Az újszülött kislány nyelvnyújtogatása legtöbbször a szopó-kereső reflex, a nyelvlökéses nyelési reflex, az éhség, a jóllakottság, a gázképződés vagy egyszerűen a környezet felfedezésének része. Szopizás közben teljesen normális, ha a baba kiölti a nyelvét, hiszen ez a mozdulat a kicsibe kódolt szopóreflexszel érkező mozdulat.
Az elsődleges módja a világ megtapasztalásának a babánál a szája használata, ezért a szájába veszi a dolgokat, és mind a körülötte lévő világ felfedezése során, mind a táplálkozási ösztön részeként kinyújtogatja a nyelvét. Ha azonban a nyelv szinte állandóan kint van, a baba nehezen eszik, nem gyarapszik megfelelően, túlzottan nyáladzik, nehezen kap levegőt, vagy duzzanat látható a szájában, érdemes gyermekorvosi vizsgálatot kérni.
A nyelvnyújtogatás normális okai újszülöttkorban
A baba életében fontos szerepe van az úgynevezett csecsemőkori reflexeknek. Ezek között vannak úgynevezett szájreflexek, mint a szopó-kereső reflex - a szopó reflex része a nyelvlökéses nyelés reflex, amely célja, hogy a baba kinyújtja a nyelvét, ezzel védve magát a fulladástól, és ez segíti, hogy megfelelően tudjon a mellre tapadni.
Szopizás közben teljesen normális, ha a baba kiölti a nyelvét, hiszen ez a mozdulat a kicsibe kódolt szopóreflexszel érkező mozdulat. 4-6 hónap után azonban a szopóreflexszel összefüggésbe hozható nyelvnyújtogatás elvileg eltűnik.
Ez utóbbi reflex általában 4-6 hónapos kor között tűnik el, de néhány baba megszokásból továbbra is kinyújtogatja a nyelvét. Előfordulhat, hogy a nyelvnyújtogatás a szopóreflexből maradt szokás, ami lassabban tűnik el.
Játék és felfedezés
A nyelvét nyújtogató baba sok esetben csak a maga szórakoztatására nyújtogatja a nyelvét, és mert próbálgatja, milyen az, hogyan is működik. Ezt egészen egyszerűen szórakoztatónak vagy érdekesnek gondolhatják.
Nagyon cuki és mókás, de - különösen az aggódóbb szülők számára - ijesztő is lehet a dolog. Utánzás Az idősebb babák biztosan utánozzák a felnőttek viselkedését, de számos tanulmány szerint már a néhány hetes babák is utánozzák a felnőttek arckifejezéseit, beleértve a nyelv kinyújtását is.
Éhség vagy jóllakottság
A babák nem csak sírással közölhetik, ha éhesek, a sírás valójában már egy kései jele az éhségnek. Az éhség korai jele lehet a nyelvnyújtogatás, de akkor is tapasztalható, ha a pici jóllakott.
Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) szerint az éhség korai jelei lehetnek az ökölbe szorított kezek, ha a baba a szájába veszi a kezeit, a mell vagy a cumisüveg irányába fordulás, az ajkak nyalogatása, a cuppogás - és a nyelv kinyújtása is része lehet az éhség jeleinek.
A babák akkor is nyújtogathatják a nyelvüket, amikor jóllaktak. Ez utóbbi a fej elfordításával jár együtt, ami jelzi, a baba nem kér enni.
Ennek további jelei a fej elfordítása, az anyatej vagy a tápszer kiköpése, a szoptatás vagy az evés elutasítása.
Gázképződés és hasfájás
Ha a baba időről időre kiölti a nyelvét, az egyszerű gázok miatt is lehet: amikor szellent, sok baba csinálja ezt. Ugyanígy előfordulhat közben a mosolygás vagy a grimasz is.
Néhány baba kinyújtja a nyelvét, ha szeles, hasfájása van, vagy a megrekedt bélgáztól próbál megszabadulni. Minden baba tapasztal bélgázképződést, de van, aki erősebben reagál erre, például sír, grimaszol, kinyújtja a nyelvét.
