Igen, 7 hetes terhesen is lehet táppénzre kerülni, de önmagában a terhesség ténye nem jelent automatikus jogosultságot. A keresőképtelenség megállapítása orvosi döntés, és akkor kerülhet sor táppénzre, ha a várandósság vagy a munkakörülmények miatt nem tudod biztonságosan ellátni a munkádat.
Ha a terhesség zavartalan, akkor akár az utolsó napig lehet dolgozni, vagy a kiírás napja előtt kivenni fennmaradt éves szabadságunkat (ha nem vesszük ki, akkor a GYED illetve a GYES lejárta után ki lehet venni). Táppénzre akkor érdemes menni, ha valaki fizikai munkát végez, veszélyes anyagokkal dolgozik, egész nap állnia kell, vagy veszélyeztetett terhes.
Ki dönt arról, hogy a kismama táppénzre kerül?
A keresőképtelenség az a helyzet, amelynek a megállapítása orvos feladata és kiterjed többek között a veszélyeztetett terhességtől a közúti baleseten át a gyermekápolásig - vagyis az olyan élethelyzetekre, amikor valaki önhibáján kívül nem tudja ellátni a munkáját.
Az első és legfontosabb tény: tisztán jogszabály szerint a keresőképtelenség megítélése orvosi döntés, nem a te kérésed… azaz akkor vehetne az orvos keresőképtelen állományba (mert így hívjuk a munkajog nyelvén), ha nem tudod ellátni a munkádat betegség, jelen kérdés vizsgálatánál pedig a várandósság miatt.
Azaz csak maga a tény, hogy babát vársz, még nem jelenti azt, hogy azonnal feltett lábbal kell és lehet otthon ülni. Ha a várandóssággal összefüggő egészségi állapotod miatt nem tudsz dolgozni, az természetesen más helyzet, ha a magzat megfelelő fejlődéséhez pihenés, fekvés, nyugalom kell, akkor azt a nőgyógyászod úgyis igazolni fogja, s ennek alapján a háziorvos már veszélyeztetett terhesként táppénzre vesz.
Attól a pillanattól kezdve, hogy ő ezt indokoltnak tartja, megkezdődhet a keresőképtelen állomány. A keresőképtelenség orvosi megállapítása után lehet a köznyelvben gyakran keveredő táppénzt és/vagy betegszabadságot elkezdeni.
Mikor indokolt már a terhesség korai szakaszában?
Sajnos vannak azonban olyan kismamák, akik nem önszántukból kényszerülnek már a terhesség korai szakaszában táppénzre menni. Közéjük tartoznak például azok, akik veszélyes anyagokkal dolgoznak, akik 3 műszakban vállaltak munkát, akik 18 év alattiak vagy 40 felettiek, és az ikrekkel várandósok.
Rizikófaktort jelentenek még a cukorbetegek, a túlsúlyosok, azok, akik átestek már több vetélésen vagy abortuszon, akik korábban császármetszéssel szültek, vagy akiknek magas a vérnyomásuk. Náluk az orvos dönti el, hogy indokolt-e a terhesség korai szakaszában a teljes ágynyugalom.
Veszélyeztetett terhesség fennállhat a kismama vagy a magzat betegsége esetén, de más esetekben is:
- ha várandós nő veszélyes anyagokkal dolgozik, vagy nehéz fizikai munkát végez
- ha a kismama életkora 18 év alatti vagy 40 év feletti
- ikerterhesség esetén
- ha korábban műtétet végeztek a méhen (például császármetszés esetén is)
- ha a várandós nőnek korábban vetélése, abortusza volt
- ha a várandós nő túlsúlyos (BMI-je 30 feletti) vagy túlzottan sovány (BMI-je 18 alatti)
- ha már a várandóssága előtt kezelték valamilyen betegséggel - például cukorbetegséggel, magas vérnyomással - a kismamát
A veszélyeztetett terhesség kifejezés olyan állapotra utal, amikor a várandósság során a magzat vagy az anya egészségét veszélyeztető tényezők lehetséges jelenléte fokozottan fennáll. Ily esetekben a kismamát szorosabb orvosi ellenőrzés mellett kell gondozni, a szülész-nőgyógyász szorosabban monitorozza a kismamát, gyakoribb vizsgálatokra, kontrollokra van szükség.
