Véletlenül lefittyent a babám feje: mikor természetes, és mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha a baba feje véletlenül lefittyen vagy rövid időre előrebillen, az önmagában nem jelenti azt, hogy maradandó sérülés történt, de a körülményeket és a baba aktuális állapotát mindig figyelembe kell venni. Különösen fontos megkülönböztetni a természetes mozgásfejlődés közben bekövetkező kisebb koppanást, a hirtelen fejesést, valamint azt, amikor a baba tartósan ferdén tartja vagy nehezen kontrollálja a fejét.

Ha megtörtént a baleset érdemes ügyeletes gyereksebészetre vinni, ahol megröntgenezik, esetleg akár egy napra megfigyelés alatt benn is tarthatják. A kisebb gyereket azonban érdemes minél előbb orvosnak is megmutatni, hogy már az első tüneteket is megfelelően értékeljék.

Mit jelenthet, ha lefittyen a baba feje?

A kisbabák fejének megtartása fokozatosan fejlődik, ezért a korai hónapokban előfordulhat, hogy a fej emelésekor vagy megtartásakor a baba feje előrebillen, oldalra billen, illetve rövid időre „lóg”. Az első természetes fej beütés már korán jelentkezik, amikor a baba már emelgeti a fejét, de még nem képes hosszú ideig megtartani és lefejeli például a szülő vállát.

Az, hogy a baba időközönként beüti a buksiját, szinte kivédhetetlen és ez így van jól. Mert ez egy teljesen természetes folyamat és rengeteg fontos dolgot tanul meg általa.

Természetesen nem arra gondolok, amikor leesik az ágyról, kanapéról, vagy más magasabb felületről. Az nagyon veszélyes is tud lenni és meg kell tenni minden lehetséges óvintézkedést, hogy elkerüljük!

Mikor számít természetesnek a kisebb fejbillenés vagy koppanás?

Ebben a cikkben arról lesz szó, amikor a baba a természetes mozgásfejlődése közben olyan mozdulatot tesz, aminek következtében találkozik a buksija valami keménnyel. Az első természetes fej beütés már korán jelentkezik, amikor a baba már emelgeti a fejét, de még nem képes hosszú ideig megtartani és lefejeli például a szülő vállát.

Fejemelgetés közben

A baba eleinte még csak rövid ideig képes megtartani a fejét, ezért hason fekve, ölben vagy vállon előfordulhat, hogy a feje előrebillen. Ez különösen akkor gyakori, amikor a nyak- és törzsizmok még nem elég erősek a fej stabil megtartásához.

Fordulás közben

Amikor megkezdődik a következő nagyobb kihívás, vagyis átfordul hátról hasra és a hasról a hátra a gyermek, itt is előfordulhat, hogy koppan a kis feje. Hiszen nem tudja még jól felmérni a tárgyak távolságát a testétől, illetve a fordulás intenzitását is be kell gyakorolni, hogy biztonságos legyen a számára.

Kúszás és mászás közben

Kúszás, mászás közben szintén koppanhat a fejük erre-arra, amíg ki nem tapasztalják, hogyan lehet fej beverés nélkül közlekedni és jól be tudják mérni a távolságokat és a saját lendületüket megfelelően szabályozzák.

Ülésből történő kibillenéskor

A babáknak a többi testrészükhöz képest arányosan nagy fejük van, így a buksijuk néha kibillenti őket az egyensúlyukból ülés közben. Ezért is érdemes megvárni az ültetéssel azt az időszakot, amíg a baba a közlekedése során magától képes kiülni.

Ekkorra már fejlődik annyit az egyensúly érzék, a törzs tartás, fej tartás, hogy kevesebb huppanásra lehet számítani, ám ekkor sem elkerülhető.

Felállás és járás kezdetén

Amikor felkapaszkodik a gyermek és megteszi az első lépéseket, valamennyi szülőt elönt a büszkeség. Majd amikor jönnek a fej beverések a komód sarkába, vagy teljes egyensúlyvesztésnél az egész test borul és koppan, kezdődnek az extra ijedelmek.

