Fülöp Gyula: Árpád népe előtt – az avarok világa a honfoglalás előtt

Az Árpád népe előtt Fülöp Gyula régész és Lendvai Antal grafikus közös, magyar nyelvű ismeretterjesztő kötete, amely a honfoglalást megelőző évszázadok Kárpát-medencéjének történetét és mindennapi életét mutatja be. A könyv középpontjában az avarok állnak, akik a 6. és 9. század között félig nomád, félig földművelő kultúrát honosítottak meg a térségben.

A szerző a régészeti ásatások leletanyagából rekonstruálja az avar társadalom szerkezetét, a települések formáit, az életmódot, a gazdálkodást, a mesterségeket, a vallást, a temetkezési szokásokat és a közösségek mindennapjait. A leírásokat fekete-fehér rajzok kísérik, amelyek képzeletindítóan elevenítik meg az egykori emberek életét.

A könyv témája és megközelítése

Az Árpád népének honfoglalását, 895-öt megelőző évszázadok kárpát-medencei történéseiről elvétve találunk írásos emlékeket. A közelebbi és távolabbi országok követei, krónikásai, történetírói által leírtak nem követik napról napra, hónapról hónapra, évről évre az itteni eseményeket.

A kárpát-medencei népek viselt dolgait akkor örökítették meg, ha háborúval, követséggel, kereskedelemmel kapcsolatot létesítettek velük. Más forrás után kell tehát néznünk, ha a kor történetét kutatjuk. Ez a másik forrás a régész ásója nyomán kibontakozó régészettudomány.

Minden emberi tevékenység - legyen az építés vagy rombolás, műalkotás vagy eszközkészítés - nyomot hagy maga után építmények és tárgyak formájában. Ezeket vagy ezek egy részét a föld természetes módon idővel eltakarja.

Más részüket maga az alkotó ember rejti tudatosan a föld alá: ellensége elől kincseket ás el, temetéskor az elhunyt mellé helyezi ékszereit, fegyvereit, szerszámait stb. Az ásatásokon előkerülő, pontosan feltérképezett építmények maradványai az adott kor építészetéről, falurendszeréről, a társadalom szervezettségéről vallanak, a napvilágra kerülő tárgyak pedig a mesterségekről, a technikai fejlettségről szólnak.

A falvak és temetők leleteiből a mindennapi gondolkodás, tevékenység a hitvilág egyes elemei világlanak ki. A régész munkáját segítik a néprajztudomány eredményei, segítik a korabeli művészeti ábrázolások, mint pl. az itáliai és bizánci freskók, mozaikok, a közép-ázsiai és kínai falfestmények és szobrok.

Az avarok a Kárpát-medencében

A magyarok bejövetele előtt a Kárpát-medencében élt népek életmódja, kultúrája kevéssé ismert; ebben a kötetben sokoldalúan és képzeletindítóan elevenedik meg az avarok világa, akik a 6. és 9. század között egy félig nomád, félig földművelő kultúrát honosítottak meg itt.

A könyv nem csupán történeti eseményeket sorol fel, hanem a régészeti leletek segítségével egy egész társadalom működését igyekszik bemutatni. Megjelenik benne az avar harcos, a kagán udvara, egy vezér és családja, az avar falu, valamint a földművelők és állattartók világa.

A kötet egyik fontos törekvése, hogy a múltat ne személytelen tárgyak és elszigetelt leletek összességeként láttassa. A régészeti emlékekből kibontakozó képben az avarok dolgoznak, harcolnak, pihennek, ünnepelnek, gyermeket nevelnek, kereskednek, gyógyítanak és temetkeznek.

A társadalom és a mindennapi élet

A hazai régészet módszeres ásatásainak leletanyagából rekonstruálja a szerző a társadalom szerkezetét, a települések formáit, az életmódot, s azokat a mesterségeket, amelyeket viszonylag magas szinten műveltek.

A tartalomjegyzék alapján a könyv külön részekben foglalkozik az avar harcossal, a kagán udvarával, egy vezér és családja életével, az avar faluval, a földműveléssel és állattartással, az asszonyok feladataival, a gyermekek időtöltésével, valamint a férfimunkával.

A honfoglalást megelőző kb. 200 év kárpát-medencei történéseit, az itt élő avarok életmódját, szokásait, kultúráját mutatja be ez a gyönyörű rajzokkal illusztrált könyvecske. A régész szerző szinte megszólaltatja a föld mélyén talált tárgyakat.

Szemünk előtt látjuk az avarok hétköznapjait és ünnepeit. Megtudjuk, hogyan harcoltak, dolgoztak is pihentek, miként nevelték gyermekeiket, mivel táplálkoztak.

Települések, földművelés és állattartás

Az ásatásokon előkerülő, pontosan feltérképezett építmények maradványai az adott kor építészetéről, falurendszeréről, a társadalom szervezettségéről vallanak. Az avar falu bemutatása ezért nem pusztán építészeti kérdés, hanem az együtt élő közösségek szerkezetére is rávilágít.

A kötet a félig nomád, félig földművelő életforma jellemzőit egymással összefüggésben szemlélteti. A gazdálkodásban egyszerre volt fontos a termőföld megművelése és az állatok tartása, miközben a közösségek mindennapi életét a települések, a családok és a munkamegosztás rendszere határozta meg.

