A szülés utáni vizelet-inkontinencia gyakori panasz: az anyák közel harmadánál jelentkezik a szülés után vizelettartási zavar. A probléma legtöbbször átmeneti, és a medencefenék, valamint a hormonháztartás fokozatos rendeződésével néhány hét vagy hónap alatt javul, azonban egyes nőknél egy évvel a szülés után is fennmaradhat.
A leggyakoribb forma a stresszinkontinencia, amely tüsszentés, köhögés, nevetés, ugrás, futás, sportolás vagy más fizikai terhelés során okoz vizeletszivárgást. A panasz kezelhető, ezért érdemes orvosi segítséget kérni, ha az inkontinencia hat héten túl is fennáll, hat hónap után sem javul, jelentős mennyiségű vizeletvesztéssel, fájdalmas vizeléssel vagy más kellemetlenséggel társul.
Mi a szülés utáni vizelet-inkontinencia?
A vizeletinkontinencia a vizelet véletlen vagy akaratlan távozását jelenti a hólyagból. Az inkontinencia súlyossága a kis szivárgástól a hólyag feletti kontroll teljes elvesztéséig terjedhet.
Várandósság során és a szülést követően is nagyon sok nő tapasztalja, hogy nehézségei akadnak a vizelet-visszatartással. A probléma sok nőnél szivárgás vagy csepegés formájában jelentkezik, amikor teli hólyaggal történik valamilyen fizikai aktivitás vagy hirtelen mozdulat.
A szülés utáni három hónapban a nők harmada szenved inkontinenciától. Felmérések szerint az érintett nők egyharmada szégyelli ezt megemlíteni partnerének, és csaknem fele barátainak sem beszél róla.
A szülés utáni inkontinencia leggyakoribb típusai
Stresszinkontinencia
Stressz inkontinencia: Ez akkor fordul elő, ha hirtelen megnövekszik a hasi nyomás, pl. köhögés, nevetés, tüsszentés hatására, illetve fizikai aktivitás, pl. futás, ugrás vagy edzés esetén.
Szülés után általában stressz inkontinencia lép fel, melynek jellegzetessége, hogy nevetés, köhögés, tüsszögés, ugrás során nyomás kerül a húgyhólyagra és az alatta lévő izmokra, melyek szabályozzák a vizelet áramlását.
Ez a nyomás vizeletszivárgáshoz, stressz inkontinenciához vezethet. Az inkontinencia súlyossága a kis szivárgástól a hólyagszabályozás teljes elvesztéséig terjedhet.
Sürgősségi inkontinencia
Létezik még sürgősségi inkontinencia is, melyet túlműködő hólyagnak is neveznek. A vizelet szivárgása erős vizelési inger után tapasztalható, de még azelőtt, hogy az érintett elérné a mellékhelyiséget.
Sürgősségi inkontinencia: Ez olyan hirtelen, uralhatatlan vizelési ingerrel jár, ami általában még a mosdóba érés előtt vizeletvesztést okoz.
Kevert inkontinencia
Előfordulhat,hogy valakinél mindkettő fennáll- ekkor beszélünk kevert típusú inkontinenciáról. Kevert inkontinencia: A stressz és a sürgősségi inkontinencia keveréke.
Mindhárom jelentkezhet szülés után, bár a stressz inkontinencia gyakoribb azoknál a fiatal nőknél, akik nemrég szültek. A sürgősségi inkontinencia az életkor előrehaladtával jellemzőbb, és nem feltétlenül van köze a szülés utáni hólyagproblémákhoz.
Miért alakul ki inkontinencia terhesség után?
A medencealap a hasüreg, illetve a kismedence alapja. Többrétegnyi egymást keresztező izomból áll, és úgy nyúlik, mint egy kifeszített függőágy, elöl a szeméremcsonttól, hátul pedig a farokcsontig.
Ez az izomköteg segít megtartani a húgyhólyagot, a méhet és a beleket, valamint zárni a húgycső és a végbél kivezető szakaszát. A medencefenék izomzata támasztja meg a méhet, illetve segít a hólyag és a bél működésének szabályozásában.
Hormonális változások a terhesség alatt
A terhesség alatt a testben lejátszódó változások - nagyobb folyadék-visszatartás, nagyobb vértérfogat, a méh és a baba növekedése - növelik a medencefenék izmaira ható nyomást.