Fontos hangsúlyozni, hogy a veszélyeztetett terhesség nem feltétlenül jelenti azt, hogy a magzat egészsége károsodik, vagy a terhesség kimenetele negatív lesz. A veszélyeztetett terhesség inkább egy prevenciós és védelmi kategóriát jelent, amely lehetővé teszi az orvosok számára, hogy időben közbelépjenek, ha bármilyen probléma jelentkezne, ami minimalizálja a kockázatokat mind az anya, mind a magzat számára.
Először meg kell vizsgálni a munkakört is
Több oka van annak, hogy valaki nem tudja ellátni a jelenlegi munkakörét. A jog egyértelműen rendelkezik arról, hogy ha olyan anyagokkal dolgozol, amelyek veszélyeztetik a magzatodat - például mérgező, daganatkeltő, mutagén vegyi anyagok - vagy ha olyanok a munkakörülmények - 10 kg-nál nagyobb tömeg emelése, hő-expozícióban végzett, nehéz fizikai munka vagy hideg esetleg fertőző munkakörnyezet - akkor másik, egészségügyi szempontból számodra megfelelő munkakört kell biztosítania.
Ráadásul az alapbéred nem lehet kevesebb, mint a korábbi munkakörödben, kivéve, ha ennek az új munkakörnek magasabb az alapbére, mert akkor bizony azt a magasabbat kell megkapnod! Sőt, ha esetleg nem lenne ilyen megfelelő munkakör, amit fel tud ajánlani, akkor pedig köteles felmenteni, s az alapbéredet megfizetni!
Érdemes tehát tisztában lenni a jogaiddal, mielőtt úgy döntesz, hogy a legjobb lépés a táppénz terhesség alatt. A munkavégzés alóli mentesítés vagy egy megfelelő, biztonságos munkakör adott esetben kedvezőbb lehet, mint a táppénz.
A veszélyeztetett terhesség megállapítása
A veszélyeztetett terhesség megállapítása egy összetett folyamat, amely során az orvos először a kismama kórelőzményeit és egészségi állapotát vizsgálja, majd fizikális vizsgálatokat végez, és szükség szerint szűrővizsgálatokat rendel el a várandósság biztonságos nyomon követése érdekében.
Az orvos részletesen felméri a kismama korábbi betegségeit, a korábbi terhességek kimenetelét, valamint a jelenlegi várandósság során tapasztalt tüneteket is. Ezen kívül figyelembe veszi a kismama életmódját, a munkahelyi körülményeket, a pszichoszociális tényezőket és minden olyan kockázati tényezőt, amely a terhesség biztonságát befolyásolhatja.
A vizsgálatok és anamnézis alapján az orvos dönt arról, hogy a terhesség veszélyeztetettnek minősül-e, és meghatározza az ezzel kapcsolatos, további teendőket. Ez magában foglalhatja a fokozott orvosi ellenőrzést, rendszeres ultrahangos és laborvizsgálatokat, életmódbeli tanácsadást, valamint szükség esetén a táppénz igénybevételének kezdeményezését is.
A veszélyeztetett terhesség tünetei
A veszélyeztetett terhesség tünetei rendkívül változatosak lehetnek, és gyakran a kismama egyéni kockázati tényezőivel, valamint a terhesség előrehaladásával is összefüggenek. Bizonyos jelek azonban szinte minden veszélyeztetett terhesség esetében figyelmeztetőnek tekinthetők, és azonnali orvosi konzultációt igényelnek.
