Kisgyerek macskák oltása: oltási rend, védelem és féreghajtás

A kölyökmacska első védőoltását ideálisan nyolc hetesen, vagy hét és kilenc hetes kora között kapja meg, a másodikat pedig három-öt héttel később. A gyakorlatban az oltási sor általában 6-8 hetes korban kezdődik, és a teljes védelemhez az alapoltásokat ismételni kell.

A kölyökmacskát elsősorban a macskanátha kórokozói, a macska herpeszvírus és calicivírus, valamint a panleukopenia ellen kell védeni; kijáró vagy más macskákkal érintkező állatnál a macskaleukózis és a veszettség elleni oltás is szóba kerül. Védőoltást csak egészséges, megfelelően táplált és lehetőség szerint parazitamentes macska kaphat.

Miért fontos a kölyökmacska oltása?

A macskák egészsége szempontjából az oltások rendkívül fontosak, mert súlyos, sok esetben végzetes betegségektől és rengeteg szenvedéstől óvják meg őket. Fertőző betegségek esetében a megelőzés a legfontosabb, hiszen számos betegség következményét gyógykezeléssel már nem tudjuk befolyásolni vagy megszüntetni.

Amikor a macska már megbetegedett, a tüneteket valamennyire enyhíteni lehet, de ez nem mindig jár sikerrel. A nem oltott macskák ráadásul fertőzési forrást jelenthetnek a többi állat számára is.

A vakcinában található gyengített vagy elölt mikroorganizmus aktiválja a szervezet saját védelmi rendszerét, ezáltal ellenanyagok képződését serkenti. Ha a macska később olyan kórokozóval találkozik, amely ellen oltást kapott, immunrendszere „emlékezni” fog rá, gyorsan ellenanyagokat kezd termelni, és megfelelő immunsejteket aktivál.

Az anyai ellenanyagok és az első oltás időzítése

Születéskor a kölyökmacska védelméről az anyamacska első tejével, a kolosztrummal átadott ellenanyagok gondoskodnak. Ez a természetes védettség azonban fokozatosan csökken, és körülbelül 15-16 hetes korra megszűnik.

A kölyök az első hetekben még csak viszonylagosan tud saját immunitást kialakítani, miközben az anyai ellenanyagok egy ideig az oltás hatékonyságát is csökkenthetik. Ezért különösen érzékeny időszak alakulhat ki: az anyától kapott védelem már nem elegendő, a saját immunválasz pedig még nem teljes.

A vakcinázást ezért jóval fiatalabb korban meg kell kezdeni, hogy a kölyökmacska saját immunrendszere időben felkészülhessen. Kismacskáját leghamarabb életének 8. hetétől kell beoltatnia, egyes oltási programokban pedig már 6-8 hetes korban elkezdik az első kombinált oltással.

Mikor kaphatja meg a kölyökmacska az első oltást?

Az első oltás ideális időpontja általában a 8. hét körül van. A következő oltást az első után 2-5 héttel adják be, az alkalmazott vakcinától és az állatorvos által meghatározott oltási programtól függően.

A leggyakoribb alapimmunizálási program a következő:

A pontos időzítés nem minden macskánál azonos. Az oltási programot befolyásolja a kölyök életkora, egészségi állapota, az anyai ellenanyagok várható szintje, a korábbi oltások dokumentációja, a tartási környezet és az alkalmazott vakcina.

Javasolt oltási sor lakásban tartott kölyökmacskánál

A tisztán lakásban tartott, egyedül élő macska kockázata általában kisebb, de a vakcinázás számára is indokolt. A panleukopenia, a herpeszvírus és a calicivírus kórokozói közvetlen érintkezés nélkül is bekerülhetnek a lakásba.

A kórokozókat a gazda például cipőtalpon, ruhán, hordozón, közös etetőtálon, alomtálcán vagy fekhelyen is behurcolhatja. Ezért a lakásban tartott cicák esetében is van értelme az alapvető fertőző betegségek elleni oltásoknak.

A kis kombinált oltás általában a fertőző rhinotracheitis, a calicivírus okozta nátha és a panleukopenia ellen alakít ki védelmet, egyes készítmények pedig chlamydiosis elleni komponenst is tartalmazhatnak.

Javasolt oltási sor kijáró vagy más macskákkal érintkező kölyökmacskánál

A kijáró, egerésző, tenyészetben élő vagy több macskával rendszeresen érintkező kölyök fokozott fertőzési kockázatnak van kitéve. Ilyenkor a kombinált oltás mellett a macskaleukózis és a veszettség elleni vakcinázás is különösen fontos lehet.

Kijáró macskánál a leukózis elleni oltás előtt indokolt lehet a leukózisvírus-teszt elvégzése. Az egyik ajánlott program szerint 8 hetes korban leukózisvírusteszt, negatív eredmény esetén leukózis- és kombinált oltás, 12 hetes korban pedig ismételt leukózis- és kombinált oltás adható.