Miért veszélyesebb a magasabbról történő leesés?

Akár a pelenkázóról vagy az ágyról, akár a játszótéren egy mászókáról esik le, esetleg a babakocsiból egy óvatlan pillanatban bukik ki a gyerek, nincs az a szülő, aki ne esne hirtelen pánikba. A helyzetet továbbgondolva már azon izgulunk, vajon nem szenvedett-e a gyerek az ütődéstől maradandó agykárosodást.

Az ilyen baleseteknél a sérülés mértéke érdekes módon soha nem a magasságtól függ, sokkal inkább attól, hogy milyen anyagra esik a gyermek. Ha megtörtént a baleset érdemes ügyeletes gyereksebészetre vinni, ahol megröntgenezik, esetleg akár egy napra megfigyelés alatt benn is tarthatják.

Kanadai kutatók azonban megnyugtatják a kisgyermekes szülőket. A témában végzett legutolsó felmérésük szerint a kisebb, például esésből eredő fejsérülések igen ritkán vezetnek agykárosodáshoz a gyerekeknél.

Míg a felnőtteknél a fej ütődése, vagy egy kisebb baleset is potenciálisan halálos agyvérzést válthat ki, addig ez a jelenség rendkívül ritka a gyerekeknél. A Calgary Egyetem munkatársai közel 18 ezer gyereksérülés adatait gyűjtötték össze nyolc év alatt.

A gyerekek mindannyian sürgősségi ellátásra mentek kórházba, és mindegyik diagnózisában kisebb fejsérülés szerepelt. Kisebb, ami az azt jelenti, hogy ezeknél a gyerekeknél nem jelentkezett emlékezetvesztés, és egy percnél hosszabb időre nem vesztették el eszméletüket.

A gyerekek közül senkinél nem jelentkezett az első vizsgálatot követő hat órán túl tudatzavart okozó agyi vérzés. Öt esetben fordult elő olyan, később jelentkező vérzés, amely azonban mentális zavart nem okozott. Ez három tízezrelékes arányt jelent.

Mikor kell azonnal orvosi segítséget kérni?

A szakemberek megnyugtatják a szülőket, hogy amennyiben egy esés után - melyben a gyerek beütötte a fejét - nem hány, éber tudatú és közreműködő, akkor nincs ok aggodalomra a későbbi agykárosodás miatt.

A kisebb gyereket azonban érdemes minél előbb orvosnak is megmutatni, hogy már az első tüneteket is megfelelően értékeljék. Különösen indokolt az orvosi vizsgálat, ha a baba magasabbról esett le, kemény felületre ütötte a fejét, elvesztette az eszméletét, szokatlanul aluszékony vagy nehezen ébreszthető.

Orvosi vizsgálat szükséges akkor is, ha a baba ismételten hány, zavartan viselkedik, szokatlanul sír, görcsöl, nem mozgatja valamelyik végtagját, romlik az állapota, vagy a fején jelentős duzzanat, seb vagy vérzés látható.

Mi a teendő közvetlenül a fej beütése után?

• Maradj a baba mellett, és figyeld meg, hogyan reagál.
• Figyeld, hogy éber-e, kapcsolatot tart-e, sír-e a megszokott módon, illetve megnyugszik-e.
• Ne rázd meg a babát, és ne próbáld erőteljesen mozgatni a fejét vagy a nyakát.
• Ha vérzés látható, tiszta ruhával óvatosan fedd le a sérült területet.
• Erős vagy romló tünetek esetén kérj sürgős orvosi segítséget.

A szülőknek gyakran okoz indokolatlan ijedelmet, ha gyermekük fejformája eltér az általuk várttól. Az alábbiakban következzen néhány ártalmatlan jelenség, és néhány olyan, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Ferde fejtartás és tartósan lefittyenő fej

Tudtad, hogy kisbabád mozgásfejlődésére hatással lehet, ha ferdén tartja a fejét, vagy egyik oldalra gyakrabban fordítja, illetve ha van egy úgynevezett kedvenc oldala?

