A GYED folyósításának felfüggesztése leggyakrabban azért merül fel, mert a szülő munkát vállal, másik ellátást választ, vagy a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn. A felfüggesztett GYED bizonyos esetekben továbbfolyósítható, de ezt az ellátást nem folyósítják újra automatikusan: a továbbfolyósítást kérni kell.
A GYED folyósítása mellett a gyermek egyéves korát követően korlátlan időtartamban lehet munkát végezni, és a munkavégzés önmagában nem okozza a GYED megszüntetését vagy felfüggesztését. Ha azonban a GYED-et korábban munkavégzés miatt szüneteltették, a korábban megállapított ellátás a jogosultsági időből még hátralévő időre kérhető újra.
Mikor kerülhet sor a GYED folyósításának felfüggesztésére?
A GYED-re való jogosultság feltételeit az Eb-tv. a 42/A. §-ának (1) bekezdésében határozza meg. Nevezetesen gyermekgondozási díjra jogosult a) a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, b) az anya, valamint a 40. § (4) bekezdésében meghatározott személy, aki részére csecsemőgondozási díj került megállapításra, és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, valamint a gyermeket saját háztartásában neveli.
Az Eb-tv. hivatkozott paragrafusának ismeretében a gyermekgondozási díj folyósításához elengedhetetlen a gyermek saját háztartásban tartózkodása. Ez a szabályozás összhangban áll az Eb-tv. 42/C. §-a (1) bekezdésének c) pontjával, mely szerint nem jár a gyermekgondozási díj, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos […] .
A családtámogatási ellátások és a fogyatékossági támogatás esetén az ellátások megszüntetése kérhető, amennyiben a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn (pl: gyermek háztartásból kikerülés, külföldre költözés, a gyermek után más személy igényli az ellátást).
A munkavégzés miatti korábbi szüneteltetés
Ha Ön munkavégzés miatt 2014.01.01-jét megelőzően szüneteltette a gyed folyósítását, akkora szüneteltetett gyermekgondozási díj továbbfolyósítását kérheti. Ebben az esetben a korábban megállapított gyed-et tovább fogják folyósítani a jogosultsági időből még hátralevő időtartamra, a korábban megállapított összegben.
A szülő 2014. január 1-jétől a gyermek 1 éves kora után, a gyermekgondozási díj folyósítása mellett (a gyes folyósítása mellett is) korlátlan időtartamban végezhet munkát. (Ez a rendelkezés a 2014. 01.01-jét megelőzően született gyermekek szüleire is vonatkozik.)
Ha Ön még nem dolgozik, de gyermeke elmúlt már 1 éves, és 2014. 01.01-jét követően szeretne visszamenni, vagy elmenni dolgozni, akkor a munkába állását nem kell bejelenteni a gyed-et folyósító szervnek, csak a munkáltatót kell tájékoztatni, hogy a munkavégzés mellett a gyed-et igénybe kívánja venni. (A gyed folyósításában ez nem okoz változást.)
A biztosított a gyed folyósítása mellett korlátlan időtartamban végezhet munkát, azonban ha nem folytat keresőtevékenységet, akkor a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot kell kérni a gyed idejére.
A GYED továbbfolyósításának feltételei
Fontos, hogy a gyed-et nem folyósítják újra automatikusan, a gyed továbbfolyósítást kérni kell!
A gyermekgondozási díj továbbfolyósítása iránti kérelmet ahhoz a folyósító szervhez kell benyújtani, ahol - a folyósítás szüneteltetését megelőzően - legutoljára folyósították a kérelmezőnek a gyermekgondozásidíjat.
Azaz vagy a fővárosi illetve megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervéhez vagy a foglalkoztatója által működtetett társadalombiztosítási kifizetőhelyhez.
Ha az igénylő időközben munkáltatót váltott és a jelenlegi foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, akkor a gyermekgondozási díj továbbfolyósítására irányuló kérelmet a jelenlegi foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhelyéhez kell benyújtani.
Ha az új foglalkoztató nem működtet társadalombiztosítási kifizetőhelyet, akkor a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervéhez kell a kérelmet benyújtani.
