A 2 hónapja fennálló Lyme-kór kezelése, tünetei és lehetséges szövődményei

A két hónapja fennálló Lyme-kór már nem feltétlenül a korai, lokalizált fertőzés képét mutatja: a Borrelia baktériumok a véráramon keresztül különböző szövetekbe juthatnak, és érinthetik a bőrt, az idegrendszert, a szívet vagy az ízületeket is. A betegség időben felismerve általában jól kezelhető antibiotikumokkal, de a megfelelő gyógyszer, adagolás és kezelési idő meghatározása orvosi feladat.

Két hónapnyi panasz, kullancscsípés vagy növekvő bőrpír esetén háziorvosi, infektológiai, neurológiai, bőrgyógyászati vagy reumatológiai vizsgálat szükséges a tünetek jellegétől függően. Arcidegbénulás, szívdobogásérzés, szabálytalan szívverés, ájulás, nehézlégzés, erős fejfájás, tarkómerevség, fokozódó végtaggyengeség vagy jelentősen megduzzadt ízület esetén mielőbbi orvosi ellátás indokolt.

Mi a Lyme-kór?

A Lyme-kór, más néven borelliózis, egy fertőzés, amelyet a Borrelia burgdorferi baktérium okoz, és amelyet az emberek fertőzött kullancsok csípésével kapnak el. A Lyme-kór egy bakteriális fertőzés, amelyet a Borrelia burgdorferi baktériumcsoport okoz. A fertőzés leggyakrabban kullancscsípés útján terjed az emberre.

A baktérium a kullancs nyálából, beléből kerül a szervezetbe, majd a véráramon keresztül különböző szövetekbe juthat. A fertőzés érintheti az idegrendszert, az ízületeket és a bőrt is. Ha nem kezelik, a fertőzés az ízületeket, a szívet és az idegrendszert is érintheti.

A betegséget teljes komplexitásában 1975-ben írták le az Egyesült Államokban, de világszerte csak akkor vált ismertté, amikor 1982-ben felismerték a kórokozóját. Az első hazai érintetteket 1984-ben diagnosztizálták. A Lyme-kór nevét az amerikai Lyme városról kapta, ahol az 1970-es években először írták le a betegség jellegzetes tüneteit.

Hogyan terjed a Lyme-kór?

A Lyme-kór terjedésében a kullancsok játszanak kulcsszerepet. Magyarországon elsősorban az Ixodes ricinus nevű kullancsfaj terjeszti a fertőzést. A betegség kórokozója a Lyme-baktérium (Borrelia burgdorferi).

• a kullancs megcsípi az embert;
• a baktérium a kullancs nyálával vagy a beléből a szervezetbe jut;
• a baktérium a véráramon keresztül terjedhet.

Fontos tudni, hogy nem minden kullancs fertőzött, és nem minden kullancscsípés vezet Lyme-kórhoz. A fertőzés esélye általában akkor nő meg, ha a kullancs hosszabb ideig a bőrben marad.

A borelliák a kullancs gyomrában szaporodnak, az emberi szervezetbe legalább 24 órája tartó vérszívás után kerülnek, vagy akár ettől hamarabb is, ha helytelenül távolítják el őket. Az emberben a véráramban és azon átjutva folyamatosan terjednek.

A kullancsok nem a fákról ugrálnak ránk, hanem a magas fűben és az alacsonyabb bokrokon érzik jól magukat, onnan próbálnak ráakaszkodni a ruhánkra vagy a bőrünkre. A Lyme-kórt kullancs terjeszti, más vérszívók nem képesek a fertőzés átvitelére.

Emberről emberre a Lyme-kór nem terjed, sem közvetlen érintkezés, sem szexuális kapcsolat útján. A fertőzés semmilyen szokásos emberi kontaktussal nem adható át.

Mit jelent, ha a Lyme-kór tünetei két hónapja tartanak?

A Lyme-kór több stádiumú betegség, a tünetek pedig nem mindenkinél ugyanabban a sorrendben vagy ugyanolyan erősséggel jelentkeznek. A két hónapja fennálló panaszok lehetnek a kezeletlen fertőzés szétterjedt szakaszának jelei, de önmagukban nem bizonyítják a Lyme-kórt.

