A vetélés felkavaró élmény az anya és az egész család számára. Teljesen normális, ha ebben az időszakban igen erős érzelmek kerítenek téged hatalmukba.
A vetélés nemcsak testi folyamat, hanem jelentős lelki megterhelés is, amely hatással lehet a vérzésre, a menstruációs ciklusra, a hormonális állapotra, a következő terhesség tervezésére és a nő önmagáról alkotott képére. A szomorúság, a zavartság, a düh, a bűntudat - ezek mind természetes reakciók, így kimutatni sem szégyen őket, sokkal inkább bátorság.
Mi a vetélés?
Vetélésnek a 20. hét előtt befejeződő terhességet nevezzük, illetve azt, amikor az időpont ugyan későbbi, de a magzat 500 grammnál kisebb súlyú. A vetélés szempontjából vízválasztónak tekinthető a betöltött 24. terhességi hét: onnantól kezdve már szülésről van szó.
A terhesség megszakadását a betöltött 24. terhességi hét előtt nevezzük spontán vetélésnek. Ha a terhesség első tizenkét hetében történik az esemény, korai vetélésről, ha a második trimeszterben - a terhesség 12. és 24. hete között - késői vetélésről beszélünk.
Vannak fel nem ismert vetélések is, amelyek nem sokkal a megtermékenyülést követően, még a terhesség megállapítása előtt történnek. Ilyenkor a kis menstruációs csúszás tulajdonképpen spontán vetélés, de az érintettek nem tudnak róla.
A legtöbb esetben néhány nappal a fogantatást követően történik meg a magzat kilökődése, melyet a hölgyek egyáltalán nem észlelnek, mert elfedi a menstruáció. A legtöbb esetben a petesejt megtermékenyülését követő napokban fellép a kilökődés.
Milyen gyakori a vetélés?
Az ismert terhességek 10-20 százaléka végződik vetéléssel. A teljes szám minden bizonnyal ennél magasabb, hiszen sok vetélés történik még azelőtt, hogy a nők tudatában lennének terhességüknek.
Klinikailag felismert terhességeknél a 20. hét előtt 8-20 százalékos eséllyel fordul elő vetélés. A felismert terhességek körülbelül tizenöt-húsz százaléka spontán vetéléssel fejeződik be.
A vetélések nagy része (hetven-nyolcvan százalék) az első trimeszterben zajlik le. Az első napokhoz képest ahogyan halad előre a terhesség, úgy lesz egyre kisebb esélye a vetélés előfordulásának.
| Helyzet | A vetélés kockázata |
|---|---|
| 20 és 30 éves kor között | 11 százalék |
| 35 éves kor felett | 20 százalék |
| 40 éves kor felett | 40 százalék |
| 45 éves kor felett | 80 százalék |
A gyakoriság több tényezőtől, egyebek mellett az anya korától függ: minél idősebb valaki, annál gyakoribb a vetélés. A korábban már szült nőknél a vetélés kockázata alacsonyabb: nagyjából 5 százalékos.
A vetélés testi tünetei
A vetélés leggyakoribb tünete a terhesség alatt bekövetkező hüvelyi vérzés. A vérzés erőssége egyénileg változó lehet.
Előfordulhat erős vérzés, amelyet vérrögök kísérnek, máskor csupán néhány pecsét vagy barnás folyás jelentkezik. Ez a vérzés akár két hétig is tarthat.
A vetélés másik tünete az alhasi fájdalom. Ezt a méh izmainak összehúzódása okozza, amelyek célja az, hogy a terhességi szövetek vérrögök formájában kilökődjenek a hüvelyen keresztül.
Ha egy kismamának vérzése van (ez lehet barnás pecsételés vagy bővebb vérzés) és görcsöl, mindenképpen fel kell keresnie orvosát, hogy megnézhessék, vetélésről van-e szó vagy sem.
Egy barnás pecsételés nem feltétlen jelez vetélést, a bő vérzés viszont már nagyon veszélyes állapot. Ha várandósság közben vérezni kezdesz odalent, a vér mennyiségétől függetlenül mindenképpen keresd fel az orvosodat!
Habár a terhesség közben jelentkező vérzés nem feltétlenül jelent vetélést, mindig az a legjobb, ha rögtön orvoshoz fordulsz.
