Ha egy 15 hónapos gyermek szemgödre vagy a szeme környéke vörös, annak hátterében állhat egyszerű irritáció, allergia, árpa, rovarcsípés, könnycsatorna-elzáródás vagy kötőhártya-gyulladás, de sérülés és ritkábban komolyabb szemészeti betegség is okozhatja. A szemvörösség akkor alakul ki, amikor a szem felszínén lévő erek irritáció vagy fertőzés miatt kitágulnak.
A probléma diagnosztizálásához és a szükséges szemkezeléshez azonban kötelező a gyermekszemész szakorvoshoz fordulni. Különösen fontos a mielőbbi vizsgálat, ha a vörösséghez szemfájdalom, fényérzékenység, látási panasz, szemhéjduzzanat, láz, sérülés vagy váladékozás társul.
Mikor szükséges azonnal orvosi vizsgálat?
A gyermeket szakorvosnak kell megvizsgálnia, ha szemfájdalmat, fényérzékenységet, homályos látást vagy szemhéjduzzanatot tapasztal. Csak a szemorvos tud pontos diagnózist felállítani és megfelelő kezelést javasolni.
- Szemfájdalom
- A látás romlása
- Fényérzékenység
- Néhány napnál tovább elhúzódó tünetek
- A tünetek súlyosbodása
- Gennyes váladék vagy nyálka folyása a szemből
- Láz
- Hirtelen kialakult látászavar
- Hányinger vagy hányás
- Idegentest-érzés a szemben
- A szem kinyitására való képtelenség
Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha a szemvörösség mellé fájdalom, fényérzékenység társul, illetve olyan általános tünetek jelentkeznek, mint fejfájás, hányinger, hányás, gyengeség.
Ha a gyermek szeme megüthette magát, játék közben sérülés érte, vagy vegyi anyag került bele, ne várjanak otthoni javulásra. Heveny tünetek, sérülés, fájdalom vagy látási panaszok esetén szükségessé válhat, hogy orvos is lássa a gyermeket.
Miért vörösödhet be a gyermek szeme?
A szemvörösség felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt gyakran előfordulhat. A szem akkor vörösödik be, amikor a szem felszínén lévő erek irritáció vagy fertőzés miatt kitágulnak.
A szem a kiváltó októl függően fokozatosan vagy hirtelen válhat vörössé. Előfordulhat, hogy a betegnek egyéb tünetek nélkül is bevörösödik a szeme, vagy a problémát más tünetek kísérhetik.
A kivörösödött szem nem mindig jelent komoly problémát, hiszen akár a füsttől, a száraz levegőtől is kivörösödhet a kötőhártya. A gyermek szemének vörösségét okozhatja fáradtság, de súlyosabb szemészeti állapot is, amely kezelés nélkül nem múlik el.
A leggyakoribb kísérőjelenségek a vörös és duzzadt szemek, a megfázás okozta szemvörösség, a láz és szemvörösség, a bevörösödött és váladékozó szem, valamint a vörös és viszkető szemek. Az is gyakori, hogy a bevörösödött szem látszólag súlyosabbnak tűnik, mint ahogyan a gyermek ténylegesen érzi magát.
A leggyakoribb okok 15 hónapos korban
1. Kötőhártya-gyulladás
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakrabban előforduló gyermekkori szembetegség. A kötőhártya laza, áttetsző, erekkel átszőtt hártya, ez borítja a szem fehérjét, és béleli a szemhéjak belső felszínét.
A kötőhártya-gyulladás főként bakteriális vagy vírusos fertőzés, illetve allergiás reakció következtében alakulhat ki. A kiváltó ok alapján lehet fertőzéses eredetű, amelyet baktériumok, vírusok, gombák vagy paraziták okoznak, illetve lehet nem fertőzéses jellegű.
A kötőhártya-gyulladás a szem kipirosodásával, viszketésével jár. Gyakori, hogy a beteg úgy érzi, mintha valami belement volna a szemébe.
- Vörös szemek
- Égő vagy viszkető érzés a szemekben
- Duzzadt szemhéjak
- Fényérzékenység
- Túlzott könnyezés
- Sárga, vizes vagy nyálkás váladékozás
- Idegentest-érzés
- Homályos látás
Reggel, ébredés után a szemek összeragadhatnak, melyet az éjszaka termelődött és beszáradt váladék okoz. A pirosságot szinte mindig fokozott érzékenység és könnyezés kíséri.