A Lyme-kór klinikai képe, kórlefolyása változatos. A betegség sohasem okoz légúti tüneteket, ritkán jár lázzal, de ha mégis, az sosem tart három napnál tovább. A késői tünetek esetében az orvosnak más betegségeket is ki kell zárnia, mert a fáradtság, az ízületi fájdalom, a koncentrációs nehézség és a fejfájás számos eltérő ok miatt kialakulhat.

A Lyme-kór korai tünetei

Vándorló bőrpír

A Lyme-kór legjellegzetesebb korai tünete az erythema migrans névvel illetett bőrpír, amely legalább egy hétig, esetenként hónapokig megmarad, de előbb-utóbb magától is eltűnik. A legtipikusabb korai tünet a vándorló bőrpír, viszont nem mindig jelentkezik, csak az esetek 50-70%-ában.

A körkörösen terjedő ovális bőrelváltozás leggyakrabban 1-2 héttel a csípést követően alakul ki, átmérője eléri vagy meghaladja az 5 cm-t és megjelenése a legtöbb esetben Lyme-kórra utal. A piros folt kezdetben mindig homogén, és többnyire csak napok, hetek múlva, akkor sem mindig lesz céltáblaszerű rajzolata.

A bőrpír valójában nem vándorol a testen, hanem a szélein mutat lassú növekedést. A 2-5 centiméteres átmérő hetek, hónapok múlva akár egy méter nagyságúra is kiterjedhet.

A növekedése során a középső rész feltisztulhat, majd a folt céltáblaszerű alakzatot vehet fel, melyben a középső kör lilás, a szélső piros, a kettő között pedig sokszor egészségesnek tűnő bőrfelület figyelhető meg. A bőrtünet általában nem viszket, nem fájdalmas, de tapintásra meleg lehet.

Az esetek 30 százalékában a jellegzetes Lyme-foltot egyszerűen nem vesszük észre. A kullancscsípés ténye ugyanakkor az esetek 30-50 százalékában rejtve marad.

Az 5 centiméternél kisebb, céltáblaszerű, nem növekvő folt nem Lyme-kórt jelez. Ha a bőrpír 5 centiméternél kisebb, még nem szabad felállítani a Lyme-kór diagnózisát, érdemes ilyenkor néhány napot várni.

Gyermekeknél a fej és a fül mögötti terület van gyakran kitéve kullancscsípésnek, ami azért problémás, mert ezeken a részeken jóval nehezebb felfedezni ezt a tünetet. A fül mögötti csípésnél megjelenő bőrpír általában csak halványan észlelhető, sokszor csak egy körülbelül függőleges, 1-2 centiméteres csík látható a fül előtt.

A foltok pár hét alatt maguktól eltűnnek, így a betegség észrevétlen marad, majd évekkel vagy évtizedekkel később okozhat neurológiai, szív- vagy ízületi megbetegedéseket. A bőrpír megszűnése azonban nem jelenti azt, hogy a kórokozók is eltűntek a beteg szervezetéből.

Egyéb korai panaszok

A korai tünetek közé tartozhat a fáradtság, fejfájás, izomfájdalom, láz vagy hőemelkedés és nyirokcsomó-duzzanat. Felléphet fejfájás, ízületi vagy végtagfájdalom, esetleg jelentősebb fáradékonyság.

A Lyme-kór korai tünetei közé sorolhatjuk az influenzára emlékeztető panaszokat is. A betegséghez társulhat láz, hidegrázás, fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom, valamint megnagyobbodott nyirokcsomó.

Szintén jól felismerhető, bár kevésbé előforduló tünet, elsősorban gyermekeknél a fülkagylón vagy a fülcimpán megjelenő lilásvörös, tömött állagú, néhány centiméter átmérőjű csomó vagy plakk, ami kezelés hiányában több hónapig is megmaradhat.

A két hónap után jelentkező, szétterjedt tünetek

Ha a fertőzést nem kezelik időben, a Lyme-kór későbbi szakaszban más szerveket is érinthet. A második-harmadik stádiumban hematogén szóródás, vagyis a vér útján történő kórokozó-terjedés következik be.

Hetek alatt, nem kezelt betegekben láz, ízületi fájdalom, fejfájás, izomfájdalom, meningitis és encephalitis jelentkezhet. A fertőzés szétterjedt szakaszában erős fejfájás és nyakmerevség, számos bőrkiütés, arcidegbénulás, ízületi gyulladás, szívdobogásérzés, szabálytalan szívverés, szédülés vagy nehezített légzés is előfordulhat.