A vetélés típusai
Fenyegető vetélés
Létezik úgynevezett fenyegető vetélés is, ami azt jelenti, hogy görcsök és apró vérzések alakulnak ki, de maga a vetélés nem indul be.
A fenyegető vetélésnél görcsök és minimális vérzések jelentkeznek, de a méhszáj zárt marad, az esetek 85 százalékában pedig a terhesség nem szakad meg.
Kezdődő vetélés
Kezdődő vetélésnél a tünetek az előbbihez hasonlóak, de a méhszáj már nyitott.
Komplett vetélés
A komplett vetélés a korai terhességnél fordul elő, 6 hetes korig gyakoribb. A komplett vetélés teljes egészében spontán lezajlik, a magzat bő menstruációs vérzéssel távozik.
A komplett vetélés akár otthon is lezajlik bő menstruációs jellegű vérzéssel, de ebben az esetben is szükség van orvosi vizsgálatra.
Inkomplett vetélés
Inkomplett vetélésnél a folyamat ugyan beindul, méghozzá bő, darabos vérzés és görcsök kíséretében, de nem fejeződik be.
Az inkomplett vetélésnél a vérzés folyamatos is lehet, a kismama nagyon rossz állapotba kerülhet, kivérezhet. Ez akár életveszélyes állapotot is jelenthet, és különösen az előrehaladottabb terhességeknél fordulhat elő.
Elmaradt vetélés
Elmaradt vetélésnél az elhalt magzat a méhüregben van, a vetélés folyamata be sem indul. Ilyen esetben orvosi beavatkozásra van szükség.
Lázas és szeptikus vetélés
Szeptikus vetélésnél azonnali beavatkozás szükséges. Ha lázas állapottal járó szeptikus vetélésről van szó, akkor a méh eltávolítására is szükség lehet - erre azonban csak extrém ritkán, nagyon szélsőséges állapotok miatt kerül sor.
Mi okozhat vetélést?
Sok esetben azért következik be, mert a magzat nem fejlődik megfelelően. A magzati kromoszóma-rendellenességek a korai vetélések körülbelül 50 százalékáért felelősek.
A legtöbb ilyen kromoszóma-rendellenesség véletlenszerűen jön létre, ahogy az embrió osztódik és növekedik - nem a szülőktől örökölt problémák miatt.
A vetélések nagy részében a konkrét okot nem lehet megállapítani. Jó, ha tudjuk azonban, hogy a spontán vetélések okait a legtöbb esetben nem sikerül felderíteni.
Vannak esetek, amikor valamilyen betegség, például rosszul kontrollált diabétesz vagy méh probléma, vezet vetéléshez.
Kromoszóma- és genetikai eltérések
A rizikótényezők mellett vannak kromoszómarendellenességek is, amelyek vetélést okoznak - a vetélést az esetek 50 százalékában ezek váltják ki.
A Turner-szindróma például a terhességek zömében - a becslések szerint mintegy 98 százalékában - a terhesség korai szakaszában vetéléssel végződik.
Hormonális és anyagcsere-eltérések
A pajzsmirigy működési zavara is emeli a rizikót: alulműködésnél (Hashimoto-betegség esetén) például nagyobb eséllyel jelentkezhet vetélés, de növeli a kockázatot a jódhiány, valamint a policisztás ovárium szindróma is.
Endokrinológiai probléma lehet például pajzsmirigy betegség, inzulinrezisztencia, cukorbetegség vagy PCOS.
Gyakori vetélési ok a hormonszintek eltéréséből adódik. A megfelelő progeszteron szint szükséges a méh felkészüléséhez a terhesség során.
A sárgatestek rendellenessége miatt az alacsony progeszteron szint okozhat vetélést. Elégtelen progeszterontermelésnél a vetélés kockázatát a progeszteron pótlása csökkenti, ami történhet akár szájon át, akár hüvelybe felhelyezve.
A méh anatómiai eltérései
A spontán vetélésnek oka lehet a méh nem megfelelő anatómiája is. Lehet például olyan méhnyálkahártya alatt található képlet vagy például polip, illetve miómagöb, amely miatt a megtermékenyült petesejt nem tud megfelelően beágyazódni.
