Sok szülő már az első napokban elvarázsolódva nézi újszülöttje mélykék vagy füstös szürke szemét, és rögtön felmerül a kérdés: vajon ilyen marad? A baba szemszíne az élet első időszakában még gyakran változik, ezért a végleges árnyalat csak később alakul ki.
Nagyjából 6-12 hónapos korra alakul ki a végleges szemszín, de ez egyénenként változik. Sok kisgyerek szemszíne az első születésnapig tovább alakul, sőt finom árnyalatváltozások akár 3 éves korig is megfigyelhetők lehetnek.
Miért kékes vagy szürkés a legtöbb újszülött szeme?
Amikor egy újszülött baba először pislog az édesanyjára, a szeme színe még alig megállapítható. Néhány naposan azonban a legtöbb szülő már láthatja a - szinte csak babákra jellemző - mindent tudó, kékesszürke árnyalatot.
A szem íriszében lévő színtermelő sejteket fénynek kell kitenni ahhoz, hogy aktiválódjanak. Mivel az anyaméh fény szempontjából egészen ingerszegény környezetet nyújt, így születéskor szinte minden babának egyforma színű a szeme, és általában hat hónapig vagy egy évig is eltart, míg a gyermek szemszíne stabilizálódik.
Habár a babák szemének színét a szüleiktől örökölt gének határozzák meg, születéskor a legtöbb kisbaba szeme kék. Ennek az oka egy melanin nevű színezőanyag, melynek teljes, genetikailag kódolt mértékű lerakódása az újszülött szemében időbe telik.
Az anyaméh nem teljesen sötét, de a fény mennyisége jóval kisebb, mint a születés utáni környezetben. A 16. hétre a szemek érzékelik a fényt, és annak ellenére, hogy a szemhéjak még mindig nincsenek nyitva, a baba szeme enyhén mozoghat egyik oldalról a másikra.
A 26. hétre a baba szemeinek nagyjából kialakul a formája, és a szemhéjak is kinyílnak. Amikor ébren van, a baba a méhben nyitva tartja a szemeit, és pislog velük.
A melanin határozza meg az árnyalatot
A hajszínhez hasonlóan a szemszín kialakulásért is a melanociták felelnek. De nem a színtermelő sejtek által kiválasztott pigmentek színe határozza meg az első 6-12 hónapban bekövetkező változást - mivel nincsenek kék, zöld vagy mogyoróbarna színű pigmentek az emberi szemben.
A szivárványhártyán egyedül barna színű pigment - más néven melanin - tud lerakódni, melynek mennyisége határozza meg végül a baba szeme színét. Minél több melanint örökölt a gyermek, annál sötétebb lehet a szeme.
| A szivárványhártyában lerakódó melanin mennyisége | Lehetséges szemszín |
|---|---|
| Kevés melanin | Kék |
| Közepes mennyiség | Zöld, szürke vagy mogyoróbarna |
| Sok melanin | Barna vagy nagyon sötét |
Világoskék marad a baba szemszíne, ha egyáltalán nem rakódik le melanin, zöldes, ha mérsékelt mennyiségben, és barna, ha nagy mértékben halmozódik fel.
Ha a melanociták csak egy kevés melanint választanak ki, a baba szeme kék lesz, ha egy kicsivel többet, zöld vagy mogyoróbarna lesz, ha pedig sok melanin rakódik le a szivárványhártyán, a 6-12 hónapos baba szemszíne lassan barnára vált.
Éppen ezért a szemszín az első hónapokban még sokat változhat, ahogy a pigment fokozatosan felhalmozódik a szivárványhártyában. Hasonló módon, az ultraibolya fény okozta elsötétedés sem pillanatok műve.
Mikor változik a leglátványosabban a baba szeme?
A leglátványosabb átalakulás általában 3 és 6 hónapos kor között történik. Ekkorra a baba szivárványhártyájában már elegendő pigment halmozódik fel ahhoz, hogy sejteni lehessen a későbbi szemszínt.
A változás azonban nem feltétlenül áll meg itt. Sok kisgyerek szemszíne az első születésnapig tovább alakul, sőt finom árnyalatváltozások akár 3 éves korig is megfigyelhetők lehetnek.
Előfordulhat például, hogy a kezdetben kék szem mogyoróbarna árnyalatot kap, vagy a zöldes szem idővel mélyebb barna tónusúvá válik. Egy dolog viszont szinte biztos: ha a szem már barnára váltott, általában barna is marad.
A sötét szemek ritkán világosodnak ki később. A színváltozási folyamat akár 6 hónapig is eltarthat, de néhány gyermek szemszíne akár 1, sőt 3 éves koráig is változhat - néhány ritka esetben pedig még felnőttkorban is megváltozhat a szemek színe.