Idegrendszeri tünetek és neuroborreliosis

A fertőzés bizonyos esetekben az idegrendszert is érintheti. Ezt az állapotot neuroborreliosisnak nevezik. Lehetséges tünet a zsibbadás, memóriazavar, idegi fájdalom és arcidegbénulás.

Előfordulhat agyvelő- és agyhártyagyulladás is. A Lyme-kór bakteriális formája azonban a vírusos formától eltérően többnyire észrevétlen, és általában csak fejfájás, rossz közérzet jelentkezik, eszméletzavar nem szokott fellépni, tarkókötöttség pedig csak ritkán.

Az idegrendszeri folyamatokra leginkább a lassú elbutulás, kóros feledékenység jellemző. Előfordulhat - különösen gyermekeknél - arcidegbénulás, amelynél a szemhéjak, az ajkak széle leereszkedik, nyálcsorgás alakulhat ki.

A szemmozgató idegek is érintetté válhatnak, de további ideggyulladásokra is szokott lenni példa, amik végtagzsibbadást, izomgyengeséget válthatnak ki. Hetekkel, hónapokkal vagy akár évekkel a fertőzés után kialakulhat az agyat körülvevő membránok gyulladása, a végtagok zsibbadása vagy gyengesége, valamint az izommozgás károsodása.

Az arcideg a mimikai izmokat irányítja, és a Lyme-kór előrehaladott szakaszában, ha a Borrelia baktériumok a központi idegrendszerbe vagy az idegrendszer környékére terjednek, az arcideg érintettsége is bekövetkezhet. A Lyme-kór okozta Bell-paresis során az arcideg gyulladt lesz, ami végsősoron arcidegbénulást eredményezhet.

Ezek a panaszok jellemzően hirtelen kezdődnek, a fokozatosan kialakuló arcidegbénulás nem jellemző a Lyme-betegségre. Az egy hónap után ismét jelentkező arcidegbénulás szintén nem lehet Lyme-kór következménye.

Ízületi tünetek két hónapos vagy régebbi fertőzésben

A reumatológiai tünetek lappangási ideje elhúzódó lehet, a fertőzést követően akár hónapokkal, évekkel később is megjelenhetnek. Ezeknél a tüneteknél leginkább az ízületek fájdalmára, duzzanatára és gyulladására kell gondolni.

A Lyme-fertőzést követően hónapokkal vagy akár egy évvel később jelentős térdízületi folyadékgyülem alakulhat ki, amit csak mérsékelt fájdalom kísér. Ez azért meglepő, mert mindeközben a beteg lába annyira megdagadhat, hogy gyakorlatilag kitölti a nadrágot.

A Lyme arthritis leggyakrabban egy vagy több nagy ízületben, például a térdízületben jelentkezik. Az érintett ízület duzzadt, piros és meleg tapintású lehet.

A tünetek hullámzó formában jelentkeznek, fellángolás után panaszmentes időszak következik. Hetek után a duzzanat visszahúzódik, majd hetekkel később ismét megjelenik.

Könyök-, váll- és bokaduzzanat sokkal ritkábban jelentkezik, csípőízületi folyamat pedig nem fordul elő. A sokízületi gyulladás tünetei hasonlíthatnak a Lyme-kór kapcsán kialakuló ízületi panaszokra, ezért a pontos diagnózis fontos.

Szívérintettség és egyéb szövődmények

Nagyon ritka tünet a kezeletlenül maradt fertőzést követő néhány hétben fellépő szívizomgyulladás és szívritmuszavar. A betegek egy részénél emiatt pacemaker beültetésére is szükség lehet.

A szívérintettség palpitációval, rendszertelen szívveréssel, szédüléssel, ájulással vagy nehezített légzéssel járhat. A Lyme-kórhoz szívproblémák, szemgyulladás és hepatitisz is társulhat.

Acrodermatitis chronica atrophicans

Jellemzően idősebb nők az érintettjei egy bőrsorvadással járó folyamatnak, ami akár évekig, évtizedekig is lappangó stádiumban lehet. Elsőként többnyire a kéznél, a könyöknél, a lábfejnél vagy a térd feletti bőrön figyelhető meg lilás elszíneződés, enyhe duzzanat és a bőr tésztás tapintásúvá válása.

