Folyadékhiányos széklet babáknál: hogyan ismerhető fel és mikor kell orvoshoz fordulni?

A folyadékhiány miatt a baba széklete sűrűbbé, keményebbé és nehezebben üríthetővé válhat, de a ritka széklet önmagában még nem jelenti azt, hogy a csecsemő székrekedésben szenved. A legfontosabb jelek a kemény, száraz vagy bogyós széklet, a fájdalmas ürítés, az eredménytelen erőlködés, valamint a kiszáradásra utaló tünetek, például a kevesebb nedves pelenka, a száraz száj, a könny nélküli sírás vagy a beesett kutacs.

A baba székletének megítélésekor nemcsak azt kell figyelni, hány nap telik el két székletürítés között, hanem az állagot, a színt, a baba közérzetét, étvágyát, súlygyarapodását és a nedves pelenkák számát is. Az anyatejes baba többnapos székletkimaradása puha széklet és jó általános állapot mellett nem feltétlenül székrekedés, míg a gyakori, vizes széklet folyadékvesztést okozhat, különösen újszülötteknél és három hónaposnál fiatalabb csecsemőknél.

Milyen a normális széklet csecsemőknél?

A csecsemőknek teljesen más székletük van, mint a felnőtteknek. A baba székletének színe, állaga, szaga és gyakorisága természetes módon változhat az életkor, a táplálás és a hozzátáplálás szerint.

A szín és állag változik attól függően is, hogy a baba csak anyatejet kap vagy tápszert vagy esetleg vegyesen tápszert és anyatejet is. A sárga, barna vagy zöld széklet önmagában gyakran normális.

Az újszülött első széklete

Az újszülött első széklete a magzatszurok, más néven meconium. Ez sötétzöldes-fekete, ragadós, szurokszerű anyag, amely rendszerint a születést követő első 24-48 órában ürül.

Az első napokban a színe fokozatosan zöldesbarnává, majd sárgává válik, az állaga pedig egyre lazább lesz. A magzatszurokra általában az első 48 órában számíthatunk.

Amennyiben az egészséges újszülöttnek 2 nap alatt sem lesz meg az első széklete, az bélelzáródást jelent. Ha az első 24-48 órában nem ürül magzatszurok, vagy a széklet néhány nap után is fekete és ragadós marad, ezt jelezni kell a szülészeti vagy gyermekorvosi csapatnak.

A fekete magzatszurok már magzat korában kitölti a babád beleit. A születése utáni első néhány napban ezt kakilja ki.

A mekónium kiürülését az első napokban termelődő értékes előtej, a kolosztrum segíti. Ez az, ami a leghatékonyabban és leggyorsabban tudja kihajtani az újszülött beleiből ezt a ténylegesen szurokszerű, ragacsos, fekete újszülött székletet.

Az átmeneti széklet

A születése utáni 2-3-(4). napon az újszülötted pelenkájában barnás, zöldes székletet fogsz látni. Ez az átmeneti széklet.

A fekete magzatszurkot megszínezi az elfogyasztott anyatej, ettől lesz barna vagy sötét zöld az újszülött széklet a pelusban. A tejbelövellést követően, legkésőbb az 5.-(6). naptól az előző nap zöldes széklete után mustársárga, aranysárga széklete van a szoptatott babának.

Ha viszont az 5. nap után még mindig fekete magzatszurkot vagy sötét zöldes székletet kakil, akkor az arra utal, hogy nem jut elég tejhez. Ilyen esetben kérj segítséget!

Anyatejes baba széklete

Az anyatejes baba széklete általában sárga vagy mustársárga, laza, krémes, esetenként szemcsés vagy „magvas” állagú. Lehet aranysárga, sárgászöld vagy időnként zöldes is.

A normál anyatejes széklet a tejbelövellés utáni időszakban az aranysárga vagy mustársárga széklet. Lehet világosabb vagy sötétebb, mindegy.

Apró, fehéres tejdarabkák is megjelenhetnek benne, különösen az emésztőrendszer érésének időszakában. A túrós széklet is teljesen ártalmatlan és normális csecsemőkorban.

Az emésztetlen anyatej túró formájában van jelen a székletben. Ahogy nő a baba és érik az emésztőrendszere, úgy ez a jelenség megszűnik majd.

Az anyatejes széklet természetes módon lehet híg vagy folyós. A krémes állagtól a vizes állagig minden átmenet és fokozat normálisnak tekinthető.