Kisbabáknál az egyik leggyakoribb probléma, amikor egyik oldalra többet tekintenek, olyan mintha lenne egy kedvenc oldaluk, emellé sokszor társul, hogy picit ferdén tartják a fejüket és ezt még a gerinc további szakaszai is lekövetik és a pici C-alakot vesz fel a törzsével.

Ez a császáros születésű babák 80%-ánál észlelhető. Az aszimmetrikus fejtartást valamilyen születéskori esemény okozhatja, vagy méhen belüli téraránytalanság.

Miért alakulhat ki aszimmetria?

A születéskori eseménykor, nem feltétlen kell nagyon elhúzódó és extrémebb szülésre gondolni. Amikor a babát átsegítik a szülőcsatornán, nagy erők hatnak rájuk, nyomás, húzás, tolás (Csecsemő mozgásfejlődés).

Amikor a baba ferdén tartja a fejét, és egyik oldalra többet néz, a koponyájának az egyik oldalát nagyobb nyomás éri. Ha ez hosszabb ideje (hónapok óta) fennáll, koponya aszimmetria alakul ki.

Az érintett oldalon ahol nyomódik a koponyájuk, a koponyacsontok előre tolódnak. Ezen az oldalon nyomás alá helyezik a koponyacsontok az agyat is, ami még nem tisztázott kutatások által sem, hogy milyen hatással lehet a pici agyfejlődésére.

Az azonban bizonyos, hogy egy feszültség alakul ki azon az oldalon, így okozhat ez fejfájást, fülfájást, illetve hatással lehet a látásra is.

Hogyan ismerhető fel a koponya aszimmetriája?

A pici háton fekszik, te pedig a fejénél állsz, tekinteted a feje tetején van, és azt látod, hogy a kedvenc oldalon a homloka picit előrébb, a plafon felé jobban kiemelkedik.

A baba fejformája lehet hosszúkás, aszimmetrikus, illetve előfordulhat, hogy a koponya egyik oldala laposabb. Ezek a különbségek nem minden esetben jelentenek betegséget, de tartós fennállásuk vagy romlásuk esetén érdemes szakember véleményét kérni.

Hogyan hat a ferde fejtartás a mozgásfejlődésre?

Továbbá ha a pici ferdén tartja a fejét, akkor nyakizmokban egyensúlyfelborulás szokott létrejönni. Amiatt, hogy egy irányba többet néznek, lesznek izmok, amiket dominánsabban használnak, és ezek nagyon befeszülhetnek.

Ellenoldalon folyamatos megnyúlásban lehetnek más izmok, ezek egy fékező izommunkát végeznek, ők is terhelődnek és mindkét oldalon lehetnek szöveti feszültségek, fájdalmak is.

Sok esetben a pici törzse is leköveti ezt az aszimmetriát, és kis kifliben/c-alakban fekszik. A C-alak belső oldalán (amerre a fejük is billen) a gerinc menti izmok rövidülnek.

Sokszor ez a lábuk többet is van hajlítva a másik pedig kifeszítve. Amiatt, hogy a babák ferdén tartják a fejüket (balra billentve), és dominánsan egy irányba tekintenek (jobbra) azt látjuk, hogy amerre néznek, azt a kezüket (jobb) többet használják, és ez hatással lesz a vállövi izmok egyensúlyára is.

Másik kezüket (bal) hajlított helyzetben tartják. Amerre néznek (jobb) arra felé általában a lábuk is nyújtott helyzetben van, míg ellenoldalon (bal) hajlítva.

Az aszimmetrikus tónusos nyaki reflex szerepe

Ez tulajdonképpen az aszimmetrikus tónusos nyaki reflex jelenléte dominánsabban az egyik (jobb) oldalon. A csecsemőkori reflexeknek nagy szerepe van a babák életében, de csak egy bizonyos korig szabad észlelnünk jelenlétüket.