Vírusos eredetű fertőzés esetén a szemből ürülő váladék inkább vizes, áttetsző, míg bakteriális eredetű gyulladás esetén sárgás-zöldes váladék termelődik. Sárgás-zöldes váladék mindenképpen felülfertőződésre utal, víztiszta könnyezés hátterében többnyire vírus vagy allergiás folyamat áll.
A betegség sokszor felső légúti megbetegedéssel jár együtt. A vírusos kötőhártya-gyulladás leggyakrabban megfázás következménye, a tünetek pedig általában az egyik szemen kezdődnek, majd átterjednek a másikra.
A bakteriális kötőhártya-gyulladás baktériummal való közvetlen érintkezés következtében alakul ki. A bakteriális kötőhártya-gyulladás fertőző és kezelést igényel.
Ha baktérium vagy vírus okozza a gyulladást, akkor fontos, hogy amíg a gyógyulás tart, ne menjen a pici közösségbe. Ha fertőző betegsége van, játszótérre, babaúszásra, játszóházba se vigyük a kicsit!
2. Vírusos kötőhártya-gyulladás
A vírusos kötőhártya-gyulladás, más néven „vörös szem” leggyakrabban megfázás következménye. A kötőhártya-gyulladásnak ez a formája fertőző, és előfordulhat, ha a gyermeknek felső légúti fertőzése volt.
A vírusos kötőhártya-gyulladás vírustörzseire nincs közvetlen kezelés, de az orvos enyhítheti gyermeke panaszait. Javasolhat antibiotikummentes szemcseppeket a bevörösödött szemre, a szem pihentetését, illetve meleg borogatást.
A fertőzésnek idővel meg kell szűnnie. A vírusos eredetű gyulladás tüneti terápia mellett - hidegvizes borogatás, esetleg műkönny használata - különösebb orvosi beavatkozás nélkül, magától gyógyul.
3. Bakteriális kötőhártya-gyulladás
A bakteriális kötőhártya-gyulladás tünetei hasonlóak a vírustörzsek által okozott tünetekhez, azzal a különbséggel, hogy általában sokkal sárgásabb váladékozással jár.
Bakteriális fertőzésre antibiotikumtartalmú szemcsepp javasolt, segítségével a tünetek néhány napon belül megszűnnek, a gyulladás elmúlik. Ennek a szemrendellenességnek a kezelésére az orvos szemcseppeket írhat fel a gyereknek vagy antibiotikum tartalmú kenőcsöket.
Antibiotikumos vagy vírus elleni kezelést csak szakember rendelhet el. A gyermek szemének kezelését ne kezdjék el korábbról megmaradt vagy másnak felírt szemcseppel.
4. Allergiás kötőhártya-gyulladás
Az allergiás kötőhártya-gyulladás akkor jelentkezik, amikor allergének jutnak a szembe, és allergiás reakciót váltanak ki. Az allergiás kötőhártya-gyulladás vörös, viszkető, könnyező és égő szemmel jár.
Az allergiás kötőhártya-gyulladás mind a két szemet érinti. A tünetek gyakran kiegészülnek az orr viszketésével, tüsszögéssel, valamint orrfolyással.
Gyakori kiváltó okok:
- Por
- Pollen
- Penészgomba spórák
- Állati szőrök és tollak
- Tisztítószerek
- Parfümök
- Füst
- Kozmetikumok
Az allergiás reakció a kiváltó tényezőtől függően rövid vagy hosszabb ideig tarthat. Szezonális vagy kontaktallergia is okozhat szemvörösséget.
Ne engedjük meg a gyermeknek, hogy szemét dörzsölje, piszkálja, mert a viszketés ettől nem fog elmúlni, csak vizenyősebbé válhat a kötőhártyája. Ha a tünetek hátterében allergiás reakció áll, legfontosabb az allergén eltávolítása a környezetből.
Ezek jelentős részét eltávolíthatjuk tiszta vízzel, amit naponta többször is alkalmazhatunk, de szükség esetén tartósítószermentes műkönny használatával is megpróbálkozhatunk. A panaszok tartós fennállása esetén mindenképp forduljunk gyermekszemész szakorvoshoz!