A földművelők és állattartók életének bemutatása mellett külön fejezet foglalkozik az asszonyok dolgaival, a gyermekek időtöltésével és a férfimunkával. Ezek a fejezetek a társadalom hétköznapi működését állítják a középpontba.

Harcosok, vezetők és közösségek

A könyv külön fejezetet szentel az avar harcosnak, a kagán udvarának, valamint egy vezér és családja életének. A vezető réteg, a fegyveresek és a települési közösségek bemutatása együtt érzékelteti az avar társadalom tagoltságát.

A sírokból előkerült fegyverek, ékszerek és használati tárgyak a társadalmi különbségekről, az életmódról és a technikai tudásról is vallanak. A szerző a régészeti munka érdekességeit, rejtélyeit, anekdotikus mozzanatait is beleszövi a könyvbe.

Fülöp Attila beavat bennünket ásatásaik néhány érdekes eseményébe is. A régészeti tárgyak így nem elszigetelt leletekként, hanem egykori emberekhez és történetekhez kapcsolódva jelennek meg.

Avar mesterségek és technikai tudás

Fazekasaik, kovácsaik, ötvöseik termékei kerültek elő a sírokból. A könyv külön fejezetekben mutatja be a fazekasok, a kovácsmester és az ötvösmester munkáját.

A napvilágra kerülő tárgyak a mesterségekről, a technikai fejlettségről szólnak. A kerámia, a kovácsolt tárgyak és a fémművesség emlékei alapján következtetni lehet arra, milyen tudással és munkaszervezéssel készültek az avar közösségek használati tárgyai és díszei.

A fazekasok munkája a mindennapi élethez szükséges edények előállítását kapcsolja össze a kézműves tudással. A kovácsok és ötvösök tevékenysége a szerszámok, fegyverek, ékszerek és egyéb fémtárgyak készítését világítja meg.

Kereskedelem és vásárok

A kötet a kereskedelemmel és a vásárokkal is foglalkozik. Ez a témakör azt mutatja meg, hogyan létesítettek kapcsolatot egymással a különböző közösségek, és miként kerülhettek távolabbról származó tárgyak a Kárpát-medence településeire és sírjaiba.

A kárpát-medencei népek viselt dolgait akkor örökítették meg, ha háborúval, követséggel, kereskedelemmel kapcsolatot létesítettek velük. A régészeti leletek ezért az írásos források hiányában a kapcsolatok és a tárgyak mozgásának vizsgálatához is fontos támpontot jelentenek.

Orvoslás, vallás és temetkezés

A leletek alapján következtetni lehet orvoslásukra, sámánisztikus vallásukra, temetkezési kultuszaikra. A falvak és temetők leleteiből a mindennapi gondolkodás, tevékenység a hitvilág egyes elemei világlanak ki.

A könyv külön részekben tárgyalja az orvoslást, az írást és a zenét, a vallást, valamint olyan jelképes és történeti motívumokat, mint az indák és griffek. A „Kutyakoponya a háztetőn” című fejezet szintén a különlegesebb régészeti és kulturális jelenségek közé vezeti az olvasót.

A temetkezésekben elhelyezett ékszerek, fegyverek és szerszámok nemcsak az elhunyt társadalmi helyzetéről, hanem a közösség gondolkodásáról és a túlvilágról alkotott elképzeléseiről is tanúskodhatnak.

Rajzok és ismeretterjesztő előadásmód

Az avar korral foglalkozó régész, Fülöp Gyula és a szakmai útmutatás nyomán dolgozó kitűnő grafikus, a nemrégiben elhunyt Lendvai Antal közös műve ez a - honfoglalási évfordulóra ismét megjelent - ismeretterjesztő kötet.

A leírások, amelyeket a rajzok megelevenítő ábrái kísérnek, nem személytelenek. A kötet fekete-fehér illusztrációi az épületek, tárgyak, viseletek, munkafolyamatok és élethelyzetek elképzelését segítik.

Ez a könyv - a régész szerző saját bevallása szerint is - mestere, László Gyula professzor szellemében született, aki a régészeti leletekből mindig az egykorvolt hétköznapi életet igyekezett rekonstruálni, kis történelmi néprajz formájában.

S ha László professzor némely elméletét (pl. a kettős honfoglalásról) nem is fogadta el a történészek többsége, de a laikus mindig szívesen olvassa a szélesebb közönségnek szánt ismeretterjesztő műveit, a bennük felidézett egykori élet elevensége miatt.

A kötet felépítése

Olvasóknak és oktatásban

Jól sikerült, tartalmas ismeretterjesztő kiadvány ez - felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt ajánlható, az iskolai történelemoktatásban is alkalmasint érdemes lesz felhasználni.

Ez a könyv is kellemes olvasmány, s a helyenként tán túl nagy méretű illusztrációktól eltekintve igazán jól sikerült. Bár megjelenése óta bizonyára finomodott az avarokról kialakult kép, rövid bevezetőnek a témába ma is alkalmas.

Bibliográfiai adatok

A kötet témakörei közé tartozik az általános régészet, az antropológia, a középkor, Európa, a Kárpát-medence és Magyarország, valamint a kora középkor és Közép-Európa története.

tags: #fulop #gy #lendvai #a #arpad #nepe