Kapcsolat a táplálással és a hozzátáplálással
A babák az első évben zömében anyatejet vagy tápszert kapnak, de hat hónapos kortól már elkezdődhet a hozzátáplálás. Ha a baba kilökdösi a nyelvével az új falatokat, valószínűleg nincs meg a megfelelő mozgáskoordináció a szájában ahhoz, hogy megegye a valamivel szilárdabb falatokat, még ha az puha, bababarát, kis méretű falat is.
A hozzátáplálást a baba 6 hónapos korában javasolt elkezdeni - a gyermek által fogyasztott szilárd ételek mennyisége fokozatosan növekszik 1 éves koráig, amikor a tápanyagok nagy része már a szilárd étekből származik, nem csupán az anyatejből.
Néhány baba könnyebben fogadja a szilárd ételeket, míg másoknak nem tetszik az íze vagy a textúrája ezeknek az ételeknek, és hosszabb ideig tart, ameddig megszokják ezeket. Ilyenkor is kinyújthatja a baba a nyelvét, hogy ellökje az ételt, vagy ki tudja köpni a szájából.
Ha kitartóan nyújtogatja a nyelvét valamilyen szilárd ételnél, azzal egy ideig hagyj fel, és 1-2 hét múlva próbáld újra adni neki. Ha aggódsz a baba étkezése miatt, javasolt konzultálnod a gyermek orvosával.
Mikor utalhat a nyelvnyújtogatás problémára?
Ha a pici nyelve szinte állandóan ki van öltve, érdemes megkérdezni az orvos véleményét. Különösen akkor, ha ehhez bő nyál is társul, pedig épp nincs növőben egy fogacska sem, vagy még annál is több a nyál, mint olyankor.
Ez ugyanis nyelési problémát is feltételez. Attól függetlenül tehát, hogy a nyelvét nyújtogató baba nagyon édes, jobb, ha a szülő utánajár, miért is csinálhatja ezt a kicsi.
Előfordulhat, hogy nincs komolyabb oka, de ha mégis, akkor minél előbb kiderül, annál jobb, és annál hamarabb segíthetnek abban, hogy a baba jobban legyen, illetve könnyebben vegyen levegőt.
Az átlagosnál nagyobb nyelv
Az úgynevezett makroglasszia következtében ugyancsak nyújtogathatja a baba a nyelvét. Ez azt jelenti, hogy a nyelve nagyobb az átlagosnál.
Makroglosszia néven ismert az állapot, amikor a babának az átlagosnál nagyobb a nyelve - emiatt pedig jobban kinyújthatja a megszokottnál. A makroglosszia lehet genetikai eredetű, vagy a nyelvben található erek vagy izmok a normálistól eltérő fejlődése miatt.
Ez genetikailag öröklődő dolog is lehet, de a nyelvben a rendellenes ér- vagy izomfejlődés is előidézheti. Bizonyos esetben hipotiroidizmus vagy daganat is okozhat makroglossziát, és a Down-szindróma vagy a Beckwith-Wiedemann-szindróma tünete is lehet.
Ha úgy tapasztalod, hogy a baba nyelve nem illeszkedik megfelelően a szájába, vagy egyéb problémát, például túlzott nyáladzsát, nyelési nehézséget, nem megfelelő izomtónust, étkezési nehézséget tapasztalsz, ajánlott felkeresni az orvost.
Az átlagosnál kisebb száj vagy állkapocs
Nem csak a nyelv lehet nagy, a száj, az állkapocs is lehet az átlagosnál kisebb - micrognathia -, így szűkös a nyelv számára.
Számos állapot okozhatja, ha a babáknak az átlagosnál kisebb a szájuk, néhányaknál pedig genetikai oka van a kisebb szájnak. A kis állkapocs (mikrognátia) is okozhatja ezt, amely lehet genetikai, vagy valamilyen szindróma miatt, mint a szájpadhasadék, Beckwith-Wiedemann-szindróma, Pierre Robin-szindróma, és számos egyéb probléma.
