Az ekcéma kialakulása terhesség alatt

A terhesség alatti hormonális változások miatt korábban nem tapasztalt bőrtünetek is megjelenhetnek, illetve a már fennálló ekcéma állapota romolhat. A terhességi atópiás kiütés a várandósság alatt kialakuló leggyakoribb bőrbetegség, amelyet hámló, viszkető és kipirosodó bőr jellemez.

A tünetek többnyire a terhesség első trimeszterében jelentkeznek, és csak az esetek mintegy negyede kezdődik a harmadik trimeszterben. A terhességi ekcéma általában kellemetlen, de ártalmatlan állapot, és a magzatot nem érinti; az erős, egész testre kiterjedő, főként tenyéren vagy talpon jelentkező viszketés azonban más betegséget, például terhességi epepangást is jelezhet, ezért orvosi vizsgálatot igényel.

Mi a terhességi ekcéma?

Az úgynevezett terhességi atópiás kiütés a leggyakoribb bőrbetegség a várandós kismamák körében. Ezt az ekcémás jellegű tünetegyüttest a hámló, viszkető és kipirosodó bőr jellemzi. Előfordul, hogy a terhesség alatt a korábbi ekcéma állapota romlik, de új ekcéma is megjelenhet.

A betegséget atópiás dermatitisz, neurodermitis vagy endogén ekcéma néven is ismerik. Ez a makacs, gyakran kiújuló rendellenesség a bőrbetegségek mintegy 20-30 százalékát teszi ki.

A bőrbetegségek terhesség alatt gyakrabban alakulnak ki, vagy csak akkor figyelhetők meg, ezen kívül több közös nincs bennük. A terhességi atópiás kiütés messze a leggyakoribb eltérés.

Miért alakulhat ki ekcéma a terhesség alatt?

A nők életében a legnagyobb hormonális változásokat a terhesség okozza. Emiatt olyan tünetekkel is szembesülhetnek, amelyek a várandósság idejét leszámítva messze elkerülik őket.

A kialakulása mögött sokféle ok állhat. Többek között a bőr külső rétegének sérülése, gyulladás, allergiás reakció, a genetikai hajlam, sőt a lelki tényezők is kiválthatják a megjelenését.

Az ekcéma kialakulásában az öröklött hajlam mellett a környezeti hatások is szerepet játszhatnak. Az allergiás betegségek, köztük az allergiás bőrgyulladások genetikai háttere bizonyított, ugyanakkor a genetikai faktorok a méhen belüli környezeti hatásokkal együtt vezethetnek az allergiás betegségek kialakulásához és az immunrendszer átprogramozódásához.

A tünetek súlyosságára a páciens pszichés kondíciója is hatással van. A nagy stressz vagy a depresszió sokat ronthat a helyzeten, a nyomás alóli felszabadulás pedig javíthat rajta.

A terhesség alatti tényezők és a gyermek későbbi allergiakockázata

Igazolták, hogy a terhesség alatti dohányzás rontja az újszülött légzésfunkcióját, zihálást idéz elő, és növeli minden allergiás betegség, beleértve az ekcéma kialakulásának valószínűségét is. A passzív dohányzás minden formája is kerülendő.

Terhesség alatti jelentős súlytöbblet, a császármetszéssel történő születés, a koraszülés és az alacsony születési súly szintén összefügghet az allergiás betegségek, például az asztma, a szénanátha vagy az ekcéma fokozott kockázatával.

Az anya alacsony D-vitamin-szintje fokozhatja a születendő gyermek asztma- és ekcémakockázatát. A terhesség és szoptatás alatti halolaj-fogyasztás védő hatású lehet, a kiegyensúlyozott táplálkozás, valamint a megfelelő anyai és csecsemő D-vitamin-szint kialakítása pedig fontos része lehet az allergiaprevenciónak.

Az ekcéma tünetei terhesség alatt

Az ekcéma tünetei igen sokfélék, s ezért a kezelésük is sokrétű, összetett lehet. Van, hogy viszkető, kivörösödött és határozatlan szélű kiütések ellen kell küzdeni, amelyek nagy összefüggő foltokká terebélyesedhetnek, különösen, ha elvakarják őket.

Kialakulhatnak hámló felületek, amelyek tapintása a száraz, pikkelyesedő bőr miatt érdes tapintású. Nedvet eresztő hólyagos képletek is kialakulhatnak a bőrön.