A későbbiekben a bőr foltokban, általában a kidudorodó csontoknál sorvadni kezd, kilátszódhatnak a bőr alatti erek. Ebben a periódusban a fájdalom már elviselhetetlen mértékű is lehet, a bőr sérülékennyé válik, és megbetegszenek az alatta lévő idegvégződések, csontok és ízületek is.

Az acrodermatitis chronica atrophicans a Lyme-kór késői szakaszának tekinthető, és általában azoknál a betegeknél fordul elő, akiknek a Lyme-kórja nem került időben diagnosztizálásra és kezelésre. Ez a kórforma kezelés nélkül folyamatosan súlyosbodik, spontán nem gyógyul.

A Lyme-kór diagnózisa két hónapos tünetek esetén

A Lyme-kór diagnózisának felállításához bizonyos esetekben a jellegzetes tünetek jelenléte is elegendő. Ilyenek a vándorló bőrpír, a fülcimpánál leírt csomó jelenléte, a bőrsorvadásos tünetek vagy a Bannwarth-szindróma.

Ha a klinikai kép nem egyértelmű, immunszerológiai vizsgálatokra lehet szükség. A rutin laboratóriumi vizsgálatok során készült leletek jellemzően nem mutatnak semmilyen eltérést.

Az immunszerológiai vizsgálatok a Lyme-baktérium hatására megjelenő ellenanyagok, antitestek jelenlétét vizsgálják. Kétféle vizsgálatot kell megemlíteni, ezek az ELISA és a Western blot vizsgálatok.

Ha az ELISA pozitív eredménnyel zárul, akkor megerősítő vizsgálatként el kell végezni a Western blot vizsgálatot. Csak akkor lehet a leletet pozitívnak tekinteni, ha a Western blot is megerősíti a pozitív eredményt.

Az IgM antitestek jelennek meg először, általában 3-6 hét elteltével, azonban az ezek kimutatására irányuló eljárás során nagy az aspecifikus reakciók kockázata. Ebből adódóan három hónapnál nem régebbi klinikai tünetek esetén javasolt elvégezni az IgM-vizsgálatot.

Az IgM antitestek viszonylag rövid idő alatt eltűnnek, de időközben megjelennek az IgG antitestek, melyek száma a fertőzés fennállása során folyamatos emelkedést mutat. Legalább hat hónapja fennálló fertőzés esetén az IgG szintje mindig magas értéket mutat.

Két hónapja fennálló tüneteknél ezért az eredmények értelmezése különösen függ a tünetek jellegétől, a fertőzés feltételezett idejétől és az alkalmazott vizsgálattól. A pozitív ellenanyag-lelet önmagában nem bizonyítja, hogy jelenleg aktív fertőzés áll fenn.

A gyógyszertárakban kapható, otthon elvégezhető gyorsteszt megbízhatósága bizonytalan. A vaktában végzett laboratóriumi vizsgálat téves pozitív eredményt adhat, ezért a leleteket mindig a klinikai tünetekkel együtt kell értékelni.

A bőrbiopsziás mintából a tenyésztés és a PCR-vizsgálat kellően érzékeny, de ritkán van rá szükség. Az agyvízből végzett tenyésztés, majd annak PCR-vizsgálata hatékonyabb lehet, és van esély a fertőzés ízületi folyadékból történő PCR-es kimutatására is.

A két hónapja fennálló Lyme-kór kezelése

A Lyme-kór időben felismerve általában jól kezelhető antibiotikumokkal. A kezelés célja a baktérium elpusztítása és a szövődmények megelőzése.

A Lyme-kór kezelése nagy körültekintést igényel, mivel rossz diagnózis esetén feleslegesen kerülhet sor gyógyszerek beadására, ami komoly károkat okozhat. Ha a klinikai kép nem ad egyértelmű diagnózist, sem helyi, sem szisztémás kezelést nem szabad elkezdeni.

A Lyme-kór típusos bőrtünetét mutató betegeket minden további vizsgálat, beleértve a szerológiai vizsgálatokat is, nélkül kezelni kell. Ha azonban a klinikai kép nem egyértelmű, nem szabad ötletszerűen antibiotikumkúrába kezdeni.