A várandósság során olyan hormonok termelődnek, amelyek megnyújtják a húgyhólyagot, a beleket és a méhet tartó izmokat és szöveteket. Ezt a nagyrészt izomból és kötőszövetből álló szövetcsoportot medencefenéknek nevezzük.
A terhesség során olyan hormonok termelődnek, amelyek gyengítik a hólyagot is tartó medencefenék izmait, valamnt az itt lévő szövetek és izmok megnyúlnak.
A várandósság során a különböző hormonok, például a progeszteron és a relaxin hatására ellazulnak és megnyúlnak az izmok, ízületek és tartószalagok: így segítenek a szervezetnek abban, hogy kitáguljon, és felkészüljön a szülésre.
Ezáltal a vizeletáramlást szabályozó izmokat is meggyengülnek, így gyakrabban fordulhat elő vizeletszivárgás. Ez a folyamat felkészít a szülésre, ugyanakkor hozzájárul a vizelettartás nehézségéhez.
A növekvő méh és a baba nyomása
Azzal párhuzamosan, hogy a méh a növekvő magzattal együtt tágul, a húgyhólyagra extra nyomás nehezedik, és már nem tud az eredeti méretűre kitágulni.
Minél nagyobb a magzat, annál jobban összenyomódik a hólyag, ezért előfordulhat, hogy a harmadik trimeszterben az anya úgy érzi, hogy fel sem tud állni a vécéről.
A vizelet visszatartását maga a gyermek is nehezíti, aki feszülve gyakran nyomhatja a hólyagot, ezzel hirtelen vizelési ingert okoz. Különösen azért, mert ekkor a hólyagnak már kevés helye van, így még a kis mértékű telítettség is erős vizelési ingert eredményez.
A szülés hatása a medencefenékre
A szülés során ezek még tovább nyúlnak. Az ily módon meggyengült tartóizmok nem képesek teljes mértékben visszatartani a vizeletet, ha a hólyag nyomás alá kerül, például köhögés, tüsszentés közben.
A szülés után a medencefenék izmainak gyengülése miatt a tünetek tovább súlyosbodhatnak. A medencefenék izmait gyengíti a szülés is.
A hólyag belsejében kialakuló nyomás nagyobb lesz, mint a húgycső zárva tartására irányuló erő, és bármilyen hirtelen extra nyomás hatására vizelet szivárog ki.
Izom-, szövet- és idegkárosodás
Amikor a baba a hüvelyen keresztül lefelé halad, majd megszületik, a medencefenék megnyúlik, illetve egy ideig feszülés alatt marad. A hormonok és a megnyúlt izmok kombinációja gyakran okozhatja a hólyagot kontrolláló izmok meggyengülését.
A vajúdás és a szülés olyan erőknek teszik ki a testet, amelyekkel más körülmények között nem találkozhatunk. A medence izmai és idegei ebben különösen érintettek.
Ahogy a baba feje halad a kismedence irányába, a medence belsejében elhelyezkedő izmok nyomás alá kerülnek. Minél inkább előrehalad a szülés folyamata, annál nagyobb erőhatás nehezedik ezekre az izmokra és az alatta húzódó idegekre.
Ez az erőhatás átmenetileg csökkenti egyes szövetek vérellátását, mely tovább hajlamosít a szöveti károsodás kialakulására. A fájások közötti szakaszokban ismét megfelelő a vérellátás, ez gyorsan regenerálja az adott területeket.
Sok esetben azonban elhúzódik a kitolási szak, ekkor ismét nagyobb a szöveti károsodás lehetősége. Az itt futó idegeknek jelentős szerepe van azon izmok megfelelő tónusának kialakításában, amelyek komoly tartó funkcióval bírnak a hólyag és a végbél tekintetében.
Az idegek károsodása esetén ezek az izmok gyengébbé válhatnak, amely szintén kedvez az inkontinencia kialakulásának. Egyes tanulmányok a hüvelyi szülést követően a nők több mint felénél mutattak ki változásokat ezen idegek működésében.
Terhességi és szülés utáni inkontinencia: mi a különbség?
A vizelettartási problémák a terhesség alatt is gyakoriak, azonban az állapotnak részben eltérő okai vannak a szülés előtti és utáni időszakban, így egymástól függetlenül is fennállhatnak.
