Besnyi Krisztina Mónika védőnő neve a Miskolci Egyetem bűnmegelőzési koordinátor szakirányú továbbképzésének végzett hallgatói között szerepel. A rendelkezésre álló adatok alapján szakmai érdeklődésének egyik kiemelt területe a nevelés, a társadalmi beilleszkedés, a közösségi támogatás és a megelőzés kapcsolata.
Besnyi Krisztina Mónika „A nevelés, mint a társadalmi beilleszkedés lehetősége” című írás szerzőjeként szerepel egy védőnői szakmai kiadvány tartalomjegyzékében. A tanulmány a „Kitekintő” rovatban, a 29-31. oldalon jelent meg.
Besnyi Krisztina Mónika a védőnői és bűnmegelőzési területen
Besnyi Krisztina Mónika a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának bűnmegelőzési koordinátor szakirányú képzésén végzett hallgatóként szerepel. Ez a képzettség a védőnői munka társadalmi és prevenciós dimenzióit is tágabb összefüggésbe helyezi.
A védőnői tevékenységhez szükséges Képzettséget igazoló dokumentumok. Működési nyilvántartás. MESZK tagság. Rendszeres részvétel szinten tartó és új ismereteket adó továbbképzésen.
A védőnői munka nem kizárólag egészségügyi feladatokból áll, hanem a családok, a gyermekek és a közösségek támogatását is magában foglalja. A nevelés és a társadalmi beilleszkedés kérdései ezért szorosan kapcsolódnak a megelőzéshez, az egészségfejlesztéshez és a családokkal végzett segítő munkához.
„A nevelés, mint a társadalmi beilleszkedés lehetősége”
Besnyi Krisztina Mónika tanulmányának címe a nevelés társadalmi szerepére irányítja a figyelmet. A nevelés olyan folyamatként jelenik meg, amely hozzájárulhat az egyén közösségi kapcsolatainak kialakításához, a társadalmi normák megértéséhez és a felelős részvételhez.
A társadalmi beilleszkedés nem egyszeri esemény, hanem hosszabb fejlődési folyamat, amelyben a család, az iskola, az egészségügyi ellátórendszer és a tágabb közösség egyaránt szerepet kap. Ebben a folyamatban a védőnő olyan szakemberként van jelen, aki a gyermek fejlődését és a család helyzetét egyaránt figyelemmel kíséri.
A nevelés feladata nem merül ki az ismeretek átadásában. A gyermekeknek és fiataloknak az együttműködés, a felelősségvállalás, a konfliktuskezelés és a mások iránti tisztelet gyakorlati tapasztalataira is szükségük van.
A család szerepe a beilleszkedésben
Az atomizálódott világban élő keresztyén ember nem választhatja el a család kérdését a közösségvállalás kérdésétől. Nem elég egymás mellett lenni, még akkor sem, ha sokan vagyunk.
Az együttlét érték és visszamutat az emberrel közösséget vállaló Istenre. Az egészséges lelkű ember közösség után vágyakozó ember.
A támogató család hiánya jelentős kockázati tényező lehet a lelki és társadalmi nehézségek kialakulásában. A fiatalok között, azoknál, akik számíthatnak szüleik segítségére, kevésbé alakul ki az ellenségesség attitűdje, a szociális elszigeteltség, az életcélok hiánya, a neurotikus és depressziós tünetek, kevesebb közöttük az öngyilkossági kísérlet és az alkoholfogyasztás miatti büntetés.
Kisebb súllyal, de jelentős védő faktor a fenti magatartászavarok megelőzésére az is, ha a fiatal úgy érzi, nehéz élethelyzetekben számíthat rokonai támogatására.
A magyar származású Ludwig von Bertalanffy 1969-ben jelentette meg az általános rendszerelméletről szóló könyvét, amelynek hatására a családszakértők is úgy kezdtek el beszélni a családról, mint rendszerről. E szerint a család az emberek vérségi és érzelmi kapcsolatra épülő rendszere.
Benne lüktet a családtagok fejlődéstörténete, lelki világa, múltja és jelene. A család működése ezért hatással lehet a gyermekek érzelmi fejlődésére, kapcsolati mintáira és közösségi viselkedésére is.
A védőnő mint a családokat támogató szakember
A nőorvos szaktudása, a védőnő gondoskodó jelenléte, a jogász felelősségtudata, a pedagógus formáló ereje, a statisztikus elemző gondolkodása és sok más szakember munkája alkotja azt a védőhálót, amelyre a család- és nővédelem biztonsága épül.
Más szavakkal: a tudások, tapasztalatok és nézőpontok találkozása tartja élővé és folyamatos fejlődésben társaságunkat.
A védőnői munka egyik fontos jellemzője a családokkal kialakított folyamatos kapcsolat. A gondozás során a szakember nemcsak egészségügyi információkat ad át, hanem segítheti a szülői kompetenciák erősödését, a gyermek fejlődésének támogatását és a problémák korai felismerését is.
A védőnői tevékenység szakmai követelményeinek és érdekeinek, valamint általános és etikai szabályainak megfogalmazása mellett a kamarán belüli és kívüli képviselete.