Hogyan öröklődik a baba szemszíne?
Az utódok szemének színét a szülőktől örökölt gének befolyásolják, a szín kialakulásáért pedig a fentebb említett melanin nevű anyag a felelős. Maga az öröklésmenet a szemszín esetén némiképp bonyolult folyamat.
Minden színt 2 gén határoz meg: egy anyai és egy apai. Ezek egy része úgymond „dominálhatja” a másikat. Egy tulajdonságot a genetikában két gén - egy génpár vagy allél - határoz meg.
Ha a gyermek mindkét szülőtől ugyanazt a tulajdonságot - mindkét szülőtől kék vagy mindkét szülőtől barna szemszínt - örökítő allélt kapott, akkor homozigótáról beszélünk. Amennyiben azonban a szemszín vonatkozásában a gyermek heterozigóta - vagyis különböző alléleket örökölt -, úgy a domináns-recesszív öröklésmenet szabályai érvényesülnek.
A barna színt örökítő allél domináns a recesszív kék színt örökítő alléllel szemben. Ha tehát a gyermek az egyik szülőtől barna, a másik szülőtől kék szemszínt átörökítő allélt kapott, akkor a szeme színe barna lesz.
Például, hogy a barna színt meghatározó egyik domináns gén elfedi a zöld színért felelős géneket. Így, a baba szemének színe rendszerint barna lesz.
Ha mindkét szülő barna szemű, nagy az esély rá, hogy a babának barna szeme lesz, mivel a barna allél a domináns. Ha azonban a család mindkét oldalán vannak kék szemű felmenők, akkor nem lehetetlen, hogy két barna szemszínű szülőnek kék szemű gyermeke szülessen.
Két kék szemű szülő esetén nagyon nagy - de nem 100%-os - valószínűséggel a baba is kék szemű lesz. Ha mindkét szülő kék szemű, akkor nagy valószínűséggel a baba szeme is kék marad.
| A szülők szemszíne | Lehetséges öröklődési minta |
|---|---|
| Mindkét szülő barna szemű | Nagy az esély rá, hogy a baba szeme barna lesz, de kék szemű felmenők esetén a kék szem sem lehetetlen. |
| Az egyik szülő kék, a másik barna szemű | Nagyjából fele-fele az esély a kék szem öröklődésére. |
| Mindkét szülő kék szemű | Nagy valószínűséggel a baba szeme is kék marad, de ez nem 100%-os. |
A baba végleges szemszíne valójában genetikai „szerencsejáték”. Több gén együttesen alakítja ki, milyen árnyalat öröklődik, ezért még a szakemberek sem tudják teljes bizonyossággal megjósolni az eredményt.
Hogy tovább gabalyítsuk a dolgot, ennek az ellenkezője is előfordulhat, igaz, jóval kisebb valószínűséggel. Ennek a hátterében pedig speciális genetikai folyamatok állnak.
Nem kell tehát a legrosszabbra gondolni, ha két zöld szemű embernek kék szemű gyermeke születik: ki kell várnia azt a pár hónapot, míg kikristályosodik a végleges forma. Ám ha ez mégsem következik be, és a baba kékszemű marad, annak sem feltétlenül a legrosszabb az oka.
Számít-e a bőrszín?
A szakértők szerint a bőrszín is összefügghet a kezdeti szemszínnel. A világosabb bőrű babák gyakrabban születnek kékes vagy szürkés szemmel, míg a sötétebb bőrű újszülötteknél gyakoribb a barna szem, amely később még mélyebb árnyalatot kaphat.
A baba szemszínének kialakulásáért azonban elsősorban az örökölt gének és a szivárványhártyában lerakódó melanin mennyisége felelős. A születéskori árnyalat önmagában nem jelenti azt, hogy a szem végül is ugyanilyen marad.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Nagyon ritka esetben előfordulhat, hogy a baba két szeme különböző színű. Ha az egyik szem barna, a másik pedig kék marad - ez a heterokrómia -, érdemes gyermekorvossal konzultálni.
Bár gyakran ártalmatlan jelenségről van szó, ritkán összefügghet egy genetikai rendellenességgel, az úgynevezett Waardenburg-szindrómával, amely hallásproblémát is okozhat.
Általában véve azonban a szemszín csak egy a sok apró változás közül, amelyet a szülők végigkövethetnek gyermekük fejlődése során. Legyen végül kék, zöld, mogyoróbarna vagy sötétbarna a pici szeme, biztosan különleges lesz - és éppen olyan, amilyennek a család a legszebbnek látja.