Ha nem épülnek le időben, zavarják a mozgásfejlődés előre menetelét. Az aszimmetrikus tónusos nyaki reflex (ATNR) már magzati korban kialakul, szerepe lesz a baba izomtónusában, a szem-kéz koordinációban, hátukról való forgásban, tárgyak után nyúlásban.

Azt tartják, hogy születéskor segíti a magzat szülőcsatornán történő rugalmas átjutását is. A baba 5-6. hónapos koráig aktív, majd ezt követően kell leépülnie.

A későbbi mozgásminták lehetséges eltérései

Akadályozott lehet a forgás, vagy ott is megfigyelhető, hogy dominánsan egyik oldalon fordul át a baba a hátáról a hasára, illetve hasáról vissza a hátára.

Továbbiakban aszimmetrikusan indulhat meg a kúszás- mászás. Rengetegszer egyik lábukat nem hajlítják, csak húzzák maguk után, és a váltott kézhasználat sem jön létre.

Ilyenkor két kézzel egyszerre húzzák előre magukat a kúszás során, úgy, hogy az egyik kar előrébb van, mint a másik. Ha nem szép a kúszáskép, azt tartják ez hatással lesz a szem-kéz koordinációra, kisiskolás korban pedig jelentkezhetnek tanulási nehézségek.

További feltételezés, hogy az ismeretlen eredetű gerincferdülések hátterében is ilyen aszimmetriák állnak. Hiszen ha az első nyakcsigolya nincs a helyén, ez az alatta lévő gerincszakaszokra is hatással lesz, beindít kompenzációs mechanizmusokat, amikor elkezdenek járni.

Lapos fej és a baba fekvőhelyzete

A csecsemő feje könnyen deformálódik, mert a koponya szerkezete igen képlékeny. Lapos fej a rossz fektetés miatt alakul ki.

A csecsemők közel fele olyan mértékig előnyben részesíti valamelyik oldalát alvás közben, hogy a koponyája asszimetrikusan belapul. A jelenség jórészt ártalmatlan, de nem túl esztétikus.

A lapos fej lehet szimmetrikusan és aszimmetrikusan lapos, ezek közül vannak súlyosabb és enyhébb esetek is. A baba fej „laposságát- kerekségét” craniométerrel mérhető.

Sok szülő a bölcsőhaláltól való félelmében nem fekteti hasra babáját, melynek következménye a hetek alatt kialakult ellaposodás, asszimetria. A kicsit ellaposodott fej ártalmatlan, de az agykoponya a fokozott ellaposodása nem teszi lehetővé, hogy az agy normálisan tudjon fejlődni a koponyán belül.

Megelőzésnek javasolt a baba ébrenléti idejében való hason fektetés. Sok szülő panaszkodik, hogy gyermeke nem szeret hason lenni.

Ebben az esetben próbáld megkedveltetni vele az így eltöltött időt! Feküdj te is hasra, szembe vele vagy mellé, játsszatok így.

Ha azonban a baba nagyon tiltakozik a hason fekvés ellen, és kitartó próbálkozásod ellenére sem javul a helyzet, érdemes gyógytornásznak megmutatni, ugyanis a túl kötött vagy túl laza izomzat is okozhatja, hogy kényelmetlen neki ez a pozíció.

Biztonságos fektetés és hason játék

Ha nem szereti a hasonfektetést, kezdetben félig fekvő helyzetben a mellkasodra tedd hason és így játssz vele kukucska-játékot!

3-4 hónapos kortól pedig tedd le hason a földre minden nap 5-6 alkalommal néhány percre! Feküdj oda mellé és szórakoztasd, beszélgess vele, így idővel megerősödnek majd a nyakizmai és megkedveli a hasonfekvő helyzetet is.