A tagozathoz tartozó tagok részére szakmai, ,jogi, etikai tanácsadás. Védőnői tagozat szakmai vélemény kialakítása és annak továbbítása az érintett kamarai döntéshozó testületekhez.
Nevelés, prevenció és bűnmegelőzés
A bűnmegelőzési koordinátor képzés a társadalmi problémák korai felismerésének és megelőzésének szemléletét erősítheti. A védőnői munka szempontjából ez különösen azért fontos, mert a családokkal való rendszeres kapcsolattartás lehetőséget ad a veszélyeztető körülmények és a támogatási szükségletek észlelésére.
A nevelésben, bűnmegelőzésben és helyenként a reintegrációban egyre nagyobb népszerűségnek örvend a resztoratív szemlélet gyakorlati alkalmazása.
A resztoratív kifejezés az igazságszolgáltatás területén vált ismertté és többnyire a sérelmek jóvátételére, a kapcsolatok helyreállítására és felelősségvállalásra törekvő konfliktuskezelési technikái révén került a köztudatba, a büntető szemlélet alternatívájaként.
Alapelveit azonban megtaláljuk azokban a mindennapi társas kapcsolatok kialakítását-, erősítését- és rendeződését célzó egyéni vagy csoportos erőfeszítésekben, melyek törekednek az egészséges lelki egyensúly kialakítására vagy helyreállítására, a traumák előfordulásának csökkentésére és a közösségi jól-létre.
A közösségi támogatás jelentősége
A közösségi alapú segítségnyújtás viszont nemcsak elméletileg jól megalapozott, hanem jelentős eredményeket is fel tud mutatni.
A közösségi pszichiátria a gondozás és rehabilitáció szempontjából hatékony elemei: A holisztikus, bio-pszichoszociális szemlélet és módszertan, amelynek során a páciensek életminőségét javító, örömteli életcélokra alapozzuk a gondozási tervet.
Ha jobb az élet, általában a tünetek is javulnak. Itt a stresszel kapcsolatos és társadalomtudományi kutatások adnak nekünk támpontokat.
A rendszerszemlélet, amelynek során a hozzátartozók, a páciens személyes „networkje” is megjelenik a gondozás célcsoportjaként és arra törekszünk, hogy ők is „nyereséggel” vegyenek ebben részt.
Mindez visszahat a beteg helyzetére és állapotára. Egy „hálózat közös felemelkedését segítjük”, amely multiplikatív hatású lehet.
A védőnői tagozat szakmai szerepe
A MESZK védőnői tagozatát a 2004. év november 11-én megtartott országos taggyűlés határozata alapján az országos tagozatvezető képviseli.
A védőnői tagozat tagja lehet minden olyan, a területi szervezetnél nyilvántartott kamarai tag, aki a tagozatba felvételét kéri, és a tagozat tagsági feltételeit teljesíti. Ugyanazon kamarai tag egyidejűleg egy szakmai tagozat tagja lehet.
A védőnői tagozat struktúrája
- Területi tagozati vezetőség: Tagozatvezető
- Tagozatvezető-helyettes
- Tagozati titkár
A védőnői tagozat főbb feladatai
- A védőnői tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó jogszabály-módosítások és előterjesztések véleményezése.
- A tagozathoz tartozó tagok szakmai, jogi és etikai tanácsadásának biztosítása.
- A tagozat szakmai véleményének kialakítása és továbbítása az érintett kamarai döntéshozó testületekhez.
- A tagozathoz tartozó tagok szakmai tevékenységének figyelemmel kísérése.
- Részvétel az etikai eljárásokban az alapszabály keretei között.
- Kapcsolattartás a szakterület, más tagozatok, szervezetek és az egészségügyi minisztérium képviselőivel.
- Együttműködés kialakítása a társszakmákkal.
- Konferenciákon és szakmai testületekben való részvétel.
- Részvétel a Védőnői Szakmai Kollégium munkájában.
Bizottsági részvétel
- Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság
- Iskolavédőnői Ellátás Szakmai Munkabizottsága
- Területi Védőnői Ellátás Szakmai Munkabizottsága
A szakmai továbbképzés szerepe
Rendszeres részvétel szinten tartó és új ismereteket adó továbbképzésen. A védőnői tevékenység folyamatos tanulást kíván, mert a családok szükségletei, a társadalmi környezet és a szakmai elvárások is változnak.
A vdőnői tagozat munkájának célja a tagozat tagjainak segítése szakmai és etikai ügyekben, információk adása a kamarával és a szakmai továbbképzésekkel kapcsolatban.
Besnyi Krisztina Mónika szakmai útjában a védőnői tapasztalat és a bűnmegelőzési koordinátor képzés olyan területeket kapcsol össze, amelyek közös célja a gyermekek, a családok és a közösségek támogatása.
A család- és nővédelem multidiszciplináris megközelítése
A Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság célja nemcsak a tudományos kutatás, hanem - civil szervezetként - a közgondolkodás formálása: a család, a gyermekvállalás, a női és családi egészség támogatása, valamint társadalmi felelősségvállalás erősítése.