5. Könnycsatorna-elzáródás
Csecsemőknél és kisgyermekeknél a vörös vagy váladékozó szem hátterében könnycsatorna-elzáródás is állhat. Újszülötteknél a könnycsatorna veleszületett elzáródása esetén már 1-2 hetes korban tapasztalhatjuk, hogy a szem állandóan könnyezik, esetleg reggel váladékozik.
A csecsemőkori, szinte a születéstől fennálló, változó panaszokat okozó váladékozás hátterében leggyakrabban a könnycsatorna elzáródása áll. A panaszok háttérében a szemrésben, a könnycsatornácskákban vagy a könnytömlőben pangó könny áll, mely nem tud elvezetődni.
A könnyutak szűkülete egyéves korig általában spontán megnyílik. Masszírozással segíthetünk rajta, ritkán azonban szondázásra, átfecskendezésre van szükség.
A szempillák közé ragadt váladék a szem fertőzöttségére is utalhat. A szemcsepp használata előtt nedves vattával óvatosan tisztítsuk meg a szemet felforralt, majd lehűtött vízzel!
6. Idegentest vagy kisebb sérülés
A szem bepirosodhat valamilyen idegentest, például szempilla, porszem vagy bogár miatt is. Ilyenkor gyanúra adhat okot, ha csupán az egyik szeme piros.
Ha idegentest, például porszem, szempilla, apró bogár került a szembe, dörzsölés helyett érdemes kivárni, míg a pislogás és a bőven termelődő könny kimossa. A szemet nem szabad erősen dörzsölni, mert ez felsértheti a szaruhártyát.
Ha idegentest okozza a panaszt, akkor a legfontosabb ennek mihamarabbi eltávolítása, kiöblítése a szemből. Mielőtt orvoshoz fordulna, öblítse ki gyermeke szemét műkönnyel vagy sóoldatos szemöblítővel, ha pedig nincs kéznél, használjon ivóvizet, és többször pislogtassa.
Ha az idegentest nem távozik, a gyermek fájdalmat jelez, nem tudja kinyitni a szemét vagy látási panasza van, orvosi eltávolítás szükséges.
7. Szaruhártya-felhorzsolódás
A szaruhártya-felhorzsolódás a szaruhártya megkarcolódása. Sok apró részecske karcolhatja meg a szaruhártyát, például por, szennyeződés, homok, kontaktlencse vagy akár egy papírdarab.
A gyermek esetleges szaruhártya-felhorzsolódásának jelei:
- Szemfájdalom
- Szemcsék érzése a szemekben
- Könnyezés
- Vörös szemek
- Fényérzékenység
- Fejfájás
Ez a probléma sürgős szemészeti kezelést igényel a fertőzés megelőzése érdekében. A szaruhártya sérülése kötőhártya-gyulladás után is kialakulhat, és kezelés nélkül súlyosabb szövődményekhez vezethet.
8. Szemhéjgyulladás és árpa
A blepharitis a szemhéjak gyulladása. Ez a probléma a szemhéj alján lévő kis mirigyek elzáródása miatt alakulhat ki, ami irritációt és gyulladást okoz.
- Könnyezés
- Vörös szemek
- Viszkető szemhéjak
- Égő vagy szúró érzés a szemekben
- A szem körüli bőr hámlása
Néha a blepharitis jégárpa megjelenéséhez vezethet. Bár kellemetlen, a blepharitis nem fertőző, és nem okoz maradandó szemkárosodást.
Az árpa baktérium okozta fertőzés, mely a szempillák tövében, a szemhéjmirigyek gyulladása következtében jelenik meg. A megduzzadt szemhéj fájdalmas, és zavarja a látást.
Legtöbbször a szem belső zugához közeli szempilla egyik faggyúmirigyéből indul a gyulladás, mely helyileg duzzanatot, kivörösödést és fájdalmat okoz. Kis idő elteltével az árpa megtelik gennyel.
El a kezekkel tehát az árpától, inkább naponta többször borogassuk meleg vizes steril gézlappal! Ha nyomkodjuk, piszkáljuk, a kórokozók a véráramba kerülhetnek vagy a szomszédos szempillatövekre is ráterjedhetnek.
Az antibiotikumos kenőcs és antibiotikumos szemcsepp használata orvosi javaslat alapján történik. Ha az árpa tartósan fennáll, nem ürül ki, vagy ismételten visszatér, szemészeti vizsgálat szükséges.