Elsősorban a végtagokon viszkető, kisebb-nagyobb csomók is megjelenhetnek, illetve viszkető szőrtüszőgyulladások is kialakulhatnak. A vakarás tovább károsíthatja a bőr felső rétegét, ezért a kiütések összefüggő foltokká válhatnak, a bőr pedig berepedezhet és kisebesedhet.

Az ekcéma gyakori megjelenési formái

• viszkető, kipirosodott bőr;
• száraz, hámló, érdes tapintatú felületek;
• határozatlan szélű, összefolyó foltok;
• apró vagy nagyobb viszkető csomók;
• apró hólyagok, amelyek kifakadhatnak és nedvezhetnek;
• vakarás okozta sebek, repedések és felülfertőződés.

Mikor jelenik meg a terhességi ekcéma?

A tünetek a terhesség első trimeszterében szoktak felbukkanni, s az utolsó trimeszterre csak az esetek negyede jut. A terhességi atópiás kiütés tehát gyakran már a várandósság korai szakaszában jelentkezik.

Előfordulhat, hogy a terhesség előtt is fennálló ekcéma romlik, de olyan nőknél is kialakulhat újonnan, akik korábban nem küzdöttek hasonló bőrtünetekkel. A betegség általában kellemetlen a viszketés miatt, de önmagában nem veszélyezteti a magzatot.

Hogyan különbözik az ekcéma a többi terhességi bőrbetegségtől?

A várandósság alatt több, egymástól eltérő bőrbetegség jelentkezhet. A tünetek egy része hasonlíthat az ekcémára, ezért az erős vagy gyorsan terjedő kiütéseket bőrgyógyásznak kell megvizsgálnia.

PUPPP: a terhesség alatti viszkető, csalánkiütés-szerű kiütés

A terhesség alatt felismert bőrbetegségek közül a PUPPP a leggyakoribb. A rövidítés jelentése: pruritic urticarial papules and plaques of pregnancy, amely magyarul „pruritust okozó terhességi urticariform plakkok és papulák” kifejezéssel fordítható.

Európában inkább PEP-nek, azaz polymorphic eruption of pregnancynek, magyarul „polimorf terhességi kiütésnek” nevezik. A korrekt diagnózis mégis elég ritkán kerül felállításra.

A terhesség során jelentkező viszketés igen gyakori panasznak tekinthető. Több ezer terhes alapos vizsgálatával Roger és kollégái már közel 2 évtizede megállapították, hogy a terhesség során a várandós kismamák 1,6%-a panaszkodik legalább egy alkalommal jelentkező, jelentős mértékűnek ítélhető viszketésről.

Pruritus fennállása esetén a viszketést az esetek felében a PUPPP-ként rövidített kórkép okozza. A kórkép incidenciája csak mintegy 0,5%, többes terhességek esetén ez a gyakoriság 4%-ra emelkedik.

A PUPPP tünetei és lefolyása

Leggyakrabban fehér, először szülő nőknél mutatható ki, későbbi terhességekben csak ritkán ismétlődik. Érdekes megfigyelés, hogy gyakrabban jelentkezik fiú magzat esetén.

A betegségben szenvedő terhesek 97%-ánál a hason és a comb felső részén, ritkán az arcon, a kezeken és a lábakon, a terhesség végén, 15%-ban postpartum jelennek meg a jellegzetes bőrelváltozások.

A bőrelváltozások közé az intenzíven viszkető erythema, az urticariform elváltozások, a plakkok, a papulák és a vesiculák tartoznak. A kiütés gyakran a hason, sokszor éppen a terhességi csíkokban kezdődik, majd testszerte terjedhet.

A betegség gyorsan oldódik meg: vagy közvetlenül a szülés előtt, vagy néhány nappal azt követően a bőrjelenségek eltűnnek. Csak az esetek 15-20%-ában maradnak fenn a szülést követően 2-4 hétig.

A PUPPP etiopatogenezise ismeretlen. A folyamatot elindító faktorként feltételezik az anyai bőrbe jutó magzati sejtek kóroki szerepét.

A PUPPP kellemetlen, de ártalmatlan betegség, sem a mamára, sem a babára nem veszélyes. A PUPPP magzati megbetegedést nem okoz és a perinatalis morbiditást nem fokozza.