A terhesség alatti vizeletszivárgás rizikófaktora a szülés után is fennálló problémának is, a terhességi inkontinenciával küzdők felénél marad fenn a probléma a szülést követően is.
Sok esetben azonban csak a szülés után jelentkezik a vizelettartási zavar, ebben az esetben a kiváltó ok maga a szülés folyamata.
Ha az inkontinencia nem szűnik meg és hónapokkal a szülés után is fennáll, sokkal valószínűbb, hogy szülés alatt bekövetkező károsodások okozzák a problémát.
Milyen gyakori a szülés utáni inkontinencia?
Statisztikák szerint terhesség alatt és a gyermek világrahozatalát követően 10-ből 4 nő tapasztal vizelet-inkontinenciát. Az anyák közel harmadánál jelentkezik a szülés után vizelettartási zavar.
A kismamák közel egyharmadánál jelentkezik átmeneti inkontinencia a szülést követő három hónapban, a terhesség alatt pedig akár 42 százalékuk tapasztal vizeletvesztést.
Az első várandósság során a nők több mint egyharmadánál alakul ki átmeneti stresszinkontinencia, a későbbi terhességek során pedig ez az arány akár 75 százalékra is növekedhet.
Jó hír, hogy a várandósság alatt inkontinenciával küzdő nők legnagyobb része a szülés után néhány héttel újra eléri a teljes kontinens állapotot, azaz meggyógyul az inkontinenciából.
A szakirodalom alapján a kismamák mintegy 5%-ánál marad meg a stresszinkontinencia egy évvel a szülés után. A svédországi Karolinska Intézet kutatóinak vizsgálata szerint a nők többségénél legalább egy panasz fennállt a szülés utáni első évben.
Meddig tarthat az inkontinencia szülés után?
A szülés utáni első hetekben és hónapokban az inkontinencia bizonyos mértékig természetes jelenség is lehet, ami később rendeződik.
Szülést követően a hormonszintek visszaállnak, ez azonban nem következik be egyik napról a másikra, idő szükséges a hormonszintek változásához és az izomtónus rendeződéséhez.
Ez a magyarázata annak, hogy a terhességi inkontinencia az esetek felében a szülés után néhány héten belül magától megszűnik, ugyanakkor a szülést követő hetekben még változatlanul tapasztalható.
A szülés után stabilizálódó hormonháztartás és a normális állapotba visszatérő medencefenék izmok azonban azt eredményezik, hogy a vizeletinkontinencia tünetei általában néhány hét vagy hónap elteltével megszűnnek.
A hüvelyi szülésen átesett nők csaknem felénél szinte azonnal, néhány napon belül helyreáll a kontinens állapot, 60%-uknál pedig mintegy két hónapon belül teljesen rendeződik a helyzet.
A nők többsége a szülés után néhány hónapon belül nem tapasztal már inkontinenciát. Néhány nőnél azonban a sérült szövet nem nyeri vissza 100%-ban a szülés előtti erősségét.
A szülés utáni inkontinencia kockázati tényezői
A szülés utáni inkontinencia kockázata magasabb a következő esetekben:
- elhízott nők
- székrekedéssel küzdők
- természetes úton történő szülés
- többszörös szülés
- 35 éven felüli nők
- nagyobb méretű baba
- hosszú vajúdás, nehéz szülés
Emellett egyéb tényezők is szerepet játszhatnak a kialakulásában:
- túlsúly
- többes terhesség
- korábbi terhesség és szülés
- fogós szülés
- vákuumos szülés
- dohányzás
- genetikai adottságok
Az alábbi esetekben nagyobb valószínűséggel alakul ki stresszinkontinencia a szülés után:
- ha már a várandósság előtt jelentkezett az inkontinencia
- ha a várandósságot, különösen annak utolsó heteit végigkísérik a vizelési nehézségek
- ha az első gyermekét várja a kismama
- ha a baba a szokottnál nagyobb súllyal születik
- ha a tágulási vagy a kitolási szak jelentősen elhúzódik
- ha nehéz szülésen esik át a kismama, például a hüvelyi szülést vákuumharanggal kell asszisztálni
A szülés utáni stresszinkontinencia további kockázati tényezői a következők:
- többszöri szülés
- túlhordott terhesség
- Oxytocin által kiváltott szülés
- elhízás, különösen hasi elhízás
- 4 kg-nál nagyobb súlyú baba szülése
- gyakori székrekedés
Amennyiben egy nő már a terhessége előtt is küzdött vizelettartási problémákkal, az állapot romolhat.