A jégárpa a Meibom-mirigyek hosszú időn keresztül fennálló gyulladása miatt alakul ki. Ilyenkor a mirigy kivezető csatornája elzáródik, az elzáródás mögött a váladék felgyülemlik.
Gyermekkorban a többször visszatérő árpa hátterében cukorbetegség vagy immunhiányos állapot is állhat, ezért ilyenkor a betegség okát is ki kell vizsgálni.
9. Szemszárazság és környezeti irritáció
A szemszárazság szemvörösséggel is járhat. Ilyenkor szúró érzés, szemfáradtság is jelentkezhet, a gyermek erősen hunyorog, dörzsöli a szemét.
Szemszárazság esetén - könnyhiány vagy könnyvesztés miatt - a szemfelszínt védő könnyfilm funkciója sérül. Ennek a problémának számtalan oka lehet, így a huzat, az alacsony páratartalom, a füst vagy a digitális eszközök túlzott használata is állhat a háttérben.
A füst, a monitorhasználat, a kontaktlencse viselés és egyéb általános okok miatt kialakult száraz szem betegség is szemvörösséggel járhat. Az elektronikus eszközök képernyője káros hatásainak való tartós kitételét kerülni kell.
A szemorvos által javasolt műkönny segítséget nyújt a probléma kezelésében: pótolja a könnyet és segít nedvesen tartani a szem külső felületét. Fontos, hogy a gyermekek szemének kezelése felnőtt segítségével történjék.
Cseppentés előtt mossunk kezet a gyermekkel együtt! Kisebb gyermekeknél fekve, míg nagyobbaknál ülő helyzetben, hátrahajtott fejjel célszerű a műveletet elvégezni.
10. Vegyi anyag vagy uszodai irritáció
Ha valamilyen anyag vagy tárgy kerül a szembe, az nagyon gyorsan kivörösödhet. Uszodában és strandon elsősorban nem a kétes tisztaságú víz, hanem a benne lévő fertőtlenítőszerek töménysége okozhatja a szem pirosságát.
Ha kémiai irritáció lépett fel, például sampon vagy uszodai fertőtlenítőszeres víz került a szembe, legalább 15 percig kell mosni a szemet. Amennyiben kémiai anyag került a szembe, sürgősen forduljunk szakorvoshoz, az összetételét tartalmazó tájékoztató címkét pedig feltétlenül vigyük magunkkal!
Az erős marószer okozta károsodás egyike a legsúlyosabb és legnehezebben kezelhető sérüléseknek. A megelőzésre kell hangsúlyt fektetnünk.
Ritkább, de komolyabb okok
A kötőhártyán kívül a gyulladás érintheti a szaruhártyát, az ínhártyát, a szivárványhártyát, valamint súlyos esetben a szem belső képleteit is. A komolyabb szemészeti betegségek kizárásához szemészeti vizsgálat szükséges.
Uveitis
Az elülső uveitisnek is nevezett, a szemgolyó belsejét érintő gyulladás fájdalmat, fényérzékenységet, könnyezést és jellegzetes szemvörösséget okozhat. Egyes esetekben a látásélesség is csökkenhet.
Keratitis és szaruhártyafekély
A keratitis a szaruhártyát érinti, és gyermekeknél gyakran adenovírus- vagy herpeszvírus-fertőzés után, illetve kötőhártya-gyulladás szövődményeként jelentkezik.
Különösen a herpeszes keratitis esetén vezethet a megfelelő kezelés hiánya súlyos szövődményekhez, például uveitishez, szaruhártya-hegesedéshez vagy akár másodlagos zöldhályoghoz.
Glaukóma
Glaukóma esetén is jelentkezhet szemvörösség. A glaukóma vagy zöld hályog a látóideg rostjainak fokozatos pusztulásával járó betegség.
A szemvörösség mellett az erős szemfájdalom, a rendszeres fejfájás, a csökkent vagy homályos látás, a hányinger és hányás, illetve a fényforrások körüli szivárványkarikák észlelése figyelmeztető jel lehet.
Szem körüli fertőzés
Ha a gyermek vörös szeme lázzal vagy szemkörnyéki duzzanattal jár, a lehetséges állapotok listája jóval hosszabb. Többek között szaruhártyafekély, episcleritis, periorbitális cellulitis, scleritis, subconjunctivális vérzés vagy iritis állhat a háttérben.
