Az anyatejről való leszoktatás gyengéden és fokozatosan

Az anyatejről való leszoktatás, vagyis az elválasztás akkor a legkíméletesebb, ha fokozatosan, a gyermek és az anya szükségleteit egyaránt figyelembe véve történik. Nem kötelező a szoptatást abbahagyni a gyermek életkora, bölcsődei vagy óvodai kezdése, a munkába való visszatérés, a várandósság vagy önmagában az éjszakai ébredések miatt.

A megfelelő idő általában akkor érkezik el, amikor mindketten készen álltok rá, vagy amikor az anya egészségi, élethelyzeti vagy lelki okból változtatni szeretne. A szoptatás részleges és teljes elhagyása egyaránt lehetséges, és a folyamat ideális esetben hetekig vagy akár hónapokig is eltarthat.

Elválasztódás, elválasztás és apasztás: mi a különbség?

Elválasztódásnak azt nevezzük, amikor a folyamat leginkább a gyermek vezetésével történik, mert éretté válik rá. A gyermek fokozatosan egyre kevesebbet igényli a szoptatást, akár napokig nem szopizik, majd egyszer még kérheti, később pedig végleg elhagyhatja.

Gyakran nincs is konkrét „utolsó szoptatás” - a gyermek fokozatosan egyre kevesebbet igényli, akár 2 napig nem szopizik, aztán egyszer még igen, majd többé nem. A valódi természetes elválasztódás egy éves kor felett és mindig fokozatosan következik be.

Elválasztásról akkor beszélünk, amikor az anya kezdeményezi a szoptatások csökkentését vagy megszüntetését. A totyogókorban vagy azon túl azonban legtöbbször az anya és a gyermek is aktívan részt vesz a folyamatban.

Apasztásra akkor lehet szükség, ha valamilyen komoly okból a szoptatás egyik vagy mindkét mellből nem folytatható. Ilyenkor javasolt a fokozatos apasztás, akár gyógyszerek nélkül, természetes ütemben.

Az elválasztás és az elválasztódás is alkalmazkodási folyamat: a gyermek fokozatosan áttér a szoptatásról a szilárd ételekre, az anya szervezete pedig alkalmazkodik a hónapok alatt fokozatosan csökkenő szoptatásokhoz. A gyermek számára ez biológiai, motorikus és érzelmi változást is jelent.

Mikor természetes a szoptatás abbahagyása?

Teljesen természetes anyai igény, ha azt remélted, hogy gyermeked idővel magától, háborítatlanul válik majd le a ciciről. Hogy elérkezik az a pillanat, amikor már nem szeretne többet szopizni, és szépen lassan elválasztódik.

Ez jellemzően meg is történik a gyermekek többségénél 1 éves kor után, egészen 5 éves korig - vagy akár azon túl is. A biológiai tényezőket figyelembe véve az embernél 2,3-7 éves életkorra tehető az elválasztás ideje.

A gyermekek elválasztják magukat, amikor megérnek rá. Minél inkább biztonságban érzik magukat, annál könnyebben. Azonban ez nem mindenkinél alakul így, előfordulhat, hogy finom módszerekkel közbe kell avatkozni.

Ha a gyermek egyévesnél fiatalabb, vagy egyik napról a másikra teljesen elhagyja a szopásokat, akkor biztosan nem elválasztja magát, tehát nem elválasztódásról van szó. Ezekben az esetekben inkább szopási sztrájk lehet a mellről való leválás oka.

A természetes elválasztódás jelei

• A szopások gyakorisága fokozatosan csökken.
• A gyermek belefeledkezik a világ felfedezésébe és kihagy egy-egy szopit.
• Jóllakik a szilárd táplálékkal, és emiatt nem jut eszébe szopizni kérni.
• A gyermek egyre többféleképpen megnyugtatható, például öleléssel, mesével vagy szóbeli vigasztalással.
• Nem a szopás biztosítja a megnyugvás egyetlen vagy legfőbb módját.
• A szopizások időtartama rövidül.
• A gyermek egy érdekes játék vagy más tennivaló miatt hamarabb elfordul a melltől.
• Altatáskor hamarabb elfordul a melltől, és úgy alszik el.

