Hogyan alakítsuk ki a csecsemők erős immunrendszerét?

A csecsemők immunrendszere az első életévben folyamatosan fejlődik, ezért különösen fontos a megfelelő táplálkozás. Az immunrendszert nem egyetlen étel vagy készítmény erősíti, hanem a tápanyagdús, változatos étrend, a megfelelő alvás, a mozgás, a higiénia, a védőoltások és a szeretetteljes, biztonságos környezet együttese.

Újszülött- és csecsemőkorban nagyon lényeges az anyatejes táplálás, hiszen az anyatej tele van olyan ellenanyagokkal, amelyek a kicsit számos fertőzéstől megóvják. Amíg a babánkat szoptatjuk, addig szervezetét védik az anyatejben levő immunanyagok.

Az immunrendszer fejlődése csecsemőkorban

Az immunrendszer fő feladatai a „saját” anyagok felismerése, a „saját” megkülönböztetése az „idegentől”, és az „idegen” anyagok megsemmisítése. A gyermek immunrendszerének élettani érése során természetesen számtalan idegen anyaggal, kórokozóval találkozik, mely segíti ezt a természetes védekező rendszert.

Alapvetően számos olyan módszer létezik, amelyről elmondhatjuk, hogy “immunerősítőként” hasznos gyermekünknek, azonban fontos megemlítenünk, hogy “varázs” módszerek nincsenek! Tehát, a klinikai gyakorlatban nem beszélünk speciálisan “immunerősítő” kezelésről vagy készítményről.

A gyermekek immunrendszere - melynek fő feladata a kórokozókkal szembeni védelem - csak 10 éves korukra fogja elérni a felnőttekre jellemző érettséget, az évi akár 8-12 kisebb-nagyobb megbetegedés pedig ennek az érési folyamatnak a velejárója.

Az anyatej szerepe a baba védekezőképességében

Szoptassunk! Az anyatej tökéletes. Az anyatej antitesteket tartalmaz, melyek megvédik a babát és felépítik az immunrendszerét.

Az irányelvek szerint a hat hónapig tartó kizárólagos anyatejjel való táplálás a legjobb a babának. Az anyatej steril körülmények között tárolódik az anya szervezetében, így ebben az időszakban kell a legkevésbé tartanunk a különböző fertőzéses megbetegedésektől.

Egy 6-12 hónapos csecsemőnek minimum napi 5-8 dl anyatejre van szüksége az egészséges fejlődéshez. Ha tél végén, tavasz elején tervezzük a szoptatás befejezését, akkor ezt érdemes pár hónappal elhalasztani.

Mi legyen, ha nincs lehetőség szoptatásra?

Amennyiben az anyatejes táplálásra nincs mód, úgy 1 éves kor alatt kapjon tápszert a pici, mivel a tápszer összetétele hasonlít leginkább az anyatejéhez.

Fontos megemlíteni, hogy a mai modern tápszerek egy része már immunerősítő hatással is rendelkezik, ebben kérjük ki gyermekorvosunk tanácsát. Bizonyos tápszerek már tartalmaznak immunerősítő anyagokat, melyek az anyatejhez hasonlóan belülről erősítik a baba immunrendszerét.

Az anyatej és a tápszer ásványi anyag, vitamin és (bizonyos tápszerek esetében) rost tartalma szinte teljesen hasonló. A tehéntej magas fehérje- és ásványi anyag tartalma ugyanis megterheli a baba emésztőrendszerét és veséjét.

A tehéntej nem babáknak való, kimondottan káros, egy éves kor alatt szigorúan tilos ezzel kínálni a csecsemőt!

Hozzátáplálás: hogyan támogassuk a baba immunrendszerét?

Hat hónapos korban elkezdjük bevezetni a pépes majd a szilárd táplálékokat a baba étrendjébe, ezt nevezzük „hozzátáplálásnak”. A gyümölcsöket és a főzeléket csak nagyon óvatosan, kis mennyiségekben szabad bevezetni, folyamatosan növelve az adagot.