A szervezet multidiszciplináris jellege lehetővé teszi, hogy az orvostudomány, demográfia, szociológia, pedagógia, jog és más területek szakemberei együttesen dolgozzanak a család- és nővédelemmel kapcsolatos kérdéseken.
A család és a nők védelmét mind társadalmi, mind erkölcsi szempontból olyan alapértéknek tartjuk, amely megerősítését és tudományos megalapozását közös felelősségünknek érezzük.
A Kollégium szellemisége mindig is a közösség, az emberi méltóság és a nemzedékeken átívelő tudás szolgálatában állt.
A védőnői hivatás társadalmi jelentősége
Az elmúlt fél évszázad során közösségünk azon dolgozott, hogy a női életút minden szakasza - a serdülőkortól az anyaságon át az időskorig - megfelelő szakmai figyelmet, támogatást és méltóságot kapjon.
A várandósgondozás megújulása, a családtervezés korszerű szemlélete, az anya- és gyermekvédelem fejlődése, az oktatás és a prevenció megerősödése mind olyan eredmények, amelyek mögött közösségünk tagjai állnak - tudásukkal, tapasztalatukkal, emberségükkel.
Ezek az eredmények nem pusztán szakmai mérföldkövek. Mögöttük életek, sorsok, családok vannak - ez adja munkánknak igazi súlyát és értelmét.
A nők és a gyermekek támogatása, egészségének védelme olyan feladat, amely minden korban kiemelt jelentőségű.
A jelen kihívásai - a termékenység megőrzésének kérdései, a mentális egészség növekvő szerepe, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásai, az egészségügyi ellátás modernizációjának szükségessége - arra figyelmeztetnek bennünket, hogy ugyanazzal a bátorsággal és elkötelezettséggel kell folytatnunk munkánkat, mint amellyel alapítóink elindították társaságunk útját.
A nevelés mint közösségi felelősség
Az egyházban a család ügye nem egyszerűen divat-téma, nem kampányszerűen felkapott, majd elfelejtett ügy, hanem az egyház permanens feladata, hogy küldetését arccal a családok felé teljesítse.
Az atomizálódott világban élő ember nem választhatja el a család kérdését a közösségvállalás kérdésétől. A gyermek fejlődése, a családi kapcsolatok minősége és a társadalmi környezet egymással összefüggő tényezők.
A nevelés akkor támogathatja igazán a társadalmi beilleszkedést, ha a gyermekeket nem elszigetelt egyénként, hanem családi, intézményi és közösségi kapcsolatokban élő személyként kezeli.
Ebben a megközelítésben a védőnő feladata nem pusztán az egészségi állapot figyelemmel kísérése, hanem a családok erőforrásainak felismerése, a szükséges segítséghez való hozzáférés támogatása és a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények korai észlelése is.
A közösségi integráció támogatása
A mobilitás, outreach, amelynek során a gondozók követik a betegeket és igyekszünk elkerülni az intézményesülés bármely formáját, a betegek otthonában, ha kell a munkahelyén is dolgozunk, törekedve a közösségi integrációra.
Ezen a területen a felépülés-alapú rehabilitációval, a közösség szerepével, valamint a stigmával kapcsolatos szakirodalom ad jó alapot.
A team-munka, amelynek során a páciensek szükségleteire széles körben tudunk reagálni, orvosi, pszichológiai, szociális és tapasztalati szakértői eszköztárral, eset- menedzseri készségekkel is felvértezve, amely egyéb szükségletekkel kapcsolatos erőforrások megszerzését is lehetővé teszik a gondozási célok érdekében.
A szolgáltatási kultúra segíti az empowermentet, a felépülést, a szimmetrikus kapcsolatot, a szabad döntéseket és az erőszakmentes segítő munkát.
Az elérhetőség segíti a betegek biztonságát és a gyors kríziskezelést. A hatékonyság, a tapasztalati szakértők bevonása és az etikai elkötelezettség megelőzheti a szakemberek kiégését.
Besnyi Krisztina Mónika helye a szakmai közösségben
Besnyi Krisztina Mónika neve egyszerre kapcsolódik a védőnői szakmához, a nevelés társadalmi szerepéhez és a bűnmegelőzéshez. Tanulmányának témája olyan kérdéskört érint, amelyben az egészségügyi, pedagógiai, szociális és közösségi szempontok egymást kiegészítve jelennek meg.
A védőnői hivatásban a szakmai tudás, a gondoskodó jelenlét, a megelőzés és a családokkal kialakított bizalmi kapcsolat egyaránt fontos. A társadalmi beilleszkedés támogatása ezekre az alapokra épülhet, különösen akkor, ha a gyermek és családja megfelelő időben kap segítséget.
A védőnői tagozat szakmai és érdekképviseleti feladatai, a továbbképzések, a társszakmákkal való együttműködés és a közösségi alapú segítségnyújtás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a védőnői munka a családok egészségét és társadalmi biztonságát egyaránt szolgálja.