Tápszeres baba széklete

A tápszeres baba széklete általában sárgásbarna, barnás vagy zöldes, az anyatejes székletnél sűrűbb, pasztaszerűbb és erősebb szagú lehet.

A tápszeres széklet általában sűrűbb, sötétebb, ritkább, mint az anyatejes baba széklete. Tápszer adása mellett a széklet kemény is lehet.

Egyes tápszerek, köztük bizonyos vastartalmú vagy speciális készítmények, sötétebb zöld színt okozhatnak anélkül, hogy ez betegséget jelezne. Előfordulhat sötétzöld színű széklet is, de ez csak a tápszer fajtájától függ.

Újszülöttkorban naponta több széklet is előfordulhat, később gyakori a napi egy alkalom vagy az 1-2 naponta történő ürítés. A ritkább széklet önmagában nem székrekedés, ha az állaga továbbra is puha vagy pasztaszerű, és ürítése nem fájdalmas.

Milyen gyakran kakil egy baba?

A felnőttekhez hasonlóan a csecsemők és kisgyermekek székelési szokásai is igen eltérőek lehetnek. A normális székletszám a napi három és a háromnaponta egyszeri ürítés között változik.

Egy kizárólagosan szoptatott, jól fejlődő és panaszmentes csecsemőnél teljesen természetes, ha naponta többször is kakil. Hathetes kor után pedig - ha a baba közérzete megfelelő - a heti két széklet is normálisnak tekinthető.

Az első 4-6 hétben az anyatejes baba gyakran naponta többször, akár minden szoptatás után ürít székletet. Körülbelül hathetes kor után a gyakoriság csökkenhet, és egyes babáknál több nap is eltelhet két széklet között.

A 6. élethét után a babák nagyon eltérő gyakorisággal kezdenek kakilni. Vannak babák, akik minden szopi után kakilnak, naponta akár 6-10 alkalommal, míg más babáknál az a jellemző, hogy soknaponta egyszer kakilnak.

Eltelhet akár 5-15 nap is két széklet között. Ez utóbbi is normális, ha a baba nem kínlódik, nem puffad, a szelek szabadon tudnak távozni, és a kiürített széklet puha.

Tápszeres gyermekeknél már elvárható a napi székletürítés, és a hozzátáplálást követően is az egy-kétnaponkénti székletürítést tartják normálisnak a szakértők.

Természetesen nem kell kétségbe esni akkor sem, ha ettől eltérő, de rendszeres ritmusú székletürítést tapasztalunk a gyermeknél. Fontos azonban, hogy ne társuljon hozzá kellemetlenség, rossz közérzet vagy nehezített székelés, a széklet állaga pedig lágy, kenőcsös vagy formált legyen.

Mi a kapcsolat a folyadékhiány és a kemény széklet között?

Ha a baba nem jut elegendő folyadékhoz, a széklet szárazabbá és keményebbé válhat, mert a bélrendszer több vizet szív vissza belőle. A folyadékhiány azonban nem mindig a ritka széklet elsődleges oka, ezért a baba táplálását, vizeletürítését, közérzetét és fejlődését együtt kell megítélni.

A túlságosan kemény, diszkomfortérzetet és székelési nehézségeket okozó vagy a gyakori, vizes állagú, habos-nyákos, bűzös, vért tartalmazó, esetleg zsíros széklet orvosi kivizsgálást igényel.

A kiszáradás lehetséges jelei

A kiszáradás egyik fontos jele, ha a baba a szokásosnál kevesebbet pisil. A vizeletének erős szaga van.

Kiszáradás jelei láthatók, például a szokásosnál kevesebb nedves pelenka, száraz száj, könny nélküli sírás vagy beesett kutacs.

Az anyatejes csecsemőknél az elegendő tejbevitel megítélésében a súlygyarapodás és a nedves pelenkák száma is fontos. Ha a gyarapodás rendben van és van legalább 6 db színtelen és szagtalan pisit tartalmazó pelus 24 óra alatt, de 3-nál kevesebbszer kakil a babád, akkor ő azon kevés kivételek egyike, aki 6 hetes kor alatt is kevesebbszer kakil, miközben elég tejhez jut.

Székrekedés vagy csak ritka széklet?

A székrekedést nem kizárólag az mutatja, hogy hány nap telt el két széklet között. Fontosabb jel a kemény, száraz, bogyós széklet, a fájdalmas ürítés, az erős és eredménytelen erőlködés, a feszes has vagy az étvágy csökkenése is.