A PUPPP kezelése

Kezelésében antihisztaminok, emolliensek és lokálisan alkalmazott kortikoszteroidok mellett minden tizedik esetben szisztémás kortikoszteroidkezelés válik szükségessé a kifejezett viszketés miatt.

A kínzó viszketést kezelni kell, de a betegség általában magától gyógyul, körülbelül 4 héttel a szülés után. A kezelést terhesség alatt minden esetben az orvos választja meg.

Prurigo gestationis és terhességi prurigo

A terhességi prurigo több bőrbetegség összefoglaló neve, melyek közös sajátsága a kifejezett atópiás ekcéma. Az ebbe a csoportba tartozó prurigo gestationis és papularis dermatitis közül az előbbi az enyhébb és gyakoribb előfordulású kórkép.

A törzsön és alkarokon jelentkező kis, igen viszkető, excoriált elváltozások a rühösséggel vagy kis rovarcsípésekkel téveszthetők össze. A PUPPP-hoz hasonlóan antihisztaminokkal és lokális kortikoszteroidokkal kezelhető.

Lefolyása azonban elhúzódóbb: a típusosan a 25. és 30. terhességi hét között megjelenő elváltozások sokszor csak 2-3 hónappal a szülés után tűnnek el. Szintén különbség a PUPPP-hoz képest, hogy a következő terhességekben gyakran ismételten jelentkezik.

Pemphigoid gestationis vagy herpes gestationis

A pemphigoid gestationist, illetve terhességi bullosus pemphigoidot herpes gestationisnak is nevezik. Megtévesztő neve ellenére semmi köze a herpeszvírushoz.

Ritka, speciális bőrbetegség, amelyet a terhesség alatt képződő ellenanyagok okoznak. Leggyakrabban a terhesség harmadik trimeszterében jelentkezik, de időnként terhességi trophoblastbetegséghez is társulhat.

A törzsön, főként a köldök körül és a végtagokon jelentkező, erősen viszkető erythemás és ödémás területek kezdetben a PUPPP-ot utánozhatják. Később kisebb-nagyobb méretű, feszesen telt vesiculák és bullák jelennek meg.

Az adott terhesség során gyakoriak a remissziók és exacerbációk, az esetek 75%-ában szülés alatti fellángolással. A bőrelváltozások a szülésig folyamatosan rosszabbodhatnak, de a betegség később megszűnhet.

A herpes gestationis a terhességi dermatosisok etiológiailag legpontosabban ismert képviselője, egyben a magzatot és újszülöttet leginkább veszélyeztető forma. Autoimmun kórképről van szó, ahol a BP180 glikoprotein mint epitóp ellen termelődő IgG típusú autoantitest okozza a betegséget.

Szövettani és immunhisztokémiai vizsgálatokkal perivascularis lympho- és histiocytás infiltráció, valamint az epidermis alatti bazálmembrán mentén C3-komplement- és IgG-depozitumok mutathatók ki.

A magzati és újszülöttkori kockázat

A herpes gestationis jelentkezése kifejezetten veszélyezteti a magzatot is. Az anti-BP180 kötődik az amnionszövethez, illetve IgG-típusából adódóan átjut a méhlepényen a magzati keringésbe.

Intrauterin növekedési retardációt, koraszülést és halvaszülést okozhat. Minden tizedik újszülöttnél az anyai bőrelváltozásoknak megfelelő laesiók jelennek meg, amelyek az anyai eredetű autoantitestek kiürülésével párhuzamosan néhány hét alatt spontán regrediálnak.

A kórkép jelentkezése esetén a magzati fejlődés és intrauterin állapot fokozott antepartum ellenőrzése indokolt. A következő terhességek során szinte mindig ismételten jelentkezik, általában egyre korábbi terhességi korban és súlyosabb formában.

A herpes gestationis kezelése

Diagnosztizálásához speciális bőrszövettani vizsgálatot végzünk, mindenképpen bőrgyógyász szakorvosi vizsgálat és kezelés szükséges.

A kezelés az autoimmun kórképnek megfelelően szisztémás kortikoszteroid. Alkalmaznak ciklosporint, plazmaferezist és nagy dózisú intravénás immunglobulint is.

Impetigo herpetiformis és PFP

Az impetigo herpetiformis, másik nevén PFP, azaz pruritic folliculitis of pregnancy, „viszketéssel járó terhességi folliculitis”, igen ritka kórkép. Eddig kevesebb, mint 50 esetről számoltak be a szakirodalomban.

