A terhességi-gyermekágyi segélyt, vagyis a TGYÁS-t annak a munkáltatónak a társadalombiztosítási kifizetőhelye folyósítja, amely kifizetőhelyet működtet. Ha a foglalkoztatónál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely, az ellátást a foglalkoztató székhelye vagy telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár bírálja el és folyósítja.
A TGYÁS iránti igényt foglalkoztatott esetén a foglalkoztatónál kell bejelenteni akkor is, ha az ellátást végül nem a munkáltató, hanem az egészségbiztosítási pénztár folyósítja. Ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, a kérelmet a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál kell benyújtani.
A folyósító szerv attól függ, működik-e kifizetőhely
| Foglalkoztató helyzete | Ki bírálja el és folyósítja? | Hol kell benyújtani az igényt? |
|---|---|---|
| A munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet | A munkáltató kifizetőhelye | A foglalkoztatónál |
| A foglalkoztatónál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely | A foglalkoztató székhelye vagy telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár | A foglalkoztatónál, amely a szükséges iratokat továbbítja |
| A munkáltató jogutód nélkül megszűnt | A lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár | Közvetlenül az egészségbiztosítási pénztárnál |
| Egyéni vállalkozó | A telephely szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár | Írásban az illetékes egészségbiztosítási pénztárnál |
Mit jelent a társadalombiztosítási kifizetőhely?
A társadalombiztosítási kifizetőhely a munkáltatónál működő, társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervezeti egység, amely a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások iránti igényeket elbírálja, kiszámítja és kifizeti. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely jár el a terhességi-gyermekágyi segély ügyében.
A kifizetőhely megállapítja a jogosultság időtartamát, kiszámítja a naptári napi összeget, elvégzi a számfejtést, majd havonta utólag folyósítja az ellátást. A számfejtés a bérkifizetéshez igazodóan történik.
Hogyan folyósítja az egészségbiztosítási pénztár a TGYÁS-t?
Ha a munkáltatónál nincs kifizetőhely, az igényt a foglalkoztatónál kell bejelenteni, a foglalkoztató pedig a szükséges dokumentumokat továbbítja az illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz. A társadalombiztosítási kifizetőhelyet nem működtető foglalkoztató a terhességi-gyermekágyi segélyhez „Foglalkoztatói Igazolást” állít ki, és a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt 3 munkanapon belül a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz továbbítja.
Az egészségbiztosítási pénztár bírálja el és folyósítja a terhességi-gyermekágyi segélyt egyéb esetben, amikor nincs társadalombiztosítási kifizetőhely. Az egészségbiztosítási pénztár a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig folyósítja az ellátást.
A terhességi-gyermekágyi segélyt havonta utólag folyósítja - az igénylő kérelme szerint postai úton vagy bankszámlára utalással - a kifizetőhely a bérfizetési napon, az egészségbiztosítási pénztár pedig a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig.
Kihez kell beadni az igényt?
A TGYÁS iránti igényt foglalkoztatott esetén szóban vagy írásban a foglalkoztatónál kell bejelenteni. Az igénybejelentést abban az esetben is a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, ha az anya a biztosítás megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat.
A kérelmet a biztosítási jogviszony fennállása alatt és annak megszűnését követően is a foglalkoztatónál kell bejelenteni. Ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, a kérelmet a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz kell benyújtani.
Egyéni vállalkozó esetén az igényt írásban a telephelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelenteni. A gyermeket örökbe fogadó nő esetében az ellátás attól a naptól folyósítható, amelytől az illetékes gyámhatóság igazolta az örökbefogadást.
Mikor jár a terhességi-gyermekágyi segély?
A terhességi-gyermekágyi segély a betegségi és anyasági ellátás keretében a szülési szabadság idejére járó keresetpótló pénzbeli ellátás. A terhességi-gyermekágyi segély Magyarországon az egészségbiztosítás ellátásainak keretében, kizárólag a biztosítottaknak járó, havi rendszerességű, jövedelemarányos pénzbeli ellátás, mely az anya jövedelem kiesését hivatott pótolni a 168 napos szülési szabadság időtartama alatt.
A terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a szülés a biztosítás tartama alatt, a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül, illetve a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, baleseti táppénz folyósításának ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül következik be.
A későbbi szabályozás szerint a terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül, vagy a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl táppénz, illetve baleseti táppénz folyósításának ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szült.
A jogosultsági idő előzetes biztosítási időre vonatkozó szabályai a vizsgált időponttól és az alkalmazandó jogszabályoktól függnek. A biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie; az előzetes biztosítási időket a szülés napjához igazodóan kell vizsgálni.
A szülési szabadság és a folyósítás időtartama
A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság időtartamára jár. A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg, amelyet a szülés várható idejét megelőző naptól 4 hét időtartamra vehet igénybe.
A szülési szabadság legkorábban a szülés várható időpontja előtt 28 nappal kezdődhet, de legkésőbb a szülés napjával. A terhességi-gyermekágyi segély időtartama nem haladhatja meg a 168 napot.
Amennyiben az illetékes orvos terhesállományba veszi a biztosított nőt, a szülési szabadság kezdő napja a terhesállományba vétel napja. Ha a biztosított nő a kifizetőhelyen nem nyújt be terhesállománybavételi orvosi igazolást, a terhességi-gyermekágyi segély a szülés napjától, illetve a szülésnek a nő nyilatkozata szerinti várható idejét megelőző 28. naptól állapítható meg.
Amennyiben a szülés a várható időpontot megelőző 28. nap előtt következik be, az anya a gyermekágyi segélyre a szülés napjától jogosult. Ha a gyermeket koraszülöttként intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét - a szülést követő 1 évig - a gyermeknek az intézetből való elbocsátása után is igénybe lehet venni.
Mikor nem folyósítható az ellátás?
A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a terhességi-gyermekágyi segély, ha nincs jövedelemkiesés, amelyet az egészségbiztosítási ellátásnak kellene pótolnia. A biztosítottnak nem jár terhességi-gyermekágyi segély arra az időszakra, amelyre a szülő nő megkapta a teljes keresetét.
Amennyiben csak részben kapta meg keresetét, úgy a terhességi-gyermekágyi segély az elmaradt keresete után illeti meg. Nem jár t-gyás abban az esetben sem, ha az igénylő bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez, személyesen folytat hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet.
Nem tekinthető keresőfoglalkozásnak, ha a biztosított nő szja-mentes tiszteletdíjban vagy a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazásban részesül. Nem jár t-gyás akkor sem, ha a szülő nő részére gyermekgondozási segélyt folyósítanak.
A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülőnek az ellátás igénylésekor figyelemmel kell lennie arra, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg terhességi-gyermekágyi segélyre, táppénzre vagy baleseti táppénzre, gyermekgondozási támogatásra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.
A folyósítás módja és a számfejtés
A terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegét az adatmegállapító lapon feltüntetett munkaviszonyra, bérre, kieső napokra vonatkozó adatok alapján kell kiszámítani. A terhességi-gyermekágyi segély számfejtése a bérkifizetéshez igazodóan történik.
A számfejtést a hivatalból kiállított „Orvosi igazoláson” kell elvégezni. A biztosított személyi adatainak feltüntetése után a „Keresőképtelenség tól-ig” rovatba az ellátás számfejtésének időtartamát kell rögzíteni.
Ugyanitt kell jelölni az ellátás nemét, valamint mértékét. A különbözet elszámolása szintén a hivatalból kiállított orvosi igazoláson történik.
Ettől az eljárástól abban az esetben lehet eltérni, amennyiben a számfejtés, illetve kifizetés számítógépes rendszeren keresztül történik az illetékes megyei, illetve fővárosi egészségbiztosítási pénztár vagy kirendeltség engedélye alapján.
Az ellátás összege
A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70 százaléka. A TGYÁS alapja a naptári napi átlagkereset, melynek megállapítása a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint történik, ha a biztosított az irányadó időszakban 180 naptári napi jövedelemmel rendelkezik.