Milyen betegségek ellen véd a kombinált oltás?

A kombinált oltás olyan vakcina, amely egyszerre több kórokozó ellen indítja el a védettség kialakulását. Az összetétel gyártótól és készítménytől függően eltérhet, de a macskák kombinált oltásai általában a calicivírus, a herpeszvírus és a panleukopenia ellen tartalmaznak összetevőket.

Egyes kombinált vakcinák a leukózis, a chlamydiosis vagy a veszettség elleni komponenst is tartalmazhatják. A „kis kombinált” és a „nagy kombinált” oltás közötti különbség ezért elsősorban az összetevők számában és az adott kockázati helyzethez való illeszkedésben van.

Panleukopenia vagy macskaparvo

A panleukopenia a macskák parvovírus okozta, súlyos gyomor- és bélgyulladással járó, erősen fertőző és gyakran halálos betegsége. Főleg a 3-6 hónap közötti kölyökmacskákat érinti, de a beteg, legyengült immunrendszerű vagy oltatlan felnőtt állatok is veszélyeztetettek.

A vírus közvetlenül és közvetve is fertőzhet, többek között bélsárral, vizelettel, orrváladékkal, vérszívókkal vagy fertőzött tárgyakkal. A vírus nagy ellenállóképességű, ezért a környezetben hosszú ideig fennmaradhat.

A betegség gyakori tünetei a bágyadtság, étvágytalanság, láz, hányás, hasmenés, orrfolyás és hasi fájdalom, de hirtelen elhullás is előfordulhat. Minél hamarabb kap a beteg macska megfelelő és intenzív állatorvosi ellátást, annál jobbak a túlélési esélyei.

Macskanátha, herpeszvírus és calicivírus

A macskanáthát többek között a macska herpeszvírus és a calicivírus okozza. A betegség a szemet, a szájat és a légutakat érinti, és elnevezése ellenére súlyos lefolyású is lehet.

A herpeszvírus nyállal, valamint szem- és orrváladékkal terjedhet, közvetlenül beteg macskával való érintkezéssel vagy közvetve, fertőzött tárgyakon keresztül. Tünete lehet a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, szemváladékozás, kötőhártya-gyulladás, szaruhártyafekély, hunyorgás, láz, bágyadtság és étvágytalanság.

A macskaherpesz nem gyógyítható véglegesen, a tünetek és a másodlagos bakteriális fertőzések azonban kezelhetők. A vírus később ismét fellángolhat, különösen stressz vagy legyengült immunrendszer esetén.

A calicivírus erősen fertőző, légúti és szájüregi megbetegedést okozhat, súlyosabb esetben pedig tüdőgyulladás is kialakulhat. Tünetei közé tartozik a tüsszögés, orrfolyás, nyálzás, láz, szemkönnyezés, bágyadtság, étvágytalanság, valamint súlyosabb esetben a szájüregi fekélyek és gyulladás.

Macskaleukózis, vagy FeLV

A macska-leukózis vírus a macskák egyik gyakori fertőző betegsége. A vírus csak macskákat fertőz meg, emberre és más állatokra nem jelent veszélyt.

A fertőzés szoros és rendszeres kapcsolat során terjedhet, például nyalakodással, párzással, verekedéssel, közös alomtálca, etető- vagy itatótál használatával. A beteg anyamacska a kölykeit már a méhben vagy a szoptatás során is megfertőzheti.

A FeLV-fertőzött macska immunrendszere nem működik megfelelően, ezért könnyebben kap el más betegségeket. A fertőzés hajlamosíthat vérszegénységre, íny- és szájgyulladásra, különféle daganatokra, valamint vese-, máj- és szembetegségekre.

A tünetek között szerepelhet fogyás, bágyadtság, láz, hasmenés, megnagyobbodott nyirokcsomó, kötőhártya-gyulladás, száj- és ínygyulladás, fekélyek, visszatérő felső légúti vagy húgyúti megbetegedések, illetve idegrendszeri tünetek.

A leukózis elsősorban a kinti, más macskákkal érintkező állatokat veszélyezteti, ezért kijáró kölyökmacskánál különösen fontos az oltási program és szükség esetén a tesztelés.

Veszettség

A veszettség fertőzés után halálos kimenetelű betegség, és a macskáról az emberre is átterjedhet. A veszettség elleni oltás ezért nemcsak a cicát, hanem a gazdát is védi.

Macskák esetében Magyarországon nincs általánosan, minden állatra jogszabályban előírt kötelező oltás, azonban a kijáró, egerésző vagy más állatokkal érintkező cicáknál a veszettség elleni vakcinázás mindenképpen javasolt. Külföldre utazás esetén a veszettség elleni oltás szükséges lehet, ezért az adott ország előírásairól időben tájékozódni kell.