Nem egyértelmű, hogy egy különálló, terhességre specifikus dermatológiai entitásról van szó, vagy pedig egy terhességgel véletlenszerűen társuló egyfajta pustularis psoriasis formáról.

A harmadik trimeszterben jelentkező betegség sajátossága, hogy bár lokálisan indul, fokozatosan terjedve az egész szervezetet megbetegítheti és életveszélyessé válhat.

Kezdetben erythemás területek jelentkeznek, szélükön steril pustulákkal, amelyek csak mérsékelt viszketést okoznak. A bőrelváltozások egyre nagyobb területet érintenek, a betegség a nyálkahártyákra is ráterjedhet.

Ezt követően szisztémás tünetek jelentkezhetnek: gyakori a hányinger, hányás, hidegrázás, láz, hasmenés, hypocalcaemia és hypoalbuminaemia. A steril pustulák megrepedése és felülfertőződése után a legsúlyosabb esetben sepsis is kialakulhat.

Az etiológia bizonytalan. Szövettanilag neutrophilekkel teli microabscessusok, a szivacsos szerkezet miatt Kogoj-féle spongiform pustuláknak nevezett kép látható.

Szisztémás jellege miatt kezelésében a pusztán lokális terápia nem vezet kielégítő eredményre. Per os alkalmazott kortikoszteroidokra és a szekunder infekciók lehetősége miatt antibiotikumokra van szükség.

Terhességi viszketés és epepangás

A terhességi bőrviszketés, az intrahepatikus cholestasis vagy pruritus gravidarum ritka megbetegedés. A második trimeszter végén vagy a harmadik trimeszter elején alakul ki hirtelen.

Látható eltérések a bőrön kezdetben nincsenek, később a vakarás miatt sebek és kisebesedő csomók jelennek meg. A tenyerek és talpak viszketése jellemző tünet, főleg esténként.

Oka a terhesség alatt a vérben bizonyos epesavak szintjének emelkedése, amely súlyos viszketést okoz. Ha az epesavak szintje túl magas, a véráramon keresztül átjuthatnak a méhlepényen, és károsíthatják a magzati keringést.

Ha a viszketés kínzó, egész testre kiterjedő, és különösen a tenyereken vagy a talpakon jelentkezik, főleg az éjszakai órákban, az a terhességi epepangás jele lehet. Diagnosztizálni laboratóriumi lelet alapján, vérvétellel lehet, ezért ilyen tünet esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.

Az ekcéma kezelése terhesség alatt

Az ekcéma tünetei igen sokfélék, ezért a kezelés mindig sokrétű és személyre szabott lehet. A terápiát az orvos a bőrtünetek jellege, kiterjedése és súlyossága alapján választja meg.

Első lépésben a tünetek megszüntetésére törekednek, majd a tünetmentes időszakban megpróbálják kideríteni a kiváltó okokat, és azok ellen próbálnak fellépni.

Terhesség alatt a kezelésben mindig szem előtt tartják a lehetséges mellékhatásokat, és csak a legszükségesebb esetben alkalmaznak gyógyszereket. A leggyakoribb probléma, amely jelentősen megkeseríti az anya életét, a viszketés, amelynek kezelése elengedhetetlen.

A bőrápolás alapjai

Kezdetben helyi kezeléssel, krémekkel és kenőcsökkel próbálkoznak. A bőrt védeni kell a kiszáradástól, ezért elsősorban karbamid-, más néven ureatartalmú hidratálók használata javasolt.

A megfelelő bő hidratáció a terhességi ekcéma kezelésének alapja. A hidratáló készítmények segíthetnek csökkenteni a szárazságot, a feszülő érzést és a hámlást.

A bőr védelme érdekében kerülni kell mindazt, ami fokozhatja a kiszáradást vagy az irritációt. A dörzsölés, a vakarás és az irritáló anyagokkal való érintkezés tovább ronthatja az ekcémás bőrállapotot.

Szteroidtartalmú krémek

Normális esetben a szteroidos krémek jelentik a fő fegyvereket, mert ezek az esetek többségében gyors javulást hoznak. A szteroidos gyulladáscsökkentő krémek lokális alkalmazása azonban általában biztonságos.