A megfelelő matrac kiválasztása, a testhelyzetek és a fekvőhelyek változtatása is fontos. Ahhoz, hogy jól érezze magát és egészségesen feküdhessen gondosan kell megvetni az ágyát.

A kutacs és a koponya fejlődése

Az újszülöttek koponyája még nem teljesen zárult össze: a fejen található lágy rész, a kutacs kétéves kor táján tűnik el végleg.

A kutacs a baba koponyáján levő lágyrész, amely szüléskor a rugalmasságot biztosítja. Összesen 6 kutacs található egy kisbaba fején.

A hátsó kutacsok általában fél éves korra becsontosodnak. Az elülső kutacs másfél éves korra keményedik meg, de a teljes csontosodás felnőtt korra fejeződik be.

A kutacs rugalmassága fontos a koponya- és agynövekedéshez. A kutacs egy jelzőrendszer.

• Ha behorpadt: szomjúságot, folyadékhiányt jelez.
• Főként nyáron, nagy melegben érdemes erre odafigyelni.
• Ha feszes, vagy nagyon kidudorodik, jelezhet betegséget.
• Síráskor is kidudorodó, de ez normális.

Ritka, két-háromezer babából egyet érintő, de komoly rendellenesség a koponyavarratok idő előtti elcsontosodása, az úgynevezett craniosynostosis.

Ebben az esetben az agynak nincs elég helye növekedni, ami súlyos problémákat - értelmi visszamaradottságot, étkezési problémákat, torz fejformát - okozhat.

Ritkán előfordul - két-háromezer babából egy esetében -, hogy a koponya varratok idő előtt elcsontosodnak: ez az úgynevezett craniosynostosis, melynek hátterében genetikai betegség áll - tudtuk meg Makay Zsuzsa védőnő szakértőnktől.

Mit nem árul el a fejforma?

Bár ma már valószínűleg senki nincs, aki komolyan venné a 18. század népszerű áltudományos mozgalmát, a frenológiát, de azért érdekesség képen érdemes megemlíteni, hogy néhány száz évvel ezelőtt komoly tudósok is elhitték: a koponyán található bizonyos "agyi dudorokból" lehet következtetni valaki értelmi képességeire.

Bár a tudományos igényességében nagyjából a csillagjósláshoz hasonló színvonalú mozgalom a 19. századra veszített népszerűségéből, hatását még a huszadik század elején is érzékeltette: az Utas és holdvilágban a főhős gimnáziumi tanára valamikor az első világháború idejében koponyavizsgálattal állapítja meg, melyik tanuló mennyire intelligens.

A 20. században teljesen elvetették, hogy a külső mérésekkel meg lehessen határozni egy ember jellemét. A baba fejformája önmagában nem árulja el a gyermek értelmi képességeit vagy személyiségét.

Ártalmatlan újszülöttkori fejformák

Csúcsos fejforma szülés után

Természetes úton világra jött újszülöttek koponyája - az esetek nagy részében - csúcsos formát vesz fel.

Szerencsére a magzat fej csontozata lágy, rugalmas, ezért a szülőcsatornán történő áthaladáskor a magzati életben még kerek fejforma kicsit lelapul, keskenyebb, hosszabb lesz, ami szülés közben csökkenti az elakadás veszélyét.

Emiatt nem kell aggódni, a csontok, varratok néhány napon belül visszaveszik normális alakjukat.

Hogyan kezelhető a ferde fejtartás?

Mindenképpen szükséges valamilyen lágyrészekkel foglalkozó terápiás módszer: Dévény módszer, Fascia Disztorziós Modell technika, Pfaffenrot terápia, stb.

A lágyrész technikákkal fellazítjuk a letapadt, illetve a feszes kötőszöveteket. Sajnos az aktív torna azért nem elegendő, mert a rövidült kötőszöveti struktúrákat nem tudja javítani, azokhoz elengedhetetlenek a lágyrész technikák.

Ha már egy jobb kötőszöveti állapotot elértünk, akkor viszont szükség van az ízületek mobilizálására is, majd jöhet az aktív torna.