Léteznek olyan méhfejlődési rendellenességek is, amelyek sorozatos spontán vetélést okoznak, ilyen például a méhsövény. Szó lehet úgynevezett méhösszenövésről (Asherman-szindrómáról) is, amely szintén vetéléshez vezethet.
Fertőzések és lázas állapotok
A Listeria monocytogenes szintén okozhat vetélést, de ez az egyik legsúlyosabb következménye a brucellózisnak is.
A Cytomegalovírus-fertőzés a terheseket különösen veszélyezteti: ez esetben a kórokozó a magzat károsodását okozhatja, de kiválthat vetélést is.
Más fertőzések, így például a parvovirus B19, a rubeola, a herpes simplex, a toxoplasma gondii szintén növelik a vetélés kockázatát.
A konkrét okot nem minden esetben tudják megnevezni, de például ismert, hogy a vetélések egy részét valamilyen lázas állapot előzi meg.
Véralvadási és immunológiai tényezők
Jelentkezhet vetélés antifoszfolipid szindróma (APS) miatt is. Ennél a méhlepény megfelelő keringését akadályozó vérrögök, illetve az antitesteknek méhlepényre közvetlenül kifejtett, de részleteiben még kevéssé ismert károsító hatásai okozzák a vetélést.
Az antifoszfolipid szindróma (APS) egy olyan autoimmun rendellenesség, amely szintén fokozott vérrögképződési hajlammal jár, ezáltal pedig magában hordozza a vetélés kockázatát is.
A Leiden mutáció egy olyan genetikai eltérés, amely növelheti a vérrögképződés kockázatát. Mivel önmagában a Leiden mutáció és a terhesség is fokozza a trombózis kockázatát, így együttesen a rizikó még nagyobbá válik.
Akiknél tehát fokozott a vérrögképződési hajlam, ott nem csak a mélyvénás trombózis esélye nagyobb, hanem a habituális vetélés és a koraszülés esélye is.
Életmódi és környezeti tényezők
A rizikótényezők közül a dohányzást és az alkoholfogyasztást kell kiemelni, de emeli a kockázatot a kábítószer-fogyasztás, különösen a kokain használata is.
A terhesség ideje alatti dohányzás jelentősen megnövelheti a vetélés kockázatát. Gyakrabban láthatunk vetélést idősebb anyai életkorban, ha a páciensnek volt már korábban vetélése, dohányzik (naponta több, mint 10 szálat), vagy alkoholt fogyaszt.
Emeli a rizikót a lázas állapot, a túlsúly, az alacsony D-vitamin- és folsavszint, valamint különböző környezeti hatások, mint például a stressz.
A lisztérzékenység (cöliákia) és az extrém túlsúly szintén növeli a kockázatot, de ilyen hatása lehet az alacsony folátszintnek is.
A nem szteroid gyulladásgátlók alkalmazása a fogantatáskor szintén emeli a rizikót, ahogyan a túlzásba vitt kávéfogyasztás is (1000 mg fölötti koffeinmennyiségnél).
Hogyan állapítják meg a vetélést?
A vetélés diagnózisát ultrahangvizsgálattal állítják fel. A vizsgálatot akkor végzik el, ha a kismama vérzéssel és görcsös panaszokkal érkezik a kórházba.
Vetélésnél az orvosok általában már a fizikai vizsgálatnál is látják, hogy a méhszáj nyitva van, akár ujjnyira is.
Ha az ultrahangvizsgálat során még látszik a szívműködés, akkor nem lehet vetélésről beszélni. Ilyenkor a vérzés magától elállhat vagy gyógyszeresen elállítható, a vetélés pedig nem feltétlenül következik be.
Ha a kismama minimális pecsételéssel és enyhe görcsökkel érkezik, de az ultrahangvizsgálat szerint nincs szívműködés, akkor elmaradt vetélés állapítható meg.
A vetélés kezelése
A spontán vetélés kezelése attól függ, hogy az elhalt magzat magától távozik-e, vagy pedig orvosi beavatkozás szükséges az eltávolításához.