Főszabályként a terhességi-gyermekágyi segélyt a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Ha az igénylő a szülést megelőző évben nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani.
Amennyiben az anya nem rendelkezik a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságot megelőző évben és a szülési szabadság kezdő napját közvetlenül megelőzően sem 180 naptári napi, figyelembe vehető jövedelemmel, akkor a terhességi-gyermekágyi segély napi összegének alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része.
Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, azzal, hogy a terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összege a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.
A terhességi-gyermekágyi segélyből a jogszabály szerint számított személyi jövedelemadó-előleget a folyósító szerv levonja. A terhességi-gyermekágyi segély után egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetni.
Milyen iratokat kell benyújtani?
Amennyiben az igénybenyújtáskor még nem született meg a gyermek, csatolni kell a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolást és a terhesgondozási könyvet. A szülés várható időpontját a „Terhesgondozási könyv” bemutatásával kell igazolni.
A gyermek születése napjától kezdődően igényelt ellátás esetén csatolni kell a szülést igazoló kórházi igazolást és a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát. Ha a szülés nem kórházban történt, akkor a gyermek születését anyakönyvi kivonattal kell igazolni.
Az előzetes biztosítási idő igazolására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a táppénzzel kapcsolatos biztosítási idő igazolására. Itt is nagyon fontos a „tb-kiskönyv”.
- „Orvosi igazolás a terhesállományba vételről”;
- terhesgondozási könyv;
- kórházi igazolás a szülésről;
- a gyermek születési anyakönyvi kivonata;
- „Foglalkoztatói Igazolás”;
- „Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához”, ha az igénylőnek megszűnt a biztosítási jogviszonya;
- „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról”.
Örökbefogadás esetén csatolandó az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozat és az örökbefogadási szándékról szóló igazolás. A gyámhatóság igazolása mellett be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát is.
A halvaszülést a kórház az „Orvosi igazolás a késői magzati halálozásról” elnevezésű nyomtatvánnyal igazolja. A terhességi-gyermekágyi segélyt visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet igényelni.
Mi történik, ha a munkaviszony megszűnik?
Ha a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása a biztosítás fennállása alatt megkezdődött, de a munkaviszony megszűnik a segélyezés ideje alatt, mindez nem érinti a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását.
A munkaviszony megszűnése után az igényt továbbra is a foglalkoztatónál kell bejelenteni, kivéve, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt. Ebben az esetben a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár jár el.
Gyermekgondozási segély mellett születő újabb gyermek
Amennyiben a szülő nő gyermekgondozási segélyben részesül az előző gyermeke után és újból szül, először azt kell vizsgálni, hogy a biztosítási jogviszonya fennáll-e. Amennyiben a biztosítása fennáll, az igénylő jogosult a terhességi-gyermekágyi segélyre.
A szülő nő maga dönti el, hogy a szülés napjától, vagy legkorábban a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól kéri-e az ellátás megállapítását. A számfejtésig már kifizetett gyermekgondozási segély összegét a terhességi-gyermekágyi segély összegébe be kell számítani, mert a gyermekgondozási segély és a terhességi-gyermekágyi segély egyidejűleg nem folyósítható.
Ha a terhességi-gyermekágyi segély összege kevesebb lenne, mint a folyósított gyermekgondozási segély, a szülő nő választhat a kedvezőbb ellátások között. Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonynál a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultságot, annak időtartamát, mértékét és összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni.
Levonás a terhességi-gyermekágyi segélyből
A terhességi-gyermekágyi segélyből semmilyen jogcímen nincs helye levonásnak, kivéve, ha a biztosított saját nyilatkozata alapján kéri a levonást, például tartásdíjnál.
A terhességi-gyermekágyi segély folyósításának idejét a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időként kell figyelembe venni. Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira a terhességi-gyermekágyi segélyben részesültek akkor is jogosultak, ha nem biztosítottak.
tags: #terhessegi #gyermekagyi #segelyt #ki #folyositja