Hová kell benyújtani a kérelmet?
| Helyzet | Az illetékes szerv |
|---|---|
| A korábbi folyósítás helye | Az a folyósító szerv, ahol a szüneteltetés előtt a GYED-et folyósították. |
| Új munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhellyel | A jelenlegi foglalkoztató társadalombiztosítási kifizetőhelye. |
| Új munkáltató kifizetőhely nélkül | A foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve. |
Az igény bejelentése személyesen vagy postai úton történhet.
A szükséges nyomtatvány és mellékletek
A kérelmet az OEP honlapján elérhető „KÉRELEM gyermekgondozási díj továbbfolyósítására” elnevezésű nyomtatvány kiállításával is be lehet nyújtani.
Nincs kötelezően használandó kérelem forma, de ajánlott a „KÉRELEM gyermekgondozási díj továbbfolyósítására” elnevezésű nyomtatvány kitöltése, mert olyan kérdéseket tartalmaz, ami a továbbfolyósításhoz szükséges, így a hiánypótlási eljárás elkerülhető.
A kérelemhez csatolni kell: Ha a kérelmező rendelkezik a gyed megállapításáról szóló határozattal, akkor a határozatot. Ha a kérelmező részére gyes-t folyósítottak, akkor a Magyar Államkincstár által kiadott gyes folyósításának megszüntetéséről szóló határozatot.
- a GYED megállapításáról szóló határozatot, ha a kérelmező rendelkezik vele;
- a Magyar Államkincstár által kiadott, a GYES folyósításának megszüntetéséről szóló határozatot, ha a kérelmező részére GYES-t folyósítottak.
A nyomtatvány elérhető: weboldalon, biztosítottak részére.
Tájékoztatás kérhető: A fővárosi és megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervei ügyfélszolgálatainál, továbbá azon munkáltatóknál, ahol kifizetőhely működik a kifizetőhelyi ügyintézőktől.
A GYED és más ellátások egyidejű folyósítása
Főszabály, hogy egy gyermek után, egyidejűleg csak egy ellátást lehet folyósítani.
Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra (CSED), illetve gyermekgondozási díjra (GYED) is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) főszabálya az, hogy ha egy biztosított ugyanazon jogviszonyában több, különböző ellátásra is jogosult lenne, akkor ezen ellátások közül csak az egyiket veheti igénybe.
Hogy a több ellátás közül a biztosított melyiket választja, az alapvetően az ő saját döntése.
Ugyanazon gyermek jogán járó ellátások
Az, aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátásra (GYES) vagy gyermeknevelési támogatásra (GYET) és táppénzre, CSED-re vagy GYED-re is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.
Ez a szabály azt jelenti, hogy ha az igénylő a gyermekére tekintettel többféle ellátást is igénybe vehetne, akkor ezen ellátások között választania kell.
Ugyanazon biztosítási jogviszony alapján járó ellátások
Az Ebtv. 43. § (2) bekezdése értelmében az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén az ellátásokat külön-külön kell megállapítani.
Ez azt jelenti, ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszonnyal is rendelkezik, akkor jogviszonyonként kell az ellátások között választani.
Amennyiben az egyik jogviszonyában például CSED-re és táppénzre is jogosult, és választása a CSED-re esik, a másik jogviszonyában meg táppénzre jogosult, akkor a két ellátást egyidejűleg meg lehet állapítani és folyósítani, de csak azért mert több jogviszony alapján került megállapításra.
A szülők választása ugyanazon gyermek után
Ha a szülők a közös háztartásukban élő gyermekük után egyidejűleg jogosultak táppénzre, CSED-re, GYED-re, GYES-re, valamint GYET-re, választásuk szerint az ellátást csak az egyik szülő veheti igénybe.
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 39. §-a alapján, „A szülő a különböző korú gyermekei jogán a gyermekgondozást segítő ellátást és táppénzt vagy baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, illetve gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti. Ha a szülők a közös háztartásban* élő gyermekeik jogán egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra, illetve táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosultak, választásuk szerint - kivéve a gyermekápolási táppénzt - a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe.”
