Általánosságban a 3-5 éves gyermekek alvásigénye 10-13 óra (beleértve a napközbeni alvást is). Idősebb gyermekek számára a napi 9-12, serdülőkorban 8-10 óra alvás ajánlott.
A megfelelő alvás biztosításában segít az előre meghatározott lefekvési és felkelési idő - a nem iskolai napokon is. Jó, ha van egy lefekvés előtti csendes mindennapi tevékenység. Kifejezetten egészségtelen a lefekvés előtti tévénézés vagy videójátékozás!
Ne fogyókúráztassuk önállóan a gyermeket
Az elhízott gyerekeket általában nem szabad fogyókúráztatni, helyette az egészséges táplálkozásra és a sok mozgásra kell törekedni.
Érdemes szakemberrel, orvossal, védőnővel, dietetikussal megbeszélni, hol szorul változtatásra a gyerek étrendje, napirendje.
Fontos különbség a gyermek- és a felnőttkor között, hogy amíg felnőttkorban ahhoz, hogy az egészségügyi mutatókat javítani tudjuk, valószínűleg mindenképp csökkenteni kell a súlyt, addig gyerekkorban, a növekedéssel javuló testarányváltozás miatt nem feltétlenül muszáj az összes „plusz” súlytól megszabadulnia ahhoz a gyereknek, hogy hosszútávon egészséges legyen.
A gyermekkori elhízás, hasonlóképpen a felnőttkorihoz, a táplálékfelvétel és az energiafelhasználás közötti egyensúly megbomlása miatt jön létre. Az elhízott gyerekeket általában nem szabad éheztetni vagy gyors fogyásra kényszeríteni.
A túlsúly lehetséges egészségügyi és lelki következményei
Az egészséges testsúly nagyon fontos, mert az elhízott gyermekeket a következő állapotok fenyegetik:
- májbetegségek
- korai 2-es típusú cukorbetegség
- asztma
- magas vérnyomás
- ízületi panaszok
- alvási apnoe
A serdülő- és fiatal felnőttkori túlsúly a fentieken kívül korai szívinfarktushoz vezethet, és bizonyos daganatok kialakulására is hajlamosíthat.
A túlsúlyos gyerekeknél gyakori a magas vérnyomás és a cukoranyagcsere zavara, továbbá a vesét is károsító, és a köszvény kialakulásához vezető magas húgysavszint, valamint az emelkedett vérzsírszint, ami már gyermekkorban károsítani kezdi az érfalakat.
De az orvosok találkoznak az alsó végtagokat érintő ízületi, illetve refluxos panaszokkal, légzési nehézségekkel, alvászavarral és kóros pszichés állapotokkal is.
Most részletesebben megismerhették a túlsúlyhoz kapcsolódó kóros pszichés változásokat, a szorongást, depressziót, illetve szó volt az evészavarok felismerésének fontosságáról is.
Óvodába, iskolába kerülve pedig már számítani kell arra is, hogy a kövér gyerek nemcsak a mozgáson alapuló teljesítményekben, játékokban marad el normál súlyú társaitól, hanem előbb-utóbb pszichésen is hátrányba kerül, elszigetelődik, magányossá válik.
Ördögi kör, ha ezek után a társai csúfolódásai, a kudarcai miatt szenvedő gyerek még több evéssel, még kevesebb mozgással járó nassolással, ülő játékokkal (például számítógép előtt) vigasztalódik.
Apróságnak tűnik, de a szavak is fontosak: önbeteljesítő jóslattá válhat például, ha a család a kicsit Daginak, Gombócnak, Dundinak becézi.
Kérjen segítséget, ha gyermeke túlsúlya miatt lehangolt, vagy iskolai problémái vannak. Kérje ebben gyermekorvosuk, védőnőjük vagy pszichológus tanácsát.
Hogyan támogassuk a gyermeket lelkileg?
Az életmódváltás sosem egyszerű, a mi célunk pedig az, hogy a család életkörülményeinek, belső dinamikájának felmérése mellett megtaláljuk azokat a mondatokat, a közösen kialakított, reálisan elérhető célokat, amelyekkel ezt valóban támogathatjuk.
Fontos, hogy orvosként ne akarjuk a saját testeszményünket rávetíteni a páciensre, hanem csak a gyermek egészségére koncentráljunk, és elérendő célként olyan testarány-változtatást tűzzünk ki, ami például a magas vérnyomását vagy a cukoranyagcsere-zavarát segít leküzdeni.