Amennyiben szükséges, szteroidtartalmú kenőcsöket javasolnak, természetesen a kismamával megbeszélve a lehetséges mellékhatásokat. A készítmény kiválasztása, alkalmazási módja és időtartama orvosi döntést igényel.

Egy korábbi orvosi válasz szerint az Advantan és a Flucinar N kenőcs alkalmazása terhesség alatt nem javasolt, az első terhességi harmadban pedig az utóbbi tilos. Az ilyen gyógyszerekről szóló régebbi tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak, ezért a kezelésről mindig aktuális bőrgyógyászati és szülészeti javaslat alapján kell dönteni.

Nem szteroid készítmények

Vannak nem szteroid alapú készítmények, makrolaktám-származékok is, amelyeket a gyulladásos bőrbetegségek kezelésére fejlesztettek ki. Terhesség alatt ezek alkalmazhatóságát is orvosnak kell mérlegelnie.

Antihisztaminok és fényterápia

A viszketés ellen többnyire antihisztamint javasolnak az orvosok, de e szerek egy része éppen a terhesség miatt nem alkalmazható. Súlyos esetben olyan antihisztamin választható, amely biztonságosan alkalmazható terhességben is.

Ha súlyos esetet kell kezelni, szóba jöhet az UVB-fényterápia is. Kiterjedt tünetek esetén a pikkelysömörnél is előtérbe kerülhet a fénykezelés.

Mit érdemes tenni ekcémás tünetek esetén?

1. Az újonnan megjelenő vagy romló ekcémás tünetekkel bőrgyógyászhoz kell fordulni.
2. A bőrt rendszeresen hidratálni kell, elsősorban ureatartalmú készítménnyel.
3. A viszkető területek vakarását lehetőség szerint kerülni kell, mert a kiütések nagyobb összefüggő foltokká terebélyesedhetnek.
4. Gyógyszeres krémet, antihisztamint vagy szteroidtartalmú készítményt csak a terhességet ismerő orvos javaslatára szabad alkalmazni.
5. Az egész testre kiterjedő, erős viszketés, különösen tenyér- és talpviszketés esetén laboratóriumi vizsgálat szükséges.
6. Hólyagos, bullózus, nedvező, gyorsan terjedő vagy lázzal járó bőrtüneteknél sürgős orvosi vizsgálat indokolt.

Más, terhesség alatt jelentkező bőrváltozások

A terhesség alatt számos élettani változás zajlik a szervezetben, amelyek hatásait többé-kevésbé minden kismama észreveszi. A terhesség alatti bőrbetegségek szempontjából talán legfontosabb a bőr fokozott hajlama a pigmentációra.

A termelődő hormonok, köztük az ösztrogén, a progeszteron és a melanocitastimuláló hormon hatására sötétebbé válik az emlőbimbó, a kisajkak, illetve jellegzetes hosszanti csík jelenik meg a köldök és a szeméremdomb között.

A szeplők sötétedhetnek, számuk nőhet, és terhességi pigmentfolt, melasma is kialakulhat UV-fény hatására. A tenyerek kivörösödése előfordul, illetve az ereket érő hormonális hatásra úgynevezett póknaevusok jelenhetnek meg.

Ezen bőrjelenségek a szülés után általában maguktól eltűnnek, érdemes azonban odafigyelni rájuk és szakorvoshoz fordulni például a változó anyajegyekkel.

Pikkelysömör és autoimmun betegségek

A pikkelysömör a terhesség alatt általában javul, a szülés után romlik. Kiterjedt tünetek esetén előtérbe kerül a fénykezelés.

Autoimmun betegségek fennállásakor szoros immunológiai ellenőrzés szükséges, mivel bizonyos típusok a magzatra is veszélyesek lehetnek.

Arcon előforduló gyulladások és akné

Az acne romolhat, kezelésében figyelembe kell venni, hogy a retinoidszármazékok nem alkalmazhatók kismamáknál. Szigorúan tilos a retinoidtartalmú, A-vitamin-származékot tartalmazó krémek és gyógyszerek használata, mert magzatkárosító hatásúak lehetnek.

Az arcon száj körüli bőrgyulladás, vagyis perioralis dermatitis és rosacea is kialakulhat, sokszor komoly kozmetikai problémát okozva. A terhességi akné kezelésében a bőrgyógyász olyan lokális készítményeket javasolhat, amelyek nem szívódnak fel a véráramba veszélyes mértékben.