Ennek lehetnek genetikai okai, de lehet különböző szindrómák tünete is, például a Pierre Robin-szindrómáé vagy a Beckwith-Wiedemann-szindrómáé is. A DiGeorge-szindróma esetén ezt a jelenséget szívproblémák és fejlődési elmaradás is kísérheti.
Gyenge izomtónus
A nyelv maga izom, így ha alacsony az izomtónus, a nyelv benntartása nehézséget okoz. Néhány babának csökkent az izomtónusa, és mivel a nyelv is izom, amelyet a száj egyéb izmai irányítanak, a csökkent izomtónus miatt a szokásosnál jobban kilóghat a szájból.
Esetenként a gyenge nyelvi izomtónus szindrómák tünete, például Down-szindrómáé és a DiGeorge-szindrómáé is.
Szájlégzés és légzési nehézség
A babák általában orron át lélegeznek, de ha a pici orra épp be van dugulva, ki kellene szívni, vagy nagy az orrmandulája, akkor szájlégzésre válthat. Ez a nyelv kidugásával járhat együtt.
A babák tipikusan az orrukon keresztül lélegeznek (obligát orrlégzők). Ha azonban a babának orrdugulása van, vagy nagyon a mandulái vagy orrmandái vannak, akkor a száján lélegzik, és kinyújthatja a nyelvét is emiatt.
Érdemes orvosi véleményt kérni, és haladéktalanul orvoshoz fordulni, ha légzési nehézséget látni a babán, esetleg másképp veszi a levegőt, mint máskor.
Ha a gyermeknek légzési nehézségei vannak, az orrlyukai kitágultak, zihál vagy más szokatlan légzési hangot hallat, azonnal hívni kell az orvost. Ha bármilyen egyéb aggályod van a baba légzésével vagy az orrdugulásával kapcsolatban, javasolt akkor is konzultálni az orvossal.
Duzzanat, ciszta vagy daganat a szájban
Sajnos a kiöltött nyelv a szájban növekvő daganat vagy ciszta jele is lehet. Ha a baba szinte mindig kinyújtja a nyelvét, nehezen eszik, érdemes alkalomadtán alaposabban is bekukkantani a szájába.
Előfordulhat, hogy valamilyen duzzanat, a nyálmirigy duzzanata jelenik meg a baba szájában, ami miatt kinyújtogatja a nyelvét. Ezt a leggyakrabban valamilyen fertőzés okozza.
Ha úgy látod, hogy a baba a szokottnál gyakrabban nyújtja ki a nyelvét, ha túlságosan nyáladzik, evéskor nyűgös vagy nem akar enni, vagy valamilyen dudort, duzzanatot látsz vagy érzékelsz a szájában, keressétek fel a gyermek orvosát.
A lenőtt nyelv és a rövid nyelvfék
A lenőtt nyelv (ankyloglossia, rövid nyelvfék vagy letapadt nyelv) egy meglehetősen gyakori, veleszületett állapot, mely során a nyelv alsó része a szájfenékhez vagy a fogínyhez rögzül. Ennek eredményeképpen a nyelv nem tud megfelelően mozogni, így táplálási, nyelési problémákat, akár rendellenes fogazatot, később pedig hangképzési zavarokat is okozhat.
A lenőtt nyelv, vagy más néven rövid nyelvfék meglehetősen gyakori jelenség, lényegében egy veleszületett eltérés. Eredményeként a nyelv nem tud megfelelően mozogni, így táplálási, nyelési problémákat, akár rendellenes fogazatot, illetve később hangképzési zavarokat is okozhat.
Ugyanakkor számos tanulmány alátámasztotta, hogy a lenőtt nyelv nem okoz megkésett beszédfejlődést! Az esetek többségében azonban egy egyszerű beavatkozással megszüntethető.
A nyelvfék felépítése és a lenőtt nyelv típusai
A normál nyelvfék nem más, mint a nyelv alatt húzódó vékony kötőszövetes hártya a nyelv és a szájfenék között. Kóros esetben a fogínyen vagy közvetlenül mögötte ered és a nyelvcsúcsig, vagy tőle néhány milliméterre ér, megjelenését tekintve vékony, rugalmas hártya.