Alkalmazható antibiotikumok

• doxycyclin;
• amoxicillin;
• cefuroxim;
• ceftriaxon;
• allergia esetén azithromycin.

A doxycyclin meghatározó készítménynek minősül, annak ellenére, hogy egy lassabban ható szerről van szó. Fényérzékenyítő hatással rendelkezik, ezért nyáron csak akkor javasolt a felírása, ha más gyógyszer nem jöhet szóba.

Várandósoknak, szoptató anyáknak és 8 év alatti gyermekeknek a doxycyclin nem adható. Felnőttek és 8 év feletti gyermekek esetében gyakran alkalmazzák, a kezelés időtartama az adott klinikai formától függ.

Az amoxicillin kisebb gyermekek, terhes nők és azok számára ajánlott, akik nem szedhetnek doxiciklint. A kezelés időtartama húsz nap, illetve egyes kezelési sémákban 14-21 nap.

A cefuroxim alternatíva lehet azok számára, akik allergiásak a penicillinekre. A ceftriaxon és a cefuroxim olyan esetekben kerülhet szóba, amikor a betegség súlyosabb vagy idegrendszeri érintettség áll fenn.

Ha a felsorolt gyógyszerek következtében allergiás reakció lép fel, akkor azithromycin lehet az alternatív megoldás, ami azonban kevésbé hatékony szer. Az antibiotikumok kombinációban nem adhatók, mivel a kezelés hatékonyságát nem növelik, ugyanakkor több mellékhatással járnak.

Várható kezelési idő

A célzott antibiotikum-terápia időtartama a klinikai formától függően jellemzően 3-4 hét lehet. Korai stádiumban az amoxicillin, a cefuroxim vagy a doxycyclin kezelési ideje gyakran 10-21 nap között mozog.

Előrehaladottabb esetekben, különösen akkor, ha a betegség a központi idegrendszert érinti, intravénás antibiotikumokra lehet szükség. Ilyenkor ceftriaxont vagy cefotaximot alkalmaznak 14-28 napig.

A gyógyszer kiválasztása és a kezelés időtartama függ a tünetektől, a beteg életkorától, a terhességtől, az allergiáktól, valamint attól, hogy bőr-, idegrendszeri, szív- vagy ízületi érintettség áll-e fenn.

Terhesség és Lyme-kór

Terhesség esetén fennálló Lyme-kórnál nincsenek bizonyítékok arra, hogy a magzatban káros elváltozások alakulnának ki, azonban a betegség kezeletlensége esetén magzati elhalás, halva születés és koraszülés is előfordulhat.

Megfelelő kezelés esetén a magzat nincs veszélyben. Várandósság alatt az antibiotikum megválasztása és a kezelés időtartama kizárólag orvosi mérlegelés alapján történhet.

Mi történik, ha a tünetek a kezelés után is fennmaradnak?

A megfelelő kezeléseken átesettek 10-15%-ánál is jelentkezhet a post-Lyme-kór szindrómának nevezett kórkép. Más adatok szerint a Lyme-betegek 5-10 százaléka a korrekt kezelés ellenére panaszos marad.

Ennek kapcsán nem specifikus tünetekre kell számítani, amelyek a krónikus fáradtság-szindrómához, valamint a fibromyalgiához hasonlíthatók. Megfigyelhető például fáradtság, levertség, gyengeség, koncentrációhiány, rossz közérzet, alvászavar, ízületi és izomfájdalom, memóriazavar vagy végtagzsibbadás.

Az ízületi gyulladás rendszerint már nem lép fel, de a neurológiai tünetek is hiányozhatnak. A panaszok hátterében aktív betegség nem mutatható ki.

Antibiotikumos terápiát ebben az esetben már nem kell alkalmazni, tüneti terápiára kerülhet sor. Fél év, egy év elteltével ezek a tünetek is megszűnhetnek.

Lehetséges szövődmények összefoglalva

A kezeletlen Lyme-kór különböző szövődményeket okozhat, amelyek gyakran hónapokkal vagy akár évekkel a fertőzés után jelennek meg. A leggyakoribb szövődmények közé tartoznak az ízületi gyulladás, az idegrendszeri problémák, a szívritmuszavar és a krónikus fáradtság.