A hüvelyi szülés és a császármetszés kapcsolata
A természetes úton történő szülés megnyújtja a medencefenék izmait. A húgycső zárófunkciója ezáltal gyengül, így kisebb hólyagnyomás során is bekövetkezik a vizeletszivárgás, vizeletcsepegés.
A hüvelyi úton történő szülés szerepére utal, hogy a császármetszéssel szült anyáknál a rizikó alacsonyabb. A panasz fellépésének esélye hüvelyi szülés után 50 százalékkal nagyobb, mint a császármetszés esetén.
Emiatt azonban nem szabad császármetszést kérni, mivel a műtétnek is megvannak a maga veszélyei. Fontos megjegyezni, hogy a császármetszés sem nyújt abszolút védelmet az inkontinencia kialakulása ellen, bár ritkábban, de itt is kialakulhat szülés után a betegség.
A császármetszésen átesett nőket is érintheti a vizeletinkontinencia, akiknél a medencefenék izmai sérültek, ekkor császármetszés utáni vizeletinkontinenciáról beszélünk.
A gátmetszés, az érzéstelenítés és a szülési sérülések szerepe
A szülés alatti gátmetszés is hozzájárul a zavarokhoz, mivel lassabb az érintett izomcsoportok regenerálódása és tovább fennmaradhat az inkontinenciát előidéző állapot.
További, ritkább ok lehet a hólyagszabályozásért felelős idegek sérülése, vagy a húgycső és a hólyag elmozdulása a terhesség alatt.
Az epidurális érzéstelenítés közvetlenül a szülés után okozhat csak vizelettartási nehézséget, de ennek néhány napon belül meg kell szűnnie.
Ha epidurális érzéstelenítést vagy spinális blokádot kaptál, a szülés után néhány napig előfordulhat, hogy nem érzed, mikor kell vizeletet ürítened. Ha epidurális érzéstelenítést kaptál, a hólyagba behelyezett katéter is megnehezítheti a vizeletürítés kontrollját.
Ez azonban néhány napon belül javulni fog. Ha vákuummal, fogóval vagy császármetszéssel szültél, akkor kezdd el a medencefenék izomgyakorlatait, miután eltávolították a katétert és a vizeletürítésed helyreállt.
Mit lehet tenni a szülés utáni inkontinencia ellen?
Amennyiben a szülés hatására megnyúlt medencefenéki izmok okozzák az inkontinenciát, a vizeletszivárgás jó eséllyel magától megszűnik, az izmok természetes módon is regenerálódnak.
Ez azonban hosszabb folyamat is lehet, 6 hónapig is eltarthat. A regenerálódás elsősorban egészséges életmóddal segíthető.
Sok esetben a nők jelentős javulást tapasztalnak az orvos által javasolt életmódbeli változtatások végrehajtása után.
Kegel-gyakorlatok és medencefenék-torna
Nagyon hasznos a Kegel-gyakorlat rendszeres végzése, ami pár héttel a szülés után kezdhető el, és ajánlott tartósan, nem csak a panaszok megszűnéséig folytatni.
A szakemberek azt tanácsolják, hogy már a terhesség előtt, de a legkésőbb a terhesség során el kéne kezdeni erősíteni a medencefenék izmait. Ez nem csak a várandósság időszakára csökkenti az inkontinencia fellépésének esélyét, de a szülést követően is.
A medencefenék izmai edzés segítségével ugyanúgy erősebbé és ellenállóbbá tehetőek, mint a test bármelyik másik izma.
Egy alapgyakorlat menete
- Végy egy mély levegőt, majd fújd ki.
- Húzd össze és felfelé a medencefenék izmait, mintha csak vizeletet akarnál visszatartani.
- Tartsd összehúzva az izmokat 10 másodpercig.
- Közben lélegezz normálisan.
- Engedd el az izmokat és pihenj 10 másodpercet.
- Ismételd meg az összehúzást és elengedést 10 alkalommal.
- Végezd el ezt az edzést naponta háromszor.
A megelőzés kapcsán már említett gyakorlat ilyenkor is nagyon hasznos. Emellett a guggolás, a híd, a lábemelés oldalfekvésben és az ellentétes kar- és lábemelés térdelőtámaszban (bird dog) is beiktatható az edzésekbe.