A leggyakoribb figyelmeztető tünetek közé tartozik a vérzés, amely lehet peteérés utáni apró folt vagy nagyobb, aggasztó mennyiségű is. Ilyen továbbá a hasi fájdalom, amely rendszerint görcsös, szúró jellegű, illetve a magzati mozgások csökkenése, ami a magzat állapotának változására utalhat.
A magas vérnyomás és az ebből fakadó ödéma, valamint a hirtelen, indokolatlan súlynövekedés ugyancsak figyelmeztető jelként szolgálhat. Ezen kívül a terhesség során jelentkező súlyos hányinger, hányás, láz vagy fertőzés szintén jelezheti a veszélyeztetett állapotot, mivel ezek a tünetek a kismama és a magzat egészségét egyaránt veszélyeztethetik.
Fontos kiemelni, hogy a tünetek nem minden esetben jelentenek automatikus komplikációt, de a gyors orvosi beavatkozás minden rendellenes jel esetén elengedhetetlen. A probléma időben történő felismerése és kezelése ugyanis jelentősen csökkentheti a szövődmények kialakulásának esélyét.
A táppénz és a betegszabadság közötti különbség
Bár a közbeszédben sokszor keveredik a betegszabadság és a táppénz, mégis fontos különbséget tenni a két kifejezés között. A betegszabadság és a táppénz a keresőképtelenség idejére biztosított ellátás.
Betegszabadságra saját betegség vagy baleset jogán van lehetőség. Keresőképtelenségnek számít az is, ha valaki a saját háztartásában nevelt 12 év alatti gyerek otthon ápolása miatt nem tudja ellátni a munkáját - ebben az esetben táppénz jár az arra jogosultaknak.
Betegszabadság
A betegszabadságot a munkáltató fizeti, ez a távolléti díj 70 százaléka. A távolléti díj - ha nincs teljesítménybér és bérpótlék - a távollét idejével arányos összege a havi fix összegű kifizetéseknek.
Maximális mértéke évente 15 nap, ha a munkavállaló év közben került a céghez, akkor ennek időarányos része. Fizetett betegszabadság Minden betegszabadság fizetett, azt a munkáltató állja és a távolléti díj 70 százalékának megfelelő összeg jár érte.
Fontos, hogy ez az összeg adó- és járulékköteles. Fizetetlen betegszabadság nincs. Létezik fizetetlen szabadság és igazolt fizetetlen távollét, de valakinek vagy jár betegszabadság és ennek következtében jövedelem is, vagy nem.
Táppénz
A táppénz a keresőképtelenség idejére biztosított általános pénzbeli ellátás, előfeltétele a biztosítottság, mértéke függ a biztosítottság idejétől és folyamatosságától, de legfőképpen a biztosítottságot eredményező munkáért kapott bruttó bértől.
A táppénz orvosi igazolásra azoknak jár, akik rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, azaz pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettek és ők, vagy a munkáltatójuk be is fizeti azt.
A felsoroltak alapján a következő három feltételnek kell teljesülnie, hogy valaki táppénzre legyen jogosult:
- Kötelezettség egészségbiztosítási járulék fizetésére
- Biztosítási jogviszony megléte
- Orvosi igazolás
Előfordulhat azonban, hogy valaki akkor sem jogosult táppénzre, ha a fenti feltételeknek megfelel, például ha nem áll fenn keresetveszteség. Aki megkapja a fizetésének egy részét, de nem a teljes összeget, az is csak az elmaradó keresete után kapja a táppénzt.
A terhességhez kapcsolódó táppénzkódok
| Kód | Az alkalmazás esete | Betegszabadság |
|---|---|---|
| 6 | Terhesség miatt nem tudja valaki ellátni a munkáját; a szülés előtt 28 nappal keresőképtelenné nyilvánítható a munkavállaló | A kódhoz kapcsolódó szabály szerint |
| 9 | Veszélyeztetett terhesség | Nem jár, az első naptól táppénz jár |
A terhességi táppénzt 9-es kóddal jelölik a rózsaszín lapon, ami abban különbözik egy sima, betegség esetén használt kódtól, hogy ezt nem előzi meg betegszabadság. Veszélyeztetett várandósság esetén a „9”-es kód kerül a táppénzes papírra, az orvos ezt írja rá.