Mikor szükséges sürgősen orvoshoz fordulni?

Azonnali orvosi vizsgálat indokolt arcidegbénulás, erős fejfájás, tarkómerevség, fokozódó zsibbadás vagy izomgyengeség esetén. Szintén sürgős ellátás szükséges szívdobogásérzés, szabálytalan szívverés, ájulás, mellkasi panasz vagy nehezített légzés jelentkezésekor.

Jelentősen megduzzadt, meleg vagy visszatérően gyulladt térdízület, illetve két hónapja fennálló, tisztázatlan eredetű fáradtság, ízületi fájdalom vagy neurológiai panasz esetén is orvosi kivizsgálás szükséges.

A Lyme-kór megelőzése

A Lyme-kór megelőzésének legfontosabb módja a kullancscsípés elkerülése. Különösen fontos ez erdős, füves területeken vagy kirándulások során.

• zárt ruházat viselése természetben;
• hosszú nadrág, hosszú ujjú felsőruházat és zárt cipő használata;
• a nadrág aljának zokniba tűrése;
• világos ruházat viselése, amelyen könnyebben észrevehető a kullancs;
• kullancsriasztó használata;
• kirándulás után a teljes test, különösen a testhajlatok, a fej és a hajas fejbőr ellenőrzése;
• a kullancs minél gyorsabb eltávolítása.

Ha kirándulni megyünk, lehetőség szerint maradjunk az ösvényeken, ne menjünk magas fűvel borított területre vagy bozótosba. A kullancsok városi parkokban, családi házak kertjeiben és magas fűvel benőtt, elhanyagolt területeken is előfordulhatnak.

A kora reggeli, párásabb órákban több támadó kullancsra számíthatunk, míg az intenzív napsütéses órákban kevésbé. A kullancsriasztó szerek használata hasznos, de a testfelület átvizsgálására ettől függetlenül szükség van.

Különböző fórumokon olyan információk keringenek, melyek szerint a B-vitamin szedése, fokhagyma, fűszeres ételek vagy pálinka fogyasztása elriasztja az állatot, ezekre semmilyen tudományos bizonyíték nincs.

A Lyme-kór ellen jelenleg nincs elérhető védőoltás. Létezik olyan oltás, amely a kullancsok által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás ellen nyújt védelmet, de ez az oltás nem véd a kullancsok által közvetített Lyme-kór ellen.

A kullancs helyes eltávolítása

A kullancsot kullancskanállal vagy hegyes végű csipesszel, óvatosan - lehetőleg minél hamarabb - el kell távolítani. A kullancsot a bőrhöz minél közelebb kell megfogni, majd lassan és egyenletesen ki kell húzni anélkül, hogy a testét összenyomnánk.

Fontos, hogy ne nyomkodjuk, ne préseljük össze, ne tekergessük és ne kenegessük. Olajat, krémet, hintőport, vazelint, alkoholt vagy tüzet szigorúan tilos a kullancsra tenni, mert ez arra késztetheti, hogy több fertőzött folyadékot engedjen el.

A kullancs eltávolítása után a csípés helyét és a kezet meg lehet tisztítani vízzel és szappannal. A csípés helyét 1-2 hétig figyelni kell, hogy kialakul-e növekvő bőrpír vagy más szokatlan bőrreakció.

Ha a kullancs egy része, például a feje vagy a szájrésze bennmarad a bőrben, ne próbáld meg eltávolítani tűvel vagy más éles eszközzel. A legjobb, ha orvosi segítséget kérsz a kullancs teljes eltávolításához és a megfelelő ajánlások megszerzéséhez.

Kullancscsípés után tünetek nélkül nem szabad megelőző jelleggel antibiotikumot szedni. Kullancscsípés esetén a csípés pontos helyét és idejét érdemes feljegyezni, majd a következő hetekben figyelni a bőrt és az általános állapotot.

A Lyme-kór jól kezelhető betegség, de a két hónapja fennálló tünetek, a növekvő bőrpír, az arcidegbénulás, a szívpanaszok vagy a visszatérő ízületi duzzanat nem várható ki otthoni kezeléssel. A diagnózist és az antibiotikum-kezelést az orvosnak kell a klinikai kép és szükség esetén a megfelelő vizsgálatok alapján meghatároznia.

tags: #2 #honapos #lyme #kor