Az immunrendszert nem egy étel erősíti, hanem a tápanyagdús, változatos étrend és a megfelelő alvás, mozgás, szeretetteli környezet. Törekedjünk a színes, változatos étrendre, minden szín más-más mikrotápanyagot jelent.

Aranyszabály: minél színesebb a zöldség, gyümölcs, annál magasabb a vitamin tartalma. A vitamin megőrzéséhez minél kíméletesebben készítsük el ezeket az ételeket. Minél kevesebb ideig főzzük, inkább pároljuk, így megőrizhetjük értékét.

Zöldségek és gyümölcsök

Amikor bevezeti a baba étrendjébe a szilárd ételeket, biztosítsa, hogy az sok olyan gyümölcsöt és zöldséget tartalmazzanak, melyek immunjavító vitaminokkal és ásványianyagokkal vannak tele.

A zöldségek, főleg a sötétzöld és narancssárga zöldségek, például a spenót, a brokkoli, a sütőtök és a répa, gazdagok A-vitaminban és antioxidánsokban. Támogatják a nyálkahártyák egészségét, amelyek a légutakban és a belekben az első védelmi vonalak közé tartoznak.

A gyümölcsök, különösen a friss, szezonális gyümölcsök, C-vitaminban gazdagok: ilyen például a narancs, a kivi, az eper, az alma és a körte, akár megpárolva is. A C-vitamin fokozza a fehérvérsejtek működését és segíti a vas felszívódását.

Tél végére kiürülnek vitamin- és ásványianyag-raktáraink, gyakran vagyunk fáradtak, esetleg náthásak. A kisbabák még nem ehetnek mézet, narancsot vagy mandarint, mert ezeknek ilyen apró korban még allergizáló hatása lehet.

A kora tavaszi friss, hazai gyümölcsöket, például az epret, szintén kerülni kell még. A csecsemő étrendjébe minden új alapanyagot életkorának és fejlettségének megfelelően, kis mennyiségben, fokozatosan érdemes bevezetni.

Alma és sütőtök

Alma: C-vitamin tartalma (5 mg/100 g) főként a héjban található meg, ezért, érdemes ezt is belereszelni, beledarálni az ételébe.

Sütőtök: még mindig kapható a polcokon, érdemes lefagyasztani is későbbre. Béta-karotin (A-vitamin előanyag) tartalma kifejezetten magas, C-vitamin tartalma (25 mg/100 g) igen jelentős. Ezek együttesen erősítik a baba védekező rendszerét.

Gabonák, fehérjék és egészséges zsírok

A gabonák, például a zabpehely, a köles, a hajdina és a rizs, B-vitaminokat és cinket tartalmaznak. A cink kulcsfontosságú az immunválasz szabályozásában.

A fehérjedús ételek közül a tojás kiváló fehérjeforrás, A- és D-vitamin is van benne. A főtt csirke, pulyka és marhahús vasat és cinket biztosít.

A proteinekben lévő aminosavak a sejtek építőkövei, és ezekből áll az immunrendszer, valamint minden sejt. Az immunrendszer megküzd a baktériumokkal az által, hogy megnöveli saját sejtjei számát és ehhez proteinre van szüksége.

Az egészséges zsírok, például az avokádó, az olívaolaj és a halolajban található DHA, támogatják a sejtek egészségét és a gyulladáscsökkentő folyamatokat. Az omega-3 zsírsavak, például anyatejből vagy halolajból, immunvédő hatásúak.

Folyadékbevitel és cukor

A babáknak és a kisgyermekeknek sok vizet kell inni. Folyadékra van szükségünk, hogy hidratáljuk és energizáljuk a szervezetünket és a víz a kulcsfontosságú módja a tápanyagok sejtekhez való eljuttatásának.

Hagyja el a cukrot. Sok tanulmány kimutatta, hogy a cukor, főleg a feldolgozott cukor, elnyomja az immunrendszert és elősegítheti a „rossz” baktériumok növekedését a bélben.