Ha komplett vetélésről van szó, akkor nincs szükség külön kezelésre. Ha elmaradt vetélésről beszélünk, akkor kis várakozási idő után - akár a spontán vetélés lehetőségét megtartva - történik a műszeres befejezés.
Ha az elmaradt vetélést követően sem történik vetélés, vagy inkomplett vetélésről van szó, akkor műszeres befejezésre van szükség.
Ezen kívül szükséges, hogy az embrionális szövetek az anyaméhből távozzanak. Ezt tehetjük műtéti úton, melynek előnye, hogy a folyamat gyorsan lezárul, kevesebb orvosi megjelenést igényel.
Várakozó álláspont szintén elfogadható: ez általában 2 héten belül bekövetkező kiürülést eredményez, de elhúzódhat akár 3-4 hétig is. Az esetek kb. 20 százalékában azonban műtéti befejezés így is szükségessé válik.
Műszeres befejezés
A műszeres befejezést műtéti körülmények között, altatásban végzik. A beavatkozás körülbelül 15 percig tart.
A méh nyakcsatornáját szükség esetén 8-10mm nagyságúra tágítjuk, és úgynevezett Curette-kanál és/vagy vákuum-szívó segítségével a méhüreget kiürítjük.
A beavatkozást követő 3-4 órával a páciens otthonába távozhat. A műszeres befejezés „rutin műtétnek” számít, elvégzése alacsony kockázatokkal jár.
Az esetek kb. 1%-ában találkozunk azzal, hogy akár véralvadék (haematometra), akár embrionális szövet marad vissza a méhüregben. Ezt erőteljes hasi fájdalom, láz, esetleg elhúzódó vérzés kísérheti.
Előfordulhat gyulladás (<1%), mely antibiotikus kezeléssel orvosolható. Szintén kevesebb, mint 1%-ban találkozunk perforációval.
A műtéti beavatkozást követően 2 hétig kell kerülni az ülőfürdőt, szexuális életet, tamponhasználatot. A beavatkozást követően 6 héttel javasolt a kontrollvizsgálat.
A vetélés utáni testi változások
Vetélés után felmerülhet benned a kérdés, hogyan fog reagálni a tested, és kell-e tartós következményekkel számolnod. Egy vetélés ritkán jár tartós testi változással, de mindenképpen időre lesz szükséged ahhoz, hogy életed visszazökkenjen a megszokott kerékvágásba.
A vetélés után is maradhatnak terhességi tünetek, az azonban változó, hogy ki mennyi ideig tapasztalja ezeket. Sok tünetért a terhesség alatti hormonális változások felelősek.
A vetélés után ezeknek a hormonszinteknek a terhesség előtti állapothoz való visszaállása nem egyik napról a másikra történik. A folyamatot egyébként befolyásolhatja a lelkiállapot is.
A terhesség elvesztésével járó teher akár még fel is erősítheti a tüneteket. Ha nem szűnnek meg, orvosi, pszichológusi segítségre is szükség lehet.
Mikor tér vissza a menstruáció?
Vetélés után körülbelül 4-6 hét múlva áll vissza a ciklusod. Ez persze nagy egyéni változatosságot mutat, és az sincs kizárva, hogy a regenerálódási folyamat hónapokon át fog tartani.
Egy vetélés után körülbelül egy hónapnak kell eltelnie, mire normalizálódik a ciklus. Egyes nőknél időbe telik, míg a nemi hormonok egyensúlya visszatér, emiatt a menstruációs ciklus felborulhat, a normálisnál rövidebb vagy hosszabb is lehet.
A műtétet követően 3 hónappal kell legkésőbb jelentkeznie a vérzésnek. A következő menstruáció időpontja egyénenként változik.
A ciklus átmeneti rendezetlensége megnehezíti a következő terhesség időzítését és szükségtelen szorongást okozhat.
A vetélés lelki hatása a nőkre
A vetélés felkavaró élmény az anya és az egész család számára. A vetélés egy folyamat, és a tested hatalmas fizikai és érzelmi stressznek van kitéve vetélés közben és utána is.
A heves érzelmi reakciók sokszor a vetélés után jelentkeznek, máskor az idő múlása hozza őket felszínre. Mindenki másképp gyászol.
A szomorúság, a zavartság, a düh, a bűntudat - ezek mind természetes reakciók, így kimutatni sem szégyen őket, sokkal inkább bátorság.