Az elhízás olyan, gyermekkorban kezdődő krónikus betegség, amit mi meggyógyítani nem tudunk, csak lehetőség szerint minél jobban végigkísérni a gyermekkor alatt, aztán átadni a pácienst a felnőtt ellátásnak.
Tudatosítanunk kell magukban, hogy erre nincs két-három olyan jó tanács, amitől megoldódna, viszont tanulható az a szemlélet, azok a mondatok, amivel a lehető legjobban tudjuk kísérni és az életmódváltásban támogatni a családot azért, hogy a gyermek egészséges legyen.
Mikor szükséges különösen komolyan venni a mozgásfejlődés lassulását?
Magyarországon a kisgyermekkori súlytöbbletet általában nem szokás drámaian felfogni. Ha azonban a kisgyermekkori intenzív mozgásfejlődést akadályozza, lassítja a plusz súly, már nem szabad rálegyinteni a dologra, legyen bármilyen aranyos is a kis dundi.
Egy nagyobb súly megmozgatásához több izomerő szükséges, nagyobb a súrlódási erő, így hamar elfárad, kevesebbet gyakorolja és nincs annyi sikerélmény, ami továbbviszi a mozgásfejlődést.
Pusztán a testalkat miatt azonban nem szabad automatikusan mozgásfejlődési zavarra következtetni. Fontos, hogy pusztán a ducisággal nem magyarázható a mozgásfejlődés elmaradása.
Mit tehetünk már a várandósság alatt?
A magzat méhen belüli életének szerepe van a későbbi elhízás kialakulásában. Az anya súlya és a baba születési súlya között bizony van összefüggés.
Pláne akkor, ha az anya túlsúlyos (BMI 25 felett), dohányzik és/vagy (kezeletlen) terhességi cukorbetegsége volt. Ilyenkor nem kell meglepődni, ha baba nagy súllyal születik.
Ez még nem a csecsemőkori elhízás, nem születik senki túlsúlyosnak, de tény, hogy nagyobb az esély rá, hogy később lesznek súlyproblémái.
A megelőzés fontosabb lépései
- A terhesség előtti testsúly optimalizálása. Már a fogamzás előtti anyai BMI is összefügg a nagy magzat és a macrosomia kockázatával.
- A túlzott terhességi súlygyarapodás elkerülése. Ez az egyik legjobban módosítható tényező.
- A gesztációs diabetes megelőzése és megfelelő kezelése. Fontos a megfelelő időben végzett terhességi cukorbeteg szűrés, rizikófaktorok esetén akár korábbi vizsgálat.
- Rendszeres mozgás. A terhesség alatti fizikai aktivitás nemcsak a túlzott súlygyarapodás ellen lehet hasznos, hanem javítja az inzulinérzékenységet és a glükózszabályozást is.
- A minőségi táplálkozás. A macrosomia megelőzésére nem indokolt a terhesség alatt szélsőséges diétát vagy nagyon alacsony szénhidráttartalmú étrendet alkalmazni.
Nem az a cél, hogy a kismama „minél kevesebbet hízzon”, hanem hogy a saját súlyához mérten legyen a súlynövekedés.
A terhességi elhízás veszélyei. A terhesség során felszedett kilók ideális mennyisége a várandósságot megelőző testsúlytól függ, ajánlások szerint egyszeres terhesség esetén: az alacsony, 18,5 alatti BMI-vel rendelkezőknél 12,5-18 kg, a normál, 18,5-24,9 BMI-vel rendelkezőknek 11,5-16 kg, 25-29,9 feletti magas BMI-vel rendelkezőknek 7-11,5 kg a 30 feletti súlyos elhízás esetén 5-9 kg súlygyarapodás megfelelő.
A terhességi cukorbetegségben a vércukorszint mellett a túlzott terhességi súlygyarapodás önállóan is kockázati tényező. Tehát nem elég azt mondani, hogy „a cukrom rendben van, ezért minden rendben”.
A vércukor + terhességi súlygyarapodás + magzati növekedési trend együtt sokkal informatívabb. Érdekesség, hogy már 10-15 perc séta étkezések után is segíthet a vércukorszint kontrolljában.
A mozgás természetesen nem azt jelenti, hogy a várandósság alatt „edzeni kell a baba súlya ellen”. A cél az anya metabolikus egészségének fenntartása, ami kedvezően befolyásolja a magzat egészségét is.
Sokkal fontosabb a minőségi szénhidrát (lassú felszívódású, teljes tápértékű), a megfelelő rostbevitel, az elegendő fehérje, az egészséges zsiradékok, továbbá a megfelelő energiabevitel.