D-vitamin és vitaminpótlás

A D-vitaminról tudható, hogy igazoltan szerepet játszik a fertőzések, immunológiai betegségek leküzdésében. Ehhez a vitaminhoz egyrészt táplálkozásunk révén juthatunk hozzá, másrészről a bőrben napfény hatására keletkezik az előanyagából, a 7-dehidrokoleszterinből.

A téli hónapokban azonban a napsugárzás nem, vagy csak csekély mértékben hasznosítható D-vitamin képzésre, a táplálkozás révén pedig igencsak nehézkes biztosítani gyermekünk számára a megfelelő mennyiségű D-vitamin bevitelt.

Az optimális D-vitamin ellátottsághoz tehát az őszi és téli hónapokban számukra is mindenképpen szükséges a D-vitamin szedése. A gyermekorvossal egyeztetett mennyiségben és ütemben adagoljuk a D-vitamint.

Különösen az őszi, téli időszakban jut be kevesebb vitamin a szervezetünkbe, ezért érdemes pótolni azokat. Azt, hogy pontosan milyen készítményt szedjen gyermekünk, érdemes a gyerekorvossal egyeztetni, aki az aktuális állapotának megfelelő adagban fogja javasolni a hiányzó vitaminokat.

Probiotikumok és a bélflóra

Több tanulmány is rámutatott, hogy milyen fontos szerepet játszanak a probiotikumok az immunrendszer erősítésében. A probiotikumok feladata a bélflóra egyensúlyának fenntartása, ha pedig a bélflóránk rendben van, az immunrendszer is hatékonyabb.

A probiotikumok a bél mikroflórájának olyan, jótékony hatású mikroorganizmusai, melyek segítenek megőrizni és helyreállítani a bélflóra egészségét, ezáltal az immunrendszer normál működéséhez is nélkülözhetetlenek.

Gyermekünk védekező-rendszerének támogatásához elengedhetetlen az egészséges bélflóra is. Elsősorban kiegyensúlyozott, természetes és változatos alapanyagokra támaszkodó, egészséges étrenddel támogathatjuk.

A probiotikumokat legegyszerűbben a tejtermékekkel fogyaszthatjuk el, például joghurttal, kefirrel és sajtokkal, de a savanyú káposztában és a fermentált zöldségekben is sok élő kultúra található. Csecsemőknél minden ilyen étel bevezetésekor figyelembe kell venni az életkort és a hozzátáplálás aktuális szakaszát.

Ha a bélflóra egyensúlya felborul, például egy antibiotikumos kezelés vagy egy néhány napos hasmenés miatt, akkor sajnos a normál bélflóra is sérülhet, és a kóros baktériumok is könnyebben megtelepedhetnek.

Alvás és napirend

Az immunrendszer “regenerálódása” egy magától végbemenő folyamat, amelyhez rendkívül nagy mértékben hozzájárul az alvásunk is. Fontos, hogy a napközbeni “szundi” is beleszámít az életkor szerinti ajánlásba.

Minden gyermek és felnőtt más-más mennyiségű alvással érezheti jól magát a bőrében. Több kutatás felhívja a figyelmet ugyanakkor arra, hogy nemcsak a túl kevés, de a túl sok alvás is károsan hathat az egészségünkre.

Az alvás fontos hatással van a növekedésre, különösen korai csecsemőkorban. A korai gyermekkori rossz alvás összefüggésbe hozható az allergiás nátha és az immunrendszer problémáival, valamint a szorongással és a depresszióval.

Az alvás minősége különbözik az alvás mennyiségétől. Az alvásmennyiség azt méri, hogy mennyit alszunk minden éjjel, míg az alvás minősége azt, hogy milyen jól alszunk.

A jó alvás ismérvei:

• Lefekvés után hamar elalszik a gyermek, legfeljebb 30 percen belül.
• Általában egész éjjel alszik, és legfeljebb egyszer ébred fel éjszaka.
• A korosztálynak megfelelő órákat tud aludni.
• Ha felébred, 20 percen belül visszaalszik.
• Kipihentnek és energikusnak érzi magát reggelente.