A társadalombiztosítási szabályok szerinti a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára nem jár betegszabadság. Vagyis ez azt jelenti, hogy veszélyeztetett terhesség esetén csak táppénz vehető igénybe.
Mennyi ideig járhat a táppénz?
A táppénz naptári napokra jár, tehát munkaszüneti napra, szabadnapra és pihenőnapra (azaz hétvégére) is. Igazolt keresőképtelenség esetén a táppénz időtartama a biztosítási jogviszony időtartama alatt legfeljebb egy éven át vehető igénybe.
Ha valaki nem rendelkezik csak egy évnél kevesebb folyamatos biztosítással a keresőképtelensége előtt, az csak a biztosításban töltött időnek naptári napokban mért időtartamára kaphat táppénzt.
A táppénzre egy évig vagyunk jogosultak maximum, ezért ha a mostani keresőképtelenségünket megelőzte az elmúlt egy évben egy másik, akkor a jelenlegi maximális ideje az előző idejével csökken. Például, ha három hónapig voltunk táppénzen az elmúlt egy évben, most kilenc hónap a maximum.
Ha egy évre visszamenően korábban már voltunk táppénzen, akkor annak az időtartama hozzáadódik az új táppénz időtartamához, ezzel pedig csökkenti azt. A táppénz minden naptári napra jár az ideje alatt, ebbe beletartozik az ünnepnap és a hétvége, tehát szombat és vasárnap is.
Mennyi a táppénz összege?
A táppénz mértéke függ a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól - ezek alapján lehet a napi átlagkereset 50 vagy 60 százaléka a táppénz egy napra eső összege, de az egy napra járó összeg nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét.
| Feltétel | A napi átlagkereset aránya |
|---|---|
| Legalább 730 nap folyamatos biztosítás | 60 százalék |
| 730 napnál rövidebb folyamatos biztosítás | 50 százalék |
| Kórházi vagy egyéb fekvőbeteg-ellátás | 50 százalék |
50 százalék a szorzó, ha nem áll fenn legalább 730 nap (2 év) folyamatos biztosítási jogviszony. 60 százaléka jár a napi átlagkeresetnek 730 nap biztosításban töltött idő után azzal a kitétellel, hogy az összeg a napi ellátási limitet nem lépi át.
Hogy a két szorzó közül melyiket kell használni, azt két dolog befolyásolja. Ha kórházi vagy egyéb fekvőbeteg-ellátás szükséges a táppénz ideje alatt, arra 50 százalékos szorzó érvényes.
A táppénz napidíj felső határa a minimálbér kétszeresének harmincad része. 2026-ban a táppénz napi maximális összege napi bruttó 21 520. Az összeg után még adózni kell, 15%-os SZJA (személyi jövedelemadó) jön le belőle.
Adózás után, azaz nettóban a táppénz naptári napi maximuma 18 292 forint. Ha a fizetésünk alapján nem érjük el a maximális napi összeget, a táppénz összege általában a bruttó fizetésünk 50 vagy 60 százaléka.
Hogyan hat a táppénz a későbbi ellátásokra?
A szülési szabadság idejére járó pénzt, valamint a GYED-et az előző teljes naptári év jövedelme alapján számolják, ha tehát elmegyünk táppénzre, ez a jövedelem kisebb lesz, így kevesebb GYED-et, TGYÁS-t kapunk majd. A TGYÁS, GYED kiszámításánál a szülést megelőző teljes naptári év számít, tehát 2007-ben született baba esetén a 2006.-os év.