*Az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján közös háztartás: az egy lakóingatlanban életvitelszerűen együtt lakó természetes személyek közössége.
Azaz, a gyermekekre járó gyermekgondozást segítő ellátást és gyermekgondozási díjat, a jogosult szülők közül, a választásuk szerint, csak az egyik szülő veheti igénybe.
Ha az édesanya kapja a gyermekgondozást segítő ellátást, akkor a kisebbik gyermeknél is az édesanya kaphatja a gyermekgondozási díjat, ha ezen ellátáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik.
GYED és GYES egyidejű folyósítása több gyermek esetén
Akkor lehet a szülő részére több ellátást is folyósítani, ha több gyermek van a háztartásban és azok közül legalább egy gyermek 2013. 12.31-ét követően született.
2014. január 1-jét követően, ha újabb gyermek születik a családba, akkor az idősebb testvér után járó ellátás továbbra is megilleti a szülőt, nem kell lemondani az ellátásról, mint korábban.
Több gyermek esetében, akkor folyósíthatóak gyermekenként külön - külön az ellátások, ha az ellátások különböző korú gyermekek után kerülnek megállapításra.
A többgyermekes családmodell vonzóbbá tétele, valamint a családok támogatása érdekében a gyermekgondozási ellátások folyósításának ideje alatt született újabb gyermek esetén 2014. január 1-jétől a korábbi ellátás nem szűnik meg, hanem továbbfolyósításra kerül a jogosultsági idő teljes tartamára.
Vagyis az Ebtv. a gyermekvállalás ösztönzése érdekében teszi lehetővé az egyes gyermekek után járó ellátások párhuzamos folyósításának lehetőségét több gyermek vállalása esetén.
Ennek megfelelően a szülő a különböző korú gyermekei jogán a GYES-t és a CSED-et vagy a GYED-et egyidejűleg is igénybe veheti.
Fontos, hogy minden gyermek esetében addig jár az ellátás, amíg azt a jogszabály előírja (pl. GYED 2 éves korig) de minden gyermek után egy jogosult veheti igénybe az ellátásokat, „egy kézben” összpontosulnak.
Amikor a korábbi ellátás nem szűnik meg
Ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel az egyik gyermeke után jogosult CSED-re vagy GYED-re, akkor a másik gyermeke jogán járó CSED-et vagy GYED-et egyidejűleg is igénybe veheti.
Például, ha a biztosított anyának a 2013.02.01-jén született első gyermeke jogán járó gyermekgondozási díj folyósítása alatt 2014. 01.01-én (vagy azt követően) megszületik a második gyermeke, akkor az első gyermek jogán gyermekgondozási díjban részesül, és e mellett a második gyermek jogán terhességi-gyermekágyi segélyt, majd ennek lejárát követően gyermekgondozási díjat kaphat.
Amikor az ellátásoknak egy szülőnél kell lenniük
Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg GYES-re, GYET-re, illetve táppénzre, CSED-re, GYED-re is jogosultak, választásuk szerint a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe.
Ez azt jelenti, hogy a gyermekek után járó egyes ellátásoknak „egy kézben” kell lenniük.
Ha az anya a kisebb gyermek után CSED-et kíván igénybe venni, miközben az apa a nagyobb gyermek után GYED-ben részesül, akkor az apa GYED-jének folyósítását meg kell szüntetni, és a nagyobb gyermek után járó ellátást is annak a szülőnek kell igénybe vennie, aki a kisebb gyermek után a CSED-et kapja.
A GYED megszüntetése másik ellátás választása miatt
Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra, illetve táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosultak, választásuk szerint - kivéve a gyermekápolási táppénzt - a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe.
Az anya GYED-ének vagy GYES-ének megszüntetését akkor is kérni kell, ha a másik szülő szeretné ugyanazon vagy másik gyermek után igénybe venni a GYED-et, és az ellátások folyósítása a családi szabályok szerint nem maradhat külön-külön a szülőknél.