Az elválasztódás jelei nem feltétlenül jelennek meg egyenletesen. Vannak időszakok, amikor a kisgyermek ismét gyakrabban kér szopni, például betegség, családi változások, mozgásfejlődési ugrások vagy fogzás miatt.

A hozzátáplálás nem azonos az elválasztással

A hozzátáplálás önmagában nem jelenti azt, hogy csökkenteni kell a szoptatások számát. A hozzátáplálás lényege éppen az, hogy a szilárd táplálék a gyermek anyatejen felüli plusz igényét fedezi, nem pedig helyettesíti azt.

Az első időszakban a hozzátáplálás csupán kóstolgatás, az ízek, állagok és színek világának felfedezése, ezért nem a mennyiségeken van a hangsúly. A szoptatás tápláló és kapcsolati oldala a hozzátáplálás megkezdése után is fontos marad.

A hozzátáplálással a gyermek egy lépést tesz a rólad való leválás felé, hiszen képes lesz a világot közvetlenül magába fogadni és megemészteni. Azonban még hosszú időn át, akár éveken át változó arányban ugyan, de mindkét táplálékforrás megmaradhat egymás mellett.

Mit ad az anyatej egyéves kor után?

Nagy tévhit, hogy egyéves kor után az anyatejben „már nincs semmi, csak víz”. Tudományos kutatások szerint az anyatej még egyéves kor után is tartalmaz immunanyagokat, vitaminokat, fehérjéket, ásványi anyagokat és energiát.

A második évben a még szopizó gyermekek nagy része átlag napi 500 ml anyatejet vesz magához, ami a gyermek napi energia-, tápanyag- és vitaminszükségletének jelentős részét képes fedezni:

Emellett az anyatej egyéves koron túl is tartalmazza mindazokat az élősejtes elemeket, hormonokat és bélflóra-tápláló összetevőket, amiket az első évben. Továbbra is csökkenti az akut megbetegedések kockázatát és rövidíti azok lefutását, csökkenti a súlyosságukat.

Az egészségügyi előnyökön túl örömforrás, az intimitás és a kapcsolódás élménye lehet az anya és a gyermek számára is a szoptatásos kapcsolat. Az elaltatás és a megnyugtatás pillanataiban pedig hatékony eszközként használhatod a szoptatást.

Örök érvényű szabály: minden anya addig szoptasson, ameddig szeretne. Ez kizárólag az ő döntése.

Gyakori tévhitek az anyatejről való leszoktatásról

„El kell választani, mert bölcsődébe vagy óvodába megy”

Nem kell elválasztani a gyermeket azért, mert bölcsődébe vagy óvodába megy. Tévhit, hogy könnyebb lesz a beszoktatás, ha már nem szopizik.

A gyermek tudja, hogy ha anya nincs ott, akkor nem szopizhat, viszont a beszoktatás nehézségeiben sokat segít az, ha reggel és este még kaphat anyatejet is. Akkor sem kell aggódnod, ha otthon csak cicin alszik el: a bölcsődében pár nap alatt megtanul majd másként elaludni.

„Várandósság alatt abba kell hagyni a szoptatást”

Nem szükséges elválasztani, ha az anya várandós. Problémamentes, alacsony rizikójú terhesség esetén semmilyen orvosi indok nincs a szoptatás abbahagyására.

Önmagában a várandósság nem ok a szoptatás befejezésére. A legtöbb totyogó magától elhagyja a szopit a terhesség alatt, mert megváltozik a tej íze, de ha mégsem, akkor a szoptatás segíthet a testvér érkezése miatti szorongás feloldásában.

„A munkába való visszatérés miatt el kell választani”

A munkába való visszatérés sem indok az elválasztásra. Számos lehetőség van a szoptatás folytatására munkavégzés mellett is.