A veszettség elleni oltás az első oltások alkalmával önállóan, más betegségek elleni oltóanyaggal nem keverve adandó, később pedig az állatorvossal történt konzultáció alapján más vakcinával összevontan is alkalmazható.

Chlamydiosis

A macska chlamydiosist a Chlamydophila felis nevű baktérium okozza. A betegség főként szemészeti és felső légúti tünetekkel jár, például könnyezéssel, vörös és duzzadt szemhéjjal, tüsszögéssel, orrfolyással, hunyorgással és a szem dörzsölésével.

A chlamydiosis főleg fiatal, 5-12 hetes macskákban és többmacskás közösségekben fordul elő. Közvetlenül a beteg macska orr- és szemváladékával terjed, és kezeletlenül súlyos légzőszervi problémákat is okozhat.

A chlamydiosis elleni oltás 8 hetes kortól adható, de szükségességét az állatorvos a kölyök életkörülményei, a fertőzési kockázat és a többmacskás környezet alapján mérlegeli.

FIP és FIV

A fertőző hashártyagyulladást, vagyis a FIP-et a macskakoronavírus mutációja okozza. A legtöbb macska komplikáció nélkül átvészeli a koronavírus-fertőzést, néhány állatban azonban a vírus FIP-et okozó változattá alakulhat.

A FIP kezdeti tünetei nem jellegzetesek: étvágytalanság, levertség, fáradékonyság, láz, fogyás, hasmenés és sárgaság is jelentkezhet. Nedves formában folyadék gyűlhet fel a hasüregben vagy a mellüregben, száraz formában pedig hasi folyadékgyülem nélkül alakulhat ki a betegség.

A macska-AIDS, vagyis a FIV, a macskákra specifikus retrovírus okozta, gyógyíthatatlan betegség, amely az immunrendszer alulműködéséhez vezet. A fertőzés elsősorban karmolással, harapással és párzással terjed, ezért leginkább a kijáró, ivaros kandúrok veszélyeztetettek.

Jelenleg a FIV ellen nem áll rendelkezésre hatásos oltóanyag. A FIP és a FIV elleni védelemben ezért a kockázatos érintkezések csökkentése, a beteg vagy fertőzött állatok elkülönítése és az állatorvosi vizsgálat kap fontos szerepet.

Oltás előtt: mikor oltható a kölyökmacska?

Védőoltást csak egészséges állat kaphat. Az oltás előtt az állatorvosnak alaposan meg kell vizsgálnia a kölyökmacskát, és meg kell győződnie arról, hogy nincs láza, fertőző betegsége vagy olyan állapota, amely gyengítheti az immunválaszt.

A macskának megfelelően tápláltnak és lehetőség szerint parazitamentesnek kell lennie. Betegség, stressz, féregfertőzés vagy rossz általános állapot esetén a vakcina nem biztos, hogy megfelelő védettséget alakít ki.

Az állatorvost tájékoztatni kell minden szokatlan tünetről, például bágyadtságról, étvágytalanságról, hányásról, hasmenésről, orrfolyásról, szemváladékozásról vagy fáradékonyságról. Újonnan érkező kölyökmacska esetén érdemes néhány napig megfigyelni az állatot, hogy jelentkezik-e nála betegség, és legyen ideje megszokni az új környezetet.

Az oltások beadását és az oltási könyv bejegyzéseit állatorvos végzi. A tenyésztőtől vagy menhelyről átvett oltási igazolást mindenképpen át kell adni az állatorvosnak, hogy a következő oltásokat ne túl korán vagy szükségtelenül ismételjék.

Mikor mehet ki a kölyökmacska?

A kölyökmacska addig nem tekinthető megfelelően védettnek, amíg az alapimmunizálás szükséges oltásait nem kapta meg. A második oltás után is az állatorvos határozza meg, mennyi időt kell várni a szabadba engedéssel.

A kölyökmacska a teljes oltási sor lezárásáig ne érintkezzen ismeretlen vagy oltatlan macskákkal, és ne járjon olyan helyekre, ahol fertőzött állatok fordulhatnak meg. A vakcina beadása után a védettség kialakulásához általában 7-14 nap szükséges.

A kölyök immunrendszerének biztonságos védelméhez nem elegendő egyetlen oltás, mert az anyai ellenanyagok és az éretlen immunválasz miatt ismételt vakcinázásra van szükség. Az állatorvos azt is megmondja, mikor kezdődhet meg biztonságosan a kijárás.

Féreghajtás és bolhairtás kölyökmacskáknál

A cicákra nemcsak a vírusok és baktériumok, hanem a külső és belső paraziták is veszélyesek. A különböző szervekben, például a bélrendszerben, a tüdőben vagy a szívben megtelepedő férgek gyógyszeres kezelést igényelnek.