Kezdetben körülbelül 50 ismétlés javasolt, idővel növelve ezt a számot 120 ismétlésre. A medencefenék izmainak erősítése több hónapig is eltarthat, de a legjobb eredményeket hozza, és ennek eredményeként a szülés utáni vizeletinkontinencia teljes gyógyulásához vezethet.
Miért fontos a gyógytornász segítsége?
A gyakorlatok pontos betanításához érdemes gyógytornász segítségét kérni. Gyógytornászhoz is fordulhatsz, aki segít egyéni medencefenék-tréninget összeállítani számodra.
Mielőtt bármilyen tornába belekezdenénk, először meg kell néznünk a medencefenéki izmok állapotát. A szülés ugyanis nagyon nagy terhet jelent ezekre az izmokra.
Egy izom lehet gyenge, megnyúlt, sérült, főleg természetes szülés után, de akár feszes, görcsös is. Ezen kívül kialakulhatnak idegsérülések is.
Mindegyik közrejátszhat az inkontinencia megjelenésében, de mindig az adott izomproblémának megfelelő tornát kell választani. Tudnunk kell mi a probléma, hogy arra célzott feladatokat vagy eszközöket tudjunk javasolni az inkontinencia megszüntetéséhez.
Mindezek mellett fontos megállapítanunk, hogy a páciens jól végzi-e a gyakorlatokat. Sokan, főleg egy extrém meggyengült izomnál vagy idegsérülés esetén más izomcsoporttal kompenzálnak, rosszabb esetben lefelé préselnek, így még tovább ronthatnak az állapotukon.
Ezért érdemes egyénileg medencefenéki tornában jártas gyógytornászhoz fordulni. Ha a javulás nem észrevehető, lehetséges, hogy a gyakorlatokat nem megfelelően végezzük, vagy az izmok a szülés során idegkárosodást szenvedtek.
Hólyagtréning
Tornáztasd a hólyagodat. Menj ki a mosdóba 30 percenként - vagyis még azelőtt, hogy az inger jelentkezne - majd minden egyes nap növeld a két mosdólátogatás közti időt.
Lassan, de biztosan ezzel elérhetsz egy normális időintervallumot, ami nappal 3-4 óránkénti, éjszaka pedig 4-8 óránkénti vizelést jelent.
Életmódbeli tanácsok inkontinencia esetén
Egészséges testsúly
Ennek része az egészséges testsúly elérése, az egészséges táplálkozás, a dohányzás mellőzése.
A testsúlyunk normalizálása azért fontos, mert minden egyes kiló plusz terhet jelent a medencefenéki izmunkra, ami a terhességgel és a szüléssel még tovább gyengül, így kevésbé tudja betölteni egyik fő funkcióját, a vizelet tartását.
Amennyiben testsúlytöbblettel rendelkezünk, a fogyásra nagyon nagy hangsúlyt kell fektetnünk, ugyanis minden egyes kilóval kevesebb súly már jelentősen javíthat az állapotunkon.
Székrekedés megelőzése
Fogyassz több rostot. Ez segít elkerülni a szülés utáni székrekedést, így pedig a beleid nem fognak extra nyomást gyakorolni a hólyagodra.
Várandósság alatt úgyszintén vigyáznunk kell testsúlyunkra, mindemellett fontos odafigyelnünk a rostdús táplálkozásra, hogy ne legyen székrekedésünk, erőltetett székeléssel ne gyengítsük a várandósság alatt már egyébként is meggyengült medencefenéki izmainkat.
A belekben visszamaradt széklet is felelős a hólyag nyomásáért, ezért javasolt könnyen emészthető, rostban gazdag étrend bevezetése, amely segít elkerülni a székrekedést.
Elegendő folyadék fogyasztása
Igyál elegendő folyadékot. A folyadékbevitel csökkentése nem megoldás az inkontinencia kellemetlen tüneteire, sőt, csak többet árt, mivel fokozza a kiszáradás és a húgyúti fertőzések kockázatát.
Sokan azért nem isznak eleget, hogy csökkentsék a vizelés gyakoriságát. Ám ily módon a vizelet besűrűsödik és irritálhatja a hólyag falát, ami fokozott vizelési kényszert okozva tovább ronthatja a késztetéses inkontinenciát.