Az anyatejes táplálás fejéssel összehangolva jól működhet. A gyermek otthon továbbra is kaphat anyatejet, miközben a bölcsődében vagy más gondozási helyzetben más módon eszik és alszik.

„Gyógyszerszedés mellett nem lehet szoptatni”

Gyógyszerszedés mellett is lehet szoptatni. Ritkán fordul elő olyan gyógyszeres kezelés, amely valóban indokolná a szoptatás abbahagyását.

A legtöbb gyógyszer szedhető szoptatás alatt, vagy könnyen található olyan alternatíva, amely kompatibilis a szoptatással. Gyógyszer, betegség vagy műtét esetén az adott kezelésről és a szoptatás folytathatóságáról orvossal kell egyeztetni.

„Az éjszakai szoptatás elhagyásától a gyermek átalussza az éjszakát”

Az éjszakai szoptatás abbahagyása nem garantálja az átaludt éjszakát. A gyermek nem feltétlenül a szoptatás miatt ébred, hanem lehet éhes, szomjas, fogzik, beteg, fájhat a füle, zavarhatja a meleg, a hideg, a zaj vagy a beszűrődő fény.

Ezeken nem az segít, ha elhagyod a szoptatást, hanem az, ha megoldod azt a problémát, ami miatt felébred éjszakánként. Először győződjünk meg róla, hogy nem az éhség, szomjúság, fogzás, betegség vagy valamilyen környezeti tényező miatt ébred-e a gyermek.

„Kétéves kor után már ciki vagy káros a szoptatás”

A szopásra való ösztön a gyerekekben 6 éves korig megvan, és semmi nem támasztja alá azt, hogy 2 éves kor után már nem szopizhatnának. Csak az életkora miatt nem kell leszoktatni róla a kicsit.

Nem igaz az sem, hogy a szoptatástól a gyermek „túlságosan anyás” lesz. A kötődés nem sérül, ha szeretetteljesen kíséritek végig az elválasztás folyamatát.

Mikor lehet indokolt az elválasztás?

Teljesen érthető, ha úgy érzed, elfáradtál, kimerültél, sőt akár dühös is lehetsz - még akkor is, ha tudod, hogy az anyatej a legjobb táplálék a gyermeked számára, és szeretted ezeket az összebújós pillanatokat.

A hosszú hónapok éjjel-nappali szolgálatot igénylő anyai feladatában minden anya elfáradhat, érzelmileg és fizikailag is. A saját határok érzékelése és az anyai szükségletek kielégítése ugyanolyan fontos, mint a gyermek igényeinek kielégítése.

Dönthetsz úgy, hogy befejezed a szoptatást, vagy keretek közé helyezed - ez nem tesz kevésbé szerető anyává. Nem vagy önző, ha már nem szeretnél szoptatni, és nem vagy „rossz anya” akkor sem, ha még mindig szopizik a kisgyermeked.

Az elválasztás gyakori okai lehetnek:

• az anya tartós kimerültsége vagy alváshiánya;
• fájdalmas szoptatás vagy harapás;
• orvosi kezelés, amely mellett nem folytatható a szoptatás;
• műtét vagy más egészségi ok;
• az anya lelki határainak elérése;
• részleges elválasztás igénye, például csak az éjszakai szoptatások csökkentése;
• az anya igénye arra, hogy más módokon is megnyugtassa és altassa gyermekét.

Mikor érdemes várni az elválasztással?

Ha közeleg egy nagyobb változás az életetekben, például bölcsődekezdés, kistestvér születése vagy költözés, érdemes még várni a leszoktatással. A kicsi biztonságérzete ilyenkor sokkal fontosabb.

A szeparációs szorongás ideje alatt a gyermek számára a szopizás megnyugvást jelenthet. Szüksége lehet a bújásra, a szeretgetésre, a megnyugtató szopó mozdulatra és az anya testmelegére.