A GYED és a CSED közötti választás
Ha a biztosított anya a GYED folyósításának időtartama alatt szül ismételten, a két ellátás (GYED, terhességi-gyermekágyi segély) közül választhat.
Ha a szülés napjától a terhességi-gyermekágyi segélyt választja, az csak abban az esetben jár részére, ha a GYED folyósítása beszüntetésre kerül.
Ha továbbra is a GYED folyósítását kéri, mely az első baba születése napjáig - 2008. december 19-ig - még jár, a második baba után a terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság még hátralévő időtartamára folyósítható.
Ismételt szülése esetén az ellátások közül ismételten választania kell.
Gyermekápolási táppénz GYED mellett
A GYÁP a gyermekek után járó többi pénzbeli egészségbiztosítási ellátástól jelentősen különbözik abból a szempontból, hogy az bármelyik szülő részére megállapítható akkor is, ha a másik szülő már részesül valamilyen, gyermek után járó ellátásban.
Ez azt jelenti, hogy a GYÁP esetében nem érvényesül az a szabály, hogy az ellátásoknak „egy kézben” kell lenniük.
A GYED-ben részesülő szülő mellett a másik szülő bizonyos feltételek fennállása esetén GYÁP-ra válhat jogosulttá, ha a gyermek betegsége miatt keresőképtelen állományba kerül.
A GYED folyósítása és a munkavégzés
A GYED-re való jogosultság teljes időtartama alatt folytathat a biztosított keresőtevékenységet anélkül, hogy ez az ellátás folyósítását befolyásolná.
A GYES mellett a gyermek féléves korától lehet dolgozni, a GYET-ben részesülő személy pedig heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet (vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik).
Ha a hivatkozott ellátások folyósítása mellett az ellátott munkát vállal, azonban keresőképtelenné válik, akkor táppénzre, illetve baleseti táppénzre lehet jogosult.
Vagyis ezekben az esetekben az ellátott egyidejűleg részesülhet GYES-ben/GYET-ben/GYED-ben és táppénzben/baleseti táppénzben.
Az ellátás folyósítása melletti munkavállalás tágan értelmezendő. Nem kell, hogy tényleges munkavégzés valósuljon meg, hanem a munkavégzési kötelezettségnek kell fennállnia a táppénz, baleseti táppénz megállapíthatóságához.
Vállalkozói tevékenység GYED mellett
A gyermekgondozási díj folyósítása mellett egyéni-, illetve a társas vállalkozóként dolgozó személy esetében csak a tényleges jövedelem után kell megfizetni a tb közterheket, azaz ez esetben nincs minimális járulék és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség.
Ha azonban a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása mellett dolgozik egyéni-, illetve társas vállalkozóként, akkor legalább a minimális alapok szerint fizeti a tb közterheket.
Ezt fenti szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vállalkozó az egyik gyermeke kapcsán gyermekgondozási díjban, míg a másik gyermekére tekintettel gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül és ezen ellátsok alatt vállalkozói tevékenységét folytatja.
A GYED időtartama
Gyermekgondozási díj (gyed) annak jár, aki a csecsemőgondozási díjhoz hasonló feltételekkel rendelkezik a gyermek születése napjáig: a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül, vagy a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl táppénz vagy baleseti táppénz folyósításának ideje alatt (vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül) szült.
Időtartama a csed lejártát követően a gyermek 2. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén további 1 évig jár.
Ikergyermekek esetén
2013. 12. 31-ét követően született ikrek szülei részére a gyed folyósításának időtartama, a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól gyermekgondozási díjra való jogosultság lejártát követően, további 1 évvel meghosszabbodik.
Ha biztosított a gyed igénybejelentéskor jelzi, hogy ikrekre tekintettel kéri az ellátást, akkor nem kell külön igényelni, automatikusan 1 évvel meghosszabbodik a gyed jogosultság időtartama.
Ikrek esetében nem jár dupla gyed, mert azonos várandósságból születtek.
A GYED összegének alapvető szabályai
Mértéke a naptári napi alap 70 százaléka.