Más esetekben a szájfenéken a nyelv tövét rögzíti a szájfenékhez és vaskos, merev pányvaként fogja a nyelvet. A problémának négy típusa ismert, az első kettő gyakoribb, és a könnyebb is felismerni.
Ezek esetében a nyelvfék vékony, általában rugalmas. A fogínyen vagy közvetlenül mögötte ered, és a nyelvcsúcson vagy a nyelv hegyétől pár milliméterre rögzül.
A harmadik és negyedik típusra jellemző, hogy a nyelvfék vaskos, feszes, rostos, kevéssé rugalmas vagy rugalmatlan, és főként a nyelv tövét rögzíti a szájfenékhez.
A lenőtt nyelv fiúknál gyakrabban fordul elő (1,5-2,6x). A legtöbb eset szórványos megjelenésű, de öröklött formája is ismert. Normál variánsnak tekinthető, amikor egyáltalán nem látható nyelvfék a csecsemőnél.
A lenőtt nyelv jelei újszülöttnél
Leggyakrabban születést követően derül fény a rendellenességre, ugyanis az eredményes szopáshoz elengedhetetlen a nyelv mozgathatósága. Az érintett újszülött nem tudja megfelelően mozgatni a nyelvét, ezért sok esetben ügyetlenül szopik.
A nem megfelelő vákuumképzés miatt gyakran elengedi a mellet, emiatt pedig nem jut elegendő anyatejhez. Ennek következtében éhes marad, nyugtalan, nem gyarapszik megfelelően.
A szoptatás ideje elhúzódhat, miközben a baba szoptatás közben kattogó hangot hallat, kifolyik a tej a szájából. Egyéb árulkodó jel lehet még, hogy a babának nem lehet felemelni vagy oldalra mozgatni, illetve a fogsoron kívülre juttatni a nyelvét.
Az anya testén is okozhat tüneteket, ha a gyermeke lenőtt nyelvvel születik. Ilyen esetekben - már amennyiben szoptat - gyakran tapasztalható repedezett és fájó mellbimbó, fájdalmas szoptatás, mellgyulladás, illetve hogy kevesebb tej termelődik.
- szoptatás közben jelentkező mellfájdalom
- szopási nehezítettség
- nyelési problémák
- súlygyarapodás elmaradása
- hangképzési zavarok
Otthon észlelhető jelek
Ha a baba nyelvén nagyra nyitott száj mellett szív formájú gödör, behúzódás látszik, nyelve laposnak legömbölyítettnek tűnik a baba minél nagyobbra próbálja tátani a száját, a nyelve nem a fogíny irányába, hanem visszafelé húzódik.
A baba nyelve alatt ujjbegyünkkel végigsimítva ujjunk beleütközik a hártyába. Ha az alsó ínyre nyomást gyakorolva a baba nem nyújtja ki a nyelvét, vagy kinyújtva az elülső része behúzódik, az szintén felvetheti a rövid nyelvfék lehetőségét.
Síráskor a nyelvszélek csak oldalt és kis mértékben pöndörödnek fel, a nyelv elülső része rögzítve marad. Ha a kisbabának gótikus ívű szájpadlása van, ugyanis a nyelv mozgása formálja a szájpadot, azonban a nyelv lenövése esetén ez a mozgás korlátozott.
A lenőtt nyelv felismerése nagyobb gyermeknél
Ha nem diagnosztizálják babakorban az elváltozást, kisgyermekeknél a hangképzésben, így a beszédfejlődésben is okozhat problémát, emellett nyelési nehézségek léphetnek fel, valamint nehezített lesz a nyelv szájpadlás felé vagy egyik oldalról a másikra történő mozgatása.
Nem tudja a nyelve hegyével megérinteni a hátsó fogait és a szájpadlását, nyelve hegyét nem tudja az alsó fogain túlnyújtani, kinyújtani, felfelé nyújtani. Emellett a zenetanulást, így a fúvós hangszereken való játékot is nehezítheti az állapot.