Mozgás, friss levegő és napfény

Jót tesz a babának, ha elviszik sétálni, már az előtt is, mielőtt elkezd járni. Ha már mozognak, jót tesz a sok kinti mozgás.

A friss levegő és a mozgás segít a babáknak jobban enni és aludni, valamint fittek és erősebbek lesznek. A napfény stimulálja a D vitamin termelést, amely fontos vitamin az immunrendszer számára.

A szabad levegő mellett a rendszeres és intenzív mozgás az, amivel jelentősen erősíthető az immunrendszer. A mozgás hozzájárulhat az általános jó egészséghez, és ezáltal az egészséges immunrendszerhez.

Csecsemőkorban a hason fekve végzett, ébren történő mozgás és az interaktív játékok támogatják a fejlődést. A mozgás mindig legyen a baba életkorához, fejlettségéhez és aktuális állapotához igazítva.

Higiénia túlzás nélkül

A legkisebb gyermekek esetében különösen fontos, hogy a szülők segítsék, támogassák immunrendszerük működését, hiszen ők még képtelenek az alapvető higiénés szabályok betartására, például a helyes kézmosásra és a zsebkendő használatára.

Az immunrendszer fejlődésében fontos szerepe van annak, hogy számos környezetben található mikróbának és bacilusnak van kitéve. Manapság több orvos is figyelmeztet arra, hogy talán nem olyan jó „túl tisztának” lenni.

Ha a babák elkezdenek mászni, fel akarják fedezni, hogy mi történik körülöttük. Ki szeretnének menni a kertbe, be akarják piszkolni a kezüket, füvet akarnak szedni és érdekes dolgokat akarnak találni - bátran megengedheti nekik. Ez a fejlődésük, különösen immunrendszerük fejlődésének fontos és normális része.

Fontos higiéniai szabályok

1. Mossunk kezet saját és mások egészségének megőrzéséért minden WC-használat előtt és után, valamint étkezéseket megelőzően és azokat követően, szappannal és meleg vízzel.
2. Amikor kijön az első foga a babának, elkezdhetjük a fogmosást, napi 2-3 alkalommal.
3. A testrészek megfelelő tisztítása fontos, de nem kell mindennap fürdetni a kisbabákat.
4. Vágjuk le a körmöket, például minden 3. héten, és alakítsuk ezt rutinná.
5. Mossuk meg az élelmiszereket, például a zöldségeket, gyümölcsöket és húsokat.
6. A baba viseljen tiszta ruhát.
7. Figyeljünk az alvási higiéniára.
8. Tüsszögés, köhögés és orrfolyás esetén, ha a gyermek még kicsi és nem tudja hatékonyan kifújni az orrát, orrszívót alkalmazzunk.
9. A használt zsebkendőt dobjuk el, mert a kórokozókkal szennyezett zsebkendő újrafertőzhet.
10. Tartsuk tisztán a házat, de kerüljük a szükségtelen túlzott fertőtlenítést.

Szülőként mutassunk jó higiéniai példákat, és magyarázzuk el, hogy miért fontosak ezek. Kezdjük el korán a higiéniai szabályok ismertetését!

Cumisüvegek, poharak és evőeszközök tisztítása

A gyomorbajt okozó baktérium egy üvegben nagyon gyorsan nőhet, és ezért az itatásra használt üvegeket az első évben fertőtleníteni kell.

Hat hónap után már nem szükséges fertőtleníteni a poharakat, tálakat és az evőeszközt és egyszerűen ki lehet őket mosni meleg szappanos vízben, mivel egyszerűen moshatóak, és nem gyűlnek meg rajtuk baktériumok oly módon, mint a felmelegített fejes üvegen.

Füstmentes környezet

Tartsa távol a babát a cigarettáktól - ne csak azt akadályozza meg, hogy bárki cigarettázzon körülöttük, de azt is, hogy valaki közvetlenül dohányzás után érintkezzen a babával.