A mi esetünkben az első nyakcsigolya, valamint a keresztcsont-és csípőlapátok közötti ízületek mobilizálása kulcsfontosságú lesz.

A megemlített terápiás módok közül itt kiemelném a Fascia Disztorziós Modell technikát, ami azért egy jó választás, mert a terapeuta azt keresi, milyen kötőszöveti diszfunkció tartja fenn az aszimmetriát, tehát valóban a probléma gyökerét keresi meg és kezdi kezelni.

További előnye ennek a terápiás módszernek, hogy nem csak a lágyrész eredetű problémákat, de az ízületeket, sőt a koponyacsontokat is mobilizálja.

Hány kezelésre lehet szükség?

Ez rendkívül változó, a baba szövetrendszerétől is függ, mennyire sok probléma van, hogy reagál a szervezete, illetve a szülők mennyire kooperálnak a terápia során.

Pici probléma, illetve időben megkezdett terápia esetén akár 2-3 kezelés is elegendő lehet.

Sírni fog-e a baba?

Sírni fog a baba a kezelés során? elképzelhető. Fájdalmas neki? Nem minden fogás jár fájdalommal, de sajnos vannak fájdalmas fogások.

Fog erre emlékezni, hogy ilyen terápiára viszed kisbabád? Nem gondolnám.

Ami azonban biztos, hogy a picit zavarják a meglévő kötőszöveti eredetű disztorziói, nyugtalan, próbálja kimocorogni, esetleg gyorsabban fel is akar állni, mint azt várnánk a megfelelő mozgásfejlődési ütem szerint.

Hosszútávon mindenképpen egy egészségesebb mozgásszervrendszer várható, ha kikezeljük a csecsemőkori problémákat.

A lapos babafej lehetséges kezelései

Tanácsos szakemberhez fordulni (orvos, gyermek gyógytornász) ha a fejformával kapcsolatban kérdésünk, bizonytalanságunk van, mert a fejforma csak 1 éves kor alatt befolyásolható.

A vizsgálaton megbeszélhetik a fej laposságának mértékét, hasznos tanácsokkal láthatják el vagy különböző terápiát javasolhatnak.

Súlyosabb esetekben

• koponya ortézis,
• műtét,
• pozicionálások,
• lyukas babapárna / Mackógyógytorna babapárna
• manuál terápia,
• Dévény kezelés
• Vojta terápia
• Craniosacralis terápia,
• Kinesio taping,
• aktív gyógytorna

Enyhébb esetekben

• lyukas babapárna / Mackógyógytorna babapárna
• pozicionálások,
• manuál terápia,
• craniosacralis terápia,
• kinesio taping,
• gyógytorna

A Mackógyógytorna babapárna egy lyukas párnát és egy lyukas fél párnát tartalmaz. A párna speciális kialakítása 3 minőségű szivacs kombinációjából és a helyes anatómiai helyzetek figyelembe vételével a Mackórendelőben történt.

Hogyan támogatható a baba mozgásfejlődése?

Mit tehetnék a babám mozgásfejlődéséért? Egyszerű: legyen tere szabadon mozogni, legyen ösztönző a környezete!

Ha eleget gyakorolhat, mozoghat szabadon, idővel elsajátít majd minden mozgásformát. De mik azok, amikkel akadályozhatod őt, lassíthatod a fejlődését?

1. Túl korai ültetés

A babát nem szabad ültetni, amikor még nem tud magától felülni. Ennek az az oka, hogy a hátizmok a hasonfekvés, a kúszás-mászás során fejlődnek.

Ha akkor ülteted, amikor még nem elég fejlettek a hátizmok, a baba gerincoszlopa tartja meg a teljes súlyát, ami túl nagy terhelés ró a csontjaira, és ez a későbbi gerincferdülés forrása lehet.

Onnan, hogy a háta az ülés során meggörbül, a fejét nem tudja tovább tartani, ezért leereszti, lógatja. Ha támaszték nélkül ül, pár perc után előredől és a kezeire támaszkodik.