A legfontosabb, hogy tudatosítsd magadban: nem te vagy a hibás. A vetélés nem azt jelenti, hogy nem vagy elég erős, vagy valami baj van veled.
Az embrionális és magzati veszteség - hasonlóan bármilyen veszteséghez - gyászfolyamat megindulásához vezethet. Ez nem törvényszerű, nincsen olyan, hogy valamit „kell” érezni.
A bűntudat és az önhibáztatás
Az önhibáztatás gyakori reakció, de a vetélés legtöbbször nem olyan esemény, amelyet az anya saját döntéseivel vagy viselkedésével idézett elő.
A legtöbb kromoszóma-rendellenesség véletlenszerűen jön létre, ahogy az embrió osztódik és növekedik - nem a szülőktől örökölt problémák miatt.
A vetélést sok esetben nem tudod megelőzni, hiszen előfordulhatnak teljesen véletlenszerű elváltozások, melyeket nem lehet kontrollálni.
Beszélgetés és társas támogatás
Engedd, hogy barátaid és családtagjaid is segítsenek megbirkózni a veszteséggel. Ha úgy érzed, ez nem elegendő, akkor vedd igénybe tanácsadók vagy önsegítő csoportok támogatását!
Úgy érzed, képtelen vagy beszélni erről a témáról? Pedig ha megosztod valakivel a gondolataidat és érzéseidet, az gyógyír lehet a lelki sebeidre.
Ám meg fogsz lepődni azon, hány nőnek kellett már talpra állnia vetélés után, és milyen sokan vannak, akik támaszt nyújthatnak neked!
Számos olyan jótékonysági szervezet és egyesület létezik, amelyek kifejezetten a vetélésen átesett nőknek segítenek.
A vetélésről beszélni roppant nehéz, de ha hallgatunk róla, azzal csak tovább erősítjük tabu mivoltát, és megvonjuk egymástól a segítségkérés lehetőségét.
Ne feledd: nem vagy egyedül. Ha szeretnéd, nyugodtan öntsd ki a szíved valakinek.
Mikor érdemes szaksegítséget kérni?
Elhúzódó hangulatzavar, depresszió esetén szaksegítséget érdemes igénybe venni.
Ha úgy érzed, hogy a veszteség feldolgozása egyedül vagy a közvetlen környezeted segítségével nem lehetséges, tanácsadók vagy önsegítő csoportok támogatása is szóba jöhet.
Mikor lehet újra próbálkozni?
Pároddal újra próbálkozhattok, ha fizikailag és lelkileg is készen állsz rá. Előbbi kérdésben az orvosod fog dönteni, utóbbi csakis rajtad áll.
Ha ismét próbálkozni szeretnél, általában az a javaslat, hogy a fertőzések elkerülése miatt várd ki, amíg teljesen elmúlnak azok a panaszok, amelyek a vetéléssel jártak.
Az orvosod azt fogja tanácsolni, hogy a fertőzések elkerülése érdekében várd meg, amíg eláll a vérzés, és csak utána élj szexuális életet.
Azt is tanácsos megvárni, hogy visszatérjen a menstruációd, mert akkor jobban meg lehet állapítani a teherbe esés dátumát.
Valószínűleg azt is elmondja majd, hogy várj addig, amíg stabilizálódik a menstruációs ciklusod.
Habár egyes orvosok három, vagy akár hat hónap várakozást is javasolnak, ennek nincs igazi tudományos alapja. Sőt, a bizonyítékok éppen ellentmondanak ennek: egy 2015-ös tanulmány szerint a három hónapnál kevesebb várakozási idő nem növeli a vetélés vagy egyéb terhességi problémák kockázatát.
További kutatások azt mutatják, hogy ha a vetélés és a következő terhesség között 6 hónapnál kevesebb idő telik el, akkor nagyobb az esély az egészséges és komplikációk nélküli terhességre.
Nem jelent kockázatot, ha vetélés után azonnal próbálkozunk a teherbeeséssel.
Ha a dolog pszichés oldalát nézzük, lehetetlen megmondani, mennyi idő után fogod úgy érezni, hogy készen állsz ismét a próbálkozásra - erről partnereddel közösen kell beszélnetek.