Betegség, fogzás, túlingerlődés vagy nagyobb fejlődési változás idején is gyakrabban kérheti a szoptatást. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy visszalépés történt.

A gyengéd elválasztás alapelvei

A hirtelen elvétel nemcsak lelkileg, hanem fizikailag is megterhelő lehet az anyának, és mellgyulladást vagy túltelítődést okozhat. Ezért az elválasztás lehetőleg fokozatosan történjen.

Az elválasztás lehet részleges is: előfordulhat, hogy az anya napi 1-2 szoptatást megtartana, a többit pedig leépítené. Nem szükséges mindent egyszerre megváltoztatni.

A gyermek életkora és személyisége is meghatározza a módszert. Egyéves kor alatt más eszközök működnek, mint 1-2 éves kor között, hiszen ilyenkor már a hozzátáplálás is halad, és a vigasztalás sem csak a cicin keresztül történik.

Kétéves kor után már sok mindent meg lehet beszélni a gyermekkel, mert jobban megérti a változásokat. Fontos, hogy a döntést egyszerű, őszinte és megnyugtató módon mondd el neki.

A gyengéd elválasztás 13 lépése

1. Elhatározás

Gondold át alaposan, mit szeretnél. Ha nem lennél ennyire fáradt, akkor is elválasztanád a gyermeked?

Az egész folyamat könnyebb lehet, ha a döntésed belsőleg rendezett. A baba megérzi rajtad, ha hezitálsz, ezért csak akkor vágj bele, ha tudod, milyen változást szeretnél.

2. Ne kínáld, ne tiltsd - tereld

Ne kínáld fel a cicit, de ne is tiltsd. Tereld el a figyelmét: „Nézzünk ki az ablakon!”

Nappal könnyebb lehet más tevékenységet felajánlani, például játékot, sétát, mesét, ölelést vagy közös felfedezést.

3. Határszabás

„Most nem lehet cicizni, majd ha hazaértünk.” Vagy: „Vacsora után lesz szopi.”

Mindig egyszerre egy szabályt vezess be, és várj néhány napot, amíg megszokja a kicsi. Először bevezetheted például, hogy szopizni csak otthon lehet, vagy hogy éjszaka nincs szopi, csak nappal.

4. A szoptatások számának vagy hosszának csökkentése

Például napi 8 szoptatásból csinálj 5-6-ot. A 20 perces szoptatásból 10 percet.

A végét jelezheted visszaszámlálással: „5…4…3…2…1… vége - becsukódik a kapu.” A gyermek számára kiszámíthatóbbá válik, mikor ér véget a szoptatás.

5. A legkönnyebb vagy a legnehezebb szoptatással kezdd

Kezdheted azzal, amit a gyermek könnyebben visel el - vagy épp azzal, amelyik téged visel meg jobban.

Ha egy szoptatás különösen fontos a gyermeknek vagy az anyának, érdemes lehet ezt későbbre hagyni. Más családokban éppen a legnehezebb alkalom elhagyása hoz gyorsabb megkönnyebbülést.

6. Minőségi idő és testkontaktus

Játék, ölelés, puszi, hordozás, meseolvasás, séta - sok-sok testkontaktussal lehet helyettesíteni a cicit.

A szoptatás nemcsak éhséget elégít ki, hanem érzelmi kapaszkodó is. Ezért fontos, hogy ne csupán egy tárgyat vagy italt kínálj helyette, hanem közelséget, figyelmet és megnyugtatást is.

7. A „cicizős helyzetek” kerülése

Viselj kevésbé hozzáférhető ruhát, például garbót. A napi rutinon is alakíthatsz.

Nem szükséges tejitalt vagy kakaót kínálni - ezek feleslegesek. Esetleg 1-2 korty víz az elején, ha elfogadja.

Ha a gyermek elsősorban a szopizás miatt keres valamit inni, csőrös pohárból vagy cumisüvegből kaphat vizet, de ez nem kötelező eleme a ciciről való leszoktatásnak.