Pontosan mi is számít önálló felülésnek? Amikor a baba mászásból, térdelő vagy fekvő helyzetből segédeszköz nélkül, csupán a földre támaszkodva saját izomerőt használva ül fel.

Ha hanyattfekvő vagy félig ülő helyzetből a szülő kezét vagy a pihenőszék/autósülés/kiságy szélét használva karizommal húzza fel magát, az még nem önálló felülés.

Sok baba képes karizommal felhúzni magát már 3-4 hónapos korban, de ez még nem „valódi” felülés, mert a kicsit még nem a gerincizmai tartják meg.

2. Túl sok ültetés

Sok baba már kisebb korban is szívesen csücsül az autós hordozóban vagy nézelődik az etetőszékből és később is örömmel fogadják az ülő testhelyzetet.

Mivel így jól elfoglalja magát a baba, nagy csábításnak tűnik hagyni, hadd ücsörögjön akár a nap nagy részében. A sok ültetés azonban nem inspirálja a babát a mozgásra, hiszen sok mindent lát, elér ülő helyzetben is.

Ezért törekedni kell arra, hogy az ülő játékot és a szabad mozgást váltogasd egymással és lehetőség szerint ne üljön minden nap órákon át ugyanabban a testhelyzetben a baba.

A WHO mozgásfejlődést támogató ajánlása 1 éves korig naponta maximum 45-60 perc ültetést javasol, ami egyhuzamban nem lehet több, mint 20-30 perc.

3. Mindig hanyatt fekszik a baba

Sok baba szívesebben fekszik játékidőben hanyatt, hiszen így jobban lát mindent, míg hason fektetve emelni kell a fejét, ami nagy megerőltetés a számára.

Ennek ellenére fontos, hogy ébren is feküdjön néha hason is. Ha nem szereti a hasonfektetést, kezdetben félig fekvő helyzetben a mellkasodra tedd hason és így játssz vele kukucska-játékot!

4. Túl sok idő puha felületen

Ha a baba mindig kiságyban, vagy járókában puha szivacson játszik, lassabban, nehézkesebben kezd el mozogni, mintha van lehetősége kemény aljú járókában vagy a földre leterített takarón játszani.

Ha szeretnéd ösztönözni őt a kúszásra, mászásra, így tudsz segíteni neki.

5. Arccal kifelé hordozás

Sokan szívesebben hordozzák a babát arccal kifelé, mondván, hogy így többet lát a világból, ez a testhelyzet azonban nem egészséges a számára.

Ebben a testhelyzetben a baba háta homorít, ami megterheli a gerincoszlopot, a lábai pedig lógnak, ami a csípőfejlődés számára nem megfelelő.

4-5 hónapos kor felett, amikor a babát már jobban érdekli a külvilág és szívesen nézelődik, érdemesebb háton vagy csípőn hordozni a babát.

6. Állítás és jártatás

A felállás, a járás rejtelmeire a baba magától is rájön, ezeket nem lehet megtanítani neki.

Ahhoz, hogy fel tudjon állni és járni, megfelelő lábizmokra, hátizmokra van szükség, amit a kúszás és mászás során sok-sok gyakorlással fejleszt ki a baba, de emellett szüksége van megfelelő egyensúlyérzékre és talpizomzatra is, ami szintén az önálló felállás, kapaszkodva járás során fejlődik.

Az idő előtti felállítás, jártatás túlterheli a csontokat, lábakat, amikor azok még nem elég izmosak a baba teljes súlyának megtartásához, ráadásul a baba rossz egyensúlyi helyzetet szokik meg, mivel mindig valakinek a kezét fogva sétálgat, így sokkal többet fog esni, több a baleset.

A jártatás ráadásul rossz szokássá alakulhat, hiszen a baba megszokja, hogy mindig valaki kezét fogva sétálgat, és mivel nagyon élvezi, folyton ezt kéri.