A kölyökmacskák féreghajtását egyes programok szerint 2 hetes kortól 12 hetes korig kéthetente végzik, más ajánlások 2, 4 és 6 hetes korban, majd 8 hetes kortól meghatározott időközönként javasolják a kezelést. A pontos szer, adag és ismétlési gyakoriság a kölyök testsúlyától, életkorától és fertőzési kockázatától függ.

Az elválasztásig általában két hetenként, azt követően negyedévente javasolt féreghajtást végezni. Lakásban tartott felnőtt macskánál egyes esetekben féléves, kisgyermekes családban vagy többállatos háztartásban pedig gyakoribb kezelés lehet indokolt.

A féreghajtást és a bolhairtást az oltásokkal együtt kell megtervezni, és indokolt esetben bélsár parazitológiai vizsgálatot is célszerű végezni. Több állat esetén célszerű azokat egyszerre, azonos minőségű, állatorvos által javasolt készítménnyel kezelni.

Emberi használatra szánt féreghajtó tabletta nem megfelelő macskák számára, és a fokhagyma sem helyettesíti a parazitaellenes kezelést. Kölyökmacskánál nem minden bolhairtó készítmény alkalmazható, egyes szerek pedig macskákra mérgezőek lehetnek.

A bolhairtást általában 8-12 hetes korban kezdik, de a megfelelő készítményt és időzítést állatorvossal vagy állatpatikában kell kiválasztani. A kezelésnél figyelembe kell venni a macska életkorát, testsúlyát, egészségi állapotát és azt, hogy milyen parazitával van dolga.

Mi történhet oltás után?

Az oltási reakciók általában ritkák és enyhék. Néhány órán belül, esetleg néhány napon belül bágyadtság, csökkent étvágy, fáradékonyság, enyhe láz, valamint az oltás helyén duzzanat, érzékenység vagy viszketés jelentkezhet.

Ezek a tünetek rendszerint néhány nap alatt elmúlnak. A beadás helyén kialakuló duzzanat ritkán hosszabb ideig is fennmaradhat, ezért változás vagy tartós panasz esetén állatorvosi ellenőrzés szükséges.

Korábbi súlyos oltási reakcióról mindig tájékoztatni kell az állatorvost. Ilyenkor más oltóanyag használata vagy az oltással egy időben végzett megelőző kezelés csökkentheti a mellékhatások kockázatát.

Azonnal állatorvosi ellátás szükséges, ha az oltás után a pofa, a szemhéj vagy a fej duzzanata, viszkető kiütés, nehezített légzés, erős gyengeség vagy más súlyos allergiás tünet jelentkezik.

Az injekció beadási helyén nagyon ritkán rosszindulatú daganat, úgynevezett FISS alakulhat ki. Ez körülbelül 10 000 macskából egyet érint, és az előfordulás kockázata a vakcinától hasonló lehet, mint más injekciós kezeléseknél, ezért ez a ritka kockázat önmagában nem indokolja az oltások elhagyását.

Éves emlékeztető oltások

A kölyökkori alapoltásokkal szerzett védettség nem feltétlenül tart egész életen át. Az emlékeztető oltások felfrissítik a macska immunrendszerét, és egyúttal lehetőséget adnak arra, hogy az állatorvos ellenőrizze az állat általános egészségi állapotát.

Az első emlékeztető kombinált oltást általában az utolsó kölyökkori kombinált oltás után körülbelül egy évvel adják. Ezt követően a kombinált, a veszettség és a kijáró állatoknál szükséges leukózis elleni oltások ismétlésének gyakoriságát az állatorvos a vakcina, az életmód és a kockázatok alapján határozza meg.

Oltási könyv és állatorvosi ellenőrzés

Az állatorvos a védőoltásokat oltási könyvbe írja be, így nyomon követhető, hogy a macska mikor és milyen fertőző betegségek ellen kapott vakcinát. Az oltási könyv fontos dokumentum, mert a veszettség elleni oltásokat is tartalmazza.

Az oltási könyvre kiállítások, utazások és egyes állattartási helyzetek esetén is szükség lehet. A kölyökmacska átvételekor kérni kell az előző oltások igazolását a tenyésztőtől vagy a menhelytől, majd ezt át kell adni az állatorvosnak.

Mikor indokolt a mikrochip?

A macskák mikrochipes megjelölése egyszerű beavatkozás, amely jelentősen megkönnyíti az elkóborolt állat gazdájának megtalálását. Különösen a kijáró vagy könnyen elkószáló cicáknál jelenthet fontos biztonsági segítséget.

A mikrochip önmagában nem véd a fertőző betegségektől, de az oltási könyvvel és az állatorvosi nyilvántartással együtt fontos része a felelős állattartásnak.

tags: #egy #kisgyerek #macskakat #olt