8. Önazonosság

Nagyon fontos, hogy végig önazonos és rugalmas maradj. Ez sokszor még a következetességnél is fontosabb.

Ha úgy érzed, hogy egy adott helyzetben még belefér a szoptatás, nem kell automatikusan elutasítanod. Az anya belső határai és a gyermek aktuális állapota egyaránt számítanak.

9. Rugalmas hozzáállás

Ha a gyermek megbetegszik, vagy úgy érzed, még nincs itt az idő, akkor nyugodtan tartsatok szünetet. Ez nem visszalépés - amikor készen álltok, folytathatjátok.

Lehetnek napok, amikor a gyermek újra többször kéri a cicit. Fáradt, beteg vagy túlingerlődött, ilyenkor újra a számára legbiztonságosabb helyre vágyik.

A leszokás nem egyenes vonal, hanem hullámzó folyamat. Ha úgy érzed, belefér, adhatsz neki, ezzel nem rontasz el semmit, de utána folytasd tovább a korábban kialakított szokásokkal.

10. Az éjszakai szoptatások csökkentése

Segíthet, ha egy szobában, de külön ágyban alszotok. Két éves kor körül már kérheted, hogy ő jöjjön hozzád éjszaka, ne te menj át hozzá.

Először figyeld meg, melyik ébredésnél eszik ténylegesen a gyermek, és melyiknél inkább önnyugtatásra kéri az anyatejet. Másfél-két éves korban is előfordulhat, hogy éhség vagy szomjúság miatt van egy-egy ébredés.

A többi ébredésnél próbáld dédelgetéssel, testközelséggel és nyugodt beszéddel visszaaltatni. Beszélhetsz a gyermekeddel napközben is: „Éjszaka most már alvás van, cici reggel lesz.”

11. Érintések

Előfordul, hogy a folyamat vége felé már az is megnyugvást ad, ha a kicsi csak megsimogatja a melledet a ruhán keresztül.

Később majd ezeket felváltja az ölelés, a bújás vagy egy kedves puszi. A testi közelség így megmarad, miközben maga a szoptatás fokozatosan csökken.

12. Sírás és tiltakozás

A gyengéd elválasztás sem jelent garanciát arra, hogy a gyermek nem fog sírni. A sírás önmagában nem rossz dolog.

Teljesen rendben van, ha emiatt a gyermek szomorú vagy dühös. Te ott vagy mellette, és próbálod megnyugtatni. Ez nem egyenlő azzal, hogy hagyod sírni.

A sírás kommunikáció, ezért fontos meghallani, mit próbál kifejezni a gyermek. Kisírhatja magát a válladon, miközben biztonságban érzi magát, és te továbbra is támogatod.

13. Ösztön

Ebben a helyzetben is igaz ugyanaz, ami az egész szoptatási időszakra és általában a szülői létre jellemző: bízz az ösztöneidben! Most is. Itt is.

Figyeld a gyermek viselkedését napközben is. Ha félénkebbé, nyűgösködőbbé vagy távolságtartóbbá válik, vedd ezt jelzésértékűnek, és haladj lassabban az éjszakai felébredésekről való leszoktatással.

Hogyan csökkenthető az éjszakai komfortszoptatás?

A gyakori éjszakai szopás sokszor nem egyszerűen a táplálkozásról szól, hanem a megnyugvás, a testi közelség és a megszokott elalvási mód igényéről. Ezért az éjszakai szoptatások csökkentéséhez más megnyugtató lehetőségeket is érdemes fokozatosan bevezetni.

1. Keresd meg az ébredések okát

Először győződj meg róla, hogy nem az éhség, szomjúság, fogzás, betegség vagy valamilyen környezeti tényező miatt ébred-e a gyermek.

Ha a gyermek gyakran, akár óránként vagy ennél sűrűbben ébred, és csak cicin alszik vissza, nem biztos, hogy az anyatej a probléma oka.