Habár továbbra is naponta legalább 2 liter vízre van szüksége a szervezetednek, ha éjszakai inkontinenciát tapasztalsz, akkor segíthet az esti folyadékbevitel visszafogása.
naponta hat-nyolc pohár folyadékot igyál, de ne többet (sok vizeletinkontinenciában szenvedő ember kerüli a folyadékfogyasztást, de ez rontja a helyzetet, mert csökkenti a hólyag kapacitását)
Hólyagot irritáló italok és ételek
Kerülni kell a nehéz tárgyak emelését, hólyagirritáló hatása miatt a túlzott koffeinfogyasztást, valamint a vizelettartási panaszok ellenére is elegendő folyadékot kell fogyasztani.
Kerüld a kávét, a citrusokat, a paradicsomot, az üdítőitalokat és az alkoholt. Ezek mind irritálhatják a hólyagodat, így megnehezíthetik a vizelet visszatartását.
A sör, a bor, a röviditalok, a koffein mind húgyhajtó hatásúak, a hólyag gyors telítődéséhez és néha sürgető vizelési ingerhez vezetnek.
A szénsavas üdítőitalok, a tea, akár koffeinmentes változata is, ingerelheti a hólyagot, ami késztetéses inkontinenciát okozhat.
Ehhez hasonlóan a különböző citrusféleségek, például a narancs és a grapefruit, illetve egyes mesterséges édesítőszerek szintén ingerelhetik a hólyag falát.
Kerüld a fűszeres és savas ételeket. Nagy mennyiségű víz, vagy bármilyen más folyadék rövid idő alatti elfogyasztása növeli a hólyag által tárolandó vizelet mennyiségét, ami fokozza a vizeletcsepegés kockázatát.
Dohányzás és gyógyszerek
A regenerálódás elsősorban egészséges életmóddal segíthető. Ennek része az egészséges testsúly elérése, az egészséges táplálkozás, a dohányzás mellőzése.
Egyes gyógyszerek, például a nyugtatók, az altatók, néhány vérnyomáscsökkentő, szívgyógyszer befolyásolhatják a hólyag szabályozását.
Mások, például húgyhajtók, izomlazítók és antidepresszánsok is okozhatnak inkontinenciát.
Milyen mozgás ajánlott inkontinencia mellett?
A mozgás fontos és kell is, főleg ha a fogyás is célunk, de inkontinencia esetén nagyon meg kell fontolnunk mit mozgunk, mert akár árthatunk is magunknak.
Inkontinencia esetén kerülendő minden olyan tevékenység, ami nehéz súly emelésével, ugrálással, futással, hasűri nyomás-fokozódással jár.
Így amíg tünetet tapasztalunk és amíg nem erősítjük meg a medencefenéki és core izmainkat, addig kerülendők a következő sporttevékenységek:
- súlyemelés
- crossfit
- futás
- ugrálós aerobic
- HIIT edzések
Ezek a sportok tovább gyengítik a medencefenéki izmokat, ha azok nem tudnak megfelelő erővel aktiválódni tovább fokozhatják a tüneteket, vagy újabb problémákhoz, például szervek süllyedéséhez vezethetnek.
A következő mozgásformák javasoltak:
- séta, gyors vagy hegymenetes
- bicikli
- elliptikus tréner
- úszás
- a legtöbb táncforma
Egyéb sportolási lehetőségekről érdemes az egészségi állapotunkat pontosan ismerő gyógytornásztól tájékozódni.
Inkontinencia megelőzése terhesség alatt és után
Legjobban úgy előzhető meg, ha már gyermekvállalás előtt tudatosan felkészítjük a testünket a várandósságra, szülésre.
Figyeljünk a testsúlyunkra, ne dohányozzunk, ne végezzünk extrém megterheléssel járó sportokat és legfőbbképpen tornáztassuk belső izmainkat, a medencefenéki izmokat!
A terhesség 12. hetétől pedig mindenképpen érdemes elkezdeni a medencefenéki tornát kismama tornában jártas gyógytornásszal.
Ha terhes vagy, vagy terhességet tervezel, azonnal el kell kezdened a medencefenék-gyakorlatokat. Ez csökkenti az inkontinencia kockázatát a szülés után.