A táppénz nem számít bele. Ha összeadod a bruttó fizetéseidet (a táppénzt ne add hozzá), és annak veszed a 70%-át (mínusz az adók, ami valamivel kevesebb, mint a béredé, akkor kb. kijön, mennyi lesz a TGYÁS, meg hogy a gyednél beleesel-e a magasabb kategóriába.
A TGYÁS-nál nincs felső határ tehát, ha valaki a megelőző évben 1 millát keresett havonta, akkor annak a 70%-át kapja. A táppénz viszont csak a CSED folyósítása előtt vehető igénybe.
A táppénzen lévő kismama nem jogosult a CSED-re, így ez az összeg csak a CSED folyósítása előtt jár neki. A CSED (Csecsemőgondozási díj) a szülés után vehető igénybe, ezért a veszélyeztetett terhesség idején járó táppénz nem helyettesíti.
A biztosítási idő folyamatossága
A biztosításban töltött időt naptári napokban számoljuk. Ha nincs 30 napnál hosszabb megszakítás, akkor folyamatos a biztosításban töltött idő.
Nem számít megszakításnak, amennyiben a következők folyósításának valamelyike állt fenn:
- Táppénz
- Csecsemőgondozási díj
- Örökbefogadói díj
- Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)
- Gyermekgondozási díj (KIVÉVE a diplomás GYED!)
Hogyan kell igényelni a táppénzt?
Terhesség ideje alatt a veszélyeztetett terhességet a nőgyógyász vagy más szakorvos (pl.: cukorbetegség esetén a diabetológus) állapíthatja meg, az ő ajánlása alapján kapja majd a várandós anya a táppénzes papírt.
A táppénzt kérelmezni kell, ha van foglalkoztató, akkor hozzá kell benyújtani az igényt. Amennyiben a kismama munkavállaló, a táppénz iránti kérelmét a munkáltatójához szükséges benyújtania.
Ha nincs foglalkoztató, például az egyéni vállalkozók vagy az őstermelők esetében, akkor a kérvényt a székhelyhez tartozó megyeszékhelyen lévő járási vagy Budapest esetén a kerületi hivatalhoz kell beadni.
Ha a kismama egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, önfoglalkoztató, a kérelmet elektronikus úton a székhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, vagy Budapest Főváros Kormányhivatalához szükséges benyújtania.
Visszamenőleg is igényelhető?
Visszamenőleges hatállyal is megállapítható, saját orvosa legfeljebb 5 napig, különleges esetekben és orvosi dokumentációval a kormányhivatal szakértő főorvosa 30, míg az orvosszakértői szerv által akár 180 napig is.
A táppénz iránti igényt legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni. A táppénz igény elbírálásának határideje Ha hiánytalanul adtuk be a táppénz iránti igényünket, akkor azt az eljáró kormányhivatalba vagy kifizetőhelyre érkezéstől számított 8 napon belül elbírálják.
Ha az igény nem bírálható el, például azért, mert szükség van hiánypótlásra, akkor ez a határidő 60 nap.
Mit kell betartani táppénz alatt?
A beteg a keresőképtelensége idején köteles:
- az orvos utasításait betartani, különös tekintettel a gyógyulását elősegítő, meghatározott időtartamú ágynyugalomra vonatkozóan,
- a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására való utasításokat betartani,
- a vizsgálatokon megjelenni,
- a keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni arról, ha ez idő alatt más orvos is kezeli,
- a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak bejelenteni a keresőképtelensége ideje alatti tartózkodási helyét (lakcímét).
Ha a keresőképtelenség időtartama alatt a beteg tartózkodási helye megváltozik, és ennek következtében az orvos személye is megváltozik, erről tájékoztatni kell az ellátó orvost, aki a keresőképtelen állományba vételt lezárja, majd a lezárt keresőképtelen állományról és ezzel egyidejűleg a beteg állapotáról igazolást ad ki.
Lehet-e utazni veszélyeztetett terhesség alatt?