Ha gyermekkorban is elmarad a diagnózis, felnőttként az érintettek a következőket tapasztalhatják: szájlégzés, különféle beszédzavarok, állkapocsfájdalom és nyitott harapás.
Hogyan különbözik a lenőtt nyelv a reflexes nyelvnyújtogatástól?
A reflexes nyelvnyújtogatás általában időszakosan jelenik meg, és nem jár szükségszerűen táplálási vagy légzési problémával. A lenőtt nyelvnél ezzel szemben a nyelv mozgása mechanikusan korlátozott, ezért a tünetek különösen szoptatáskor, nyeléskor és a nyelv felemelésekor válhatnak feltűnővé.
A lenőtt nyelv önmagában nem vonja maga után a szopási nehezítettséget, a csecsemők nagy része lenőtt nyelv mellett is tökéletesen táplálható. Emiatt érdemes elsődlegesen szoptatási tanácsadó, vagy védőnő segítségét kérni, ha problémák adódnak az anyatejes táplálással.
Cumisüvegből való etetés esetén megtévesztően jobban mennek a dolgok, de ez nem szól a lenőtt nyelv ellen, ugyanis az üvegből való táplálkozáshoz más szopási technika szükséges.
Számos esetben az édesanya magában keresve a problémát emiatt nyúl tápszeres kiegészítés után, holott megfelelő mennyiségű anyatej termelődik, csak a gyermek nem képes a mellekből kiüríteni.
Mikor szükséges orvoshoz fordulni?
Ha a baba szinte mindig kinyújtja a nyelvét, nehezen eszik, érdemes alkalomadtán alaposabban is bekukkantani a szájába. Ha úgy látod, hogy a baba a szokottnál gyakrabban nyújtja ki a nyelvét, ha túlságosan nyáladzik, evéskor nyűgös vagy nem akar enni, vagy valamilyen dudort, duzzanatot látsz vagy érzékelsz a szájában, keressétek fel a gyermek orvosát.
Érdemes orvosi véleményt kérni, ha a nyelvnyújtogatás tartósan fennáll, és táplálási, nyelési vagy súlygyarapodási nehézséggel társul. A légzési nehézség, a szokatlan légzési hang, a zihálás vagy az orrlyukak kitágulása sürgős orvosi segítséget igényel.
A megfigyelés és a diagnózis felállítása önállóan sajnos, felelősséggel nem lehetséges, fogorvos, fogszabályozó szakorvos, logopédus képes diagnózist felállítani. A lenőtt nyelvet gyermeksebész diagnosztizálja az édesanya által elmondott panaszok és a fizikális vizsgálat során észlelt jelek alapján.
A lenőtt nyelv kezelése
Amennyiben a lenőtt nyelv problémákat okoz, a legjobb, ha korán kezelik, mivel egyes tünetek a kor előrehaladtával súlyosbodhatnak. Érdemes tehát már az első tünetek észlelésekor felkeresni a gyerekorvost.
A kezelés célja, hogy lehetővé tegye a nyelv szabad mozgását. Ha a szoptatási tanácsadó instrukciói ellenére is fennáll a nehezített szoptatás, a frenotómia (vagy más néven frenulotómia), azaz a nyelvfék átvágása a megfelelő kezelés.
Alapesetben a frenotómiát, azaz a nyelvfék átvágását, hétköznapi kifejezéssel a nyelv felvágását szokták alkalmazni. Ez egy mindössze néhány perces, fájdalommentes eljárás, nem jár vérzéssel, és szinte azonnal megoldja a problémát.
Maga a procedúra néhány percet vesz igénybe, nem okoz fájdalmat, és maximum néhány csepp vérzést eredményez. A csecsemő a beavatkozás után perceken belül táplálkozhat.
A frenotómiát ebben jártas gyermekgyógyász, (száj)sebész vagy fül-orr-gégész szakorvos végezheti. A beavatkozás mellett - melyet gyermekgyógyász, fül-orr-gégész vagy sebész végezhet el - beszédterápiára is szükség lehet.
A második lehetőség a frenuloplasztika (Z-plasztika), ami már komolyabb, altatásban végzett műtéti eljárás, erre bizonyos típusú nyelvlenövésekkor vagy idősebb korban van szükség.