A gyed teljes bruttó összege az adóalapot csökkenti, tehát az ellátásból személyi jövedelemadó-előleg levonására nem kerül sor, kizárólag nyugdíjjárulékot (melynek a mértéke 10%) kell levonni a bruttó GYED összegéből.
Az adóalap csökkentésére vonatkozó kedvezmény (a vonatkozási időszaktól függetlenül) a 2025. június 30-át követően folyósított ellátás tekintetében alkalmazandó.
A gyermekgondozási díj összegét terhelő nyugdíjjárulékkal szemben érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.
2025. június 30-át követően a "passzív jogon" (biztosítási jogviszony megszűnését követően) folyósított gyermekgondozási díjból is érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.
A GYED folyósításának felfüggesztése és a gyermek saját háztartásban nevelése
A gyermekgondozási díjra való jogosultság alapvető feltétele, hogy a gyermeket a jogosult a saját háztartásában nevelje.
A gyermekgondozási díj folyósításához elengedhetetlen a gyermek saját háztartásban tartózkodása.
Ha a gyermek kikerül a jogosult háztartásából, vagy ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos intézményben tartózkodik, a jogosultsági feltételek vizsgálata szükségessé válhat.
A család- és gyermekjóléti központ ebben az esetben azt vizsgálja, hogy a gyermek elsősorban jogszerűen tartózkodik-e az érintett szülőnél, valamint hogy a lakás és a gyermek ellátási körülményei megfelelőek-e.
Vizsgálat tárgyát képezi továbbá, hogy a gyermeket gondozó szülő milyen mértékig biztosítja a másik szülő számára a gyermek láthatását.
A feltételek mérlegelése után a kormányhivatal döntést hoz a gyermek elhelyezéséről.
A GYED továbbfolyósításának gyakorlati példája
Például, ha a 2012. 09.01-jén született gyermek szülője (aki egyébként a gyermek 2 éves koráig jogosult az ellátásra) 2013. 10. 01-jétől visszament dolgozni, és emiatt le kellett mondania a gyed-ről, úgy a szülő 2014. 01.01-jétől kérheti, hogy részére ismét, azaz továbbfolyósítsák a gyed-et.
Ebben az esetben 2014.01.01-jétől a jogosultsági időből még hátralevő időtartamra, azaz 2014.09.01-jéig kapni fogja a gyed-et.
Ha azonban 2013.10.01-jétől heti 30 órában vállalt munkát, és kérte a gyermek után a gyes-t, akkor 2014.01.01-jétől le kell mondania a gyes-ről, csak akkor tudják részére a gyed-et megállapítani.
Munkát azonban már korlátlan időtartamban végezhet.
A jogalap nélkül folyósított ellátás és a betudás
A választási szabályokkal szorosan összefüggő jogintézmény az ún. betudás.
Ennek értelmében, ha a szülők egyike jogalap nélkül vette fel a gyermekük után járó egészségbiztosítási pénzbeli ellátást vagy a GYES-t, GYET-et, akkor mindkét szülő erre irányuló egybehangzó nyilatkozata alapján a jogalap nélkül felvett ellátás a másik szülőnek - a közös háztartásban nevelt gyermekükre tekintettel - megállapított pénzbeli ellátás összegéből levonható.
Ha a szülők nem járulnak hozzá egybehangzó nyilatkozattal a levonáshoz, a jogalap nélkül felvett ellátást - felróhatóságra tekintet nélkül - az a szülő köteles visszafizetni, aki az ellátást felvette.
A betudás alkalmazására jellemzően azokban az esetekben kerül sor, amikor a szülők „átadják” egymásnak a GYED-re való jogosultságot, tekintettel arra, hogy a másik szülő magasabb figyelembe vehető jövedelemmel rendelkezik.
Ugyancsak gyakori az alkalmazása a második (többedik) gyermek megszületésekor, amikor az anya CSED-et kíván az újszülött után igénybe venni, az ellátások „egy kézben” léte érdekében pedig a korábban az apa részére folyósított másik ellátást (jellemzően GYED-et) szintén az anyának kell igénybe vennie.
tags: #gyed #kata #felfuggesztese