A füstnek való kitétel megnöveli a hirtelen csecsemőkori halál szindróma, a bronchitis, az asztma és a fülgyulladás kockázatát, melyek mindegyike súlyos hatással lehet egy növekvő immunrendszerre.

Ha Ön vagy a partnere tényleg nem tudják abbahagyni a dohányzást, akkor legalább házon kívül dohányozzanak és mossák meg az arcukat és a kezüket, és ideális esetben váltsanak ruhát, ha visszajönnek.

Védőoltások

A védőoltások fontosak egyrészt, hogy megelőzzük az olyan, korábban súlyos, sokszor halandóságot okozó betegségeknek a kialakulását, esetleg járványszerű terjedését, mint a torokgyík, a szamárköhögés, a tetanusz és a járványos gyermekbénulás.

A védőoltások esszenciálisak az immunrendszer megfelelő védekező működéséhez! Minden évben a Nemzeti Népegészségügyi Központ módszertani levele alapján tervezik meg a gyermekek folyamatos és kampányoltásait.

Az oltások között vannak kötelezőek, illetve kötelezően ajánlottak. Az oltás beadása előtt minden esetben egyeztessünk a gyermekorvossal, különösen akkor, ha a gyermek lázas, antibiotikumot szed, vérkészítményt kapott, allergiás az oltóanyag valamely összetevőjére, vagy nemrégiben más védőoltásban részesült.

Antibiotikum csak indokolt esetben

Nem jó a gyermeknek, ha minden alkalommal, amikor megfázik, influenzás, vagy fáj a torka, antibiotikumot irat fel a háziorvossal. A gyermekek és babák betegségeit a legtöbbször vírusok okozzák, míg az antibiotikumok csak a baktérium okozta betegséget kezelik.

Ha a baktériumot rendszeresen antibiotikum hatásának teszik ki, csak növekszik és erősebb lesz, így az olyan fertőzésektől, mint például a bakteriális fülfertőzéstől, egyre nehezebb megszabadulni.

Az antibiotikumok a baba természetes bélflóráját, vagyis a mikroorganizmusokat is kiirtják, ami nagyon rosszat tesz az emésztésének. Antibiotikumot csak orvosi vizsgálat és indokolt orvosi javaslat alapján adjunk.

Stresszmentes, szeretetteljes környezet

Napjainkban népszerű téma a stresszmentes életmód, és még ha nem is gondolnánk, gyermekünket is napi szinten éri stressz, érdemes minimalizálni a stresszt a gyermek és a család életében is.

A testi, lelki egyensúly mellett a pozitív gondolkodásmód és a stabil önbecsülés jelentősen támogatja immunrendszerünket. A pszichológiai stressz még a gyermekek körében is közegészségügyi probléma, és számos immunológiai betegséggel társulhat.

A csecsemők számára a kiszámítható napirend, a nyugodt gondozás, a megfelelő testi kontaktus és a biztonságot adó, szeretetteljes kapcsolat különösen fontos. A támogató családi környezet hozzájárul a mentális jólléthez és a kiegyensúlyozott fejlődéshez.

A napi rutin, az előre megtervezett programok és a fix időbeosztás csökkenthetik a kiszámíthatatlanságból adódó stresszt. Az empátia, megértés és pozitív hozzáállás segíthet a gyermeknek abban, hogy biztonságban érezze magát.

Mikor kérjünk orvosi segítséget?

A baba immunrendszerének támogatása nem jelenti azt, hogy minden betegséget meg kell előzni, vagy hogy minden tünetet otthon kell kezelni. A csecsemők állapota gyorsan változhat, ezért elhúzódó, súlyosbodó vagy szokatlan panaszok esetén gyermekorvosi vizsgálat szükséges.

Különösen fontos az orvossal egyeztetni láz, nehézlégzés, bágyadtság, kiszáradás jelei, tartós hányás vagy hasmenés, étvágytalanság, ismétlődő fertőzések, illetve a baba általános állapotának romlása esetén.

tags: #hogyan #alakitsuk #ki #csecsemok #eros #immunrendszeret