Székrekedésről akkor beszélhetünk, ha a gyermek heti kettőnél kevesebbszer kakil, a széklet állaga kemény, száraz, az ürülés pedig csak nagy nehézségek árán megy.

A székrekedést hasfájás, puffadás, teltségérzet vagy bűzös szelek kíséri. Súlyosabb esetben a gyermek végbélnyílása is berepedhet - ez fájdalommal jár és tovább nehezíti a székelést.

A székrekedés tünetei babáknál

• A baba széklete apró szemcsés bogyókhoz hasonlít (olyan, mint a nyúl kaki), vagy nagy és kemény.
• Kakilás közben a baba megfeszül és/vagy sír.
• A csecsemőnél a székelés erőlködéssel jár, hiszen a baba fekve kakil.
• A gyermek a szokásosnál ritkábban kakil.
• Kakilás közben a gyermek fájdalomra panaszkodik illetve a szülő észleli, hogy a székelés nyilvánvalóan fájdalmas.
• Véres széklet jelenik meg kakilás után vagy közben.
• A gyermek visszatartja a székletet.
• Csökken a kicsi étvágya.
• A gyermek nyilvánvaló ok nélkül fáradt.

A csecsemőknél a székelés közbeni erőlködés önmagában még nem bizonyít székrekedést, hiszen a baba fekve kakil. Ha az erőlködést formás eredmény követi, akkor nem valószínű a székrekedés.

Mi okozhat kemény vagy folyadékhiányos székletet?

Táplálásváltás és tápszer

Babáknál a székrekedés ritka, különösen, ha még nem esznek szilárd táplálékot. Ilyenkor a leggyakoribb ok a nem megfelelő tápszer, mert egyes tápszerek nehezebben emészthetők.

Nehezebb székletürítés általában az anyatejről a tápszerre való áttérés esetén jelentkezik, mert a baba emésztőrendszerének időre van szüksége, hogy alkalmazkodjon az új étrendhez.

A kizárólagos anyatejes táplálás mellé adott tápszeres pótlás már viszonylag kis mennyiség esetén is megváltoztatja a csecsemő bélflóráját. Ezzel a baba székletének állagát és gyakoriságát is.

Ha tápszert kap a baba, akkor napi egyszeri 40-60ml tápszeres pótlás is megváltoztatja a székletét. Sűrűbb, sötétebb, barnásabb vagy zöldesebb széklete lesz, más lesz a szaga és ritkábban találkozol vele a pelenkában.

Hozzátáplálás

A székrekedést néha a szilárd táplálékra való áttérés okozza, ám paradox módon a gyümölcsből készült pépek enyhíthetik a problémát.

A hozzátáplálás megkezdésével természetes, hogy a baba székletének színe, szaga, állaga és gyakorisága megváltozik. A széklet fokozatosan sűrűbbé, formáltabbá és erősebb szagúvá válhat.

A sötétbarna, darabos, kemény széklet a székrekedés jele. A hozzátáplálás után az ételek megfesthetik a székletet, például a sárgarépától pirosas, narancssárgás lehet, a spenóttól pedig zöld.

Fogzás

A gyermekkori székrekedést közvetve a fogzás is kiválthatja. A kellemetlen ínyfájdalom miatt a gyerekek kevesebbet esznek ebben az időszakban, így ritkábban kakilnak.

Fogzás és betegség esetén gyakran előfordul hígabb, vizesebb széklet. Fogzásnál a fokozott nyáltermelésből nyelt sok nyál irritálhatja a beleket, nehezíti a felszívódást és savas valamint nyákos, híg székletet okozhat.

Gyógyszerek

A székrekedés gyakori okai között szerepel a gyógyszerek, különösen a fájdalomcsillapítók és savlekötők szedése.

Ha gyermekének gyógyszeres kezelést rendeltek el, és röviddel megkezdése után székrekedése van, olvassa el újra a betegtájékoztatót illetve kérdezze ki orvosa véleményét a kezelés folytatásával kapcsolatban.

Vas-kiegészítés mellett a baba széklete feketére színeződhet, és a vas székrekedést is okozhat. Csecsemőnek gyógyszert vagy étrend-kiegészítőt csak gyermekorvosi javaslatra szabad adni.

Székletvisszatartás nagyobb gyermekeknél

Idősebb gyerekeknél a székletvisszatartás is ürítési problémához vezethet. A gyerekek figyelmen kívül hagyhatják a természetes székelési ingert, például ha nagyon elfoglaltak a játékkal, vagy kényelmetlenül érzik magukat a nyilvános, akár óvodai vagy iskolai WC használatánál.