A helytelen nyelés és a későbbi fogazati problémák
A helytelen nyelés folyamán a nyelv (többek között) nem végzi el a szükséges felfelé irányuló mozdulatot, hanem a fogsorok közé csúszva alsó pozíciót foglal el. Ez a nyelési forma csecsemő- és kisgyermekkorban normálisnak tekinthető, de előfordulása az életkor előrehaladtával csökken, idővel megszűnik.
Általában a vegyes fogazat kialakulásától igényel figyelmet - mindenképpen káros, ha ún. „bulldogharapással” (progenia) társul. Okai lehetnek - táplálás (túl nagy lyukú cumitól a csőrös pohár túlzó használatán át a pépesítésig, evészavarokig) - kedvezőtlen szokások: ujjszopás, köröm, ceruza, stb… rágása - rel. nagy mandulák, asztma/allergia, ami szájlégzést alakít ki
Nem gondolnánk, milyen hatalmas erők-ellenerők munkálkodnak a szánkban. Ennek eredőjeként a nyelvünk optimálisan terheli a fogazatot belülről, az orcánk pedig kívülről.
Ha ez az egyensúly eltolódik, egyes izomcsoportok túl erősen működnek - meg is izmosodnak -, ami együtt jár mások alulműködésével, sorvadásával. Némely izomcsoportok túlfejlődnek, míg mások az elvártnál kevésbé.
Ezzel olyan nyomásviszonyokat alakítanak ki, ami a fogakat „elferdíti”, az állkapcsot túlméretessé teszi. Ha beavatkozunk ebbe a strukturába - pl. a fogszabályozó szakorvos sorba rendezi a fogazatot, esetleg idősebb felnőttek számára protézist rendel a fogorvos -, előfordul, hogy az eredmény nem lesz tartós.
A helytelenül mozduló nyelv minden nyeléssel a régi irányba tereli a fogsort. A fogszabályozás kérdése akkor merül fel, ha a gyermek minden fogát „leváltotta”. Néhány harapási rendellenesség esetén (pl. az úgynevezett „bulldogharapás”) már a korai óvodáskorban fontos a gyermek fogszabályozó szakorvos véleményét kérni.
A nyeléskorrekció lehetőségei
Honnan tudjuk, hogy jól nyelünk-e? A megfigyelés és a diagnózis felállítása önállóan sajnos, felelősséggel nem lehetséges, fogorvos, fogszabályozó szakorvos, logopédus képes diagnózist felállítani.
Mikor gyanakodhatunk nyeléskorrekció szükségességére?
- ha a fogunk/gyermekünk fogazata erősen dől
- állkapcsa eltér az átlagtól
- nyelvféke, ajakféke az átlagoshoz képest rövidebb
- beszéde eltér az átlagtól
- döntően nyitott szájjal lélegzik
Kiknek nem ajánljuk a nyeléskorrekciót?
- kisgyermekek számára, akik beszédükben adott hangot felcserélik egy másik hanggal - szüni (süni), csicsa (cica)…, mivel nekik előbb másfajta logopédiai foglalkozásra van szükségük
- azok számára, akik még nem tudtak lemondani a hibás nyelést támogató szokásaikról - cumizás, ujjszopás, köröm-, ceruza-, rongyrágás… -, mivel ők még a hibás erőviszonyokat preferálják
A nyeléskorrekciós kezelést minden logopédus végez. A logopédusok alapvetően kompetensek ebben a kérdésben, a gyakorlatban azonban egyrészt nincsen rá idejük, másrészt az ebből adódó rutintalanság miatt is kevésbé lelkesek és szakavatottak.
Otthoni gyakorláshoz ajánlott a „MACKÓGYÓGYTORNA A HELYES NYELÉSÉRT” című könyv
SNI SULI - VISSZAMARADT CSECSEMŐKORI REFLEXEK: DR. HERCZEGFALVI ÁGNES, gyermekneurológus
tags: #ujszulott #kislany #nyelvnyujtogatasa