A szem körüli vörösség és duzzanat okai
A szemhéj duzzanatának számtalan kiváltó oka lehet: a gyermek szemébe került idegentest, rovarcsípés vagy -szúrás, trauma vagy különféle fertőzések, de előfordulhat, hogy bőrbetegség áll a háttérben.
A duzzadt szemhéj oka azonban leggyakrabban valamilyen allergia vagy gyulladás. Kontakt ekcéma kisgyermekkorban a szem körül is okozhat viszketéssel járó bőrgyulladást, ilyenkor a szemhéjra kerülő anyagra reagál érzékenyen a bőr.
Ha hirtelen bedagad a szemhéj bőre, akkor leggyakrabban árpa vagy rovarcsípés áll a panaszok hátterében. Egyikük sem fertőz és alapesetben nem szabad rossz közérzettel társulniuk.
Sérülések, esések kapcsán, vagy ritkán az orrmelléküregek felől a szemüregre terjedő gyulladás is hasonló szem körüli pirossággal és duzzanattal járhat. Hozzáértő vizsgálat segíthet elkülöníteni, mi a valódi ok.
Mit lehet tenni otthon a vizsgálatig?
Ha a szem csak enyhén irritált, ajánlott a helyi higiénia alkalmazása és műkönnyek használata. Kontaktlencse viselését kerülni kell, ha a gyermek használ ilyent.
Az egyszerűbb panaszok esetében az immunanyagokat is tartalmazó könny gyorsítja a gyógyulást. Idegentest gyanúja esetén ne dörzsöljék a szemet, hanem tiszta vízzel vagy műkönnyel öblítsék ki.
Ha a pillákon masszív a váladék, akkor azt tiszta, forralás után gondosan lehűtött vizes vattapamaccsal eltávolíthatjuk. A kamillás lemosás nem javasolt, mert a kamilla allergizálhat és szárítja is a szemkörnyék finom bőrét.
A szemvörösség kezelésére alkalmazott szemcseppekkel érdemes vigyázni, mert súlyosbíthatják is a már meglévő problémát. Emellett ki is száríthatják a szemet, és elfedhetnek olyan tüneteket, amelyek egészségügyi problémára figyelmeztetnek.
Antibiotikumot, gyulladáscsökkentő szemcseppet vagy más gyógyszert csak gyermekorvos vagy gyermekszemész javaslatára alkalmazzanak.
Hogyan vizsgálja ki a szemész a vörösséget?
Az orvos először is tudni szeretné, hogy mióta áll fenn a vörösség, és hogy az egyik vagy mindkét szemet érinti. A járulékos tünetekről is információt keres: homályos látás, fényérzékenység, látásvesztés, szemváladékozás, fájdalom, kellemetlen érzés vagy viszketés.
Fontos, hogy információt szerezzen a közelmúltban történt traumáról. Ez lehet fizikai behatás, idegen test vagy vegyi anyagokkal való érintkezés.
Ezután a látás felmérése következik. Csecsemőknél és kisgyermekeknél az eljárás magában foglalja a fixáló- és követési képességük vizsgálatát.
A páciens uvea-ját és szemfelszínét nagyítóval és megfelelő megvilágítással, közvetlen szemmikroszkóppal, elemlámpával vagy réslámpával kell vizsgálni. Az orvos keresi a duzzanat, a bevörösödés, a váladékozás, a trauma vagy az entropion jeleit.
Ellenőrzi továbbá, hogy a szaruhártyán nincsenek-e idegen testek vagy fekélyek, amelyek szaruhártya-fekélyt vagy mikrobiális keratitist okozhatnak. A szemnyomás mérése tonométerrel történik.
A felső szemhéjat alaposan megvizsgálják, kifejezetten idegen testek után kutatva. A szemhéj kifordításának lehetősége a gyermek együttműködésétől függ, és nem végezhető el, ha a szemhéj nagyon duzzadt.
A szivárványhártyát is ellenőrzik - ha az kitüremkedik, a szaruhártya perforálódhatott, ami sürgősségi műtéti beavatkozást igényel.
A Brückner-tesztet a két szem reflexei szimmetriájának felmérésére használják. Ha eltérések vannak, akkor retina rendellenességek, jelentős fénytörési hibák vagy a szemek közötti eltérések állhatnak fenn.
Miért fontos a gyermekszemészeti vizsgálat?