Melasma

A melasma, más néven chloasma vagy terhességi pigmentfolt, nemcsak a terhesség alatt figyelhető meg, hanem bármilyen hormonális változás kiválthatja. A hormonális eltérés mellett UV-fény is szükséges a kialakulásához.

A melasma általában a szülés után elhalványodik, de nyoma maradhat. A homlokon, az orcán és a felső ajak felett jelenik meg, színe a sárgásbarnától az egészen sötét feketéig terjedhet.

Napfény hatására a meglévő foltok sötétednek. A melasma kezelésének három alapszabálya a fényvédelem, az óvatos halványítás és a türelem.

Az arcra 50+ SPF-fényvédőt javasolnak, és kerülni kell a direkt napozást. A terhességi pigmentfoltok halványítására szolgáló erősebb kezeléseket, például a lézert és a kémiai hámlasztást, érdemes a szoptatási időszak utánra halasztani.

Striák és értágulatok

A stria, vagyis terhességi csík a várandósok 90%-ánál kialakul valamilyen mértékben. Oka részben a has körfogatának növekedése és a testsúly gyarapodása, részben a hormonális változások okozta kötőszöveti átalakulás.

Leggyakrabban a hason és az emlőkön, ritkábban a combokon jelenik meg. A striák kezdetben általában sötétebb, vöröses-lilás színűek, később kifehérednek.

Az idő múlásával egyre kevésbé látszanak, de teljes eltüntetésük szinte lehetetlen. Mivel nehezen kezelhető elváltozásról van szó, a hangsúly a megelőzésen van.

Terhesség alatt, de attól függetlenül is megjelenhetnek apró, vöröses színű, tágult ereket tartalmazó póknaevusok. A terhesség alatt a növekedési faktorok és a hormonok hatására nagyon gyakori a jóindulatú kötőszöveti növedékek, azaz a fibromák megjelenése vagy szaporodása.

Terhesség alatti fertőzések és bőrtünetek

A vírusfertőzések különösen veszélyesek lehetnek terhességben, és abortuszhoz vagy fejlődési rendellenességhez vezethetnek. A bárányhimlőnek súlyos következményei lehetnek mind az anyára, mind a magzatra nézve.

Herpes simplex esetén, ha az első fertőzés a terhesség alatt alakul ki, a betegség általában súlyosabb, mint nem várandósoknál. Ha a nemi szerveken a szülés előtt tünetek jelentkeznek, császármetszést kell végezni.

A bárányhimlő szövődményeként az anyánál tüdőgyulladás és agyvelőgyulladás alakulhat ki. Az első 20 hétben a magzat elhalását is okozhatja, szerencsére ritkán, a fertőzések 1-2%-ában.

A HPV-fertőzéssel összefüggő vírusos szemölcsök terhesség alatt gyorsabban nőhetnek és vérzékennyé válhatnak. A condylomák kezelésében elsősorban fizikai módszerek, lézeres eltávolítás és fagyasztás kerülnek előtérbe.

A parvovírus B19-fertőzés a bőrön hálózatos bőrkiütést, erythema infectiosumot okozhat, illetve lázzal és izomfájdalmakkal járhat. A korai fertőzés a magzat elhalásához vezethet.

A szifilisz kórokozója károsítja a magzatot, és elhalást is okozhat. A szűrővizsgálat terhesség alatt kötelező, és amennyiben diagnosztizálják, a betegség antibiotikummal kezelhető.

Mikor szükséges haladéktalanul orvoshoz fordulni?

Az enyhe hasi viszketés a bőr feszülése miatt normális lehet. Azonban, ha a viszketés kínzó, egész testre kiterjedő, és különösen a tenyereken vagy a talpakon jelentkezik, főleg az éjszakai órákban, az terhességi epepangás jele lehet.

Gyorsan terjedő, hólyagos vagy bullózus kiütések, láz, hányás, hidegrázás, hasmenés, nyálkahártyaérintettség, nedvező sebek vagy fertőzésre utaló tünetek esetén sürgős orvosi vizsgálat szükséges.

A terhesség alatt kialakult bőrtünetek megítéléséhez bőrgyógyászati vizsgálat szükséges, különösen akkor, ha az ekcéma korábbi kezelése nem hat, a tünetek napról napra terjednek, vagy a bőrön hólyagok és nehezen gyógyuló sebek jelennek meg.

tags: #ekcema #kialakulasa #terhesseg #alatt