Lényeges pont, hogy a tartózkodási helyről való kijárás is korlátozva van. Tehát hivatalosan az a kismama, aki kicsit magasabb cukorral rendelkezik, nem mehet el önfeledten nyaralni a családjával.
Ilyen esetben kérhető egy ajánlás az orvostól, hogy igaz, hogy veszélyeztetett terhességet állapított meg, de ez nem befolyásolja a szabad kijárásban, mert gyógyszeres kezeléssel/diétával/rendszeres ellenőrzéssel kordában tartható.
Viszont ha a baba vagy az anyuka állapota igényli a folyamatos ágynyugalmat, akkor nem éri meg kockáztatni semmiféle utazással vagy kimozdulással. A kezelőorvos utasításait és a kijárásra vonatkozó korlátozásokat minden esetben be kell tartani.
Ellenőrizhetik-e az otthon tartózkodó kismamát?
Nem meglepő, de az illetékes járási hivatal bármikor kijelölhet egy orvost, aki akár az otthonában is ellenőrizheti és meg is vizsgálhatja a várandós anyukát.
Ezt megelőzheti a betegdokumentáció átnézése, valamint az is, hogy a kijelölt főorvos javaslatot tegyen további szakvizsgálatra. A munkáltató is kérvényezheti az ellenőrzést.
Milyen vizsgálatokra lehet szükség?
A terhesség alatti szűrővizsgálatok elsődleges célja, hogy időben felismerhetővé váljanak a várandósság során kialakuló problémák, és lehetőség nyíljon a korai beavatkozásra.
Az alapvető vizsgálatok közé tartozik a vérnyomás-mérés, a rendszeres vér- és vizeletvizsgálatok, valamint az ultrahangos ellenőrzések, amelyekkel a magzat növekedését és a placenta állapotát követik nyomon.
A veszélyeztetett kismamák esetében javasolt a gyakoribb ultrahangos ellenőrzés, valamint a Doppler-vizsgálatok elvégzése, amelyekkel a magzat vérkeringését és az oxigénellátását lehet felmérni.
A laborvizsgálatok kiterjesztése, például a vércukorszint, a vesefunkció és a vérkép folyamatos ellenőrzése szintén kiemelt jelentőséggel bírnak, mivel ezekkel a veszélyeztetett terhesség során gyakran előforduló komplikációk korai jelei is észlelhetők.
Milyen komplikációk fordulhatnak elő?
A veszélyeztetett terhesség során számos komplikáció jelentkezhet, amelyek egyaránt befolyásolhatják a kismama és a magzat egészségét is. Ilyen komplikációk lehetnek például a koraszülés, a vetélés, a méhen belüli magzati növekedési visszamaradás, a preeklampszia vagy a terhességi cukorbetegség kialakulása.
Ezek a problémák gyakran a korábban említett kockázati tényezőkkel állnak összefüggésben, ugyanakkor rendszeres orvosi ellenőrzés mellett időben felismerhetők, és a megfelelő kezeléssel vagy megelőző intézkedésekkel jelentősen csökkenthető a kockázatuk.
Súlyosabb esetekben szükség lehet kórházi megfigyelésre, gyógyszeres kezelésre, vagy életmódbeli változtatásokra, például a fizikai terhelés csökkentésére is.
A táppénz lehetséges munkajogi hátránya
Van még egy dolog, amiről sajnos a legtöbb kismama nem tud, ez pedig az, hogy később, ha majd esetleg elküld felmondással a munkáltatód, nem kell figyelembe vennie a végkielégítés és a felmondási idő kiszámításakor azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amikor munkabért nem kaptál, azaz ez a táppénzes időszak.
Szóval érdemes meggondolni, hogy valóban az egyetlen jó megoldás a táppénz terhesség alatt, vagy esetleg más, számodra jobb lehetőség is van. A döntést azonban mindig a kismama egészségi állapota, a munkakör kockázatai és az orvosi igazolás alapján kell meghozni.