A székrekedés olyan gyerekeknél is előfordul, akiknél szoktak hozzá a bilire járáshoz. Kisgyermekkorban sokszor a székeléshez kapcsolódó negatív tapasztalat vagy kellemetlen élmény vezet székrekedéshez.

Ritka szervi okok

Nagyon ritka esetekben a szorulás más betegség, például a hipotireózis, cisztás fibrózis vagy Hirschsprung-kór tünete is lehet.

A székrekedés 95%-a funkcionális, ami azt jelenti, hogy hátterében nem betegség illetve szervi elváltozás áll.

A baba zöld széklete és a folyadékállapot

A baba zöld széklete önmagában sok esetben normális jelenség. A zöld színt az epefesték adja, és akkor is láthatóbb maradhat, ha a béltartalom gyorsabban halad át az emésztőrendszeren.

Ha a baba jókedvű, jól eszik, gyarapszik, és nincs más tünete, az alkalmi zöld széklet általában nem ad okot aggodalomra.

A zöld széklet gyakori, többnyire ártalmatlan okai:

• az újszülöttkori átmenet a magzatszurokról az anyatejes vagy tápszeres székletre;
• bizonyos tápszerek vagy azok vastartalma;
• a hozzátápláláskor bevezetett zöld ételek, például spenót, sóska vagy zöldborsó;
• átmenetileg gyorsabb bélmozgás;
• anyatejes babánál tejtúltermelés is társulhat gyakori, habos vagy robbanásszerű zöld széklethez, erős tejleadáshoz, sok gázhoz vagy etetési nehézséghez.

A zöld széklet alapján önmagában nem állapítható meg tejtúltermelés vagy úgynevezett „elsőtej-hátsótej egyensúlyzavar”. Ha a zöld, habos széklet gyakori és a szoptatás nehéz, gyermekorvos vagy szoptatási szakember segítsége javasolt; az etetési rendet ne változtassák meg önállóan.

Valódi problémát azonban a naponta 1-2x előforduló kissé zöldes széklet nem okoz. Amennyiben sokszor zöld a széklet, ráadásul híg, habos és bűzös is, akkor érdemes szakemberrel konzultálnod.

Hasmenés és vizes széklet csecsemőknél

Az anyatejes babáknál állag tekintetében is széles a skála. A krémes állagtól a vizes állagig minden átmenet és fokozat normálisnak tekinthető.

Hat hetes kor alatt a legtöbb baba naponta sokszor kakil, akár minden szopizásnál. Ez normális, nem számít hasmenésnek.

Hasmenésre inkább az utal, ha a baba megszokott széklete hirtelen jóval gyakoribbá és vizesebbé válik. Különösen akkor, ha láz, hányás, étvágytalanság, kellemetlen szag vagy bágyadtság társul hozzá.

Az első 6 hónapban a hasmenés azt jelenti, hogy a babádra jellemző kakilási mennyiséghez képest jóval többször kakil, a széklete híg, bűzös és jellemzően zöld.

A hasmenés lehetséges okai

Baktériumok vagy vírusok okozta fertőzések, étrendi változások és számos egyéb probléma is okozhat hasmenést.

Az allergia és az ételérzékenység hasmenést okozhat. A szoptatott csecsemőknél az anya étrendjének hirtelen megváltozása is lehet okozója a baba székletváltozásának.

A szója vagy egyéb tápszerösszetevők iránti érzékenység szintén szerepet játszhat a székletváltozásban. Az is okozhat hasmenést, ha a baba étrendje hirtelen megváltozik, például ha áttérünk egy másik tápszerre.

A hasmenés gyakran magától elmúlik. Ügyeljünk arra, hogy a baba sok folyadékot fogyasszon, megelőzve a kiszáradást.

A kizárólag szoptatott csecsemőket érdemes többször mellre tenni. Három hónaposnál kisebb csecsemőknél a hosszan tartó vagy súlyos hasmenés gyorsan kiszáradást okozhat.

Hívjunk orvost, ha a csecsemő kiszáradás jeleit mutatja, ha a hasmenés 1-2 napnál tovább tart, vagy ha a hasmenését súlyosnak tartjuk.

Nyálkás széklet babáknál

A nyálka természetes jelenség, hozzá tartozik az emésztéshez, segít bevonni a bélrendszert, megemészteni az ételt és átengedni a székletet. Kis mennyiségű nyálka alkalmanként megjelenhet a baba székletében.