2. Tervezd meg a változást

Fontos, hogy először magadban rendezd a gondolataidat, és részletes tervet készíts, amihez tartani tudod magad. Magabiztosnak kell lenned ahhoz, hogy kivitelezni tudd a változást.

Csak akkor vágjatok bele, ha eltökélt vagy, és eldöntötted, mit szeretnél. A gyermek megérzi, ha bizonytalan vagy.

3. Mondd el előre, mi fog történni

Mondjuk el őszintén a babának vagy totyogónak, hogy mit tervezünk. Vezessük végig a lépéseken, és többször ismételjük el neki, hogy valamennyit megértsen belőle.

Napközben többször emlékeztessük, hogyan fog kinézni az éjszaka, és az utolsó szoptatás közben is vegyük végig, hogyan fog történni az elalvás és az éjszakai ébredésre adott válaszunk.

Egyszerűen elmondhatod például: „Éjszaka alvás van, ha felébredsz, megsimogatlak és segítek visszaaludni. Cici reggel lesz.”

4. Haladj fokozatosan

Minden baba más, de a legtöbb babánál jól működik, ha fokozatosan vezetjük be a változásokat. Ha eddig egy éjszaka alatt 3-4-szer is felkelt szopizni, akkor először elég, ha egyszer alszik vissza egyedül, a támogatásunkkal.

Nem szükséges egyik napról a másikra minden éjszakai szoptatást megszüntetni. Először egyetlen ébredésnél próbálkozz más megnyugtatási módszerrel.

5. Használj rövid, ismételhető mondatokat

Legyen egy pár mondatból álló „mondókátok”, amivel az éjszakai ébredésekkor emlékezteted a gyermeket arra, hogy alvásidő van.

„Hallom, hogy sírsz. Szopizni szeretnél, hogy vissza tudj aludni. Nagyon nehéz egyedül elaludni, de neked menni fog! Szeretlek.”

A mondatokkal egyszerre biztosíthatod a gyermeket arról, hogy figyelsz rá és támogatod, miközben világossá teszed, hogy az adott pillanatban a szoptatás nem elérhető.

6. Adj időt az új elalvási módoknak

Ha eddig csak cicin aludt el, próbálj találni új elalvási módokat, például összebújva meseolvasást, diavetítőzést vagy a ti ágyatokban alvást.

Először kezdheted az altatást mesével és dédelgetéssel, majd csak később kínálhatod fel a cicit. Néhány nap múlva tovább húzhatod az összebújás és a simogatás idejét, miközben rövidül a szoptatás.

7. Vond be az apát

Próbáld meg apát is bevonni az altatásba és a visszaaltatásba. Az elején tiltakozhat a gyermek az ellen, hogy anya helyett apa nyugtassa meg, de ha egy szerető szülő kezében sír és hisztizik, az nem ugyanaz, mint amikor magára hagyva sír.

Az apa felveheti, szorosan magához ölelheti, simogathatja, énekelhet neki vagy hordozhatja. Így a gyermek megtanulhatja, hogy a megnyugvásnak több elfogadható módja is van.

Az apával elalvás ellen hevesen tiltakozhat kezdetben, és mindenki számára nehéz időszak lehet. A hangos sírás azonban később rövidülhet, majd a gyermek fokozatosan megnyugodhat.

8. Növeld a nappali testi közelséget

Vedd fel gyermekedet hordozókendőbe, és fordíts több időt a testi érintésekre. Ahogy a gyermek cseperedik, az ember hajlamos kevesebb figyelmet fordítani a testkontaktusra anélkül, hogy észrevenné.

Az egész éjszakán át tartó szopással előfordulhat, hogy a gyermek arra figyelmezteti édesanyját, hogy ne siettesse függetlenné válását. A nappali ölelés, simogatás és hordozás segíthet abban, hogy a közelség iránti igénye ne kizárólag éjszaka jelenjen meg.