7. Holdkomp, bébikomp vagy „járóka”

Kerekes szerkezet, amibe bele lehet ültetni a babát és a lábával tudja lökni magát. A baba nagyon élvezi, mert csücsülhet benne és mindenhova eljut.

Mégsem ajánlatos a folyamatos használata, mert egyrészt a kicsi ül vagy áll benne egy olyan életkorban, amikor magától felülni, felállni még nem tud, a lábbal hajtás miatt rossz egyensúlyi helyzetet és egy természetellenes mozgásformát szokik meg.

Ha túl sokat van benne, az a kúszástól-mászástól veszi el az időt, amire a fejlődése szempontjából sokkal nagyobb szüksége lenne.

Amiről nem feltétlenül káros, ha megfelelően használják

Rugós hinta

Sokan azt hiszik, egyáltalán nem lehet használni, azonban, ha a baba már tud magától ülni, nyugodtan ugrálhat a rugós hintában.

Ez fejleszti lábizmokat, combizmokat, talpizomzatot és az egyensúlyérzéket.

Bumbo szék

Az Amerikában nagyon népszerű babaszéket kifejezetten abban az életkorban javasolják, amikor a baba még nem tud ülni, számos helyen azonban arról írnak, hogy a szék káros a babák fejlődésére nézve, ezt azzal indokolják, hogy a baba nem tud szabadon mozogni a székben, ezért lemarad a mozgásfejlődésben (ez igaz is, amennyiben túlzásba visszük a használatát).

Sok szülő már az egészen kicsi, 2-3 hónapos babákat már beleülteti, ez azonban káros lehet, mert a szék merev fala nem követi a gerinc vonalát, ami rossz tartáshoz vezet, különösen, ha hosszú ideig benne marad a baba.

Ha azonban a baba már szépen tartja a fejét és a hátát és képes ölben megtámasztva ülni, nagyjából 6 hónapos kort követően már lehet használni a széket, azonban érdemes a pihenőszékhez és a hordozóhoz hasonlóan csak rövidebb időtartamokra beletenni a kicsit akkor, amikor tényleg szükséges.

Babakocsi háttámlájának felemelése

4-5 hónaposan már sok baba nem szeret teljesen hanyattfekvő pozicióban feküdni a babakocsiban, ilyenkor 150 fokban már fel lehet emelni a babakocsi háttámláját, hogy jobban kilásson a baba, 6-7 hónapos kortól pedig már 120 fokig is megemelheted, a lényeg, hogy a kocsi háttámlája a baba fejét is tartsa.

Autósülés

A nagyobb babák már fél éves kor körül kinőhetik az autóshordozót, ilyenkor átülhetnek a 9-18 kilós autósülésbe, ha az olyan, ami hátradönthető, tehát nem derékszögben ül benne a baba.

Ezekbe 1 éves kor előtt csak menetiránynak háttal lehet beültetni a babát.

Pihenőszék

Mivel ez puha és teljes testhosszában megtámasztja a babát, ezért nyugodtan lehet használni.

Mikor érdemes gyermekorvoshoz vagy gyógytornászhoz fordulni?

Ami azonban a legbiztonságosabb: bármi kétséged merül fel a babád fejlődésével - így a fejformájával - kapcsolatban, említsd meg a gyermekorvosnak!

Ha a baba mindig ugyanarra az oldalra fordítja a fejét, tartósan ferdén tartja, nehezen emeli meg, gyakran lefittyen a feje, vagy nem szeret hason feküdni, érdemes gyógytornásznak megmutatni.

Ha te is észleled az imént említett problémákat kisbabádnál, minél előbb kérd szakember véleményét, és szükség esetén kezdjétek meg a terápiát!

A fejforma csak 1 éves kor alatt befolyásolható, ezért a tartós aszimmetria vagy ellaposodás kivizsgálását nem érdemes hosszú ideig halogatni.

tags: #veletlenul #lefittyent #a #babam #feje