Előfordulhat, hogy a baba a nyálát vagy az orrváladékot nyeli, és ezt látod viszont a pelenkában. Ha a nyákos széklet nem állandó, ha a betegség vagy fogzás elmúltával helyreáll, akkor nem kell vele foglalkoznod.

A rendszeresen visszatérő, nagyobb mennyiségű vagy vizes, nyálkás széklet azonban már nemcsak egyszerű színváltozás. A zöld vagy nyálkás széklet lehetséges okai lehetnek:

• átmenetileg gyorsabb bélműködés vagy hasmenés;
• fertőzés, különösen hirtelen kezdődő, gyakori és vizes széklet, láz, hányás vagy rossz közérzet mellett;
• emésztőrendszeri irritáció;
• táplálékfehérje okozta allergiás proctocolitis, amelynél a nyálka mellett vércsíkok vagy vérpöttyök is megjelenhetnek;
• szoptatási nehézséghez társuló tejtúltermelés, ha a széklet gyakran habos, robbanásszerű és zöld.

Gyermekorvosi vizsgálat indokolt, ha a nyálkás széklet tartós vagy ismétlődő, illetve vér, láz, ismételt hányás, erős hasfájás, haspuffadás, étvágytalanság, bágyadtság, kevesebb vizelet vagy elégtelen súlygyarapodás kíséri.

Érdemes akkor is orvoshoz fordulni, ha a baba 3 hónaposnál fiatalabb, ha úgy ítéljük meg, hogy jelentős a nyálka mennyisége, vagy ha a baba koraszülött.

Véres, fekete vagy világos széklet

Véres széklet

A baba székletében látható vért minden esetben érdemes jelezni a gyermekorvosnak. A lehetséges okok között ártalmatlanabb és sürgős kivizsgálást igénylő állapotok is vannak.

Kemény széklet után a végbélnyílás apró berepedése élénkpiros vércsíkot hagyhat a széklet felszínén. Újszülöttkorban lenyelt anyai vér is megjelenhet, például vérző mellbimbó esetén.

Táplálékfehérje okozta allergiás proctocolitisnél hígabb, nyálkás székletben vérpöttyök vagy vércsíkok fordulhatnak elő. Véres hasmenés, láz, hasfájás vagy puffadás fertőzésre is utalhat.

Ritkán bélelzáródással járó invagináció vagy Meckel-diverticulum is okozhat vérzést.

Azonnali ellátás szükséges, ha nagyobb mennyiségű vagy ismétlődő vérzés, málnazselészerű széklet, görcsös hasi fájdalom, vigasztalhatatlan sírás, hányás, puffadt has, feltűnő bágyadtság vagy rossz általános állapot jelentkezik.

Mit tegyél, ha bizonytalan vagy, hogy vért látsz-e a baba székletében? Fordulj orvoshoz! Készíts fotót a kakiról! Tedd el a pelust és vidd magaddal az orvoshoz!

Fekete széklet

A születés utáni napokban az újszülött beleiből ürülő magzatszurok, a mekónium fekete. A 4-5. életnap után azonban már nem szabad mekóniumot látnod az újszülött babád pelenkájában.

A fehér vagy agyagszínű, a véres, illetve a magzatszurkos időszak után jelentkező fekete, kátrányszerű széklet azonban orvosi egyeztetést igényel.

Ha már a tejbelövellés után vagytok és a babádnak fekete széklete van, akkor annak 2 oka lehet: a leggyakoribb, hogy vas kiegészítést kap a baba és ez feketére színezi a székletét, valamint székrekedést is okoz; a másik lehetőség, hogy vér van a székletben.

Fehér vagy agyagszínű széklet

A fehér vagy agyagszínű széklet nem tartozik a normális színtartományba. A fehér vagy agyagszínű széklet miatt orvossal kell egyeztetni.

Mit lehet tenni székrekedés esetén?

A funkcionális székrekedés kezelésének célja helyreállítani a bélrendszer megfelelő működését. A megoldás az életkortól, a táplálástól, a széklet állagától és a tünetek súlyosságától függ.

Folyadékbevitel

A legegyszerűbb székletlazító módszer a vízfogyasztás növelése. A félévnél idősebb gyerekeknek az étkezés mellé kínáljon egy pohár vizet.

A tiszta víz nem helyettesítheti az anyatejet vagy a tápszert, de fellazítja a kakit. Hat hónapos kor alatt a víz vagy tea adását ritka széklet miatt nem javasolt önállóan elkezdeni.