Végezz medencefenék-gyakorlatokat akkor is, ha nem volt vizeletvesztésed vagy nem kellett gyakran vécére menned, mert ezek javítják a hólyagkontrollt.
Ha a szülés zökkenőmentes volt, kezdd el újra a gyakorlatokat, amint úgy érzed, hogy képes vagy rá. Császármetszés utáni varratokkal kezdd fekve, majd fokozatosan ülve végezd a tornát.
Kezdd enyhe, rövid izomösszehúzásokkal. Ha vákuummal, fogóval vagy császármetszéssel szültél, akkor kezdd el a medencefenék izomgyakorlatait, miután eltávolították a katétert és a vizeletürítésed helyreállt.
Beszélj az orvosoddal a medencefenék védelméről, figyelembe véve terhességed menetét, az egyéni adottságaidat és az esetleges kihívásokat is.
Mozogj rendszeresen, de kerüld azokat a gyakorlatokat, amelyek a hasizmot megerőltetik és extra nyomást helyeznek a medencefenékre - például plank, felülés, nyújtott lábemelés, hasprés oldalra, ugrókötelezés, terpeszugrás.
Tartsd erősen a törzsedet a terhesség ideje alatt, például kismama jóga segítségével.
Mikor fordulj orvoshoz?
Kérjen orvosi segítséget azonban, ha a panaszok 6 hónap elteltével is fennállnak, vagy hamarabb, ha komolyabb panaszokkal társulnak, például fájdalmas vizeletürítéssel vagy nagy mennyiségű vizeletszivárgással, az inkontinencia ugyanis kezelhető.
Ha azonban a szülés utáni 6 héten túl is tart a panasz, vagy ha túlzott mértékű, akkor érdemes orvoshoz fordulni, aki különböző kezelési módokat ajánl.
Ha úgy érzed, minden tőled telhetőt megtettél az állapotod javítása érdekében, de még 6 hét elteltével is a vizelet inkontinencia tüneteitől szenvedsz, akkor mindenképp konzultálj az orvosoddal.
Ha egy kismama a szülés után akaratlan vizeletvesztést tapasztal, feltétlenül érdemes szakember segítségét kérni, mert a korai kezelés csökkentheti annak kockázatát, hogy az inkontinencia egész életre szóló problémává váljon.
Ha a vizeletszivárgás nem csökken, nőgyógyászhoz vagy urológushoz kell fordulni, aki megfelelő kezelési módot javasol.
Ha a vizelettartási nehézség, azaz az inkontinencia gátolja mindennapi tevékenységeinek végzésében, mindenképpen keresse fel orvosát, mert az inkontinencia mögött álló okok nagyon sok típusa kezelhető, illetve a kellemetlen tünetek enyhíthetők.
Lehet-e húgyúti fertőzés az inkontinencia hátterében?
Néha az inkontinenciát húgyúti fertőzés okozza. A húgyúti fertőzések a húgyutak különböző részeit érinthetik, így a hólyagot, a húgycsövet vagy a veséket.
A legtöbb húgyúti fertőzés antibiotikumokkal könnyen kezelhető. Fájdalmas vizelés, égő érzés, sürgető vizelési inger, láz vagy szokatlanul erős panasz esetén orvosi vizsgálat szükséges.
Milyen kezelések jöhetnek szóba?
Hogy kinek milyen terápia szükséges, az egyéni, melyet befolyásolnak többek között az egyéni adottságok, a szülés ideje, az inkontinencia súlyossága.
Érdemes tudni, hogy léteznek különböző gyógyszeres kezelések is, főleg sürgősségi inkontinencia esetén, de lehetőség van méhgyűrű vagy pesszárium alkalmazására is, melyek segítik a hasüregi szervek megtartását.
Abban az esetben, ha az izmok nem képesek megfelelően összehúzódni, vagy a páciens nem tudja egyedül elvégezni a gyakorlatokat, a fizikoterapeuta elektromos stimulációt javasolhat.
A beavatkozás célja a szabályozott összehúzódások kiváltása, amelyek stimulálják és idővel erősítik az izmokat. Ez a módszer azonban a legjobban a hagyományos gyakorlatokkal kombinálva működik.
A stresszinkontinencia gyógyszeresen is kezelhető, bár ez a módszer nem hozza a legjobb eredményeket. Célja elsősorban a panaszok enyhítése a húgycső külső záróizom feszültségének növelésével.