Teljesen egyéni döntésről van szó. Mindenki más, így nincs olyan, hogy jó vagy rossz döntés.
Milyen hamar következhet be újabb terhesség?
A vetélésnek csak ritkán van szövődménye, a teherbeesés már a következő ciklusban is lehetséges. Akkor is így van, ha a vetélést műszeres beavatkozással fejezik be.
Ez azért lehetséges, mert az érintett területek nagyon gyorsan regenerálódnak, és hamar helyreáll a hormonrendszer működése is.
Hogy mennyi időbe fog telni az újbóli teherbeesés, arra sajnos nem lehet pontos választ adni, egyes pároknak az első próbálkozásra sikerül, míg másoknak kicsit hosszabb időbe telik.
Akkor sincs okod aggódni, ha az újrakezdés során „döcögősebben” megy a dolog, több időbe telik, mint korábban - lehet, hogy a szervezeted, hormonrendszered kicsit lassabban áll helyre, ez teljesen érthető.
A következő terhesség esélyei
A vetélés általában egyszeri esemény. A vetélésen átesett nők túlnyomó többségének teljesen egészséges terhessége lesz a vetélés után.
Nagyon kicsi azoknak az aránya - 1 százalék - akiknek kettő vagy több vetélése lesz az életében.
A vetélés ismételt előfordulásának kockázata egy vetélés után 14 százalék. Két vetélés után a kockázat megnövekszik 26 százalékra, és három vetélés után már nagyjából 28 százalék a valószínűsége annak, hogy ismét bekövetkezik.
Egy spontán vetélést követően nincs szükség speciális kivizsgálásra. Nagy valószínűséggel véletlen esemény, ami nem fog megismétlődni.
Ismétlődő vagy habituális vetélés
Definíció szerint azt jelenti a habituális vetélés, hogy a terhesség 20. hete előtt három vagy több egymást követő alkalommal bekövetkezik a veszteség.
A habituális vetélés gyakoribb állapot, mint azt elsőre gondolnánk, a teherbeeséssel próbálkozó párok kb. 1%-át érinti.
A habituális vetélés sorozatos vagy visszatérő vetélést jelent, ilyen esetben több alkalommal, visszatérően előfordul a spontán vetélés.
Ha a vetélés ismétlődik, komplett kivizsgálásra van szükség. Hogyha viszont valakinél visszatérő, spontán vetélések állnak fenn, azt mindenképpen ki kell vizsgálni.
A terhességek ismétlődő elvesztése nagyon gyötrelmes. Gyakran szinte elviselhetetlen a nőkre nehezedő pszichés és fizikai teher, és azt is ki lehet mondani, hogy ez a teher minden egyes veszteséggel súlyosbodik.
A habituális vetélés lehetséges okai
A habituális vetélés hátterében számos kiváltó ok lehet. Előfordulhat méh eredetű, fertőző, genetikai, trombofil, endokrin, metabolikus, immunológiai és környezeti okokból.
- Endokrinológiai probléma: például pajzsmirigy betegség, inzulinrezisztencia, cukorbetegség vagy PCOS
- Genetikai rendellenesség: mely során az embrió valamilyen oknál fogva nem megfelelő kromoszóma állománnyal rendelkezik
- Egyes nőgyógyászati fertőzések
- Véralvadási faktorok rendellenességei
- Környezeti ártalmak: például a rendszeres, túl nagy mértékű alkoholfogyasztás, dohányzás, a fokozott stresszről nem is beszélve
Az esetek közel felében azonban nem derül fény a habituális vetélés okára, ilyenkor a pszichológiai segítségnyújtásra, a stressz csökkentésére és a lelki támogatásra helyeződik a hangsúly.
Véralvadási és immunológiai okok
Habár a kivizsgálás során sokszor nem erre helyeződik a hangsúly, de véralvadási zavarok és immunológiai problémák is állhatnak a habituális vetélés hátterében.
A várandósság során a szervezet olyan változásokon megy keresztül, melynek során fiziológiásan a véralvadás fokozódása jön létre.
Ez a folyamat azonban magában foglalja a veszélyt, hogy a terhesség alatt és a gyermekágy idején vérrögök alakuljanak ki az arra hajlamosaknál.