A gyermekek ritkán jelzik, ha nem látnak egészen jól, hiszen nincs mihez hasonlítaniuk a számukra megszokott, normálisnak tűnő állapotot. A látás fejlődésében a hatéves korig tartó életszakasz meghatározó jelentőségű.
Ha bármilyen elváltozás, probléma van a szemmel, akkor azt ennyire korán fel kell ismerni, és idejében kezelni kell, mert egyébként később néha már nem gyógyítható gondok származhatnak belőle.
A látóidegpályák tizenkét éves korig folyamatosan fejlődnek. Menjünk mielőbb szemészhez, ellenkező esetben maradandó látáshibák alakulhatnak ki.
A gyakran könnyező, pirosodó, váladékot kibocsátó szem olyan figyelmeztető jelzés lehet a szülők számára, amely indokolttá teszi a szemvizsgálatot. Látászavarra utaló tünet lehet az is, ha a gyermek rendszeresen túl közel hajol a játékaihoz.
A szemvörösség megelőzése
A gyermekek szemvörössége néhány alapvető higiéniai és egészségügyi szabállyal megelőzhető.
- A megfelelő szemhigiénia betartása
- A szem piszkos kézzel való érintésének kerülése
- A szem dörzsölésének kerülése
- A szem különböző káros anyagokkal való szennyeződésének megelőzése
- Megfelelő folyadékbevitel
- Az elektronikus eszközök képernyője előtt töltött idő korlátozása
- Gyakori és alapos kézmosás
- Saját törölköző használata
A bakteriális, illetve virális eredetű kötőhártya-gyulladás fertőző betegség, cseppfertőzéssel és személyes kontaktussal terjed. A betegség terjedése minél gyakoribb és alaposabb kézmosással előzhető meg.
A törölközőt és a párnahuzatot fertőzés esetén gyakran kell cserélni, egyébként sem árt, ha a családban mindenkinek van saját törölközője, de a kötőhártya-gyulladásos beteg mindenképpen használjon saját törölközőt!
Igyekezzünk megakadályozni a szem vakarását és dörzsölgetését. A gyermeket érdemes rászoktatni, hogy a szemébe sem tanácsos fölöslegesen nyúlkálni.
Mit jelenthet a szokatlan pupillafény vagy a fényképen látható eltérés?
Ha a pupilla területe fehér színűvé válik, ha a pupilla területén sárgás fény csillog, vagy fotón a pupilla területében nem egyformán vörös a szembogár területe, szemészeti vizsgálat szükséges.
A vörös visszfény egy tükröződő jelenség, amely akkor észlelhető, amikor a fény áthalad a pupillán, és visszaverődik a retináról. A retina alatt elhelyezkedő érhálózat felelős a vöröses narancssárga színért, ami a fotókon is látható.
Gyermekek esetében a vörös visszfény eltérései látást veszélyeztető állapotokra is utalhatnak. A vörös visszfény vizsgálatakor a tükröződés jelenlétét vagy hiányát, színét, fényességét és a szemek közötti szimmetriát figyelik meg.
Ha a családi fotón azt vesszük észre, hogy a gyermek szemén tükröződő vörös fény nincs jelen, fehér színű, vagy nem szimmetrikus a két szemen, mindenképp ajánlott szemész szakorvos felkeresése.
Az eltérés hátterében többek között szemlencsehomály, szürkehályog, sérülés, érrendszeri megbetegedés, Coats-betegség, koraszülött-retinopátia, retinaleválás, uveitis, nagyfokú rövidlátás vagy retinoblastoma állhat.
Összefoglaló gyakorlati útmutató
Egy 15 hónapos gyermek szemgödrének vörössége lehet ártalmatlan irritáció, allergia, árpa vagy kötőhártya-gyulladás, de a pontos okot kizárólag vizsgálattal lehet megállapítani.
Ha a vörösség enyhe, nincs fájdalom, nincs látási panasz, nincs láz, és a gyermek általános állapota jó, a szem tisztán tartása, a dörzsölés kerülése és a rövid ideig tartó megfigyelés indokolt lehet. Váladékozás, romló tünetek vagy néhány napnál tovább fennálló panasz esetén gyermekszemészeti vizsgálat szükséges.
Fájdalom, fényérzékenység, sérülés, szemhéjduzzanat, láz, homályos látás, hányás, a szem kinyitásának képtelensége vagy szokatlan pupillafény esetén ne várjanak, hanem mielőbb kérjenek orvosi segítséget.