A csecsemő folyadékpótlását elsősorban az életkorának és táplálásának megfelelő anyatej vagy tápszer biztosítja. Hasmenés esetén a kizárólag szoptatott csecsemőket érdemes többször mellre tenni.

Gyümölcslé és gyümölcspép

Az alma-, szilva- vagy körtelé szorbitot tartalmaz, amely természetes hashajtóként hat. A negyedik hónap végétől körülbelül 60 milliliter gyümölcslevet adhat a babának.

A körtéből, barackból, almából, szilvából vagy borsóból készült pépek magas rosttartalommal rendelkeznek, és megmozgatják a bélrendszert.

Kerülje a banánt, amely éppen az ellenkezőjét váltja ki, tehát megfogja a székletet.

Rostban gazdag ételek

Ha gyermeke már szilárd táplálékot fogyaszt, kínálja meg teljes kiőrlésű búzából, árpából vagy többmagvas gabonafélékből álló uzsonnával.

Ezek a gabonatípusok több rostot tartalmaznak, mint a rizs, és megmozgatják a bélrendszert. Több folyadékkal, zöldség és gyümölcs, valamint teljes kiőrlésű gabonák fogyasztásával orvosolható a probléma.

Gyengéd masszázs és mozgás

A szorulás nemcsak az étrend megváltoztatásával, hanem az emésztőrendszer mozgását, és a székletürítést elősegítő gyengéd masszázzsal is kezelhető.

Fektesse a babát a hátára, és tenyerével vagy ujjaival az óramutató járásával megegyező irányban gyengéden, körkörösen simogassa a hasát.

Ezt váltogassa a köldök körüli terület gyengéd kopogtatásával és a bordakosártól a köldökig vezető lefelé simító mozdulatokkal.

A testmozgás, különösen a kerékpározás, szintén segíti a bélmozgást. Fektessük a babát a hátára és végezzünk lassú bicikliző mozdulatokat a lábaival.

Egy másik mozdulat keretében a baba lábácskáit behajlítjuk és gyengéden a hasához nyomjuk, majd kinyújtjuk. Ez a pozíció segít ellazítani a bélizmokat, ami megkönnyíti a kakilást.

Kúpok és hashajtók

A glicerines kúp nedvesíti és lágyítja a székletet, és akár 15 perc alatt előidézhetik a kívánt hatást.

Csecsemőnek hashajtót, kúpot vagy más székletlazító készítményt csak gyermekorvosi javaslatra szabad adni. Orvos vagy gyógyszerész jóváhagyása nélkül ne adjon gyermekének semmilyen típusú gyógyszeres hashajtót.

Csak végső esetben használjon ilyen típusú gyógyszert, amikor más nem használ, és a gyerkőcnek fájdalmai vannak.

Amit érdemes elkerülni

• teáztatás;
• víz adása 6 hónap alatt;
• szilárd étel adása 6 hónap alatt;
• szélcső és hőmérő rendszeres használata;
• hashajtó vagy kúp adása gyermekorvosi javaslat nélkül;
• az etetési rend önálló megváltoztatása kizárólag a széklet színe alapján.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Gyermekorvosi segítség szükséges, ha:

• a széklet véres, fehér, szürkés vagy agyagszínű;
• a magzatszurkos időszak után fekete és kátrányszerű;
• az újszülött az első 24-48 órában nem ürít magzatszurkot;
• a széklet hirtelen sokkal gyakoribbá és vizesebbé válik;
• a változást láz, ismételt hányás, erős fájdalom, puffadt has, bágyadtság vagy etetési nehézség kíséri;
• kiszáradás jelei láthatók, például a szokásosnál kevesebb nedves pelenka, száraz száj, könny nélküli sírás vagy beesett kutacs;
• a baba nem gyarapszik megfelelően, vagy feltűnően rossz az általános állapota.

Három hónaposnál fiatalabb csecsemő 38 °C-os vagy magasabb testhőmérséklete sürgős orvosi egyeztetést igényel.

Ha gyermeke székrekedése továbbra is fennáll, és nem tudja, mit tegyen, keresse fel gyermekorvosát, hogy az megállapítsa a probléma pontos okát, és annak kezelését.

Ha a baba széklete tartósan szokatlan, nyálkás vagy véres, a közérzete megváltozik, vagy a súlygyarapodása nem megfelelő, gyermek-gasztroenterológiai és táplálékallergia konzultáció segíthet tisztázni az okokat és a szükséges következő lépéseket.

tags: #folyadekhianyos #szeklet #babaknal