Ha tehát a habituális vetélésnek alapvetően nincs nőgyógyászati oka vagy egyéb külső tényező, úgy érdemes hematológiai konzultáción részt venni.
Milyen vizsgálatokra lehet szükség?
Ha kettő vagy több, egymást követő vetélésed volt, mindenképp konzultálj orvosoddal arról, hogy szükséges-e további kivizsgálás, mielőtt ismét megpróbálnál teherbe esni.
A vetélés hátterében álló esetleges okok azonosításában segíthet például:
- Vérvizsgálat
- Kromoszóma vizsgálat
- Hormonális kivizsgálás
- Immunológiai vizsgálat
- Genetikai vizsgálat
- Véralvadási zavarok vizsgálata
- Andrológiai vizsgálat
A méh problémák kimutatásában segítenek az alábbi vizsgálatok:
- Ultrahang
- Méhtükrözés (hiszteroszkópia)
- Petevezeték átjárhatósági vizsgálat (hiszteroszalpingográfia)
- Ultrahangos méhvizsgálat (szonohiszterográfia)
A kivizsgálás során ezeket mind fel kell deríteni és amennyiben körvonalazódik valamilyen eltérés, annak kezelésével elősegíthető az egészséges terhesség.
Ehhez több terület szakorvosát is fel kell keresni, kezdve az általános laborvizsgálatoktól a nőgyógyászati és az endokrinológiai kivizsgáláson át esetlegesen a genetikai vizsgálatokig.
Sokan nem gondolnak rá, de érdemes hematológiai és immunológiai vizsgálatokon is részt venni.
Hogyan csökkenthető a kockázat?
A vetélést sok esetben nem tudod megelőzni, hiszen előfordulhatnak teljesen véletlenszerű elváltozások, melyeket nem lehet kontrollálni.
Tény ugyanakkor, hogy számodra és kisbabád számára is nagyon fontos, hogy egészséges életmódot kövess, már a fogamzás előtt, illetve a terhesség alatt is.
- terhesvitamin és/vagy folát szedése, ideális esetben néhány hónappal a fogamzás előtt kezdve
- egészséges testsúly fenntartása
- koffeinbevitel csökkentése
- alkohol, dohányzás, gyógyszerek és illegális drogok kerülése
- stressz csökkentése
A vetélést az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás, a testmozgás és a stressz kerülése segít megelőzni, illetve fontos a rizikót növelő alapbetegségek kezelése is.
Ha egészségesen táplálkozunk, kerüljük a toxikus ártalmakat, fertőzéseket, és betegségeinket időben felismerik és kezelik, ezekkel mind hozzájárulunk ahhoz, hogy a terhességünk ne vetéléssel végződjön.
Ne felejtsd el: ha testileg és lelkileg is egészségesnek, felkészültnek érzed magad, bármikor ismét próbálkozhatsz, amikor csak késztetést érzel rá!
Mikor szükséges sürgősen orvoshoz fordulni?
Ha várandósság közben vérezni kezdesz odalent, a vér mennyiségétől függetlenül mindenképpen keresd fel az orvosodat!
Amennyiben a vetélés után egy-két héttel a panaszok (vérzés, hasi görcsök) nem szűnnek meg, vagy visszatérnek, láz jelentkezik, mindenképpen érdemes újra felkeresni a nőgyógyászt!
Az inkomplett vetélésnél a vérzés folyamatos is lehet, a kismama nagyon rossz állapotba kerülhet, kivérezhet. Ez akár életveszélyes állapotot is jelenthet.
Szövődmény akkor lehet, ha a vérzés miatt a várandós kismama kivérzett állapotba kerül. Ilyen esetekben szükség lehet véradásra is.
A „szivárványbaba” jelentése
Emlékezz, vihar után mindig eljön a szivárvány! Pontosan ezért szokták a vetélés(ek) után született kisbabákat szivárvány babának (rainbow baby) nevezni.
Ebben az esetben a vihar a veszteséged szimbolizálja, a szivárvány pedig a felhők elvonulása után megjelenő, sötétségből előbukkanó csodás dolgot, vagyis az új életet, a kisbabát.