9. Kínálj más megnyugtató módszereket

Nemcsak szoptatással lehet megnyugtatni a kisbabát. Segíthet a simogatás, a hát dörzsölése, az éneklés, a ringatás, a hordozás vagy egy halk dallamra történő táncolás.

Választhattok egy alvósállatkát is, amit ilyenkor odaadsz neki, és amit ölelgethet. A gyermek számára az új tárgy akkor válhat megnyugtatóvá, ha fokozatosan és szeretettel kapcsolódik az esti rutinhoz.

10. Csökkentsd a mell hozzáférhetőségét

Ha a gyermek álomba szopta magát, az ujjad segítségével válaszd le a mellről, majd bújj vissza rendesen a hálóingedbe, és aludj betakart mellekkel.

Viselj kevésbé hozzáférhető ruhát, például garbót. Ha a gyermek nem találja meg gyorsan a mellbimbót, lehet, hogy visszaalszik.

11. Alakíts ki új éjszakai kereteket

Másfél-kétéves kor körül már meg lehet beszélni, hogy „éjszaka most már alvás van, cici reggel lesz”. Fontos, hogy nyugodt és békés hangon ismételd el ugyanazt.

A határszabás nem jelenti azt, hogy elutasítod a gyermeket. A testi közelség, az ölelés, a beszéd és a megnyugtatás továbbra is megmaradhat.

12. Figyeld a gyermek jelzéseit

Amikor bármilyen leszoktató technikát próbálsz ki, ne ragaszkodj mindenáron az adott módszerhez a gyermek negatív reakciói ellenére.

Ha a gyermek nappali viselkedése több éjszakányi próbálkozás után is változatlan, folytathatod fokozatosan a megkezdett folyamatot. Ha azonban félénkebbé, nyűgösködőbbé vagy távolságtartóbbá válik, haladj lassabban.

Mit kerülj el az elválasztás során?

Nem ajánlott kíméletlen módszerekhez folyamodni, például csípőssel bekenni a mellet, leragasztani vagy a gyermek megtévesztésével próbálkozni.

Nem jó ötlet azt mondani, hogy „anya elmegy otthonról”, miközben csak a másik szobában van. A bizalom megőrzését szolgálja, ha őszintén és életkorának megfelelően beszélsz a gyermekkel.

Ugyanígy nem célszerű az elválasztás teljes felelősségét az apára vagy a nagyszülőkre hárítani. A másik gondozó bevonása sokat segíthet, de a gyermeknek továbbra is szüksége van az anya jelenlétére és érzelmi támogatására.

Nem szükséges tejitalt, kakaót, teát vagy gyümölcslevet kínálni a szoptatás helyett. Esetleg 1-2 korty víz adható, ha a gyermek elfogadja.

Fájdalmas szoptatás és harapás

Ha már fájdalmas a szoptatás, mert harap a gyermek, finoman le lehet szoktatni erről úgy, hogy mindig leveszed a melledről, amikor harap, és azt mondod neki: „Óvatosan.”

Újra meg újra ismételheted, amíg rá nem jön, hogyan legyen ügyesebb. A harapás önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egész szoptatást abba kell hagyni.

Az anya érzései is számítanak

Az elválasztás időszaka gyakran tele van ambivalens érzésekkel, félelmekkel és szorongással. Lehet egyszerre jóleső az összebújás, és megterhelő a gyakori szoptatás.

Sok anya érzi magát szomorúnak vagy üresnek, miután abbahagyja a szoptatást, akkor is, ha döntése tudatos és jókor jött. Ez neked is egy elválás, ezért adj magadnak időt, hogy megéld.

Teljesen érthető, ha szeretnéd szépen lezárni ezt a csodás, bár gyakran nem könnyű időszakot. Megengedhetitek magatoknak, hogy valamilyen szép emlékkel ünnepeljétek meg a lezárását.

Ez lehet egy festmény, egy anyatejes ékszer, egy könyv vagy egy kirándulás. Egy új szintre léptetek, és ez teljesen rendben van.

tags: #anyatejrol #valo #leszoktatas