Játékos elfoglaltságok a baba mozgásának támogatására
A gyerekek a játékból értenek, érdemes tehát a problémát is játékosan megközelíteni. A cél nem a baba fogyasztása, hanem a biztonságos, örömteli mozgás, a kíváncsiság és a motiváció erősítése.
Nem a méregdrága játékok tömkelege a fontos, hiszen kifejezetten egyszerű ötletekkel is színessé tehetjük a baba mindennapjait, melyek játékosan, rejtett módon fejlesztik őt.
- Színes kendők, sálak: Vásároljunk néhány szatén szalagot, vagy színes kendőt, és adjuk a baba kezébe, lengessük, énekeljünk hozzá.
- Fellógatott játékok: Tegyünk színes, puha játékokat a kiságy fölé, vagy rögzítsük őket a babakocsiban.
- Labda gurítása: Amíg a csecsemő nem tudja megfogni a tárgyakat, már akkor is guríthatunk neki labdát, vagy puha változatban ösztönözhetjük arra, érintse meg, próbálja megfogni.
- Ritmikus mondókázás: Mondjunk a babának rövid, ritmikus mondókákat, akár mozdulatokkal kiegészítve.
- Ölbéli játékok: Vegyük ölbe a babát, játsszunk lovagoltatókat, höcögtetőket.
- Bababmasszázs és babatorna: Finoman, óvatosan megtornáztathatjuk a kezeket, lábakat.
- Könyvnézegetés: Ha a csecsemő szívesen fekszik hason, már elé tehetünk puha babakönyveket, hogy megtapintsa, nyúljon felé.
- Hintáztatás: Kézben, ölben, vagy egy egyszerű takaróban is hintáztathatjuk a babát.
Játék közben mindig a baba jelzéseit figyeljük, és ne erőltessük azt a mozgást vagy testhelyzetet, amely kellemetlen számára. A mozgás legyen rövid, örömteli és életkorának megfelelő.
Orvosi és szakemberi segítség túlsúly esetén
Az ország minden vármegyéjében van már olyan gyermekorvos, aki komplex segítséget nyújthat az elhízott gyermekek életmódváltásához, miután 25-en elvégezték a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Életmód ambulanciája által kidolgozott képzést.
Az Életmód ambulancia kifejezetten azért jött létre két éve, hogy az életmódváltásban komplex ellátással és a hazai egészségügyben új szemlélettel segítse a gyermekek egészségének helyreállítását.
Az elmúlt időszak tapasztalatait a hazai viszonyok között kipróbált életmódváltást támogató módszertanról pedig a Házi Gyermekorvosok Egyesületével közös képzésen - melynek megvalósításához a Richter Anna Díj támogatását is elnyerték - június 15-én további 25, az alapellátásban résztvevő gyermekorvosnak is továbbadták.
Az Obesitás prevenció: nem elhízni könnyebb, mint lefogyni elnevezésű projekt révén most már minden vármegyében van olyan gyermekorvos, aki elvégezte a képzést és a későbbiekben átadhatja a tanultakat a kollégáinak.
Az életmódváltásban a gyermekorvos mellett szükség esetén védőnő, dietetikus, gyógytornász és pszichológus is részt vehet. A komplex megközelítés azért fontos, mert a testsúly mellett a gyermek mozgása, étkezése, alvása, lelkiállapota és családi környezete is számít.
A legfontosabb szülői lépések röviden
- Ne a baba külseje, hanem a növekedési trend alapján ítéljük meg a testsúlyt.
- A BMI- és percentilisértékelést bízzuk gyermekorvosra vagy védőnőre.
- Ne fogyókúráztassuk, ne itassuk vízzel és ne korlátozzuk önállóan a csecsemő táplálását.
- Szoptatás esetén figyeljük a baba jelzéseit, tápszer esetén pontosan tartsuk be az elkészítési előírásokat.
- A hozzátáplálás megkezdése után kerüljük a hozzáadott cukrot és a cukrozott italokat.
- Biztosítsunk szabad, játékos mozgáslehetőséget.
- A teljes család alakítson ki egészségesebb szokásokat.
- Ne használjuk az ételt jutalmazásra, büntetésre vagy minden sírás megnyugtatására.
- Kerüljük a megszégyenítő beceneveket és a testsúly miatti csúfolást.
- Forduljunk szakemberhez, ha a növekedési görbe tartósan felfelé tér el, a mozgásfejlődés lassul, vagy a gyermeknek testi, lelki, illetve közösségi problémái vannak.
A testi és lelki gondok ugyanis összefügghetnek, ennek értelmében pedig a testi egészség is pozitívan befolyásolja a gyermek mentális fejlődését.