Mikor lehet szükség műtétre?
A probléma kezelésére léteznek sebészi eljárások is. Ezekre általában csak akkor kerül sor, ha a panaszok erősek, ha tartósan nem javulnak, illetve ha más, a medencefenéki izmok gyengüléséhez kapcsolódó állapotok is társulnak az inkontinenciához.
Ilyen lehet a szülés utáni széklet inkontinencia és bélgázképződés, a méhsüllyedés vagy a húgyhólyagsüllyedés, utóbbi állapotok azonban a szülő korú nőknél még ritkán fordulnak elő.
Műtétre főleg abban az esetben van szükség, ha nehéz szülés miatt a húgycső-húgyhólyag által bezárt szöget kell visszaállítani, illetve akkor, ha sem a legalább 3 hónapon keresztül, napi 3 alkalommal végzett intimtorna, sem pedig a gyógyszeres terápia nem vezetett eredményre.
Ha a konzervatív kezelés nem hoz eredményt, műtéti kezelésre lehet szükség, amelyet egyénileg választanak ki minden páciens számára.
Jelenleg elsősorban laparoszkópos technikával végzett műtéteket alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik a húgyhólyagnyaknak és húgycsőnek a megtámasztását.
Hogyan védekezhetsz átmenetileg a vizeletszivárgás ellen?
Használj szülés utáni betétet. A betét segít felszívni a szivárgó vizeletet.
A szülés utáni felépülési időszakban nem szabad tampont használnod - nem állítja meg a vizelet folyását és nem is biztonságos a szülés utáni időszakban.
A nedvesség elleni, illetve az intim fertőzések és bőrirritációk elleni legjobb azonnali védelem az inkontinenciabetét.
Fehérneműhöz ragasztva, mint a hagyományos egészségügyi betétek vagy tisztasági betétek, annyira diszkrétek, hogy nem okoznak kényelmetlenséget vagy zavarérzetet.
Abban az esetben, ha a vizeletszivárgás nagyobb, középsúlyos vagy súlyos mértékű, a megfelelő választás a nedvszívó alsónemű lesz.
Mint a hagyományos fehérnemű, kényelmes és láthatatlan a ruházat alatt.
Inkontinencia vagy magzatvíz?
Sok nő, akinél közeledik a szülés időpontja, azon tűnődik, hogy az akaratlanul távozó nedvesség terhesség alatti vizeletinkontinencia vagy magzatvíz.
Míg a vizelet nagyon jellegzetes, kellemetlen szagot bocsát ki, az egészséges magzatvíz szagtalan, vagy édes, esetleg halra emlékeztető illata lehet.
A vizelet sárgás, szalmaszínű, míg az előrehaladott terhességben a magzatvíz zavaros, tejes színű marad.
A magzatvíz általában erős sugárban távozik, jelezve ezzel a szülés kezdetét. Azonban előfordulhat, hogy kis mennyiségben megjelenik akár néhány héttel a szülés terv szerinti ideje előtt is.
Ilyen helyzetben a nőt azonnal kórházba kell szállítani, mivel a hólyag szivárgása megfosztja a kicsit a hatékony védelemtől.
Mind a terhesség alatti vizeletinkontinencia, mind a magzatvíz elfolyása azonnali orvosi konzultációt igényel.
Miért fontos beszélni a problémáról?
A szülés utáni inkontinencia sok nőt érint, ennek ellenére gyakran előfordul, hogy az érintettek nem kérnek segítséget, sőt kérdezni sem mernek a problémáról.
Szülés alatt és után igen sok nő tapasztal vizelet-visszatartási problémákat, ennek ellenére kevesen beszélnek róla, még kevesebben fordulnak miatta orvoshoz.
Fontos azonban, hogy nem vagy egyedül, és van segítség! A tested változik, de nem kell szégyenkezned - épp ellenkezőleg: tudd meg, mit tehetsz, és légy magadra büszke.
Ha nem kérsz segítséget, magányosnak érezheted magad, ez hatással lehet a kapcsolataidra és a munkádra és megakadályozhat a testmozgásban vagy a szexuális életben.
Az inkontinencia gyógyítható, de csak akkor, ha segítséget kérsz egy szülésznőtől, háziorvostól vagy szakorvostól.
tags: #inkontinencia #terhesseg #utan